351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

2005.01.01.

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a), b), f) és h) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A könyvviteli számlákhoz kapcsolódó, nem a Kincstár által vezetett analitikus nyilvántartás alapján, a nyilvántartást vezetőknek a Kincstár részére a 8. számú mellékletben szereplő adatok köréről a Kincstár által meghatározott tartalommal és időpontig kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért – ideértve a követelések értékvesztésének elszámolásához szolgáltatott adatokat is –, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős.”

2. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § „(1) Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében a Tv., valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásait kell megfelelően alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2)–(15) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a 13. §-ban foglaltakkal együtt a számlarendre és a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan.

(2) A központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő – az adó-, az adó jellegű, a vám-, a vám jellegű – követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) esetében az értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(3) A Kincstár az értékelési szabályzatának részeként az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelésének szabályozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködve alakítja ki.

(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább – adózói státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, és a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91–180 napos, 181–360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra).

(5) Az adóhatóságok az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának feltételrendszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának a rendje.

(6) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének összege negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét, ebben az esetben az értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(7) A Kincstár a valutakészletét, a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – annak bekerülésekor, keletkezésekor – az ügylet jellegétől függően – az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni.

(8) A külföldön kibocsátott kötvények esetében az állomány számbavételénél a devizában kifejezett névértéknek a tranzakció napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke tekintendő bekerülési értéknek.

(9) A Kincstár számlarendjében köteles szabályozni, hogy a (7)–(8) bekezdés szerinti árfolyamon – a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően – milyen időszakonként (naponta, havonta) értékeli át a valutakészleteit és a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – forintértékre.

(10) A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő valutakészletet, devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket – ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni.

(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti értékelésből eredő árfolyam-különbözet elszámolására elkülönített főkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében az árfolyam-különbözetet – kivéve a valuta-, devizakészlet árfolyam-különbözetét – tőkeváltozásként kell kimutatni. Az MNB-nél elhelyezett hitelcélú devizabetét árfolyam-különbözetét a tőkeváltozással szemben kell elszámolni. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait a Kincstár számlarendjében kell rögzíteni.

(12) A határidős követelések és kötelezettségek állományát, amíg a szerződésben rögzített határidő be nem következik vagy az ügyletet le nem zárják, mérlegen kívüli tételként kell kimutatni.

(13) A devizakötelezettségek árfolyamkockázatára kötött fedezeti swap ügyletek eredménye az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(14) A devizaadósság állomány árfolyamkockázatára kötött határidős ügyletek pénzügyileg realizált értéke az adott kötelezettségek állományát növeli, illetve csökkenti.

(15) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál, követeléseknél (különös tekintettel a belföldi és külföldi kormányzati követelésekre) a Tv. 54–56. §-a, illetve az Áhsz. 31–31/A. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztést a kincstári elszámolások éves költségvetési beszámolójához a Kincstár általános módszertani útmutatója alapján az analitikus helyek kötelesek megadni. Az adók, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a költségvetési támogatások esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.”

3. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

Záró rendelkezések

4. § Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit először a 2005. évi kincstári éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

[1. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez]

Finanszírozási mérleg

Millió forintban

BEVÉTELEK		KIADÁSOK
A. Pénzeszközök nyitóegyenlege
1. Összes folyó bevétel (Főösszeg)		2. Összes folyó kiadás (Főösszeg)
3. Privatizációs bevétel
B. Központi költségvetés egyenlege (1–2+3)
4. Passzív pénzügyi műveletek egyenlege		5. Aktív pénzügyi műveletek egyenlege
4.1. Letéti bevételek		5.1. Letéti kiadások
4.2. Függő bevételek		5.2. Függő kiadások
4.3. Átfutó bevételek		5.3. Átfutó kiadások
4.4. Kiegyenlítő bevételek		5.4. Kiegyenlítő kiadások
C. Központi költségvetés finanszírozási igénye/többlete (A+B+4–5)
6. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb bevételi tételek		7. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb kiadási tételek
6.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási bevételei		7.1. Államháztartás szervezeteinek finanszírozási kiadásai
6.1.1. Egészségbiztosítási Alap bevételei		7.1.1. Egészségbiztosítási Alap kiadásai
6.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei		7.1.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
6.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás bevételei		7.1.2.1. Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésébe tartozó ellátás kiadásai
6.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb-ellátás bevételei		7.1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nem tb-ellátás kiadásai
6.1.3. Önkormányzati támogatás megelőlegezésének bevételei		7.1.3. Önkormányzati támogatás megelőlegezésének kiadásai
6.1.4. Elkülönített állami pénzalapok bevételei		7.1.4. Elkülönített állami pénzalapok kiadásai
6.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási bevételek		7.2. MNB-vel kapcsolatos finanszírozási kiadások
6.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés		7.2.1. MNB forint árfolyam kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése
6.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék túlfizetése miatti visszatérítés		7.2.2. MNB deviza értékpapír kiegyenlítési tartalék veszteségének megtérítése
6.2.3. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a realizált deviza árfolyamváltozások bevételi összege		7.2.3. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a realizált deviza árfolyamváltozások kiadási összege
6.2.4. MNB osztalék befizetéséből, illetve veszteségtérítésből a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek bevételi összege		7.2.4. MNB osztalék befizetésből, illetve veszteségtérítésből a deviza értékpapír értékesítés realizált árfolyam-különbözeteinek kiadási összege
6.3. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási bevételek		7.3. Európai Unióval kapcsolatos finanszírozási kiadások
6.3.1. Európai uniós támogatási programok előfinanszírozásának visszatérülése		7.3.1. Európai uniós támogatási programok előfinanszírozása
6.3.2. EMOGA Garancia Részlegétől érkező agrártámogatás finanszírozási bevétele		7.3.2. EMOGA Garancia Részlegétől érkező agrártámogatás finanszírozási kiadása
6.3.3. Egyéb EU tagságból eredő finanszírozási bevételek		7.3.3. Egyéb EU tagságból eredő finanszírozási kiadások
6.4. Szabálytalan kifizetések megtérülésének finanszírozási bevétele		7.4. Szabálytalan kifizetések finanszírozási kiadása
6.5. Egyéb számlatulajdonosok bevételei		7.5. Egyéb számlatulajdonosok kiadásai
D. Módosított finanszírozási igény/többlet (C+6–7)
		Finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásai
		8. Bruttó adósság csökkenése
		8.1. Korábbi évek miatt
		8.1.1. belföldi
		8.1.1.1. hitel-visszafizetés
		8.1.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
		8.1.2. külföldi
		8.1.2.1. hitel-visszafizetés
		8.1.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
		8.2. Tárgyév miatt
		8.2.1. belföldi
		8.2.1.1. hitel-visszafizetés
		8.2.1.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
		8.2.2. külföldi
		8.2.2.1. hitel-visszafizetés
		8.2.2.2. értékpapír beváltás, visszavásárlás
E. Finanszírozási igény/többlet összesen	(D–8)
Finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételei
9. Bruttó adósság növekedés
9.1. Hosszú lejáratú kötelezettség
9.1.1. hitelfelvétel
9.1.1.1. belföldi
9.1.1.2. külföldi
9.1.2. értékpapír kibocsátás
9.2. Rövid lejáratú kötelezettség
9.2.1. hitelfelvétel
9.2.1.1. belföldi
9.2.1.2. külföldi
9.2.2. értékpapír kibocsátás
10. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésének visszavonása		11. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése
F. Finanszírozási pénzügyi műveletek egyenlege (9+10)–(8+11)
12. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénzeszközeinek igénybevétele
G. BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+3+4+6+9+10+12)		H. KIADÁSOK ÖSSZESEN (2+5+7+8+11)
I. Pénzeszközök záró egyenlege (A+G–H)

2. számú melléklet a 351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelethez]

A kincstári éves beszámolóhoz az analitikus nyilvántartó helyek által szolgáltatott adatok

Sor- szám	Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek	Adatok köre, illetve tartalma
1.	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal	Az adózók állammal szembeni kötelezettségei és az adóhatóság adózókkal szembeni tartozásai adónemenként. Az ÁFA deviza bevételi számlával kapcsolatos követelések és kötelezettségek.
2.	Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága	Adó- és vámtartozások, illetve túlfizetések. Az EU költségvetéséhez való hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségek.
3.	Államadósság Kezelő Központ Rt.	Az MNB-nél vezetett devizaszámlák kivonatai. A központi költségvetés belföldi és külföldi hitelei, a belföldi és külföldi értékpapír kibocsátásából származó kötelezettségek.
4.	Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány	Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelés és kötelezettség.
5.	Hitelgarancia Rt.	Az állam által vállalt kezesség és viszont-garancia érvényesítéséből származó követelés és kötelezettség.
6.	Gazdasági Versenyhivatal	Versenyfelügyeleti eljárási díj és bírság miatti követelés.
7.	Magyar Export-Import Bank Rt.	Állami kezességbeváltásból eredő követelés, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló követelés és kötelezettség.
8.	Magyar Exporthitel Biztosító Rt.	Kárkintlévőség devizában és forintban, egyéb állammal szembeni követelés és kötelezettség.
9.	Magyar Bányászati Hivatal	Bányajáradék miatti követelés.
10.	Központi Kárrendezési Iroda	Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya.
11.	Magyar Nemzeti Bank	Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez.
12.	Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.	Hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos állammal szembeni követelések és kötelezettségek. Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez.
13.	Gazdasági és Közlekedési Minisztérium	Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülésével, valamint az Energiagazdálkodási célelőirányzatba megfizetett bányajáradék-többlet befizetés teljesítésével és az Energiagazdálkodási célelőirányzatból folyósított támogatások kifizetésével és visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség.
14.	Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium	Környezetvédelmi bírságokkal (légszennyezési, veszélyes hulladék, természetvédelmi, zaj- és rengésvédelmi, szennyvíz) kapcsolatos követelés és kötelezettség. Környezetvédelmi támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Vízkészlet-járulék miatti követelés. Vízügyi támogatások visszatérülése miatti követelések, illetve kötelezettségek.
15.	Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium	Erdőfenntartási járulék, erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság, halgazdálkodási bevételek, vadgazdálkodási bevételek, tenyésztési hozzájárulás, lóverseny totalizatőr forgalom utáni bevételek, földvédelmi járulék, földvédelmi és talajvédelmi bírságok miatti követelések, illetve kötelezettségek.
16.	Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal	Területfejlesztési kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség.
17.	Informatikai és Hírközlési Minisztérium	Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Koncessziós díj miatti követelés devizában és forintban.
18.	Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap	Európai uniós támogatások fel nem használt részének állománya devizában és forintban. Az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.
19.	Pénzügyminisztérium Költségvetési és pénzügypolitikai főcsoport	Az Európai Unió költségvetéshez való hozzájárulások, illetve visszatérítések miatti követelések és kötelezettségek. Az „Európai Bizottság – Saját források” számlakivonatai.
20.	Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal	A cukorilletékkel összefüggésben az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek, valamint a kötelezettekkel szemben kimutatott követelések és kötelezettségek.
21.	Európai uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésében részt vevő azon Közreműködő Szervezetek melyek részt vesznek: a) a Strukturális Alapok, b) a Kohéziós Alapok, c) a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), d) a Schengeni Alap, e) a SAPARD, f) a PHARE, g) Átmeneti támogatás jogcímen nyújtott támogatások finanszírozásában.	Európai uniós támogatások fel nem használt, bankszámlán lévő állománya devizában és forintban. A kedvezményezettekkel szembeni követelés és kötelezettség.
22.	Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység	A Schengen Alap támogatásaival kapcsolatban az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.
23.	VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.	INTERREG Közösségi kezdeményezések támogatásaival kapcsolatban az Európai Unióval szembeni követelések és kötelezettségek.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

351/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak