19/2004. (VIII. 16.) HM rendelet
a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról
2004.08.24.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának g) pontjában, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-ának fa), fb) és fc) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 3. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E rendelet alkalmazásában
a) a HM központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal,
b) HM központi lakásgazdálkodási szerv a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Főosztály,
c) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Ingatlankezelési Hivatal,
d) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Ingatlankezelési Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
e) a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a HM Ingatlankezelési Hivatal Lakhatás Támogató Osztály.”
2. § (1) Az R. 6/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:
a) a területileg illetékes, helyi lakásgazdálkodási szervként is működő helyőrségparancsnokság székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.”
(2) Az R. 6/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(6) bekezdés számozása (5)–(7) bekezdésre változik:
„(4) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
a) a lakásgazdálkodási körzetbe tartozó településeket, továbbá
b) azokat a településeket, amelyek a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy
c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel – a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint – legfeljebb egy óra alatt megközelíthető [az a)–c) pontok a továbbiakban együtt: vonzáskörzet].”
3. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy személy, vagy egy házaspár, vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek – önállóan vagy együttesen – csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig.”
4. § (1) Az R. 8. §-a (1) bekezdésének a), c)–d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező]
„a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban;”
„c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
d) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
e) a lakásügyének a 158. § (1)–(2) bekezdései, továbbá a 159. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült e támogatásban;”
5. § Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alól a helyőrségi, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. A honvédelmi miniszter a HM főosztályvezetői és a HM HVK csoportfőnökei, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek felmentési kérelmeit – a HM Központi Lakásbizottság vagy a helyőrségi, illetőleg Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság javaslatának kikérése mellett – döntésre magához vonhatja. A felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét (tartamát) és feltételeit e rendelet szabályai szerint meg kell határozni. A felmentő döntés alapján történt lakásjuttatás esetében a lakásbérlet tartama csak a felmentést adó bizottság, illetőleg honvédelmi miniszter újabb döntésével változtatható meg.”
6. § Az R. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A haderő átalakítása, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt személy részére az (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott kizáró okok alól az új szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben betöltött beosztásának megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra is adható felmentés. Ebben az esetben a felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a)–c) pontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.”
7. § Az R. 28. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)–(7) bekezdés számozása (5)–(8) bekezdésre változik:
„(4) A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés – kérelemre – indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.”
8. § Az R. 29. §-a a következő új i) ponttal egészül ki:
(A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:)
„i) a HM Központi Lakásbizottságnak a 8. § (3)–(4) bekezdései szerint meghozott, határozatlan időtartamú lakásjuttatásra szóló felmentő döntése alapján.”
9. § (1) Az R. 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő]
„a) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel vagy 63. §-a szerinti áthelyezéssel,”
(2) Az R. 30. § (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.”
10. § Az R. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapítható lakbér kétszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díj címén havonta megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díjat a lakásra megállapítható lakbér összegének háromszorosára kell növelni.”
11. § Az R. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
57. § „A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója e rendelet szerinti megfelelő elhelyezésre igényét csak akkor érvényesítheti, ha ő maga vagy a vele együttlakó házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.”
12. § Az R. 96. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegeníthető, ha]
„c) a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő – a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó – felújítástól számított 10 év eltelt,”
13. § Az R. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 97. § (1) bekezdésének a) pontját, a 97. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 99. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi tároló helyiség elidegenítésére is.”
14. § Az R. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
104. § „(1) A lakóépület vagy lakás 99. § (1) és (2) bekezdésében említett természetes személy által történő megvásárlása esetén a vételárat a 103. § szerint megállapított forgalmi érték sávosan növekvő arányában kell meghatározni. Ha a forgalmi érték
a) 5 000 000 Ft vagy annál kevesebb, a vételár a forgalmi érték 30%-a;
b) 5 000 001–7 500 000 Ft, a vételár 1 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 35%-a;
c) 7 500 001–10 000 000 Ft, a vételár 2 375 000 Ft és a 7 500 000 Ft feletti rész 40%-a;
d) 10 000 001–12 500 000 Ft, a vételár 3 375 000 Ft és a 10 000 000 Ft felett rész 45%-a;
e) 12 500 001–15 000 000 Ft, a vételár 4 500 000 Ft és a 12 500 000 Ft feletti rész 50%-a;
f) 15 000 001–17 500 000 Ft, a vételár 5 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft feletti rész 55%-a;
g) 17 500 001–20 000 000 Ft, a vételár 7 125 000 Ft és a 17 500 000 Ft feletti rész 60%-a;
h) 20 000 000–25 000 000 Ft, a vételár 8 625 000 Ft és a 20 000 000 Ft feletti rész 65%-a;
i) 25 000 001–30 000 000 Ft, a vételár 11 875 000 Ft és a 25 000 000 Ft feletti rész 70%-a;
j) 30 000 000 Ft-nál több, a vételár 15 375 000 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 80%-a.
(2) Ha a lakóépület vagy lakás megvásárlója nem a 99. § (1)–(2) bekezdésében említett természetes személy, a vételár a 103. § szerint megállapított forgalmi érték 100%-a.
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 99. § (1) bekezdésében említett természetes személy vásárolja meg, a vételár a 103. § szerint megállapított forgalmi érték 80%-a, minden egyéb esetben 100%-a.
(4) Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a vételár a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.
(5) Ha az első pályázat során nem érkezik a forgalmi értéket elérő érvényes ajánlat, az újabb pályázaton a meghirdetett vételár legfeljebb a forgalmi érték 80%-ára mérsékelhető. Amennyiben az újabb pályázaton érvényes ajánlat a forgalmi érték 80%-át elérő vételárra sem érkezik, új értékbecslést kell készíttetni, és annak alapján a pályázatot ismételten lefolytatni.”
15. § Az R. a következő új 104/A. §-sal egészül ki:
„
104/A. § (1) A 99. § (1)–(2) bekezdésében említett személyt a honvédelmi szervnél ténylegesen eltöltött és hitelt érdemlően igazolt szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonya után a lakóépület vagy lakás 104. § (1) bekezdése szerint megállapított vételárából árengedmény illeti meg.
(2) Az árengedmény mértéke
a) öt évnél több, de legfeljebb tíz év időtartamú jogviszony esetében 2,5%,
b) tíz évnél több, de legfeljebb tizenöt év időtartamú jogviszony esetében 5%,
c) tizenöt évnél több, de legfeljebb húsz év időtartamú jogviszony esetében 10%,
d) húsz évnél több, de legfeljebb huszonöt év időtartamú jogviszony esetében 12,5%,
e) huszonöt évnél hosszabb időtartamú jogviszony esetében 15%.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző jogviszonyokban folyamatosan eltöltött szolgálati időt egybe kell számítani.”
16. § Az R. 105. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vételárhátraléknak a természetes személy által az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozását
a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 40%-kal,
b) a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után 30%-kal,
c) a szerződés megkötésétől számított tíz év eltelte után 20%-kal
csökkenteni kell.
(4) Ha a vevőnek vételárhátraléka van, de nincs részletfizetési késedelemben és az egyösszegű befizetés az egyéves törlesztő részletet meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetésnek a (3) bekezdés szerinti arányában a fennmaradó tartozását csökkenteni kell.”
17. § Az R. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
109. § „A vételárhátralékot évi 4,5%-os kamattal terhelten kell megfizetni.”
18. § (1) Az R. 151. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 158. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult”
(2) Az R. 151. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés alatt álló hivatásos tiszt, ha a kérelmét a nyugállományba helyezéséről szóló parancs kézhezvételét követően a jogviszonya megszűnéséig benyújtotta,”
(3) Az R. 151. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kérelem benyújtására nyitva álló határidőről az állományilletékes parancsnok a nyugállományba helyező parancs kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatást ad.”
19. § (1) Az R. 159. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kölcsönszámítási alap a 158. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának
a) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá
b) a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint
c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel
csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete.”
(2) Az R. 159. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.”
20. § Az R. 159/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
159/A. § „A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 158. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 4 000 000 Ft, c)–f) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 3 000 000 Ft összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha
a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
b) a kölcsönt a helyőrség változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye vonzáskörzetében lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri, továbbá
c) a helyőrség változtatással összefüggésben a lakóhelye szerinti települést is megváltoztatja.”
21. § Az R. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
162. § „(1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha
a) a 158. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontjai szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
b) a 158. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
c) megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban a méltányolható lakásigényre és építési költségre (vételárra) megállapított feltételeknek,
d) a szolgálati jogviszonyban álló kérelmező a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben, a köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló a munkahelye szerinti településen oldja meg a kölcsönnel a lakhatását,
e) az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető), valamint az illetékes helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság a kérelem teljesítését javasolja,
f) a hivatásos tiszt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezéséről szóló parancs (határozat) aláírása megtörtént, de a hivatásos szolgálati viszonya még nem szűnt meg, vagy a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig 5 év vagy annál kevesebb idő van hátra,
g) a szerződéses állomány tagja 5 évet már a szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt,
h) a honvédelmi szerv igénye szerint adóstársat vagy meghatározott számú kezest állít.
(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együttköltöző családtagjának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik, vagy
d) 1988. december 31-e után haszonélvezettel terhelten örökölt lakásában a haszonélvező bent lakik.
(3) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha
a) a köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló számára a munkahelyi vezető igazolta, hogy a munkahelye szerinti településen kívüli lakóhely nem veszélyezteti a beosztásának (munkakörének) ellátását;
b) az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezése folyamatban van, feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.
(4) Az (1) bekezdés f) pontját nem kell alkalmazni, ha
a) a magántulajdonú lakással rendelkező hivatásos tiszt helyőrség (település) változtatással is járó beosztásba kinevezésére, áthelyezésére vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával összefüggésben került sor, és
b) a munkáltatói kölcsönt a helyőrség változtatást követő egy éven belül, az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti magántulajdonú lakásnak kell tekinteni az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele közös háztartásban élő és vele együttköltöző családtagja – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – tulajdonában lévő lakást.
(6) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.”
22. § Az R. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
165. § „(1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet – rendszeresített formanyomtatványon – az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot;
b) a 159/A. §, valamint a 162. § (4) bekezdés szerinti (szolgálati viszonyban álló) kérelmező esetében a kinevezési, áthelyezési, más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylési parancs (határozat) másolatát, valamint
c) a 162. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti igénylő kivételével az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg, vagy
d) a 159/A. § szerinti kölcsönigénylés esetében az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg;
e) köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló munkahely szerinti településen kívül tervezett lakásépítése (vásárlása) esetében a munkahelyi vezető igazolását arról, hogy a munkahelyen kívüli lakhatás a munkakör (beosztás) ellátását nem veszélyezteti.”
23. § (1) Az R. 168. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett”
(2) Az R. 168. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett)
„c) az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,
d) a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének.”
(3) Az R. 168. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdés c) pontjában megállapított határidő az eltelte előtt benyújtott kérelemre – indokolt esetben – építés esetén egy évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.”
24. § Az R. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 168. § (1) és (2) bekezdései szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egyösszegben köteles visszafizetni.”
25. § (1) Az R. 178. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
178. § „(1) E rendelet alkalmazásában az albérleti díjon a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszt, tiszthelyettes helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj összegét kell érteni.
(2) A hivatásos állomány tagját, továbbá a szerződéses állomány öt év szolgálatot már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt tagját – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése helyhiány vagy egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(3) A szálló férőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok dönt.”
(2) Az R. 178/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
178/A. § „(1) Nem kaphat albérleti díj hozzájárulást, aki
a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült;
b) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott;
c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a 9. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – van ilyen lakás;
d) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal;
e) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
f) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
g) HM rendelkezésű lakás bérleti jogának (jogcím nélküli használatának) megszüntetéséért e rendelet szerinti kiürítési térítésben részesült, vagy házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – részesült a térítésben.
(2) Az (1) bekezdés b) és e)–g) pontjait nem kell alkalmazni, ha a hivatásos katona helyőrség (település) változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor.”
26. § (1) Az R. a következő új 178/B. §-sal egészül ki:
„
178/B. § (1) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:
a) a magán-, állami, továbbá önkormányzati tulajdonú lakás egy részének bérletét;
b) a magántulajdonú lakás bérletét;
c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet.
(2) A hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával, illetőleg a (1) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb a jogosult e rendelet 9. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3)–(5) bekezdés szerint számított összeg.
(3) A jogos lakásigény mérték alsó határának figyelembevételével az albérleti díj hozzájárulás egy lakószoba esetén a jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 1,4-szeres összege. Az így kiszámított összeget több lakószoba esetén egész lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 50%-ával, fél lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 25%-ával kell megnövelni.
(4) Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha
a) a bérlemény Budapesten vagy megyei jogú városban van;
b) a jogosult áthelyezése nem saját kérelmére történt, és ennek következtében a más településen lévő lakásában házastársát (élettársát) visszahagyva családjától külön él, feltéve, hogy bérleményében egy kizárólagos használatú lakószoba van.
(5) A (2)–(4) bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a szociális körülmények figyelembevételével az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a jogosult nevelési ellátásban részesül.”
(2) Az R. a következő új 178/C. §-sal egészül ki:
„
178/C. § (1) A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását
a) a 178/A. § (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjai vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján,
b) a 178/A. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a lakásgazdálkodási körzetében lévő HM rendelkezésű lakás esetében saját nyilvántartása, egyéb lakás esetében a kérelmező nyilatkozata alapján
a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv – a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – azt állapítja meg, hogy az albérleti díj hozzájárulás folyósításának feltételei nem állnak fent, erről a kizáró ok megjelölésével az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) – a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett – értesíti.
(2) A hozzájárulás összegéről, annak folyósításáról az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelmező nyilatkozata és a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján dönt és gondoskodik.”
(3) Az R. a következő új 178/D. §-sal egészül ki:
„
178/D. § (1) A folyósítást meg kell szüntetni, ha
a) a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy – ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik – a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el;
b) a hozzájárulásban részesülő személy részére a honvédelmi szerv lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársát (élettársát) részesíti e támogatások valamelyikében;
c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is – időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzi;
d) a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul;
e) az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik, feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra;
f) az albérleti (bérleti) szerződés megszűnik, vagy azt a felek – közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával – megszüntetik.
(2) Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy az (1) bekezdés b)–d) és f) pontjaiban meghatározott megszüntető okok bekövetkezését haladéktalanul köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek és az állományilletékes parancsnokának (munkahelyi vezetőjének) bejelenteni. E kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egyösszegben köteles visszafizetni. Erre az igazolás kiadásakor figyelmeztetni kell.”
(4) Az R. a következő új 178/E. §-sal egészül ki:
„
178/E. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Ennek során a 178/D. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiban meghatározott okok vonatkozásában az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt – 30 napos határidővel – nyilatkozattételre hívja fel. Amennyiben az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv – a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – azt állapítja meg, hogy a hozzájárulásra való jogosultság feltételei már nem állnak fent, erről az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíti.
(2) A 178/D. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok – a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett – önállóan intézkedik a hozzájárulás megszüntetésére. Ugyanígy kell eljárnia, ha a 178/D. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiban foglalt okok bekövetkezéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv értesítését megelőzően szerez tudomást.
(3) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesített személy részére – feltéve, hogy egyéb megszüntető ok nem következett be – a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két évig még folyósítani kell.
(4) A hozzájárulás folyósításának módját, valamint a szükséges formanyomtatványokat a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg.
(5) Az albérleti díj hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket az első beosztásba helyezett személyre megfelelő módon alkalmazni kell.”
(5) Az R. a következő új 178/F. §-sal egészül ki:
„
178/F. § (1) Albérleti díj hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha
a) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, ő maga vagy a házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) nem rendelkezik önálló beköltözhető lakással, és
b) a munkahelye szerinti településen honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(2) A köztisztviselő az albérleti díj hozzájárulás iránt benyújtott – a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt – kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására.
(3) Az albérleti díj hozzájárulás mértékére és egyéb feltételeire a 178. § (3) bekezdésében, a 178/A. § (1) bekezdésének b)–g) pontjaiban, a 178/B. § (1)–(3) bekezdéseiben, a 178/B. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 178/B. § (5) bekezdésében, a 178/C. § (1)–(2) bekezdéseiben, a 178/D. § (2) bekezdésében és a 178/E. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően – a munkahely szerinti településre, valamint arra a megyére kiterjedő hatállyal, ahol az van – kell alkalmazni.
(4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a köztisztviselő a munkahelye szerinti településen felajánlott szálló férőhelyet legalább két esetben nem fogadta el;
b) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt;
c) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is – beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerzi meg;
d) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 178/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint folyósítható.”
27. § Az R. 183. §-ának p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:)
„p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról,”
28. § Az R. 190. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság a hatáskörében:)
„d) dönt a HM főosztályvezetői és a HM HVK csoportfőnökei, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a HM Központi Lakásbizottság elnökének, titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,”
29. § Az R. 191/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
191/B. § „(1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottság javaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában nyert besorolást.
(2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 3 év meghatározott időtartamra lehet bérbeadni. Ez az időtartam – az illetékes lakásbizottság javaslatára – indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.”
30. § Az R. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
193. § „A munkáltatói kölcsönre vonatkozó rendelkezések hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatások esetében a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszony után járó engedmények jóváírására a kölcsönnyújtás időpontjában hatályos szabályok az irányadók.”
31. § Az R. 195. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításakor a szerződéses katonának a honvédelmi szervnél szerződéses jogviszonyban eltöltött időtartamába bele kell számítani a Magyar Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.”
Átmeneti és záró rendelkezések
32. § (1) Ahol az R. a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét említi, azon a lakhatás-támogatási egységét kell érteni.
(2) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használóval a lakáshasználati díjnak az R. – e rendelet 10. §-ával módosított – 49. § (1) bekezdése alapján megállapított összegét a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv legkésőbb 2004. augusztus 31. napjáig közli. A jogcím nélküli használó az esetében a használat időtartamának megfelelően esedékes emelt összegű lakáshasználati díjat 2004. szeptember 1. napjától kezdődően köteles megfizetni.
33. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások elidegenítésére vonatkozóan az R. e rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 104–104/A. §-ainak, valamint 105. §-a (3)–(4) bekezdéseinek, továbbá 109. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépést követően tett vételi ajánlattal létrejövő adásvételi szerződés megkötése során kell alkalmazni.
(2) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás megvásárlására e rendelet hatálybalépése előtt létrejött adásvételi szerződés tekintetében továbbra is a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
34. § (1) Az R.-nek az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság megállapítására és megszűnésére vonatkozó, e rendelet 25–26. §-aival módosított rendelkezéseit 2004. szeptember 1. napjától – a már benyújtott, de érdemben még el nem bírált kérelmekre is kiterjedő hatállyal – kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt megítélt albérleti díj hozzájárulást az albérleti (bérleti) szerződés, illetve a hozzájárulásra való jogosultságnak az R. e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései szerinti megszűnéséig változatlanul folyósítani kell. A jogosultság megszűnését követően ugyanazon személy által albérleti díj hozzájárulás iránt az (1) bekezdésben megállapított időpontot követően benyújtott kérelmet az R. e rendelettel módosított rendelkezései szerint kell elbírálni.
35. § Az e rendelet hatálybalépése előtt garzonházi elhelyezés céljából vállalt lakásbizottsági kötelezettségekre, továbbá a garzonházi lakás bérletére, a juttatásra vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a bérleti szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
36. § Az R. „A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések” című mellékletének utalt település rovata
a) a 30. pontban foglalt Miskolc helyőrségparancsnokság tekintetében „Gönc”,
b) a 36. pontban foglalt Pécs helyőrségparancsnokság tekintetében „Siklós”,
c) a 47. pontban foglalt Szombathely helyőrségparancsnokság tekintetében „Kőszeg”
szövegrészekkel egészül ki.
37. § (1) A hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet (a továbbiakban: Szür.) 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
138/A. § „(1) A Hjt. 126/A. §-a szerinti kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállásának igazolására, jogszabályban meghatározott központi szervként a Honvédség központi személyügyi szerve jogosult.
(2) Az igazolásra vonatkozó kérelmet a hivatásos állomány tagja a HM HVK személyügyi csoportfőnöknek címezve az állományilletékes parancsnoknak nyújtja be.
(3) Az állományilletékes parancsnok három munkanapon belül a kérelmet és a személyügyi alapnyilvántartás alapján a Hjt. 126/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti nyilatkozatát közvetlenül juttatja el a Honvédség központi személyügyi szerve részére.
(4) A Honvédség központi személyügyi szerve 3 munkanapon, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a 7. számú melléklet szerinti igazolást a kérelmező részére – az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett – közvetlenül juttatja el.
(5) A hivatásos állomány tagja a Hjt. 126/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének közvetlenül a Honvédség központi személyügyi szerve felé írásban tesz eleget.”
(2) A Szür. 7. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit – a 32–34. §-aiban foglalt kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 29. §-ának g) pontja, az R. 30/A. §-ában az R. 29. § c) pontjára történő hivatkozás és az R. mellékletének 27. pontja hatályát veszti.
(2) Az R.-ben a végrehajtás szabályozására felhatalmazott honvédelmi szervek e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek szabályozásaikat, továbbá az általuk alkalmazott formanyomtatványokat felülvizsgálni, és azok módosítását vagy újraalkotását elvégezni.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet a 19/2004. (VIII. 16.) HM rendelethez
IGAZOLÁS
HM Honvéd Vezérkar
Személyügyi Csoportfőnökség
IGAZOLÁS
Igazolom, hogy (név, rf.)
(szül. év, hónap, nap)
(anyja neve)
(lakcíme),
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 126/A. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel.
A Hjt. 126/A. § (3) bekezdése alapján a jelen igazolás kiállítására a hivatásos állomány tagja részére az állam készfizető kezességével megvalósuló hitelkonstrukció igénybevétele érdekében került sor.
Budapest, ..........................................................................
|
|
......................................................................... |
|
|
Csoportfőnök |
