Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról1

2005.11.01.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 21. §-ának (2)–(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mentesség mértékét és meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.”

2. § (1) A Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mentességre vonatkozó kérelmet – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez (a továbbiakban: felügyelőség). A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott tartalommal, illetve csomagolás esetén a Cskr. szerinti nyilvántartási kérelemmel együtt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyújtja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.”

(2) A Korm. rendelet 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felügyelőség a tartalmi és formai előírásoknak megfelelő kérelmeket – az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett mentességi kérelme kivételével – szakmai véleményével együtt 30 napon belül megküldi a Főfelügyelőségnek.”

3. § A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mentességre való jogosultságot a Főfelügyelőség határozatban állapítja meg, amelyben a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arányt, a teljesítendő újrahasználati arányt is meghatározza.”

4. § A Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § „(1) A mentességet – a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével – vissza kell vonni
a) a mentességre vonatkozó jogszabályok, illetve a mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértése,
b) a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettség ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása
esetén.
(2) A mentesség visszavonásától számított 45 napon belül a kötelezett
a) bemutatja a felügyelőségnek
aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy
ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, elmaradt hasznosításra, valamint újrahasználatra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy
b) befizeti – az újrahasználható kereskedelmi csomagolás után fizetendő „ú” díjtétel kivételével – a tárgyévben a mentesség visszavonásáig általa forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségére vonatkozó termékdíjat a mentességi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben. A fizetendő termékdíjból levonható a mentesség visszavonásáig hasznosított, valamint újrahasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.
(3) A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonása esetén a licencdíj és a befizetendő termékdíj összege közötti különbözet azt a kötelezettet terheli, akitől a hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta.
(4) A koordináló szervezet a mentességének visszavonását kimondó jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles az átvállalási szerződéseivel érintett elsődleges kötelezetteket értesíteni a mentesség megszűnéséről.
(5) A mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértésének számít, ha a kötelezett nem teljesíti a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt.
(6) Amennyiben a kötelezett
a) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékponttal vagy azt meghaladóan elmarad, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradást az érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben fizeti meg;
b) az a) pontban meghatározottaknak, az érdekkörén kívül álló elháríthatatlan okból nem tesz eleget, az elmaradással arányos termékdíjat fizet,
c) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékpont alatt marad el, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradással arányos termékdíjat fizet.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a tárgyévet követő hó 20. napja.”

5. § A Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási, illetve újrahasználati kötelezettség teljesítését a Főfelügyelőség az illetékes felügyelőségek bevonásával ellenőrzi.”

7/A. § (1) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezet a mentesség elérése érdekében köteles

a) a települési önkormányzatok által a tárgyévet megelőző év október 10-éig számára felajánlott lakossági szelektív hulladékot legalább a (3) bekezdésben ajánlott szolgáltatási díj ellenében átvenni, vagy

b) amennyiben az ajánlott szolgáltatási díjat nem fogadja el, az általa kezelt teljes kibocsátott mennyiség 4%-ának lakossági szelektív hulladékgyűjtésből történő hasznosítását igazolni.

(2) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek által az (1) bekezdés a) pontja alapján átvett lakossági szelektív hulladékkal a tárgyévet követő év május 31-éig az előző évben a kötelezettségükbe tartozó termékdíjköteles termékek arányának megfelelően súlyozott tényleges teljesítési aránynak megfelelően egymással elszámolnak.

(3) A szelektív lakossági hulladékgyűjtés átlagos indokolt többletköltségeit tartalmazó szolgáltatási díj javasolt mértékére a Csomagolás Hasznosítást Koordináló Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) ajánlást tesz. A Tanácsot a csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek, valamint a helyi önkormányzati érdekképviseleti szervek hozhatják létre.

(4) Amennyiben a Tanács a szolgáltatási díj javasolt mértékére a tárgyévet megelőző év október 15-éig nem tesz ajánlást, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tárgyévet megelőző év október 30-áig a szolgáltatási díj általa ajánlott mértékét közleményben teszi közzé a Minisztérium hivatalos lapjában.”

7. § (1) A Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „(1) A termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént. Visszaigényelhető az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre való jogosultság megállapítása között eltelt időszakban befizetett.”

(2) A Korm. rendelet 8. §-ának (4)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés esetén a felügyelőség határozatban legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül állapítja meg, egyéb esetben a visszaigénylés tekintetében az adóhatóság az Art. alapján jár el. A felügyelőség a tartalmi szempontból nem megfelelő kérelem esetén a kérelmezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.
(5) A kérelem alapján a visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítása címén történő visszaigénylés esetén a felügyelőség, egyéb esetben az adóhatóság ellenőrzi.
(6) A felügyelőség a határozatot annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak.
(7) A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a (4) bekezdésben foglalt esetben a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére.
(8) Amennyiben a Minisztérium a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy az átutalást a visszaigényelt termékdíjnak a mindenkori jegybanki alapkamattal megnövelt mértékben köteles teljesíteni.”
A termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználásával kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai

9. § (1) Visszaigényelhető a termékdíj abban az esetben, ha termékdíjköteles termék gyártásához termékdíjköteles termék közvetlen anyagként (alapanyagként) kerül felhasználásra.

(2) A visszaigénylés mértéke az alapanyag gyártója vagy behozója által az árban felszámított és a külön jogszabály szerint kiállított számlán feltüntetett és megfizetett termékdíj.”

9. § (1) A Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződés a tárgyév január 1-jétől a tárgyév december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezet esetén a jóváhagyástól a szerződésben meghatározott időpontig érvényes.”

(2) A Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A szerződésnek tartalmaznia kell:]

e) az átvállalás jogcímét.”

10. § A Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Kt. 2. § (2) bekezdése szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalására abban az esetben van lehetőség, ha]

c) kenőolaj gyártás esetén a kötelezettnek történő termékértékesítéskor kiállított számlán feltüntetésre kerül az anyagfajtánkénti mennyiség és a termékdíj összege, továbbá a következő szöveg: a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a bruttó árból .......... Ft termékdíj megfizetésre került.”

11. §2

13. § (1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Korm. rendelet

a) 6. §-ának (1) bekezdés c) pontjában a „Környezetvédelmi és Vízügyi célelőirányzat (a továbbiakban: Kövice) kezelését végző szervnek” szövegrész helyébe a „Minisztériumnak” szó lép, 14. §-ának (4)–(6) bekezdésében a „Kövice kezelését végző szerv” szövegrész helyébe a „Minisztérium” szó lép, 14. §-ának (7) bekezdésében a „Kövice kezelését végző szervhez” szövegrész helyébe a „Minisztériumhoz” szó lép,

b) 12. §, 13. §, 13/A. §, valamint a 25. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A miniszter a szolgáltatási díj 2005. évre vonatkozó ajánlott mértékét 2005. január 31-ig a Minisztérium hivatalos lapjában, közleményben teszi közzé.

(3)3 Az újrahasználati díjtétel („Ú” és „k” díjtétel), valamint a műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíja alóli 2005. évre vonatkozó mentességi kérelmet 2005. október 31-éig lehet benyújtani, amelyre vonatkozó mentesség 2005. január 1-jétől adható.

(4) A használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításának jogcímén történő visszaigénylés kivételével a bevallást 2005. január 1-jét követően az adóhatósághoz kell benyújtani.

(5) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezet 80%-on, illetve 85%-on felüli mentességére irányuló kérelmét 2005. március 1-jéig nyújthatja be a Főfelügyelőséghez. A 2005. március 1-jéig benyújtott kérelem esetében a mentesség 2005. január 1-jétől adható.

(6) A külön jogszabály alapján létrehozott hasznosítást koordináló szervezet, amennyiben a Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, köteles a Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésében meghatározottakat 2005. március 1-jéig a Főfelügyelőség részére csatolni.

1. számú melléklet a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez


I.

A termékdíjköteles termékekre vonatkozó mentesség feltételei és a kötelező hasznosítási
és újrahasználati arány mértékei
A mentesség feltétele, hogy a kötelezett a tárgyévben az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiségből keletkező hulladékmennyiséget tárgyévben az alábbiak szerint hasznosítja.

a) Gumiabroncs esetében:
A gumiabroncs termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális hasznosítási arányának megfelelő hulladék gumiabroncsot hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek 2005-től legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.

Év

2005-től

Minimális hasznosítási arány (hm)

50%


A gumiabroncs-felújítás anyagában történő hasznosításnak minősül. A hasznosított mennyiségnek az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentve a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével.

b) Csomagolás esetében:
ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét
A termékdíjköteles csomagolásból keletkező hulladékok közül a veszélyes hulladékokra az anyagában történő hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség.
baa) Egyéni teljesítő esetében
A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolás mennyiség – anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék csomagolást hasznosít oly módon, hogy minden egyes anyagfajtánál az adott anyagfajtából keletkező hulladék 2005-ben legalább 25%-a (ha), 2006-ban legalább 29%-a (ha), 2007-ben legalább 33%-a (ha), anyagában hasznosításra kerüljön:

Csomagolás anyaga

Minimális hasznosítási arány (hm)

2005. év

2006. év

2007. év

Papír

50%

51%

52%

Fa

50%

51%

52%

Természetes alapú textil

50%

51%

52%

Üveg

50%

51%

52%

Műanyag

50%

51%

52%

Társított

50%

51%

52%

Nem természetes alapú textil

50%

51%

52%

Fém

50%

51%

52%

Alumínium

50%

51%

52%


A termékdíjköteles műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkező bevásárló-reklám táskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklám táska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva:

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

„mt

4%

8%

12%

16%

20%

24%


bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében
A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolás mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék csomagolást hasznosít oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke eléri az összes hulladék 2005-ben legalább 25%-át (ha), 2006-ban legalább 29%-át (ha), 2007-ben legalább 33%-át (ha), továbbá anyagfajtánként eléri legalább az alábbi arányokat:

Év

2005

2006

2007

Minimális hasznosítási arány (hm)

50%

51%

52%

 

 

 

 

Csomagolás anyagonként

 

 

 

Papír

15%

21%

27%

Fa

15%

15%

15%

Természetes alapú textil

15%

21%

27%

Üveg

15%

18%

21%

Műanyag

15%

16%

17%

Társított

15%

16%

17%

Fém

15%

20%

25%

Alumínium

15%

20%

25%


A termékdíjköteles műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkező bevásárló-reklám táskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklám táska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva:

 

2005

2006

2007

2008

2009

2010

„mt

4%

8%

12%

16%

20%

24%


bb) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében
bba) A mentesség feltétele a Kt. 2. § (1) a)c) pontjában meghatározott kötelezett esetében:
Az újrahasználható elsődleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes elsődleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest

Italtermékek

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Bor

10%

10%

20%

25%

30%

35%

Sör

65%

65%

67%

68%

69%

70%

Alkoholtermék, köztes alkoholtermék

20%

20%

28%

31%

33%

35%

Ásványvíz, kristályvíz

1%

1%

7%

7%

13%

13%

Ivóvíz, szikvíz

10%

10%

16%

16%

22%

22%

Szénsavas üdítőital, valamint
tartósítószert tartalmazó nem szénsavas üdítőital, illetve szörp

5%

5%

11%

11%

17%

17%

Tartósítószert nem tartalmazó, nem
szénsavas üdítőital, illetve szörp

0%

0%

2%

2%

3%

3%


A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyűjtése.
bbb) A mentesség feltétele az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője számára:
Az újrahasználható csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség (literben) kötelezett első vevője (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes elsődleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest

Italtermékek

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Bor

10%

10%

20%

25%

30%

35%

Sör

65%

65%

67%

68%

69%

70%

Alkoholtermék, köztes alkoholtermék

20%

20%

28%

31%

33%

35%

Ásványvíz, kristályvíz

1%

1%

7%

7%

13%

13%

Ivóvíz, szikvíz

10%

10%

16%

16%

22%

22%

Szénsavas üdítőital, valamint
tartósítószert tartalmazó nem szénsavas
üdítőital, illetve szörp

5%

5%

11%

11%

17%

17%

Tartósítószert nem tartalmazó nem
szénsavas üdítőital, illetve szörp

0%

0%

2%

2%

3%

3%


A mentesség további feltétele a kötelezett (első vevő) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyűjtése.

c) A hűtőberendezések és hűtőközegek esetében:
A hűtőberendezések termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hűtőberendezés-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék hűtőberendezést hasznosít. A hűtőberendezések mennyiségét az utánuk fizetendő termékdíj szerint kell számításba venni.

Év

2005-től

Hűtőberendezések minimális hasznosítási aránya (hm)

30%


A hűtőközegek termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált, hűtőközeg-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék hűtőközeget hasznosít.

Év

2005

2006

2007

Hűtőközegek minimális hasznosítási aránya (hm)

15%

17%

20%


d) Akkumulátorok esetében:
Az akkumulátorok termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék akkumulátort hasznosít.

Év

2005-től

Minimális hasznosítási arány (hm)

95%


e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:
Elektromos és elektronikai berendezések esetén a mentesség feltétele 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben – a hűtőberendezés és a rádiótelefon készülék kivételével – az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány teljesítése.
Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele a tárgyévben forgalomba hozott, illetve a saját célra felhasznált termékmennyiségből az alábbi hasznosítási arányok teljesítése.

Év

2005

2006

2007

Hasznosítási arány

3,4%

12,9%

29,1%



II.

A mentesség és a termékdíjfizetés meghatározásának módja
A. A hűtőberendezés, valamint kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételének kivételével
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:
T = A × t × (1–m), ahol

T =

fizetendő termékdíj (Ft)

A =

a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)

t =

a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db

m =

a mentesség aránya


A mentesség aránya
– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség):
m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm≤h<hf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) × (h–hm)/(hf–hm).

Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:

h

=

a tényleges hasznosítási arány

hm

=

a minimális hasznosítási arány

hf

=

felső hasznosítási arány a 100%-os mentességhez

mm

=

a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke


Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)e) pontok szerint alakul.

a) Gumiabroncs esetében:

Év

hm

mm

hf

2005-től

0,50

0,50

0,75


b) Csomagolás esetében (ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét):

Év

hm

mm

hf

2005-től

0,50

0,80

0,54


Műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt teljesíti.

c) Hűtőközegek esetében:

hm

=

e melléklet I. c) pontjában meghatározott hasznosítási arány

hf

=

hm

mm

=

1


d) Akkumulátorok esetében:

mm

=

értéke megegyezik a mindenkori hm értékével;

hf

=

1


(A fentiekből következően a részleges mentesség számításakor m = h adódik.)

e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:

hm

=

e melléklet I. e) pontjában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási, rádiótelefon készülék esetében a hasznosítási arány

hf

=

hm

mm

=

1



B. Hűtőberendezés esetében:

A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:
T = A × t × (1–m), ahol

T

=

fizetendő termékdíj (Ft)

A

=

a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)

t

=

a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db

m

=

a mentesség aránya


A mentesség arányának számítása:

hf =    80%
hm =    30%, és
mm =    50%.

– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség):
m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm<h<hf, részleges mentesség):
30%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 50%,
30% és 50% között 1% többlethasznosításhoz 1,5% többletmentesség járul,
50%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 80%,
50% és 80% közötti hasznosítás esetén nincs többletmentesség.


C. Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében:

I. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó kötelezett esetében:

A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendő termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg:
T = A × ú × m

ahol

T

=

a fizetendő termékdíj (Ft)

A

=

a termékdíj alapja (db)

ú

=

a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db)

m

=

a mentesség aránya


A mentesség arányának számítása:

m = ht–h, ha ht≥h

m = 0, ha ht<h

ahol

ht

=

a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban

h

=

teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban


A mentesség feltételeként előírt visszagyűjtési aránytól való 1 százalékpontnyi elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett aránya 5 százalékponttal csökken.


II. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó első vevőjének esetében:

A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendő termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg:
T = A × k × m

ahol

A

=

a termékdíj alapja (db)

k

=

a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db)

m

=

a mentesség aránya


A mentesség arányának számítása:

m = ht–h, ha ht≥h

m = 0, ha ht<h

ahol

ht

=

a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban

h

=

teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban


A mentesség feltételeként előírt visszagyűjtési aránytól való 1 százalékpontnyi elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett aránya 5 százalékponttal csökken.

2. számú melléklet a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez


A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei

1. A kötelezettel kapcsolatos információk
– név, cím/székhely, telefonszám;
– GLN szám, adószám;
– a kötelezett érvényes cégbejegyzésének vagy vállalkozói engedélyének hiteles másolata;
– amennyiben a kötelezett hasznosítást koordináló szervezet, annak külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételére vonatkozó igazolás, valamint az elsődleges kötelezettel/kötelezettekkel kötött érvényes szerződések másolata;

2. A kérelemmel érintett termék és a keletkező hulladékok azonosítása
– a termékdíjköteles termék Kombinált Nomenklatúra szerinti megnevezése és vámtarifaszáma, csomagolás esetén a KT kód (illetve újrahasznált termék esetén GTIN szám) szerint;
– a vállalt hasznosítási arány mértéke, azaz a h érték előzetes kalkulálása a tárgyévre,
– a termékből keletkező hulladék megnevezése, hulladék-jegyzék szerinti besorolása (EWC kód) és HKT kódja.

3. A termékből keletkező hulladék hasznosítására/kezelésére vonatkozó adatok
– amennyiben a hulladékkezelést (begyűjtést, előkezelést, hasznosítást) nem a kötelezett végzi, a kezelést ténylegesen végző szervezettel/szervezetekkel kötött szerződések másolata és ezen szervezetek listája;
– az egyéni teljesítő, a hasznosítást koordináló szervezet, illetve a kezelést végző (előző pontban meghatározott) szervezet tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési – a begyűjtéstől az értékesíthető termék/energia előállításáig – kapacitásának részletes, dokumentumokkal alátámasztott bemutatása;
– a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelésének leírása (kezelés módja, kezelés folyamatában résztvevők megnevezése, hulladékkezelési szerepük, a hulladékkezelési folyamat bemutatása a begyűjtéstől az értékesíthető termék/energia előállításáig), mindezt elkülönítve az anyagában történő hasznosítás esetétől, ahol az követelmény;
– a begyűjtött és hasznosításra nem kerülő, valamint a hulladékhasznosítási folyamat során keletkező hulladék kezelésének módja;
– a hasznosítási hely szerint illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott hulladékkezelési engedély határozatának száma valamennyi érintett kezelőre és annak érintett telephelyére;
– a hulladék országos begyűjtése esetén az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) által kiadott begyűjtési engedély határozatának száma;
– amennyiben a hulladék hasznosítása nem belföldön történik, a Főfelügyelőség által erre vonatkozóan kiadott engedély határozatának száma;

4. Igazolás a termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló utolsó negyedéves beszámoló benyújtásának teljesítéséről
– amennyiben az egyéni teljesítőnek a mentességi kérelem benyújtását megelőzően nem keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettsége, csatolni kell a külön jogszabály szerinti bejelentőlap Minisztériumhoz történő benyújtásának igazolását.

5. Anyagmérlegek
– táblázatos összesítés az egyéni teljesítő által történő, illetve a hasznosítást koordináló szervezettel szerződött kötelezettek adott termékdíjköteles termékre vonatkozó kibocsátásról (belföldi előállítás, behozatal, ezeken belül belföldi értékesítés, saját felhasználás szerint) mennyiség (ahol darabszám szükséges, darabszám) szerint, a kérelem benyújtását megelőző négy negyedévre vonatkozóan, ezen időszak anyagmérlege alapján;
– táblázatos összesítés negyedéves bontásban a naptári évre (amelyre a mentességi kérelem vonatkozik) tervezett kibocsátásról, illetve az átvállalási szerződés(ek)ben hasznosítással érintett hulladék (belföldi előállítás, behozatal, ezeken belül belföldi értékesítés, saját felhasználás szerint) mennyiség – ahol darabszám szükséges, darabszám – szerint;
– táblázatos összesítés a – saját maga által, illetve átadás-átvétel útján – kezelt hulladék mennyiségéről, a hulladékkezelést ténylegesen végző szervezet kérelem benyújtását megelőző négy negyedévre vonatkozóan, ezen időszak anyagmérlege alapján összevontan a teljesített hasznosítási arány (%);
– táblázatos összesítés a hulladékkezelést ténylegesen végző szervezet által, a mentességébe beszámítani kívánt kezelendő hulladék mennyiségéről, a kezelő szervezetnek az adott naptári évre (amelyre a mentességi kérelem vonatkozik) vonatkozó negyedéves bontású anyagmérleg-terve alapján összevontan;
– a tervezett hasznosítási arány (%).

6. Bizonylatok
– teljesítési igazolás a megbízott kezelőtől az egyéni teljesítő megbízása alapján ténylegesen kezelt (begyűjtött, előkezelt, hasznosított) hulladékmennyiségről, negyedéves bontásban, amennyiben korábban már történt hulladékkezelés.

7. Nyilatkozat a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről
– az egyéni teljesítőnek, a hasznosítást koordináló szervezetnek, illetve az általuk megbízott hulladékkezelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen mértékben, mely termékdíjköteles termékekre vonatkozóan nyert szolgáltatás megrendelést.

8. A hasznosítást koordináló szervezet által beadandó listák
– a hasznosítást koordináló szervezet által mentességben részesülő cégek listája, azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével;
– a hasznosítást koordináló szervezet azon ügyfeleinek listája – azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével –, amelyekkel a hulladékkezelést végezteti.

3. számú melléklet a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez


Mentességi kérelem a hasznosítást koordináló szervezet számára egyszerűsített eljárás lefolytatására

Név:
Cím/Székhely:
Telefonszám:
GLN szám:
Adószám:

– A vállalt hasznosítási arány mértéke, azaz a h érték előzetes kalkulálása a tárgyévre
– Igazolás a termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló utolsó negyedéves beszámoló benyújtásának teljesítéséről
– A hasznosítást koordináló szervezet által mentességben részesülő cégek listája, azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével;
– A hasznosítást koordináló szervezet azon ügyfeleinek listája – azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével –, amelyekkel a hulladékkezelést végezteti.
1

A rendeletet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2006. január 1. napjával, 13. § (3) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezés a rendelet alapján kiadott mentességi engedélyről szóló határozatok érvényességét nem érinti.

2

A 11. §-t a 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 11. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 13. § (3) bekezdése a 211/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás