65/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet
a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről
A Kormány a többcélú kistérségi társulások ösztönzésének szándékával, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 20. pontja szerinti támogatás igénylésére és felhasználására vonatkozóan a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) többcélú kistérségi társulás:
aa) a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott kistérség határain belül,
ab) az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével,
ac) legalább három – e rendeletben meghatározott – közszolgáltatás, és a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátására megalakuló,
ad) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezése szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás;
b) többcélú kistérségi társulásnak tekinthető, de alacsonyabb összegű támogatásra jogosult az a társulás is, amely:
ba) az R.-ben meghatározott kistérség határain belül, az adott kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felének, de legalább két települési önkormányzat részvételével alakul meg, feltéve ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok lakosságszáma eléri a kistérség összlakosságának 60%-át, és legalább három – e rendeletben meghatározott – közszolgáltatás ellátására jön létre, vagy ha az R.-ben meghatározott kistérség határain belüli önkormányzatok 60%-a az előzőekben foglaltaknak megfelelő társulást hoz létre, feltéve ha a lakosságszám eléri a kistérség összlakosságának 50%-át,
bb) a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja, és
bc) megfelel az ad) pontban foglaltaknak;
c) Tárcaközi Bizottság: tagja a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a területfejlesztésért felelős miniszter képviselői, valamint az országos önkormányzati szövetségek által delegált egy képviselő. A Tárcaközi Bizottság elnökét a belügyminiszter, társelnökét a területfejlesztésért felelős miniszter bízza meg;
d) többcélú kistérségi társuláson belül létrehozott intézményfenntartó társulás: amennyiben a többcélú kistérségi társuláson belül az 5. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerint több intézményfenntartó társulást hoznak létre, úgy az intézmények költségvetése az intézményfenntartó társulás költségvetésében szerepel.
Általános rendelkezések
2. § (1) A többcélú kistérségi társulások ösztönzését szolgáló támogatás igényelhető
a) a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, hatékonyabb ellátására;
b) a kistérségi területfejlesztési projektek támogatására;
c) a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésére;
d) a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatására.
(2) A támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
3. § A támogatásról
a) az 1. § a) és b) pontja szerinti többcélú kistérségi társulás által benyújtott pályázatok esetében a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter,
b) a kistérségi területfejlesztési célú pályázatok esetében pályázati rendszer keretében, a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter a területfejlesztésért felelős miniszter véleményének figyelembevételével,
c) a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek esetében a belügyminiszter
dönt.
A többcélú kistérségi társulások támogatásának
általános feltételei
4. § (1) A támogatás felett a többcélú kistérségi társulás rendelkezik és felelős a támogatás jogszerű felhasználásáért. A támogatás folyósítása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott – a többcélú kistérségi társulás költségvetését elkülönítetten kezelő – települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történik.
(2) A pályázat benyújtása esetén a társulási megállapodás tartalmazza:
a) a Ttv. 18. §-ában foglaltakat;
b) a többcélú kistérségi társulás működésének tényleges megkezdésétől számított legalább 3 évre szóló együttműködés vállalását;
c) valamennyi önkormányzat képviselő-testületének kötelezettségvállalását arra, hogy a többcélú kistérségi társulás által a 2. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok ellátására kizárólag egy közös szakmai munkaszervezetet hoznak létre. A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai;
d) a vállalt költségviselés nem teljesítésének következményeit;
e) e rendelet 16. §-ában foglalt megszűnéssel és a társulásból történő kiválással összefüggő visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;
f) a vagyon elszámolásának és a közös vagyon megosztásának szabályait a társulás megszűnése esetén;
g) kötelezettségvállalást arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – legalább a b) pont szerinti időtartam alatt – az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.
5. § (1) Az 1. § a) és b) pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások támogatásban részesülhetnek a (2)–(4) bekezdés szerinti feladatok közös ellátásához.
(2) A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 20. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott intézmények fenntartásával összefüggő egyes feladatok pályázati felhívásban meghatározott közös ellátásához. A többcélú kistérségi társulás támogatásra abban az esetben jogosult, amennyiben
aa) egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről közösen gondoskodik, és
ab) a Kotv. 20. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézmények fenntartását közösen biztosítja. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több közoktatási intézményi társulás is létrehozható. A közoktatási intézményfenntartó társulások létrehozása történhet a társulást megelőzően önálló intézmények tagintézménnyé vagy intézményegységgé alakításával is;
b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 57. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő intézmények közül az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, továbbá az Sztv. 57. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjai szerinti szociális intézmények vagy egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásához. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható;
c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57. §-a (1) bekezdésének b)–d) pontjai szerinti szociális alapellátási formák, vagy az Sztv. 57/A. §-ának (1) bekezdése szerinti gondozási központok, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közös fenntartásához és szervezéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több szociális és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás is létrehozható;
d) egészségügyi alapellátás együttes szervezéséhez, ezen belül háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogászati ellátás, védőnői szolgálat, központi ügyelet közös szervezéséhez és fenntartásához, iskolaorvosi szolgálat közös fenntartásához és működtetéséhez. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több egészségügyi alapellátó intézményfenntartó társulás is létrehozható;
e) nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve létrehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás;
f) települési szilárd és/vagy folyékony hulladékgyűjtés és -kezelés közös szervezéséhez;
g) állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezéséhez;
h) útkezelői (útüzemeltetői és fenntartási) feladatok közös ellátásához;
i) a többcélú kistérségi társulás, valamint tagjai közbeszerzési eljárásainak közös szervezéséhez és bonyolításához;
j) a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának biztosításához (amennyiben a többcélú kistérségi társulás vagy az abban részt vevő önkormányzatok egy része a belső ellenőrzési társulások támogatása jogcímén már kapott a 2004. évre támogatást, és a többcélú kistérségi társulás jogcímén is e feladatra társul, úgy az e célra kapott összeg az e rendelet alapján megítélhető összeget csökkenti);
k) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 15. §-ában szabályozott, a térség egészére vagy egy-egy részére vonatkozó közös építési szabályzatok és közös településrendezési tervek készítéséhez.
(3) A kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása érdekében támogatás nyújtható
a) kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítéséhez;
b) kistérségi fejlesztési programok finanszírozásához (pl. pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció készítéséhez, saját erő biztosításához, szakértő igénybevételéhez).
(4) Támogatás nyújtható a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése érdekében az önkormányzatok, valamint területi államigazgatási szervek által létrehozott integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetéséhez és alkalmazásához.
6. § (1) A támogatás a többcélú kistérségi társulás útján történő – az 5. §-ban szereplő feladatellátás indításához szükséges egyszeri jellegű – elsősorban felhalmozási, másodsorban működési kiadásának finanszírozására szolgál. A 2004. évi egyszeri jellegű támogatás forrása a további évek költségvetésében elsősorban e feladatok folyó (működési) kiadásaihoz kapcsolódik.
(2) A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok felhalmozási kiadásai közül különösen az alábbiak támogathatóak:
a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézmények korszerűsítése, fejlesztése, egyéb tárgyi feltételek biztosítása (különösen iskolabusz beszerzése, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, egészségügyi előírások, élelmiszer-előállítás követelményeinek a biztosítása, közoktatási intézmény átalakítása más – elsősorban – szociális célra);
b) az 5. § (2) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és kulturális feladatokat ellátó intézmények fejlesztése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
c) az 5. § (2) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok tárgyi feltételeinek biztosítása (különösen az illegális hulladéklerakóhelyek felszámolása, hulladékgyűjtéssel összefüggő fejlesztések, a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek biztosítása, hulladékgazdálkodási tervek készítése);
d) a többcélú kistérségi társulás önkormányzatait összekötő önkormányzati tulajdonú utak, illetve a társult önkormányzatok tulajdonában levő belterületi utak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadások (burkolat-, közúti jelzések és úttartozékok fenntartása);
e) az 5. § (2) bekezdés i)–k) pontjaiban foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
f) az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési programok finanszírozása, valamint
g) az 5. § (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása.
(3) A többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok közös szervezésével összefüggő működési kiadások közül az alábbiak támogathatóak:
a) a többcélú kistérségi társulás által beszerzett iskolabusz fenntartásával összefüggő kiadások;
b) az egészségügyi alapellátás keretében biztosított központi ügyelet közös szervezésével összefüggő működési kiadások;
c) a könyvtár-ellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggő kiadások;
d) az 5. § (2) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt hulladékgazdálkodási feladatok kistérségi ellátásához szükséges szervezet létrehozásának egyszeri kiadása;
e) útkezelői feladatok közös szervezését segítő szakértő alkalmazásával, megbízásával összefüggő működési célú kiadások;
f) az 5. § (2) bekezdés i)–k) pontjaiban, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok közös szervezését segítő szakértő vagy szervezet alkalmazásával, megbízásával összefüggő működési célú kiadások.
7. § (1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
(2) Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhető támogatás összege az 1. § a) pontja esetén nyolcvan millió forintnál kevesebb, százhúsz millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhető, ha a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az 5. § (2) bekezdés a), d) és b) vagy c) pontjai, és az 5. § (3) bekezdés szerinti feladatokat – a pályázati felhívásban meghatározottak szerint – közösen látják el.
(3) Egy többcélú kistérségi társulás számára megítélhető támogatás összege az 1. § b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén húsz millió forintnál kevesebb, ötven millió forintnál több nem lehet. E támogatás akkor igényelhető, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) az 1. § ba) pontjában meghatározott feltételek szerinti többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok vállalják és a társulási megállapodásban rögzítik, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglaltak közül legalább három feladatot – a pályázati felhívásban meghatározottak szerint – közösen látnak el. A három feladatból két feladat az 5. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjai közül választható, további egy feladat az 5. § (2) bekezdésében felsorolt további feladatok közül választható, továbbá
b) az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat vállalja az 5. § (3) bekezdésében foglalt feladatok közös ellátását.
(4) A támogatás szempontjából előnyben részesül az a többcélú kistérségi társulás,
a) amelyben a kistérség települési önkormányzatai minél nagyobb számban vesznek részt;
b) amely az 5. §-ban foglalt feladatok közül több feladat közös ellátását vállalja.
8. § (1) A 6. § (2) bekezdése szerinti támogatás folyamatban lévő beruházáshoz nem használható fel.
(2) A beruházás megkezdése időpontjának
a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,
b) építéssel nem járó beruházás (pl. tárgyi eszköz beszerzés, program-, projekt- és pályázati dokumentáció készítés) esetén a szerződéskötés időpontját
kell tekinteni.
Pályázati rendszer
9. § (1) A támogatás mértékére, igénylésére, felhasználására, elszámolására vonatkozó részletes szabályokat a 3. § a)–b) pontjaiban meghatározott támogatás tekintetében a belügyminiszter – az érintett miniszterekkel egyeztetett – pályázati felhívásban teszi közzé e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza az e rendelet 5. §-a szerinti többcélú kistérségi társulás által ellátandó feladatok szervezésének, megvalósításának elvárt módját, az egyéb szükséges követelmények részletes leírását, az egyes ágazatokhoz tartozó hatékonysági és szakszerűségi feltételeket, valamint a kistérségi fejlesztési projektek támogatásának feltételeit.
10. § A többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzatok kötelesek a pályázatukban a pályázati felhívásban előírt adatok szolgáltatására.
11. § (1) Az 1. § a) és b) pontjai szerinti többcélú kistérségi társulások pályázatainak benyújtási határideje 2004. május 31.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatokat – papír alapon és elektronikus úton – a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságaihoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és – hiányosság észlelése esetén – a pályázót hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül van lehetőség.
(3) A pályázatokat az Igazgatóság a Belügyminisztériumnak legkésőbb június 30-áig megküldi.
12. § (1) Amennyiben az R. szerinti kistérségekben az 1. § a) vagy b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás nem jön létre és e miatt a 11. § szerinti pályázat benyújtására nem kerül sor, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kistérség székhely település önkormányzatát 2004. június 15-ig megkeresi, és tájékoztatja a kistérségi területfejlesztési célú pályázat benyújtásának lehetőségéről.
(2) A területfejlesztési célú pályázat az 5. § (3) bekezdése szerinti kistérségi fejlesztési projektek megvalósításához nyújtható be, amennyiben az R. szerinti kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat társulási megállapodásban legalább 3 évre vállalja a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását.
(3) A területfejlesztési célú pályázat keretében megítélhető támogatás összege kilenc millió forintnál kevesebb és húsz millió forintnál több nem lehet.
(4) A pályázatot 2004. július 15-ig – papír alapon és elektronikus úton – az Igazgatósághoz és a Hivatalhoz egyidejűleg kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és – hiányosság észletelése esetén – a pályázót két napon belül hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül van lehetőség.
(5) Az Igazgatóság a hiánypótlást követően legkésőbb 2004. augusztus 3-ig a Belügyminisztériumnak a pályázat valamennyi dokumentációját, a Hivatalnak a hiánypótlás dokumentációját megküldi.
13. § A belügyminiszter a 11–12. §-ban meghatározott pályázatokról – a 12. § szerinti pályázatok esetében a területfejlesztésért felelős miniszter véleményének figyelembevételével – a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján 2004. augusztus 15-ig dönt.
Támogatási megállapodás megkötése
14. § (1) A támogatás felhasználásának – a döntés alapját képező pályázatban vállalt – feltételeit megállapodásban (a továbbiakban: támogatási megállapodás) rögzíti a belügyminiszter és a 4. § (1) bekezdése szerinti települési önkormányzat.
(2) A támogatási megállapodás előkészítését a Belügyminisztérium végzi.
(3) A támogatási megállapodásokat a belügyminiszter döntését követően, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül meg kell kötni. Amennyiben a támogatási megállapodás megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott harminc napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.
(4) A támogatási megállapodásokat az aláírást követő három munkanapon belül a Belügyminisztérium a Magyar Államkincstárnak megküldi.
(5) A támogatási döntéseket – a támogatási döntést hozó kezdeményezésére – az Önkormányzatok Közlönyében, továbbá a Belügyminisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
15. § A támogatási megállapodásnak – a döntés alapját képező pályázatban meghatározott feltételek mellett – tartalmaznia kell
a) a támogatás összegét, a támogatás folyósításának ütemezését, a felhasználás részletes feltételeit és követelményeit;
b) a Belügyminisztérium, valamint a Hivatal, illetve az általa megbízott szervezet 20. § szerinti ellenőrzési jogosultságának elfogadását;
c) a vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén irányadó jogkövetkezményeket;
d) a tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettséget és annak módját;
e) a támogatási megállapodásban rögzített célok megvalósulása utáni záró-beszámoló készítési kötelezettséget és annak módját;
f) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
16. § A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve ha
a) az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a többcélú kistérségi társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy
b) az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásának megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
17. § (1) A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe, ha
a) a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás időtartama alatt vagy az aktiválást követően – ingatlanvagyon esetében tíz éven, más vagyon esetében öt éven belül – elidegenítik, ide nem értve a 15. §-ban foglaltakat;
b) a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel.
(2) Amennyiben az adott feladat többcélú kistérségi társulásban történő ellátása a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartamon belül megszűnik – kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre –, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.
(3) Amennyiben a többcélú kistérségi társulásból történő kilépés eredményeként a többcélú kistérségi társulás a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetén nem felel meg az 1. § ab) pontjában meghatározott feltételeknek, a 7. § (3) bekezdése szerinti támogatás esetén pedig nem felel meg az 1. § ba) pontjában meghatározott feltételeknek, úgy a kilépő önkormányzat(ok) köteles(ek) a kilépő önkormányzatra – lakosságszám szerint – jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani.
18. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározott települési önkormányzat a támogatás felhasználásáról, a tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.
A támogatás folyósítása
19. § A támogatást a támogatási megállapodásban foglaltak szerint – a felhalmozási kiadások esetében teljesítményarányosan, a működési kiadások esetében időarányosan – a Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja.
Ellenőrzés
20. § (1) A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások, közigazgatási ügyintézési feladatok és modellkísérletek támogatása esetén a Belügyminisztérium; a kistérségi fejlesztési projektek támogatása esetében a Hivatal, illetve általa megbízott szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított szervezet ellenőrzi.
(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti települési önkormányzat köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni.
(3) Ellenőrzésre a támogatási döntést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő tíz naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet.
21. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzés a döntés-előkészítés szakaszában, a döntés meghozatala előtt történhet, amely kiterjedhet
a) a pályázatban szereplő adatok,
b) a vállalt feladatok megalapozottságának
vizsgálatára.
(2) A 20. § (3) bekezdése szerinti közbenső ellenőrzés a támogatási megállapodás megkötését követően a záró-elszámolásig történhet, amely kiterjedhet
a) a vállalt kötelezettségek tartalmának támogatási megállapodásban foglaltak szerinti megvalósulására;
b) a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a szolgáltatott adatok hitelességének vizsgálatára;
c) közbenső helyszíni ellenőrzést kiváltó konkrét ok vizsgálatára.
(3) A 20. § (3) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzésre a záró-elszámolást követően kerülhet sor, amely kiterjedhet
a) az együttműködés 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartamának teljesítésére;
b) a vállalt kötelezettségek megvalósulására.
Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó modellkísérletek támogatásának részletes feltételeit.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
