2004. évi XLVII. törvény
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról1
2004.06.05.
[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]
[b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében érdekeltsége területén]
„ba) a tervező jogosultságának megállapítása céljából – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit is figyelembe véve –: – az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet,
– az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat,
– az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá
– az építésügyi-, illetve az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,”
„(3) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több, mint 10%-a – 3000 főt meghaladó taglétszámú kamara esetében 5%-a – jelen van. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.”
„(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint egyharmad része jelen van. A megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.”
„(4) A szakmai tagozatok véleményezési és – saját szakmai területüket illető ügyekben – egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles.”
„(6) Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák és a szakmai tagozatok nem térhetnek el.”
„(2) A választott tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal több alkalommal is meghosszabbítható. Országos és területi kamarai vezető tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.”
„(3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:
a) a mérnöki kamarák esetében:
aa) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél,
ab) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél;
b) az építész kamarák esetében:
ba) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább két év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
bb) a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakirányú továbbképzés eredményes elvégzése és legalább öt év építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,”
29. § „(1) A tag kötelezettsége, hogy a) megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,”
„(3) Amennyiben a tagnak a tagsági viszonya alatt egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az országos kamarához kell benyújtani. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejűleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizeti, az első fokú határozatot hatályon kívül kell helyezni.”
„(4) Az első fokú határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.”
38. § „(1) A Magyar Mérnöki Kamara és a területi mérnöki kamarák törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter, a Magyar Építész Kamara és a területi építész kamarák törvényességi felügyeletét az építésügyet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A gazdasági miniszter – az olyan esetekben, amikor a tényállást építésügyi, földművelésügyi, környezetvédelmi, közlekedési, hírközlési, illetve vízügyi jogszabályok alapján lehet megállapítani – a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét.” 11. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
