Kifejezéskereső
233/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
2005.01.01.
A Kormány a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan tantárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.”
2. § Az R. 6. §-ának (5)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.
(6) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.
(7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.
(8) Ha a tanuló érettségi vizsgatárgy országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi versenyének döntőjében vett részt, úgy e rendelet 41. §-ának (5) bekezdése szerint a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és az érettségi vizsgán nem kell ismételten számot adnia tudásáról.”
3. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az akkreditált vizsgatárgy középszintű vizsgatárgy lehet. Az akkreditált vizsgatárgy az akkreditált követelményekben meghatározottak alapján több vizsgarészből állhat.”
(2) Az R. 7. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni, és a tantárgyat a teljes tanulmányi idő alatt legalább százharmincnyolc órában tanítani kell.
(4) Az akkreditációs eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a vizsgatárgy követelményei összhangban állnak-e a Nemzeti alaptantervben, e vizsgaszabályzatban, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében, két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, valamint az iskola helyi tantervében, illetve a szakmai tantárgy központi programjában (tantervében) meghatározott követelményekkel. Csak olyan tantárgy akkreditációja kérhető érettségi vizsgatárgyként, amely tantárgy általános és részletes vizsgakövetelménye legalább hetven százalékban eltér a 2. számú mellékletben kiadott vizsgakövetelményektől, továbbá a tantárgy elnevezése nem egyezik meg a kiadott vizsgatárgyak elnevezésével.”
(3) Az R. 7. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Akkreditált vizsgatárgyból csak az az iskola rendezhet érettségi vizsgát, amely számára az országos vizsgaközpont az engedélyt kiadta.
(9) Az akkreditációval rendelkező intézmény engedélyével – kétoldalú megállapodás keretében – az akkreditált vizsgatárgy tantervét más középiskola is beépítheti pedagógiai programjába, és az országos vizsgaközpont külön engedélyével az átvételt követő második évtől az akkreditált vizsgakövetelmények szerint érettségi vizsgát szervezhet.”
4. § Az R. 8. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos vizsgaközpont a vizsgatárgy követelményeit, a követelményekre adott szakértői véleményeket javaslatával együtt – a 7. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül – megküldi az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a miniszter dönt a vizsgatárgy követelményének központi vizsgakövetelményként történő kiadásának elkészítéséről. Szakmai előkészítő tantárgy esetén a miniszter beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését. Ha a vizsgatárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák részére készül, az eljárásban az Országos Kisebbségi Bizottság is javaslattevőként működik közre.
(3) Az eljárás megindításakor a kezdeményezőnek – a kérelem benyújtásának napján érvényes – kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelő összegű díjat az országos vizsgaközpont számlájára, a kétszeresének megfelelő összegű díjat az Országos Köznevelési Tanács – és ha az eljárásban részt vesz – kétszeresének megfelelő összegű díjat az Országos Kisebbségi Bizottság javára is, az Oktatási Minisztérium e célra elkülönített számlájára be kell fizetnie.”
5. § (1) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.”
(2) Az R. 9. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból – a pótló- és a javítóvizsga kivételével – szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető.
(7) Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga folytatása.
(8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló érettségi vizsga megismétlése.
(9) Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. [A továbbiakban az (1)–(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga]”
6. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, illetve az országos vizsgaközpont gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).”
7. § (1) Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgaidőszakok – a vizsga szintjétől függetlenül – a következők:
a) május–június hónapi valamennyi középiskola részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
b) szeptember–október hónapi a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
c) február–március hónapi az országos és a területi vizsgaközpontok részére a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.”
(2) Az R. 11. §-ának (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait – az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül – a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató), az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait az országos vizsgaközpont állapítja meg.
(7) A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti az országos vizsgaközpontnak, a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit kisebbségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi önkormányzat, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat).
(8) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében az emelt szintű érettségi vizsgákat az országos vizsgaközpont szervezi meg.”
8. § Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
12. § „(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ez alól a feltétel alól mentesülnek azok a tanulók, akik az e rendelet 6. § (8) bekezdésének alapján a 41. § (5) bekezdése szerint tanulmányi versenyeredményükkel teljesítették az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit. A tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv esetén a Magyar Köztársaság területén középiskolában oktatott tantárgyból – tehető érettségi vizsga.
(2) Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.
(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.
(4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni
a) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll,
b) a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.
(5) A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.
(6) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
a) február–márciusi vizsgaidőszak esetén december 15-éig,
b) május–júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig,
c) szeptember–októberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-éig
lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával. A tanulónak a rendes érettségi vizsgára való jelentkezésekor nyilatkoznia kell arról, hogy ugyanazon vizsgatárgyból előrehozott vizsgaként letett közép-, és előrehozott vagy szintemelő vizsgaként letett emelt szintű vizsgatárgy eredménye közül melyiket kívánja az érettségi bizonyítványában szerepeltetni.
Ha a tanuló a szintemelő vizsgát a rendes érettségi évének február–márciusi vizsgaidőszakában teljesíti, április 1-jéig módosíthatja az adott vizsgatárgyból február 15-éig leadott érettségi jelentkezésének vizsgaszintjét. Az iskola ez alapján az esetleges tételigény módosulásról azonnal értesíti az országos vizsgaközpontot.
(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – be kell mutatni a személyi igazolványt és a középiskolai bizonyítványt. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115–116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény számlájára befizetett térítési díj, tandíj befizetésének igazolását.
(8) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató határozatot hoz.
(9) A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, tantárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, a célnyelven vizsgázókat, a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.
(10) Az összesítő jelentést
a) február–márciusi vizsgaidőszak esetén január 15-éig,
b) május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-jéig,
c) szeptember–októberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-éig
meg kell küldeni az országos vizsgaközpontnak, továbbá tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának, a főjegyzőnek és az illetékes kisebbségi önkormányzatnak.
(11) Az összesítő jelentés megkeresést tartalmaz
a) az országos vizsgaközpontnak, hogy – a szabályzatban foglaltak szerint – bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tehessen,
b) az országos vizsgaközpontnak, hogy a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében küldje meg a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).
(12) Az összesítő jelentéssel egy időben az igazgató vizsgatárgyanként elkészíti az emelt szinten vizsgázók listáját. Ebben rögzíti a jelentkezők nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványának számát, lakcímét és értesítési címét. Az igazgató az emelt szinten vizsgázók listáját a (10) bekezdésben meghatározott határidők szerint megküldi az országos vizsgaközpontnak.”
9. § (1) Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként – szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként – kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)–(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat – ha az igazgató eltérően nem rendelkezik – azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.”
(2) Az R. 13. §-ának (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető vagy az iskolatitkár láthatja el. A vizsgaközpontban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal középszintű érettségi vizsgán vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző – amennyiben nem vizsgáztató tanár – nem tagja a vizsgabizottságnak.
(7) A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.
(8) Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.
(9) A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.”
10. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.”
11. § Az R. 16. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgató feladata különösen:]
„d) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,”
12. § Az R. 17/A. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az emelt szintű vizsgát a vizsgázó a tanulói jogviszony megszűnése után tette le, az emelt szintű érettségi vizsga eredményéről az országos vizsgaközpont tanúsítványt állít ki, és átadja vagy megküldi a vizsgázónak.”
13. § Az R. 18. §-ának (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait és az útmutatókat az országos vizsgaközpont készítteti el, szakmai előkészítő tantárgy esetében rendeli meg a kijelölt országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménytől. Az országos vizsgaközpont a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül – átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.
(4) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az akkreditált vizsgatárgy középszintű írásbeli tételeit és javítási, értékelési útmutatóit – az akkreditációs eljárásban jóváhagyott vizsgakövetelmények szerint – a vizsgát szervező középiskola készíti el, és annak nevelőtestülete fogadja el az írásbeli központi vizsgatételek átadásának napjáig.
(6) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott tantárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.”
14. § Az R. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő]
„b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).”
15. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § „(1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot egytől kiindulva, folyamatosan, az arab számok alkalmazásával meg kell jelölni. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt egytől kiindulva, az adott vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni. A sorszámot az adott tantárgy írásbeli vizsgájának megkezdése előtt – véletlenszerűen – kell kiosztani. A csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.
(2) A vizsgázókról – vizsgacsoportonként – vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni. A vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázók nevét, anyja nevét és születési idejét.
(3) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben – amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges – az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.
(4) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsgázó azonosító jelét, továbbá egy borítékot, amelyen feltüntették az azonosító jelet, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét, a felügyelő tanár az ültetést követően kiosztja a vizsgázók részére, és az azonosító jelet – a vizsgázó neve mellé – beírja a vizsgáztatási jegyzékbe.
(5) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, meggyőződik arról, hogy minden vizsgázó megkapta az azonosító jelét, és azt feltüntették a vizsgáztatási jegyzéken. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.
(6) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
(7) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.
(8) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.”
16. § Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § „(1) Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját, valamint a vizsgáztatási jegyzéket az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(2) Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
(3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti az azonosító jelét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
(5) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét – azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt – arra rávezeti.
(6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi az azonosító jelét tartalmazó borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzéken és a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént, majd távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.”
17. § Az R. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
22. § „(1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.
(2) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a vizsgáztatási jegyzéket borítékba zárja és leragasztja. A lezárt borítékot az igazgató és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. Az igazgató a jegyzéket köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat – megszámlálva – elbírálásra átadja a szaktanárnak.
(3) A rendes érettségi vizsga első írásbeli vizsgarészének a megkezdését a vizsgázó utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezéséről kiállított bizonyítványba, továbbá – ha a vizsgázó abban a középiskolában tesz érettségi vizsgát, amellyel tanulói jogviszonyban áll – az iskolai törzslapra be kell jegyezni.”
18. § Az R. 24. §-ának (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, és egyidejűleg az eredeti b) pont jelölése c) pontra változik:
[Az első bekezdésben meghatározott esetben]
„b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.”
19. § Az R. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.
(5) A központi javítási és értékelési útmutató – ha annak jellege azt megengedi – a közoktatás információs rendszerének segítségével is közzétehető.”
20. § Az R. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
26. § „(1) A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére. Az igazgató – a szaktanárral közösen – rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.
(2) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
(3) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:
a) a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a kitöltetlen feladatlapokat, a hozzá tartozó útmutatót,
b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,
c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,
d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,
e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet,
f) a vizsgáztatási jegyzéket.”
21. § Az R. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
29. § „(1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten – az ügy kivizsgálása után – dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.
(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan – minden esetben – részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.
(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,
c) a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.
(4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
(5) Amennyiben a vizsgázó a rendes érettségi évében e rendelet 6. § (8) bekezdésének alapján a 41. § (5) bekezdése szerint, tanulmányi versenyeredményével olyan vizsgatárgyból teljesítette a vizsgakövetelményeket, amelyből nem jelentkezett érettségi vizsgára, a vizsgázónak az előzetes értekezlethez benyújtott kérelme alapján, a 41. § (5) pontja szerinti vizsgaeredményt a vizsgabizottság hatodik vagy további tantárgyként a vizsgázó törzslapján feltünteti, és érettségi befejeztével az érettségi bizonyítványba bejegyzi.
(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.”
22. § (1) Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről az országos vizsgaközpont gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.”
(2) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:]
„c) a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a 22. § (2) bekezdése szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a vizsga napján át kell adni az országos vizsgaközpont megbízottjának,”
(3) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:]
„h) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi az országos vizsgaközpontnak, az észrevételt az országos vizsgaközpont egy másik, a vizsgadolgozat értékelésében közre nem működő szaktanárral megvizsgáltatja, s annak eredményeképpen a vizsgadolgozat értékelését megváltoztatja vagy helybenhagyja,”
(4) Az R. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból emelt szintű szóbeli érettségi vizsgát tett, a tantárgyi bizottság az egyéni osztályozó ívet legkésőbb a vizsga napját követő első munkanapon elküldi a vizsgabizottságnak. A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.”
23. § Az R. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérdező tanár az írásbeli vizsgák befejezését követően]
„a) a központi követelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök,”
24. § Az R. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.”
25. § (1) Az R. 36. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.”
(2) Az R. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.”
26. § Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
37. § „(1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.
(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.”
27. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38. § „(1) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke és a kérdező tanár rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.
(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.”
28. § Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.”
29. § (1) Az R. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.”
(2) Az R. 41. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a vizsgázó valamely vizsgatárgy országos középiskolai (szakmai) tanulmányi versenyének döntőjében vett részt, abból a vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg, hogy a tanulmányi verseny döntőjében részt vevő versenyzők közül hány tanuló kaphat emelt szintű, és hány tanuló középszintű minősítést. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy a tanuló emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Aki teljesítette középszinten, illetve emelt szinten a vizsgakövetelményeket, jeles osztályzatot és száz százalékos minősítést kap.”
(3) Az R. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.”
(4) Az R. 41. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak – nem kell megismételni.”
30. § Az R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
42. § „(1) A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.
(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)–(4) bek.].
(3) Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a középszintű vizsgaeredmény bejegyzését kéri, az igazgató értesíti az országos vizsgaközpontot, és felkéri, hogy a vizsgázó számára állítsa ki és küldje meg az emelt szintű vizsgáról a tanúsítványt.”
31. § Az R. 43. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza]
„d) azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,”
32. § Az R. 45. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az érettségi bizonyítványban fel kell tüntetni,
a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,
b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát.
(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,
a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú „C” típusú,
b) 40–59% elérése esetén alapfokú „C” típusú,
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(5) Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek
a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa a megfelelő fokozatú „A” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből a fordítás és a feladatlap vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa a megfelelő fokozatú „B” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.”
33. § Az R. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője – megfelelő záradék alkalmazása után – aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.”
34. § (1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetőleg akiknek pótló vizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért – kivéve, ha a pótló vizsga, javítóvizsga a közoktatásról szóló törvény 114. §-a b) pontjának hetedik gondolatjelében foglaltak szerint ingyenes – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Törzslapkivonatot kell adni akkor is, ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyból nem az előtt a vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, amelyik előtt az érettségi vizsgát megkezdte.”
(2) Az R. 48. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.
(4) A javító, pótló érettségi vizsga törzslapkivonatát az igazgató megküldi annak a közoktatási intézménynek, amelyikben a vizsgázó a rendes érettségi vizsgát tette. A törzslapkivonatot az eredeti törzslapnak a vizsgázóra vonatkozó részéhez kell rögzíteni.
(5) A tanulói jogviszonyon kívül letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja, vagy megküldi azt a vizsgázónak.”
35. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49. § „(1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.
(2) Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet az országos vizsgaközpont küld meg a vizsgabizottságnak.
(3) A záróértekezlet után vizsgabizottságonként három példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.”
36. § (1) Az R. 50. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az érettségi bizonyítványt az érettségi törzslap alapján – a bizonyítvány-nyomtatvány felhasználásával – a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.
(2) Az érettségi bizonyítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot az országos vizsgaközpont működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány aláírása előtt meg kell győződnie.”
(2) Az R. 50. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt – az eredeti érettségi bizonyítvány bevonása és érvénytelenítése után, a közoktatás információs rendszerének egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról és tanúsítványokról a vizsgabizottság jegyzője, illetve az országos vizsgaközpont összesítő kimutatást készít, amelyet – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő tizenöt napon belül – megküld a közoktatás információs rendszerének. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, az OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A közoktatás információs rendszerének kezelője a kiadott érettségi bizonyítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít.”
37. § Az R. 52. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató]
„a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát az országos vizsgaközpontnak,”[megküldi.]
38. § (1) Az R. 53. §-ának (2) bekezdése a következő c), d) pontokkal egészül ki és egyidejűleg az eredeti c), d) pontok jelölése e), f) pontokra változik:
[Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és magyarul) vagy kizárólag a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyik az érettségi vizsgán]
„c) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal megnövelhető,
d) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,”
(2) Az R. 53. § (4) bekezdésnek b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán]
„b) a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázni,”
(3) Az R. 53. § (4) bekezdése a következő c), d) pontokkal egészül ki és az eredeti c), d) pontok jelölése e), f) pontokra változik:
[A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán]
„c) a célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő összetevője esetében – huszonöt százalékkal megnövelhető,
d) a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,”
(4) Az R. 53. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli tantárgyi érettségi vizsgán a tantárgyi bizottsági tag megbízása során az OKÉV a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.
(9) A két tanítási nyelvű, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem tantárgy célnyelven, nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven folyó írásbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven kell rendelkezésére bocsátani.”
39. § Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
54. § „(1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 20–59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
b) nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,
a) ha a vizsgázó nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
b) nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá
a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,
felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(5) Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek,
a) ha teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú „A” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú „B” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(6) Ha a vizsgázó nem az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
40. § Az R. 56/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján – az oktatási miniszter egyedi határozata szerint – az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.
(4) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljáró intézmények a felvételi tantárgyakból megállapítják az egyes tantárgyak vizsgaszintjét, és százalékos eredményét.”
41. § (1) Az R. 61. §-a (4) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabályzatnak]
„l) az 1–2. számú mellékletét, azoknak a középiskolai tanulóknak a vizsgáinál kell alkalmazni, akik a középiskolai tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon 2001. szeptember 1-jén, illetve azt követően kezdik meg, valamint akik 2005-ben tizenkettedik évfolyamosként tesznek érettségi vizsgát. Előrehozott érettségi vizsgát első alkalommal 2005-ben a május–júniusi érettségi vizsgaidőszakaiban lehet tenni.”
(2) Az R. 61. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Február–márciusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát első alkalommal 2006-ban lehet szervezni.”
(3) Az R. 61. §-ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 2002–2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki – egynyelvű vagy kétnyelvű – legalább középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány.
(11) A 2002–2004-ben szervezett vizsgaidőszakban, illetve tizenhárom évfolyamon folyó középiskolai oktatás esetén utoljára 2005-ben a GÉV hatályban tartott rendelkezései szerinti vizsgák esetében:
a) a nemzetiségi középiskolában, ha az oktatás két nyelven folyik, az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom tantárgyból szerzett érettségi osztályzat kétnyelvű „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, egyéb esetben középfokon. Ha a nemzetiségi középiskolában nyelvoktató nemzetiségi oktatás folyik, a vizsgázó nemzetiségi nyelvből, az idegen nyelvre vonatkozó rendelkezések szerint tehet érettségi vizsgát;
b) két tanítási nyelvű középiskolában a célnyelv tantárgyból szerzett érettségi osztályzat kétnyelvű „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, közepes (3) és elégséges (2) eredménynél középfokon;
c) a nemzetközi érettségi vizsgán a célnyelv tantárgyból szerzett érettségi osztályzat egynyelvű „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, közepes (3) és elégséges (2) eredménynél középfokon.
(12) A felnőttoktatásban – a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével – első alkalommal a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Eddig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.
(13) A 2005. és a 2006. év érettségi vizsga időszakaiban az országos vizsgaközpont a tantárgyi bizottságok tagjai és elnöke megbízásakor indokolt esetben eltekinthet a 17/A. § (2) bekezdésében a képesítési követelményeken túlmenően megfogalmazott egyéb követelmények meglététől.
(14) A 2005–2008. évek vizsgaidőszakaiban a szóbeli érettségi vizsgán a célnyelven vizsgázó tanuló a magyar történelmi, vagy a Magyarországra vonatkozó földrajzi tételekre válaszát magyar nyelven is megadhatja, feltéve, hogy a tétel vázlatát, a válasz rövid összefoglalását, valamint a tételhez kapcsolódó nemzetközi összefüggéseket célnyelven ismerteti.”
42. § Az R. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„
a) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben – amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges – az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.
b) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
c) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.
d) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
e) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.
f) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
fa) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
fb) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
fc) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen.”
43. § Az R. a következő 61/B. §-sal egészül ki:
„
a) Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
b) Az íróeszközökről és az általános vizsgakövetelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.
c) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
d) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
e) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét – azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt – arra rávezeti.
f) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó lapokkal együtt átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó lapokat áthúzva adja át. A felügyelő tanár az átvett vizsgadolgozaton, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. Az üresen maradt feladatlapokat a felügyelő tanár mind a két oldalán áthúzza és aláírásával látja el. A felügyelő tanár a piszkozatlapot is aláírja.”
44. § Az R. a következő 61/C. §-sal egészül ki:
„
a) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.
b) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket és a vizsgadolgozatokat, az üres feladatlapokkal és a piszkozatokat tartalmazó lapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A megoldásokat tartalmazó vizsgadolgozatokat – megszámlálva – elbírálásra átadja a szaktanárnak.
c) Az írásbeli vizsga megkezdését a vizsgázó utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezéséről kiállított bizonyítványba, továbbá – ha a vizsgázó abban a középiskolában tesz érettségi vizsgát, amellyel tanulói jogviszonyban áll – az iskolai törzslapra be kell jegyezni.”
45. § Az R. a következő 61/D. §-sal egészül ki:
„
a) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját Vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
b) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait az érettségi vizsga szintje, vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:
ba) a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a kitöltetlen feladatlapokat, a hozzá tartozó útmutatót,
bb) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,
bc) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,
bd) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,
be) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet.”
46. § Az R. a következő 61/E. §-sal egészül ki:
„
a) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján
aa) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
ab) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.
b) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.
c) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.”
47. § Az R. a következő 61/F. §-sal egészül ki:
„
a) A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének osztályzatát.
b) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)–(4) bek.].”
48. § Az R. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 13. évfolyamon 2005-ben a GÉV követelményei szerint érettségiző tanuló egyes vizsgatárgyakból választhatja az új követelmények szerinti emelt szintű vizsgát. E tantárgyak minősítését záradékkal kell bejegyezni a tanulók érettségi bizonyítványába.
(4) Az Arany János Tehetséggondozó Program 2005-ben érettségiző tanulói az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelmények alapján vagy a GÉV hatályban tartott rendelkezései szerint, vagy az új követelmények szerint tesznek érettségi vizsgát.”
49. § Az R. az alábbi 65. §-sal egészül ki:
„
65. § A 2003. évben egyedi vizsgatárgyként akkreditált tantárgyak esetében az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításának szabályai azonosak a központi követelményekre épülő vizsgatárgyak érettségi vizsgáinak szabályaival.”
50. § (1) Az R. 2. számú mellékletének első részének címében és a vizsga tantárgyainak táblázatában a „VIZSGA FORMÁI” kifejezés helyébe „VIZSGA RÉSZEI” kifejezés lép.
(2) Az R. 2. számú mellékletének Első rész táblázatában az „5. Élő idegen nyelv/Latin” és az „1. Élő idegen nyelv” vizsgarészei az alábbiak szerint változnak:
„
|
5. Élő idegen nyelv |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
1. Élő idegen nyelv |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
* Megjegyzés: latin nyelvből mind közép-, mind emelt szinten írásbeli és szóbeli vizsgarész van.
”
(3) Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Választható közismereti tárgyak jegyzékében a 18. sz. tantárgy elnevezése módosul, és 21–24. sorszámú tantárgyakkal egészül ki:
„
|
18. Mozgóképkultúra és médiaismeret |
írásbeli, |
– |
írásbeli, |
szóbeli |
|
21. Belügyi rendészeti ismeretek |
– |
szóbeli |
– |
– |
|
22. Katonai alapismeretek |
írásbeli |
gyakorlati |
– |
– |
|
23. Utazás és turizmus |
írásbeli |
szóbeli |
– |
– |
|
24. Gazdasági ismeretek |
írásbeli |
– |
írásbeli |
– |
”
(4) Az R. 2. számú mellékletének Első részében a Választható szakmai előkészítő tantárgyak 4., 7., 15., 17., 18., 19., 21. sorszámú tantárgyai az alábbiak szerint módosulnak:
„
|
4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
7. Informatikai alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
17. Közgazdasági-marketing alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
18. Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
19. Rendészeti alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
21. Élelmiszeripari alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
”
(5) Az R. 2. számú mellékletének Második részében a választható közismereti tantárgyak általános vizsgakövetelményei kiegészülnek a BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK; a KATONAI ALAPISMERETEK; az UTAZÁS ÉS TURIZMUS, a GAZDASÁGI ISMERETEK tantárgyak általános vizsgakövetelményeivel.
51. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Az R. – e rendelettel megállapított – 61/A–61/F. §-a 2005. december 31-én hatályát veszti.
(2) A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)–(19) bekezdések számozása (4)–(20) bekezdésre változik:
„(3) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány.”
52. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 25. §-ának (1) bekezdésében a „röviden elemzi a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat” szövegrész, az R. 30. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, az R. 40/A. § a) pontjában „az írásbeli vizsga feladatlapjaival együtt” szövegrész, továbbá az R. 40/A. §-ának a), f), g) pontjában, valamint az R. 52. §-ának (8) bekezdésében a „tantárgyi vizsgabizottság” szófordulat második szavának „vizsga” előtagja, az R. 40/A. §-ának c) pontja, az R. 47. §-ának (1) bekezdésében a „(a továbbiakban: törzslap)” kifejezés, az R. 47. §-ának (3) és (4) bekezdésében, az R. 9. §-ának (10) bekezdés utolsó mondatában, az R. 10. §-ának (3) bekezdésében, az R. 51. §-ának (1) bekezdésében, az R. 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „közoktatási” kifejezés, a R. 60/A. §-a, az R. 63. §-ának (11) bekezdés g) pontjában a „tájékoztatás” kifejezés, az R. 63. §-ának (6) bekezdésében az „R. 51–52. §-ában” szövegrész.
53. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 4. §-ának (3) bekezdése utolsó mondatában az „E bekezdés ” szövegrész helyébe „A (2), (3) bekezdés” szövegrész lép, az R. 6. §-a (10) bekezdésének b) pontjában a „munkábaállást” szövegrész helyébe „munkába állást” szövegrész lép, a „feladatlap” és ragozott formái helyébe az R. 23. §-ának (1) bekezdésében, az R. 25. §-ának (1), (3) bekezdésében, az R. 30. § (2) bekezdés d), f), i) pontjaiban, az R. 52. § (6) bekezdésében, az R. 60. § (2) bekezdés b) pontjában a „vizsgadolgozat” és ragozott alakjai lépnek, az R. 63. §-ának (11) bekezdésének h) pontjában az „értékelni” kifejezés helyébe a „minősíteni” kifejezés lép, az R. 9. §-ának (1) bekezdés második mondatában a „tehet” kifejezés helyébe a „lehet” kifejezés lép, az R. 19. §-ának (2) bekezdésében a „vizsga leírás” kifejezés helyébe „vizsgaleírás” kifejezés lép, az R. 17. §-ának (1) bekezdésében „az iskola diákönkormányzatot” szövegrész helyébe „az iskolai diákönkormányzatot” szövegrész lép, az R. 11. §-ának (3) bekezdésében, az R. 24. §-ának (1) bekezdésében, az R. 24. § (4) bekezdés a) pontjában a „pótlóvizsgát” kifejezés helyébe „pótló vizsgát” kifejezés lép, az R. 13. §-ának (3) bekezdésében, az R. 31. §-ának (2) bekezdésében, az R. 41. §-ának (2) bekezdésében a „kérdezőtanár” kifejezés helyébe „kérdező tanár” kifejezés lép, az R. 44. §-ának (1) bekezdésében a „vizsgázó, s” szövegrész helyébe „vizsgázók és” szövegrész lép, az R. 55. §-a bevezető mondatának „(2) és (4)” szövegrész helyébe a „(2)–(4)” szövegrész lép, az R. 61. § (4) bekezdés i) pontjában a „befejezéseire” kifejezés helyébe „befejezésére” kifejezés lép, az R. 30. §-ának (2) bekezdés d) pontjában a „szakértő” kifejezés helyébe „szaktanár” kifejezés lép, az R. 52. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben az „intézet” szó ragozott alakjai helyébe az „intézmény” szó ragozott alakjai lépnek, az R. 27. §-ának (2) bekezdésében „az akkreditált vizsgatárgyak” szövegrész helyébe „a vizsgatárgyak” szövegrész lép.
54. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és más, a közoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 10–11. §-a és a 17. §-a.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
