332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról
2005.01.01.
11. § „(1) A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti letétkezelés kollektív befektetések részére szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. A pénztárnak – a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve – csak egy letétkezelője lehet. (2) A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt.
(3) A pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni.
(4) A letétkezelő felel a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásából adódó károkért. Az e felelősségét kizáró vagy korlátozó szerződési kitétel semmis.
(5) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásaiért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a letétkezelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.”
(A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet)
„d) amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik a pénztár vagyonkezelőjében,”
„(2) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.”
„(7) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.”
27. § „(1) A pénztártag részére tagi kölcsön első ízben a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. (2) A pénztár a tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja. A pénztár nem nyújthat újabb tagi kölcsönt, amennyiben az általa korábban nyújtott tagi kölcsönök együttes állománya meghaladja fedezeti tartalékának 5%-át.
(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.
(4) Nem nyújtható tagi kölcsön, ha
a) a tag a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza, és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítette,
b) a tagnak tagi kölcsön tartozása van,
c) a tag kilépési vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette,
d) a tagnak tagi lekötése van.
(5) Amennyiben a tag egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén az egyéni nyugdíjszámlán maradó összeg a tagi kölcsön tartozás összegénél kisebb lenne, akkor a tagi kölcsön tartozásból az e különbözetnek megfelelő összeg azonnal esedékessé válik és a kifizetést megelőzően érvényesíthető az egyéni nyugdíjszámlával szemben.
(6) Amennyiben a pénztártag a kölcsönt nem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnésekor, illetve szolgáltatás igénylésekor a pénztárnak az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítenie kell.
(7) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a pénztár alapszabályában kell meghatározni.”
27/A. § (1) Amennyiben a tagi lekötéssel rendelkező pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott megtakarításaiból felvételt kíván teljesíteni, erre csak a tagi lekötéssel érintett összeg kétszeresét meghaladó összeg erejéig van mód. (2) A tagi lekötés során lekötött rész szolgáltatás alapjául nem számítható be.
(3) A pénztártag számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a pénztártag tagi kölcsönt igényelt, vagy fennálló tagi kölcsön tartozása van.”
„(2) A tagsági jogviszony megszűnésekor, illetve az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének, vagy egy részének felvételekor a tag követeléséből legfeljebb kéthavi egységes tagdíjnak megfelelő költség vonható le. Ha a tagsági jogviszony megszűnésével, a tagi követelés részleges vagy teljes felvételével kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek ennél magasabbak, a ténylegesen kimutatott költség is levonható a tag követeléséből. A levonás azonban összességében nem haladhatja meg a 4000 forintot.”
(A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:)
„p) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét.”
„(4) A tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam összege meghatározható úgy is, hogy a pénztár a tag egyéni nyugdíjszámláján lévő tagi követelés összegét csökkenti a tag által fizetett tagdíj, a tag részére fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb jóváírások összegével. Ugyanilyen eljárás megfelelő alkalmazásával meghatározható a kedvezményezett által áthozott összeg hozamtartalma, illetve hozamnak nem minősülő része is.”
Felügyeleti adatszolgáltatás
30/A. § A Felügyelet a Pénzügyminisztérium részére az e rendeletben, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint gyűjtött adatokról – előzetes egyeztetést követően – egyedi azonosításra alkalmatlan módon eseti, illetve rendszeres adatszolgáltatást teljesít.” 12. § (1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelethez
Hozamráták meghatározásának módjai
I. Pénztár és fedezeti tartalék (a továbbiakban: pénztár) hozamrátái
a) A pénztár negyedéves hozamrátája
MVt = a pénztár (vagy a fedezeti tartalék) eszközeinek negyedév utolsó napján lévő bruttó piaci értéke (ideértve az értékelési különbözetet),
MVt–1 = a pénztár (vagy a fedezeti tartalék) eszközeinek piaci értéke a tárgynegyedévet megelőző negyedév utolsó napján (ideértve az értékelési különbözetet),
n = a pénztárba/ból a negyedévben történt be-, illetve kifizetések száma,
CFi = a negyedév alatti nem a vagyonkezeléshez kapcsolódó i-edik be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke pénzforgalmi szemléletben,
Ni = az i-edik be-, illetve kifizetés napjától a részidőszak végéig hátralévő teljes napok száma,
P = a részidőszak napjainak száma.
A képlet alkalmazása során minden esetben a negyedév naptári napjainak számával kell számolni.
b) A pénztár éves hozamrátája
R=(1+r1) x (1+r2) x (1+r3) x (1+r4)–1
ahol r1, r2, r3 és r4 a pénztárnak az évet alkotó négy negyedévre vonatkozó (nettó vagy bruttó) negyedéves hozamrátája értéke (attól függően, hogy nettó vagy bruttó éves hozamrátáról van szó).
c) A nettó, illetve bruttó hozamráta közötti különbségként az adott időszakban ténylegesen kifizetett befektetések vagyonarányos költségeit, illetve a befektetési ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségeket, jutalékokat kell figyelembe venni.”
2. számú melléklet a 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelethez
Az egyéni számlák alakulása
Az egyéni számlák alakulása
|
Megnevezés |
Létszám |
Összeg |
|
A |
B |
|
Kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tag |
|
|
3. számú melléklet a 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelethez
Tagi lekötéssel érintett számlák összesített adatai
Tagi lekötéssel érintett számlák összesített adatai
|
|
Év elején |
Év közben keletkezett |
Év közben megszűnt |
Év végén |
|
Hitelfelvétellel |
Átlépéssel |
Hitelszerződési feltételek teljesítésével |
Hitelező igény
érvényesítésével |
Átlépéssel |
|
Száma (db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Összege (Ft) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lekötött összeg (Ft) |
|
|
|
|
|
|
|
