347/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet
a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról
2005.01.01.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével – a Kormány a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások
éves beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló
250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
1. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: hkr.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében kell elkészítenie az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályzatot.”
2. § (1) A hkr. 5. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek, valamint refinanszírozási hitelek, illetve kötött segélyhitelek fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési kormányrendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;”
(2) A hkr. 5. §-ának (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„k) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódó adományként a központi költségvetés által – az adós helyett – átvállalt összeg miatt, az állammal szemben fennálló követelés összegét.”
3. § A hkr. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:]
„d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál – a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között – az általa nyújtott exporthitelek, valamint refinanszírozási hitelek, illetve kötött segélyhitelek fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési kormányrendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;”
4. § A hkr. 9. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az átalakulással létrejövő pénzügyi intézmény – számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint – az átalakulással megszűnő pénzügyi intézmény vagyonmérlegében szereplő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének – amennyiben a megszűnő pénzügyi intézmény nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével – a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint – a várható megtérülés különbözeteként – a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.”
5. § A hkr. 11. §-ának (3) bekezdése a következő két mondattal egészül ki:
„A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kötött segélyhitel követelés – névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő – adományelem részét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni.”
6. § A hkr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által vállalt, állami készfizető kezességvállalással fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között kell elszámolni, és a követelés költségvetési forrásból finanszírozott részét ki kell vezetni – az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül – az ügyfelekkel szembeni kötelezettség – mint az állammal szembeni tartozás – csökkentésével egyidejűleg.”
7. § A hkr. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elszámolóháznak a központi értéktári tevékenység keretében, a kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva nyilvántartást kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.”
8. § (1) A hkr. 25. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. a hitelintézetnek az Országos Betétbiztosítási Alapban, az önkéntes betétbiztosítási alapokban, valamint az intézményvédelmi alapokban, a befektető védelmi alapban való tagságát, külön-külön az azokhoz való hozzájárulás összegét, továbbá a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett kiegészítő betétbiztosítás, illetve ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;”
(2) A hkr. 25. §-a a következő 41–43. ponttal egészül ki:
„41. a 2. számú melléklet szerinti függőleges tagolású I. eredménykimutatás 1., 3., 4., 6. a), 6. c), 7., illetve a vízszintes tagolású II. eredménykimutatás „Bevételek” része 1–3., 4. a), 4. b), 7. tételeit belföldi, Európai Unión belüli és Európai Unión kívüli részletezésben, valamint ez utóbbiakat további földrajzi piacok szerinti részletezésben feltéve, hogy a piacok egymástól alapvetően különböznek. E tekintetben a piacok különbözőségének feltételeit és annak alapján kialakított földrajzi piacokat a számviteli politikában kell rögzíteni;
42. a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, valamint a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;
43. a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.”
9. § (1) A hkr. 26. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:
a) a fölérendelt anyavállalat hitelintézet,
b) a fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,
c) a mentesülő pénzügyi intézmény éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő pénzügyi intézmény alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.
A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a pénzügyi intézmények mentesítésére nem alkalmazható.”
(2) A hkr. 26. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Hpt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(10) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:
ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,
bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,
bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,
bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,
bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”
10. § A hkr. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
28. § „A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1–3. §; 4. §; 5. § (2)–(12) bekezdés, (13) bekezdés b)–c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)–(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)–(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)–b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)–(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)–(11) bekezdés, (14) bekezdés a)–c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)–(17) bekezdés; 8. § (1), (3)–(4), (6) bekezdés; 9. § (10)–(11), (13)–(14), (17) bekezdés; 9/A–9/F. §; 10. § (1)–(6), (8)–(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)–(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)–b), e)–g), i)–j) pontja, (3)–(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)–(5), (9)–(10) bekezdés; 14. § (1)–(3) bekezdés; 15. § (3)–(6) bekezdés, (10)–(15) bekezdés; 16. § (1)–(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)–(7) bekezdés; 21–24. §; 25. § 2–3., 6–19., 21., 23–24., 28–33., 37–43. pontja; 26–30. §; 31. § (3), (7)–(8) bekezdés.”
II. Fejezet
A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
11. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: bkr.) 3. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(6) A számviteli politika keretében – a Tv. 14. §-ának (3)–(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően – kell elkészíteni:]
„f) az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozásnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályzatot.”
12. § A bkr. 6. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az átalakulással létrejövő befektetési vállalkozás – számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint – az átalakulással megszűnő befektetési vállalkozás vagyonmérlegében szereplő befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének – amennyiben a megszűnő befektetési vállalkozás nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével – a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint – a várható megtérülés különbözeteként – a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.”
13. § (1) A bkr. 17. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. a befektető védelmi alapban való tagságot, a befizetett csatlakozási díjat, és rendszeres hozzájárulásként az üzleti évben fizetett (fizetendő) összeget (éves díj), továbbá a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett kiegészítő befektető védelmi, ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;”
(2) A bkr. 17. §-a a következő 22–24. ponttal egészül ki:
„22. a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás 01., III., 06–10., tételeit belföldi, Európai Unión belüli és Európai Unión kívüli részletezésben, valamint ez utóbbiakat további földrajzi piacok szerinti részletezésben feltéve, hogy a piacok egymástól alapvetően különböznek. E tekintetben a piacok különbözőségének feltételeit és annak alapján kialakított földrajzi piacokat a számviteli politikában kell rögzíteni;
23. a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, valamint a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;
24. a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.”
14. § (1) A bkr. 17/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:
a) a fölérendelt anyavállalat befektetési vállalkozás,
b) a fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,
c) a mentesülő befektetési vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő befektetési vállalkozás alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.
A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a befektetési vállalkozások mentesítésére nem alkalmazható.”
(2) A bkr. 17/A. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő befektetési vállalkozás, továbbá a (2) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan befektetési vállalkozás, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Tpt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő befektetési vállalkozás köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:
ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,
bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,
bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,
bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,
bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”
III. Fejezet
A biztosítók éves beszámoló készítési
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása
15. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: biztkr.) 2. §-a (6) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„(6) A biztosítónak a számviteli politikája keretében – a Tv. 14. §-ának (3)–(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően – kell meghatároznia:”
„d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályait (szabályzatot), amennyiben anyavállalatnak minősülő biztosító.”
16. § A biztkr. 14/A. §-a a következő h)–j) ponttal egészül ki:
[14/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni továbbá:]
„h) a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;
i) a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;
j) a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.”
17. § A biztkr. 16. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az anyavállalatnak minősülő biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:
a) a fölérendelt anyavállalat biztosító,
b) a fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,
c) a mentesülő biztosító éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő biztosító alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.
A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a biztosító mentesítésére nem alkalmazható.
(5) A (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő biztosító köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(6) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító, továbbá a (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan biztosító, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Bit. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:
ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,
bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,
bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,
bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,
bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”
18. § A biztkr. 2. számú mellékletének „az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások” cím alatti, az „A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel” része a következő mondattal egészül ki:
„Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.”
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet előírásai – a 9. §-nak a hkr. 26. §-a (9)–(10) bekezdését, a 14. §-nak a bkr. 17/A. §-a (5)–(6) bekezdését és a 17. §-nak a biztkr. 16. §-a (6)–(7) bekezdését beiktató rendelkezése kivételével – a 2004. évi éves beszámoló elkészítésénél is alkalmazhatók.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a biztkr. 10. §-ának (4) bekezdésében az „(ideértve a befolyt biztosítási díjbevétel összegét is)” szövegrész hatályát veszti.
(4) E rendelet 9. §-ának (2) bekezdése, 14. §-ának (2) bekezdése, valamint 17. §-a az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletének, továbbá az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2000/12/EK irányelvének, valamint az Európai Parlament és a Tanács a biztosító csoportokon belüli biztosítók kiegészítő felügyeletéről szóló 98/78/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
(5) E rendelet 8., 13. és 16. §-ai az Európai Parlament és a Tanács a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve a biztosítók éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 86/635/EGK irányelvének, illetve 91/674/EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
