Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról

2005.01.01.

A Kormány a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a)–d), f)-g), i), p)–s) és u)–v) pontjában, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának a) és c) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (12) bekezdésében, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában, 110. § (7) bekezdés c), f), i), l) pontjaiban, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. §-ának (6) bekezdésében, 24. §-ának (4) bekezdésében, 45. § (7) bekezdésének a), b), e), k) pontjaiban, a légi közlekedésről szóló 1995. évi CXVII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében, 44. §-ának (4) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 59. §-ának (4) bekezdésében, 63. §-ának (3) bekezdésében és 85. §-ának a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 58. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, 59. §-a (1) bekezdésének f), h) pontjában, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 4. § a), b), c), d), e), f), i), j), k) pontjaiban, 113. § a) pontjában és a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi CXIV. törvény 63. §-ának (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „(1) Ha az 1. § (1) bekezdés szerinti fa a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása szempontjából jelentős, a jegyző a természetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkört gyakorló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hozzájárulásával intézkedik.”

2. § (1) A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: Zr.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Autópályával, autóúttal, országos főúttal, ennek belterületi szakaszával, városi gyorsforgalmi úttal, továbbá vasútvonallal, polgári célú repülőtérrel kapcsolatos engedélyezési eljárás során – zaj- és rezgésvédelmi szempontból – be kell szerezni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, ha a tevékenység a külön jogszabály szerint nem hatásvizsgálat-köteles.”

(2) A Zr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése, valamint valamennyi környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja.”

3. § A vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vásárrendezés, illetve a piactartás céljára igénybe venni kívánt terület akkor megfelelő, ha az – jellegétől függően – kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsiparkoló hellyel, valamint a tevékenység során jellemzően képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító edényzettel.”

4. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség),
b) a helyi önkormányzatok jegyzői
gyakorolják.”

(2) A Kormányrendelet 9. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a felügyelőség:
a) távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízilétesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;”

(3) A Kormányrendelet 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § „(1) Az elvi vízjogi engedélyezési eljárásba a közegészségügyi, a kulturális örökségvédelmi és a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni, ha az engedély tárgya a szakhatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti.”

(4) A Kormányrendelet 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízjogi engedélyezési eljárásba szakhatóságként a régészeti lelőhelyen mederkotrással járó vízimunka engedélyezési eljárásba a kulturális örökségvédelmi hatóságot kell bevonni.”

(5) A Kormányrendelet 25. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

25. § „(1) A helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági hatáskörben határoz továbbá:”

(6) Ahol a Kormányrendelet vízügyi felügyeletet mint eljáró szervet említ, azon a felügyelőséget kell érteni.

5. § Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:]

„d) az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek;”

6. § (1) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezheti a felszín alatti vízbázis védőidoma és védőterülete meghatározását becsült adatokra alapozott hidraulikai számításokkal”

(2) A Korm. rendelet 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a szabadban, nyílt vízfelszínnel történő vízkezelés vagy tárolás esetén a felügyelőség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kezdeményezésére;”

(3) A Korm. rendelet 12. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Amennyiben a vizsgálat eredményétől függően megállapítható, hogy]

„a) a növénytermesztés a víz károsodását okozta vagy meghatározott időn belül okozhatja, és a vízkivétel fenntartása érdekében a károsodás megszüntetése indokolt, az illetékes felügyelőség, valamint a növény-egészségügyi és talajvédelmi hatóság által alkalmasnak tartott technológiát kell alkalmazni, amely mellett a víz további károsodása, a károsodás lehetősége megszűnik;”

(4) A Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védőterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhető és e rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen – közegészségügyi, valamint növény-egészségügyi és talajvédelmi szakhatósági hozzájárulással – e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.”

(5) A Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a közegészségügyi hatóságot minden esetben, egyéb – elsősorban a közlekedéssel, a bányászattal, a mező- és erdőgazdasággal és az építésüggyel kapcsolatos – hatósági jogkört gyakorló közigazgatási szervet akkor kell az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint – az eljárásba bevonni, ha a védőidom, védőterület, védősáv kijelölése a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakkérdést érint, illetve ennek hiányában nem hozható megalapozott döntés.”

(6) Ahol a Korm. rendelet vízügyi felügyeletet említ azon a felügyelőséget kell érteni.

7. § (1) A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kárelh. rend.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki a vízminőség veszélyeztetését vagy romlását előidézte (a továbbiakban: károkozó), valamint az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa a veszély megszüntetésében, illetőleg a kár elhárításában – az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG) szakmai irányítása és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) felügyelete mellett – köteles közreműködni.”

(2) A Kárelh. rend. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Üzemi tervet az 5 m3/h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá a KTVF határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, amelyek által alkalmazott technológia ezt indokolja.”

(3) Ahol a Kárelh. rend. KF-t említ azon a KTVF-t kell érteni.

8. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 2. pontjának „környezetvédelmi felügyelőség” szövegrésze helyébe „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség”, „környezetvédelem” szövegrésze helyébe pedig „környezetvédelem, természet-, tájvédelem” szövegrész lép.

9. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. rend.) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felelős személyében bekövetkezett változást a közhasznú szervezet vezetőjének a változás megtörténtét követő 15. napon belül be kell jelentenie az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél (a továbbiakban: felügyelőség).”

(2) Ahol a Kr. rend. igazgatóságot említ azon a felügyelőséget kell érteni.

10. § (1) A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezést a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) rendeli el, a tulajdonos költségére.”

(2) A Korm. rend. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítést, a (2)–(4) bekezdésekben foglalt egységes szempontok szerint az illetékes felügyelőség végzi el.”

(3) A Korm. rend. 6. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A minőségi osztályba sorolásról a felügyelőség dönt.
(3) A minősítések részletes leírását, továbbá a nádasok 1:10 000 méretarányú térképlapon történt ábrázolását a felügyelőség vízikönyvi okirattárában kell elhelyezni.”

(4) A Korm. rend. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az engedélyezési eljárást a települési önkormányzat jegyzője folytatja le az eljárásban a felügyelőség szakhatóságként vesz részt.”

(5) A Korm. rend. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A IV–V. osztályú nádasokban az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelőség engedélyével végezhető.”

(6) A Korm. rend. 10. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) E rendelet alkalmazásában természetvédelmi hatóság:]

„b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a felügyelőség.”

11. § (1) A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vékt. rendelet) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § „(1) Az erdőterületen található fokozottan védett növénytársulásokban az erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként – a kezelési tervben [9. § (1) bekezdés] foglaltakkal összhangban – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) hozzájárulásával végezhető.”

(2) A Vékt. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terv szakmai előkészítését a nemzeti park igazgatóság végzi, és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az életközösségek védetté nyilvánítását kimondó rendeletben állapítja meg.”

(3) A Vékt. rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § „A nemzeti park igazgatóságok a növénytársulások védetté nyilvánítását kimondó rendelet hatálybalépését követő egy éven belül a működési területükön található védett növénytársulások ellenőrzése, folyamatos figyelemmel kísérése céljából kötelesek megkezdeni a megfigyelő, ellenőrző és értékelő (monitoring) rendszer kiépítését, és gondoskodnak azok fenntartásáról és üzemeltetéséről.”

(4) Ahol a Vékt. rendelet igazgatóságot említ azon a felügyelőséget kell érteni.

12. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szakmai bizottság tagjai: az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség), az ÁNTSZ, a megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara és a Megyei Földművelésügyi Hivatal egy-egy képviselője.”

(2) A Rendelet 4. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A szakmai bizottság állandó tagjai: az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Felügyelőség, az ÁNTSZ, a megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara és a Megyei Földművelésügyi Hivatal képviselője.”

(3) A Rendelet 3. §-ának (11) bekezdése és 4. §-ának (19) bekezdése „Vízügyi felügyelet” szövegrésze helyébe „Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság” szövegrész lép.

(4) Ahol a Rendelet Környezetvédelmi Felügyelőséget és Vízügyi felügyeletet említ azon a Felügyelőséget kell érteni.

13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén:
– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;”

14. § A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén:
– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,
ha a külön jogszabály szerint a tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles, vagy egységes környezethasználati engedély-köteles,”

15. § (1) A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hullámtérrend.) 3. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást is engedélyezhet.
(3) A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával – lehet elhelyezni.”

(2) Ahol a Hullámtérrend. vízügyi felügyeletet, vízügyi hatóságot, illetve vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot említ, azon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget kell érteni.

16. § A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget,”

17. § (1) A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. §-ának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) tájvédelmi szakhatóságként működik közre”

(2) A Kr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „Amennyiben az adott ügyben a felügyelőség egyéb hatósági (szakhatósági) jogkörben is eljár, a tájvédelmi előírásokat ezen jogkörben kiadott határozatában, illetve állásfoglalásában érvényesíti.”

(3) A Kr. melléklete helyébe e kormányrendelet melléklete lép.

18. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lv. rendelet) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt, valamint egyéb bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyező forrás létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyező hatóság hiányában engedélye szükséges.”

(2) Az Lv. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § „(1) Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét (a továbbiakban: vonalforrás) létesítésének és használatbavételének engedélyezésekor a 8. § (2) bekezdés b) pontjában és a 10. § (1) és (7)–(8) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A létesítési, használatbavételi engedélyezési eljárásokban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.”

(3) A Lv. rendelet 23. §-ának (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[(4) A települési önkormányzat jegyzője]

„k) a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében kötelezi az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, illetve használóját – kivéve, ha a tulajdonos, kezelő, használó az önkormányzat – az ingatlan rendszeres karbantartására és tisztántartására és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki.”

19. § Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ÁNTSZ megyei intézete – az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján – a megye ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként összesíti és megküldi az OTH-nak és az illetékes megyei statisztikai igazgatóságnak, kérelemre a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak, továbbá évente írásos jelentést készít a megye ivóvíz-minőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja a vízszolgáltatókat, a felügyelőségeket és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat.”

20. § (1) A természetes fürdővizek minőségének követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fürdőhely kijelölésében szakhatóságként közreműködik a fürdőhely fekvése szerint illetékes:
a) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet);
b) rendőrkapitányság, a dunai, a tiszai, valamint a balatoni fürdőhely kijelölések esetében az illetékes vízrendészeti rendőrkapitányság;
c) hajózási hatóság, a vízi utat érintő vagy közlekedésre is használt vízterület esetén;
d) határőr igazgatóság, határvíznek minősülő vizek esetén;
e) Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnöksége dunai és tiszai fürdőhely esetén;
f) megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság.”

(2) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § „(1) A veszélyes, illetve egészségre ártalmas vízterületek fürdést tiltó táblával történő megjelölését a
a) városi intézet, vagy
b) rendőrkapitányság,
javaslatára a jegyző rendeli el.”

(3) Az R. 2. számú melléklet 5. pontja utolsó mondatának „vízügyi felügyelet” szövegrésze helyébe „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész lép.

21. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakhatóságként közreműködő szervezeti egységek jegyzéke]

„2. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség”

22. § (1) A csomagolásról és a csomagolási hulladék részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Csm. rend.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „(1) A koordináló szervezetet, illetve – amennyiben nem csatlakozott koordináló szervezethez – a gyártót, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazót (a továbbiakban együtt: kötelezett) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyilvántartásba veszi.”

(2) A Csm. rend. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § „(1) A nyilvántartásba vételről a Főfelügyelőség a kérelem benyújtását követő 30 napon belül egyszerűsített határozattal dönt.”

(3) A Csm. rend. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adatszolgáltatásnak a kötelezett által vezetett nyilvántartással való egyezőségét, valamint a gyártó nyilvántartását a Főfelügyelőség az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) útján ellenőrzi.”

(4) A Csm. rend. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a Hgt. és e rendelet szerinti egyéb kötelezettségek teljesítését a Főfelügyelőség a felügyelőség útján ellenőrzi.”

23. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Villamosenergia rend.) 4/a. számú melléklete 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén:
– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,
ha a külön jogszabály szerint a tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles, vagy egységes környezethasználati engedély-köteles,”

(2) A Villamosenergia rend. 4/b. számú melléklete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén:
– első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
– másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,
ha a külön jogszabály szerint a tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles, vagy egységes környezethasználati engedély-köteles,”

24. § A vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet 5/A. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

5/A. § „(1) Az üzemeltetési engedélyt a hajózási hatóság a következő esetekben adja meg:”

25. § (1) A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hgterv. rend.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „(1) A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a területi hulladékgazdálkodási terv készítése során bekéri a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetére a tervezési területtel érintett e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az érintett érdek-képviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek által külön jogszabályban meghatározottak alapján delegált személyek véleményét.”

(2) A Hgterv. rend. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a területi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséért felelős igazgatóság írásban megkeresi az (1) bekezdésben megjelölt érintetteket. Ezzel egyidejűleg a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetét elektronikus adathordozó útján megküldi a külön jogszabály szerinti társadalmi szervezetek képviselői, e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott közigazgatási szervek, valamint a tervezési területen működő helyi önkormányzatok részére, és értesíti őket arról, hogy hivatali helyiségében a területi hulladékgazdálkodási terv tervezete nyomtatott formában megtekinthető.”

(3) A Hgterv. rend. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyes telephelyre, illetve több telephely esetén a telephelyekre együttesen elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), több telephely esetén – amennyiben az egyes telephelyek több felügyelőség illetékességi területén működnek – a telephelyekre együttesen elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kijelölt felügyelőség határozatban hagyja jóvá.”

(4) A Hgterv. rend. 12. §-a (5) bekezdésének, illetve 13. §-a (2) bekezdésének „környezetvédelmi felügyelőség” szövegrésze helyébe „felügyelőség” szövegrész lép.

(5) A Hgterv. rend. 2. számú melléklet d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a környezet védelmére kiterjedően
az illetékes felügyelőség”

26. § A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14. §-ának (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) országos jelentőségű védett természeti terület esetében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség előzetes (szakhatósági) hozzájárulását.”

27. § (1) A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szó Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Igazgatási hatóság: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya, valamint – az Egyezmény, a Tanács rendelete és e rendelet végrehajtása során végzett hatósági ellenőrzések és nyilvántartások tekintetében – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek;”

(2) A Vhr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12. § „(1) Az, akinek a Tanács rendeletének A mellékletében felsorolt gerinces állatfaj példánya, valamint B mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya van a birtokában, köteles annak tartását, az ország területére történő behozatalát, szerzését, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, szaporulatát, illetve az ország területéről történő kivitelét a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, mint Igazgatási Hatóságnak bejelenteni.”

(3) A Vhr. 12. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(4) Az ország területére behozott élő példányok esetén a bejelentést követően a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság minden példányhoz származási igazolást állít ki és ezen példányokról nyilvántartást vezet. Az Igazgatási Hatóság a származási igazolást a Tanács rendeletének megfelelően nyilvántartott hatósági engedélyek alapján állítja ki.
(5) Más EU tagállamból behozott emlős-, madár- és szárazfölditeknős-fajok élő példányai esetén a származási igazolás akkor állítható ki, ha hitelt érdemlően bizonyították, hogy az adott példány megszerzése az Unió területén jogszerűen történt. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség ahhoz a példányhoz nem állít ki származási igazolást, amelyhez más tagállam Igazgatási Hatósága a Tanács rendeletének 10. cikkében meghatározott bizonylatot már kiállította.”

(4) A Vhr. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) Szaporulat bejelentése esetén a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság minden példányhoz tenyésztői bizonylatot állít ki és ezen példányokról nyilvántartást vezet. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a Tanács rendeletének 10. cikkében meghatározott bizonylat kiállítása esetén nem állít ki tenyésztői bizonylatot. A tenyésztői bizonylat formanyomtatványát az e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.”

(5) A Vhr. 12. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot a példány
a) elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni, illetve
b) elhullása, megsemmisülése esetén a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely a származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot bevonja.”

28. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAV rendelet) 6. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „(1) A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzéséről szóló jelentés, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) intézkedéseket tesz:”

(2) A FAV rendelet 6. §-a (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kockázatos helyzetű víztestek esetében a felügyelőségnek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján:”

(3) A FAV rendelet 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a felügyelőség az engedélyező hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függően a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet.”

(4) A FAV rendelet 19. §-a (13) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(13) A felügyelőség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követően a kötelezettséget megállapító határozatának]

„b) az érintett részére történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvevő más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.”

(5) A FAV rendelet 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyelőség minden esetben a közegészségügyi hatóság, valamint szennyezett termőtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el.”

(6) A FAV rendelet 31. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízilétesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye akkor kérhető meg, ha a külön jogszabálynak megfelelő tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották.”

29. § (1) A felszíni vizek minőségének védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vízvéd. rend.) 3. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. befogadó terhelhetősége: előzetes vízszennyezettségi vizsgálatok és a vonatkozó vízszennyezettségi határérték alapján az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által megállapított olyan mértékű, még megengedhető terhelés, amely mellett még biztosítható a környezeti célkitűzés elérése;”

(2) A Vízvéd. rend. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Közcsatornába – a háztartások, továbbá a napi száz adagnál kisebb kapacitású vendéglátó-ipari egységek kibocsátásait, valamint a felügyelőség által jóváhagyott előkezelést követően külön engedélyezett eseteket kivéve – tilos bármilyen hulladékot, így élelmiszer-hulladékot bocsátani, kiemelt figyelemmel a gépi eszközök és őrlők által előállított, házi és közüzemi konyhákból, éttermekből, feldolgozóüzemekből származó szilárd vagy folyékony hulladékokra.”

(3) A Vízvéd. rend. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szennyvízkibocsátásra vonatkozó engedély visszavonásáról, módosításáról a felügyelőség hivatalból vagy a kibocsátó kérelme alapján, illetve a 14. § (5), 37. § (5) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállása esetén határozatban dönt.”

(4) A Vízvéd. rend. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vízszennyező anyagnak küszöbérték fölötti kibocsátása vagy a szolgáltatói szerződésben a küszöbérték fölött egyedileg befogadásra vállalt és a felügyelőség által engedélyezett koncentráció szintje fölötti kibocsátása után csatornabírságot kell megállapítani és kiszabni.”

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdés b) és e) pontja, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 18. §-a (8) bekezdés b) pontjának második mondata, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 6. és 10. pontja, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 33. pontja, 3. számú melléklet 27. pontja és 4. számú melléklet F) pontja, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 5. §-a (3) bekezdésének f) és i) pontjai, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. §-a (4) bekezdésének j) pontja, a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének b) pontja és 12. §-a, a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 29. §-a és a 3. számú melléklet 1/a) pontja és 2/f) pontja, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3/a) és 3/e) pontjai, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1/a) pontja és 2/f) pontja, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet melléklet 2. pontjának a) és e) alpontjai, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdés második mondata, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklet f) és l) pontjai, valamint a polgári célú pirotechnikai tevékenység felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(3) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott kormányrendelet, e rendelet 1–29. §-aiban foglaltakon túl

a) környezetvédelmi hatóságot, illetőleg környezetvédelmi felügyelőséget, vízügyi hatóságot, illetve vízügyi felügyeletet, valamint természetvédelmi, tájvédelmi hatóságot említ, azon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget,

b) Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséget említ, azon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

kell érteni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök

Melléklet a 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez


A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az alábbi hatósági engedélyezési eljárásokban tájvédelmi szakhatóságként működik közre

1. Telekalakítás, továbbá építmény, építményrész, épületegyüttes megépítésének, átalakításának, bővítésének, helyreállításának, lebontásának, használatbavételének és fennmaradásának építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában.

2. Villamos energia termelésével, szállításával és szolgáltatásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásban, az alábbi esetekben:
a) a nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárás,
b) erőmű (20 MW feletti) létesítése.

3. Gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési eljárásban a gázszolgáltatási berendezések telepítése, megszüntetése esetében.

4. A termőföld más célú hasznosítása hatósági engedélyezési eljárásban az alábbi esetekben:
a) külterületi föld belterületbe vonása,
b) külterületi föld végleges más célú hasznosítása.

5. Erdészeti hatósági engedélyezési eljárásban, az alábbi esetekben:
a) burkolt erdészeti feltáró út létesítése, bővítése, megszüntetése,
b) erdőnek, illetve fásításnak minősülő földrészletek igénybevétele az alábbi esetekben:
ba) mezőgazdasági művelésbe vonása,
bb) termelésből kivonása.

6. Bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban, az alábbi esetekben:
a) felszíni vagy a felszínre hatással lévő kutatás,
b) felszíni vagy a felszínre hatással lévő bánya bányatelkének megállapítása, módosítása,
c) felszíni vagy felszínre hatással lévő bánya tájrendezési tervének jóváhagyása,
d) felszíni szénhidrogén-szállító és -elosztó vezetékek, illetve tartozékaik építése.

7. Hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban a sajátos távközlési építmények létesítése, átalakítása, bontása, megszüntetése eseteiben, amelyek magukban foglalják:
a) a felszíni vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – felszíni burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat,
b) felszíni tartozékokat, tartószerkezeteket, oszlopokat, kábelszekrényeket, föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

8. Közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban, az alábbi esetekben:
a) autópálya, autóút, közút vagy magánút létesítése, megszüntetése,
b) közforgalmú és saját használatú vasúti pálya és tartozékainak létesítése, megszüntetése,
c) az állami és polgári légi közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban repülőtér létesítése, átalakítása, megszüntetése.

9. Régészeti feltárások, illetve a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése esetén.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás