Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelet

a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet módosításáról1

2004.05.01.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. törvény 110. §-ának (8) bekezdésének i) és j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a következőket rendelem el:

1. § (1) A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,A környezeti levegő ózon tartalmát vizsgáló mérőpontok minimális számát, valamint helykijelölésének szempontjait e rendelet 12. és 13. számú mellékletei határozzák meg.''

(2) Az R. 4. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(8) A nemzetközi adatszolgáltatás teljesítése érdekében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Ügyrendjében kijelölt légszennyezettségi mérőpont üzemeltetőjének a kijelölésben előírt mérési programot kell végrehajtania. A programban a folyamatos kén-dioxid mérés esetében a 10 perces átlagok vizsgálatát, illetve a PM10 mellett a PM2.5 porfrakciók vizsgálatát szerepeltetni kell. PM2.5 a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 2.5 μm-es vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor.''

(3) Az R. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

,,(9) Az ózonképződést elősegítő anyagok (ózon prekurzorok) mérésével, ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat e rendelet 14. számú melléklete tartalmazza.''

2. § Az R. 6. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az értékeléshez felhasználható mérési adatok minőségi követelményeit, valamint a vizsgálati módszerek dokumentálásának előírásait e rendelet 5. számú melléklete, a környezeti levegő ózontartalmával kapcsolatos előírásokat e rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.''

3. § (1) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Amennyiben a külön jogszabály2 alapján az eljáró hatóság a légszennyezőt a légszennyezés csökkentésére, megszüntetésére, illetve az ezzel járó intézkedésekre kötelezi, a kibocsátás ellenőrzését az üzemeltető az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén saját szervezetével végezheti, vagy azzal egyéb külső mérőszervezetet bízhat meg. Az (1) bekezdés c) pontja esetében az ellenőrzést csak szakirányú engedéllyel rendelkező szakértő végezheti.''

(2) Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – megfelel a 19. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak.''

(3) Az R. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Folyamatos kibocsátás ellenőrzés esetén a 19. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni.''

4. § Az R. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a korábbi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

,,(2) A környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma, hasonló műszaki, illetve üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, az (1) bekezdésben foglaltak alól, az üzemeltető kérésére felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható.''

5. § Az R. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A mérőrendszerek tervszerű, rendszeres megelőző karbantartását az üzemeltetőnek el kell végeztetni, a gyártó által meghatározott gyakorisággal.''

6. § Az R. 19. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
b) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást,
c) kétévente legalább egy alkalommal részt kell vennie az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) által szervezett körmérésen.
(2) A légszennyezettség mérését végző szervezetnek:
a) rendelkeznie kell dokumentált minőségirányítási rendszerrel,
b) 2007. január 1. után rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
c) el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az OKTVF erre akkreditált szervezetével,
d) évente legalább egy alkalommal részt kell vennie az OKTVF által szervezett összehasonlító vizsgálaton.''

7. § Az R. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) A légszennyezettség, valamint a légszennyező anyagok kibocsátásának mérésére alkalmazott, a 2005. január 1-jét követően üzembe helyezett új folyamatos működésű pormonitornak rendelkeznie kell típusalkalmassági felülvizsgálati igazolással.''

8. § A R. 22. §-a a következő francia bekezdéssel egészül ki:

,,– az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve a környezeti levegő ózontartalmáról;''

9. § Az R. 1. számú mellékletében a 2. pont első bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő lép:

,,A vizsgálati küszöbértéket akkor kell túllépettnek tekinteni, ha az öt év alatt legalább három év során fennállt a túllépés.''

10. § (1) Az R. 4. számú mellékletének 6. számú lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

,,6 Jelenleg részben az MSZ 21456/16 A levegő gázszennyezőinek vizsgálata. A benzol, toluol, etilbenzol és xilol tartalom meghatározása gázkromatográfiás módszerrel.''

(2) Az R. 4. számú mellékletének 7. számú lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

7 Jelenleg az MSZ ISO 4224 Szén-monoxid tartalom meghatározása. Nem diszperzív IR módszer.

(3) Az R. 4. számú mellékletének 9. számú lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

,,9 Jelenleg az MSZ ISO 10473 Szemcsés anyagok tömegének meghatározása szűrőközegen. β-sugár-abszorpciós módszer.''

11. § Az R. 8. számú mellékletének utolsó francia bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

[– ötévenként kötelező a mérés minden egyéb technológiánál.]

,,A légszennyező kérelme alapján, az alkalmazott technológiára, illetve a kisebb légszennyező anyag mennyiségre való hivatkozással, a környezetvédelmi hatóság a kétévenkénti és az ötévenkénti időszakos mérési kötelezettség alól legfeljebb kettő, illetve öt évre felmentést adhat.''

12. § (1) Az R. kiegészül e rendelet 1–4. számú mellékletével megállapított 12–15. számú mellékletekkel.

(2) Az R. 10. §-ának felvezető mondatában az ,,anyagokra'' szó helyébe a ,,tevékenységekre'' szó lép.

(3) Az R. 20. §-ának (3) bekezdésében ,,a Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézete'' szövegrész helyébe ,,az OKTVF'' szövegrész lép.

(4) Az R. 11. számú mellékletének 2. pontjában a ,,típusvizsgálat'' szó helyébe a ,,típusalkalmasság'' szó lép.

(5) Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R.

a) 22. §-ának második és ötödik francia bekezdése,

b) a 8. számú mellékletében a második francia bekezdésen belül ,,a helyhez kötött gáz- és dízel-üzemű motorok, kivéve a kórházi szükség-áramellátást biztosító motorok'' szövegrész, valamint

hatályát veszti.

1. számú melléklet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelethez

12. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez


Az ózontartalom vizsgálatához minimálisan szükséges helyhez kötött mérőpontok száma

1. A célértékek, a hosszú távú célok és a riasztási küszöbökértékek betartásához minimálisan szükséges mérőállomások száma azokon a területeken, ahol a folyamatos mérés az egyedüli információforrás.

Népességszám
ezer fő

Városi/elővárosi jellegű
agglomeráció

Elővárosi és vidéki
jellegű zónák

Vidéki háttér jellegű terület

250 alatt

 

1

50 000 km2-enként 1 állomás

500 alatt

1

2

1000 alatt

2

2

1500 alatt

3

3

2000 alatt

3

4

2750 alatt

4

5

2. A zónákban és az agglomerációkban a hosszú távú célok teljesülését vizsgáló, helyhez kötött mérőpontok minimális száma
A méréseknek és az egyéb vizsgálati módszereknek (modellezés, kiegészítő időszakos vizsgálatok) elegendő információt kell biztosítani az ózonkoncentráció trendek meghatározásához és a hosszú távú célok teljesülésének vizsgálatához. Országos szinten legalább egy vidéki háttérmérőpont üzemeltetését biztosítani kell.

2. számú melléklet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelethez

13. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez


A talajközeli ózon mérőpontok típusa szerinti telepítésének szempontjai

Mérőpont típusa

A mérés célja

Reprezentativitás

Telepítési szempontok

Városi

Az emberi egészség védelmea városi lakosság ózonterhelésének vizsgálata olyan helyeken, ahol a népsűrűség és az ózonkoncentráció viszonylag magas és a lakosság terhelése tekintetében reprezentatív

Néhány km2

– A helyi kibocsátások, pl. közlekedés, benzinkút stb. közvetlen hatásaitól távol.
– Jó szellőzésű helyszínek, ahol a környezeti levegő keveredése biztosított.
– Olyan helyszínek, mint pl. a városok lakó- és kereskedelmi területei, parkok (a fáktól távolabb), alacsony gépjármű forgalmú vagy forgalommentes nagy utcák vagy terek, általában oktatási, sport vagy rekreációs létesítményekre jellemző nyílt területek.

Elővárosi

Az emberi egészség és a vegetáció védelmeaz elővárosi és az agglomerációban élő lakosság, illetve a vegetáció ózonterhelésének vizsgálata azokon a területeken, ahol várhatóan a legmagasabb ózonkoncentrációk fordulnak elő

Néhányszor
tíz km2

– A legnagyobb kibocsátó forrásoktól meghatározott távolságra, az uralkodó szélirányba eső területen.
– Ahol a valamely agglomeráció külső peremén élő lakosság, érzékeny haszonnövények vagy természetes ökoszisztéma magas ózonszintnek van kitéve.
– Lehetőség szerint további elővárosi állomás létesíthető a forrástól az uralkodó széliránnyal szemben az ózon területi háttérszintjének meghatározására.

Vidéki

Az emberi egészség és a vegetáció védelmea népesség, a haszonnövények és a természetes ökoszisztéma lokális ózonterhelésének vizsgálata

Szubregionális
szint
(néhány km2)

– Kis településen és/vagy természetes ökoszisztémával, erdővel vagy haszonnövénnyel borított területen.
– Távol a közvetlen helyi kibocsátásoktól (pl. ipari létesítmények vagy utak).
– Nyílt területeken, kivéve a magas hegycsúcsokat.

Vidéki háttér

A vegetáció és az emberi egészség védelmea mezőgazdaságilag művelt terület és a természetes ökoszisztéma, valamint a lakosság regionális ózonterhelésének vizsgálata

Regionális/országos
szintek
(1000–10 000 km2)

– Alacsony népsűrűségű területeken, pl. természetes ökoszisztéma, erdő, igen távol a városi és ipari területtől és távol a helyi kibocsátásoktól.
– Kerülni kell az olyan helyszínt, ahol talajközeli inverzió alakulhat ki, valamint a magasabb hegycsúcsokat.

3. számú melléklet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelethez

14. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez


Ózonképződést elősegítő anyagok (prekurzorok) mérése

A prekurzorokat mérni kell a koncentrációjuk trendjének megállapításához, a kibocsátáscsökkentési stratégiák hatékonyságának értékeléséhez, valamint az emisszió kataszterek közötti összefüggések vizsgálatához.
Az ózon prekurzorok vizsgálatának legalább a nitrogénoxidok és az alább felsorolt illékony szerves vegyületek (VOC)* közül a vizsgálat céljára legalkalmasabb anyagok mérésére kell kiterjedni. A mérésre javasolt VOC anyagok jegyzékét a következő táblázat tartalmazza, a vizsgálatot városi és elővárosi besorolású mérőhelyen kell végezni.

Etán

2-Butén

n-Hexán

m,p-Xilol

Propán

1,3-Butadién

i-Hexán

o-Xilol

Propén

n-Pentán

n-Heptán

1,2,3-Trimetil benzol

n-Bután

i-Pentén

n-Oktán

1,2,4-Trimetil benzol

i-Bután

1-Pentén

i-Oktán

1,3,5-Trimetil benzol

1-Butén

2-Pentén

Benzol

 

Etil-benzol

Toluol

Formaldehid

 

Az ózon prekurzorok mérési módszereit a hatályos szabványok tartalmazzák.

* Megjegyzés: a táblázatban felsorolt perkurzorok a mellékelt jegyzék szerint szerepelnek a 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet módosításában, többnyire összefoglaló jellegű megnevezéssel (pl. paraffin szénhidrogének, olefin szénhidrogének).

4. számú melléklet a 7/2004. (IV. 27.) KvVM rendelethez

15. számú melléklet a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelethez


Adatminőségi követelmények és a dokumentálás szempontjai

I. Minőségi követelmények

A vizsgálati módszer elfogadható pontossága, az értékeléshez minimálisan szükséges adatmennyiség, valamint a minimálisan szükséges vizsgálati időtartam:

 

Ózon

Folyamatos mérés

 

Pontosság
Minimálisan szükséges adatmennyiség

15%
90% nyáron (nem fűtési időszak)
75% télen (fűtési időszak)

Időszakos mérés
Pontosság
Minimálisan szükséges adatmennyiség
Minimálisan vizsgált időtartam

30%
90%
>10% nyáron

Modellezés bizonytalansága
órás átlag (nappal) esetén
8 órás napi maximum esetén

50%
50%

Műszaki becslés bizonytalansága

75%


A mérési pontosság meghatározásának módszerét a mérési módszerek és eredmények pontosságának meghatározása című MSZ ISO 5725–1 szabvány tartalmazza. Az egyedi mérésekre megadott bizonytalanság a célértékre és a hosszú távú célokra meghatározott időtartamra vonatkozó átlag a 95%-os megbízhatósági intervallumban.
A modellezés és az objektív becslés bizonytalansága a mért és a számított koncentráció értékek közötti maximális eltérés, a határértékhez illetőleg a tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékhez rendelt időtartam százalékában, anélkül, hogy az esemény időpontját figyelembe vennék.
A vizsgált időtartam a mérések időtartama a határértékhez, illetőleg a tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékhez rendelt időtartam százalékában.
A szükséges adatmennyiség az érvényes mérésekkel lefedett időtartam és az értékelés vonatkozó időtartamának az aránya.
A minimálisan szükséges adatmennyiség és a vizsgált időtartam meghatározásához a rendszeres kalibrálások és a műszerek rendszeres karbantartása miatt kieső adatokat és időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.

II. A vizsgálati módszer dokumentálásának szempontjai

Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a méréseken kívül más, kiegészítő információs forrást is figyelembe vesznek, az alábbiakat is közölni kell:
– az alkalmazott vizsgálati módszer leírása,
– adatok és információk forrásai,
– az eredmények ismertetése, beleértve a bizonytalanságot és a zónán vagy agglomeráción belül azon területet, ahol a koncentrációk meghaladják a hosszú távú célt vagy a cél értéket.
– azon népesség számát, amely a küszöbértéket meghaladó expozíciónak van kitéve az emberi egészség védelmére meghatározott hosszú távú cél és a célérték szempontjából.
Amennyiben lehetséges, a koncentráció területi eloszlását térképes formában is ábrázolni kell.
Az ózon mérését és az ózonmonitor kalibrálását a szabványban rögzített módszerekkel kell elvégezni.
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 31. §-ának 82. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

2

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás