191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet
a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet és a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról
2004.06.20.
A Kormány a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező, a 99/2002. (V. 5.) és a 9/2004. (I. 31.) Korm. rendelettel módosított 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghívót a hatósági hozzájárulás megadásakor tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél a külföldit önmagában nem jogosítja a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra.”
2. § Az R. a következő alcímmel és 7/A. §-sal egészül ki:
„
Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetének igazolása
7/A. § (1) Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezete akkor biztosított, ha a külföldi okirattal igazolja, hogy a következő feltételek valamelyikének megfelel:
a) a számára nyújtott sürgősségi ellátások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett;
b) rendelkezik olyan, nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással, amely legalább az azonnali ellátást igénylő esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét fedezi;
c) közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján legalább az azonnali ellátást igénylő esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét más állam társadalombiztosítási rendszere fedezi.
(2) Az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének igazolása a tartózkodásra jogosító engedély kiadására irányuló eljárásban akkor fogadható el, ha a külföldi a magyarországi tartózkodása teljes időtartama alatt a következő feltételek valamelyikének megfelel:
a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján
aa) biztosítottnak minősül, vagy
ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása rendezett, vagy
ac) csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult;
b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;
c) közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra jogosult;
d) a külföldi a tartózkodásra jogosító engedély megszerzésével az egészségügyi szolgáltatásokra további feltétel nélkül jogosulttá válna.”
3. § (1) Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külképviselet jogosult
a) vízumkérelem elbírálására – a (3)–(5) bekezdésben, valamint a 9. § (1) bekezdésében és a 10. §-ban foglalt kivétellel –,
b) a szezonális munkavállalói tartózkodási vízum iránti kérelem elbírálására.”
(2) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartózkodási vízum iránti kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel a Hivatal bírálja el.”
4. § Az R. 11. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot.
(4) Jövedelemszerzés céljából a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása céljából kíván beutazni.”
5. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § „(1) A vízumkérelmet a beutazást megelőzően, a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is benyújtható. Kivételes méltánylást érdemlőként értékelhető körülmény különösen:
a) a külföldi egészségi állapota; vagy ha
b) a külföldinek a Tv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott családtagja (a továbbiakban: családtag) Magyarországon él;
c) a külföldinek az állandó vagy szokásos tartózkodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna;
d) a külföldinek a vízumkérelem benyújtása miatti távolléte a munkáltatónak kárt okozna;
e) a vízumkérelem benyújtása miatti távollét a jövedelemszerző külföldi számára másként el nem hárítható kárral járna.
(2) A vízumkérelmet a 9. és 10. §-ban meghatározott esetekben a légi, közúti és vízi határátkelőhelyen működő határőrségi szervnél, illetőleg a külföldi szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell előterjeszteni.
(3) A vízumkérelmet személyesen kell benyújtani. A kérelem személyes benyújtásától a vízumkiadó hatóság eltekinthet. Együttes kérelmezés esetén a családtagok vízumkérelmét nagykorú családtag is benyújthatja.
(4) A vízumkérelemhez csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat.
(5) A vízumkérelem benyújtásakor – kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot – a vízum kiállítására feljogosított hatóság a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.
(6) A Külügyminisztérium vagy a külképviselet hatáskörébe tartozó vízumkérelemről a vízumkiadó hatóság a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.”
6. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § „(1) Az illetékes vízumkiadó hatóság – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított harminc napon belül, Tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított hatvan napon belül bírálja el.
(2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül kell elbírálni:
a) a kiskorú kérelmező és a vele együtt utazó törvényes képviselője vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;
b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét;
c) a jövedelemszerző célú tartózkodási vízum iránti kérelmet, ha a külföldi a kérelemhez csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazolását arról, hogy a külföldi jelentős gazdasági befektetést valósít meg Magyarországon;
d) a szezonális munkavállalási célú tartózkodási vízum iránti kérelmet.
(3) A benyújtásától számított harminc napon belül kell elbírálni a tanulmányi célú tartózkodási vízum iránti kérelmet.
(4) A vízum kiadása a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem engedélyezhető, ha kétség merül fel a vízumkérelemhez csatolt dokumentumok hitelessége, valóságtartalma vagy a kérelmező szavahihetősége tekintetében.
(5) A vízumot a tervezett beutazás és tartózkodás kérelemben megjelölt és igazolt céljára, valamint időtartamára figyelemmel e rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.”
7. § Az R. 17. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) Az a külföldi, aki a Magyar Köztársaság által el nem ismert úti okmánnyal rendelkezik, a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének b)–e) pontjában foglalt beutazási feltételek teljesítése esetén az e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott okmányba kiadott vízummal jogosult a beutazásra.”
8. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tv.-ben foglalt kivételekkel tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal, továbbá a 19. § (2) bekezdésében előírt feltételekkel, és azok meglétét igazolja.”
9. § Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartózkodási engedély munkavállalási vagy más jövedelemszerzési célból történő kiadásának vagy meghosszabbításának kérelmezése esetén a munkavállalásból vagy a jövedelemszerzési tevékenységből származó jövedelmet igazolni kell. A munkavállaló és a jövedelemszerző a megélhetés anyagi feltételeit a munkavégzésből, illetve jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja.”
10. § (1) Az R. 21. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakhatást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, illetve a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek megváltoztak, az ezt igazoló okiratokat kell csatolni.
(3) A tartózkodási cél megváltozása esetén a tartózkodási engedélyt nem lehet meghosszabbítani. Ha a tartózkodási cél a Tv. 17. §-a (3) bekezdése szerinti okból változott meg, a tartózkodási engedélyt a megváltozott célból ki lehet állítani, egyéb esetben az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási vízumot kell beszerezni.”
(2) Az R. 21. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a külföldi foglalkoztatása a munkavállalási engedély érvényességi idejének lejárta előtt megszűnt, vagy a munkaügyi hatóság a munkavállalási engedélyt visszavonta,
b) vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet nem folytat.”
11. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23. § „(1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldi részére ki kell állítani a tartózkodási engedély okmányt. Az okmány formáját és tartalmi elemeit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélyeinek egységes formátumáról szóló 1031/2001. EK tanácsi rendeletben foglaltak alapján e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja állapítja meg.
(2) A külföldi a tartózkodási engedély okmány érvényességi ideje alatt – külön engedély nélkül – jogosult Magyarországról kiutazni és visszatérni.”
12. § (1) Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartózkodási engedély humanitárius megfontolásból történő kiadásának indokoltságát – a hontalan kivételével – a menekültügyi hatóság, illetve a nemzetbiztonsági vagy a bűnüldöző szerv írásban igazolja.”
(2) Az R. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A humanitárius tartózkodási engedélyt e rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjában foglaltak alapján kell kiállítani.”
13. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
27. § „(1) Érvénytelen a tartózkodási engedély okmány, ha
a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;
b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak;
c) helyette a külföldi – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban – új okmányt kapott;
d) megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) tulajdonosa meghalt.
(2) Az érvénytelen tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző, vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság – matrica formátumú tartózkodási engedély esetén „ÉRVÉNYTELEN” szövegű nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével, kártya formátumú tartózkodási engedély okmány esetén annak kilyukasztásával – érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.”
14. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
28. § „(1) A Tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján a területi idegenrendészeti hatóság az ország elhagyására vonatkozó kötelezés tényének és a teljesítés határidejének a külföldi útlevelébe történő bejegyzésével egyidejűleg érvényteleníti a tartózkodási engedély okmányt.
(2) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetén a külföldi útlevelébe az ország elhagyásának határidejeként az érvényes tartózkodásra jogosító engedély lejártát követő időpont is bejegyezhető.
(3) A külföldi a magyarországi tartózkodása jogszerűségét az ország elhagyására megállapított teljesítési határidő leteltéig az útlevélbe tett bejegyzéssel igazolja.”
15. § Az R. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételnek az a külföldi felel meg, aki a beutazásától számított három éves jogszerű és életvitelszerű tartózkodási idővel rendelkezik, továbbá a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig – a Tv. 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a tartózkodását nem szakította meg.”
16. § Az R. 30. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással;”
17. § Az R. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
34. § „(1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedés engedélyezése esetén az e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év.
(3) A letelepedett külföldi az okmány kiállításától számított három munkanapon belül köteles személyi- és lakcímadatait a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél bejelenteni, továbbá köteles a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjénél a személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
(4) Ha a letelepedett vagy a bevándorolt tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmány érvényességi ideje lejárt, a területi idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésében meghatározott okmányt állítja ki.
(5) A letelepedett, illetőleg a bevándorolt külföldi köteles az okmány cseréjét kérni, ha az okmányban lévő természetes személyazonosító adatai megváltoztak, és ezt az új adatokat tartalmazó úti okmánnyal igazolja.
(6) A letelepedés engedélyezését igazoló tartózkodási okmány, illetve a kártya formátumú letelepedési engedély okmány, továbbá a bevándorlási engedély érvénytelen, ha
a) azt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta,
b) az okmány helyett a külföldi – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban – új okmányt kapott,
c) az okmány a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,
d) tulajdonosa meghalt,
e) az érintett magyar állampolgárságot szerzett.
(7) A (6) bekezdés a)–c) pontja alapján érvénytelen okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző, vagy a letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság – matrica formátumú okmány esetén „ÉRVÉNYTELEN” szövegű nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével, kártya formátumú okmány esetén annak kilyukasztásával – érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(8) A (6) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetben a kártya formátumú letelepedési vagy bevándorlási engedély okmányt a területi idegenrendészeti hatóság bevonja, illetőleg a matrica formátumú okmányt érvényteleníti.”
18. § Az R. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A letelepedett külföldi a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az első lakóhelyét a területi idegenrendészeti hatóság által kiadott, az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatokat, és a letelepedésről szóló okmány okmányazonosító adatait is tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A lakóhelyváltozás bejelentését a továbbiakban a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja.”
19. § (1) Az R. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A letelepedett vagy bevándorolt külföldi kiutasításáról, továbbá a letelepedési vagy a bevándorlási engedélynek a Tv. 23. §-ában foglaltak alapján történő visszavonásáról a területi idegenrendészeti hatóság a jogerős és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével öt munkanapon belül értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalát (a továbbiakban: központi hivatal), továbbá a külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi.”
(2) Az R. 36. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A letelepedett vagy bevándorolt külföldi az ország külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását köteles előzetesen a lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni. A területi idegenrendészeti hatóság az okmányt a 34. § (7) bekezdésében foglaltak szerint érvényteleníti.
(7) A területi idegenrendészeti hatóság a (6) bekezdésben foglalt esetben, az érintett személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát elveszi, az okmányokat a letelepedett külföldi lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul megküldi.”
20. § Az R. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A letelepedett külföldi számára a bevándorolt és a hontalan külföldi okmányával megegyező okmányt kell kiállítani, amelyben a „letelepedett”, „bevándorolt” jogcímet kell feltüntetni. A humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányát az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény függelékében foglalt adattartalommal kell kiállítani, és abban a „humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogcímet fel kell tüntetni.”
21. § Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közegészségügyi és közbiztonsági érdekből megtagadható a tartózkodási engedély kiadása, valamint a letelepedési engedély kiadása – a Tv. 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott kivétellel – akkor, ha a külföldi az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben vagy fogyatékosságban szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van.”
22. § Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldinek a tartózkodási engedély kiadása, illetve letelepedés engedélyezése iránti kérelméhez csatolnia kell az Intézet által kiállított igazolást arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott betegségekben nem szenved, illetőleg nem fertőzőképes, nem kórokozó-hordozó. Az Intézet igazolása tartalmazza a külföldi nyilatkozatát is arról, hogy esetében az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott egészségügyi állapot nem áll fenn.”
23. § (1) Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az idegenrendészeti hatóságnak a külföldi visszairányítására, visszautasítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetőleg a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ha a tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, vagy ha a külföldit a bíróság utasította ki, az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.”
(2) Az R. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását felfüggeszti és az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha eljárásában megállapítja
a) a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, vagy
b) azt a tényt, hogy a külföldit az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1950. december 14-én jóváhagyott 428. számú határozatában biztosított jogkörében menekültnek (a továbbiakban: mandátumos menekült) ismerte el.”
(3) Az R. 43. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)–(6) bekezdés megjelölése (6)–(7) bekezdésre változik:
„(5) A mandátumos menekültre a (4) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az ENSZ menekültügyi Főbiztosa által biztosított védelem fennáll. Ebben az esetben a humanitárius tartózkodási engedélyt akkor is ki kell adni, ha a mandátumos menekült menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét a menekültügyi hatóság elutasította.”
24. § Az R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
51. § „A kiutasításkor a bevándorolt és a letelepedett külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi ) önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.”
25. § (1) Az R. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtása során indokoltnak tartja a Tv. 43. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazását, az azt alátámasztó okiratok és dokumentumok másolatának megküldésével a székhelye szerint illetékes ügyésznél kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás megindítását.”
(2) Az R. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a külföldi a bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordult, a területi idegenrendészeti hatóság az illetékes ügyész megkeresésére tájékoztatást ad arról, hogy a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglaltak fennállnak-e vagy sem. A büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelemnek a területi idegenrendészeti hatósághoz történő benyújtása esetén, azt az idegenrendészeti hatóság véleményével – ideértve a 43. § (1) bekezdésében foglalt véleményt is – kiegészítve haladéktalanul köteles megküldeni a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.”
26. § Az R. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) Az idegenrendészeti hatóságnak az őrizet fenntartása indokoltságának megállapítására irányuló bírósági eljáráshoz benyújtott véleménye tartalmazza a külföldi kiutaztatására tett intézkedések adatait is. A véleményt a külföldi jogi képviselőjének is meg kell küldeni.”
27. § Az R. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
63. § „(1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a külföldi származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.
(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie
a) a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelőző legalább harminchat órával kell közölni,
b) a célállomás megjelölésére,
c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.
(3) Indokolt esetben pszichológus közreműködését is igénybe lehet venni.
(4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a külföldin vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezéséről kell gondoskodni.
(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követő 8 napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 93. §-a, illetőleg a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 60. §-a megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
28. § Az R. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
64. § „(1) A kitoloncolás foganatosítását félbe kell szakítani, ha
a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a toloncolt külföldi felvételét a légi járműre,
b) a foganatosítás során a toloncolt külföldi egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt külföldi életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható,
c) a toloncolt külföldin nem leletezett külsérelmi nyomok vannak, vagy ha a külföldi olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és a külföldi életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.
(2) A félbeszakított toloncolást tovább kell folytatni, ha az (1) bekezdésben meghatározott okok elhárultak.
(3) A toloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni.
(4) A légi úton történő kitoloncolás félbeszakítása esetén a Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és a külföldit – a további intézkedésig – a Budapesti Határőr Igazgatóság Idegenrendészeti Központjában, vízi úton, vasúton vagy közúton történő kitoloncolás félbeszakítása esetén a külföldit a határterület kijelölt részén kell elhelyezni.
(5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.”
29. § Az R. a következő alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:
„
A tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerése és végrehajtása
65/A. § (1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, az Európai Unió más tagállamának illetékes közigazgatási hatósága által kiutasított külföldi esetében – a tagállam illetékes hatóságának megkeresése alapján – a területi idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítás végrehajtására intézkedni, amennyiben a kiutasítást
a) a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése,
b) a magyar törvény szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet,
c) súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja,
d) a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése
miatt rendelték el.
(2) A kiutasítás végrehajtását meg kell tagadni, ha
a) a külföldi esetében a Tv. 43. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn, vagy
b) a harmadik államok állampolgárai által valamely tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelmek elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusáról szóló 343/2003. EK rendelet alkalmazásának van helye.
(3) A kiutasítás végrehajtásának megtagadása esetén annak okáról a kiutasítást elrendelő tagállam illetékes hatóságát a Hivatal tájékoztatja.
(4) Ha valamely tagállam által kiutasított külföldi a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, az engedély visszavonására is intézkedni kell.
(5) Ha a külföldi más tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Hivatal megkeresi a kiutasítást elrendelő tagállam illetékes hatóságát, illetőleg a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát.
(6) A tagállam által elrendelt kiutasítás végrehajtása során a Tv. IV. fejezetében és e rendeletben irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(7) A Hivatal a kiutasítás végrehajtásáról tájékoztatja a kiutasítást elrendelő tagállamot. A kiutasítás végrehajtásának költségét a kiutasított viseli. Ha a kiutasított a költségek viselésére nem képes, a Hivatal a kiutasítást elrendelő tagállamtól kéri a kiutasítás végrehajtásával összefüggésben megelőlegezett költségei megtérítését.
(8) Amennyiben a területi idegenrendészeti hatóság tudomást szerez arról, hogy az általa kiutasított külföldi az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, a Hivatalnál kezdeményezi a kiutasítás elismerése és végrehajtása céljából az illetékes tagállami hatóság megkeresését.”
30. § Az R. 81. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson (a továbbiakban: közösségi szállás) is el lehet helyezni.”
31. § Az R. 97. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tájékoztatni kell a területi idegenrendészeti hatóságot akkor is, ha a kórházban ápolt személy vagy a szülő nő külföldinek vallja magát, de úti okmányt vagy tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás alapján, kísérő nélküli kiskorú vagy cselekvőképtelen külföldi esetén a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az illetékes gyámhatóságot, valamint a Hivatal útján a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet. A gyámhatóságot akkor is értesíteni kell, ha a magát külföldinek valló szülő nő az újszülöttet magára hagyja.
(4) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy – a bevándorolt, a letelepedett, illetőleg a menekültként elismert, illetve az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi kivételével – halálesetének anyakönyvezéséről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül megküldi a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervnek. Az anyakönyvvezető a külföldi jogszerű magyarországi tartózkodására jogosító okmányát eljárása során elveszi és azt az értesítéshez csatolja.”
32. § Az R. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított külföldi nemzetközi védelmet kér.”
33. § Az R. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
103. § „A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 87. §-a alapján a közrendvédelmi bírságot határozattal szabja ki.”
34. § Az R. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A területi idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaságban vízummal tartózkodó külföldiek bejelentett szálláshelyének adatait rögzíti és továbbítja a központi adatkezelő szervnek.”
35. § Az R. a következő alcímmel és 109/A. §-sal egészül ki:
„
Az EGT tartózkodási engedéllyel kapcsolatos adatkezelés
109/A. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződésben részes tagállam állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár) tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelme benyújtásakor a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének a), h), és k) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.
(2) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem teljesítése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.
(3) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása és az engedély visszavonása esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.
(4) A területi idegenrendészeti hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.
(5) A központi adatkezelő szerv az EGT állampolgár személyi azonosítóját és magyarországi lakóhelyének megváltozását a személyiadat- és lakcím-nyilvántartás értesítése alapján rögzíti a központi idegenrendészeti nyilvántartásban.”
36. § Az R. 112. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) A területi idegenrendészeti hatóság és a Határőrség idegenrendészeti szerve a Tv. 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.”
37. § (1) Az R. 124. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. A Kérelemhez csatolni kell egy darab arcfényképet, továbbá a megélhetés forrását, valamint a teljes körű egészségbiztosítás meglétét igazoló, ezek hiányában a Tv. 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott igazolást.
(5) Az EGT állampolgár diák köteles a Tv. 26. §-ának (3) bekezdésében meghatározott igazolást csatolni.”
(2) Az R. 124. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az EGT tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha
a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;
b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak;
c) helyette a külföldi – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban – új okmányt kapott;
d) az okmány megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították;
f) tulajdonosa meghalt;
g) az érintett magyar állampolgárságot szerzett.
(8) Az érvénytelen EGT tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság bevonja, gondoskodik az okmány érvénytelenítéséről, valamint az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Magyar állampolgárság megszerzése esetén az EGT tartózkodási engedély okmányt az azt kiállító idegenrendészeti hatóság vonja be, illetve érvényteleníti.”
38. § Az R. a következő 124/A. §-sal egészül ki:
„
124/A. § (1) Az EGT állampolgár a megélhetéshez elegendő pénzeszköz meglétét igazolhatja különösen olyan jövedelmével, amely
a) más tagállam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátó rendszere alapján jár;
b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;
c) az EGT bármely tagállamában vezetett névre szóló betét vagy betétszerződés, vagy más banki, illetve befektetési eszköz, az EGT tagállam hitelintézete által vállalt bankgarancia, vagy az EGT tagállam székhelyén működő jogi személy által vállalt készfizető kezesség alapján garantált;
d) tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul, vagy
e) az EGT állampolgárnak a megélhetését biztosító vagyona van.
(2) A Tv. 26. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben az EGT tartózkodási engedély jogcíme a következő okiratokkal igazolható:
a) diák esetén az oktatási intézménybe történő felvételről, illetőleg a tanulmányok folytatásáról szóló igazolással;
b) munkavállalás esetén munkaszerződéssel, illetve a Tv. 29. (7) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén munkavállalási engedéllyel;
c) a Tv. 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt családi kapcsolat esetén olyan igazolással, amely alapján a rokonsági kapcsolat megállapítható, továbbá az 1612/68 EGK rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdése esetén származási ország illetékes hatósága által kiállított olyan igazolással, amely arra irányul, hogy a családtagot a munkavállaló tartja el vagy ebben az országban nála lakik;
d) a Tv. 26. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozók esetén a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel, illetőleg – amennyiben ez nem szükséges – a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek fennállásának igazolásával.”
39. § (1) Az R. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező, a Tv. 25. §-a (2) bekezdésében meghatározott családtagja esetében tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell egy darab arcfényképet, be kell mutatni az érvényes útlevelet, továbbá a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot.”
(2) Az R. 125. §-a a következő új (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (5) és (6) bekezdésre változik:
„(2) A családtag a megélhetés és a teljes körű egészségbiztosítás meglétét köteles igazolni, kivéve, ha az EGT állampolgár – akinek jogán a családtag tartózkodási joga alapul – a Tv. 26. §-ában foglaltak alapján ez alól mentesül.
(3) Ha az EGT állampolgár harmadik országbeli családtagját az EGT állampolgár tartja el, a tartózkodási engedély iránti kérelméhez az EGT állampolgár eltartási nyilatkozatát is csatolni kell.
(4) Az EGT állampolgár harmadik országbeli családtagja tartózkodási engedély iránti kérelmét legkésőbb a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízuma lejártát, illetőleg – vízummentes beutazása esetén – jogszerű tartózkodásának lejártát megelőző tizenötödik napig nyújthatja be.”
40. § (1) Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az EGT állampolgára első magyarországi lakóhelyének létesítését az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be. Az EGT állampolgár a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az első lakóhelyét a területi idegenrendészeti hatóság által kiadott – az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatait, és az EGT tartózkodási engedély okmányazonosító adatait is tartalmazó – hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
(2) Az R. 126. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az EGT állampolgár köteles haladéktalanul a kiállító hatóságnak bejelenteni a tartózkodás jogcímében, illetőleg a tartózkodásra jogosító okmány adataiban bekövetkezett változást, amelyet okirattal igazolni kell. Az e rendeletben meghatározott egyéb bejelentési kötelezettségeket – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az általános szabályok szerint kell teljesíteni.”
(3) Az R. 126. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az EGT állampolgár a beutazásától számított 90 napig mentesül a magánszálláson létesített szálláshelye bejelentési kötelezettsége alól. Az EGT állampolgár mentesül a 122. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól, ha az okmány eltűnése miatt a rendőrségen feljelentést tett.”
41. § Az R. a következő 126/A. §-sal egészül ki:
„
126/A. § (1) Az EGT állampolgár tekintetében e rendelet 7/A. §-ában, 27–28. §-ában, 39. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, az ujjnyomat levételének kötelezettsége kivételével az 54. §-ában, 55. §-ának (1) bekezdésében, 56–57. §-ában, 60. §-ában, 63–66. §-ában, 68. §-ának (1)–(4) bekezdésében, 78–80. §-ában, 97. §-ában, 99–100. §-ában, 109. §-ában, 109/A. §-ában, 112. §-ának (1)–(2) és (6) bekezdésében, 114–119. §-ában, 121–126. §-ában, valamint 127/A. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Tv. 26. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó EGT állampolgár esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a 24. §-ban és a 31. § (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
(3) Ezt a rendeletet az EGT állampolgár harmadik állambeli családtagjára e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
42. § Az R. a következő 127/A. §-sal egészül ki:
„
127/A. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 144. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt esetben az EGT tartózkodási engedély, illetőleg az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási engedélyének kiadására a 124–126/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásban
a) a korábbi tartózkodásra jogosító engedély kiadásához nem csatolt okiratokat, illetve
b) a tartózkodás jogcímének, illetve az érintett adatainak megváltozása esetén az azt igazoló okiratokat
kell csatolni.
(2) A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerő- piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 1. számú mellékletében felsorolt EGT országok állampolgára, illetőleg családtagja részére a Tv. 26. § (4) bekezdésének a) pontján alapuló tartózkodásra jogosító engedélyt – amennyiben foglalkoztatása a Vkr. alapján engedélyhez kötött – a munkavállalási engedély érvényességi idejével azonos időtartammal kell meghatározni. Amennyiben a munkavállalási engedélyt visszavonták, vagy a munkaviszony megszűnt és az EGT állampolgár vagy családtagja tartózkodási jogát a Tv.-ben meghatározott egyéb jogcímen nem gyakorolhatja, az EGT tartózkodási engedélyt vissza kell vonni.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó EGT állampolgár tekintetében a 98. § és 103. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) Amennyiben a munkavállalási engedély érvényességi ideje alatt az EGT állampolgár állampolgársága szerinti ország a magyar állampolgárokkal szemben megszünteti a védintézkedés alkalmazását, az EGT állampolgár kérelmére az általános szabályok szerinti érvényességű EGT tartózkodási engedélyt kell kiadni.”
43. § Az R. a következő 127/B. §-sal egészül ki:
„
127/B. § (1) Az EUtv. 145. §-ának hatálya alá tartozó külföldi kérelmét a külön jogszabály szerinti, a tartózkodási engedély kiadására irányadó kérelem kitöltésével nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell az illetékes külföldi hatóság által kiadott, a kérelmező személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okmányokat, ennek hiányában az EUtv. 145. §-ának (3) bekezdésében meghatározott okiratot, vagy bármely más, a személyazonosság megállapítására alkalmas okiratot. Ha a külföldi az illetékes külföldi hatóságnak a személyazonosság és az állampolgárság megállapítására alkalmas okmányával nem rendelkezik, köteles nyilatkozni arról, hogy ilyen okmánnyal miért nem rendelkezik, és milyen okból nem tudja azt beszerezni.
(3) A kérelem benyújtásakor igazolni kell az EUtv. 145. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott, a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló feltétel meglétét, továbbá igazolni kell a külföldi magyarországi tartózkodási helyét.
(4) A kérelmező részére e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott okmányt kell kiállítani.
(5) Ha a külföldinek a kérelem benyújtásakor a tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, letelepedési engedély iránti kérelme elbírálására irányuló idegenrendészeti, vagy menekültkénti elismerésére irányuló menekültügyi hatósági eljárás van folyamatban, a külföldi írásbeli nyilatkozatában rögzített választása szerint
a) a folyamatban lévő közigazgatási eljárást – a kérelem visszavonása mellett – meg kell szüntetni, vagy a jelen kérelem elbírálására irányuló eljárást a folyamatban lévő ügy elbírálásáig fel kell függeszteni;
b) a külföldi a folyamatban lévő eljárásban hozott határozat elleni bírósági eljárásra irányuló kérelmét visszavonja, vagy a jelen eljárást a bíróság határozatáig, de legfeljebb 2005. november 30-ig fel kell függeszteni.
(6) A külföldi az EUtv. 145. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tartózkodási engedélye érvényességi idején belül az általános szabályok szerint nyújthat be tartózkodási engedély iránti kérelmet azzal az eltéréssel, hogy a családegyesítőnek, a munkavállalónak és a jövedelemszerzőnek tartózkodási vízumot nem kell beszereznie, és csak a hiányzó vagy az adatváltozást tartalmazó okiratokat kell csatolnia.”
44. § Az R. 128. §-ának a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:
„ah) a Tanács 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak kiutasításáról szóló határozatok kölcsönös elismeréséről.”
45. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
46. § (1) A Tv. 32. § (2) bekezdés g) pontja alapján e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom az elrendelő szerv által meghatározott ideig érvényes.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott letelepedési engedély okmány, valamint tartózkodási engedély okmány érvényességi idején belül felhasználható.
(3) Ha a külföldi e rendelet hatálybalépése előtt munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kiadott érvényes jövedelemszerző tartózkodási vízummal rendelkezik, munkavállalói tartózkodási vízum beszerzésére nem kötelezhető.
47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti:
a) az R. 18. § (4) bekezdése, 22. §-a, 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a kérelem benyújtását legalább két évvel megelőzően nyitott pénzintézeti számlán elhelyezett” szövegrész, 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjában „de legalább egy éves munkaviszonyból” szövegrész, 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „de legalább egy éves” szövegrész, a 31. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 37. §-ának (5) bekezdése, 44. §-a, 52. §-ának (2) bekezdése, 53. §-a (1) bekezdéséből a „vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kiutasítás” szövegrész és az (1) bekezdés utolsó mondata, 54. §-ának (1) bekezdéséből a „ , szabálysértési vagy menekültügyi hatóság által” szövegrész, 67. §-a, 75. §-a, 101. §-ának (1)–(3) bekezdése, 117. §-a, 122. §-a (2) bekezdésének második mondata, 122. §-ának (3) bekezdése, 123. §-ának (2) bekezdése, továbbá 126. §-a (7) bekezdésének első mondata és a 126. §-a (8) bekezdése, a 128. § bevezető szövegéből a „Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban,” szövegrész,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó egyes külföldiek nyilvántartásba vételével és lakcímbejelentésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 9/2004. (I. 31.) Korm. rendelet 27. §-a, továbbá 29–30. §-a.
(3) E rendelet 43. §-a és 3. számú melléklete, továbbá az R. 4. számú melléklete 2005. december 31-én hatályát veszti.
48. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdés megjelölése (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) A központi hivatal 21. § (2) bekezdése alapján előterjesztett kérelem esetén a bejelentett személyi és lakcím adatok ellenőrzését követően kezdeményezi a jegyző döntését a polgár nyilvántartásba vételéről és a hatósági igazolvány kiadásáról.”
(2) A Vhr. 21. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(8) bekezdés megjelölése (3)–(9) bekezdésre változik:
„(2) A bevándorolt, a letelepedett, az EGT tartózkodási engedélyes, továbbá a menekült polgár a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét a központi hivatalnál is előterjesztheti.”
(3) A Vhr. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A letelepedett külföldi és az EGT tartózkodási engedélyes nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély okmány, illetve az EGT tartózkodási engedély okmány és az érintett személyi adatairól, továbbá az első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.”
49. § A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek vagy – külföldi tartózkodás esetén – a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság megszűnt. A 10. § b) pontjában foglalt esetben a bevándorolt és a letelepedett a személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél adja le, amely azt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek küldi meg. Ha a bevándorolt, a letelepedett, illetőleg a menekült jogállású személy magyar állampolgárságot szerzett, a korábbi állandó személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél köteles leadni, a magyar állampolgárság megszerzésétől számított 30 napon belül, vagy az új személyazonosító igazolvány átvételével egyidejűleg.”
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelethez
Beutazási okmányok
1. Vízum
A vízum formája: matrica
A vízum adattartalma:
1. okmányazonosító
2. érvényességi idő
3. a beutazások száma
4. a tartózkodás időtartama
5. a kiállítás helye
6. a kiállítás ideje
7. útlevél száma
8. a vízum típusa
9. arcképmás
10. név (családi és utónevek)
11. megjegyzések
12. gépi olvasásra alkalmas adatsor
2. Vízum beillesztésére szolgáló külön lap
Az okmány adattartama a következő:
1. név (családi és utónév)
2. születési idő
3. kiállító hatóság megnevezése
4. kiállítás helye, ideje
5. kiállító hatóság képviselőjének aláírása, bélyegzője
6. okmányazonosító
7. vízummatrica elhelyezésre szolgáló rész
2. számú melléklet a 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelethez
Tartózkodási okmányok
1. Tartózkodási engedély
Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély
Az okmány formátuma: matrica
Az okmány adattartalma a következő:
1. név (családi és utónév)
2. okmányazonosító
3. arcképmás
4. az engedély kiállításának helye és időpontja
5. érvényességi idő
6. az engedély típusa
7. megjegyzések
8. a kiállító aláírása, bélyegzője
9. gépi olvasásra alkalmas adatsor
2. Humanitárius tartózkodási engedély
Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély
Az okmány formátuma: ID–2 kártya
Az okmány adattartalma a következő:
1. okmányazonosító
2. név – családi és utónév (nevek) –
3. állampolgárság (hontalanság)
4. nem
5. arcképmás
6. az engedély kibocsátásának helye és időpontja
7. érvényességi idő
8. a tartózkodás célja
9. születési hely, idő
10. szálláshely
11. saját kezű aláírás
12. Egyéb megjegyzések
3. számú melléklet a 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelethez
Tartózkodási engedély
Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély
Az okmány formátuma: ID–2 kártya
Az okmány adattartalma a következő:
1. okmányazonosító
2. név – családi és utónév (nevek) –
3. állampolgárság (hontalanság)
4. nem
5. arcképmás
6. az engedély kibocsátásának helye és időpontja
7. érvényességi idő
8. a tartózkodás célja
9. szálláshely
10. saját kezű aláírás
11. kibocsátó hatóság megnevezése, a kibocsátás dátuma
12. gépi olvasásra alkalmas adatsor
Megjegyzés: az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 145. §-ának hatálya alá tartozó külföldi részére kiállítva.
4. számú melléklet a 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelethez
TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY
(az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára)
(az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára)
Az okmány formátuma: ID–2 kártya
Az okmány adattartalma a következő:
1. okmányazonosító
2. név – családi és utónév (nevek) –
5. születési helye, (település, ország)
6. születési ideje
3. állampolgárság
4. neme
7. arcképmás
8. érvényességi idő
7. kiállítás helye, ideje, aláírás
8. gépi olvasásra alkalmas adatsor
9. egyéb megjegyzések
10. tájékozató szöveg
„Ezt a tartózkodási engedélyt a kibocsátó hatóság az Európai Közösségek Tanácsa 1612/68/EGK rendelete és a Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK irányelvének végrehajtása érdekében tett intézkedések alapján, az EGT Megállapodásban foglalt módon állította ki.”
