Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól és az első képzési ciklus indításának feltételeiről1
A Kormány a több cikluson alapuló képzési rendszer megvalósulásának előkészítése érdekében a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 72. §-ának s) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a 129. §-ban meghatározottakat figyelembe véve – a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő és az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre terjed ki.
(2) E rendelet az egyházi egyetemek és főiskolák hitéleti képzésére az Ftv. 114. §-ában meghatározott eltérésekkel terjed ki.
(3) A 4. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeket, továbbá a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben és a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéséhez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben meghatározottakat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
II. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Alapképzés: a többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusa, amelyben a megszerzett alapfokozat (baccalaureus, bachelor; a továbbiakban: alapfokozat) végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá felkészít a képzési rendszer második, mesterképzési ciklusába történő belépésre.
(2) Alapszak: az 1. számú mellékletben felsorolt, alapképzésben indított, középiskolai végzettséget igénylő, alapfokozatot és szakképzettséget nyújtó szak.
(3) Alapszak képzési és kimeneti követelményei: az alapszakot leíró mutatók, amelyek magukban foglalják a többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusában az adott alapfokozatot nyújtó alapszakon megszerezhető, a mesterképzésre történő belépéshez szükséges, a szakmai sajátosságoktól részben független, felsőfokú tanulmányokat alapozó, általános ismereteket és a szakképzettségnek megfelelő szakmai kompetenciákat (alkalmazási követelményeket), szakmai attitűdöket, illetve az ehhez kapcsolódó szakmai ismereteket.
(4) Képzési ág: egy képzési területhez tartozó alapszakok azon csoportja, amelyre a jelentkezés során a felsőoktatási intézménybe a felvétel történhet, és a képzés első vagy első két szemesztere részben vagy egészben közös ismeretanyagra épül.
(5) Képzésben érdekelt felsőoktatási intézmény: a 4. számú mellékletben felsorolt képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint, továbbá az Ftv. hatálybalépése előtt az adott egyetemi, illetve főiskolai szintű alapképzési szakon szakindítási engedélyt szerzett felsőoktatási intézmény.
(6) Képzési terület: az Ftv. hatálya alá tartozó képzések tudományterülete és a szakmai tanulmányok irányultsága szempontjából hasonló vagy részben megegyező vonásokat mutató szakok összessége.
(7) Mesterképzés: a többciklusú, lineáris képzési rendszer második képzési ciklusa, amelyben a megszerzett mesterfokozat (magister, master; a továbbiakban: mesterfokozat) végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá felkészít a képzési rendszer harmadik, doktori képzési ciklusába történő belépésre.
(8) Mesterszak: mesterképzésben indított, alapképzésben szerzett alapfokozatra épülő, mesterfokozatot és szakképzettséget nyújtó szak.
(9) Osztatlan képzés: az 1. számú mellékletben felsorolt, középiskolai végzettséget igénylő, egységes szerkezetben folyó, ciklusokra nem tagolódó, mesterfokozattal záruló képzés.
(10) Szak: az alapfokozat vagy mesterfokozat és egy adott szakképzettség megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek egységes rendszerét biztosító, oklevél kiadásával záruló képzés.
(11) Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető speciális szaktudás.
(12) Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.
(13) Többciklusú, lineáris képzési rendszer: az Ftv. hatálya alá tartozó, a felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést is magában foglaló képzési szerkezetben a három, egymásra épülő főcikluson: alapképzésen, mesterképzésen és doktori képzésen alapuló képzési rendszer.
III. A több cikluson alapuló képzési szerkezet
egyes követelményei
3. § (1) Alapszakon az alapfokozatot és a szakképzettséget legalább hároméves, legfeljebb négyéves képzésben lehet megszerezni.
(2) Mesterszakon a mesterfokozatot és a szakképzettséget legalább másfél éves, legfeljebb kétéves képzésben lehet megszerezni.
(3) Alapfokozat a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti, alapképzésben megszerezhető végzettségi szintet tanúsító fokozat.
(4) Mesterfokozat a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti, mesterképzésben megszerezhető végzettségi szintet tanúsító fokozat.
(5) A mesterfokozatot eredményező képzés képzési ideje – figyelembe véve az adott képzési ágban az alapfokozat megszerzésének időtartamát – az öt évet csak indokolt esetben, igazolt nemzetközi gyakorlat, szakmai követelmények esetén haladhatja meg.
(6) A felsőoktatási intézményekben alapképzés és mesterképzés az Ftv. 84. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint más oktatási formában is folyhat.
4. § (1) A felsőoktatási intézménybe, képzési ágra történő felvétel esetén a hallgatók a képzési ágon belül a közös képzési szakasz lezárása után vagy már a felvételre jelentkezéskor a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglaltak szerint választhatnak szakot, szakirányt. Amennyiben a jelentkezés képzési ágon belül szakra történik és a felsőoktatási intézményben a képzési ágon belül több alapszakon is indul képzés, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint biztosítani kell, hogy a képzés első vagy első két szemesztere részben vagy egészben közös ismeretanyagra épüljön.
(2) Az alapszakon az alapfokozat megszerzéséhez legalább 180, legfeljebb 240 kreditpontot; a mesterszakon a mesterfokozathoz legalább 90, legfeljebb 120 kreditpontot, osztatlan képzésben legalább 300 kreditpontot kell a hallgatónak teljesíteni. Az alapszak és az alapszakhoz lineárisan kapcsolódó mesterszak együttesen teljesítendő kreditszáma legalább 300 kreditpont.
(3) Az Ftv. 7/A. §-ában meghatározott felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag alapszakon az alapfokozat és szakképzettség megszerzéséhez kreditértékként beszámítható.
(4) Az alapszak képzési és kimeneti követelményei az alapfokozat megszerzéséhez tartozó kreditértékhez viszonyítva tartalmazzák:
a) a képzési ágon belüli közös képzési szakaszhoz rendelhető,
b) szakirány esetén a szakirányhoz rendelhető minimális kreditek százalékos arányát, továbbá
c) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati képzés minimális kreditértékét.
(5) Az alapszakokon a szakdolgozathoz legfeljebb 30 kreditpont rendelhető.
(6) A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditpontok legalább 5%-a.
(7) Az oklevélben megnevezett szakképzettség részeként zárójelben akkor lehet feltüntetni a szakirányt, ha az alapfokozat megszerzéséhez szükséges összes kreditpontokhoz viszonyítva a szakirányhoz rendelhető kreditpontok aránya legalább 15%.
(8) A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet mellékleteiben a szakcsoportos alapképzés tanulmányi területeire meghatározott, a szakon megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos aránytól az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásakor el lehet térni.
(9) A többciklusú, lineáris képzési rendszer első és második képzési ciklusának kreditértékeit az 1. számú melléklet határozza meg.
(10) Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges 180 kreditponthoz az 1. számú mellékletben meghatározott egyes alapszakokon további gyakorlati kreditpont rendelhető, ha a szakon akkreditált, intézményen kívüli összefüggő gyakorlat folyik.
(11) A kreditrendszerű oktatásban a hallgató az alapszakra meghatározott, teljesítendő kreditpontot legfeljebb 10%-kal meghaladó számú kreditpontok összegyűjtéséig részesülhet állami támogatásban. A hallgató államilag finanszírozott tanulmányi ideje, az igénybe vett aktív félévek száma legfeljebb két félévvel haladhatja meg az alapszak képzési idejét.
5. § Az 1. számú mellékletben felsorolt orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész szakokon – alapfokozatú kimenet nélküli – mesterfokozat megszerzésére irányuló osztatlan mesterfokozatot nyújtó képzés is folyhat.
IV. Alapszakok létesítési és indítási eljárása
6. § A többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusának alapszakjait az 1. számú melléklet határozza meg.
7. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott alapszakokon képzés az adott szak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezését követően indítható.
(2) Az egyes alapszakok képzési és kimeneti követelményeit az 1. számú mellékletben meghatározott képzési ágakban – a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája által létrehozott szakmai bizottságok koordinálásával – a szakmai szervezetek és munkaadók képviselőinek bevonásával, a képzésben érdekelt felsőoktatási intézmények delegált szakemberei közösen dolgozzák ki.
(3) Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit úgy kell meghatározni, hogy az alapfokozat megfelelő ismereteket nyújtson:
a) szakképzettség tekintetében a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez,
b) a mesterfokozatot nyújtó mesterszak magasabb szintű ismeretanyagának megalapozására, kialakítására, illetve a tanulmányok mesterszakon történő folytatására.
(4) Az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek elfogadásához be kell mutatni legalább egy tervezett, mesterfokozatot nyújtó mesterszakot, amelyen az adott alapszakról a felsőfokú tanulmányok továbbfolytathatók. A többciklusú, lineáris képzési rendszer szakjainak és a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetését a 2. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az alapszakok képzési és kimeneti követelményei alapszakok szerint tartalmazzák:
a) az alapszak 1. számú melléklet szerinti megnevezését;
b) az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését;
c) a képzési időt félévekben;
d) az alapfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditpontok számát, ezen belül
da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditpontok minimális értékét,
db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditpontok minimális értékét,
dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditpontok minimális értékét,
dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditpontot,
de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét,
df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontot;
e) az alapszak képzési céljának és az elsajátítandó szakmai kompetenciáknak (az alkalmazás követelményei) leírását, figyelembe véve az alapfokozatot nyújtó végzettségi szint 3. számú mellékletben foglalt jellemzőit és követve annak szerkezetét;
f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit;
g) a törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatását;
h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.
(2) Az oktatási miniszterhez benyújtott kérelemben be kell mutatni az alapfokozatra épülő legalább egy tervezett mesterszak szakspecifikus kimeneti követelményeit, figyelembe véve a mesterfokozatot nyújtó végzettségi szint 3. számú mellékletben foglalt általános jellemzőit és szerkezetét.
9. § (1) Az adott alapszak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezéséhez a kérelmet a 6–8. §-ban foglaltakat figyelembe véve, az oktatási miniszterhez kell benyújtani. A képzési és kimeneti követelmények elfogadásához, a kérelemhez mellékelni kell a képzésben érdekelt felsőoktatási intézmények intézményi tanácsának az alapszak képzési és kimeneti követelményeit megerősítő határozatát. A kérelem akkor nyújtható be, ha az az intézmények legalább 2/3-ának támogató határozatát tartalmazza.
(2) Az oktatási miniszter az alapszak képzési és kimeneti követelményeiről az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri, és a kérelmet az Ftv. 76. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel megküldi véleményezés céljából a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, továbbá a képzésben érdekelt ágazati minisztériumnak és a Nemzeti Bologna Bizottságnak.
(3) A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásában – tekintettel a 7. § (3) bekezdésében foglaltakra – arról nyilvánít véleményt, hogy a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményekben leírtaktól eltérő szerkezetű és időtartamú alapszakokra meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi egyenértékűségét, megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.
10. § (1) A 9. § szerint engedélyezett képzési és kimeneti követelmények alapján a szakindítási kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője nyújtja be az oktatási miniszternek.
(2) A szakindítás engedélyezéséhez a felsőoktatási intézménynek be kell mutatnia, hogy
a) az oktatási miniszter által jóváhagyott képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézményi tanács elfogadta az Ftv. 87. §-ában foglaltak szerint az alapszak tantervét és a tantárgyi programokat;
b) kidolgozta azokat az oktatási és az alapszak szempontjából jellemző értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják;
c) a felsőoktatási intézményben rendelkezésre állnak az alapszak képzéséhez a Magyar Akkreditációs Bizottság által közzétett követelményrendszer szerinti alapvető személyi és tárgyi feltételek.
(3) A felsőoktatási intézmény szakindítási kérelméről az oktatási miniszter az Ftv. 81. § (2) bekezdése d) pontjában foglaltak alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri.
(4) A Magyar Akkreditációs Bizottság arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alapszak kimeneti és képzési követelményeivel, és megvannak-e az intézményben az alapszak indításához az alapvető személyi és tárgyi feltételek.
(5) A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási intézmény által indított alapszak képzési programjának minőségét az első, alapfokozatot igazoló oklevelek kibocsátását követően, de legkésőbb az Ftv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott, soron következő intézményi akkreditációs értékelés során hitelesíti (akkreditálja).
(6) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter felkérésére a szakindítási engedély megadásának szükségességéről véleményt nyilváníthat.
11. § (1) Tanári szakképzettség a többciklusú képzési rendszer második képzési ciklusában, mesterfokozatot nyújtó képzésben szerezhető meg. Az alapszak és az alapszakhoz lineárisan kapcsolódó tanári mesterszak együttesen teljesítendő kreditpontjainak számát az 1. számú melléklet határozza meg.
(2) Mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszak indításának engedélyezését az a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, amelyik az adott képzési terület alapszakán e rendeletben foglaltak szerint szakindítási jogosultságot szerzett és biztosítottak a tanári képesítés külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei.
(3) Azon alapszakon, amelyre tanári mesterszak is épülhet – az alapszakon szerezhető szakképzettséghez szükséges, az általánosan kötelező és a szakspecifikus tanulmányokat is magába foglaló, legalább 110 kreditpont akkumulálása mellett, de legalább két féléven át – biztosítani kell a tanári felkészítés tárgyai (beleértve a pedagógiai, pszichológiai modulok) felvételének lehetőségét. A hallgató választása szerinti specializáció megalapozza a második tanári mesterszak tanulmányait és legalább 10 kreditponttal előkészíti a tanári képesítéshez előírt pedagógiai-pszichológiai modul ismeretanyagának elsajátítását.
(4) Az oktatási miniszter a többciklusú, lineáris képzés második képzési ciklusa képzési szerkezetének kialakítása során – a közoktatási intézményrendszer képesítési előírásaihoz igazodóan – határozza meg a tanári felkészítés rendszerének általános elveit.
12. § (1) Az Ftv. 86. §-a alapján külön jogszabályban foglalt képesítési követelményekkel meghatározott szakokon szerzett felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettség és szakképzettség e rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint feleltethető meg a többciklusú, lineáris képzési rendszer szakjain megszerzett alapfokozat vagy mesterfokozat által tanúsított végzettségnek és szakképzettségnek.
(2) A mesterszakra történő felvétel során a jelentkezőket azonos feltételek szerint kell a felsőoktatási intézménynek elbírálnia, attól függetlenül, hogy mely felsőoktatási intézményben szerezték meg az alapfokozatot.
(3) A főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget szerzettek számára a mesterszakra történő továbblépés lehetőségét biztosítani kell. A korábban folytatott és befejezett tanulmányok beszámításáról a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott elvek alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága dönt.
(4) A külön jogszabályban foglalt képesítési követelményekkel meghatározott alapképzési szakokon tanulmányokat folytató hallgatóknak az Ftv. 124/E. §-a d) pontjában foglaltak alapján biztosítani kell a szak- és intézményváltás, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös, valamint t) pontja szerinti párhuzamos képzés lehetőségét.
V. Egyéb rendelkezések
13. § (1) E rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet a felsőoktatási intézmények által a hatálybalépést megelőző időszakban kiadott felsőfokú, főiskolai szintű vagy egyetemi szintű szakképzettségeket a végzettség elismerése és a munkaköri alkalmazás szempontjából nem érinti.
(3) Amennyiben kormány- vagy miniszteri rendelet felsőfokú iskolai végzettséget említ, akkor
a) a főiskolai szintű végzettség alapképzésben szerzett alapfokozatnak,
b) az egyetemi szintű végzettség mesterképzésben szerzett mesterfokozatnak
feleltethető meg.
(4) E rendelet alapján az alapszakok képzési és kimeneti követelményeit az 1. számú mellékletben felsorolt valamennyi alapszakon legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kell életbe léptetni.
(5) E rendelet 6–10. § szakaszaiban foglaltak alapján a képzési és kimeneti követelményeket legkésőbb 2004. november 15-ig, a szakindítási kérelmeket 2005. április 1-jéig kell benyújtani az oktatási miniszternek. A Magyar Akkreditációs Bizottság az alapszakok képzési és kimeneti követelményeiről 2005. március 31-ig, a szakindítási kérelmekről 2005. július 31-ig foglal állást.
(6) A hittudomány területén a hitéleti képzésben változatlan képzési formában vagy az új, többciklusú, lineáris képzési szerkezetben, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét is figyelembe véve folyhat a képzés. A hitéleti képzés alapszakjainak képzési és kimeneti követelményeit az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.
(7) A képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok alapján székhelyen kívüli képzésben engedélyezett egyetemi és főiskolai szintű alapképzés helyett az új alapszak a IV. fejezetben meghatározott szakindítási eljárásban megszerzett szakindítási engedély megszerzését követően hirdethető meg.
(8) A képzés első ciklusának megfelelő alapszak indítása előtt – egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben – tanulmányokat kezdett hallgatók, amennyiben szakváltoztatás nélkül folytatják tanulmányaikat, a 4. számú melléklet szerint képesítési követelményekkel meghatározott, illetve az Ftv. hatálybalépése előtt engedélyezett szakokon szereznek egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget.
(9) Azon felsőoktatási intézményeknek, amelyek a rendeletben foglaltak alapján alapszak indítására engedélyt kapnak, a szakindítást követő 120 napon belül módosítaniuk kell az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a képzést, a hallgatók felvételét, a tanulmányi és vizsgaügyeket érintő rendelkezéseit.
(10) E rendelet alapján a felsőoktatási intézmények alaptevékenységét érintő, az egyes képzési területekre megszerzett szakindítási engedélyek alapján 2007. december 31-ig módosítani kell az állami felsőoktatási intézmények alapító okiratait.
(11) E rendelet hatálybalépése előtt az Ftv. 129. §-a alapján engedélyezett és a 2004/2005-ös tanévben induló műszaki informatikus alapszakon szerzett alapfokozat egyenértékű az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az informatikai képzési területen, mérnök informatikus alapszakon szerzett szakképzettséggel.
(12) A műszaki képzési területen az építészmérnök, ipari termék és formatervezői képzési ágban a többciklusú képzés mesterszakán és az osztatlan képzésben szerzett építészmérnök szakképzettség a munkaköri alkalmazás szempontjából azonos értékű.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
1. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
és egyes osztatlan szakjai
Képzési |
Képzési ág |
Alapszakok |
Képzési kreditek |
Felvételi |
|
|---|---|---|---|---|---|
A |
M |
||||
agrár* |
agrár műszaki |
földmérő és földrendező mérnöki |
180+30** |
120 |
képzési ágon belül szakra |
mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki |
|||||
tájrendező és kertépítő mérnöki |
|||||
állatorvostudományi |
állatorvosi |
300, osztatlan |
|||
erdőmérnöki |
erdőmérnöki |
|
|
||
gazdasági, vidékfej- |
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki |
||||
informatikus és szakigazgatási agrármérnöki |
|||||
élelmiszer- és |
élelmiszermérnöki |
||||
kertészmérnöki |
|||||
környezetgazdálko- |
környezetgazdálkodási agrármérnöki |
||||
természetvédelmi mérnöki |
|||||
vadgazda mérnöki |
|||||
mezőgazdasági |
állattenyésztő mérnöki |
||||
mezőgazdasági mérnöki |
|||||
mezőgazdasági szakoktató |
|||||
növénytermesztő mérnöki |
|||||
bölcsészettudományi |
magyar |
magyar* (pl.: színháztörténet, irodalomtudomány, drámapedagógia, finn, finnugor, eszperantó*, észt, folklorisztika, ügyvitel*, nyelvtechnológia szakirányok) |
180 |
120 |
képzési |
történelem |
történelem* (pl.: levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) |
180 |
120 |
||
néprajz* |
|||||
modern filológia |
anglisztika (pl.: angol*, amerikanisztika* szakirányok) |
180 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
|
germanisztika (pl.: német*, német nemzetiségi*, néderlandisztika*, skandinavisztika szakirányok) |
|||||
romanisztika (pl.: francia*, olasz*, portugál*, román/román nemzetiségi*, spanyol* szakirányok) |
|||||
romológia* |
|||||
szlavisztika* (pl.: orosz*, bolgár*, cseh, lengyel*, horvát*/nemzetiségi, szerb*/nemzetiségi, szlovák*/nemzetiségi, szlovén*/nemzetiségi, ukrán*/nemzetiségi szakirányok) |
|||||
ókori és keleti |
ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika filológia [latin*, |
180 |
120 |
képzési |
|
keleti nyelvek és kultúrák (pl.: altajisztika, arab, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán*, kínai, koreai, török, újgörög* szakirányok) |
180 |
120 |
|||
pedagógia |
andragógia (művelődésszervező, személyügyi szervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó szakirányok) |
180 |
120 |
||
pedagógia* |
|||||
pszichológia* |
|||||
szabad bölcsészet |
szabad bölcsészet (pl.: filozófia*, esztétika, etika*, vallástudomány*, filmelmélet és filmtörténet*, kommunikáció, médiatudomány, művészettörténet* szakirányok) |
180 |
120 |
||
társadalomtudományi |
politikatudomány |
nemzetközi tanulmányok |
180 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
politológia |
|||||
szociális |
szociális munka |
180+30** |
120 |
||
szociálpedagógia |
|||||
társadalomismeret* |
informatikus könyvtáros |
180 |
120 |
||
kommunikáció és médiatudomány |
|||||
kulturális antropológia |
|||||
szociológia |
|||||
társadalmi tanulmányok |
|||||
infor- |
informatikai |
gazdaságinformatikus |
210 |
90 |
képzési ágon belül szakra |
mérnök informatikus* |
210 |
120 |
|||
programtervező informatikus* |
180 |
120 |
|||
jogi és igazgatási |
jogtudományi |
jogász |
300, osztatlan |
szakra |
|
igazgatási |
bűnügyi igazgatási |
180 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
|
igazgatásszervezői |
|||||
igazságügyi igazgatási |
|||||
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási |
|||||
nemzetközi igazgatási |
|||||
rendészeti igazgatási |
|||||
Nemzetvédelmi |
védelmi |
biztonság- és védelempolitikai |
180 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
büntetés-végrehajtási nevelő |
|||||
határrendészeti és -védelmi vezetői |
|||||
nemzetbiztonsági |
|||||
védelmi igazgatási |
|||||
katonai |
katonai vezetői |
210 |
90 |
képzési ágon belül szakra |
|
katonai gazdálkodási |
|||||
gazdaság- |
közgazdasági |
alkalmazott közgazdaságtan |
180 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
gazdaságelemzés |
|||||
közszolgálati |
|||||
üzleti |
gazdálkodási és menedzsment |
180+30** |
120 |
képzési ágon belül szakra |
|
kereskedelem és marketing |
180+30** |
120 |
|||
emberi erőforrások |
180 |
120 |
|||
nemzetközi gazdálkodás |
180+30** |
120 |
|||
pénzügy és számvitel |
180+30** |
120 |
|||
turizmus-vendéglátás |
180+30** |
120 |
|||
üzleti szakoktató |
180+30** |
120 |
|||
műszaki* |
anyag-, fa- és könnyűipari |
anyagmérnöki |
210 |
120 |
képzési ágon belül szakra |
faipari mérnöki |
|||||
könnyűipari mérnöki |
|||||
bio-, környezet- és vegyészmérnöki |
biomérnöki |
210 |
120 |
||
környezetmérnöki |
|||||
vegyészmérnöki |
|||||
építőmérnöki és műszaki földtudományi |
építőmérnöki |
240 |
90 |
||
műszaki földtudományi |
210 |
120 |
|||
építészmérnök, ipari termék és formatervezői |
építész |
300, osztatlan |
|||
építészmérnöki |
240 |
90 |
|||
ipari termék és formatervezői |
210 |
120 |
|||
gépész-, közlekedés-, mechatronikai |
gépészmérnöki |
210 |
120 |
||
közlekedésmérnöki |
|||||
mechatronikai mérnöki |
|||||
had- és biztonságtechnikai mérnöki |
had- és biztonságtechnikai mérnöki |
210 |
120 |
||
villamos- és energetikai mérnöki |
energetikai mérnöki |
210 |
120 |
||
villamosmérnöki |
|||||
műszaki menedzser, műszaki szakoktató |
műszaki menedzser |
210 |
90 |
||
műszaki szakoktató |
|||||
orvos- és egészségtudomány |
orvostudományi |
orvos |
360, osztatlan |
képzési ágon belül szakra |
|
fogorvos |
300, osztatlan |
||||
gyógyszerész |
|||||
egészségtudományi* |
ápolás és betegellátás (pl.: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakirányok) |
240 |
90 |
képzési ágon belül szakra |
|
egészségügyi gondozás és prevenció (pl.: népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányok) |
|||||
egészségügyi szervező (pl.: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező szakirányok) |
210 |
90 |
|||
orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl.: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok) |
240 |
90 |
|||
pedagógusképzés* |
óvodapedagógus, |
óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) |
180+30*** |
90 |
képzési ágon belül szakra |
tanító (nemzetiségi szakirányokkal) |
240 |
90 |
|||
konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) |
|||||
gyógypedagógus* |
gyógypedagógus (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal) |
210+30*** |
90 |
||
sporttudomány |
sport |
testnevelő-edző* |
180 |
120 |
képzési |
testkultúra |
sportmenedzser |
||||
rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés* |
|||||
humánkineziológia |
|||||
természettudomány |
élő természettudomány |
biológia* |
180+30*** |
120 |
képzési ágon belül szakra |
élettelen természettudomány |
fizika* |
||||
kémia* |
|||||
föld- és |
földrajz* |
||||
földtudományi |
|||||
környezettudomány |
környezettan* (pl. technika szakirány) |
180 |
120 |
||
matematika |
matematika* |
||||
természetismeret |
természetismeret* |
||||
2. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
meghatározó jogszabályok szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetése
|
Kép- |
Képzési ág |
Alapszakok |
Képesítési követelmények szerinti szakok |
Képesítési követelmények szerinti szakokon |
|---|---|---|---|---|
|
agrár* |
agrár műszaki |
földmérő és földrendező mérnöki |
f: földmérő mérnök, földrendező, ingatlan-nyilvántartási szervező, meliorációs mérnök |
Nyugat-Magyarországi Egyetem |
|
mezőgazdasági és élelmiszeripari |
f: mezőgazdasági gépészmérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjárműtechnikai mérnöktiszti, élelmiszeripari gépészmérnöki; |
Nyíregyházi Főiskola |
||
|
tájrendező és kertépítő mérnöki |
e: tájépítészeti, -védelmi és |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
||
|
állatorvos- |
állatorvosi |
e: állatorvosi |
Szent István Egyetem |
|
|
erdőmérnöki |
erdőmérnöki |
e: erdőmérnöki |
Nyugat-Magyarországi Egyetem |
|
|
gazdasági, vi- |
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki |
f: agrármenedzser, gazdasági mérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, tájgazdálkodási, vállalkozó menedzser; |
Debreceni Egyetem |
|
|
informatikus és szakigazgatási agrármérnöki |
f: mezőgazdasági szakigazgatási szervezőmérnöki; |
Debreceni Egyetem |
||
|
élelmiszer- és kertészmér- |
élelmiszermérnöki |
f: élelmiszer technológus mérnöki |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
|
|
kertészmérnöki |
f: kertészmérnöki, szőlész- |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
||
|
környezetgaz- |
környezetgazdálko- |
f: környezetgazdálkodási agrármérnöki |
Debreceni Egyetem |
|
|
természetvédelmi mérnök |
f: természetvédelmi mérnöki |
Debreceni Egyetem |
||
|
vadgazda mérnöki |
f: vadgazda mérnöki |
Debreceni Egyetem |
||
|
mezőgaz- |
állattenyésztő mérnöki |
f: állattenyésztő mérnöki, halgazda mérnöki |
Szent István Egyetem |
|
|
mezőgazdasági mérnöki |
f: mezőgazdasági mérnöki |
Debreceni Egyetem |
||
|
mezőgazdasági szakoktató |
f: agrár szakoktató |
Nyugat-Magyarországi Egyetem |
||
|
növénytermesztő mérnöki |
f: növénytermesztési mérnöki |
Tessedik Sámuel Főiskola |
||
|
bölcsészettudományi |
magyar |
magyar* (pl.: színháztörténet, irodalomtudomány, drámapedagógia, észt, finn, finnugor, eszperantó*, folklorisztika, ügyvitel*, nyelvtechnológia szakirányok) |
f: magyar nyelv és irodalom*, eszperantó nyelvtanár*, ügyvitel* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
történelem |
történelem* (pl.: levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) |
f: történelem* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
néprajz* |
e: néprajz* |
Debreceni Egyetem |
||
|
bölcsészettudományi |
modern |
anglisztika (pl.: angol*, amerikanisztika* szakirányok) |
f: angol nyelv és irodalom* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
germanisztika |
f: német nyelv és irodalom*, német nemzetiségi nyelv és irodalom*; |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
romanisztika |
f: francia nyelv és irodalom*, olasz nyelv és irodalom*, román nemzetiségi nyelv és irodalom*, spanyol nyelv és irodalom*; |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
romológia* |
e: romológia* |
Pécsi Tudományegyetem |
||
|
bölcsészettudományi |
|
szlavisztika (pl.: orosz*, bolgár*, cseh, lengyel*, |
f: orosz nyelv és irodalom*, horvát nemzetiségi nyelv és irodalom*, szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom*, szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom*, ukrán nyelv és irodalom*; |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
ókori és keleti filológia |
ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika filológia [latin*, |
e: assziriológia, egyiptológia, latin nyelv és irodalom*, ógörög* |
Debreceni Egyetem |
|
|
keleti nyelvek és kultúrák (pl.: altajisztika, arab, indologia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán*, kínai, koreai, török, újgörög* szakirányok) |
e: arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, japán*, kínai, koreai, török, újgörög nyelv és irodalom* |
Debreceni Egyetem |
||
|
pedagógia és pszichológia |
andragógia (művelődésszervező, személyügyi szervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó szakirányok) |
f: művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
pedagógia* |
f: pedagógia (nevelőtanár) |
Debreceni Egyetem |
||
|
pszichológia* |
f: pszichológia |
Debreceni Egyetem |
||
|
bölcsészettudományi |
szabad |
szabad bölcsészet (pl.: filozófia*, esztétika, etika*, vallástudomány*, filmelmélet és filmtörténet*, kommunikáció, médiatudomány, művészettörténet* szakirányok) |
e: esztétika; etika, ember- és társadalomismeret*, filozófia*, filmelmélet és filmtörténet*, művészettörténet*, vallástudomány* |
Apor Vilmos Katolikus Főiskola |
|
társadalomtudományi |
politika- |
nemzetközi tanulmányok |
f: nemzetközi kapcsolatok |
Általános Vállalkozási Főiskola |
|
politológia |
e: politológia*, politológus-közgazdász |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
||
|
társadalom- |
informatikus könyvtáros |
f: informatikus könyvtáros |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
társadalomtudományi |
|
kommunikáció és médiatudomány |
f: kommunikáció, fotóriporter és képszerkesztő |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
kulturális antropológia |
e: kulturális antropológia* |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
||
|
szociológia |
e: szociológia*, településtudomány és humánökológia, |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
||
|
társadalmi tanulmányok |
||||
|
szociális |
szociális munka |
f: általános szociális munkás |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
|
|
szociálpedagógia |
f: szociálpedagógia |
Apor Vilmos Katolikus Főiskola |
||
|
informatika |
informatikai |
gazdaságinformatikus |
e: gazdasági informatikai (rendszerinformatikai), folyamatszabályozó mérnöki, közgazdasági programozó matematikus |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
|
mérnök |
f: műszaki informatika* |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
programtervező |
f: programozó matematikus, számítástechnika tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
jogi és igazgatási |
jogtudomány |
jogász |
e: jogász |
Debreceni Egyetem |
|
igazgatási |
bűnügyi igazgatási |
f: bűnügyi, pénzügynyomozói, gazdaságvédelmi |
Rendőrtiszti Főiskola |
|
|
igazgatásszervezői |
f: igazgatásszervezői |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
||
|
igazságügyi |
f: igazságügyi ügyintéző |
Miskolci Egyetem |
||
|
munkaügyi és társadalombiztosítási igaz- |
f: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
||
|
nemzetközi |
|
|
||
|
|
|
rendészeti igazgatási |
f: büntetés-végrehajtási, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, határrendészeti, igazgatás rendészeti, katasztrófavédelmi, vámigazgatási, nemzetbiztonsági |
Rendőrtiszti Főiskola |
|
nemzetvédelmi és katonai |
védelmi |
biztonság- és védelempolitikai |
e: biztonság- és védelempolitikai |
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem |
|
büntetés-végrehajtási nevelő |
|
|||
|
határrendészeti és |
f: határrendészeti és -védelmi vezetői |
|||
|
nemzetbiztonsági |
|
|||
|
védelmi igazgatási |
e: védelem igazgatási |
|||
|
katonai |
katonai gazdálkodási |
|
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem |
|
|
katonai vezetői |
f: katonai vezetői |
|||
|
gazdaságtudományi* |
közgazdasági |
alkalmazott közgazdaságtan |
f: általános közgazdasági |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
|
gazdaságelemzés |
||||
|
közszolgálati |
f: európai közszolgálati és üzleti szervező, közszolgáltatási közgazdász, nonprofit gazdálkodási |
Általános Vállalkozási Főiskola |
||
|
üzleti |
gazdálkodási és menedzsment |
f: gazdálkodási, gazdaságismeret tanár*, háztartásokonómia-életvitel tanár*, vállalkozásszervező, informatikus közgazdász (gazdasági informatika), üzleti kommunikáció |
Általános Vállalkozási Főiskola |
|
|
gazdaságtudományi* |
|
|
|
Károly Róbert Főiskola |
|
kereskedelem és marketing |
f: kereskedelmi, kereskedelmi közgazdász tanári*, nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (tqm) |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
||
|
emberi erőforrások |
f: humán erőforrás menedzser |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
||
|
nemzetközi gazdálkodás |
f: gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, külgazdasági, nemzetközi kommunikáció |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
pénzügy és számvitel |
f: pénzügyi, számviteli |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
||
|
turizmus-vendéglátás |
f: idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda, idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanári*, vendéglátó-szállodai közgazdász tanári* |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
||
|
üzleti szakoktató |
f: gazdasági szakoktató |
Budapesti Gazdasági Főiskola |
||
|
műszaki* |
anyag-, fa- és |
anyagmérnöki |
f: anyagmérnöki, kohómérnöki |
Dunaújvárosi Főiskola |
|
faipari mérnöki |
f: faipari mérnöki |
Nyugat-Magyarországi Egyetem |
||
|
könnyűipari mérnöki |
f: könnyűipari |
Budapesti Műszaki Főiskola |
||
|
bio-, |
biomérnöki |
f: biomérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
|
környezetmérnöki |
f: környezetmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
vegyészmérnöki |
f: vegyészmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
építőmérnöki és műszaki föld- |
építőmérnöki |
f: építőmérnöki, településmérnöki, tűzvédelmi |
Budapesti Közgazdaságtudományi és |
|
|
műszaki földtudományi |
e: bánya- és geotechnikai, előkészítéstechnikai, műszaki földtudományi, olaj- gázmérnöki |
Miskolci Egyetem |
||
|
műszaki* |
építészmér- |
építész |
e: építészmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
építészmérnöki |
f: építészmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
ipari termék- és formatervezői |
e: ipari termék- és formatervezői |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
gépész-, közle- |
gépészmérnöki |
f: gépészmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
|
közlekedésmérnöki |
f: közlekedésmérnöki, repülőmérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
mechatronikai mérnöki |
f: mechatronikai mérnök |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
had- és biz- |
had- és biztonságtechnikai mérnöki |
f: biztonságtechnikai |
Budapesti Műszaki Főiskola |
|
|
műszaki* |
villamos- és energetikai mérnöki |
energetikai mérnöki |
f: energetikai mérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
villamosmérnöki |
f: villamosmérnöki, kommunikációtechnikai mérnöki |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
műszaki me- |
műszaki menedzser |
f: műszaki menedzser |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
|
|
műszaki szakoktató |
f: műszaki szakoktató |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
|
|
orvos- és egészségtudomány |
orvos- |
orvos |
e: általános orvostudományi |
Debreceni Egyetem |
|
fogorvos |
e: fogorvostudományi |
Debreceni Egyetem |
||
|
gyógyszerész |
e: gyógyszerésztudományi |
Debreceni Egyetem |
||
|
orvos- és egészségtudomány |
egészségtudo- |
ápolás és betegellátás (pl.: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakirányok) |
f: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt |
Debreceni Egyetem |
|
egészségügyi gondozás és prevenció (pl.: népegészségügyi ellenőr, védőnő és gyógytornász szakirányok) |
f: közegészségügyi járványügyi felügyelő, védőnő |
Debreceni Egyetem |
||
|
egészségügyi szervező (pl.: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező szakirányok) |
f: egészségbiztosítási, egészségügyi ügyvitelszervező egészségbiztosítás |
Debreceni Egyetem |
||
|
orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl.: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok) |
f: orvosdiagnosztika laborató- |
Debreceni Egyetem |
||
|
pedagógusképzés* |
óvodapedagó- |
óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) |
f: óvodapedagógus, nemzetiségi (cigány-roma) óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus-horvát, nemzetiségi óvodapedagógus- |
Apor Vilmos Katolikus Főiskola |
|
pedagógusképzés* |
|
tanító (nemzetiségi szakirányokkal) |
f: tanító, nemzetiségi |
Apor Vilmos Katolikus Főiskola |
|
|
konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) |
f: konduktor-óvodapedagógus, konduktor tanító |
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete |
|
|
gyógypedagó- |
gyógypedagógus (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal) |
f: hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
|
|
sporttudomány |
sport |
testnevelő-edző* |
f: testnevelő tanár, szakedző |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
testkultúra |
sportmenedzser |
f: sportmenedzser |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés* |
f: rekreáció, egészségtantanár |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
humánkineziológia |
e: humánkineziológia |
Semmelweis Egyetem |
||
|
természettudomány |
élő természet- |
biológia* |
f: biológia tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
élettelen természet- |
fizika* |
f: fizika tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
kémia* |
f: vegyész-fizikus laboratóriumi operátor, kémia tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
||
|
föld- és föld- |
földrajz* |
f: földrajz tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
földtudományi* |
e: geofizikus, geológus, meteorológus, térképész |
Debreceni Egyetem |
||
|
környezet- |
környezettan* |
f: környezetvédelem-tanári*, technikatanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
|
természettudomány |
matematika- |
matematika* |
f: matematika tanári* |
Berzsenyi Dániel Főiskola |
|
természet- |
természetismeret* |
|
|
3. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
általános (nem szakspecifikus) jellemzők (kompetenciák)
4. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A rendeletet az Alkotmánybíróság az 51/2004. (XII. 8.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2004. december 8. napjával.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás