278/2004. (X. 12.) Korm. rendelet
a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól szóló 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról1
2007.07.01.
1. § „A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala a) folytatja le a menekültkénti és a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárást (e hatáskörében a továbbiakban: menekültügyi hatóság);
b) eljár a menekültkénti elismerésre illetékes tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárásban.”
A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás
1/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás megindításakor, illetve az eljárás során köteles vizsgálni, hogy fennállnak-e a kérelmező esetében a) a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 343/2003/EK rendelete, továbbá b) a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazásának feltételei.
(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) lefolytatásának van helye, határozatban megállapítja, hogy a dublini eljárás befejezéséig a menekültügyi eljárás lefolytatásának határideje nyugszik. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A dublini eljárás magában foglalja a más tagállam illetékes hatóságának megkeresését, a megkeresések fogadását, az egyeztetést, az átadás-átvételi eljárás lefolytatását és a kérelmező átadását, illetve átvételét, amely során a dublini rendeletek és az 1/B–1/D. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. (4) A dublini eljárás befejezésének napja a kérelmező más tagállam illetékes hatóságának való átadásának, illetőleg más tagállam illetékes hatóságától való átvételének vagy visszavételének napja.
1/B. § (1) Ha a megkeresett tagállam a menekültügyi eljárás lefolytatására való illetékességét megállapította, a menekültügyi eljárás és a kérelmező átadásáról határozatot kell hozni. (2) A dublini eljárásban hozott, az (1) bekezdésben meghatározott határozat tartalmazza a kérelmező átadásának helyét és idejét is – ha pedig ez nem ismert – megállapítja az átadás teljesítési határidejének utolsó napját. (3) Ha a határozat a kérelmező átadásának helyét és idejét nem tartalmazta, akkor a kérelmezőt az átadás napját megelőző három nappal erről írásban értesíteni kell.
(4) Az átadásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata a kihirdetéstől számított 15 napon belül kérhető. A határozat ellen a bírósághoz benyújtott keresetnek az átadás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
(5) Ha a kérelmező átadását vagy átvételét a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 59. §-ának (1) bekezdésében foglalt ok fennállása miatt hatósági kísérettel hajtják végre, a végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának szabályait kell megfelelően alkalmazni. (6) A kérelmezőt az átadás-átvételi eljárás befejezéséig a menekültkénti elismerését kérők jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik.
1/C. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárult, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni. (2) Ha az eljárást más tagállam illetékes hatósága nem veszi át, a menekültügyi eljárást tovább kell folytatni, és az általános szabályok szerint kell eljárni. Az átvett vagy visszavett kérelmezők esetében a menekültügyi eljárás határidejét az átvétel, illetve visszavétel napjától kell számítani.
1/D. § (1) Ha a dublini eljárásban más tagállam megkeresésére a magyar menekültügyi hatóság megállapítja az illetékességét, erről a megkereső tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell. (2) A kérelmező átvétele, illetve visszavétele esetén a kérelmezőt a menekültügyi hatósághoz kell irányítani vagy kísérni, amely a kérelmező szálláshelyét kijelöli.”
[Ha a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot írásba foglalja. A nyilatkozat írásba foglalása során rögzíteni kell a külföldi]
„a) személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetőleg születési családi és utónevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, hontalanságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét);”
[Ha a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, az idegenrendészeti hatóság a nyilatkozatot írásba foglalja. A nyilatkozat írásba foglalása során rögzíteni kell a külföldi]
„e) menekülési körülményeinek leírását, a Magyarországra érkezéséhez vezető útvonalat, az országhatár átlépésének helyét, idejét.”
„(2) Ha a menekültkénti elismerését kérő az ország területére közvetlen családtagjával együtt érkezett és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed, a nyilatkozatnak az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közvetlen családtagra vonatkozóan is tartalmaznia kell.” „(2) A kérelem benyújtását követően, a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalása után, a menekültügyi hatóság előzetes meghallgatást tart, annak keretében a kérelmezőt tájékoztatja az alapvető jogairól és kötelezettségeiről, továbbá az erről készített jegyzőkönyvben rögzíti
b) családi állapotát, házasságkötésének helyét, foglalkozását, iskolai végzettségét,
c) magyarországi szálláshelyét, tartózkodási helyét,
d) állampolgársága – hontalan esetén szokásos tartózkodási helye – szerinti országban lévő lakhelyét,
e) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot,
f) nemzeti, nemzetiségi hovatartozására, vallásos meggyőződésére vonatkozó adatot, ha a kérelemben menekülését előidéző okként erre hivatkozik,
g) nyilatkozatát arról, hogy a külön jogszabályban meghatározott valamely betegségben szenved-e, illetőleg valamely fertőző betegség kórokozóját hordozza-e szervezetében, valamint
h) a közvetlen családtagra vonatkozó, a 2. § (1) bekezdésében és az a)–g) pontban foglalt adatokat, ha a menekültkénti elismerését kérő az ország területére közvetlen családtagjával együtt érkezett és a kérelem a közvetlen családtagra is kiterjed. (3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gondnoknak is alá kell írnia.”
„(2) A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot nyilvántartásba vétel és ellenőrzés céljából haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatfeldolgozó szervnek. Az adatfeldolgozó a megkereséstől számított három munkanapon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot az ellenőrzés eredményéről.”
„(1) A kérelmező az eljárás tartama alatt köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni, továbbá a kijelölt szálláshelyen előírt magatartási szabályokat megtartani. A kérelmezőt – a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról való tájékoztatás mellett – erre írásban is figyelmeztetni kell.”
„(1) A befogadó állomáson tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldit közegészségügyi érdekből – a befogadó állomás erre kijelölt részén – a kérelem előterjesztését követően azonnal el kell különíteni a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából. Az elkülönítést addig kell fenntartani, amíg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a menedékkérő szálláshelye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) az általa kiállított igazolással tanúsítja, hogy a menekülteket befogadó állomáson tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldi nem szenved külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségben, nem fertőzőképes és nem kórokozó-hordozó.”
„(3) A csatolt okmányokat – a (4)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedésének napján a kérelmezőnek vissza kell adni.” „(4) A hamis, illetőleg hamisított okmányokat a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.”
„(7) Ha a menekültügyi hatóság a kérelmező kiutasítását kezdeményezte, az okmányokat a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.”
„(1) A menekültügyi hatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart.”
„(5) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a kérelmező jogairól és kötelezettségeiről adott tájékoztatáson túl, szakértő vagy tolmács igénybevétele esetén tartalmazza a hamis véleményadás, illetve a hamis tolmácsolás következményeire történő figyelmeztetést is.”
10. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
16. § „A kérelmező személyazonosságát érvényes úti okmánya, személyazonosító igazolványa vagy egyéb, személyazonosításra alkalmas okmánya igazolja.” 11. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § „Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, és magyarországi tartózkodása a menedékjogi kérelem benyújtásán alapul, a menekültügyi hatóság a kérelmező adatainak közlésével – a tartózkodási engedély kiállítása érdekében – értesíti a menedékkérő szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot.” 12. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
22. § „Ha a kérelmező az állítása szerint kiskorú, de ezt a menekültügyi hatóság alapos kétsége ellenére nem valószínűsítette és az életkor megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz sem járul hozzá, a kérelmezőre nézve – az eseti gondnok kirendelése kivételével – a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.” 13. § (1) Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23. § „(1) A menekültügyi hatóság a kérelem beérkezését követő munkanapon megkeresi a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A megkeresés a következő információkat tartalmazza: a) a menedékkérő személyazonosító adatait (családi és utónevét, előző, illetőleg születési családi és utónevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét),
b) a menedékkérő személyazonosító és úti okmányának adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás helyét és idejét, a kiállító megnevezését),
c) a menedékkérő Magyarországra érkezéséhez vezető útvonalat, az országhatár átlépésének helyét és idejét,
d) a menedékkérő szálláshelyének címét, magánszállás esetén a szállásadó nevét is.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja.
(3) A szakhatósági állásfoglalás határideje – a rövidített eljárás kivételével – a megkereséstől számított 45 nap, kivéve, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal a nyilatkozattételre további 8 napot kért.”
„(1) A kérelmezőt a részletes meghallgatás során tájékoztatni kell arról, hogy a menekültügyi hatóság a kérelmet rövidített eljárásban bírálja el.”
„a) a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak;”
34/A. § (1) A menekült a kétnyelvű úti okmánya iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon, személyesen nyújthatja be. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be. (2) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.
(3) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában levő előző úti okmányát – ha azzal rendelkezik – továbbá a felismerésére alkalmas kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképet (igazolványképet). A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a menekült személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványát.
(4) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló menekült kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy a menekültügyi hatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.
(5) A kérelmet a „menekült kétnyelvű úti okmánya” elnevezésű okmány kiadásával kell teljesíteni.
(6) A menekült köteles a kiadott úti okmányt megőrizni, elvesztését, megsemmisülését, ellopását az útlevél-hatóságnak bejelenteni.
(7) A korábbi úti okmányt az útlevél-hatóság bevonja, és
a) a magyar útlevél-hatóság által kiadott előző úti okmányt – kérelemre – érvénytelenítve visszaadja vagy az új okmány kiadásától számított egy év elteltével a megsemmisítéséről gondoskodik,
b) más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a kiállító hatóság részére – az érintett állam diplomáciai, illetve konzuli képviselet útján – megküldi.”
17. § Az R. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
40. § „(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek következő rendeleteinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) Tanács 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgárának a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárások megállapításáról; b) Bizottság 1560/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárások megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; c) a Tanács 2725/2000/EK rendelete a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról; d) a Tanács 407/2002/EK rendelete a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról. (2) Ez a rendelet az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges bevándorlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről; c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;
e) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
f) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
g) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról.”
5. § „(1) A Hivatal ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt állampolgársági, idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. (2) A Hivatal központi és területi szervekből áll.
(3) A Hivatal területi szerve az e rendelet mellékletében meghatározott székhelyén és illetékességi területén jár el.”
19. § (1) Ez a rendelet az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelést a 17. §-ban foglaltak szerint biztosítja.
(2) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
(3) E rendelet 7. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
