90/2004. (V. 18.) FVM rendelet

a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról¹

2004.05.26.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontjában, valamint a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy a biológiai alapok fejlesztése és szervezett fenntartása útján továbbszaporításra és köztermesztésbe a felhasználói igényeknek megfelelő, gazdaságosan termeszthető, a minőségi igényeket kielégítő szőlőfajták és azok klónjainak jó minőségű, egészséges szaporítóanyaga kerüljön.

2. § (1) Az e rendeletben foglaltakat

a) a szőlő (Vitis L.) nemzetség fajai, fajhibridjei, bor-, csemege- és alany fajtái és azok klónjai (a továbbiakban: szőlő) szaporítóanyagára, valamint

b) a szőlő szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállító, illetve forgalomba hozó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra

kell alkalmazni.

(2) A rendeletben foglaltakat – a 17. § (6) bekezdésének kivételével – a harmadik országba szállítandó szőlő szaporítóanyagokra nem kell alkalmazni.

(3) A géntechnológiával módosított szőlőfajták csak a külön jogszabályokban előírt engedélyek megléte esetén szaporíthatók. A géntechnológiával módosított szőlőfajták forgalomba hozatala esetén a fajta megnevezése mellett a géntechnológiai módosítás tényét és módját is jelölni kell, a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(4) A szőlő szaporítóanyagok előállításával, minősítésével és forgalomba hozatalával kapcsolatban

a) a szőlő certifikációs rendszerében vizsgálandó károsítókat az 1. számú melléklet,

b) a törzsszőlő bejelentő lap mintáját a 2. számú melléklet,

c) a szőlőiskolai szaporításokról készült nyilvántartási lap mintáját a 3. számú melléklet,

d) a növényállományokra vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet,

e) a certifikált szőlő szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának növényegészségügyi ellenőrzésére és igazolására vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet,

f) a szőlő szaporítóanyagok követelményeit a 6. számú melléklet,

g) a szőlő szaporítóanyagok kötegelésére vonatkozó előírásokat a 7. számú melléklet,

h) a szőlő szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó előírásokat a 8. számú melléklet,

i) a szaporítóanyag felhasználáshoz és forgalomba hozatalhoz előírt származási igazolvány mintáját a 9. számú melléklet,

j) a szőlő szaporítóanyagok mintavételére és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 10. számú melléklet

tartalmazza.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Szaporítóanyag:

a) fiatal szőlőtőke:

– gyökeres szőlővessző: gyökeres európai szőlődugvány és gyökeres alany szőlődugvány,

– gyökeres szőlőoltvány,

b) fiatal szőlőtőke-részek:

– szőlővesszők: egyéves elfásodott hajtások,

– zöldhajtások: éretlen, még el nem fásodott hajtások,

– oltásra előkészített alany szőlővesszők,

– nemes szőlővesszők,

– dugványiskolai szőlővesszők: gyökeres szőlővesszők előállítására szánt szőlőhajtás-részek vagy zöldhajtás-részek.

2. Gyökeres európai szőlődugvány (gyökérnemes dugvány): a nemes szőlővessző gyökereztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melyet filoxéra vonatkozásában immunis talajon gyökérnemes ültetvény létesítésének céljára termeltek.

3. Gyökeres alany szőlődugvány: az alany szőlővessző gyökereztetése, nevelése útján előállított, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melyet alany ültetvény létesítése vagy gyökeres szőlőoltvány előállítás céljára termeltek.

4. Gyökeres szőlőoltvány: a nemes szőlővessző oltócsapjának az alanyvesszőre oltásából származó, összeforrott, meggyökeresedett és hajtást vagy vesszőt nevelt ültetési anyag, melynek gyökeresedett része alany fajta.

5. Alany szőlővessző: az amerikai szőlőfajoknak és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, melyet oltóvesszőként gyökeres szőlőoltvány, dugványvesszőként gyökeres alany szőlődugvány előállításának céljára termeltek.

6. Nemes szőlővessző: az európai szőlőnek (Vitis vinifera) és fajhibridjeinek egyéves, elfásodott szárrésze, amelyet oltóvesszőként tőkeátoltás vagy gyökeres szőlőoltvány előállításának céljára, dugványvesszőként gyökeres európai szőlődugvány előállításának céljára termeltek.

7. Szaporító alapanyag: nemes vagy alany szőlővessző, szaporításra alkalmas bármely növényi rész (pl. hajtás, vessző, oltórügy, rügydugvány, merisztéma, sejt) amelyet ültetési anyag előállítás céljára termelnek.

8. Szaporításra engedélyezett klón: államilag elismert fajta regisztrálásra bejelentett, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) vizsgálata alatt álló klónjelöltje, amelynek szaporítását az Intézet engedélyezte.

9. Fajtajelölt: az Intézethez állami elismerés céljából bejelentett, vizsgálat alatt álló fajta.

10. Klónjelölt: az Intézethez regisztráció céljából bejelentett, vizsgálat alatt álló klón.

11. Szaporítás célját szolgáló növényállományok: olyan ültetvények, növényállományok, szőlőiskolák, amelyek szőlő továbbszaporítását szolgálják.

12. Kategória (származásfokozat): a szaporítás célját szolgáló növényállomány, illetve szaporítóanyag minőségét, genetikai értékét, növényegészségügyi állapotát meghatározó tulajdonságokon alapuló származásfokozat, amely a szaporítás és minőségcsökkenés sorrendjében lehet prebázis, bázis, certifikált (tanúsított) és standard fokozatú, attól függően, hogy az ültetvényt milyen kategóriájú ültetési anyag felhasználásával létesítették, illetve a szaporító alapanyag milyen kategóriájú és növényegészségügyi állapotú ültetvényből származik, az ültetési anyagot pedig milyen kategóriájú szaporító alapanyag felhasználásával állították elő.

13. Prebázis (kiindulási) törzsültetvény: állami elismerésre bejelentett vagy állami elismerésben részesített fajta, klón, valamint a fajtafenntartó nemesítő által rendszeres és folyamatos fajtafenntartásban részesített, a tesztelt klón kiindulási növények szaporítóanyagából létesített, prebázis szaporító alapanyag előállítását szolgáló ültetvény, amely rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, valamint zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes.

14. Bázis (központi) törzsültetvény: prebázis törzsültetvény prebázis klón szaporító alapanyagából készített ültetési anyag felhasználásával, a fajtafenntartó által vagy felügyelete mellett létesített, és általa vagy megbízottja által rendszeres és folyamatos fajtafenntartásban részesített, bázis szaporító alapanyag ellátását szolgáló ültetvény, amely rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, valamint zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes.

15. Certifikált (üzemi) törzsültetvény: prebázis törzsültetvény klón, vagy bázis törzsültetvény bázis klón szaporító alapanyagából készített ültetési anyag felhasználásával létesített ültetvény, amelyet a nemesítő vagy megbízottja által rendszeres fajtafenntartásban részesítenek, és certifikált szaporító alapanyag előállítását szolgálja, valamint rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, továbbá zárlati és az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes.

16. Standard (szaporításra ideiglenesen engedélyezett) szőlőültetvény: olyan szaporító alapanyag előállítás céljára kijelölt, ideiglenesen engedélyezett ültetvény, amely magasabb kategória hiányában az alapfajta szaporítását szolgálja, megfelelő fajtatisztaságú, mentes a zárlati kártevőktől, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott károsítók tüneteitől, és a szaporító üzem által fajtafenntartó szelekcióban részesített.

17. Prebázis (kiindulási) szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amelyet a fajtafenntartó nemesítő felelőssége mellett, a fajta, illetve adott esetben a klón azonosságának fenntartása, valamint a betegségektől való megóvás céljából általánosan elismert eljárással állítottak elő; vírustesztelt prebázis törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet prebázis szaporító alapanyag felhasználásával készítettek – oltvány esetében mindkét komponens ilyen kategóriájú állományból származik –; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes, és amelyet továbbszaporítás céljára termeltek, továbbá az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) ilyen kategóriájúnak fogadtak el, és rendeltetése bázis vagy certifikált törzsültetvény létesítése.

18. Bázis szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amelyet a fajtafenntartó felelőssége mellett, a fajta, illetve a klón azonosságának, valamint a betegségektől való megóvásának céljából általánosan elismert eljárással állítottak elő; legalább vírustesztelt bázis törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet legalább bázis szaporító alapanyag felhasználásával készítettek – oltvány esetében mindkét komponens bázis vagy magasabb kategóriájú –; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes, és amelyet továbbszaporítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el, és rendeltetése törzsültetvény létesítése.

19. Certifikált (tanúsított) szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag, amely legalább vírustesztelt certifikált törzsültetvényből származik; vagy olyan ültetési anyag, amelyet legalább certifikált szaporító alapanyag felhasználásával készítettek – oltvány esetében mindkét komponens certifikált vagy magasabb kategóriájú –; rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesül, és zárlati, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól mentes; és szaporító alapanyagként szaporítás, ültetési anyagként áruszőlő telepítés, szőlőgyümölcs előállítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el.

20. Standard szaporítóanyag: olyan standard ültetvényből származó szaporító alapanyag vagy olyan ültetési anyag, amelyet standard kategóriájú szaporító alapanyag felhasználásával készítettek – oltvány esetében mindkét komponens ilyen, vagy az egyik komponens standard vagy magasabb kategóriájú –; zárlati károsítóktól mentes, valamint az 1. számú melléklet szerinti károsítóktól tünetileg mentes; és szaporító alapanyagként szaporítás, ültetési anyagként áruszőlő telepítés, szőlőgyümölcs előállítás céljára termeltek; továbbá valamely tagállamban ilyen kategóriájúnak fogadtak el.

21. Szőlőiskola: ültetési anyagot előállító szaporító terület, szaporító ház, üvegház stb. a benne lévő növényállománnyal, amely lehet forgalomba hozatal céljára létesítés esetén árutermelő szőlőiskola, saját célra történő előállítás esetén házi szőlőiskola.

22. Előszaporító szőlőiskola: prebázis és bázis ültetési anyag előállítására meghatározott feltételeket biztosító, az Intézet által e célra engedélyezett szőlőiskola.

23. Vírustesztelt növényállomány, illetve szaporítóanyag: zárlati károsítóktól mentes, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt károsítók által nem fertőzött növényállomány és szaporítóanyag, amelyet a nemzetközileg elfogadott tesztelési eljárásokkal igazoltak, és a szaporítás során megtartották a vírusmentességet biztosító technológiai előírásokat, és a hivatalos vizsgálat alkalmával a követelményeknek megfelel.

24. Tünetileg vírusmentes növényállomány, illetve szaporítóanyag: olyan növényállomány és szaporítóanyag, amely vizuálisan mentes a zárlati károsítóktól, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott károsítóktól, és amely a hivatalos vizsgálat alkalmával a követelményeknek megfelel.

25. Certifikáció (tanúsítás): a szaporítóanyag-előállítás ellenőrzési rendszere, amelynek eredményeként a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő; az előállítás során az anyag utódvonalát bizonylati rendszerrel nyilvántartják, minőségét a vonatkozó előírásoknak megfelelően ellenőrzik, az eljárás eredményességét az eljáró hatóság certifikációs címkével tanúsítja.

26. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú (klónú) szaporítóanyag, amely oltvány esetében az alanyfajtára is vonatkozik.

27. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, klónú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag.

28. Tanúsítvány: az Intézet által kiadott hivatalos okirat, amely a szaporítást szolgáló alapanyagot termő ültetvények megfelelő kategóriában való szaporításra való alkalmasságát tanúsítja.

29. Szaporítóanyag tétel: azonos fajtájú, klónú, oltvány esetében alanyú, kategóriájú, származási helyű és vírusállapotú szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége.

30. Certifikációs (tanúsító) címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amelyet az Intézet azonosíthatóan megjelölve ad ki a forgalmazónak, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is.

(2) E rendelet vonatkozásában alkalmazni kell a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, valamint a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet fogalom-meghatározásait is.

Szaporítóanyagok előállítása, forgalomba hozatalra előkészítése, minősítése és certifikációja

4. § (1) Szőlő szaporítóanyagot kizárólag az Intézet engedélyével szabad előállítani, forgalomba hozni és felhasználni.

(2) A szőlő szaporítóanyag előállítása, forgalomba hozatala állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, tanúsítási feladatokat az Intézet látja el.

(3) Az előírásoknak nem megfelelő módon előállított vagy nem megfelelő minőségű szőlő szaporítóanyag az Európai Unió Szőlő és Gyümölcs Szaporítóanyag Állandó Bizottságának külön engedélye alapján hozható forgalomba, az erre irányuló kérelmet az Intézethez kell benyújtani.

5. § (1) A szőlőtermesztés színvonalának javítása érdekében a szőlőfajták, klónok szaporítás célját szolgáló prebázis, bázis és certifikált ültetvényeit magas genetikai értékű, egészséges klón szaporító anyaggal kell rendszeresen felújítani, és ennek érdekében magas genetikai értékű, homogén vírustesztelt törzsültetvényeket kell létesíteni. A vírustesztelt prebázis és bázis törzsültetvények létesítése, fenntartása, és rendszeres felújítása állami feladat.

(2) A fajta előállítójának vagy fenntartójának a fajta, illetve klón kiinduló állományát prebázis törzsültetvény létesítése céljából be kell jelentenie az Intézetnek. A bejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást arról, hogy az állomány vírustesztelt.

(3) Törzsültetvény csak szőlőiskolai engedéllyel rendelkező engedélyes részére, a fajtafenntartó, illetve növényfajta-oltalom alatt álló fajta esetében a fajtajogosult előzetes hozzájárulásával és az Intézet előzetes engedélyével létesíthető. A létesítés iránti kérelmet bázis és prebázis törzsültetvény esetén a telepítést megelőző legalább egy évvel, certifikált törzsültetvény esetén legalább hat hónappal kell az Intézethez benyújtani.

(4) Bázis törzsültetvény csak vírustesztelt prebázis vagy magasabb kategóriájú klón ültetési anyaggal, certifikált törzsültetvény vírustesztelt bázis vagy magasabb kategóriájú klón ültetési anyaggal létesíthető, olyan területen, ahol a létesítést megelőző hat évben áruszőlőt nem termesztettek, illetve szőlőiskola nem működött, és a megelőző két évben nem termesztettek az 5. számú melléklet II. fejezetének 2.1.3. pontjában felsorolt növényfajokat.

6. § (1) A törzsültetvény létesítése iránti kérelemben meg kell nevezni a telepítendő fajta, klón nevét, oltvány esetén alanyát, a telepíteni kívánt mennyiséget (tő, db), a szaporítóanyag származási helyét (szaporító üzem neve, címe), kategóriáját, a létesítendő ültetvény kategóriáját, sor- és tőketávolságát, a művelés módját, a telepítendő ültetvény helyét (helység, helyrajzi szám), fajtánkénti területét, valamint a kérelmező nevét és címét.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatnak (a továbbiakban: Szolgálat) a telepítendő területre és környezetére vonatkozó, a kiválasztott terület törzsültetvény létesítésére alkalmasságát tanúsító növényegészségügyi és talajalkalmassági szakhatósági véleményét,

b) a fajtajogosult, illetve a fajtafenntartó hozzájárulásáról szóló igazolást (kivéve, ha a szaporító, illetve a telepítő maga a fajtafenntartó),

c) a telepítendő terület méretarányos térképét,

d) nyilatkozatot arról, hogy volt-e, illetve mikor volt a területen utoljára szőlőültetvény vagy szőlőiskola,

e) az elővetemény megjelölését,

f) az ültetési anyagot előállító üzem nyilatkozatát vagy a két fél közötti szerződést, mely szerint a kívánt fajta-összetételű és kategóriájú ültetési anyagot biztosítja,

g) a termékpálya szerinti terméktanácsi tagságról szóló igazolást,

h) nyilatkozatot arra nézve, hogy az ültetvény törzsültetvénykénti fenntartását vállalja, beleértve a szőlőgyümölcs termelésének korlátozását, és kéri az ültetvény évenkénti ellenőrzését a Szolgálattól, illetve évenkénti ellenőrzését és minősítését az Intézettől.

(3) Az Intézet a kérelemben megjelölt telepítési területen szemlét tart, és a kérelem, valamint a helyszíni szemle eredménye alapján dönt az engedélyezésről, és erről értesíti a termelőt, a termékpálya szerinti terméktanácsot, továbbá az illetékes Szolgálatot és a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal).

7. § (1) Az Intézet az ültetvények helyszíni minősítése, szemléje alapján jegyzőkönyvben foglal állást arról, hogy az ültetvényt milyen kategóriájúnak fogadja el, illetve engedélyezi-e az ültetvényből szaporítóanyag szedését, forgalomba hozatalát. A prebázis, bázis és certifikált törzsültetvények elfogadásáról az Intézet tanúsítványt állít ki, és azt a termelőnek megküldi. A prebázis, bázis és certifikált ültetvényeket a Szolgálat meghatározott károsítóktól való mentesség szempontjából nemzetközileg elfogadott eljárás szerint vizsgálja, és ennek eredményéről a termelőt és az Intézetet határozatban értesíti.

(2) Nemes, illetve alany szőlővesszőt csak olyan szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljából előállítani, amelynek:

a) fajtája, klónja szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a fajtajelölt szaporítását a minisztérium, a klónjelölt szaporítását az Intézet engedélyezte – kivéve, ha a szaporítás harmadik országba, export bértermelés céljára történik –, vagy valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékében szerepel, vagy klónja regisztrált,

b) a növényegészségügyi előírásoknak megfelel,

c) kategóriája prebázis, bázis vagy certifikált törzsszőlő, illetve standard szőlőültetvény,

d) az Intézet általi minősítése, standard kategória esetében az Intézet és a Szolgálat általi évenkénti ellenőrzése megtörtént, és az 1., 4. és 5. számú melléklet követelményeinek is megfelel.

(3) A szaporítás céljára kijelölt ültetvények esetén

a) a kiinduló állományok prebázis kategóriába történő elfogadását,

b) a bázis és certifikált törzsültetvények minősítését, ellenőrzését,

c) a prebázis előtti kiindulási állományok, standard ültetvények és törzsültetvény jelöltek (fiatal, még nem termő ültetvények) ellenőrzését

a 2. számú melléklet szerinti bejelentő lapon a tárgyév február 28-áig az Intézettől kell kérni.

(4) A Szolgálattól a szaporítás céljára kijelölt ültetvények évenkénti ellenőrzését a növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak alapján kell kérni.

(5) A szaporítás célját szolgáló prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényekben, törzsültetvény jelöltekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a szaporításra ideiglenesen engedélyezett (standard) ültetvényekben a szaporító üzem köteles folyamatos fajtafenntartó szelektálást végezni, vírustesztelt állományokban az 5. számú mellékletben előírt technológiát és izolációs távolságot megtartani, az ültetvényeket minősítésre, szemlére, standard kategória esetén ellenőrzésre előkészíteni. A fajtafenntartásnak a fajta, illetve a klónok fenntartásáért felelős személy nyilvántartásai alapján naprakésznek és ellenőrizhetőnek kell lennie. A fajta, illetve a klónok fenntartásáért felelős személytől az Intézet mintákat kérhet, vagy szükség esetén hivatalosan mintákat vehet. Amennyiben a fajtafenntartó nemesítés nem ugyanabban a tagállamban történik, amelyben az adott fajtát engedélyezték, az érintett tagállamok az ellenőrzés során hivatalból segítséget nyújtanak egymásnak.

(6) Prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyag előállítását szolgáló növényállomány – szőlőiskola vagy törzsültetvény – mellé nem telepíthető standard, nem vírustesztelt szaporítóanyag – szőlőiskola vagy áruszőlő –, valamint szomszédságában nem termeszthetők az 5. számú melléklet II. fejezetének 2.1.3. pontjában felsorolt növényfajok, amelyek gazdanövényei a szőlőt károsító vírusoknak. Prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyag előállítása során az 5. számú melléklet szerinti izolációs távolságot meg kell tartani.

(7) Standard alany ültetvény 2005. január 1-jétől nem engedélyezhető szaporítás céljára.

8. § (1) Szőlő ültetési anyagot forgalomba hozatal céljából előállítani, árutermelő szőlőiskolát létesíteni csak az Intézet előzetes engedélyével szabad.

(2) Az engedély iránti kérelmet a kérelmező nevének és címének feltüntetésével a szaporítást megelőző évben augusztus 31-ig kell az Intézethez benyújtani.

(3) Az Intézet a szaporítást a kérelmező részére – a kérelemben foglaltak szerint – határozatlan vagy határozott időre akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező, illetve állandó alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, prebázis és bázis kategóriájú szaporítóanyag előállítása esetén felsőfokú kertészeti vagy növénytermesztési, certifikált vagy standard kategóriájú szaporítóanyag előállítása esetén legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik, és a kérelemhez az ezt igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát csatolta,

b) a szaporításhoz a szakmai feltételek biztosítottak, a termesztésre kijelölt terület a csatolt térkép alapján beazonosítható,

c) a terület növényegészségügyi szempontból szaporítás céljára megfelel, annak talaja prebázis, bázis és certifikált kategória esetén mentes a szőlővírusok terjedését elősegítő káros szervezetektől, nematódáktól, és ezt a kérelemhez csatolt mellékletben a Szolgálat igazolja,

d) a kérelemben nyilatkozik arról, hogy milyen kategóriájú szaporítóanyagot kíván előállítani,

e) kérelmezőnél a szaporítóanyag termesztés feltételei biztosítottak, amit a kérelem felülvizsgálata és a helyszíni szemle eredménye alapján megállapítottak,

f) a kérelmező a termékpálya szerinti terméktanács tagja, és ezt igazolja.

(4) A szaporítás nem engedélyezhető, ha a kérelmező, kérelmező szervezet esetén annak vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 évben szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállításra, felhasználásra és forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályok előírásait, és erről jogerős határozat született.

(5) Az Intézet a szaporítási engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,

b) az engedélyes a szaporítóanyag előállítással kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat ismételten és szándékosan megszegte,

c) a szőlőiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és a Szolgálat az engedély visszavonását indokoltnak tartja,

d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést.

(6) Az Intézet az engedély kiadásáról vagy visszavonásáról az illetékes földművelésügyi hivatalt, hegyközséget és a Szolgálatot értesíti.

(7) A szaporításhoz prebázis, bázis vagy certifikált törzsültetvényből, ennek hiányában szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvényből származó szaporító alapanyagot, visszaiskolázáskor legalább olyan standard kategóriájú ültetési anyagot szabad felhasználni, amelynek származása igazolt.

(8) Prebázis és bázis ültetési anyagot csak az Intézet által e célra engedélyezett előszaporító szőlőiskolában szabad előállítani. Az engedélyezés iránti kérelmet az Intézethez kell benyújtani, amelyben szerepelnie kell, hogy a kérelmező milyen fajtákat, klónokat kíván szaporítani. A kérelemhez csatolni kell a Szolgálat növényegészségügyi alkalmasságot igazoló szakhatósági véleményét és a fajtafenntartó hozzájárulását. Az előszaporító szőlőiskola működése akkor engedélyezhető, ha

a) a szőlőiskola legalább három éve állít elő ültetési anyagot,

b) a szőlőiskola vezetője felsőfokú kertészeti végzettséggel, és megfelelő szőlő fajtaismerettel rendelkezik,

c) a termesztéshez speciális termesztő berendezésekkel (pl. hűtőház, hajtató ház) rendelkezik,

d) az előszaporító üzem növényegészségügyi alkalmasságát a Szolgálat igazolja, és a létesítéshez a fajtafenntartó hozzájárulását adta.

(9) Az előszaporító szőlőiskola működése nem engedélyezhető, ha a kérelmező, kérelmező szervezet esetén annak vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 évben szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállításra, felhasználásra és forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályok előírásait, és erről jogerős határozat született.

(10) Az előszaporító szőlőiskola működésének engedélyezéséről vagy annak elutasításáról az Intézet határozatban értesíti a kérelmezőt és a Szolgálatot.

(11) Az árutermelő szőlőiskola fenntartója köteles

a) olyan fajtát szaporítani, amely államilag elismert, szaporítása engedélyezett (kivétel a harmadik országba, export céljára történő bértermeltetés), klónja regisztrált vagy szaporítása engedélyezett, illetve a fajta valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékében szerepel, vagy klónja regisztrált,

b) a növényegészségügyi előírásokat megtartani, vírustesztelt szaporítóanyagok esetében a mentességet biztosító 5. számú mellékletben előírt technológiát és izolációs távolságot betartani,

c) a szaporítást a Szolgálatnak a növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak alapján bejelenteni, az Intézetnek a 3. számú melléklet szerint évente május 20-ig szemlézésre bejelenteni, a certifikációt vagy a standard szaporítóanyag ellenőrzését megrendelni,

d) az iskolázott tételekről soronként megjelölve vázrajzot készíteni, tételenként megjelölni, a szőlőiskolában a termésbecslést, a fajtaazonosságot és fajtatisztaságot valamint az előírás szerinti egészségi állapotot biztosító szelekciót július 15-ig elvégezni, a certifikációs címkét az Intézettől megrendelni, prebázis és bázis kategória esetében a szelekció a fajtafenntartó kötelessége,

e) a felhasznált vagy vásárolt szaporítóanyagokról származó árucímkéket (certifikációs címkéket) egy évig megőrizni, és az ellenőrző szervek számára készenlétben tartani,

f) az 1., 4. és 5. számú melléklet előírásait megtartani.

(12) Az Intézet és a Szolgálat a szőlőiskolában a vonatkozó jogszabályok betartását évente az 1., 4. és 5. számú melléklet szerint ellenőrzi, illetve az Intézet az utolsó ellenőrzés alkalmával a szaporított prebázis, bázis és certifikált tételeket minősíti, a standard tételeket ellenőrzi. Az Intézet az ellenőrzések és a minősítések eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben állást foglal, hogy mely tételek forgalomba hozatalát vagy felhasználását milyen kategóriában engedélyezi vagy korlátozza.

9. § (1) Ha szaporítás célját szolgáló növényállomány fenntartója prebázis vagy bázis kategóriájú szaporítóanyagot kíván felhasználni, illetve bármilyen megengedett kategóriájú szaporítóanyagot szándékozik forgalomba hozni, köteles a szaporítóanyagot – annak áruféleségétől függően, a 6., 7. és 8. számú mellékletben előírtak szerint – osztályozni, kötegelni, megjelölni, csomagolni, tételenként elkülöníteni. A szaporítás célját szolgáló növényállományok fenntartója köteles forgalomba hozatal esetén kategóriától függetlenül – prebázis és bázis kategória esetében saját felhasználáskor is – a forgalomba hozatal vagy felhasználás előtt legalább 8 nappal a certifikációt, illetve a standard kategóriájú szaporítóanyag ellenőrzését írásban kérni az Intézettől.

(2) Az Intézet a szaporítóanyagot akkor minősíti prebázis, bázis, illetve certifikált kategóriába vagy fogadja el standard kategóriájúként, ha az ültetvény és szőlőiskola a szemle során, valamint a szaporítóanyag minősítése, ellenőrzése alkalmával a kategória szerinti követelményeknek megfelel, valamint a Szolgálat jegyzőkönyvével a megfelelő növényegészségügyi állapotot az engedélyes igazolta.

(3) Az Intézet a termelőt a kategóriának megfelelő színű és a 8. számú mellékletben előírt, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított certifikációs címkével látja el, valamint a 7. számú mellékletben előírtak szerinti csomagolási egységeket zárja, illetve a zárást ellenőrzi. Megfelelő technikai feltételek esetén a címke kiállítását a termelő is végezheti. A zárás biztosítása érdekében zárási rendszerként legalább a címkét és egy zárási biztosítékot kell alkalmazni. Az újrazárás csak hivatalos ellenőrzés mellett megengedett.

(4) A 7. számú mellékletben előírt csomagolási egységekből – amennyiben azonos tulajdonságúak, és azonos tételhez tartoznak – több köteget tartalmazó csomagolási egység képezhető, amely egy címkével hozható forgalomba. Ebben az esetben ezeket a csomagokat és kötegeket úgy kell egymással összekötni, hogy szétválasztáskor a kötés megsérüljön, és újból ne legyen alkalmazható. A címke rögzítését ennek a kötésnek kell biztosítania. Ebben az esetben újrazárás nem engedhető meg.

(5) A címke színe prebázis (kiindulási) szaporítóanyagok esetében fehér, átlós lila csíkkal, bázis szaporítóanyagoknál fehér, certifikált szaporítóanyagoknál kék és standard szaporítóanyagoknál sötétsárga. A hivatalos címkéket a vásárlónak egy évig meg kell őriznie, és a hivatalos ellenőrzéskor az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az árucímke egyben növényútlevélként is szolgál.

(6) Az Intézet a minősítésről, illetve az ellenőrzésről jegyzőkönyvet állít ki.

10. § (1) Szőlőiskolai engedélyes meghatározott összetételű és mennyiségű szaporító alapanyag vagy ültetési anyag előállítására termeltetési szerződést köthet olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, aki/amely tevékenységét az engedélyes felügyelete és felelőssége mellett, az engedélyes szőlőiskolai (törzsültetvénye) területén végzi.

(2) A szőlőiskolai engedélyes a szerződéses termelőkkel kötött szerződéseit köteles 5 évig megőrizni, az ellenőrző hatóságok számára az ellenőrzések során felhívásra bemutatni.

(3) A szerződéses termelő a szőlőiskolai engedélyes által rendelkezésére bocsátott, igazolt származású szaporítóanyagot használhatja fel ültetési anyag előállításra, illetve az engedélyes ellenőrzött törzsültetvényében állíthat elő szaporítóanyagot.

(4) A szerződéses termelő az előállított szaporítóanyagot az engedélyes üzemi területéről nem viheti ki, nem hozhatja forgalomba, nem használhatja fel, kizárólag az engedélyes termeltető számára értékesítheti.

11. § (1) Amennyiben a szaporítóanyag életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, illetve a termelő az Intézettől kéri, akkor a szaporítóanyag ellenőrző termesztését kell elrendelni. A mintavételt a 10. számú melléklet szerint kell elvégezni.

(2) Az ellenőrző termesztés eredményéről az Intézet okiratot állít ki, melyet az érdekeltek részére köteles megküldeni.

12. § A szaporítóanyagot a szaporítás, az előállítás, a nevelés, a tárolás és a szállítás során tételenként el kell különíteni és egyértelműen meg kell jelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze. A prebázis, bázis és certifikált kategóriájú tételeket, növényállományokat el kell különíteni a standard tételektől, illetve az előírt izolációs távolságot meg kell tartani.

Házi szőlőiskola

13. § (1) Saját célra történő szaporítás esetén a termelő házi szőlőiskolát létesíthet. A házi szőlőiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2) A házi szőlőiskola létesítését a növényegészségügyi előírások szerint a Szolgálatnak évente május 15-ig, illetve az Intézetnek évente május 20-ig be kell jelenteni. Az Intézetnek szóló bejelentésben fel kell tüntetni a házi szőlőiskola helyét (helység, helyrajzi szám), területét, a szaporított fajta mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a termelő nevét és címét.

(3) A házi szőlőiskolában csak törzsszőlőből – ennek hiányában nemes fajták esetében – standard ültetvényből származó alapanyag vagy legalább standard kategóriájú ültetési anyag használható fel.

(4) A házi szőlőiskolát az Intézet és a Szolgálat szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

Szaporítóanyag forgalomba hozatala

14. § (1) Szőlő szaporítóanyag – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak abban az esetben hozható forgalomba, ha hivatalosan prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagnak ismerték el, illetve a nem alanynak szánt szaporítóanyag hivatalosan ellenőrzött standard szaporítóanyag, és a 6. számú melléklet követelményeinek megfelel.

(2) A közvetlenül valamely tagállamban elismert bázis szaporítóanyagról származó, és egy másik tagállamban előállított szaporítóanyagot a bázis szaporítóanyagot előállító államban lehet elismertetni, ha a szaporítási felületet a 4. és 5. számú melléklet előírásainak megfelelő számú szabadföldi szemlének vetették alá, valamint a 6. számú melléklet előírásait teljesítették, és ezt hivatalos vizsgálat igazolja.

(3) Azon szőlőfajtáknak és klónjainak szaporítóanyagai, amelyeket valamely tagállamban certifikáltak, vagy a standard szaporítóanyag ellenőrzése alapján engedélyeztek, Magyarország területén is szabadon forgalomba hozhatók.

(4) Az Intézet a Magyarország területén lakó, illetve székhellyel rendelkező termelőknek engedélyt adhat meghatározott mennyiségű – fajtánként, illetve klónonként legfeljebb 10 hektár földterületre elegendő – olyan szaporítóanyag forgalomba hozatalára, amelynek rendeltetése

a) kísérleti és tudományos cél,

b) nemesítési tevékenység, vagy

c) a genetikai sokféleség fenntartására irányuló tevékenység.

(5) Az Európai Unió területén átmenetileg fellépő és más módon ki nem küszöbölhető szaporítóanyag ellátási nehézségek áthidalására, meghatározott időtartamra az Európai Unió egész területén vagy valamely részén meghatározott mennyiségű, alacsonyabb minőségi követelményű szaporítóanyag forgalomba hozatala engedélyezhető. Az engedélyre irányuló kérelmet a szaporítóanyag előállító az Intézetnél nyújthatja be, a kérelmet az Intézet az Európai Bizottsághoz továbbítja. Az Európai Bizottság hozzájárulása esetén a forgalomba hozatali engedélyt az Intézet adja ki. A címkék színére vonatkozóan a 9. § (5) bekezdését kell alkalmazni. Amennyiben a szaporítóanyag nem tartozik a 9. § (5) bekezdése szerinti kategóriákba, a címke színe barna. A címkén fel kell tüntetni, hogy a szaporítóanyag milyen kategóriába tartozik, és hogy alacsonyabb követelményeknek felel meg.

(6) A szőlőiskolai engedéllyel rendelkező engedélyes saját telephelyén a szaporítóanyagot az Intézet külön engedélye nélkül forgalomba hozhatja.

(7) Szőlő szaporítóanyagot csak a 6. számú mellékletben előírt minőségben, a 7. számú mellékletben előírt kötegelés vagy csomagolás szerint és a 8. számú mellékletben előírt megjelöléssel, valamint zárt csomagolási egységben szabad forgalomba hozni. Kivételt képez a végső felhasználó részére történő kiskereskedelmi értékesítés, amikor az adott szaporítóanyag-tételből a vásárló részére a csomagolási egységre előírt mennyiségnél kevesebbet értékesítenek, továbbá a termesztőedényes (konténeres), nem kötegelhető ültetési anyagok forgalomba hozatala.

(8) Kistételes értékesítés esetén az eladó köteles a szaporítóanyagot kötegelni, árucímkével ellátni, az árucímkén feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a termelő nevét, címét. Termesztőedényes szaporítóanyagok esetében az árucímkét szállítóegységenként (ládánként) kell az eladónak elhelyeznie.

(9) Szaporító alapanyag továbbértékesítése (viszonteladás) csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező forgalmazó részére megengedett. A szaporító alapanyag viszonteladás nem terjedhet ki a prebázis és bázis kategóriára. Szőlőiskolai engedélyes részére – indokolt esetben – az Intézet egyedi engedélyt adhat ki szaporító alapanyag viszonteladásra.

(10) A prebázis, bázis és certifikált törzsültetvény, valamint a standard ültetvény és az árutermelő szőlőiskola fenntartója a certifikáción átesett vagy ellenőrzött szaporítóanyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. A szőlőiskola fenntartója a szaporítóanyag felhasználása és forgalomba hozatala esetén köteles az Intézet által szigorú számadású nyomtatványként átadott, a 9. számú melléklet szerinti származási igazolványt kiállítani, a vásárló részére átadni és annak egy példányát az Intézet részére rendszeresen megküldeni.

(11) A szaporító alapanyagtermő törzsültetvény és az árutermelő szőlőiskola fenntartója köteles az előállított, felhasznált és forgalomba hozott szaporítóanyagokról folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt az ellenőrzés során az Intézet részére átadni vagy megküldeni. A nyilvántartásban a prebázis, bázis és certifikált kategóriájú növényállományokat, tételeket a standard tételektől elkülönítetten kell kezelni, és külön lapon kell nyilvántartani. A nyilvántartást és mellékleteit (bizonylatok, jegyzőkönyvek) 5 évig meg kell őrizni.

Lerakati forgalomba hozatal

15. § (1) Szőlő ültetési anyag kistételes forgalomba hozatala a szőlőiskolai engedélyes telephelyén kívül lerakatban vagy egyéb értékesítő helyen (a továbbiakban: árusítóhely) az Intézet előzetes engedélyével történhet.

(2) Az Intézet az árusítóhely létesítését akkor engedélyezi, ha

a) az árusítóhely vezetője a szakiránynak megfelelő, legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik,

b) az árusítóhelyen a szakmai feltételek biztosítottak, adottak az ültetési anyag életképességének, épségének megőrzésére, az egyes tételek elkülönítésére, megjelölésére vonatkozó feltételek,

c) az illetékes Szolgálat szakhatósági véleményében a növényegészségügyi alkalmasságot megállapította.

(3) Az engedély kiadásáról az Intézet köteles értesíteni az illetékes Szolgálatot, és a földművelésügyi hivatalt.

(4) Az árusítóhely csak az Intézet által ellenőrzött, származási igazolvánnyal rendelkező ültetési anyagot veheti át értékesítésre, és azt – a 14. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – zárt csomagolási egységben hozhatja forgalomba. A vásárolt tételekről köteles folyamatosan nyilvántartást vezetni és azt 5 évig megőrizni.

(5) Az árusítóhely üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell az ültetési anyagok:

a) életképességének és épségének megőrzéséről,

b) a tételek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,

c) fajta és kategória szerinti elkülönítéséről,

d) selejttérről, annak feltűnő megjelölésével,

e) a zárlati, vizsgálatköteles és egyéb károsítók fertőzésének megakadályozásáról az árusító helyen és annak 50 m-es körzetében.

(6) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni az ültetési anyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.

(7) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott ültetési anyagról köteles eladási jegyzéket adni, mely tartalmazza:

a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,

b) az értékesítés időpontját,

c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, oltvány estén alanyát, kategóriáját, árát és származási helyét.

(8) Az árusítóhelyet az Intézet, a Szolgálat és a földművelésügyi hivatal ellenőrzi.

(9) Az Intézet az árusítóhely létesítésére vonatkozó engedély visszavonását kezdeményezi az illetékes jegyzőnél, ha az árusítóhelyen ismételten és szándékosan megszegték a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat, vagy a Szolgálat, illetve a földművelésügyi hivatal az engedély visszavonását javasolja.

Nagykereskedelmi forgalomba hozatal

16. § (1) Szőlő szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala az Intézet előzetes engedélyével végezhető. Az Intézet engedélye nem pótolja a kereskedelmi tevékenységhez szükséges egyéb feltételeket.

(2) Az Intézet a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező vagy állandó alkalmazottja a szakiránynak megfelelő, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,

b) a kérelmezőnél a forgalomba hozatal szakmai feltételei biztosítottak,

c) a kérelmező tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

(3) Az Intézet a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt nem engedélyezi, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szándékosan megsértette a szaporítóanyag előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat, és erről jogerős határozat született.

(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles:

a) a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok előírásait betartani,

b) a vásárolt és értékesített szaporítóanyag tételekről folyamatosan nyilvántartást vezetni, és a bizonylatokkal együtt ezt 5 évig megőrizni,

c) az értékesített tételekről a 9. számú melléklet szerinti származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az Intézetnek rendszeresen megküldeni.

(5) Az Intézet a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat ismételten és szándékosan megszegte.

(6) A nagykereskedelmi forgalomba hozatal során be kell tartani a 15. § (4) és (5), valamint (8) és (9) bekezdéseiben foglaltakat is.

Szaporítóanyag import, export

17. § (1) A harmadik országból történő szaporítóanyag import az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsának engedélyével történhet. Az import iránti kérelmet az Intézethez kell előterjeszteni.

(2) A szaporítóanyagok harmadik országból történő importja esetén az alábbi adatokat kell a kérelemben feltüntetni:

a) faj (botanikai név),

b) fajta, klón, gyökeres oltvány esetében ezek az adatok az alanyra és a nemesre egyaránt értendők,

c) kategória,

d) a szaporítóanyag típusa,

e) előállító ország és hivatalos ellenőrzési hatóság,

f) feladó ország, amennyiben nem azonos az előállító országgal,

g) importőr,

h) a szaporítóanyag mennyisége.

(3) Az import engedély iránti kérelemnek a fentieken kívül tartalmaznia kell a termelő nevét, az import célját és a szállítás időpontját.

(4) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről a beérkezést követő 3 napon belül az importáló köteles az Intézetet értesíteni és kérni a belföldi forgalmazáshoz szükséges ellenőrzést.

(5) Belföldi célra a tétel csak abban az esetben használható fel, ha a hazai előírásoknak megfelelő fajtájú, oltvány esetén alanyú, kategóriájú és minőségű. Alapanyagként történő behozatal, külföldi bértermeltetés esetén – amennyiben a fajta Magyarországon nem telepíthető – az ültetési anyag teljes mennyiségét kötelező kiszállítani Magyarországról.

(6) A szaporítóanyag harmadik országba történő exportja nem esik korlátozás alá, de ha nem felel meg e rendelet előírásainak, certifikációs címkével nem látható el.

Ellenőrzés

18. § (1) A szaporítóanyag ellenőrzését e rendelet és a külön jogszabályok előírásai alapján az Intézet és a Szolgálat végzik.

(2) Az Intézet gondoskodik arról, hogy a szaporítóanyag azonossága biztosított legyen az előállítástól a felhasználásig.

(3) Az Intézet és a Szolgálat a zárlati intézkedésről kölcsönösen kötelesek egymást értesíteni.

19. § A szaporítóanyagnak jeligére vagy postafiókra cég megnevezés nélküli hirdetése, mozgóárus útján és engedély nélküli értékesítése tilos.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/1997. (XI. 28.) FM rendelet, az ezt módosító 45/1998. (VI. 16.) FM rendelet, valamint a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988 (IV. 26.) MÉM rendelet 28. §-a és 8. számú melléklete hatályát veszti.

(2) E rendelet a Tanácsnak a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló 68/193/EGK irányelvének, valamint az azt módosító 71/140/EGK, 74/648/EGK, 77/629/EGK, 78/55/EGK, 78/692/EGK, 82/331/EGK, 86/155/EGK, 88/332/EGK, 2002/11/EK és 2003/61/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

A szőlő certifikációs rendszerében vizsgálandó károsítók

A károsító típusa	A károsító vagy betegség neve	A károsító nevének rövidítése

1. Vírusok	Szőlő fertőző leromlás (Grapevine degeneration) Betegséget okozó vírusok: (Grapevine fanleaf virus	GFLV
	Arabis mosaic virus	ArMV
	Grapevine chrome mosaic virus	GCMV
	Tomato black ring virus)	TBRV
	Szőlő levélsodródását okozó vírusok: Grapevine leafroll-associated virus type 1, 3	GLRaV-1,3
	Szőlő faszöveti barázdáltság komplex betegség: Rugose wood complex
	Grapevine fleck virus	GFkV

2. Fitoplazmák	Grapevine yellows betegséget okozó nem FD fitoplazmák	GYs
3. Baktériumok	Szőlőre patogén Agrobacterium spp.
4. Gombák	Phomopsis viticola Szőlő leromlást és kordonkar elhalást okozó gomba fajok

Prebázis, bázis és certifikált kategória esetében a károsítóktól való mentességet évenként vizuálisan, valamint a nemzetközileg elfogadott módszerekkel meghatározott időnkénti teszteléssel is ellenőrizni kell. Standard kategória esetében elegendő a tünetmentesség.

A prebázis, bázis és certfikált kategóriájú szaporítóanyagot előállító törzsültetvények talajának mentesnek kell lennie a Xiphinema ssp. és Longidorus spp. fonálféreg vírusvektoroktól.

2. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

BEJELENTŐ LAP

Jkv. száma:......................

Kutatási anyagok (Kut.a.) és prebázis (PB), bázis (B) és certifikált (C) törzsültetvények minősítésére, éves szemléjére, valamint a standard ültetvények ellenőrzésére

A bejelentő intézmény, gazdaság, termelő megnevezése:

Engedély száma:

Pontos címe:

Növényegészségügyi jegyzőkönyv száma: ....................................... kelte:

Az ültetvény szelektálásáért felelős személy neve és lakcíme:

Az ültetvény					Elő- írás- nak meg- felel	Elő- írás- tól eltér	Tő- hiány	Sor- és tő- távol- ság	Vár- ható vesz- sző- hozam	Certi- fiká- ciós címke
Kate- góriája	Helye				Elő- írás- nak meg- felel	Elő- írás- tól eltér	Tő- hiány	Sor- és tő- távol- ság	Vár- ható vesz- sző- hozam	Certi- fiká- ciós címke
Kate- góriája	helység	hrsz.	tő	ha	tő/ha	tő/ha	%	m	db	db

Kelt: .........................................., 200... év.................... hó ........ nap.

P. H.

..................................................................

(termelő, aláírás)

A szürke színnel árnyékolt oszlopokat a szemlét végző OMMI felügyelő tölti ki a szemle alkalmával.

Az adatok közzétételéhez hozzájárulok, a certifikációt (tanúsítást) megrendelem, egyben nyilatkozom,

hogy a szőlőfajtákat jogszerűen a fajtatulajdonos vagy képviselője engedélyével szaporítom.

A kategóriával (származásfokozat) együtt fel kell tüntetni a virológiai állapotot is, mely lehet vírustesztelt, pl. PBVT vagy tünetmentes B.

A fajtanévvel együtt fel kell tüntetni a klón számot és a vírusmentesítési számot is, pl. Cabernet sauvignon E.153 (22) vagy Merlot c. 349 (VT).

Az eltérés oka: 1: idegen, csökkent termőképességű, 2: növényegészségügyi probléma, 3: nem termő,

4: tőhiány, 5: egyéb, éspedig ..........................................

Kelt: .........................................., 200... év.................... hó ........ nap.

P. H.

..................................................................

(OMMI, aláírás)

Kelt: .........................................., 200... év.................... hó ........ nap.

P. H.

..................................................................

(szolgálat, aláírás)

3. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

Nyilvántartási lap minta a szőlőiskolai szaporításokról

A termelő neve, címe: .........................................................................................................

Jele: SZ.1.

NYILVÁNTARTÁSI LAP

a szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról

és az előállított gyökeres szaporítóanyagokról

200...év

A szőlőiskolai engedély száma: ......................................................................	A nyilvántartást és mellékleteit 5 évig meg kell őrizni,
A szőlőiskola helye, helység: .............................................., Hrsz. ........, területe ............ ha, ......... m²	melyhez a származási igazolványok egy példányát és a vázrajzot csatolni kell!
A felelős vezető neve, lakcíme: ......................................................................	Beküldendő az OMMI-hoz május 20-ig.

Oltáshoz, gyökereztetéshez felhasznált szaporító alapanyag (visszaiskolázott, bennhagyott szaporítóanyagnál is)											Előállított, előírásnak megfelelő ültetési anyag
Tételszám	Alany szőlővessző					Európai (nemes) szőlővessző					Előállított, előírásnak megfelelő ültetési anyag
Tételszám	Tétel- szám alany	Fajta neve	Termelő neve, címe	Származási igazolvány száma	Kategó- ria	Tétel- szám nemes	Fajta neve	Termelő neve, címe	Szárma- zási igazol- vány száma	Kategó- ria	db	Kategó- ria






		Összesen:

Megjegyzés: oltvány tételénél az alanyt és a nemest egy sorban kell feltüntetni. A kategóriát az határozza meg, hogy a felhasznált szőlővessző milyen fokozatú ültetvényből származik, így a törzskönyvezett és törzskönyvi előjegyzett állományból származó szaporítóanyag neve prebázis, jele: PB, a központi törzsültetvényből származóé bázis, jele: B, az üzemi törzsültetvényből származóé certifikált, jele: C, a szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetevényből származóé standard, jele: S. Az oltvány kategóriáját az előállításhoz felhasznált alacsonyabb fokozatú (kategóriájú) alapanyag határozza meg. A kategóriánál fel kell tüntetni a virológiai állapot jelét is, mely lehet vírustesztelt, jele: VT, tünetmentes, jele nincs.	A becslési adatok közzétételéhez hozzájárulok, a certifikációt (minőségtanúsítást) megrendelem, egyben nyilatkozom, hogy a szőlőfajtákat jogszerűen, a fajtajogosult engedélyével szaporítom.
	Kelt: ...................................................	P. H.	....................................................... aláírás (termelő)
	Kelt: ...................................................		....................................................... aláírás (OMMI)
	Kelt: ...................................................		....................................................... aláírás (Szolgálat)

4. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

A növényállományokra vonatkozó előírások

I. Általános előírások

1. Az állomány fajtaazonos és fajtatiszta.

2. Az egyes tételeket legalább a sortávolságnak megfelelő sávval egymástól elkülönítették, táblával megjelölték (fajta, klón, alany, telepítési év, kategória, terület, tőkeszám vagy a tételszám), a területről a vázrajzot fajtánként a sorok feltüntetésével elkészítették, és az izolációs távolságot megtartották.

3. A szaporító felület kultúrállapota és a növényállomány fejlődési stádiuma lehetővé teszi a fajtaazonosság, fajtatisztaság és a növényegészségügyi állapot megbízható megállapítását.

4. A legnagyobb körültekintéssel és gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a szőlőiskola és törzsültetvény számára kijelölt talaj, amely prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyag előállítására szolgál, a telepítéskor ne legyen fertőzött zárlati károsítókkal vagy azok vírusvektoraival, különösen fonálférgekkel, amelyek betegségeket idézhetnek elő.

5. Azoknak a károsítóknak a jelenléte, amelyek a szaporítóanyag értékét károsan befolyásolják, minimálisra korlátozottak.

6. A prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyagot előállító állományoknak mentesnek kell lenniük a zárlati károsítóktól és az 1. számú mellékletben felsorolt károsítóktól. Az egyéb kategóriájú szaporítóanyag előállítására szolgáló állományoknak is mentesnek kell lenniük az olyan növényektől, amelyek zárlati károsítók vagy az 1. számú mellékletben felsorolt károsítók tüneteit mutatják.

7. A káros szervezetek által okozott tőkehiány mértéke nem haladhatja meg:

a) az 5%-ot a törzsültetvényekben, amelyek minősített szaporítóanyag előállítására szolgálnak,

b) a 10%-ot a standard szaporítóanyag előállítására szolgáló ültetvényekben.

Amennyiben a hiányok más, nem növényegészségügyi okok miatt lépik át a fenti határokat, ezt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

8. Évente legalább egy szabadföldi szemlét kell végezni. Kifogásolás esetén, ha ennek oka (pl. fajtakevertség, jelölési pontatlanság stb.) megszüntethető, annak érdekében, hogy a szaporítóanyag minőségét megőrizzük, második szemlére kerül sor.

9. A növényvédelmi törvény és a vonatkozó rendeletek előírásait megtartották.

II. Különleges előírások

1. Szőlőiskolát nem lehet termő szőlőben és attól 3 méteren belül telepíteni, a szőlőiskola lelevelezésének és felszedésének legkorábbi határideje október 20.

2. Gyökeres dugványok és oltványok előállításához felhasznált szaporító alapanyagok, szőlővessző részek csak eredményesen vizsgált állományokról (törzsültetvény stb.) származhatnak.

5. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

A certifikált szőlő szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának növényegészségügyi ellenőrzésére és igazolására vonatkozó előírások

I. Általános előírások

1. A certifikáción átesett szőlő szaporító- és ültetési anyag előállításához használt kiinduló anyagok mentességének megőrzéséhez, a szaporító és ültetvényanyag előállítása során megfelelő szintű technológiai előírások betartása szükséges. Akkor tekintünk egy ültetvényt (állományt) a certifikációs rendszerben mentesnek, ha:

a) termőhelye az előzetes szemle alapján a mentesség megőrzésének szempontjából (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,

b) a szaporításhoz használt növényfajta (alany, nemes) a certifikációs rendszerben előállított kiindulási növényekről, törzsállományokról vagy azok mentesen fenntartott szaporulatairól származik,

c) az ültetvény (állomány) fenntartásánál a mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta,

d) az előállítás során a szaporító- és ültetési anyag kötelező és rendszeres ellenőrző vizsgálatban részesült.

2. A certifikált anyanövényekről vagy növényállományból további certifikált szaporító- vagy ültetési anyagot előállítani szándékozó termelő a Szolgálatnak köteles előállítási, illetve telepítési szándékát előzetesen, őszi telepítés esetén a telepítési év március 31-éig, tavaszi telepítés esetén a telepítést megelőző év július 31-éig bejelenteni. A certifikált anyanövényekről, állományokról vagy azok ellenőrzött körülmények között fenntartott szaporulatairól származó szaporító- vagy ültetési anyagot a termelő certifikáción átesett anyagként hozhatja forgalomba, amennyiben az ellenőrző vizsgálatok a mentességet igazolták, valamint a mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta.

3. A termelő a certifikációra vonatkozó jelzést csak az Intézet és az illetékes Szolgálat által ellenőrzött tényleges leltári készletnek megfelelő mennyiségű, certifikált anyanövényekről, állományokról vagy azok ellenőrzött körülmények között fenntartott szaporulatairól származó szaporító- vagy ültetési anyagra használhatja fel.

4. Nem certifikált szaporító-, illetve ültetvényanyaggal történő keveredés esetén a certifikációs címkét valamennyi egységről (köteg, konténer stb.) el kell távolítani. Az ilyen növényanyag csak standard minősítésű lehet.

5. A certifikációra utaló jelzést az értékesített szaporító- és ültetési anyagok kötelezően előírt kísérő okmányain is fel kell tüntetni.

6. Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok nem igazolják a szaporító-, illetve ültetési anyag előírásoknak megfelelő állapotát vagy a vizsgálatok, illetve a szaporítás, termesztés során a termelő a vonatkozó technológiai előírásokat nem tartotta be, a Szolgálat, továbbá az ellenőrzésre jogosult köteles a certifikációra utaló megkülönböztető jelzés használatát azonnal megtiltani.

II. Különleges előírások

1. Prebázis előtti, kutatási anyag

1.1. Kiválasztás

1.1.1. A szaporításra kiválasztott növényegyedet (3–5 db) növényegészségügyi ellenőrzés céljából a Szolgálatnak be kell jelenteni.

1.1.2. A helyszíni vizuális növényegészségügyi vizsgálat kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, zárlati károsítók, és az 1. számú mellékletben meghatározott károsítók jelenlétére. A vizuálisan tünetmentesnek bizonyult növényegyedet ,,A szaporítóanyag certifikáció rendszere és követelményei'' című Módszertani Útmutatóban (a továbbiakban: Módszertani Útmutató) előírt, nemzetközileg elfogadott tesztelési eljárásoknak kell alávetni a mentesség megállapítása céljából, az 1. számú mellékletben meghatározott károsítókra. A megfelelő eredményű növényegészségügyi vizsgálatok után – a tulajdonos kérésére – az Intézet e rendelet előírásainak figyelembevételével prebázis előtti állománynak fogadja el.

1.2. Fenntartás

1.2.1. A növényegyed eredeti környezetében fenntartható, arról a tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni.

1.2.2. A tesztelési eljárásokhoz a növényegyedről szedett szaporítóanyag felhasználásával – sajátgyökéren vagy mentes alanyra történő oltással – a mentességet megőrző körülmények biztosításával le kell szaporítani a kiválasztott növényegyedet. Az így kapott szaporulatot a tesztelés időtartama alatt a légbeli vagy a talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között kell tartani. A szükséges ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag lehet a fajta (klón) szaporítási kiinduló anyaga, a prebázis állomány alapanyaga.

1.2.3. Olyan fajtáknál, ahol egyik kiválasztott egyed tesztelése sem adott negatív eredményt, a növényt elő kell készíteni hőkezelésre. Erre a célra felhasználható az előzőekben leírt módon leszaporított és fenntartott konténeres szaporítóanyag. Az így előkészített növényeket hőkezelési eljárásnak (termo-terápia) kell alávetni, majd mikroszaporítással (in vitro) a hajtáscsúcsokat leszaporítani. Az így előállított és felnevelt, ellenőrző tesztelésre alkalmas fejlettségű egyedeket, az első és második tenyészidő elteltével az előzőekben leírt módon kell tesztelni. A negatív teszteredményt adó egyedek bekerülhetnek a kiindulási, prebázis törzsültetvénybe. Amennyiben már a kiválasztás során, a vizuális növényegészségügyi vizsgálat eredményeként nem sikerül tünetmentes egyedeket kijelölni, és feltételezhető egyéb látens korokozók jelenléte is, az első teszteléssel egy időben vagy azt megelőzően, meg kell kezdeni a mentesítést.

1.2.4. A prebázis törzsültetvénybe történő kiültetéssel egyidőben az adott fajta 3–5 egyedét tenyészedényben, izolátor-házban is el kell helyezni.

2. Törzsültetvények (prebázis, bázis és certifikált), illetve certifikált ültetési anyagot előállító szőlőiskolák

2.1. Létesítés

Prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényt (a továbbiakban: törzsültetvény), certifikált szőlőiskolát az létesíthet, aki az Intézet engedélyével rendelkezik, és a növényegészségügyi követelményeknek megfelel. Törzsültetvényt, illetve certifikált szőlőiskolát az illetékes Szolgálat által jóváhagyott területre, illetve módon lehet létesíteni.

2.1.1. Továbbszaporításra, törzsültetvény és certifikált szőlőiskola létesítésére más tagállamok certifikációs rendszeréből érkező szaporítóanyag csak az ellenőrző tesztelések után használható fel, kivéve, ha a behozott anyag mentességét megfelelően igazolják az ellenőrzésre jogosult felé, illetve kérelemre az ellenőrzésre jogosult által megvizsgált és elfogadott vizsgálati módszereket alkalmazó intézet állította ki. Ezen intézmények igazolásával rendelkező import tételek esetében a növényegészségügyi hatóság kontroll teszteléseket végez. Amennyiben a vizsgált minta fertőzöttnek minősül, azt – a fertőzés jellegétől függően – meg kell semmisíteni, vagy kommersz anyagként kell kezelni.

2.1.2. A törzsültetvények és certifikált növényanyagok megengedett legkisebb izolációs távolsága eltérő státuszú ültetvényektől és közös patogén-gazda növényektől:

Ültetvény típusa	Izolációs távolság (m)
Ültetvény típusa	Eltérő státuszú szőlőültetvénytől	Közös gazdanövényektől¹
Prebázis törzsültetvény	30	30
Bázis törzsültetvény	15	30
Certifikált törzsültetvény	Elválasztó út²	20
Certifikált szőlőiskola	Elválasztó út	10

¹ Közös gazdanövények: a 2.1.3. pontban felsorolt nemzetségek fajai, mint pl. uborka, paradicsom, paprika, málna, szeder, ribiszke, dohány, szilva, burgonya stb.

² Elválasztó út: 3 m.

2.1.3. A törzsültetvények és certifikált szőlőiskolák telepítését megelőző két évben virológiai szempontból az alábbi vírusgazda kultúrnövények előveteményként történő termesztése nem megengedett:

Cucumis

Lycopersicon

Rubus

Ribes

Nicotiana

Prunus

Solanum

Vitis

2.1.4. A telepítendő területen a vírusvektor fonálféreg fertőzöttséget a Szolgálat köteles ellenőrizni. A megvizsgált minta alapján a terület vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat. Ha a vizsgálat fertőzést állapít meg, más területet kell kijelölni.

Vírusvektor fonálféregként az alábbiakat kell figyelembe venni:

Xiphinema index

Xiphinema italiae

Xiphinema diversicaudatum

Longidorus attenuatus

Longidorus elongatus

2.1.5. Törzsültetvény létesítésére kizárólag prebázis vagy bázis kategóriájú, vírustesztelt szaporítóanyag használható fel, melyet növényútlevél és származási igazolás tanúsít.

2.1.6. A törzsültetvény és certifikált szőlőiskola létesítésére szolgáló terület alkalmasságának elbírálására előzetes termőhelyi szemlét kell kérni a Szolgálattól. A szemle kiterjed:

a) az izolációs távolság felmérésére,

b) az előveteményekre,

c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására,

d) a speciális szakmai feltételek vizsgálatára (elkülönítés lehetősége a szaporítás, a nevelés, a kitermelés, a csomagolás és a szállítás folyamatában, valamint a bizonylatolási feltételek megléte, az ügyviteli fegyelem betartása és mindezek személyi garanciája).

2.2. Fenntartás

2.2.1. A fajta, illetve klón fertőzésmentes egyedeit, tőke-azonosan, blokkszerűen (oszlopközökben) kell eltelepíteni. Erre az elkülönítésre a szaporítóanyag begyűjtés alkalmával történő fajtakeveredés elkerülése miatt van szükség. A kiindulási anyag eltelepítésével egyidőben az adott fajta 3–5 egyedét tenyészedényben, izolátor-házban is el kell helyezni.

2.2.2. Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés feltételei:

a) az izolátorháznak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére, a szellőzést biztosító nyílásokat vektorhálóval, a bejáratot zsilip-kamrával kell ,,elválasztani'' a külső környezettől,

b) egy izolátor alatt különböző státuszú szaporítóanyag elhelyezése csak megfelelő elkülönítés esetén, külön-külön blokkokban engedélyezhető,

c) az izolátor alatt az egyedeket külön-külön tenyészedényekben kell elhelyezni, a tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, fertőzöttség megállapítása esetén az egyedet el kell távolítani az izolátorból, és új, fertőzésmentes tápközeget kell alkalmazni,

d) az izolátor alatt nevelt növények talaját (tápközeg) ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.

2.2.3. Törzsültetvényekben, certifikált szőlőiskolákban köztes kultúra termesztése nem megengedett.

2.2.4. A törzsültetvény, szőlőiskola tulajdonosa köteles:

a) olyan növényvédelmi technológiát alkalmaznia, amely a károsító átvitele szempontjából veszélyes vektorok (fonálférgek, kabócák, pajzstetvek stb.) megtelepedését megakadályozza,

b) az ültetvényt, szőlőiskolát gyommentesen tartani,

c) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését különböző módszerekkel (csapdázással) előrejelezni,

d) az esetlegesen fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan elvégezni, a gyanús egyedeket megjelölni és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni,

e) az ültetvény, szőlőiskola szaporítóanyagának elkülönített begyűjtéséről, feldolgozásáról, fémzárolásáról, tárolásáról gondoskodni,

f) a növényállományról, annak szaporítóanyagáról, a fémzárolt tételek felhasználásáról (értékesítéséről) naprakész nyilvántartást vezetni,

g) az előírt kontroll vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni,

h) a telepített állományt azonosításra alkalmas jeltáblával megjelölni,

i) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, pótlás, szelektálás, kitermelés stb.), amely az elhelyezett növények állagát, növényegészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni, a certifikált jelzés használatát az Intézet által ellenőrzött tényleges leltári készlet alapján (fajtanév, klón, darabszám) az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni,

j) a certifikált jelzéssel értékesített ültetvényanyagokról (gyökeres dugvány, oltvány) a kiadott származási igazolások alapján készített jegyzékkel az ellenőrzésre jogosultnak elszámolni,

k) a növényegészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul betartani.

2.3. Ellenőrzés

2.3.1. A törzsültetvényekben és szőlőiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban vizuális növényegészségügyi vizsgálatot kell végezni a zárlati károsítóktól, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt károsítóktól való mentesség megállapítására.

2.3.1.1. Vizuális vizsgálat alapján a certifikált szőlő kutatási anyagok, illetve a szaporítóanyag-termő törzskönyvezett állomány anyagában fajtánként (klónonként) az állomány 5%-át, a központi törzsültetvény esetén 10%-át meghaladó fertőzöttség esetén a károsító kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) összes egyedére el kell végezni a Módszertani Útmutatóban előírt módszerekkel. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fertőzött egyedeket – a hatóság határozata alapján – ki kell zárni a további szaporításból, vagy az ültetvényből el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. Az üzemi törzsültetvényben 20% alatti tüneti fertőzöttség estén a fertőzött egyedeket ki kell zárni a további szaporításból. Ha az állomány 20%-át meghaladó fertőzöttség állapítható meg vizuálisan, akkor az ültetvényt standard állományúvá kell visszaminősíteni.

2.3.1.2. Vizuális vizsgálat alapján a kutatási anyagok egyedei, valamint az izolátorházban elhelyezett, törzskönyvezett állomány egyedei között észlelt fertőzés esetén, az egész állományra kiterjedő ellenőrző tesztelést kell végezni. A pozitív egyedeket haladéktalanul el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.

2.3.2. A törzsültetvényekben a kötelező kontroll teszteléseket az 1. számú mellékletben felsorolt károsítókra minden évben el kell végezni a Módszertani Útmutatóban leírt módszerekkel, a következők szerint:

2.3.2.1. Vírustesztelt alany és nemes kutatási anyagokból, prebázis törzsültetvényekből 3 éves kortól:

a) Kutatási anyagok esetében: (magonc-tőke, anya-tőke) az egyedek 100%-án laboratóriumi (ELISA, molekuláris) teszt.

b) Prebázis törzsültetvények esetében: az izolátorházban elhelyezett anyag (3–5 egyed/fajta) évente laboratóriumi teszt az állomány 100%-án, szükség szerint évente az állomány 20%-án (öt év alatt az egész állományra kiterjedően) molekuláris teszt, gyanú esetén az adott tételre vonatkozóan egyedenként teljeskörű (laboratóriumi, lágyszárú- és fásszárú) tesztelés. A szabadföldi állomány 5–10%-án évente laboratóriumi teszt, melyet gyanú esetén az egész állományra ki kell terjeszteni.

2.3.2.2. Bázis (központi) törzsültetvények esetében: három éves kortól kezdve az állomány 15%-án (hat év alatt az egész állományra kiterjedően) laboratóriumi teszt legalább az alábbi vírusokra: Grapevine fanleaf, Arabis mosaic, Grapevine leafroll-associated virus (1, 3 típusok) és Grapevine fleck vírusokra, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb károsítókkal való fertőzöttség gyanúja esetén, a gyanús növényeken a Módszertani Útmutatóban az adott károsító kimutatására szolgáló módszerek alkalmazásával végzett vizsgálat.

2.3.2.3. Üzemi törzsültetvények esetében vizuális növényegészségügyi ellenőrzés történik a II.2.3.1. pont szerint.

2.3.2.4. Tünetmentes (szaporításra átmenetileg engedélyezett) alany és nemes kutatási anyagokból, prebázis, bázis, valamint certifikált (üzemi) törzsültetvényekből:

a) a tünetmentes (szaporításra átmenetileg engedélyezett), különböző kategóriájú törzsállományokat, illetve törzsültetvényeket fokozatosan (minimum 3 év alatt) ki kell vonni a szaporítóanyag-előállításból, illetve standard fokozatra vissza kell minősíteni;

b) a kivonásig, illetve visszaminősítésig tünetmentes törzsültetvényekben (törzskönyvezett, központi, üzemi), valamint a szaporító-iskolákban vizuális tüneti értékelést kell végezni. A vizsgálatokat törzsültetvényben évente két alkalommal (június 1. és 30. között, valamint augusztus 15. és szeptember 30. között), szőlőiskolában évente egy alkalommal (július 1. és július 31. között) kell elvégezni;

c) amennyiben az állományban fajtánként, klónonként 20%-nál nagyobb fertőzöttség mutatkozik, az állományt és szaporulatát vissza kell minősíteni standard anyaggá.

2.3.3. A fenntartási kötelezettségek elmulasztása és a vizuális vizsgálat során történő vírusfertőzöttség megállapítása esetén az ellenőrzést végző azonnal korlátozó intézkedéseket tesz, a certifikációs igazolás kiadását felfüggeszti, egyidejűleg soron kívüli kontroll vizsgálatot rendel el.

2.3.4. A kontrollvizsgálat alatt lévő növények szaporulata a vizsgálat elvégzéséig az ellenőrzésre jogosult engedélyével elkülönített helyen tárolandó. Amennyiben a laboratóriumi módszerrel megvizsgált növények között fertőzött egyed található, valamint a keveredés gyanúja beigazolódik, a fajta (klón) törzsültetvény létesítésére nem használható, certifikált szaporítóanyagként forgalomba nem hozható.

Fertőzöttség észlelése estén a károsító felszámolására kötelező védekezést kell elrendelni. Ha a károsító felszámolására nincs megfelelő védekezési lehetőség, akkor a fertőzött növényeket el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.

2.3.5. Karantén károsító esetén a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

2.3.6. Baktériumfertőzés és gombakórokozók fertőzése esetén 5%-os fertőzöttségi szint alatt a fertőzött szaporítóanyagot, illetve növényt meg kell semmisíteni, 5%-nál nagyobb fertőzöttség esetén az ültetvényt és szaporulatát vissza kell minősíteni standard szaporítóanyaggá.

2.3.7. Valamennyi vizsgálatról a Szolgálat jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzít minden olyan körülményt, amely a vizsgálati eredmény kiadása szempontjából jelentős, illetve azt meghatározza.

III. A vírusmentesség és az egyéb előírt károsítóktól való mentesség igazolása

1. Az ellenőrzésre jogosult az előzetesen meghatározott növényekről a vizsgálati mintát a felhasználóval együtt megszedi, és az azonosításhoz szükséges jegyzőkönyv kíséretében a vizsgálat helyére szállítja.

2. A rendszeres vizuális, laboratóriumi (ELISA, molekuláris), biológiai tesztelési ellenőrző vizsgálatokat a törzsállományok esetében az ellenőrzésre jogosult szervezi az előírtak figyelembevételével.

3. Az ellenőrzésre jogosult köteles a vizsgálatba vont növényeket a vegetációs idő alatt rendszeresen ellenőrizni a vírusmentesség, illetve egyéb károsítóktól való – az 1. számú melléklet szerinti – mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírások megtartása szempontjából.

4. A Módszertani Útmutatóban előírt, és a termelő megrendelésére végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményét az ellenőrzésre jogosultnak tételesen, valamennyi vizsgált növényre vonatkozóan kell közölnie a megrendelővel, a ,,Bizonyítvány a laboratóriumi vizsgálat eredményéről'' elnevezésű nyomtatványon.

4.1. A virológiai vizsgálat eredményét a megjegyzés rovatban kell közölni a következő módon:

,,A ... módszerrel végzett ELISA/molekuláris/biológiai teszt eredménye alapján ... vírussal fertőzött növény(ek): ...'' – a faj, fajta, (klón) tábla, sor, tő felsorolásával.

4.2. Az egyéb károsítók vizsgálatának eredményét a megjegyzés rovatban kell közölni a következő módon:

,,A ... módszerrel végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján ... károsítóval fertőzött növény(ek): ...'' – a faj, fajta, (klón) tábla, sor, tő felsorolásával.

4.2.1. A pozitív eredmények felsorolását követően a hátoldalon, illetve a pótlapon fel kell tüntetni, hogy ,,a ... számú vizsgálati jegyzőkönyv mellékletében felsorolt növények a ... módszerrel végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 90/2004. (V. 18.) FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt egyéb károsítóktól mentesek.''

4.2.2. Külön fel kell sorolni a vizsgálatra alkalmatlanná vált mintákat is (a faj, fajta, tábla, sor, tő megjelölésével).

5. Az ellenőrzésre jogosult abban az esetben adja ki a mentességre vonatkozó határozatot az anyanövényre, illetve szaporító- vagy ültetési anyagra, ha a vizuális vizsgálatok során vírusbetegségek és – az 1. számú melléklet szerinti – egyéb károsítók tüneteit nem észlelte, és a folyamatosan végzett ellenőrzések során megállapította, hogy az ügyfél a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégeztette, a vírusoktól és – az 1. számú melléklet szerinti – egyéb károsítóktól való mentesség megőrzésére előírt technológiai követelményeket megtartotta, valamint az ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok eredménye negatív.

6. A vírusmentességi és egyéb károsítóktól való mentességi igazolást az ellenőrzésre jogosult a vizsgálatok befejezését követően határozat formájában adja ki, amely tartalmazza, hogy:

,,A növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 32. §-a, illetve a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 90/2004. (V. 18.) FVM rendelet ... §-a, illetve 1. számú melléklete alapján a ... (termelő) a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégeztette, azok eredménye negatív, a vírusmentesség és az egyéb károsítóktól való mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat megtartotta. Ezért részére a vírusmentességi és a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti egyéb károsítóktól való mentességi igazolás kiadható.''

6.1. Az ellenőrzésre jogosult fenti határozatával engedélyezi a certifikációs jelzés használatát.

6.2. Az Intézet az általa végzett fajtaazonossági és minőségi ellenőrzések eredménye alapján engedélyezi a certifikációs jelzés használatát, és kiadja certifikációs jelzést a termelőnek.

7. A vírusmentességi és egyéb károsítóktól való mentességi igazolás érvényessége:

7.1. A vírus és egyéb károsítók vizsgálati eredményére (mentességre) vonatkozó, határozatban kiadott igazolás visszavonásig érvényes, amennyiben a tulajdonos a mentesség megőrzését biztosító (technológiai) előírásokat a vizsgálat és a szaporítás során maradéktalanul betartja, valamint az előírt ellenőrző vizsgálatokat meghatározott gyakorisággal elvégezteti, és amíg azok eredménye negatív.

7.2. Az ellenőrzésre jogosult a mentességi igazolásokat, valamint az azokkal kapcsolatos okmányokat nem selejtezhető ügyiratként köteles kezelni.

6. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok követelményei

I. Általános előírások

1. A szaporítóanyag igazolt származású, az Intézet és a Szolgálat, illetve valamely tagállam illetékes hatósága által szaporítás céljára elfogadott állományból származik.

2. Fajtaazonos és fajtatiszta, standard szaporítóanyag forgalomba hozatala esetében az 1%-os fajtakeveredés megengedett.

3. Egészséges, a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelel.

4. Technikai minimális tisztaság 96%.

Technikailag nem tiszta (minőséghibás) az a szaporítóanyag amely:

a) egészen vagy részben elszáradt, még akkor is, ha szikkadás, kiszáradás után vízben áztatták,

b) romlott, jégvert, fagykárosodott, zúzott, törött, megcsavarodott, sérült.

5. A szaporítóanyag értékét befolyásoló károsító szervezetek jelenléte minimális.

II. Különleges előírások

1. Oltványok:

Az oltványok kategóriáját minden esetben a legalacsonyabb kategóriájú komponens határozza meg.

2. Szőlőnövény részek:

A vesszők kielégítő beéredést mutatnak. A fa-bél arány a fajta tekintetében normális.

III. Osztályozás

1. Nemes (európai) oltóvesszők, alany oltóvesszők és dugványvesszők

A) Átmérő, melyet az ízköz legkisebb keresztmetszeténél levő legnagyobb átmérőnél kell mérni:

a) Nemes- és alany oltóvesszők esetén:

aa) az átmérő a vessző felső részén

– Vitis rupestris-nél és annak Vitis vinifera-val való keresztezéseinél 6–12 mm,

– a többi szőlőfajtánál 6,5–12 mm, a V. rupestris-nél és annak V. vinifera-val való keresztezésénél a 7 mm átmérőig terjedő vesszők, a többi fajtánál a 7,5 mm átmérőig terjedő vesszők aránya nem haladhatja meg a tétel 25%-át,

ab) a legnagyobb átmérő a vastagabb (alsó) végén l4 mm, kivéve, ha olyan oltóvesszőről van szó, amelyet helyben oltásra szántak; a vágási felület a legalsó rügy alatt legalább 2 cm-re van.

b) Nemes- és alany dugványvesszők esetén az átmérő a dugvány felső részén legalább 5 mm.

B) Hosszúság:

a) Alany oltóvessző esetén:

A nódusz alapjától a vessző felső végéig mérve háromszoros hosszúság esetén legalább 130 cm, egyszeres hosszúság esetén legalább 40 cm, a nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

b) Alany dugványvessző esetén:

A nódusz alapjától a vessző felső rügyéig mérve legalább 55 cm, magyarországi forgalomba hozatalra legalább 35 cm, és felette továbbá a legalsó nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

c) Nemes dugványvessző esetén:

A nódusz alapjától a vessző felső rügyéig mérve legalább 40 cm, és felette továbbá a legalsó nódusz alatt legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen.

d) Nemes oltóvesszők esetén:

Legalább öt használható rüggyel rendelkező oltóvesszőnél az alsó nódusz alapjától a vessző felső végéig mérve legalább 50 cm, és a felső rügy felett legalább 3 cm-es vesszőcsonk legyen. Egyrügyes oltóvessző (oltócsap) esetében a minimális hosszúság 7 cm (a rügy felett legalább 2 cm, a rügy alatt legalább 5 cm).

2. Gyökeres európai szőlődugvány és gyökeres alany szőlődugvány

A) Átmérő:

A legnagyobb átmérő, amelyet a legfelső vessző alatti ízköz közepén mérve legalább 5 mm.

B) Hosszúság (törzs, gyökértörzs):

A talpgyökerek kiindulásától a legfelső vessző vagy hajtás alapjáig a minimális hosszúság

a) gyökeres európai dugványoknál 40 cm,

b) gyökeres alany dugványoknál 35 cm.

C) Gyökerek

Minden növénynek legalább három, jól fejlett, kielégítően elosztott gyökere van. A 420 A alany fajta esetében elegendő kettő jól fejlett gyökér, ha az egymással szemben helyezkednek el.

D) Rügydugványból történt előállítás esetén pedig legalább a B) pont szerinti hosszúságig érett, sérüléstől mentes.

3. Gyökeres szőlőoltvány

A) Törzs (gyökértörzs): legalább 35 cm, ebből az alany legalább 33 cm hosszú, a talpgyökér kiindulásától a vessző (hajtás) alapjáig mérve.

B) Gyökerek: legalább három jól fejlett és kielégítően elosztott talpgyökere van. A 420 A alanyú oltványoknál elegendő kettő jól fejlett átellenes gyökér.

C) Oltásforradás: az oltás helye kielégítően, szabályosan beforradt, az oltásforradás szilárd.

4. Termesztőedényes ültetési anyagok

A) A vegetációs időben levő ültetési anyagoknak – a vesszőérettség kivételével – meg kell felelniük a III. pont 2. és 3. alpontban előírtaknak. A gyökérzet a termesztőedényt jól szője át, hajtása víztelített, növekedésben levő legyen.

B) Nyugalmi állapotban levő ültetési anyagoknak meg kell felelniük a III. pont 2. és 3. alpontban előírtaknak.

5. In vitro (mikroszaporítás) szaporításból származó ültetési anyagok

Az in vitro szaporítás során előállított szaporítóanyagoknak – a vessző átmérője kivételével – az in vivo (hagyományos) továbbnevelés után meg kell felelniük a III. pont 2–4. alpontban előírt követelményeknek.

7. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok kötegelése

Szaporítóanyag áruféleségtől függően a következők szerint kell a csomagolási egységeket, kötegeket kialakítani:

Megnevezés	Előírt mennyiség a kötegben csomagolási egységben db
1. Gyökeres szőlőoltvány	25^x
2. Gyökeres európai szőlődugvány vagy gyökeres alany szőlődugvány	50^x
3. Nemes oltóvessző
legalább 5 használható rüggyel rendelkező	100 vagy 200
egyrügyes (oltócsap)	500 vagy ennek többszöröse zsákban
4. Alany oltóvesszők	100 vagy 200
5. Vitis vinifera és alany dugványvesszők	100, 200 vagy 500
6. Egyéb vesszők	200

_______

^x A kötegekből annak többszörösét képező csomag is készíthető, amelyet megfelelő műanyag zsákba, kartondobozba kell csomagolni.

8. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok jelölése

1. A csomagolási egységeket címkével kell ellátni. A címkének valamely tagállam hivatalos nyelvén a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) ,,EK standard szaporítóanyag'' megjelölés,

b) a címkéért és zárásért felelős neve és címe vagy azonosító száma,

c) a tagállam certifikációt végző hatóságának megjelölése,

d) a tétel hivatkozási száma,

e) a fajta és klón neve, oltványoknál az alany és nemes fajta egyaránt,

f) a szaporítóanyag kategóriája,

g) előállító ország,

h) mennyiség,

i) hosszúság alany oltóvessző esetén, amennyiben a tagállam kivételt engedélyez a legkisebb hosszúság tekintetében,

j) botanikai név.

1.1. Gyökeres dugványnál és oltványnál elegendő az 1. pont a)–h) és j) alpontjaiban szereplő adatok feltüntetése.

2. Prebázis, bázis és certifikált kategóriájú szaporítóanyagok esetén fel lehet tüntetni a következő kiegészítő információt:

,,A bázis szaporítóanyagokat, valamint a bázis szaporítóanyagot megelőző anyagokat a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat megvizsgálta, és mentesnek találta, a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt károsítóktól.''

2.1. A szaporításhoz használt bázis szaporítóanyag és certifikált szaporítóanyag esetében a kiegészítő információ utalhat a fertőző leromlásra és a levélsodródásra, az alany szőlővesszők esetében pedig a levélfoltosságra. Ezeket a vizsgálatokat hivatalosan el kell fogadtatni. A vizsgálatokat legalább három éven keresztül egy hivatalosan elismert és felügyelt hatóságnak kell végeznie.

2.2. A Módszertani Útmutató szerint a vizuális szemle után laboratóriumi (ELISA és/vagy molekuláris) vizsgálat, lágy- és fásszárú indikátornövényeken végzett biotesztelési módszerek alkalmazhatók.

2.3. A géntechnológiával módosított fajták esetében a géntechnológiai módosítás tényét és módját is fel kell tüntetni a címkén.

3. Minimális méretek:

a) az alany és nemes oltóvesszőnél és dugványvesszőnél 110 mm x 67 mm,

b) gyökeres dugványoknál és oltványoknál 80 mm x 70 mm.

9. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

A szaporítóanyag felhasználáshoz és forgalomba hozatalhoz előírt származási igazolvány mintája

Termelő (forgalmazó) neve, pontos címe:				Szőlő származási igazolványVevőpéldány			Vevő neve, pontos címe:			Sorszám:
Regisztrációs száma: Telefon:							Telefon:
Tétel- szám	Kate- gória*	Árumegnevezés (pl: gyökeres szőlőoltvány)	Alany fajta, klón neve, száma, vírustesztelési száma		Nemes fajta, klón neve, száma, vírustesztelési száma			Viszonteladásnál			Mennyiség db
								Termelő neve, székhelye	Származási ig. száma










Az előírásnak megfelelő minőséget igazolom.						Fenti mennyiségű árut az előírás szerinti minőségben átvettem.
P. H.				.............. év ........... hó ......... nap		P. H.
................................................ termelő (forgalmazó) aláírása						................................................ átvevő aláírása

* Kategória: származásfokozat.

10. számú melléklet a 90/2004. (V. 18.) FVM rendelethez

Szőlő szaporítóanyagok mintavétele és vizsgálata

1. Mintavétel

1.1. A mintavétel célja

A mintavételre

– közvetlen (vizuális, érzékszervi) vizsgálat,

– laboratóriumi vizsgálat,

– ellenőrző termesztés és biológiai tesztelés

céljából kerülhet sor.

1.2. A mintavétel módja és a minta mennyisége

1.2.1. A szőlő szaporítóanyagot (tételt) a mintavételre úgy kell előkészíteni, hogy abból késedelem és akadály nélkül lehessen mintát venni, továbbá a tétel egyöntetűsége szemrevételezéssel megállapítható legyen.

1.2.2. A mintavétel előtt meg kell állapítani a mintázandó tétel mennyiségét és a rendelkezésre álló bizonylatok (származási igazolvány, nyilvántartási napló) alapján a tételt azonosítani kell.

1.2.3. A szőlő szaporítóanyagból úgy kell mintát venni, hogy az az egész tételt reprezentálja. A minta mennyiségét a vizsgálat módjától és céljától, valamint a tétel mennyiségétől és egyöntetűségétől függően gyökeres szaporítóanyagból az 1. táblázat, szaporító alapanyagokból a 2. táblázat szerint kell meghatározni.

1.2.3.1. A 2. oszlop alatti mintamennyiségeket 1000 db-ig néhány, 1001–10 000 db-ig 10, 10 001–100 000 db-ig 20, további 100 000 db-onként további 10-10 kötegből (csomagolási egységből) kell egyenlő arányban venni.

1.2.3.2. A 3. és a 4. oszlop szerinti mintákat a 2. oszlop szerinti mintából kell elkülöníteni, oly módon, hogy az az eredeti minta átlagos minőségét képviselje.

1.2.4. A mintavételről – ha a mintát nem közvetlenül vizsgálat céljára veszik vagy a vizsgálatra nem a mintavétel helyén kerül sor, hanem máshol kívánják megvizsgáltatni – jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) a mintavétel helyét és időpontját,

b) a termelő és vásárolt tétel esetén a forgalmazó nevét és címét,

c) a mintavételkor közreműködők nevét, beosztását és munkahelyét,

d) a tétel fajtáját (oltvány esetében alanyát is), genetikai és növényegészségügyi (virológiai) kategóriáját, továbbá mennyiségét,

e) a mintavétel módját,

f) a mintavétel célját és a minőséghiba megadását,

g) a szaporítóanyag tárolásának helyét, módját és körülményeit,

h) a minta beküldésére kötelezett nevét és lakcímét,

i) a minta mennyiségét,

j) a minta vizsgálatát végző intézmény nevét és pontos címét,

k) a tételre vonatkozó hatósági rendelkezéseket (zárlat, forgalomba hozatali vagy felhasználási korlátozás),

l) a vett minta rendeltetését, annak közlésével, hogy a mintát a vonatkozó előírások megtartásával vették.

1.2.4.1. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó minőségvita alkalmával a külön jogszabályok előírásait figyelembe kell venni mind az eljárás, mind a jegyzőkönyv felvétele során.

1.3. A minta jelölése

1.3.1. A mintát – ha az nem kerül közvetlen vizsgálatra – maradandó módon, függő jeltáblával úgy kell megjelölni, hogy az azonosítható legyen.

1.3.2. A jeltáblán fel kell tüntetni:

a) a mintavétel alapját képező szaporítóanyag-tétel mennyiségét,

b) a szaporítóanyag-minta fajtáját (oltvány esetén alanyát is), genetikai és növényegészségügyi (virológiai) kategóriáját, továbbá mennyiségét,

c) a mintavétel idejét, helyét,

d) a mintavételi jegyzőkönyv számát,

e) a mintavevő nevét, beosztását és munkahelyének nevét, címét.

1.3.3. A mintakötegen (kötegeken) el kell helyezni a tétel kötegéről származó árucímkét is.

1.4. A minta csomagolása

A mintát úgy kell csomagolni, hogy a szaporítóanyag-minta minőségében és mennyiségében a mintavételtől a vizsgálat megkezdéséig változás ne következzen be. A csomagolóanyag zárható nyílását fémzárral vagy műanyag zárral le kell zárni, olyan módon, hogy a csomag tartalmához a zár megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni.

1.5 A minta szállítása, tárolása

A szaporítóanyag-mintát úgy kell szállítani és tárolni, hogy annak minőségében változás ne következzen be, a csomagolóanyag és a fémzár (vagy egyéb zár) sértetlen maradjon.

1. táblázat

A szaporítóanyag-tétel mennyisége, db	A minta mennyisége¹ gyökeres szaporítóanyagból, legalább, db
A szaporítóanyag-tétel mennyisége, db	Közvetlen vizsgálatokhoz² és az ellenőrző termesztés fajtatisztaság és életképességi vizsgálatához	Közvetlen vizsgálatokhoz³a gyökértörzs, a hajtás és a rügy életképességének meghatározásához; a termesztőedényes szaporítóanyag gyökérzetének vizsgálatához	Laboratóriumi vizsgálatokhoz és az ellenőrző termesztés fajtaazonossági vizsgálatához
100-ig 101 – 1 000 1 001 – 10 000 10 001 – 100 000 100 001 – 500 000 500 000 felett	A tétel minden egyes darabja 100 200 300 400 500	3 10 20 30 40 50	3 5 10 15 20 30
¹ Nem egyöntetű (heterogén) tételből az előírt mennyiségnél több (1,5- vagy 2-szeres) mintadarabot kell venni.² Az 5.1., a 4.2., az 5.3. szakaszok és a 10. szakasz szerinti vizsgálatokhoz.³ A 4.3. és az 5.2. szakaszok szerinti vizsgálatokhoz. Ha a 3. oszlop szerinti minta vizsgálata alkalmával minőségi hibát állapítanak meg, akkor az 1000 db-nál kisebb tételek kivételével a vizsgálathoz a 2. oszlopban megadott mintamennyiséget kell kivenni.

2. táblázat

A szaporítóanyag-tétel	Az alapanyagból vett minta mennyisége¹legalább, db	A minta kötegszáma² legalább, db
1000-ig 1 001 – 10 000 10 001 – 100 000 100 001 – 500 000 500 000 felett	100 200 300 400 500	1–5 10 20 30 40
¹ Nem egyöntetű (heterogén) tételből az előírt mennyiségnél több (1,5- vagy 2-szeres) mintadarabot kell venni.² A mintát a kötegből (csomagolási egységből) egyenlő arányban kell venni.

2. Az egészségi állapot tüneti vizsgálata

Az egészségi állapotot a növény felületén a károsítók (vírus, baktérium, gomba, kártevő) megjelenési formája az általuk okozott károsító hatás, elváltozás, tünetek alapján kell vizsgálni.

A károsítók hatására jellemző elváltozások, tünetek (foltok, elszíneződés, torzulás, sejtburjánzás, penészgyep, szaporító képlet, rágási kár, szívásnyom stb.), vagy maga a kártevő (például atka) találhatók a növényen.

A tünetmentesség egyes károsítók (például vírusfertőzöttség) esetében nem jelenti egyértelműen a betegségtől való mentességet, mivel az látens (szemmel nem látható) formában is jelen lehet.

A növényegészségügyi állapotot a növényvédelmi hatóság a rendelkezéseinek megfelelően vett minták alapján és az előírt módszerekkel állapítja meg.

3. Egyéb vizsgálatok

3.1. A hiánybetegségeket, a túltápláltságot, a hő, vegyszer és gyomirtószer (herbicid) hatásait a termesztőedényes szaporítóanyagok hajtásán, a jellemző tünetek alapján kell vizsgálni.

3.2. A károsodás hatására a levél jellemzően elszíneződik vagy torzul.

3.3. Hiánybetegségtől és herbicidkárosodástól mentesnek kell tekinteni a szaporítóanyagot, ha a hajtás morfológiai bélyegei a fajtára jellemzőek, azon tünet, torzulás, elszíneződés stb. nem észlelhető.

4. A belső szövetrészek vizuális (érzékszervi) vizsgálata

4.1 Általános vizsgálati előírások

A szaporítóanyagot átmetszéssel, illetve feltárással kell megvizsgálni. A vizsgálatot a szaporítóanyag érettségére, életképességére, a fa- és a bélszövet arányára a minta minden egyes darabjánál el kell végezni.

4.2. A vessző és a talpgyökér érettségének, életképességének vizsgálata

4.2.1. A vessző érettségét, életképességét és a talpgyökér életképességét a szövetek állományának és színeződésének vizsgálatával kell ellenőrizni.

4.2.2. A vessző akkor érett, illetve életképes, ha:

a) a holt kéreg elparásodott, barna, az élő kéreg borsózöld,

b) a bélszövet elparásodott, barna,

c) a fatest kemény állományú, világoszöld,

d) a funkcionális szövetek nem haltak el, és nedvességgel a kellő mértékben telítettek (a metszési helyen összenyomva a kipréselt sejtnedv a metszési felületen látható).

4.2.3. A funkcionális szövetek (élő kéreg, kambium, fatest) elhalását a zöld részek kifakulása, majd barnulása, feketedése mutatja.

4.2.4. A talpgyökér életképes, ha:

a) a funkcionális szövetek csontfehérek, elhalástól mentesek (a funkcionális szövetek elhalását azok elbarnulása, feketedése jelzi),

b) a kéreg elparásodott, barna,

c) a gyökér nedvességgel kellő mértékben telített, rugalmas szövetállományú.

4.3. A gyökértörzs, a hajtás és a rügyek életképességének vizsgálata

4.3.1. A gyökértörzs, a hajtás és a rügyek életképességét a szövetek színeződésének vizsgálatával kell ellenőrizni.

4.3.2. Életképes a gyökértörzs, ha:

a) a funkcionális szövetek zöldesfehér vagy sárgásfehér színűek,

b) nedvességgel kellő mértékben telítettek,

c) a holtkéreg és a bélszövet barna.

4.3.3. A funkcionális szövetek elhalását azok barnulása, majd feketedése jelzi, amely az élő kéregre, a fatestre vagy azok összefüggő szektoriális részére terjed ki. A fatestben (főleg a szőlőoltvány oltásforradása közelében) lévő edénynyalábos (enzim okozta) barnulás nem kizáró ok. Jellemzője, hogy a barnulás csak a fatestben és apró pontok formájában, körkörösen látható az átmetszett gyökértörzs metszési felületén.

4.3.4. Életképes a rügy, ha a rügyalap és a rügy belseje (összes hajtáskezdeménye) élénkzöld és vízzel kellő mértékben telítve van.

4.3.5. A rügypusztulás tünetei: a rügyalap barna, illetve a hajtáskezdemények egy része vagy mindegyike élénkzöld színét elveszítette (szürkészöld, fehéreszöld), barnult vagy fekete. Teljes rügykárnak minősül, ha a rügyalap az összes hajtáskezdemény (fő- és mellékrügyek) károsodtak. Részleges rügykár esetén a rügyalap életképes és a hajtáskezdemények egy része élénkzöld.

4.3.6. A hajtás életképes, ha:

a) a szár és a levelek szövetállománya nem barnul, zöld színű, a szár differenciálódott részén a bélszövet fehér, a háncs- és a faszövet zöld,

b) a hajtás növekedésben van, a tenyészőcsúcs nem károsodott.

5. Közvetlen vizsgálatok

5.1. A külső tulajdonságok vizsgálata

5.1.1. Általános vizsgálati előírás

A vizsgálatoknak az üzemi minősítés alkalmával a szaporítóanyag-tétel minden egyes darabjára, átadás-átvétel, hatósági ellenőrzés és minősítés alkalmával a szaporítóanyag-mintára kell kiterjedniük.

5.1.2. A méret vizsgálata

A gyökértörzs, a vessző, a vesszőcsonk, a hajtás és a gyökerek hosszúságát mérőszalaggal, illetve egyéb hosszúsági mérésre alkalmas eszközzel, a vessző és a gyökér átmérőjét, a vessző fa- és bélszövetének vastagságát tolómércével kell vizsgálni.

5.1.2.1. Ültetési anyagok esetén az előírt méreteket a következő helyeken kell mérni:

a) az éves vessző (hajtás) vastagságát az ízköz közepén,

b) a gyökértörzs hosszúságát a legalsó talpgyökértől az éves vessző (hajtás) alapjáig,

c) a gyökér hosszúságát a gyökértörzstől mérve annak visszavágásáig,

d) a gyökeres szaporítóanyag éves vesszőjének hosszúságát a vessző alapjától az érett vesszőrész végéig,

e) a hajtás hosszúságát a hajtás alapjától a hajtáscsúcsig,

f) a gyökér átmérőjét a gyökér alapjától 3 cm-re.

5.1.2.2. Szaporító alapanyagok esetén az előírt méreteket a következő helyeken kell mérni:

a) a szaporító alapanyag hosszúságát a legalsó nódusztól a vessző felső végéig,

b) a vesszőcsonk hosszúságát az első nódusztól lefelé, illetve a felső nódusztól felfelé a vessző végéig,

c) a vessző átmérőjét, a fa- és bélszövet vastagságát a vessző felső végén lévő ízköz közepén, arra merőlegesen.

A vessző átmérője a legvékonyabb és a legvastagabb átmérő átlaga.

Ha a szaporítóanyag méretei az előírt méretektől szemmel láthatóan nem térnek el, azokat nem kell mérni.

5.1.3. A talpgyökér vizsgálata

5.1.3.1. A talpgyökerek számát és körkörösségét a gyökértörzsön való elhelyezkedésének ellenőrzésével kell vizsgálni.

5.1.3.2. Körkörös a talpgyökérzet, ha legalább három talpgyökér a gyökértörzs ellentétel oldalán, illetve jól elosztottan, közel egyenletesen helyezkedik el.

5.1.4. Az oltásforradás vizsgálata

5.1.4.1. A gyökeres szőlőoltvány oltásforradását hajlító próbával kell ellenőrizni: a törzset és a nemes részt az oltásforradás mellett megfogjuk és több irányba óvatosan meghajlítjuk, és a hajlítgatást szemmel követjük.

5.1.4.2. Körkörös az oltásforradás, ha a hajlítgatás közben nem nyílik fel, nem mutatkozik forradási hézag, azaz körkörösen zár.

5.1.4.3. Ha a hajlítgatás közben az oltvány az összeforradásnál eltörik, de a forradás hézagmentes vagy legfeljebb 2 mm-en hiányos, az oltásforradást akkor is körkörösnek kell tekinteni.

5.1.5. A sérülés vizsgálata

5.1.5.1. A jégverés, fagy, művelőeszköz stb. okozta esetleges sérülést a gyökértörzsön, a talpgyökereken, a vesszőn, a hajtáson és a rügyeken kell megvizsgálni, ez utóbbiak nyugalmi állapotát is vizsgálni kell.

5.1.5.2. Sérüléstől mentesnek és csonkmentesnek kell tekinteni a szaporítóanyagot, illetve annak egyes részeit, ha:

a) a gyökértörzs teljes egészében, a talpgyökérzet és a vessző vagy a hajtás az előírás szerinti hosszúságig sérüléstől mentes,

b) a sérülés csak a holt kérget károsította, illetve az beforradt (nem nyílt) és felülete elparásodott,

c) a rügy (termesztőedényes vegetációs időben nevelt gyökeres szőlő szaporítóanyag hajtásán lévő téli rügy) nyugalmi állapotban van: nem duzzadt, nem hajtott ki, a rügypikkely ép, sérüléstől mentes,

d) a vesszőn és a gyökértörzsön a hónaljhajtás, kacs, fürt és vessző eltávolítása után keletkezett seb beforradt vagy az annak eltávolítása után maradt csonk legfeljebb 1 mm-es, a keletkezett seb felülete a nódusz, illetve a gyökértörzs kerületének 20%-át nem haladja meg,

e) az alanyvessző és az európai (nemes) dugványvessző görbüléstől, csavarodástól mentes.

5.1.6. A morfológiai érettség és a hajtásfejlettség vizsgálata

5.1.6.1. A vessző és a gyökér érettségét a kéregrész színeződése, a hajtásfejlettséget mérete és morfológiai bélyegei alapján kell vizsgálni.

5.1.6.2. Morfológiailag érett a vessző, ha a holt kérge a fajtának megfelelő színű (leggyakrabban világos- vagy vörösbarna), rajta zöld részek nincsenek, a levélnyomok elparásodtak.

5.1.6.3. A gyökér érett, ha felülete elparásodott, színe sárgás vagy vörösesbarna.

5.1.6.4. A hajtás fejlett, ha a szabványban előírt hosszúságot elérte és a morfológiai bélyegek alapján a fajta meghatározható.

5.1.7. A vízállapot vizsgálata

A víztartalom káros mértékű csökkenését a kéreg alaki változásának, a hajtás vízellátottságának és a termesztőedényes szaporítóanyag termesztőközegének ellenőrzésével kell vizsgálni. Káros mértékű a vízveszteség, ha:

a) a szaporítóanyagon a kéreg a szövetek térfogatcsökkenése miatt – főként a talpgyökéren – ráncos,

b) a hajtás hervadt vagy száradt, turgeszcenciáját tartósan elvesztette,

c) a termesztőközeg száraz tapintású.

5.1.8. A fajtaazonosság és a fajtatisztaság vizsgálata

5.1.8.1. A fajtaazonosságot és a fajtatisztaságot a vegetációs időben, nevelés alatt lévő szaporítóanyagokon a hajtás morfológiai bélyegei alapján kell vizsgálni.

5.1.8.2. Fajtaazonos a szaporítóanyag, ha a szaporítóanyag-tételnek megadott fajtára jellemző morfológiai bélyegei vannak.

5.1.8.3. Fajtatiszta a szaporítóanyag, ha a szaporítóanyag tételen belül a morfológiai bélyegek egyöntetűek, a tétel idegen fajtájú, illetve fajú egyedtől mentes.

5.2. A termesztőedényes szaporítóanyag gyökérzetének vizsgálata

5.2.1. A termesztőedényes szaporítóanyag gyökérzetét a termesztőedény és a termesztőközeg óvatos eltávolítása után kell vizsgálni (például vízsugárral történő lemosatás).

5.2.2. A gyökerek számát, méretét, körkörösségét, egészségi állapotát és az életképességét – a vegetációs időben lévő szaporítóanyag fejlettségét és életképességét kivéve – az 5.1.2., az 5.1.3., az 5.1.5., az 5.1.6., az 5.1.7., a 2. és a 4.2. szakaszok szerint kell vizsgálni, továbbá meg kell állapítani, hogy a termesztőközeget milyen mértékben szőtték át és milyen mértékben nőttek ki a termesztőedényből (közegből).

5.2.3. A vegetációban lévő termesztőedényes szaporítóanyag gyökérzetét a gyökér felületének és szöveteinek színeződése alapján kell vizsgálni.

5.2.4. Megfelelő minőségű a gyökérzet, ha:

a) a nyugalomban lévő (fásodott vesszőjű) szaporítóanyag gyökérzete az előzőekben felsorolt szakaszok szerinti vizsgálat alapján megfelelőnek bizonyult és a termesztőközeget átszőtte, abból legfeljebb kisebb része nőtt ki,

b) a vegetációban lévő szaporítóanyag gyökérzete a nyugalomban lévő szaporítóanyagra előírt követelményeknek megfelel azzal a kivétellel, hogy a gyökér érettsége (parásodott, sárga, felületi barnulása) nincs megkövetelve, de a gyökérzet funkcionális szövete nem lehet barnult, száradt, nem kellő vízállapotú, fehér, növekedésben lévő, tovább a termesztőedényből nem nőtt ki.

5.3. A fa- és a bélszövet arányának vizsgálata

5.3.1. A fa- és a bélszövet arányát a vessző felső ízközének közepén a vesszőre merőlegesen vágott metszlapon kell meghatározni, az 5.1.2. szakasz szerint mérve.

5.3.2. Ha a metszlap kör alakú és az élőkéreg, valamint a fatest vastagsága egyenletes, akkor az élőkéreg és a fatest vastagságának kétszerese aránylik a bélszövet átmérőjéhez.

5.3.3. Ha a metszlap nem kör alakú, akkor az élő kéreg és a fagyűrű legnagyobb és legkisebb vastagságának összege aránylik a bélszövet legnagyobb és legkisebb átmérőjének átlagához.

6. Laboratóriumi vizsgálatok

6.1. A vegyszerszennyezettség vizsgálata

A szaporítóanyag életképességére káros vegyszerszennyezettséget a vegyszer vagy a szermaradvány meghatározására alkalmas analitikai módszerrel kell vizsgálni.

6.2. A baktérium- és a vírusbetegség vizsgálata

A betegség esetleges jelenlétét annak meghatározására alkalmas vizsgálati módszerek (tesztelés) alapján kell vizsgálni.

6.3. A nedvességtartalom meghatározása

A vesszők nedvességtartalmát az arra alkalmas vizsgálati módszerrel kell megállapítani, és tömegszázalékban kell kifejezni.

6.4. A szénhidráttartalom meghatározása

A vesszők szénhidráttartalmát az arra alkalmas vizsgálati módszerrel kell megállapítani és szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva, százalékban kell kifejezni.

7. Ellenőrző termesztés

7.1. A szaporítóanyagok fajtaazonosságát, fajtatisztaságát és életképességét szabadföldi ellenőrző termesztés útján kell vizsgálni.

7.2. A fajtaazonosságot a morfológiai bélyegek alapján kell vizsgálni.

7.3. A fajtatisztaságot a morfológiai bélyegek alapján kell vizsgálni, és az esetleges fajtakevertséget is meg kell határozni, és százalékban kell kifejezni.

7.4. Az életképességet a szaporító alapanyag iskolázása, a gyökeres szaporítóanyag visszaiskolázása útján kell vizsgálni.

7.5. Életképesnek kell tekinteni a szaporítóanyagot, ha meggyökeresedett, kihajtott és vitális vitorlával rendelkezik.

8. A szőlő szaporítóanyag károsodásának okai, tünetei

A szőlő szaporítóanyag leggyakrabban a szakszerűtlen tárolás, kezelés és a károsítókkal való fertőződés vagy elemi csapások miatt károsodik. A közvetlen vizsgálat során – főként hosszabb tárolás után – gyakran már csak a szövetbarnulás (elhalás) ténye állapítható meg, de egyes esetekben a károsodás oka is meghatározható. A gyakoribb károsodás tünetei a következők:

8.1. Befülledés: a rügy megpuhul és belseje sárgászöld, majd barna, a vesszőn és a gyökértörzsön a kéregrész, valamint a gyökér szövetei kocsonyás állományúvá válik, majd megbarnul.

8.2. Fagykár: a fás szaporítóanyagon a zöld részek előbb kifakulnak, illetve az élő szövetek barnulnak, feketednek. A hajtás hervad (az idősebb levél márványozott), majd elszárad.

8.3. Peronoszpóra (Plasmopara viticola): a vesszőn szabálytalan alakú szürkésbarna foltok, a levélen a felszínen olajzöld foltok, a fonákon fehér penészgyep láthatók.

8.4. Lisztharmat (Uncinula necator): a vesszőn szabálytalan alakú barnáspiros foltok vannak, súlyos fertőzéskor a vessző fekete, a hajtáson fehéresszürke gombaszagú penészgyep van, amely letörölhető (az epidermisz a száron felrepedhet).

8.5. Szürkepenész (Sclerotinia fuckeliana, Botrytis cinerea): a szaporítóanyag különböző részén konidiumokból álló szürke penészgyep található, a vesszőn fehéres foltok sötétbarna szklerociumokkal.

8.6. Fakórothadás (Coniella diplodiella): a vesszőn részben vagy az egész ízközre kiterjedő barna, piknidiumoktól jellegzetesen pontozott, érdes tapintású foltok láthatók.

8.7. Botryospheria stevensii: a vessző sötétbarnára színeződik, felületén fekete piknidiumok vannak.

8.8. Gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens): a szaporítóanyagon (leggyakrabban a gyökértörzsön) különböző nagyságú karfiolszerű, heterogén szövetállományú (háncs- és faszövetek vegyesen) sejtburjánzás található, amely kezdetben világos-, majd sötétbarna színű.

8.9. A szőlő levélsodródás vírusa (Grapevine leafroll virus): az idősebb levelek a fonák felé besodródnak, durva szövetűek, törékenyek, az érközi mező halványsárga (fehér fajtákon) vagy vörös (vörös fajtákon), az erek mellett vékony zöld sáv látható.

8.10. A szőlő fertőző leromlás vírusa (Grapevine fanleaf virus) a levélen az erek legyezőszerűek, a levél széle erősen fogazott, vállöble nyitott; a vesszőn (hajtáson) kettős vagy többszörös rügy, szalagosodás, ízközben kacs és villás elágazás található.

8.11. A szőlő sárga mozaikvírusa (Grapevine yellow mosaic virus): a fiatal levélen az erek sárgák és az erek mentén mozaikszerű sárga elszíneződés van, a sárgulás a levél egy részére vagy egészére is kiterjedhet.

8.12. A szőlő érmenti szalagosodás vírusa (Grapevine vein banding virus): a főerek mentén szalagosan sárgás vagy sárgászöld elszíneződés van.

8.13. Arabisz mozaik vírus (Arabis mosaic virus): a levélerek sárgák, zöld megszakításokkal.

8.14. Hormonbázisú herbicidhatás: a levél csalánosodik (ginkgosodás), szövete durva, a levélerek fehéres színűek, a hajtások a nóduszoknál pattanva, könnyen törnek.

8.15. Vashiány: a levél erezete zöld, az érközi rész sárga vagy sárguló. A folyamat a vitorlától terjed az alsó levelek felé.

8.16. Cinkhiány: a levelek kicsik, a vállöböl nyitott, az erek és az érmenti keskeny sáv zöld, az érközi mező sárgászöld (márványozott), ívkörök rövidek.

8.17. Magnéziumhiány: az első leveleken az ér és az ér melletti sáv zöld, az érközi mező sárga (vörös fajtákon vörösödő).

8.18. Filoxéra (Viteus vitifolli): az európai fajták vékony gyökerén ,,gémorra'' emlékeztető torzulások, a vastagabb gyökereken dudorok találhatók.

8.19. Szőlőgubacsatka (Colomerus vitis): a levél színén dudorok, a fonákon besüppedő fehéres szőrös foltok vannak.

8.20. Szőlőlevélatka (Callepitrimerus vitis): súlyos fertőzéskor a hajtás rövid szártagú, a levelek kicsik, torzultak, a felső levelek zöldek, az alsók barnulók, a szár parásodott, pontozott. Enyhébb fertőzéskor a levélen az érközi mező a szívogatás hatására kivilágosodik, áteső fényben sárgán áttetsző.

8.21. Takácsatkák (Tetranychus fajok): a levél a szivogatások hatására fakul, majd barnul (vörösödik), a fejlett atkák szabad szemmel is láthatók.

8.22. Cserebogarak: a gyökéren és a gyökértörzsön a pajorok rágása következtében szabálytalan sérülések láthatók.

9. Laboratóriumi vizsgálatok

9.1. Laboratóriumi vizsgálatot bármely érdekelt fél a károsítók meghatározására és a vegyszerszennyezettség megállapítására az illetékes Szolgálattól, a nedvességtartalom és a szénhidráttartalom vizsgálata céljából az Intézettől kérhet.

9.2. A szaporítóanyag laboratóriumi vizsgálatát hatósági ellenőrzés vagy minősítés alkalmával akkor rendelik el, ha a közvetlen vizsgálat során:

a) karantén vagy veszélyes károsítóval való fertőzöttség gyanúja merül fel, és ez a tünetek alapján nem egyértelmű,

b) a szaporítóanyagra káros vegyszer (például herbicid) általi károsítás gyanúja merül fel,

c) a szaporítóanyag szikkadt.

10. Ellenőrző termesztés

Ellenőrző termesztést a bármely érdekelt fél az Intézettől kérheti. A kitermesztést az Intézet Fajtakitermesztő Állomása (Monorierdő) végzi.

A rendeletet a 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet 20. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2007. január 5. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

90/2004. (V. 18.) FVM rendelet

a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

90/2004. (V. 18.) FVM rendelet

a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról¹