Zalaszegvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (XII.31.) önkormányzati rendelete

1. § (1) [1]

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet, út és egyéb közlekedési létesítményt kialakítani, valamint beépíteni, továbbá közműhálózatot elhelyezni, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni az általános érvényű rendelkezések és hatósági előírások mellett, kizárólag a rendelet és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával lehet.

(3) [2] Jelen rendelet mellékletei:

(4) Jelen rendelet függelékei:

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló hatályos jogszabály (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(6) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdés szerinti területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki.

2. § (1) Jelen rendelet mellékletét képező Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni:

(2) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.

(3) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

(4) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a szabályozási terv módosítása nélkül, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építéshatósági eljárás során megváltoztathatók.

(5) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

(6) Az építési hely értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

(7) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

3. § A település közigazgatási területe az alábbi részekre tagozódik:

4. § Belterületi határmódosítás nincs.

5. § (1) A település közigazgatási területe:

(2) Zalaszegvár Község igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

6. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen szennyvízcsatorna kiépítéséig részleges közművesítettség esetén helyezhető el fő rendeltetési módú épület. A közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás biztosításáig zárt, szigetelt szakszerű szennyvízpótló építése szükséges.

(2) A rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott területén belül beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után fő rendeltetés módu épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(3) A beépítésre nem szánt területen huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület létesítése esetében amennyiben nem biztosítható közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben zárt, szigetelt, szakszerű szennyvíztároló építése szükséges.

7. § (1) Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető, de telekhatártól 2,00 métert szabadon kell hagyni.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetében, valamint, az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb telekszélességnél kisebb szélességű telek esetében a telekhatártól számított 1,00 métert kell elhagyni.

(3) A terepszint alatt építhető szintterület mértéke megegyezik az építési övezetre, övezetre megállapított maximális beépítési mértékkel.

(4) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

(5) Térszín alatti parkolók a felettük lévő épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl.

8. § (1) [4]

(2) [5]

(3) [6]

(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, az övezet, illetve építési övezet az övezeti tervlapon jelöltek szerint – a jelenlegihez képest – megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(5) Az (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

9. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken telekalakítás, illetve beépítés a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával engedélyezhető.

(2) A településkép megőrzése érdekében az építési engedélyezési eljárás során:

10. § (1) Zalaszegvár község lakóterületei a falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak.

(2) A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

(4) A terület elsődlegesen: lakóépületek, továbbá

(5) A területen kivételesen elhelyezhető:

(6) Építési telken két önálló lakóépület akkor helyezhető el, ha a telekméret legalább kétszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.

(7) A terület telkein legfeljebb két fő rendeltetésű épület és maximum két lakás helyezhető el.

(8) A területen lakóépületenként két lakás létesíthető.

(9) A terület építési telkein jelen rendelet 9. § (4) és (5) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:

(10) A (9) bekezdés szerinti épület gerincmagassága az elsődleges rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

(11) Oldalhatáron álló elsődleges funkciójú épület esetén, vele azonos oldalhatárra, azzal lehetőleg egybeépítve, a fő épülettel azonos tetőidommal építhető a (9) bekezdés szerinti épület.

(12) Újonnan épülő, a (9) bekezdés szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.

(13) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(14) Kerti víz- és fürdőmedence kizárólag az építési övezetben előírt építési helyen belül helyezhető el.

(15) A fő rendeltetés szerinti épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető 35-45 fok közötti hajlásszögű lehet, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon. Kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület lapos tetős kialakítású is lehet.

(16) A tetőhéjalás piros égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag. A tetőhéjalásnál hullámpala fedés nem alkalmazható.

(17) Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, az utcában kialakult beépítés vonalához igazodva (legalább a 3-3 szomszédos ingatlan beépítéséhez igazodva), illetve a kedvező tájolás figyelembevételével kell engedélyezni, ha ez egyértelműen nem eldönthető minimum 5,00 méteres előkertet kell megtartani.

(18) Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.

(19) Az lakóterületen az építési telek felosztása akkor engedélyezhető, ha a telekméret legalább kétszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.

(20) Saroktelek esetén az oldalhatáron álló beépítés ellenére is az utcafrontra helyezhető az épület, az adott övezetre vonatkozó előkerttávolság betartásával.

(21) Abban az esetben, ha az oldalhatáron álló beépítés jellegéből adódóan a két szomszédos telekre helyezendő épületek – a kedvezőbb tájolás, avagy a telkek formája miatt - egy telekhatárra esnének, akkor megengedhető az ikres beépítés is.

11. § (1) Az Lf-H jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

12. § (1) Az Lf-N jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

13. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen elhelyezhető:

(3) Építési telken több épület is elhelyezhető.

(4) A terület építési telkein az alábbi (2) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:

(5) A terület építési telkein, amennyiben a fő rendeltetés a lakófunkció, az alábbi kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el:

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti épület gerincmagassága az elsődleges rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti épület a fő rendeltetésű épülettel lehetőleg egybeépítve, azzal azonos tetőidommal helyezhető el.

(8) Újonnan épülő, (4) és (5) bekezdés szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.

(9) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(10) Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 35-45 fok hajlásszöggel alakítható ki, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

(11) Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, az utcában kialakult beépítés vonalához igazodva (legalább a 3-3 szomszédos ingatlan beépítéséhez igazodva), illetve a kedvező tájolás figyelembevételével kell engedélyezni, ha ez egyértelműen nem eldönthető, akkor utcavonalon álló, előkert nélküli beépítésű épület építhető.

(12) Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.

(13) Meglévő épület homlokzati színezése, illetve új épület létesítése esetén színezési terv készítendő a RAL színskála szerint, mely tervet a szomszédos és a szemközti épületek homlokzati színeivel harmonizálva kell kialakítani.

14. § (1) A Vt-Z jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

15. § (1) Zalaszegvár község gazdasági területei kereskedelmi, szolgáltató területekre és ipari területekre tagozódnak.

(2) A területen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek:

(3) A terület építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) A terület építési telkein önálló építményként az (2) bekezdése szerinti építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek önálló építményként is elhelyezhetők.

(5) Az épületek lapos és magastetős kialakításúak lehetnek, magastetős esetében a tető hajlásszöge 25-40 fok hajlásszögű lehet.

(6) A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(7) A Gksz jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

16. § (1) A K-t jelű építési övezet a település temetőinek övezete, amelybe a római katolikus templom és a temető területe tartozik.

(2) A K-t jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

17. § (1) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el:

(3) A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak elhelyezni.

(4) Újonnan beépülő lakóterületen a szabályozási terv szerinti szabályozási szélesség biztosítandó a lakóutak részére.

(5) Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és kétoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.

(6) A településközpont vegyes területen a gyalogjárda, a gyalogos útvonal, illetve a vegyes használatú út természetes anyagú térburkolattal alakítandó ki.

18. § (1) A KÖu-m jelű övezet a meglévő mellékutak övezete.

(2) A KÖu-m jelű övezetbe tartozó meglévő országos mellékút:

19. § (1) A KÖu-hm jelű övezet a meglévő mellékutak övezete.

(2) A KÖu-hm jelű övezetbe tartozó meglévő helyi mellékút:

20. § (1) Az övezetbe nem sorolt közlekedési területek közé tartoznak:

21. § (1) A Z-Kp jelű övezet a település állandóan növényzettel fedett közterületeinek, közparkjainak területe.

(2) A Z-Kp jelű övezet területén:

(3) A területen az alábbi építmények helyezhetők el:

(4) A (2) bekezdés szerinti építmények a Z-Kp jelű övezet teljes területére vonatkozóan legfeljebb 2%-os beépítettséggel, valamint szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3,00 építménymagassággal alakíthatók ki.

(5) Az övezet telkeinek minimum 80%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

(6) Az övezet területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatát biztosítani kell.

(7) [8]

(8) A zöldterületek folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

21/A. § (1) A 10.000 m2-t ( 1 ha ) meghaladó területnagyságú telken, 2%-os beépítettséggel, az alábbi nagykiterjedésű sportolást kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el:

(2) Az övezetben a fő rendeltetésű épületek max. 4,00 méter építménymagassággal, míg a kiszolgáló létesítmények, fedett lovarda, karám, lelátó 6,00 méter építménymagassággal, szabadon álló módon, környezetbe illeszkedő kialakítással épülhetnek.

(3) A homlokzati kialakításnál a homlokzati felület min. 50%-ánál fa burkolatokat kell alkalmazni.

(4) Csarnokszerkezetek, 6 métert meghaladó fesztávolságú áthidalások esetében kizárólag fa tartószerkezetek (ragasztott fa tartók, fa rácsostartók) alkalmazhatók.

(5) A kiszolgáló épületek fa tartószerkezetű, vagy favázas, tégla kitöltőfalazattal rendelkező kivitelben készülhetnek.

(6) Az épületek tetőformája nyeregtető, 30-45° közötti hajlásszöggel, anyaga: zsindely, cserép, korcolt fémlemez. A fő rendeltetésű épületek tetőhéjalásnál hullámpala, betoncserép, bitumenes zsindely fedés nem alkalmazható.

(7) Legkisebb zöldfelület nagyság: 75 %.

(8) A vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítésének feltétele a vezetékes víz megléte, valamint a közös szociális blokk létesítése, a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy kiépítésével, vagy mobil wc. létesítése, elhelyezésére. A települési csatornahálózat kiépítését követően, építmények használatbavételi engedélyének kiadása kizárólag a vezetékes csatornahálózatra történő rákötés igazolásával engedélyezett. A csatornahálózatra való rákötés egyedi kompakt, zárt szennyvíztisztító berendezés telepítésével kiváltható.

(9) Az övezetben elvi építési engedély benyújtása kötelező a tájba illesztés igazolása miatt, melyben a kertépítészeti kialakítás is megtervezendő.

(10) Elvi építési engedélyezési terv készítése kötelező.

22. § (1) Az erdőterület a meglévő erdő, illetve erdősült terület az erdőről és az erdő védelméről szóló mindenkor hatályos törvény szerint.

(2) A településen az erdőterületek megtartandók, az erdőtörvényben vonatkozó ágazati jogszabályokban, illetve az azokon alapuló tervekben (továbbiakban együtt: vonatkozó jogszabályok) rögzítetteknek megfelelően kezelendők, használhatók.

(3) Erdőterület belterületbe vonása, építési- vagy egyéb célból történő, erdőtörvényben és az üzemtervben rögzítettekkel ellentétes, más célú igénybevétele nem engedélyezhető.

(4) A felhagyott vagy részben művelt gyep területeken az erdőtelepítés végrehajtása támogatandó.

(5) Új erdők létrehozása esetén növelni szükséges az egészségügyi és turisztikai rendeltetést.

(6) Az erdőterület az erdészeti igazgatási nyilvántartásban szereplő elsődleges rendeltetésnek megfelelő övezetekre tagozódik:

23. § (1) Védelmi rendeltetésű erdő a külön jogszabály alapján védelmi-védett, illetve védő-erdőként meghatározott és nyilvántartott terület.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

24. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdő a külön jogszabály szerint ekként meghatározott és nyilvántartott erdőterület.

(2) Épület kizárólag a 100.000 m2-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, 0,5 %-os beépítéssel.

(3) Az övezeten belül, az erdővel fedett területen – a faállomány védelmében - épület elhelyezése nem lehetséges, kizárólag erdészeti célú létesítmény (erdészház, erdészlak), mely legfeljebb 3,00 méter építménymagasságú, környezetbe illeszkedő kialakítású lehet.

25. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Termőföldön történő építésügyi eljárásokban a mindenkor hatályos külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása szerint a következő területfelhasználási egységekbe, övezetekbe tartoznak:

26. § (1) Az Má-sz jelű mezőgazdasági rendeltetésű szántó jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

(2) A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.

(3) Az övezet a művelési ágnak megfelelően hasznosítandó.

(4) Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és halászathoz, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.

(5) Az övezetben növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető.

(6) Mezőgazdasági rendeltetésű épület 3000 m²-t meghaladó telken, míg huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya, farm) 10000 m²-t meghaladó telken helyezhető el.

(7) Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,00 méter építménymagasságú lehet, 40-45 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával. Amennyiben a gazdasági épületbe telepítendő technológia, használat megkívánja, az építménymagasság elérheti a 6,00 métert.

(8) Mezőgazdasági rendeltetésű épület szabadonálló beépítési móddal, minimum 30,00 méter széles telken, minimum 10,00 – 10,00 méter elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, de nettó alapterülete nem haladhatja meg az 1500 m²-t.

(9) [10] Huzamos tartózkodásra szolgáló épület: lakóépület, tanya, farm elhelyezésének feltételei:

27. § (1) Az Má-gy jelű mezőgazdasági rendeltetésű gyep, rét övezet a gyep- és rétfelületek, legelők, kaszálók területe.

(2) Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és halászathoz, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó létesítmények és építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.

(3) Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,00 méter építménymagasságú lehet, 40-45 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával és 6,00 méter legnagyobb épületszélességgel. Amennyiben a gazdasági épületbe telepítendő technológia, használat megkívánja, az építménymagasság elérheti a 6,00 métert.

(4) Mezőgazdasági rendeltetésű épület szabadonálló beépítési móddal, minimum 30,00 méter széles telken, minimum 10,00 – 10,00 méter elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, de nettó alapterülete nem haladhatja meg az 1500 m²-t.

(5) [11] Az övezet Natura 2000 által érintett területein a legeltetéses állattartást kiszolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el (fedett karám, szénatároló, állatkifutó).

28. § (1) Az Mk jelű mezőgazdasági rendeltetésű kert övezetbe tartoznak a településen kialakult kistelkes mezőgazdasági hasznosítású telkek területe.

(2) Az övezetben kizárólag kiskertes növénytermesztést lehet folytatni.

(3) A területen 700 m²–nél nagyobb telken, a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló gazdasági rendeltetésű épület létesíthető.

(4) Telkenként egy, a növénytermesztést kiszolgáló gazdasági épület elhelyezése engedélyezhető, a telekingatlan legfeljebb 3%-os beépíthetőségével.

(5) A (4) bekezdés szerinti épület épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 3,0 méter építménymagasságú lehet, 30-50 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával.

29. § (1) A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület, amelyen belül V-1, V-2 övezetek különböztetendők meg.

(2) A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:

(3) A területen építményt csak a vízügyi jogszabályokban foglaltak szerint lehet elhelyezni.

(4) Az övezetben a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló mindenkor hatályos jogszabály előírásait be kell tartani.

30. § (1) A V-1 jelű övezetbe tartozó ingatlanok:

31. § (1) Az övezetbe a szabályozási tervlap szerint az alábbi területek tartoznak:

32. § (1) Közterületek kialakítása és használata a Zalaszegvár Község Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.

(2) A rendezett településkép érdekében a közterületek és a közterületi műtárgyak fokozott karbantartásáról, tisztántartásáról gondoskodni szükséges.

(3) Amennyiben a közterületek rendeltetéstől eltérő használata építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson kívül az építési engedélyt is be kell szerezni.

(4) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

33. § (1) a település közigazgatási területén hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla - legfeljebb A1-es méretben (840x594 mm) –, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain, kerítéseken helyezhető el.

(2) Kivételt képeznek ez alól a település területén ideiglenes jelleggel elhelyezhető rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, választási plakátok, melyek érvényességi idejétől számított 1 héten belüli eltakarításáról gondoskodni kell.

(3) Hirdetés, reklámhordozó, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

34. § (1) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető:

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) Épített transzformátorállomás homlokzatát a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani.

(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen – kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület, településközpont vegyes terület – létesíthető hulladékgyűjtő udvar, a közegészségügyi, környezetvédelmi, esztétikai szempontok betartásával.

35. § (1) [12]

(2) A zöldfelületeket őshonos, a termőhelynek megfelelő fajokból kell kialakítani, lombhullató növényfajták alkalmazásával.

(3) A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását el kell végezni. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.

(4) A telkek területén az építési, övezeti határértékeknek megfelelő zöldfelületet kell biztosítani, melyek egyszintes növényállomány kialakítására vonatkoznak. Többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértékét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

36. § (1) [15] A védőterületeket, illetve építmények közötti legkisebb távolságokat és előírásokat a vonatkozó jogszabályok alapján kell meghatározni és betartatni.

(2) Az egyes közlekedési létesítmények védőterületei:

37. § (1) Közműveket (hálózatokat és létesítményeket) közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű tevékenység csak az érintett üzemeltető hozzájárulásával végezhető el.

(2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

38. § (1) A teljes belterületre kiterjedő egységes vízelvezetési tervet kell kidolgozni.

(2) Az újonnan beépítésre kerülő területeken a tényleges telekosztás, beépítés előtt a vízelvezető létesítményeket a befogadóba vezetéssel együtt ki kell építeni.

39. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása tilos, zárt, szigetelt szennyvíztároló építése övezeti előírásoknak megfelelően lehetséges.

(2) A területen keletkező szennyvíz elvezetést és tisztítást közműves szennyvízcsatorna kiépítésével kell megoldani. A szennyvizet a befogadóig zárt rendszeren belül kell elvezetni.

(3) A szennyvízátemelők szag- és zajvédelméről gondoskodni kell.

40. § (1) A csapadékvíz befogadó kapacitásának meghatározására a településre vonatkozóan hidraulikai vizsgálatot kell készíteni, melynek függvényében kell kialakítani a keletkezett csapadékvíz-elvezetés műszaki megoldásait.

(2) A terület csapadékvíz elvezetését nyílt árokrendszerű vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetéssel kell megoldani.

(1) A felszíni csapadékvíz elvezetéshez egyoldali árok elegendő, ha egyéb szempontok a kétoldali árkot nem teszik szükségessé. A kisebb szabályozási szélességű utcáknál vagy vápavonal kialakítása, vagy a tengelyben elhelyezett vb. fedlapos (rácsos) ”U” szelvény elhelyezése javasolt.

41. § Gáznyomás-szabályzó berendezések elhelyezése céljából telken belül, burkolt úttal megközelíthető területen helyet kell biztosítani.

Antenna és antenna tartó építmények (tornyok) Gip építési övezetben és Má-sz övezetben helyezhetők el. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető, a maximális építménymagasság egyedileg határozandó meg legfeljebb 20 méterig.

43. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A szükséges oltóvíz mennyiség biztosításához, ha hálózatról nem biztosítható, akkor telken belül tűzivíz tározókat kell elhelyezni, melyek megközelítéséhez burkolt utat kell kiépíteni.

44. § (1) Belterületen a lakosságot zavaró, illetve bűzhatással járó tevékenységet tilos engedélyezni.

(2) Az építési munka nem okozhat olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját megakadályozzák.

(3) Belterületen a lakókörnyezetet zavaró nagy szállításigényű, teherforgalmat gerjesztő, zajos, bűzös, kiporzással vagy egyéb szennyeződéssel járó zavaró hatású ipari-, kisipari létesítmények, üzemek építése, átalakítása, bővítése nem engedélyezhető.

(4) [17]

(5) Az erózió, defláció érzékeny területeken, az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági használatú területen védőfásítást kell kialakítani.

(6) A belterületi határtól, vízfolyástól 500,00 méteres távolságban állattartó telep, komposztálótelep, siló újonnan nem létesíthető. A meglévő létesítmények működéséből eredő szennyezéseket azonnali hatállyal meg kell szüntetni, különös figyelemmel a természetes és természetközeli állapotú vízfolyásokra, vízfelületekre.

45. § (1) A település igazgatási területen kiépítésre kerülő jelentősebb forgalomnövelő, illetve teherforgalmat gerjesztő létesítményt, tevékenységet engedélyezni, meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. A kérelmezőnek szakértői véleményt kell beszereznie és az engedélykérelemhez mellékelni, a zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatról (mely tartalmazza: a terhelendő utak forgalmi adatait, a tervezett létesítményekből keletkező várható forgalom nagyságát és ezek hatását a meglévő, tervezett csomópontokban, beépített területeken, csatlakozási lehetőségek vizsgálatát, a forgalom környezetre gyakorolt hatásait).

(2) Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) Tervezett új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

(4) Közlekedési zajjal szennyezett területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni. Javasolt a zajtól terhelt területek zajvédő szerkezetekkel, növényzettel történő elválasztása a zajforrástól. Tervezett új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

(5) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez

46. § (1) Vízfolyások, csatornák rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket lehet használni. A meder burkolása, kiegyenesítése tilos, a természetes állapotot kell fenntartani.

(2) A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(3) Töltőállomás csak vákuumos rendszerű, a benzingőz kiáramlását megakadályozó rendszerrel telepíthető. A felszíni vízelvezetésre szolgáló lefolyók a töltőállomás területén olaj/zsírfogó berendezésekkel ellátandók.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(5) A területfeltöltések esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni az engedélyezési eljárás során. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(6) [18] A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. 10 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők közcsatornába, szennyvíztisztítóba, zárt tárolóba. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja.

(7) [19] Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a közcsatornába, zárt tárolóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell.

(1) Út korszerűsítés, út szélesítés, út kereszteződés műszaki kialakításának tervezésekor és megvalósításakor, illetve kiporzással járó tevékenység, illetve új létesítmények elhelyezésénél az átszellőzés szempontjaira figyelemmel a kellő átszellőztetésről gondoskodni kell. A létesítések részeként kell megtervezni a zöldsávok kialakítását.

(2) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

(3) Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell.

48. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(3) Építési tevékenység, tereprendezés során a beépítésre kerülő részeken a talaj felső humuszos szintjét külön kell letermelni és deponálni, majd a munkák befejezésekor helyben, parkosítás céljára felhasználni.

(4) [21] A földmozgatásokkal járó munkavégzések során:

(1) A terület tervezett létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezéséről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a hatályos hulladékgazdálkodásról szóló mindenkor hatályos (jelenleg 2000. évi XLIII.) törvényt, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait.

(2) A tervezési területen a hulladék elhelyezése és égetése tilos.

(3) A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek.

(4) Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek közül, csak a kis mennyiségben keletkező szolgáltató jellegű tevékenységek engedélyezhetők. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló mindenkor hatályos (jelenleg 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet) rendeletek előírásait kell betartani.

50. § (1) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában szereplő természeti területek valamint a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek jegyzékét a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti területek körét külön önkormányzati értékvédelmi rendeletben kell megállapítani.

(3) A helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti terület védettségének megszűnése, vagy újabb természeti érték védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati értékvédelmi rendelettel történhet.

51. § Országos védelem alatt álló műemlék nincs a településen.

53. § A település közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét a

54. § (1) A szabályozási terv szerint kiszolgáló és lakóút létesítésekhez, bővítésekhez vagy szabályozásokhoz az illetékes építésügyi hatóság a teleknek az út céljára szükséges részét –kisajátítási eljárás nélkül- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

(2) Amennyiben a lejegyzéssel érintett telkek visszamaradó része a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni. Ez esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.

55. § (1) A beépítésre szánt területeken a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közműépítéseket és kiszolgáló utat az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség - ha jogszabály, vagy megállapodás arra mást nem kötelez - az önkormányzat feladata.

(3) [24]

56. § (1) A közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen kötelező fásítást kell megvalósítani.

57. § (1) E rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően a Zalaszegvár Községre vonatkozó Csabrendek és társközségei összevont rendezési tervéről szóló 2/1989. (XII. 5.) Ör. rendelettel módosított 2/1984. (VIII. 14.) Ör. rendelet hatályát veszti.