19/2004. (VI. 14.) OM rendelet
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról1
2004.06.29.
[(1) A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed]
„b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban a) és b) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],”
[(1) A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed]
„h) a konduktív pedagógiai intézetekre [a továbbiakban a c)–h) pont alattiak együtt: pedagógiai szakszolgálat intézményei; az a)–h) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény],”
[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi;”
[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„c) terapeuta munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakos terapeuta,”
„(4) A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség.” „(7) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben az (1) és (3)–(6) bekezdésben meghatározott pedagógus végzettség és szakképzettség megléte mellett az intézményvezetői megbízás feltétele a pedagógus-szakvizsga megléte. Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. A gyermekpszichiáter szakképesítéshez további szakvizsga meglétére nincs szükség az igazgatói megbízáshoz.” „(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.”
„(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval.”
„(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés esetében a közoktatási törvény 82. §-ának (2) bekezdésében szabályozott – a működés megkezdéséhez szükséges – engedélyezési, a többi pedagógiai szakszolgálat esetében a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni. A rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani.” „(7) Az (1)–(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézmények tekintetében, ha részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban. A nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a nyilvántartásba vételről szóló határozatban a főjegyző engedélyezi a feladatellátásban való közreműködést.” „(10) A főjegyző az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem önkormányzati fenntartású nem közoktatási intézményekben ellátott korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő felkészítés tekintetében is gyakorolja a (8)–(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy intézkedési jogosultsága csak a közoktatási törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki.” 6. § (1) Az R. 8. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA”
„A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január–május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie.”
7. § Az R. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása”
10. § „(1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok: a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
b) a látás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
c) a mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
d) a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.
(2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,
b) az autizmus – gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített – megállapítása vagy kizárása,
(3) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között ellátható a beszéd-, értelem-, személyiségvizsgálat feladata, amennyiben a megyei önkormányzat a feladat ellátását vállalja. A megyei önkormányzat e döntéséről a fővárosi önkormányzatot értesíti.
(4) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.”
„(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul.”
„Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.”
„Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében a kérelemhez csatolni kell az e rendelet 5. számú melléklete szerinti orvosi adatlapot, melyet a szülő a gyermek háziorvosától – szükség esetén a (3) bekezdésben jelölt intézmény közreműködésével, az iskola-egészségügyi dokumentációból – szerez be.” 9. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § „(1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt – legalább nyolc nappal előbb – értesíti. Amennyiben az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében nem áll rendelkezésére az e rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlap, úgy a hiány pótlását kérve értesíti a szülőt, illetve a 12. § (3) bekezdésben jelölt intézményt, hogy annak hiányában a vizsgálat nem végezhető el. (2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez – kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik – a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni.
a) az iskolai oktatás első–hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.
(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag – a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (5) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek első vizsgálata alapján enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az e rendelet 5. számú melléklete szerint kiállított orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a gyermek a lakóhelye szerinti vagy választott óvodában vesz részt további óvodai nevelésben, illetve a tanuló a lakóhelye szerinti vagy választott iskolában kezdi meg, illetve folytatja tankötelezettségének teljesítését. A vizsgálat alapján – amennyiben a vizsgálat eredményeként az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja egyértelműen nem zárható ki, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kísérés folyhat az óvodában vagy az iskolában. A folyamatos figyelemmel kísérés időtartama a vizsgálatot követő első nevelési év, illetve tanév, amely az alapfokú oktatás bevezető és kezdő szakaszában legfeljebb egy tanévvel meghosszabbítható. A folyamatosan figyelemmel kísért gyermek vizsgálatát – a statisztikai adatszolgáltatás során is – lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. (6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon. Ez idő alatt egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésben vesz részt a szakvéleményben foglaltak szerint.
(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
(8) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és tapasztalatai alapján – a vizsgálatok összegezése eredményeképpen – készíti el szakértői véleményét.
(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint – a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.
(10) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó kezdeményezésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételnie, elégséges azokat szükség szerint kiegészítenie.”
[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell]
„j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,”
„(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül.”
„Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének.”
„(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője – az e rendelet 18. §-ának b) pontja alapján – köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását.” „(1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti. A jegyzőt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában.” „(1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.”
„A vizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői és rehabilitációs bizottság eltekinthet.”
„(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:”
[(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:]
„b) az óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,”
„(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul.” „(1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésére szakértőként jár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság. A jegyző megkeresésének teljesítésében nem vehet részt az, aki a vitatott szakvélemény meghozatalában közreműködött. (2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban – a közigazgatási hivatal megkeresésére – szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai – Szakmai Szolgáltató Intézmény (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény) jár el.”
16. § (1) Az R. 22. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
A beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség vizsgálata, a nevelési tanácsadás”
[(1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni]
„b) az óvoda vezetőjének megkeresésére az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából,”
„(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti – az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában.” „(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt – a szülő egyidejű értesítése mellett – visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában – bármelyik fél megkeresésére – a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt.
(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.”
[(1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:]
„d) annak megállapítását, hogy a gyermek a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra,
e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított rehabilitációs célú – képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. – foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,”
[(2) A nevelési tanácsadó]
„b) rehabilitációs célú – képességfejlesztő terápiás, pszichoterápiás stb. – foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet”
18. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
25. § „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és úti célját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás tényét az ellátást nyújtó intézmény igazolja.” [(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]
„a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez, sajátos nevelési igényű gyermek részére,”
[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]
„c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autista és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,
d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához a szakértői és rehabilitációs bizottság orvosa súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén igazolást ad ki.”
20. § (1) Az R. 1. számú mellékletének a „PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK” címet követő „Szakértői és rehabilitációs bizottság” alcímében az I. 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. 1. Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta): 3
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a három főből egy fő logopédusi szakképesítéssel”
Hatályba léptető rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) Az R. 1. számú mellékletének a „PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK” főcímet követő „Szakértői és rehabilitációs bizottság” alcím I. 1. pontjában az e rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a logopédiai szakképesítéssel rendelkezők alkalmazására vonatkozó – előírás 2006. szeptember 1-jétől lép hatályba.
1. számú melléklet a 19/2004. (VI. 14.) OM rendelethez2
5. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez
Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére
Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi- (gyermek) orvosa, a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskola-egészségügyi dokumentáció része.
SZEMÉLYI ADATOK |
Gyermek neve: |
|
|
|
Születési ideje: |
év hó nap |
Helye: |
|
TAJ száma: |
|
Anyja neve: |
|
Lakcíme/tartózkodási helye: |
______ ir. szám: _______________ (település) ________________ (utca, hsz.) |
ANAMNÉZIS |
Családi anamnézis (pozitív: +, negatív: –) |
Ideg-elmebetegség |
|
Alkoholizmus, drogfüggőség |
|
Mentális retardáció |
|
Érzékszervi károsodás |
|
Tanulási akadályozottság |
|
Egyéb jelentős mentális betegség |
|
Pszihomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező1 |
nincs |
van, éspedig: ______________________________________ ____________________________ |
Újszülöttkori anamnézis (aláhúzással kérnénk jelölni) |
A terhesség lefolyása |
Normális |
veszélyeztetett |
szövődményes |
Gesztációs hetek |
_________ |
Születési súly |
_________ gramm |
APGAR: |
___/1, ___/5 |
Születési hosszúság |
_________ cm |
|
|
Fejkörfogat |
_________ cm |
A szülés módja |
normál fejvégű |
normál farfekvéses |
normál iker |
Komplikált, éspedig: |
császármetszés |
fogó |
vákum |
Szülési sérülés: |
nem történt |
történt |
|
Újraélesztés: |
nem történt |
történt |
|
Újszülöttkori betegségek: |
gépi lélegeztetést igénylő légzészavar |
sárgaság |
hypoglikémia |
neurológiai kórjelek |
egyéb (pl. ismert szindróma) |
Újszülöttkori szűrővizsgálatok |
Anyagcsere |
nem történt |
normál |
kóros |
Csípő |
nem történt |
normál |
kóros |
Hallás |
nem történt |
normál |
kóros |
Anamnézis csecsemő- és kisgyermekkorban, krónikus betegség vagy állapot miatti gondozás, fejlesztés adatai
(ismert: +, nem ismert: –,) |
Állapot |
Diagnózis
ismert (BNO)
nem ismert |
Történt-e speciális ellátás?3 |
Állapot |
Diagnózis
ismert (BNO)
nem ismert |
Történt-e speciális ellátás?3 |
Eszméletvesztéssel,
görccsel járó állapot |
|
|
Látáskárosodás2
Halláskárosodás2 |
|
|
Központi idegrendszer
egyéb betegsége |
|
|
Krónikus betegség |
|
|
Pszichomotoros/mentális fejlődési zavar |
|
|
Egyéb (pl. baleset, műtét, kromoszóma rendellenesség, anyagcserezavar) |
|
|
1 A területi védőnő által készített környezettanulmány alapján töltendő ki.
2 Az életkorhoz kötött érzékszervi vizsgálatok alapján töltendő ki.
3 Kérnénk, kóddal jelölni! 1: szakorvosi kivizsgálás és kezelés, 2: rehabilitáció, 3: korai fejlesztés.
FIZIKÁLIS STÁTUSZ 5 ÉVES KORBAN
(Egyben az életkorhoz kötött kötelező státuszvizsgálatnak is megfelel.) |
Súly |
_____ kg |
Magasság |
______ cm |
Súly percentilis |
|
Fejkörfogat |
_____ cm |
Mellkörfogat |
______ cm |
Magasság percentilis |
|
Minor anomália |
nincs: |
van: |
éspedig: ________________________ |
Fejlődési rendellenesség |
nincs: |
van: |
éspedig: ________________________ |
Bőr |
|
Nyálkahártya |
|
Nyirokcsomók |
|
Orr, garat |
|
Fogazat |
|
Csontrendszer/koponyaforma |
|
Testtartás |
|
Izomtónus |
|
Szív |
|
Keringés |
|
Vérnyomás |
|
Tüdő |
|
Has |
|
Máj |
|
Lép |
|
Húgy-ivarszervek |
|
Látásélesség |
|
Hallás |
|
Idegrendszer (reflexek) |
|
|
|
Pszihomotoros, értelmi és szociális fejlettség értékelésére javasolt, az iskolai felkészüléshez szükséges életkori jellemzők
(eltérés van: +, eltérés nincs: – ) |
A területi védőnő által vezetett dokumentáció alapján töltendő ki |
Eltérés van/nincs |
Utalta-e kezelés-
re/fejlesztésre |
Történt-e kezelés/fejlesztés |
Nagymotoros fejlettség
Javasolt próbák: ügyesen mászik (mászókára, fára); féllábon, rövid ideig egyensúlyoz; féllábon ugrál; hintát hajt |
|
|
|
Finom mozgások
Javasolt próbák: gombot begombol; rajza felismerhető, emberrajzán a fejen kívül 5 testrész van |
|
|
|
Értelmi fejlettség
Javasolt próbák: 5 kockát megszámol; alapszíneket megnevez; saját nevét, nemét, életkorát tudja; konstrukciós és szerepjátékokat játszik; képes 15–20 percig egy játékkal játszani |
|
|
|
Beszédfejlettség
Javasolt próbák: beszéde jól érthető; összetett mondatokban beszél, rövid történetet elmesél, ritkán megnevezett testrészeit (váll, könyök, térd) megmutatja; lent, fent fogalmat helyesen használja |
|
|
|
Szociális fejlettség
Javasolt próbák: több gyermekkel együtt játszik; szabályokat elfogad, a kapott feladatot megérti, elfogadja, teljesíti |
|
|
|
Önellátás
Javasolt próbák: kevés segítséggel önállóan öltözik; önállóan étkezik; szobatisztasága kialakult |
|
|
|
Kezesség (aláhúzni) |
jobbkezes |
balkezes |
kétkezes |
Óvodába jár |
2 éve |
1 éve |
kevesebb, mint 1 éve |
nem jár |
Megjegyzés (összefoglaló a gyermek fejlődési szintjéről):
|
Beiskolázási záradék (aláhúzással kérnénk jelölni):
Kóros elváltozás nem észlelhető
További vizsgálat/fejlesztés szükséges
Ennek oka:_______________________________ módja ________________________________
Szülő/gondviselő tudomásul vette (aláírás) _____________________________________________ |
Kelt: ................... év ............................ hó ......... nap
|
|
...................................................................................... |
|
|
aláírás, pecsét |
2. számú melléklet a 19/2004. (VI. 14.) OM rendelethez
6. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez
Kérelem a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás,
továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához
...............................................................................................................................................................................................
Önkormányzat főjegyzője ....................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................. részére
................................................................................................................................................................................................
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 82. §-ának (2) bekezdése alapján ..................................... intézmény ......................................................................................................................................................................... székhellyel, ......................................................................................................................................................................... telephellyel a korai fejlesztés és gondozás/a fejlesztő felkészítés ellátását .............................................................. tervezett létszámra ................ év ............................................................................................................... hónap napján meg kívánja kezdeni.
1. A működés megkezdéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik:
................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................
a) A korai fejlesztésre és gondozásra/fejlesztő felkészítésre szolgáló helyiségek tulajdonosa, kezelője címe és alapterülete:
...........................................................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................................
b) A korai fejlesztésben/fejlesztő felkészítésben részesítettek ellátásához ................................ fő pedagógus, az intézmény működéséhez ...................................... fő egyéb alkalmazott szükséges, akiknek az alkalmazása megoldott.
c) A korai fejlesztéshez és gondozáshoz/fejlesztő felkészítéshez szükséges eszközökkel és felszerelésekkel az intézmény rendelkezik.
d) A feladatok ellátásához szükséges ......................... összeg rendelkezésre áll.
2. Az intézmény feladatával, működésével kapcsolatos bejelentések
................................................................................................................................................................................................
............... év ................................. hó ........... nap
....................................................................................
................................................................................................................................................................................................
II.
Útmutató a kérelem kitöltéséhez
1. A nyomtatvány bevezető részében fel kell tüntetni az intézmény székhelyét, a székhelyen kívüli telephelyet, továbbá azt a legmagasabb ellátotti létszámot, amelynek fogadására az intézmény alkalmas.
2. A nyomtatvány 1. a) pontjában pontosan fel kell sorolni – a cím megjelölésével –, hol található az a helyiség, amelyben az ellátás folyik. Ha valamennyi tevékenység egy épületben folyik, elég megadni az épület címét, a foglalkoztató helyiségek számát és alapterületét.
3. Az 1. b) pontban az alkalmazottak létszámát kell megjelölni stb.
4. A 3. pontban kell feltüntetni azokat a sajátos tudnivalókat, amelyek feltüntetésére az előző pontok nem nyújtottak lehetőséget.
III.
A mellékletek
A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban):
1. Az intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot.
2. Az ellátottak foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.). A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.).
3. Annak igazolását, hogy a helyiségek pedagógiai szakszolgáltató intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély).
4. Jegyzéket – a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve – a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről.
5. Jegyzéket az ellátásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok és pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak nevét, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat.
6. Annak részletes kidolgozását, hogy az intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit). A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha az intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatásról szóló törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja.
