21/2004. (IV. 21.) PM rendelet
az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 82. §-a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 4. pontjában meghatározott integrált postaforgalomban kézbesített küldemények esetében a vámhatóság és az engedélyes közötti vámigazgatási jogviszonyban a közösségi vámjog és a Vtv. (a továbbiakban együtt: vámjogszabályok) rendelkezéseit az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) könnyített eljárás: az integrált postaforgalom hatálya alá tartozó küldeményekkel kapcsolatos, az e rendelettel szabályozott vámeljárás,
b) engedélyes: az e rendeletben előírt könnyített eljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkező szolgáltató,
c) küldemény: az engedélyes által postai továbbításra felvett, egyedi azonosítóval és kísérőokmánnyal rendelkező, nem közösségi árut tartalmazó csomag, boríték,
d) könnyített eljárásba nem vonható küldemény: az olyan áruféleségeket tartalmazó küldemény, amelyet – jogszabály alapján – a vámhatóság az általa kiadott engedélyben meghatároz,
e) előzetes árubejelentés: az engedélyes által a vámhivatal felé írásban tett olyan nyilatkozat, amelyben a küldemény tényleges, fizikai megérkezése előtt az e rendeletben meghatározott adattartalommal tesz árubejelentést a nemzetközi kézbesítésre felvett és saját vállalati nyilvántartásában rögzített küldeményről,
f) eltérésjelentés: az engedélyes által kiállított olyan lista, amely tartalmazza a vámhivatal nyilvántartási számát, továbbá az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy az előzetes árubejelentésben szereplő küldemény a szállítójárművel ténylegesen nem érkezett meg,
g) dokumentum küldemény: azok a küldemények, amelyek papíron, vagy bármilyen más adathordozón szöveget, képet, filmet, ábrát, kottát, vakok írását, tervrajzot, térképet tartalmaznak, és kivitelük vagy behozataluk nem kapcsolódik anyagi értéket képviselő joghoz, illetve amelyekre a behozatali vagy kiviteli vámok nem vonatkoznak.
2. § (1) Az engedélyesnek a vámúton belépő szállítóeszközről és rakományáról – a csomagok darabszámát és tömegét összesítetten tartalmazó – árubejelentést az általános szabályok szerint kell a határvámhivatal részére adnia.
(2) Az engedélyes a szállítóeszköz, illetve a küldemény tényleges fizikai megérkezését megelőzően az integrált postaforgalmában érkező küldeményekre vonatkozó előrejelzési adatok alapján teljesíti előzetes árubejelentési kötelezettségét az engedélyében kijelölt és a forgalmát felügyelő vámhivatalnál.
(3) Az előzetes árubejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a feladó nevét,
b) a címzett nevét, címét,
c) az árumegnevezést,
d) az indító ország kódját,
e) a küldemény tömegét,
f) a küldemény értékét (devizanem feltüntetéssel),
g) a csomagok darabszámát,
h) a kísérőokmány számát.
Külön előzetes árubejelentésen kell bejelenteni behozatali forgalomban a dokumentumokat, a reklám és propagandaanyagokat, valamint a 22 eurónak megfelelő forintösszeg alatti küldeményeket, illetve a vámköteles küldeményeket.
(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes árubejelentés e rendelet alkalmazásában a Tanács közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: vámkódex) 76. cikkének (1) bekezdése b) pontjában meghatározott egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak minősül.
(5) A vámhivatal az előzetes árubejelentési adatok alapján az adatok átadását követő egy órán belül elvégzi a nyilvántartásba vételt, egyidejűleg kijelöli azokat a küldeményeket, amelyeket vámvizsgálat alá kíván vonni.
(6) Az engedélyes a küldeményeket, megérkezésüket követően haladéktalanul, átmeneti megőrzési raktárába betárolja. Amennyiben az előzetes árubejelentés adataitól az érkezett küldemény tekintetében eltérés mutatkozik, a szállítóeszköz kirakását, vagy a raktári betárolást követő második óra végéig írásban bejelenti a vámhivatalnak a többletként érkezett küldeményt.
(7) Az engedélyesnek a raktárában elkülönítve kell tárolnia, továbbá elkülönítve bejelentenie és az általános vámjogi rendelkezések szerint kell vám elé állítania:
a) a könnyített eljárásba nem vonható, valamint
b) a (6) bekezdésben foglaltak szerint többletként érkezett
küldeményt.
(8) Az (5) bekezdés szerint áruvizsgálatra rendelt küldeményeket a vámvizsgálat megkezdéséig a többi küldeménytől elkülönítve kell tárolni és áruvizsgálatra bemutatni.
3. § (1) A könnyített eljárásban szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állított küldemények tekintetében az engedélyes megbízójának közvetett képviselőjeként jár el.
(2) Az engedélyes a képviseleti megbízását, vagy annak másolatát az adott vámeljárásra tett indítvány elfogadásakor a vámhivatal felhívására három munkanapon belül köteles bemutatni. A vámhivatal ellenőrizheti az adott vámeljárásra tett indítvány elfogadásakor az eredeti megbízás meglétét, ebben az esetben az engedélyesnek felhívásra nyolc napon belül az eredeti, vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a vámhivatalnál be kell mutatnia.
(3) A szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet tartalmazó kiegészítő vámáru-nyilatkozatokat az engedélyes a vámhivatal által megállapított időpontig, naponta köteles benyújtani.
(4) Nem szükséges kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról szóló 918/83/EGK számú tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 27–31. §-aiban foglalt árukról, továbbá a vámmentesen vámkezelhető áruminta, reklám és propaganda anyagokról.
(5) Az engedélyes az általános szabályok szerint kérheti, hogy
a) a kiegészítő árunyilatkozatokat időszakosan összegezve nyújthassa be,
b) árunyilatkozat-adási kötelezettségét – figyelemmel a vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 205. cikke (3) bekezdésének utolsó előtt francia bekezdésére is – számítógéppel nyomtatott egységes vámokmány használatával teljesítse.
(6) Az adatok, illetve az okmányok átadására vonatkozó részletes szabályokat a vámhivatal az engedélyben határozza meg.
(7) A vámhivatal a vámkezelt küldemények után esedékes vámtartozás összegét az árunyilatkozat elfogadást követő három munkanapon belül köteles közölni.
4. § (1) Az egy szállítmányként, vagy egységrakományként továbbított küldemények árutovábbítását az engedélyes az általános szabályok szerint, az engedélyezett feladói/címzetti jogosítványának használatával kell intézni.
(2) A küldemények a könnyített eljárásban az egyedi kísérőokmánnyal továbbíthatók az engedélyes és a címzett telephelye között. Az engedélyes az így továbbított küldemények esetében írásban (igazoltan) köteles felhívni a címzett figyelmét a további vámeljárási kötelezettségre és a bemutatási határidőre.
(3) A küldemény címzettjének a (2) bekezdés szerint továbbított árut az általános szabályok szerint kell vám elé állítania és ezt követően a további vámeljárást kezdeményeznie.
5. § (1) A kiviteli forgalomban szállított küldemények közül Egységes Vámokmány (EV) kitöltésével csak azokat kell vám elé állítani, amelyek egyedi vámértéke eléri vagy meghaladja az ezer eurót.
(2) A vámhivatal a kiviteli céllal szállított küldeményeket az engedélyes telephelyén bármikor vámellenőrzés alá vonhatja.
(3) A dokumentumok és a huszonkettő euró vámérték alatti küldemények alakiság nélkül léptethetők ki.
(4) Az ezer euró vámérték alatti küldemények esetében a kiléptetést az engedélyes igazolja. A kiléptetéshez a vámhivatal részére át kell adni a kísérőokmány, valamint a kereskedelmi számla egy másolati példányát.
(5) Magyarországon légi forgalomban feladott ezer euró, vagy azt meghaladó vámértékű küldemények kiléptetésének igazolására a repülőtér területén illetékes vámhivatal illetékes. Minden más fuvarozási mód esetében az általános illetékességi szabályok szerint kell eljárni.
6. § (1) Az árubejelentésre, a vám elé állításra és a vámeljárás alá vonásra az e rendelet 1–5. §-aiban meghatározott szabályait természetes személyek esetében a vámmentességi rendelet 29–31. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A vámmentességi rendelet 30. cikkében meghatározott értékhatárt mind a kiviteli, mind a behozatali forgalomban figyelembe kell venni.
7. § (1) A könnyített eljárás engedélyezésére a kérelmező forgalmát ellenőrző vámhivatal felügyeletét ellátó középfokú vámszerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Az engedélyező vámszerv – kérelemre – annak engedélyezheti a könnyített eljárást, aki napi rendszerességgel bonyolít integrált forgalmat, továbbá rendelkezik vámügynöki, elektronikus vám elé állítási, valamint engedélyezett feladó/címzetti engedéllyel.
(3) A könnyített eljárásra vonatkozó engedély érvényességét a (2) bekezdésben meghatározott engedélyek érvényességével összhangban kell meghatározni.
(4) Az engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket súlyosan, vagy ismételten megszegi.
(5) A könnyített vámeljárás szempontjából az engedélyben előírt kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha
a) az engedélyes az előírt nyilvántartásokat nem vezeti, illetve
b) figyelmeztetés ellenére a nyilvántartásokat olyan hiányosan vezeti, hogy az nem biztosítja a 8. § (2) bekezdésben előírt garanciafigyelést, illetve azokból nem állapítható meg az, hogy ténylegesen mennyi küldemény érkezett.
8. § (1) A könnyített árutovábbítási eljárás vámbiztosítékaként a kérelmező felhasználhatja a halasztott vámfizetéshez nyújtott garanciáját.
(2) A garancia összegét a halasztott fizetési körbe vont összeg és a továbbított vámáruk vámbiztosítéka együttesen nem haladhatja meg. A garanciafigyelés (lekötés-felszabadítás) az engedélyes kötelezettsége és felelőssége.
(3) Az árunyilatkozatok benyújtása és az áruk bemutatása tekintetében az e rendeletben meghatározottakat az EK végrehajtási rendelet 201. cikke (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
9. § (1) A vámhatóság a benyújtott árunyilatkozatokat, illetve az e rendeletben meghatározott nyilvántartásokat jogosult felülvizsgálni. Amennyiben a vámhatóság a felülvizsgálat során jogsértést állapít meg, intézkedik a vámjogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásáról.
(2) A vámhivatal az engedélyes forgalmában beérkezett küldeményekről vezetett vállalati nyilvántartást harminc naponta ellenőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a küldemény kísérőokmány számát, címzettjét, a nyilvántartási tételszámot, valamint a küldemény vámjogi sorsának rendezését igazoló elintézési tételszámot.
10. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg nemzetközi gyorspostaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 36/2003. (XII. 20.) PM–IHM együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Draskovics Tibor s. k.,
pénzügyminiszter