93/2004. (V. 26.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról¹

2004.06.03.

A szakképzésről szóló – az 1995. évi LXXXIV. és a 2003. évi XXIX. törvénnyel módosított – 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet – 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított – mellékletében (a továbbiakban: Melléklet) szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei közül az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, az állam által elismert – a földművelésügyi ágazatba tartozó – szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit visszavonom, egyidejűleg ezen szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapítom.

(2) A Melléklet e rendelet 3. számú melléklete szerinti szakképesítésekkel és az ezekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

(3) A Mellékletből törlésre kerülnek az e rendelet 4. számú melléklete szerinti szakképesítések, illetve szakmai és vizsgakövetelmények.

2. § E rendelet 1–4. számú mellékleteit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kell közzétenni.²

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben a rendelet hatálybalépését követően beindított felkészítésben, az iskolai rendszerű képzésben a hatálybalépést követően megkezdett tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról rendelkező 9/1998. (VIII. 7.) FVM rendelet.

1. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az R. – 68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított – mellékletéből az alábbi szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményei kerülnek visszavonásra:

A szakképesítés
68/2003. (VI. 23.) FVM rendelettel megállapított			64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete szerinti
sorszáma	OKJ azonosító száma	elnevezése	sorszáma	OKJ azonosító száma	elnevezése	szakmai követelményeit megállapító rendelet száma
2.	52 3439 03	Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus	98.	41 5 3129 16 90 22	Mezőgazdasági áruforgalmazó technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
5.	31 6203 01	Állatkerti állatgondozó	19.	22 2 6139 06 30 02	Állatkerti állatgondozó	4/1995. (II. 24.) FM
6.	34 6280 01	Állattartó-telepi gépész	142.	26 2 82 99 02 22 01	Állattartó telepi gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
8.	31 6203 02	Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)	22. 28. 23. 34.	22 2 6139 06 10 02 22 2 6135 06 10 03 22 2 6133 06 10 05 22 2 6132 06 10 06	Baromfi- és kisállattenyésztő Juhtenyésztő Sertéstenyésztő Szarvasmarha tenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
9.	52 6203 01	Állattenyésztő és állategészségügyi technikus	49.	23 5 3124 16 63 01	Állattenyésztő és állategészségügyi technikus	4/1995. (II. 24.) FM
10.	31 6203 10	Általános állattenyésztő	21.	22 2 6131 06 10 01	Állattenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM
18.	51 8429 01	Digitálistérkép-kezelő	121.	20 4 5399 13 90 04	Térképtáros	10/1996. (IV. 24.) FM
20.	33 6207 01	Dísznövénykertész	137.	24 2 6116 05 30 01	Dísznövénykertész	10/1996. (IV. 24.) FM
21.	21 6207 01	Dísznövénytermelő	50.	24 1 6116 05 40 02	Dísznövénytermelő	4/1995. (II. 24.) FM
27.	52 6222 05	Élelmiszer-analitikus technikus	89.	15 5 3113 16 64 05	Élelmiszer-analitikus technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
30.	54 6222 15	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus	26.	15 5 3117 16 20 04	Élelmiszer-ipari gépésztechnikus	4/1995. (IV. 24.) FM
32.	55 6222 01	Élelmiszeripari menedzser (a szakirány meg-jelölésével)	168.	55 6222 01	Élelmiszeripari menedzser	9/1998. (VIII.7.) FVM
34.	52 6222 13	Élelmiszeripari technikus (a szakterület meg-jelölésével)	12. 65. 86. 83. 7. 36. 39. 63. 66. 40.	15 5 3113 16 64 02 15 5 3113 16 64 01 15 5 3113 16 64 04 15 5 3113 16 64 16 15 5 3113 16 64 07 15 5 3113 16 64 14 15 5 3113 16 64 15 15 5 3113 16 64 10 15 5 3113 16 64 03 15 5 3113 16 64 08	Cukoripari technikus Bor- és üdítőital-ipari technikus Édesipari technikus Erjedés- és üdítőital-ipari techn Hús- és baromfi-ipari technikus Tartósítóipari technikus Tejipari technikus Növényolajipari technikus Dohányipari technikus Malomipari és keverék-takarmány-gyártó technikus	4/1995. (II. 24.) FM 27/1995 (VII. 21.) FM 10/1996. (IV. 24.) FM 10/1996. (IV. 24.) FM 64/1994. (XII.15.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 27/1995. (VII.21.) FM 27/1995. (VII.21.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
35.	52 6222 14	Élelmiszer-minősítő technikus
36.	34 6280 02	Erdészeti gépész	130.	26 2 8312 02 22 06	Erdészeti gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
37.	52 5452 01	Erdészeti gépésztechnikus	131.	26 5 3117 16 20 06	Erdészeti gépésztechnikus	10/1996. (IV. 24.) FM
39.	33 6262 01	Erdészeti szakmunkás	59.	29 2 6219 05 10 01	Erdészeti szakmunkás	27/1995. (VII.21.) FM
40.	54 6262 01	Erdésztechnikus	150.	52 6262 01	Erdésztechnikus	37/1997. (V. 16.) FM
41.	21 6262 01	Erdőművelő	110.	29 1 6219 05 10 02	Erdőművelő	10/1996. (IV. 24.) FM
44.	31 5262 03	Fafeldolgozó	132.	13 2 7349 04 54 01	Fafeldolgozó	10/1996. (IV. 24.) FM
45.	52 5411 05	Fafeldolgozó technikus	112.	13 5 3129 16 54 02	Fafeldolgozó technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
47.	21 6207 02	Faiskola-kezelő	80.	24 1 6117 05 10 04	Faiskola kezelő	10/1996. (IV. 24.) FM
48.	31 6280 02	Fakitermelési gépkezelő	163.	31 6280 02	Fakitermelési gépkezelő	37/1997. (V. 16.) FM
49.	31 6262 01	Fakitermelő	57.	29 1 6213 05 10 05	Fakitermelő	27/1995. (VII.21.) FM
52.	52 5401 04	Földmérő és térinformatikai technikus	93.	20 5 3112 16 90 04	Földmérő technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
54.	53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus	151.	53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus	37/1997. (V. 16.) FM
55.	21 6280 03	Fűrészipari gépkezelő	111	13 1 8125 04 61 06	Szalag- és körfűrészkezelő	10/1996. (IV. 24.) FM
56.	32 5233 01	Fűrészipari szerszámélező	62.	13 2 7343 03 10 05	Fűrészipari szerszámélező	27/1995. (VII.21.) FM
58.	33 6201 01	Gazda II.	54.	20 2 6140 05 90 04	Gazda (mezőgazdasági szak-munkás(	27/1995. (VII.21.) FM
59.	33 6249 01	Gombaszakellenőr	117.	21 9 3249 07 90 07	Gombaszakellenőr	10/1996. (IV. 24.) FM
61.	52 6249 02	Gombatoxikológus	118.	21 9 3249 07 90 08	Gombatoxikológus	10/1996. (IV. 24.) FM
65.	21 6207 03	Gyümölcstermelő	76.	24 1 6114 05 30 02	Gyümölcstermelő	10/1996. (IV. 24.) FM
67.	31 6272 01	Halász	29.	22 2 6311 06 20 01	Halász	4/1995. (II. 24.) FM
74.	52 3435 03	Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző	123.	49 4 4129 10 20 03	Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző	10/1996. (IV. 24.) FM
79.	51 6207 01	Kertépítő és –fenntartó	138.	24 2 6118 05 30 03	Kertépítő és -fenntartó	10/1996. (IV.24.) FM
80.	33 6207 03	Kertész	128.	24 2 6129 05 30 04	Kertész	10/1996. (IV.24.) FM
82.	34 6280 03	Kertészeti gépész	116.	26 2 82 93 02 22 13	Kertészeti gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
89.	31 6203 05	Lótenyésztő	42.	22 2 6134 06 10 04	Lótenyésztő	4/1995. (II. 24.) FM
92.	31 6203 06	Méhész	27.	22 2 6139 06 20 02	Méhész	4/1995. (II. 24.) FM
94.	51 6201 02	Mezőgazdasági gazdaasszony I.	100.	20 4 6140 08 60 02	Képesített mezőgazdasági gazdaasszony	10/1996. (IV. 24.) FM
95.	31 6201 01	Mezőgazdasági gazdaasszony II.	67.	20 2 6140 04 60 01	Mezőgazdasági gazdaasszony	27/1995. (VII.21.) FM
96.	33 6280 01	Mezőgazdasági gépész	94.	26 2 8293 02 22 16	Mezőgazdasági gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
97.	52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus	96.	26 5 3117 16 20 21	Mezőgazdasági gépésztechnikus	10/1996. (IV. 24.) FM
98.	34 6280 04	Mezőgazdasági gépjavító (a tevékenység megjelölésével)	35. 37. 41. 40.	26 2 7433 02 22 17 26 2 8293 02 22 15 26 2 7433 02 22 18 26 2 7449 02 33 09	Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági dízeladagoló-javító Mezőgazdasági hidraulika-javító Mezőgazdasági jármű-elektromos szerelő	4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM 4/1995. (II. 24.) FM
102.	33 6249 03	Mezőgazdasági kovács (a tevékenység meg- jelölésével)	165.	33 6207 02	Mezőgazdasági és patkoló kovács	37/1997. (V. 16.) FM
103.	55 6249 01	Mezőgazdasági menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével)	169.	55 6249 01	Mezőgazdasági menedzser-asszisztens	40/2000. (VII.19.) FM
104.	21 6201 02	Mezőgazdasági munkás	99.	20 1 6140 05 90 07	Mezőgazdasági munkás	10/1996. (IV. 24.) FM
105.	55 5452 01	Mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens (a szakirány megjelölésével)	172.	55 5452 01	Mezőgazdasági műszaki menedzser asszisztens	7/2002. (I. 17.) FVM
107.	52 6201 01	Mezőgazdasági technikus	31.	20 5 3124 16 62 04	Mezőgazdasági technikus	4/1995. (II. 24.) FM
111.	21 6280 02	Motorfűrész-kezelő	56.	26 1 8312 04 61 05	Motorfűrész-kezelő	27/1995. (VII.21.) FM
113.	31 6280 07	Növénytermesztő gépész	95.	26 2 8293 02 22 21	Növénytermesztő gépész	10/1996. (IV. 24.) FM
114.	31 6206 02	Növényvédő és méreg raktár-kezelő	51.	52 2 6411 05 60 02	Növényvédő és méregraktár-kezelő	27/1995. (VII.21.) FM
116.	21 6207 05	Parkgondozó	46.	24 1 6118 05 30 06	Parkgondozó	4/1995. (II. 24.) FM
131.	21 6207 06	Szőlőtermelő	134.	24 1 6115 05 30 08	Szőlőtermelő	10/1996. (IV. 24.) FM
140.	52 5401 03	Térképész-technikus	127.	20 5 3129 16 90 26	Térképész-technikus	10/1996. (IV. 24.) FM
145.	51 5212 01	Vágóállat-minősítő	82.	51 5212 01	Vágóállat minősítő	40/2000. (VII. 19.) FVM
147.	51 6207 02	Vincellér	119.	24 2 6129 01 90 07	Vincellér	10/1996. (IV. 24.) FM
149.	51 7862 05	Virágkötő-berendező	115.	24 2 6129 03 90 08	Virágkötő berendező	10/1996. (IV. 24.) FM
150.	21 6207 08	Zöldség- és fűszernövény-termelő	77.	24 1 6113 05 30 09	Zöldség- és fűszernövény-termelő	10/1996. (IV. 24.) FM

2. számú melléklet a 93/2004. (V. 26.) FVM rendelethez

Az 1. számú mellékletben felsorolt szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei a következők:

2. Az Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3439 03

2. A szakképesítés megnevezése: Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3129

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3129	Egyéb technikusok (Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus)

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus a növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti ismeretek birtokában végzi és szervezi az ágazaton belüli áruforgalmazást, beszerzi a szükséges eszközöket, értékesíti a termelt termékeket, terményeket.

Tevékenységét jellemzi az ökonómiai szemlélet, a szociális felelősség. Munkavégzése során sok munka-, tűz-, környezet-, állatvédelmi-, személyi- és termékhigiéniai szabályt, biztonsági előírást kell betartani.

Fakultatív módon megszerezhető bizonyítványok, engedélyek birtokában gyakorolhat egyes tevékenységeket, pl. a növényvédő és méregraktár-kezelői tevékenységet az előírt méregraktár-kezelői bizonyítvánnyal, a külkereskedelmi ügyintézői munkakört a különbözeti szakvizsga letételével, továbbá vállalhat számítógépes ügyintézői munkakört is a kiegészítő szakvizsga birtokában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
55 3434 01	Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens
55 6249 01	Mezőgazdasági menedzser asszisztens

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Önálló vállalkozás létrehozása és működtetése.

A vállalkozás működtetéséhez szükséges szervezeti rendszer kialakítása, a tevékenység koordinálása, ellenőrzése.

A mezőgazdasági termelés természeti, közgazdasági és társadalmi feltételeinek megfelelően a termelés anyag-, eszköz- és munkaerő ellátásának biztosítása.

A mezőgazdasági termékek árupályái mentén termeltetési, felvásárlási, minősítési, elsődleges feldolgozási, értékesítési feladatok megszervezése.

Alapvető adminisztrációs, információátviteli, ügyviteli, adózási feladatok számítógépes megoldása.

A vállalkozás tevékenysége törvényi hátterének ismeretében a környezetkímélő gazdálkodás és a biztonságos munkavégzés biztosítása.

Idegen nyelvű folyamatos, érthető beszéd.

2. Elméleti követelmények

Mezőgazdasági ismeretek terén

− ismeri a mezőgazdaság által termelt termékek jelentőségét, jellemzőit, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagokat, eszközöket,

− ismeri a mezőgazdasági termelés természeti feltételeit,

− ismeri a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási kódokat,

− felismeri az elsődleges feldolgozási lehetőségeket,

− ismeri a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemzőit, tulajdonságait,

− felismeri a növényvédelem és a talaj kultúrállapota fenntartásának jelentőségét,

− ismeri az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi és állatvédelmi előírásait, ajánlásait,

− megérti az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseit,

− elemezni tudja a termelési, raktározási technológiákat a mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásuk alapján,

− meghatározza a tárolási, raktározási módokat,

− összefüggéseket keres a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között.

Agrár-közgazdaságtan terén

− ismeri a makrogazdasági körforgást, a pénz szerepét a gazdaságban,

− ismeri a makrogazdaság működését,

− ismeri a kulcskategóriákat, a közgazdasági elemzés módszereit, a vállalatok szerepét a piacokon,

− ismeri az EU mezőgazdasági szabályozásának alapelveit /CAP/,

− megmagyarázza a pénz funkcióit, a bankrendszer felépítését,

− leírja az állam szerepét a gazdaságban,

− jellemzi a piaci szabályozást, a vállalat kínálatát, a termelői magatartást,

− leírja az EU kialakulását, felépítését, megmagyarázza működési elveit,

− elemzi a beruházási változatokat, a tevékenység vállalati hatását,

− a közgazdasági alapfogalmak, kategóriák ismeretében kiszámítja a termelés bevételét, költségét, nyereségét,

− értékeli a versenyszabályozás elemeit,

− értékeli a mezőgazdasági munkateljesítményt,

− elemzi a pénzforgalmi eszközöket,

− a folyamatosan változó közgazdasági feltételeknek megfelelően igazodik a piaci körülményekhez.

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás terén

− ismeri a mezőgazdaság helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét a nemzetgazdaságban,

− megnevezi az értékesítési csatornákat,

− emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,

− ismeri a marketingkommunikáció típusait,

− ismeri az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőit,

− ismeri az EU-s szabványokat,

− megmagyarázza az áruforgalmazás alapfogalmait, összefüggéseit,

− jellemzi a termelés és a forgalmazás kapcsolatrendszerét,

− definiálni tudja a jogi alapfogalmakat,

− elemezni tudja az árakat és a szállítási feltételeket,

− ábrázolja az áruk és termékek rendszerezését,

− megszerkeszti a legfontosabb szerződéstípusokat,

− kidolgozza az áruvá készítés rendszerét,

− megtervezi a raktározást, a tárolást, a szállítást, anyagmozgatást,

− elemzés után ok-okozati összefüggéseket keres a minőségre, az értékesítésre, a tárolásra, szállításra vonatkozóan,

− igazodik a megváltozott vállalati és piaci körülményekhez.

Marketing terén

− ismeri a marketing fogalmát, eszköztárát, a vállalati marketing-szervezetek típusait,

− ismeri az agrárpiaci rendtartás általános rendelkezéseit, intézmény- és eszközrendszerét,

− ismeri az értékesítési csatorna szerepét,

− ismeri a promóciós eszközöket,

− ismeri a nemzetközi marketing sajátosságait,

− ismeri az EU közös agrárpolitikáját,

− ismeri a szervezeti piacok szerepét,

− ismeri a piaci és vállalkozói árképzés formáit,

− jellemzi a piac alapelemeit és működését,

− jellemzi a fogyasztói és vásárlói magatartást,

− jellemzi a marketing stratégiákat,

− leírja a piaci kockázatok okait és mérséklésük formáit,

− irányítani tudja a marketingkutatás folyamatát,

− meghatározza a mintavétel típusait,

− megbecsüli a piaci lehetőségeket,

− a piaci szegmentációnak megfelelően meghatározza a termék áruvá készítésének módjait,

− összeállítja az egyes termékekkel kapcsolatos marketing-mixet,

− a termeltetés és az értékesítés számára megbecsüli a termék-életciklus aktuális szakaszát.

Vezetés- szervezés terén

− ismeri a menedzsment fogalmát, feladatát, a menedzsment irányzatokat,

− ismeri az üzleti etika és a szociális felelősség kérdéseit,

− ismeri a döntéshozatal lépéseit,

− ismeri a tervezés alapfunkcióit,

− ismeri a nemzetközi menedzsment fogalmát,

− megérti a szervezeti struktúra felépítését és elhatárolja az egyes vezetési szintekhez tartozó hatásköröket,

− igazolni tudja az emberek viselkedését és annak befolyásolását,

− jellemzi a szervezés funkcióit,

− észreveszi a körülmények által diktált motiváló tényezőket,

− aktivizálja a rendelkezésre álló munkaerőt a feladat megoldására és a szakmai képzésekre,

− felvázolja a kisebb vállalkozások vezetési, szervezeti rendszereit,

− észreveszi és kezeli az egyszerűbb konfliktusokat, a stressz-helyzeteket, az alkalmazottak szervezeti változásokra adott reagálását,

− illusztrálja a menedzsment információs rendszerét,

− használja az információ átvitelének korszerű eszközeit,

− kidolgozza a termelési folyamat irányítását,

− irányítja az ellenőrzést és az operációs kontrollt,

− kidolgozza a munkacsoportok teljesítményének ellenőrzési módjait, az értékelést,

− azonosul a különböző vezetési szintű feladatokkal,

− stratégiai és taktikai tervezésnél összeegyezteti a szociális felelősség kérdését és a profit érdekeltséget.

Vállalkozási ismeretek terén

− ismeri a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőit,

− ismeri a vállalkozási formákat,

− megjegyzi a vállalkozás beindításának feltételeit, a finanszírozás lehetőségeit,

− észreveszi a nyereség növelésének lehetőségeit,

− ismeri a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdéseket, az agrártámogatások rendszerét,

− jellemzi a vállalkozás környezetét,

− értékeli a kockázati tényezőket,

− összeállítja a működéshez szükséges eszközök listáját,

− megválasztja a vállalkozás szervezeti formáját, elszámolási rendszerét,

− egyszerű számításokkal értékeli a fejlesztési, beruházási változatokat,

− üzleti tervet készít a célnak megfelelően,

− a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzéseket, árbevétel számításokat végez, fedezeti diagramot készít.

Kereskedelmi és számviteli ismeretek terén

− ismeri a statisztikai alapfogalmakat és a belkereskedelmi törvényt, a kereskedelem szerepét a gazdálkodás folyamatában,

− ismeri a külkereskedelmi ügylet típusait és a fizetési módokat a külkereskedelemben,

− jellemezni tudja a kereskedelmi vállalatokat,

− a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítja a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,

− statisztikai viszonyszámokat számol, statisztikai adatokat közöl,

− kezeli a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programokat,

− számlát állít ki az értékesítésről,

− irányítja a kiskereskedelmi forgalomban a beszerzéseket, a készletezést, az áru- és -pénzforgalom elszámolását és az értékesítést,

− intézi a vásárlók minőségi kifogásait,

− elkészíti a zárlati feladatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− ismeri a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatát,

− ismeri a munkaegészségügyi feltételeket, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásait,

− megjegyzi az üzemi balesetre vonatkozó legfontosabb szabályokat,

− leírja a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítését,

− jellemzi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

− kiválasztja a környezetvédelmi szempontból megfelelő eljárásokat és technológiákat,

− el tudja végezni az alapvető elsősegély-nyújtási műveleteket, a balesetek adminisztrációját,

− az anyagok és a feltételek ismeretében választja ki a tűzoltás eszközeit,

− kezeli a tűzoltó készülékeket,

− felismeri a környezetkárosítás tényét és lehetőségét,

− ellenőrzi az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartását,

− megteszi a szükséges munkavédelmi intézkedéseket.

Közlekedési és műszaki ismeretek terén

− ismeri a KRESZ fogalmait, meghatározásait,

− ismeri a KRESZ szabályait,

− ismeri a géprajzi alapfogalmakat,

− megjegyzi a gépészetben alkalmazott fontosabb fémes és nem fémes anyagok tulajdonságait,

− felismeri a gépelemeket, a tüzelő- és kenőanyagokat,

− megmagyarázza az egyes közlekedési taktikákat,

− jellemzi az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítését, működését,

− jellemzi a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működését,

− jellemzi a szállítás és rakodás gépeit,

− jellemzi a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit, a karbantartás sorrendjét,

− a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően üzemelteti,

− a KRESZ szabályainak megfelelő közlekedési magatartást tanúsít,

− gondoskodik a karbantartáshoz, az üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzéséről,

− kiválasztja az adott szállítási feladat megoldásához szükséges erő-, munka- és rakodógépeket.

Idegen nyelv terén

− megérti a lassú és tiszta idegen nyelvű beszédet,

− megérti a folyamatos személyes vagy telefonbeszélgetés lényegét,

− a leggyakoribb élethelyzeteknek megfelelően folyamatosan és érthetően beszél,

− tájékozódó kérdéseket tesz fel és ilyen kérdésekre válaszol,

− kifejezésre juttatja legfontosabb beszédszándékait,

− alkalmazza az alapvető nyelvtani szerkezeteket,

− szótár használatával megérti a használati útmutatók, utasítások, kérdőívek, jelzőtáblák, feliratok, közérdekű információk, értesítések, telexek, táviratok, hirdetések, tájékoztatók szövegét,

− korlátozott szókinccsel, de egyértelműen és érthetően ír,

− alkalmazza a számokat és az egyszerűbb szimbólumokat,

− kitölti a vámáru-nyilatkozatot, kérdőívet, vízumkérő lapot,

− szótár segítségével levelet ír.

3. Gyakorlati követelmények

− felismeri és megnevezi a mezőgazdaságban előállított termékeket, terményeket, valamint a termelésben alkalmazott anyagokat,

− megmutatja a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeit,

− kiszámítja a termeléshez szükséges, adott technológiának megfelelő vetőmag, egyéb szaporítóanyag, műtrágya, növényvédő szer, öntözővíz, csomagolóeszköz szükségletet,

− kiszámolja a mezőgazdasági erő- és munkagépek karbantartásához, üzemeltetéséhez szükséges alkatrész, üzemanyag szükségletet,

− alapvető gazdaságossági számításokat végez és gondoskodik ezek megjelenítéséről,

− elvégzi az áruforgalmazással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,

− kezeli az áruforgalmazáshoz kapcsolódó számítógépes programokat,

− kezeli az irodai felszereléseket,

− előkészíti és lebonyolítja a mezőgazdasági áruforgalmazáshoz kapcsolódó szerződéskötéseket,

− elvégzi az alapvető gazdasági műveletek bizonylatolását,

− elvégzi a mezőgazdasági termékek és termények szabvány vagy egyéb vonatkozó előírások szerinti minősítését,

− a kiskereskedelmi áruforgalmazás nyilvántartási, adatszolgáltatási és adózási feladataival összefüggésben kezeli a számítógépes programokat, és elvégzi az előbbiekben említett feladatokat,

− statisztikai adatgyűjtéshez az előírásoknak megfelelően adatot szolgáltat,

− elvégzi a termeléssel, értékesítéssel összefüggő legfontosabb talajtani, -takarmányozástani, fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatokat,

− elvégzi az erő- és munkagépek napi karbantartását,

− elvégzi a kiskereskedelmi áruforgalmazás napi teendőit,

− megszervezi a leltározást,

− gondoskodik a megrendelésekről, a beérkezett anyagok, eszközök szakszerű tárolásáról,

− megszervezi a betakarítással, tárolással, szállítással kapcsolatos feladatokat,

− megállapítja a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának lehetőségeit, szervezi ezek munkáit,

− ellenőrzi a munkavégzés személyi, tárgyi feltételeit,

− ellenőrzi, és szükség estén gondoskodik a munkák munka-, tűz- és környezetvédelmi és egyéb biztonsági előírásainak betartásáról.

4. Személyi követelmények

− A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

− Az agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus személyi jegyeire legyen jellemző az önállóság, a kreativitás, a kitartás, a kockázatvállalás, a kritikusság és a tisztesség.

− Rendelkezzen jó kommunikációs készséggel. Legyen érdeklődő, önképzéssel tartson lépést a tudomány, a technika fejlődésével. Alakítsa ki magában a gyors helyzet-felismerési és döntési képességet. Legyen racionálisan kockázatvállaló.

− Az üzleti életben tartsa tiszteletben partnerei elvárásait, érdekeit.

− Viselkedését jellemezze kulturált magatartás, tiszteletadás.

− Alakuljon ki benne az önálló vállalkozói készség.

− Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

Az agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikusképzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

− Írásbeli vizsga

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsgán az FVM által, az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Ha az esszé kérdés komplex feladat, akkor a vizsgázók figyelmét a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben szerepeljen a mezőgazdasági ismeretek, a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás, valamint az agrár-közgazdaságtan tantárgyak tananyaga.

Az írásbeli vizsga három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:

− mezőgazdasági ismeretek: 20 %

− mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás: 60 %

− agrár-közgazdaságtan: 20 %

Az írásbeli esszéfeladat csak a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgy tananyagából kerülhet ki.

A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, melyek az említett írásbeli vizsgatantárgyak ismeretanyagát ölelik fel.

A vizsgázók a három tantárgy vizsgakövetelményeinek egy írásbeli vizsga keretében tesznek eleget. Az írásbeli vizsgára egy érdemjegyet kapnak.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

− marketing,

− vezetés-szervezés,

− vállalkozási ismeretek.

A marketing vizsgatárgy:

− a marketing fogalmi rendszere, összefüggései, eszközei,

− a piac és kategóriái,

− a marketingkutatás és a marketinginformációs rendszer,

− az élelmiszerfogyasztói magatartás,

− a szervezeti piacok,

− a piaci kockázatok és mérséklésük formái,

− a piaci szegmentáció és a piaci pozicionálás,

− a termék és a termékszolgáltatás tényezői,

− az értékesítési csatorna szerepe,

− az árak és a szállítási feltételek,

− a marketing kommunikációs és promóciós eszközök,

− marketing a vállalati szervezetben,

− marketingstratégiák,

− nemzetközi marketing,

− az agrárrendtartás és intézményrendszere

témaköröket foglalja magába.

A vezetés-szervezési ismeretek vizsgatárgy:

− a menedzsment fogalma,

− a menedzsment irányzatok,

− társadalmi felelősség és etika,

− a döntéshozó rendszer,

− célok, stratégiák és üzletpolitikák,

− a tervezés alapfunkciói,

− a termelésirányítás,

− a szervezés,

− a szervezeti struktúra,

− az ellenőrzés,

− a motiváció,

− a vezetés,

− a munkacsoportok,

− a konfliktus és stressz,

− kommunikáció és információátvitel,

− menedzsment információs rendszerek,

− a végrehajtás értékelése, bérezés, jutalmazás,

− nemzetközi menedzsment,

− munkaerő-gazdálkodás,

− az emberek szervezeten belüli képzése,

− a viselkedéskultúra alapjai,

− társas viszonyok,

− metakommunikáció,

− az üzleti élet

témaköröket foglalja magába.

A vállalkozási ismeretek vizsgatárgy:

− a vállalkozás fogalma, jellemzői,

− a gazdálkodó szervezetek csoportosítása,

− a kisvállalkozások szerepe a gazdaságban,

− a vállalkozási formák közötti választás szempontjai,

− a vállalkozás makro- és mikrokörnyezete,

− piacgazdaság, piac,

− marketing, marketingstratégiák,

− a vállalkozások erőforrásai,

− a vállalkozások reálszférája,

− a vállalkozás és a vállalkozó,

− a vállalkozás beindításának lépései,

− üzleti terv készítése,

− a vállalkozás felelőssége,

− a költségekkel kapcsolatos fogalmak,

− a vállalkozás eredménye,

− a vállalkozás pénzügyei,

− a vállalkozás stratégiai tervezése,

− a cég tőkeköltségvetése,

− beruházás, beruházási változatok értékelése,

− vagyonértékelés, amortizáció,

− a vállalkozás kockázata,

− adózási ismeretek,

− társadalombiztosítás,

− munkajogi és munkaügyi ismeretek,

− az agrárszabályozás alapelvei,

− az agrártámogatások formái és igénybevételük

témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek száma, a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy szakterületenként (minősítés és vizsgálat, illetve számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése) legalább 10-10 feladat, a termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok, felismerési feladataiból legalább 15 x 10 féle dolgot tartalmazó csoport szerepeljen a vizsgafeladatok között.

A vizsgán a munkafeladatok végrehajtására - a vizsgázónak legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) minősítés és vizsgálat

(növénytermesztési-, kertészeti-, állattenyésztési termékek és termények minősítése, laboratóriumi vizsgálatok)

b) számítógép-kezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelése

(a számítógép-kezelés összevonható a többi feladattal)

c) termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok felismerése. A vizsgára előkészített felismerendő dolgok száma minimum 150 kell, hogy legyen, ebből a vizsgázónak a kijelölt 10-30 db-ot kell felismernie, és legfeljebb 40%-ot tévedhet.

Az egyes szakterületek tételei az alábbi részekből állnak:

− növénytermesztési termékek felismerése, minősítése,

− állattenyésztési termékek felismerése, minősítése,

− kertészeti termékek felismerése, minősítése,

− erdészeti termékek felismerése,

− meteorológiai vizsgálatok,

− laboratóriumi vizsgálatok,

− a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,

− a traktor napi karbantartása,

− irodai eszközök kezelése,

− üzleti levelek készítése,

− szerződéskötés,

− bizonylatok kitöltése,

− szakmai számítások elvégzése,

− számla kiállítása az értékesítésről,

− készletnyilvántartás,

− statisztikai adatszolgáltatás,

− fedezetszámítás,

− alapvető könyvviteli munkák végzése,

− az adatok számítógépes megjelenítése,

− leltározási feladatok végzése, szervezése,

− magtárak, raktárak és egyéb tároló helyek üzemeltetése,

− a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának szervezése.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

− a mezőgazdaság által termelt termékek, valamint a termeléshez szükséges ipari anyagok, eszközök ismerete,

− a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi, betakarítási módok ismerete,

− emlékezik az egyes termékek, termények legfontosabb szabványelőírásaira,

− az elsődleges feldolgozási lehetőségek ismerete,

− a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemző tulajdonságainak ismerete,

− az Európai Unió mezőgazdasági termelésre vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer higiéniai, állat-egészségügy és állatvédelmi előírásainak, ajánlásainak ismerete,

− az egyes technológiákhoz tartozó műveletek és az alkalmazás összefüggéseinek megértése,

− a termelési, raktározási technológiák mennyiségre és minőségre gyakorolt hatásának elemzése,

− tárolási, raktározási módok meghatározása,

− összefüggések keresése a terület természeti tényezői, a fajta, a technológia, a mennyiség és a minőség között,

− a makrogazdasági körforgás, a pénz szerepe a gazdaságban, a makrogazdaság működésének ismerete,

− a közgazdasági kulcskategóriák, az elemzési módszerek, a vállalatok piaci szerepének ismerete,

− az EU mezőgazdasági szabályozása alapelveinek /CAP/ ismerete,

− EU kialakulás, felépítés, működési elvek leírása, magyarázata,

− a pénz funkcióinak, a bankrendszer felépítésének magyarázata,

− az állam gazdasági szerepének leírása,

− a piaci szabályozás, a vállalati kínálat, a termelői magatartás, az értékesítési csatornák jellemzése,

− a termelés bevétele, költsége, nyeresége kiszámításának levezetése,

− a versenyszabályozás elemeinek ismerete, értékelése,

− az értékesítési csatornák, a mezőgazdaság helyének, és kapcsolatrendszerének ismerete,

− a marketing fogalmi rendszerének, alapösszefüggéseinek ismerete,

− a marketingkommunikáció típusainak, az egyes mezőgazdasági termékek forgalmazásának jellemzőinek ismerete,

− a marketingkutatás folyamatának megértése, a piaci becslések és előrejelzések, adatgyűjtési eljárások sajátosságainak ismerete,

− jogi alapfogalmak meghatározása,

− az árak és a szállítási feltételek elemzése,

− a raktározás, a tárolás, a szállítás, anyagmozgatás megtervezése,

− a piaci és vállalkozói árképzés formáinak ismerete,

− a piac alapelemeinek és működésének, a fogyasztói és vásárlói magatartásnak a jellemzése,

− a mintavétel típusainak meghatározása,

− a menedzsment fogalmának, feladatának, a menedzsment irányzatok, a nemzetközi menedzsment fogalmának ismerete,

− az üzleti etika és a szociális felelősség kérdései, a döntéshozatal lépései, a tervezés alapfunkcióinak ismerete,

− a szervezeti struktúra felépítése és a hatáskörök megértése,

− a szervezési funkcióik jellemzése,

− a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőinek, a vállalkozási formáknak az ismerete,

− a vállalkozás beindítása feltételeinek, a finanszírozás lehetőségeinek, a nyereség növelés lehetőségeinek megjegyzése,

− a fontosabb adózási, társadalombiztosítási, munkajogi, környezetvédelmi kérdések, az agrártámogatások rendszerének ismerete,

− a fejlesztési, beruházási változatok értékelése,

− a statisztikai alapfogalmak, a belkereskedelmi törvény, a kereskedelem szerepének ismerete,

− a számviteli előírásoknak megfelelően csoportosítani a vállalkozás eszközeit, a gazdasági műveleteket,

− üzleti levelek, szerződések, bizonylatok tartalmi elemeinek ismerete,

− a munka-, tűz- és környezetvédelem feladatának, a munkaegészségügyi feltételeknek, a Munka Törvénykönyv és a Környezetvédelmi Törvény legfontosabb előírásainak ismerete,

− a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítésének leírása,

− a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek jellemzése,

− a tűzoltó készülékek működésének megértése,

− az áruforgalmazás egyes munkáival kapcsolatos előírások betartása,

− a KRESZ fogalmainak, meghatározásainak, a KRESZ szabályainak ismerete, az egyes közlekedési taktikák magyarázata,

− a géprajzi alapfogalmak ismerete,

− az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítésének, működésének jellemzése,

− a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító-, és a növényvédelmi gépek működésének, a szállítás és rakodás gépeinek, a mezőgazdasági erő- és munkagépek fő szerkezeti egységeinek, a karbantartás sorrendjének jellemzése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− növénytermesztési termékek, állattenyésztési termékek, kertészeti termékek, erdészeti termékek felismerése,

− a mezőgazdaságban alkalmazott ipari eredetű anyagok, alkatrészek, gépelemek felismerése,

− a gépelemek, a tüzelő- és kenőanyagok felismerése,

− üzleti levelek-, szerződések készítése, bizonylatok kitöltése,

− növénytermesztési-, állattenyésztési-, kertészeti termékek minősítése,

− laboratóriumi vizsgálatok elvégzése,

− irodai eszközök kezelése,

− szakmai számítások elvégzése,

− készletnyilvántartás vezetése,

− statisztikai adatszolgáltatás,

− számla kiállítás az értékesítésről,

− az EU-s szabványok ismerete, alkalmazása,

− alapvető könyvviteli feladatok megoldása számítógépes program segítségével, az adatok számítógépes megjelenítése,

− leltározási feladatok végzése,

− tároló helyek üzemeltetési feladatainak, az elsődleges feldolgozás munkáinak szervezése,

− a traktor napi karbantartása,

− tűzoltóeszközök használata,

− legfontosabb szerződéstípusok szerkesztése,

− a számviteli adatok alapján egyszerű költségelemzés, árbevétel számítások végzése,

− statisztikai viszonyszámok számolása, statisztikai adatok közlése,

− a statisztikai adatok közléséhez, az eszköznyilvántartáshoz, a forgalmazáshoz, a könyveléshez kapcsolódó számítógépes programok kezelése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (szakterületenként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (szakterületre) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.)

A szakmai elméleti vizsgatantárgyak érdemjegyeit mezőgazdasági ismeretek, mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás tantárgyból, agrár-közgazdaságtan tantárgyból az írásbeli vizsga eredménye, marketing, vezetés-szervezés, vállalkozási ismeretek tantárgyakból a szóbeli vizsga eredménye adja.

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületeként értékelőlapot kell kitölteni.

A gyakorlati vizsga érdemjegyét szakterületenként, az a, b, c tételek osztályzataiból alakítja ki a vizsgabizottság. Javaslat a felismerési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):

*Felismert minta (db)*	*Százalékos felismerési arány*	*Érdemjegy*
9 – 10	90 – 100 %	jeles (5)
8	80 %	jó (4)
7	70 %	közepes (3)
6	60 %	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50 % vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsga a, b, c tételei közül a vizsgázó teljesítményének osztályzata egy tételből elégtelen, a szakmai gyakorlati vizsgaeredményét elégtelenre kell minősíteni. Javítóvizsgát az elégtelenre minősített tételrészből kell tenni.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen írásbeli, illetve gyakorlati vizsga esetén a vizsgázó a vizsgát folytathatja, azonban a vizsgarészt, tantárgyat /tantárgyakat/ meg kell ismételni.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Közlekedési és műszaki ismeretek

Mezőgazdasági ismeretek

Agrár-közgazdaságtan

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás

Marketing

Vezetés-szervezés

Vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és számviteli ismeretek

Idegen nyelv

Európai Uniós ismeretek (modul)*

* Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

Szakmai gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	1/13. év 37 hét *	2/14. év 37 hét *	3/15. év 34 hét *	Összesen
	*Kötelező elmélet*
1.	Osztályfőnöki óra	37	37	34	108
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	-	-	37
3.	Közlekedési és műszaki ismeretek	74	74	-	148
4.	Mezőgazdasági ismeretek	74	74	68	216
5.	Agrár-közgazdaságtan		111	68	179
6.	Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás	74	74	68	216
7.	Marketing	-	-	102	102
8.	Vezetés-szervezés	-	-	102	102
9.	Vállalkozási ismeretek	-	-	102	102
10.	Kereskedelmi és számviteli ismeretek	-	-	102	102
11.	Idegen nyelv	74	74	68	216
	Kötelező elmélet összesen	370	444	714	1528
	*Kötelező gyakorlat*	-
12.	Évközi gyakorlat	666	518	272	1456
13.	Nyári szakmai gyakorlat	80	80	-	160
	Kötelező gyakorlat összesen	746	598	272	1616
	Kötelező tantárgyak összesen	1116	1042	986	3144
14.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	-	74	68	142
15.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	-	-	68	68
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	-	74	136	210
Összes óraszám -ebből szakmai elmélet -ebből szakmai gyakorlat		1116 370 746	1116 518 598	1122 782 340	3354 1670 1684

*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.

**A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

5. Az Állatkerti állatgondozó

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állatkerti állatgondozó

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6139

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai

alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állatkertben tartott, illetve bemutatott állatok gondozása, tenyésztése speciális szakértelmet igényel. Az általános állattenyésztésben szerzett ismeretek az állatkertben tartott, zömében egzotikus fajokra nem vagy csak részben alkalmazhatók.

Az állatkerti állatgondozó feladata a hazai és vagy idegen földrészről származó állatokkal kapcsolatos napi teendők ellátása (ellenőrzés, takarítás, takarmány finom előkészítése, etetés, itatás, környezetgazdagítás, megfigyelés, tenyésztés és ennek feladatai).

Mivel az állatvilág veszélyeztetettsége állandóan nő, szükség szerint részt vesz a vissza- és újratelepítésekben az ehhez szükséges munkafolyamatok ellátásában.

Gondoskodik az állattartó körlet rendjéről, a látogatók informálását biztosító ismertető táblák helyes elhelyezéséről és tisztaságáról, valamint megfelelő kapcsolatot tart a látogatókkal.

Betartja mind az állategészségügyi, mind a humánhigiéniai, a munka-, valamint tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat a fertőzések, megbetegedések, tűz és balesetek elkerülése érdekében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
21 6203 01	Állatgondozó

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A zárt térben, állatkertben történő tartás, gondozás, takarmányozás, tenyésztés és felnevelés valamennyi állatfaj esetében:

− az állattartó helyek és azok környezetének rendben tartása,

− az állatok ellátása,

− az állatok megfigyelése, az egészségi állapot ellenőrzése, az állatorvos segítése,

− a tenyésztési munkákban való részvétel, egyedi megjelölésekben történő segédkezés.

Az állatok megfelelő környezetben történő elhelyezéséről való gondoskodás.

A műszaki létesítmények, szellőzés, hőmérséklet, világítás rendszeres ellenőrzése, kisebb hibák javítása.

A naprakész adminisztráció elvégzése.

Az állatkert ismeretterjesztő és kulturális küldetésének megvalósulásában történő részvétel.

Bárminemű rendellenesség azonnali jelentése.

2. Elméleti követelmények

Állattan terén

− ismeri az állatok biológiai szükségleteit,

− felsorolja az élővilág szerveződési szintjeit,

− ismeri a rendszerezés elvét, a rendszertani kategóriákat, állatai rendszertani helyét, rokonsági körét.

Tartástechnológia terén

− ismeri az egyes fajok egyedeinek szállítási módjait, feltételeit,

− ismeri az ivar- és kormeghatározás módszereit,

− megérti a tartással kapcsolatos előírásokat,

− megkülönbözteti a főbb állatcsoportok tartási igényeit,

− tudja az állatbefogási módszereket,

− értékeli a tenyésztési lehetőségeket, feladatokat.

Állatkerti ismeretek terén

− ismeri az állattartás hazai és nemzetközi szervezeteit,

− definiálja az állatkertek célját, küldetését,

− jártas az állatkerti munka rendjében és szabályaiban.

Természet- és állatvédelmi ismeretek terén

− ismeri az állattartás állatvédelmi szempontjait.

Etológia terén

− ismeri az állati viselkedésre / etológiára vonatkozó alapfogalmakat,

− megérti a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggéseket.

Takarmányozástan terén

− ismeri a főbb takarmányféleségeket, azok beltartalmi értékét,

− ismeri a takarmányok étrendi hatását, etethető mennyiségét,

− értékeli a takarmányféleségek minőségét.

Állatok egészségvédelme terén

− ismeri az állatok gyakoribb betegségének tüneteit,

− jellemzi az állatorvos utasítása szerinti egyszerűbb megelőző és gyógykezelő eljárásokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− ismeri a munkaterületén lévő anyagok /gyógyszerek, szérumok, tisztító és fertőtlenítőszerek/ hatását és alkalmazási területeit,

− ismeri a veszélyes állatokkal való bánásmódokat,

− ismeri az általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályokat,

− ismeri a munkavédelmi felszereléseket,

− ismeri az elsősegélynyújtás szabályait.

Ember és környezete terén

− ismeri az ökológiai alapfogalmakat.

Közönségkapcsolatok, etika terén

− ismeri a közönséggel való helyes bánásmód módszereit.

Zoopedagógia terén

− ismeri az állatkerti környezeti nevelés céljait, tapasztalatait,

− felismeri saját jelentőségét az állatkerti környezeti nevelés területén.

Környezetgazdagítás terén

− ismeri az állat környezetével szembeni igényeit,

− ismeri a környezet gazdagításának módszereit, lehetőségeit.

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek terén

− ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait, a tárgyalási technikát,

− ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,

− ismeri az adózás fogalmát és szerepét, a társadalombiztosítás szabályait,

− ismeri a szerződéskötés szabályait,

− felismeri az álláskeresési technikákat,

− felismeri a marketing jelentőségét, szerepét,

− értelmezi a bizonylatolás alapelveit,

− jellemzi a leltározás szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

− alkalmazza a fajok tartási, tenyésztési lehetőségeit,

− megtervezi, kialakítja, berendezi az új állattartó helyeket,

− észleli az állatoknál a megszokottól eltérő viselkedésmódokat,

− alkalmazza viselkedéstani/etológiai ismereteit,

− összeállítja az állategyed/ek napi takarmányát,

− végrehajtja a napi etetéssel, itatással, takarítással kapcsolatos feladatokat,

− végrehajtja az állatorvos által előírt megelőző és gyógykezelő eljárásokat,

− ellátja az állatorvos utasításainak megfelelően az állatokat,

− végrehajtja a szükséges mintabeszerzést,

− segédkezik az állatorvosi beavatkozásoknál,

− alkalmazza az állattartásra vonatkozó egészségügyi előírásokat,

− ismeri az állatkertben tartott fajok magyar nevét,

− végzi a nyilvántartásba vétel gyakorlati teendőit,

− alkalmazza a munkaterület technológiai eszközeit, meghibásodásuk esetén megjavítja azokat,

− használja területe munkavédelmi eszközeit,

− alkalmazza az állatok befogásával, szállításával kapcsolatos módszereket,

− felismeri a tartási problémákból eredő természetellenes viselkedést,

− használja az állattartással összefüggő létesítményeket és azok berendezéseit,

− megítéli az adott feladatoknál a megfelelő technikai megoldásokat,

− megvalósítja az új tartástechnológiai gyakorlatot,

− alkalmazza a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat,

− megóvja a mesterséges és természetes környezetet,

− gyakorolja szükség esetén az elsősegélynyújtást,

− alkalmazza a bizonylatolás alapelveit, a számlák és bizonylatok kezelésének szabályait,

− elkészíti munkaterületén a leltározást.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állatkerti állatgondozó rendelkezzék gyors reflexekkel és áttekintő képességgel, jó állóképességgel, legyen kiegyensúlyozott, rend- és tisztaságszerető, szeresse és tisztelje a gondjára bízott állatokat, emellett udvarias, szakszerű, türelmes és határozott fellépést tanúsítson a látogatókkal szemben.

Az állatkerti állatgondozó minden időjáráshoz alkalmazkodva változatlan lelkiismeretességgel lássa el munkáját abban a tudatban, hogy munkabeosztása és munkaidőhossza változó, az élőlényekkel való tevékenység kapcsán esetenként kiszámíthatatlan.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a különböző állatokkal folytatott munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges figyelemmegosztás képessége.

A képzés fogyatékosok számára iskolarendszerben is elvégezhető.

A testi- és szellemi fogyatékosság esetén pályaalkalmassági vizsgálat dönt a beiskolázhatóságról.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

− két éves állatkerti gyakorlat, vagy

− középfokú iskolai végzettség és 18 év feletti életkor,

− az állattenyésztésben dolgozók egészségügyi alkalmassága,

− kizáró ok a TBC minden formája,

− szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A tanfolyam elvégzése csak akkor fogadható el, ha a tárgyak és foglalkozások előírt aláírásait, beszámolóit, vizsgáit és gyakorlati jegyeit megszerezte, illetve a szakmai gyakorlatot igazoltan teljesítette. A részvételt a mindenkori tanfolyamvezető, illetve távollétében megbízottja igazolja.

Egy szabadon választott állat állatkerti tartásának és a közönség számára történő bemutatásának írásban való részletes ismertetése (min. 5 gépelt oldal).

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

− Írásbeli vizsga

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga tesztkérdések megoldásából áll, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza:

− állatkerti ismeretek,

− állattan, tartástechnológia,

− takarmányozástan,

− állatok egészségvédelme,

− etológia,

− természet- és állatvédelmi ismeretek,

− környezetgazdagítás,

− közönségkapcsolatok, etika,

− zoopedagógia,

− munka-, tűz- és környezetvédelem,

− ember és környezete,

− gazdálkodási és vállalkozási ismeretek.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

− Tartástechnológia (a vonatkozó természet- és állatvédelemi ismereteket is magába foglalja)

− Komplex tétel: (az állatkerti ismeretek és az etológia tantárgyakat foglalja magába)

− Komplex tétel: (a közönségkapcsolatok, etika, munka- és környezetvédelem, ember és környezete tantárgyakat foglalja magába).

A tartástechnológia vizsgatárgy:

− az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos tartás,

− az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos takarmányozás,

− az állatkertekben tartott állatcsoportokkal kapcsolatos állategészségügyi ismeretek.

Az állatkerti ismeretek témakörök

− az állatkertek környezetvédelmi feladatai, céljai,

− a hazai állatkertek szervezetei,

− az állatkertek nemzetközi szervezetei, azok feladatai,

− az állatkertek jelentősége a környezetvédelmi, biológiai oktatásban.

Az etológia témakörök

− a viselkedés és a külső környezet közötti összefüggések,

− állati viselkedésre vonatkozó alapfogalmak.

A természet- és állatvédelmi ismeretek témakörök:

− természet- és állatvédelmi szabályok, követelmények.

A közönségkapcsolatok, etika témakörök:

− az állatkerti oktatás alapjai,

− a látogatók aktivizálásának módszerei,

− a zooiskolai oktatásokban való részvétel módjai,

− a társadalmi viselkedés elemi normái,

− a fellépés, megjelenés, megszólítás formái.

A munka- és környezetvédelem témakörök:

− a veszélyes állatok és a velük való bánásmódok,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok.

Az ember és környezete témakörök:

− ökológiai alapfogalmak.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

− egy állattartási technika bemutatása a megfelelő eszközök igénybevételével,

− előírt takarmányadag összeállítása, kiadagolása egy adott faj egyedének,

− élő állattal kapcsolatos tevékenység (pl. befogás, állatorvosi kezelésben való segédkezés),

− közönségkapcsolati helyzet megoldásának bemutatása.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

− az állatkertek feladatának, a természet megőrzésében betöltött szerepének ismerete,

− védett/veszélyeztetett fajok tartása szabályainak és lehetőségeinek ismerete,

− a főbb állatcsoportok fogsági tartásának ismerete,

− a takarmányféleségek, azok beltartalmának és étrendi hatásainak ismerete,

− az élővilág szerveződési szintjeinek, rendszertani kategóriáinak ismerete,

− a viselkedés és a környezet kölcsönhatásának ismerete,

− az állatok betegségére vonatkozó tünetek ismerete,

− a munkaterületén található anyagok felhasználásának ismerete,

− az állatkerti környezeti nevelés és a kommunikáció formáinak ismerete,

− jegyzőkönyvek, szerződések és bizonylatok elkészítésének ismerete.

A gyakorlati vizsga tartalma

− adott állatfaj tartására alkalmas hely berendezése, az állat igényeinek kielégítése,

− állatbefogás végrehajtása,

− mintavétel elvégzése, gyógyszerbeadás és az állatorvosnak történő segédkezés végrehajtása,

− napi technikai munkák ellátása,

− takarmány összeállítása,

− takarmány tárolásának végrehajtása,

− segédeszközök karbantartása, használata,

− baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások betartása,

− napi illetve, időegységenkénti jelentés elkészítése,

− rendkívüli vagy vészhelyzetre való reagálás,

− közönségkapcsolati helyzetek megoldása.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra (feladatra) elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

A manuális tevékenységek értékelésénél a szakszerűséget, a pontosságot, a gyorsaságot, a szerszámok és eszközök szakszerű használatát, a minőségi követelmények és a munkavédelmi előírások betartását kell pontozni, és érdemjegyre átváltani.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a részterületenként elért érdemjegyek átlagolásával kell megállapítani. (Kerekítési tényezőként a manuális feladat-végrehajtás érdemjegyeit kell döntő súllyal figyelembe venni.)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Állatkerti ismeretek

Állattan

Állatok egészségvédelme

Etológia

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Ember és környezete

Természet- és állatvédelmi ismeretek

Zoopedagógia

Közönségkapcsolatok, etika

Tartástechnológia

Környezetgazdagítás

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Takarmányozástan

Európai Uniós ismeretek (modul)*

* Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI.23.) FVM rendeletben jelentette meg.

Szakmai gyakorlat

Zoopedagógia

Takarmányozástan

Alkalmazott szakmai gyakorlat

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

*Sor-* *szám*	*Tantárgy megnevezése*	*Javasolt* *35 hét x 5 nap* *
	*Kötelező elmélet*
1.	Osztályfőnöki óra	210 6 óra közismereti képzés a helyi tanterv szerint
2.	Testnevelés
3.	Helyi választás alapján
4.	Állatkerti ismeretek	45
5.	Állattan	50
6.	Állatok egészségvédelme	30
7.	Etológia	12
8.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	12
9.	Ember és környezete	25
10.	Természet és állatvédelmi ismeretek	25
11.	Zoopedagógia	20
12.	Közönségkapcsolatok, etika	30
13.	Tartástechnológia	70
14.	Környezetgazdagítás	8
15.	Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	15
16.	Takarmányozástan	24
	Kötelező elmélet összesen	366
	*Kötelező gyakorlat*
17.	Zoopedagógia	10
18.	Takarmányozástan	36
19.	Alkalmazott szakmai gyakorlat	483
	Kötelező gyakorlat összesen	529
20.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	35
21.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	70
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	105
Összes óraszám		1210

* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.

** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

6. Az Állattartó-telepi gépész

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 34 6280 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állattartó-telepi gépész

3. Hozzárendelt FEOR szám: 8293

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése és

szakmai előképzettség.

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai

alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
8293	Állattartó-telepi gépész

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állattartásban alkalmazott gépek és épület-gépészeti berendezések önálló üzemeltetése, betartva az állattartás technológiai feladatait. A kisebb javítások szakszerű és biztonságos elvégzése és a gépek karbantartása.

Ez a munkaterület az állatok olykor kiszámíthatatlan viselkedése miatt veszélyeket rejt magában. A szag ártalmak, a klimatikus viszonyok és a folyamatos tevékenység a szervezetet fokozottabban igénybe veszi.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
FEOR száma	Megnevezése
31 6280 10	Mezőgazdasági gépkezelő
31 6280 07	Növénytermesztő gépész
33 6280 01	Mezőgazdasági gépész
52 5452 02	Mezőgazdasági gépésztechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Mezőgazdasági erőgépek karbantartása.

Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése:

− közúton történő közlekedés, szállítás (csak vezetői engedély birtokában),

− erőgépek kezelő szerveinek használata.

Az épület-gépészeti berendezések karbantartása.

Az épület-gépészeti berendezések üzemeltetése:

− takarmány előkészítők,

− etetőberendezések,

− itatóberendezések,

− trágyaeltávolító,

− klímaberendezés,

− mosó-fertőtlenítő berendezés,

− fejőberendezés.

A telepen alkalmazott mezőgazdasági gépek és épület gépészeti berendezések javításában való részvétel.

Egyszerűbb gázhegesztési, bevont elektródás ívhegesztési és lánghegesztési munkák végzése.

Közúti szállítás végzése (csak vezetői engedély birtokában).

Különböző rakodási technológiák önálló alkalmazása (csak gépkezelői jogosítvány birtokában).

2. Elméleti követelmények

Gazdasági állatok tartástechnológiája terén

− megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait,

− megnevezi a legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentőségét, a küllemi sajátosságait, az ivar, a kor és hasznosítás szerinti elnevezésüket,

− felismeri a gazdasági állatok takarmányozásakor felhasznált takarmányokat,

− ismeri a legfontosabb gazdasági állatok tartástechnológiai előírásait,

− meg tudja különböztetni a különböző minőségű takarmányokat.

Állattartás gépei és épületei terén

− ismeri a gépcsoport fogalmát,

− felismeri az erő és munkagép kapcsolatok optimális feltételeit,

− felismeri az erőgépek, munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeit,

− ismeri a gépek javításának, karbantartásának, tárolásának, valamint a szállítás és rakodás általános szabályait,

− meg tudja nevezni az állattartó telepeken alkalmazott épület-gépészeti berendezések szerkezeti felépítését,

− ki tudja választani a karbantartás anyagait, eszközeit,

− azonosítani tudja a gépek és épület-gépészeti berendezések beállítási és üzemeltetési hibáit,

− összegezni tudja a gépek kezelésére, karbantartására vonatkozó ismereteket.

Hidraulika és pneumatika terén

− ismeri a hidraulika és pneumatika alapfogalmait,

− ábrázolni tudja a hidraulikus berendezéseket, folyamatábrákat.

Elektrotechnika területén

− felismeri az elektromos kapcsolási rendszer jelképes jelöléseit,

− felismeri az áramforrások kapcsolatát,

− megnevezi az aszinkron motorok szerkezeti egységeit, működését, indítását,

− megnevezi a villamos hajtású állattartó telepi gépek erősáramú berendezéseit.

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén

− ismeri a hegesztő berendezések felépítését, biztonságtechnikai előírásait,

− ki tudja választani a hibajavításhoz szükséges hegesztési technológiát.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− ismeri a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,

− felismeri a villamos berendezések biztonságtechnikáját, érintésvédelmét,

− meg tudja ítélni a speciális baleseti helyeket.

Vállalkozási ismeretek terén

− felismeri a kezelésükre bízott gépek, gépcsoportok gazdaságos üzemeltetésének módját,

− ismeri a gépi bérmunka-vállalkozással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,

− ismeri a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat,

− ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,

− ismeri az adózás szerepét és a szabályait,

− meg tudja szervezni a saját munkáját.

3. Gyakorlati követelmények

Gazdasági állatok tartástechnológiája terén

− el tudja végezni a legfontosabb gazdasági állatok tartásának technológiai feladatait,

− szakszerűen el tudja végezni a gépi fejést.

Állattartás gépei és épületei terén

− meg tudja mutatni az erőgépek, a munkagépek és az épület-gépészeti berendezések szerkezeti egységeit,

− meg tudja ítélni a gépbeállítási hibából adódó technológiai hibákat,

− felismeri az erőgépeken, a munkagépeken és az épület-gépészeti berendezéseken előforduló hibák, üzemzavarok okait, elhárításuk módját,

− be tudja állítani a gépeket és épület-gépészeti berendezéseket üzemelési helyzetbe,

− szét és össze tudja szerelni a különböző épület-gépészeti berendezéseket,

− el tudja végezni az erőgépeken, a munkagépeken és az épület-gépészeti berendezéseken a karbantartás műveleteit,

− kezeli a gépek, berendezések kezelő szerveit.

Hidraulika és pneumatika terén

− fel tudja szerelni és üzembe helyezni a rakodó berendezéseket,

− el tudja végezni a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek javítását, legyen a víz vagy akár a hidraulika rendszer része.

Elektrotechnika terén

− elvégzi az elektromos hálózat egyszerűbb javítását (biztosíték, kapcsoló, vezeték, világítótest cseréje).

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek terén

− el tudja végezni a gépek és épület-gépészeti berendezések javításához szükséges hegesztési és keményforrasztási feladatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− használja a biztonságtechnikai eszközöket,

− meg tudja ítélni a baleseti helyeket.

Járművezető-képzés terén

− alkalmazza a közlekedési szabályokat munkavégzésük során.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattartó telepi gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel.

Alakuljon ki benne az állatok iránti szeretet, türelem.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

− a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély („T” kategóriára, illetve „C+E” vagy „C1+E” kategóriára érvényes vezetői engedély),

− a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése,

− a képzési idő alatt szervezett járművezető-képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

A jogosítvány a vizsgára történő felkészítéssel együtt megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető-képzés kötelezően részét képezi az oktatásnak.

Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik.

Az OKJ 31 5233 01 számú eljárás szerinti hegesztő vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik, ez a szakmai vizsgára történő felkészüléssel együtt is megszerezhető.

2. A szakmai vizsga részei

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

2.1. A szóbeli vizsga tantárgyai

− A gazdasági állatok tartástechnológiája,

− állattartás gépei és épületei,

− munka, tűz- és környezetvédelem.

A gazdasági állatok tartástechnológiája vizsgatárgy:

− a fontosabb állatok takarmányozása,

− a fontosabb gazdasági állatok tenyésztése, nevelése,

− a fontosabb gazdasági állatok elhelyezése, tartása

témaköreit foglalja magába.

Az állattartás gépei és épületei vizsgatárgy:

− a gépek és épület-gépészeti berendezések szerkezeti felépítése,

− a gépek és épület-gépészeti berendezések beállítása, üzemelése,

− a gépek és épület-gépészeti berendezések karbantartása, hibaelhárítása

témaköreit foglalja magába.

Munka-, tűz- és környezetvédelem vizsgatárgy:

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköreit foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A végrehajtandó vizsgafeladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) a gépszerkezettan, karbantartás,

amely szerelési, beállítási feladatot tartalmaz

b) gépüzemelés,

amely az adott a szakterületnek megfelelő géppel, épület-gépészeti berendezéssel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.

A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

− Ismertesse az épület-gépészeti berendezések felépítését, működési elvét, karbantartását, üzemeltetési és munkavédelmi előírásait.

− Ismertesse a hegesztési eljárások lényegét és a munkavédelmi előírásait.

− Ismertesse a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait és tartástechnológiájukat.

− A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak megnevezése.

− A legfontosabb állatfajták tenyésztésének jelentősége, a küllemi sajátosságai, az ivar, a kor és hasznosítás szerinti elnevezésük ismertetése.

− A gazdasági állatok takarmányozásához felhasznált takarmányok jellemzése.

− Az erő- és munkagép kapcsolatok optimális feltételei.

− A hidraulikus és a pneumatikus rendszer főbb részeinek megnevezése.

− Az erőgépek, a munkagépek és rakodógépek szerkezeti egységeinek megnevezése.

− Az állattartó telepeken alkalmazott épület-gépészeti berendezések főbb szerkezeti részeinek megnevezése.

− Az aszinkron motorok szerkezeti egységeinek megnevezése, működésének és indításának ismertetése.

− A villamos hajtású állattartó-telepi gépek erősáramú berendezéseinek megnevezése.

− Az adózás szerepének és az adózás szabályainak ismertetése.

− Az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetének ismertetése.

− A különböző minőségű takarmányok jellemzése, kiválasztásának módja.

− A karbantartás anyagainak, eszközeinek kiválasztási szempontja.

− A gépek és az épület-gépészeti berendezések helytelen beállításának következményei.

− Ábrázoljon (jelképes jelöléssel) egy hidraulikus rendszert, amelyben van: tartály, szivattyú, hidromotor, szűrő, 4/3-as útváltó, fojtószelep, visszacsapószelep, nyomáshatároló szelep.

− Az egyes szerkezeti elemek javításához alkalmazott hegesztési eljárások megnevezése, ismertetése.

− Az állattartó telepeken (szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) végrehajtandó általános és speciális munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok ismertetése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− erő- és munkagépek karbantartása,

− erő- és munkagépek összekapcsolása, gépcsoportok kialakítása valamint üzemeltetése,

− épület-gépészeti berendezések karbantartása, javítása, üzemeltetése (takarmány előkészítők, etető- berendezések, itatóberendezések, trágyaeltávolítók, klímaberendezések, fejőberendezések, mosó- és fertőtlenítő berendezések, villanykarám)

− Az adott erőgép munkavégzésre alkalmasságának megállapítása.

− Az adott épület-gépészeti berendezés szabályos (jó) üzemelésének, működésének megállapítása.

− Az adott erő-, munkagép vagy épület-gépészeti berendezés beállítása, karbantartása.

− Villanykarám telepítése az adott gazdasági állat „őrzésére”.

− Az erőgép összekapcsolása az adott munkagéppel.

− Az adott erőgép, munkagép vagy épület-gépészeti berendezés üzemeltetése.

− Az adott erőgépen, munkagépen vagy épület-gépészeti berendezésen hibakeresés és a hiba kijavítása.

− Az adott gazdasági állatok tartástechnológiai feladatainak elvégzése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

A felkészítés során a mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező felmenthető a közlekedési és járművezetői ismeretek (járművezető-képzés tantárgy) oktatásán való részvételről.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét vizsgatárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai vizsgán az elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni.

A szakmai vizsgán a gyakorlati osztályzatot a gyakorlati vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. A kerekítés során a gépüzemeltetési feladat érdemjegye a meghatározó.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészen, vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg vizsgatárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet:

Gazdasági állatok tartástechnológiája

Állattartás gépei és épületei

Hidraulika és pneumatika

Elektrotechnika

Hegesztési, keményforrasztási ismeretek

Munka, tűz és környezetvédelmi ismeretek

Vállalkozási ismeretek

Járművezető-képzés

Európai Uniós ismeretek (modul)*

Szakmai gyakorlat:

Gazdasági állatok tartástechnológiája

Állattartás gépei és épületei

Hidraulika és pneumatika

Elektrotechnika

Hegesztés, keményforrasztás

Járművezetés

* Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) számú FVM rendeletben jelentette meg.

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Sorszám	Tantárgy megnevezése	Összes óra
	*Szakmai elmélet*
1.	Gazdasági állatok tartástechnológiája	60
2.	Állattartás gépei és épületei	99
3.	Hidraulika és pneumatika	40
4.	Elektrotechnika	30
5.	Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**	75
6.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	20
7.	Vállalkozási ismeretek	20
8.	Járművezető-képzés	56
	Szakmai elmélet összesen	400
	*Szakmai gyakorlat*
9.	Gazdasági állatok tartástechnológiája	105
10.	Állattartás gépei és épületei	204
11.	Hidraulika és pneumatika	49
12.	Elektrotechnika	42
13.	Hegesztési, keményforrasztási ismeretek**	175
14.	Járművezető-képzés***	25
	Szakmai gyakorlat összesen	600
Összes óraszám		1000

* A vizsgára bocsátáshoz szükséges mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély megszerzésének képzési feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet mindenkor érvényes szabályai szerint kell biztosítani.

** A 31 5233 01 OKJ számú eljárás szerinti hegesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint.

*** Tanulónként

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

8. Az Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma:31 6203 02

2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)

Az állatfaj megjelölése:

2.1. Baromfi- és kisállattenyésztő

2.2. Juhtenyésztő

2.3. Kecsketenyésztő

2.4. Sertéstenyésztő

2.5. Szarvasmarha-tenyésztő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1500

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai

alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga: -

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6136	Baromfitartó és -tenyésztő
6137	Kisállattenyésztő
6135	Juhtartó és –tenyésztő
6133	Sertéstartó és –tenyésztő
6132	Szarvasmarhatartó és -tenyésztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

A baromfi- és kisállatfajok szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Juhtenyésztő esetében

A juh szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Kecsketenyésztő esetében

A kecske szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Sertéstenyésztő esetében

A sertés szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

A szarvasmarha szaporítása, felnevelése, gondozása, ápolása, takarmányozása. Az állattartó telepen alkalmazott gépek üzemeltetése, egyszerű karbantartás, hibaelhárítás.

Valamennyi területen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során az állatok és műszaki berendezések miatt nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6203 10	Általános állattenyésztő
21 6201 01	Ezüstkalászos gazda
32 6201 01	Aránykalászos gazda
51 6201 01	Gazda I.
33 6201 01	Gazda II.
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01	Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Valamennyi állatfaj esetében

Állati termék higiénikus előállítása

Állattartás épületeinek és gépeinek üzemeltetése

A munka- és környezetvédelmi előírások betartása

Állattartással foglalkozó önálló vállalkozás fenntartása

A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Baromfihús, máj, tojás, toll előállítása

Nyúlhús előállítása

Prém előállítása

Tojás mesterséges keltetése

Naposállat, tenyészállat előállítása, értékesítése

A baromfitermékek piacképes állapotba történő előkészítése

Juhtenyésztő esetében

Tej, hús, gyapjú előállítása

A juhtej feldolgozása (gomolya, juhsajt)

Kecsketenyésztő esetében

Tej, hús előállítása

A kecsketej feldolgozása

Sertéstenyésztő esetében

Sertéshús előállítása

Tenyészállat előállítása

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Marhahús, tej előállítása

A tej elsődleges feldolgozása

Tenyészállat előállítása

2. Elméleti követelmények

Valamennyi állatfaj esetében

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− megnevezi a munka- és környezetvédelem feladatát, jogi szabályait,

− felismeri a baleset keletkezés okait,

− ismerteti a baleset és tűz bejelentési eljárását,

− elmondja az elsősegélynyújtás fontosabb szabályait,

− megnevezi a baleset-elhárítás szabályait,

− megnevezi a tűz- és érintésvédelem szabályait,

− felismeri az elektromos áram élettani hatásait,

− meghatározza a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

− kiválasztja az állattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat és betegségeket,

− összegyűjti a munkavédelmi oktatás és biztonságtechnikai vizsgák előírásait,

− jellemzi a villamosság biztonságtechnikáját,

− jellemzi az állattartás környezetvédelmi előírásait,

− kidolgozza az állattartó telepen a munkahelyi magatartás szabályait,

− megtervezi a különböző tüzek oltását.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− megnevezi a vállalkozási lehetőségeket,

− ismeri a közgazdasági, a gazdaságosság meghatározásával kapcsolatos alapfogalmakat (pl. amortizáció, költség, ráfordítás, eredmény stb.),

− ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,

− felismeri a könyvvezetés fontosságát,

− ismeri a szerződéskötés szabályait,

− ismeri az álláskereső technikákat,

− ismeri az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,

− megnevezi a munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket,

− ismeri az üzleti terv tartalmi és formai követelményét,

− ismeri a munkajogi alapismereteket,

− meghatározza a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,

− kiválasztja a vállalkozás működtetésének feltételeit,

− megmagyarázza a bizonylatolás alapelveit,

− kifejezi a marketing jelentőségét, szerepét,

− összegyűjti a kommunikáció módjait, jellemzőit,

− leírja a hitelfelvétel, a leltározás, a pénzügyi terv szabályait,

− összehasonlítja a termékek árait,

− elemzi az üzleti tárgyalás technikáit,

− elemzi a szerződéseket,

− kiszámítja és kitölti az állattenyésztésben alkalmazott bizonylatot,

− értékeli a leltározást.

Anatómia élettan terén

− megnevezi az állati szervezet kémiai felépítését, az egyes elemek élettani hatását,

− megnevezi az állat testtájait,

− megmagyarázza az állati szervezet biológiai felépítését, működését,

− összehasonlítja a szerveket, szervrendszereket.

Általános állattenyésztés terén

− felismeri a gazdasági állatfajokat,

− ismeri az állatvédelmi törvény előírásait,

− megkülönbözteti a rendszertani kategóriákat,

− összehasonlítja az értékmérő tulajdonságokat,

− megmagyarázza az örökléstan alapfogalmait,

− megmagyarázza az állatok szaporítását,

− összehasonlítja a gazdasági állatok nemesítését, tenyésztési eljárásokat.

Általános takarmányozástan terén

− felismeri a gazdasági állatokkal etethető takarmányokat,

− megnevezi a takarmányok kémiai összetételét,

− összehasonlítja a takarmányokat,

− értékeli a takarmányok felhasználhatóságát.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

− megnevezi a madarak és prémes állatok szerveinek nevét, élettani működését,

− összehasonlítja a madarak és prémes állatok emésztőkészülékének, ivarszervének felépítését,

működését,

− összehasonlítja a madarak és prémes állatok környezeti igényét,

− értékeli a baromfi és prémes állatok testtájait.

Takarmányozástan terén

− ismeri a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányokat,

− összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését,

− meghatározza a baromfi és nyúl energiaforgalmát, a táplálóanyag-szükségletét,

− értékeli a takarmány előkészítési módokat,

− minősíti a takarmányt,

− értékeli a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozását.

Baromfi és kisállattenyésztés terén

− megjegyzi a baromfi-, nyúl- és a prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmakat,

− felismeri a környezeti tényezők hatását az állati szervezetre,

− megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

− megjegyzi a kisállatfajokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,

− megnevezi a hazánkban forgalmazott fontosabb fajtákat, hibrideket,

− meghatározza a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságait,

− összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

− meghatározza a növendéknevelés alapelveit,

− összehasonlítja a baromfifajok, nyúl és prémesállatok faji sajátosságait,

− kiválasztja a fejlődés, növekedés irányításának módjai közül az optimálist,

− jellemzi az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

− értékeli, bírálja az állatot, tojást, májat, tollat, prémet tulajdonságaik alapján,

− értékeli a termelés eredményességét,

− értékeli a keltetés paramétereit,

− összeállítja a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl, és prémesállatok gondozási tevékenységeinek sorát,

− elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

− integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

− felismeri a beteg baromfi tüneteit,

− megnevezi a szervezet védekezési reakcióit,

− megjegyzi a gyógyszeres kezelés szabályait,

− megjegyzi a fertőző állatbetegségek megelőzési tervét,

− kiválasztja a tünetek alapján a teendőket,

− jellemzi a gazdaságilag fontosabb betegségek tüneteit, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

− elemzi higiéniai szempontból a baromfitelep üzemeltetését,

− kiválasztja az állati hullák kezelési rendjét,

− értékeli az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeit,

− kiszámítja a fertőtlenítő oldat mennyiségét, töménységét.

Állattartás épületei és gépei terén

− megnevezi a takarmány-előkészítés, - kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

− összehasonlítja a mesterséges keltetés megoldásait,

− összehasonlítja az itatás gépeinek, berendezéseinek működését,

− összehasonlítja a mikroklíma-szabályozás megoldásait, gépeit,

− elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− felismeri a baromfi és kisállattartás speciális jellemzőit,

− összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbséget,

− leírja a baromfi és kisállattenyésztő vállalkozást,

− elkészíti a baromfitermékek árkalkulációját,

− értékeli a jövedelmezőséget.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− kiválasztja a baromfi és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket,

− értékeli a baromfi, nyúl, prémes állatok gondozásának speciális veszélyforrásait, és elhárításának lehetőségeit,

Juhtenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

− ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,

− ismeri a kültakaró szerkezetét (gyapjúismeret), minőségének megítélését,

− azonosítja a juhok testtájait,

− értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

− értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).

Takarmányozástan terén

− felismeri és jellemzi a juhok takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

− ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

− összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

− elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,

− elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,

− értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Juhtenyésztés terén

− ismeri a juhtenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

− ismeri a juhok egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

− ismeri a juhok életkorának meghatározását,

− megnevezi a juhokat ivar, kor, és hasznosítás szerint,

− ismeri a hazánkban gyakori juhfajtákat és hibrideket,

− megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

− meghatározza a juhok értékmérő tulajdonságait,

− összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

− meghatározza a növendéknevelés/báránynevelés alapelveit,

− jellemzi az egyes gyapjúmintákat,

− jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

− megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,

− kiválasztja az üzekedő juhokat, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,

− összeállítja a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

− megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,

− kidolgozza a nyírás és a gyapjúkezelés munkáit,

− elemzi a fejést és a juhtej elsődleges- és „házi” feldolgozásának munkálatait,

− elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

− elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,

− értékeli a termelés eredményességét,

− integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

− ismeri a juhtelep higiéniai rendszabályait,

− meghatározza az ellésre, a báránynevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

− meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

− ismeri a juhok gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi- és anyagforgalmi betegségeit,

− ismeri a juh anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

− kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

− irányítja a bárányok immunizálását (föcstej itatás),

− értékeli az egészséges és a beteg juh életjelenségeit,

− elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,

− irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépek terén

− megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

− jellemzi a juhtartás épületeit,

− összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,

− kiválasztja a nyírás eszközeit,

− leírja a tejkezelés gépeit és eszközeit,

− elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,

− elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését, működtetését,

− összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok),

− leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,

− összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

− elemzi a juhtenyésztő vállalkozást,

− elkészíti a juhtermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− kiválasztja a juhtenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

− értékeli a juhok gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Kecsketenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

− ismeri a tejmirigy felépítését és a tejtermelés élettanát,

− azonosítja a kecske testtájait,

− értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

− értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését, működését (a kérődzés szerepe).

Takarmányozástan terén

− felismeri és jellemzi a kecskék takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

− ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

− összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

− elemzi a szálastakarmányok betakarítását, tárolását,

− elemzi a legeltetési terv elkészítését, különböző idényekre,

− értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Kecsketenyésztés terén

− ismeri a kecsketenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

− megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

− ismeri a kecskék egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

− megnevezi a kecskéket ivar, kor és hasznosítás szerint,

− ismeri a hazánkban gyakori kecskefajtákat,

− ismeri a kecskék életkorának meghatározását,

− meghatározza a kecskék értékmérő tulajdonságait,

− összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

− meghatározza a növendéknevelés alapelveit,

− megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok elvégzésének menetét,

− jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

− kiválasztja az üzekedő anyakecskéket, ismeri az üzekedés jeleit, tartamát,

− elemzi a tej összetételét, tulajdonságait,

− összeállítja a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

− megtervezi az elletés körüli teendőket és az elletés szervezését,

− elemzi a fejést és a kecsketej elsődleges- és „házi” feldolgozását,

− elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

− értékeli a termelés eredményességét,

− integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

− ismeri a kecsketelep higiéniai rendszabályait,

− meghatározza az elletésre, ollónevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

− meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

− ismeri a kecskék gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

− kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

− értékeli az egészséges és a beteg kecske életjelenségeit,

− elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket,

− irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépei terén

− megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

− összehasonlítja a stabil és a mobil fejőberendezéseket, azok kezelését, üzemeltetését, karbantartását,

− leírja a tejkezelés gépeit és a kapcsolatos teendőket,

− elemzi a szálastakarmányokat betakarító gépek működését,

− elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését,

− összeállítja a legeltetés berendezéseit (karámok, elektromos karámok).

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− felismeri a juhtartás speciális jellemzőit,

− összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

− elemzi a kecsketenyésztő vállalkozást,

− elkészíti a kecsketermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− kiválasztja a kecsketenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

− értékeli a kecskék gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Sertéstenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

− azonosítja a sertés testtájait és az értékes húsrészek kapcsolatát,

− értékeli, elemzi a hím- és a női ivarszerv felépítését, működését,

− értékeli, elemzi az emésztőkészülék felépítését és működését.

Takarmányozástan terén

− felismeri és jellemzi a sertések takarmányait, a takarmány-kiegészítőket,

− ismeri a takarmányadag összeállítás elveit,

− összehasonlítja a táplálóanyagok értékesülését és az azokat befolyásoló tényezőket,

− értékeli a takarmány előkészítését etetésre.

Sertéstenyésztés terén

− ismeri a sertéstenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

− ismeri a sertések egyedi jelölését és a törzskönyvezés alapjait,

− megnevezi a sertéseket ivar, kor és hasznosítás szerint,

− ismeri a hazánkban gyakori sertésfajtákat és hibrideket,

− megnevezi a fajra jellemző tenyésztési eljárásokat,

− összehasonlítja a sertések házi- és vágóhídi vágását, elsődleges feldolgozását,

− jellemzi az egyes korcsoportok környezeti és tartástechnológiai igényeit,

− meghatározza a sertések értékmérő tulajdonságait,

− összehasonlítja az alkalmazott párosítás, pároztatás módjait,

− meghatározza a növendéknevelés/süldőnevelés alapelveit,

− kiválasztja az ivarzó egyedeket, ismeri a búgás jeleit, tartamát,

− meghatározza a termékenyítés optimális időpontját, elvégzi a szaporítási munkákat,

− összeállítja a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási, takarmányozási tevékenységeinek sorát,

− megtervezi a fiaztatás körüli teendőket,

− megtervezi és elvégzi a falkásítás, mérlegelés, rakodás, szállítás munkáit,

− elkészíti a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatokat,

− elemzi és értékeli – szakmai ismereteinek birtokában – a hizlalás eredményességét,

− értékeli a termelés eredményességét,

− integrálja az ismereteit a helyi viszonyokhoz.

Állatok egészségvédelme terén

− ismeri a sertéstelep higiéniai rendszabályait,

− meghatározza a fialásra, a malacnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat,

− ismeri a sertések gyakoribb fertőző-, parazita okozta-, emésztőszervi-, légzőszervi-, és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

− kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

− irányítja a malacok immunizálását (föcstejjel való ellátás),

− értékeli az egészséges és a beteg sertés életjelenségeit,

− elemzi a fertőtlenítő oldatok elkészítését, irányítja a fertőtlenítéseket.

Állattartás épületei és gépei terén

− megnevezi a takarmány-előkészítés, -kiosztás, itatás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeit,

− kiválasztja a hígtrágyakezelés legjobb megoldásait, a környezetvédelemmel összhangban,

− jellemzi a sertéstartás épületeit,

− elemzi a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működését.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− felismeri a sertéstartás speciális jellemzőit,

− összehasonlítja a támogatási rendszerek közötti különbségeket,

− elemzi a sertéstenyésztő vállalkozást,

− elkészíti a sertéstermékek árkalkulációját.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− kiválasztja a sertéstenyésztésben gyakoribb zoonózisos megbetegedéseket,

− értékeli a sertések gondozásának speciális veszélyforrásait és elhárításuk lehetőségeit.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Anatómia és élettan terén

− ismeri a szarvasmarha szerveinek felépítését, működését, elhelyezkedését,

− megnevezi a húsipar szempontjából fontosabb izomcsoportokat,

− ismeri a húsipari elnevezéseket,

− jellemzi a szarvasmarha nemi szerveinek felépítését és működését, a magzat fejlődését,

− definiálja a szarvasmarha emésztőkészülékének felépítését és működését,

− jellemzi a tőgy bonctani felépítését és élettani működését,

− értékeli a szarvasmarha testtájait.

Takarmányozástan terén

− ismeri a szarvasmarhákkal etethető takarmányokat,

− ismeri a szarvasmarhák takarmányozásánál alkalmazott energetikai mértékegységeket (NE_m, NE_l, NE_g),

− ismeri a szarvasmarhák életfenntartó és termelő szükségletét,

− jellemzi az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás fogalmát,

− jellemzi a szarvasmarhák legeltetési módjait, a szarvasmarha takarmányok tartósítását,

− megkülönbözteti a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott takarmány-kiegészítő anyagokat,

− minősíti a takarmányokat,

− értékeli az etetésre előkészített takarmányokat,

− megtervezi a szarvasmarhák takarmányozását,

− értékeli a különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére összeállított takarmányokat.

Szarvasmarha-tenyésztés terén

− ismeri a szarvasmarha-tenyésztés nemzetgazdasági jelentőségét,

− ismeri a szarvasmarhák elnevezését kor, ivar és hasznosítás szerint,

− ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárásokat és szelekciós módszereket,

− ismeri a szarvasmarha-tenyésztés céljait, a fajta megválasztásának szempontjait,

− ismeri a szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságait,

− ismeri a fontosabb marhahizlalási eljárásokat (borjúhizlalás, növendékbika-hizlalás, növendéküsző-hizlalás, selejtmarhák feljavítása), a vágóérték megállapításának módjait,

− jellemzi a szarvasmarha hasznosítási típusait, és testalakulását,

− jellemzi a hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,

− kiválasztja a borjú- és üszőnevelés legcélszerűbb megoldásait,

− kiszámítja az üszők tenyésztésbe vételének legjobb időpontját,

− megmagyarázza a fontosabb tejvizsgálatok menetét (mintavétel, érzékszervi vizsgálatok, a tej tisztaságának, frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának, baktérium-tartalmának vizsgálata),

− elemzi a tej összetételét és tulajdonságait,

− értékeli az ivarzás tüneteit, kiszámítja a termékenyítés legkedvezőbb időpontját,

− irányítja az elletést, a kézi és gépi fejést,

− irányítja a jó minőségű tej nyerését, a tisztítás és csírátlanítás technológiáját, a tej kezelésének módjait.

Állatok egészségvédelme terén

− ismeri a szarvasmarha telepek higiéniai rendszabályait,

− meghatározza az elletésre, borjúnevelésre vonatkozó higiéniai rendszabályokat, meghatározza a tőgygyulladás megelőzésére vonatkozó higiéniai előírásokat,

− ismeri a szarvasmarhák gyakoribb fertőző betegségeinek, élősködők által okozott megbetegedéseinek, emésztő-, légzőszervi és anyagforgalmi betegségeinek megelőzési tervét,

− kidolgozza az állatszállítás, a trágyakezelés, az állati hullák, a magzatburok kezelésének szabályait,

− irányítja a borjak immunizálását (föcstej itatás),

− értékeli az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeit,

− elkészíti a fertőtlenítő oldatokat, irányítja a fertőtlenítéseket,

− irányítja a fejőberendezések tisztítását.

Állattartás épületei és gépei terén

− ismeri a szarvasmarhák takarmányozásában alkalmazott tömegtakarmány-betakarító gépeket, szállítógépeket, szemestermények előkészítésének gépeit, és berendezéseit,

− megkülönbözteti a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,

− jellemzi a takarmányozás, az itatás, a trágyaeltávolítás, a klímaszabályozás, a tejkezelés gépeit és berendezéseit,

− irányítja a kisteljesítményű takarmánykeverőt, a takarmánykeverő-kiosztó kocsit, a fejőgépeket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− ismeri a szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerét, az aktuális pályázati feltételeket, hitellehetőségeket,

− elemzi a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozást,

− elkészíti a tej- és hústermelés árkalkulációját,

− elkészíti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek terén

− ismeri a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmakat, betegségeket, a szükséges munkavédelmi feladatokat, a telepen képződő környezet-szennyező anyagokat,

− értékeli a szarvasmarha-tenyésztés speciális veszélyforrásait és az elhárítás lehetőségeit.

3. Gyakorlati követelmények

Valamennyi állatfaj esetében

Anatómia és élettan terén

− bemutatja a madár és emlősállat csontvázának részeit és a testtájakat,

− megállapítja az állat korát.

Általános állattenyésztés terén:

− bemutatja a gazdasági állatfajokat,

− felismeri a hasznosítási típusokat,

− bemutatja az egyes állatfajok értékmérő tulajdonságait,

− megfigyeli az ivarzás jeleit,

− megítéli a tenyészési eljárásokat,

− betartja az állatvédelmi törvény előírásait.

Takarmányozástan terén

− felismeri a takarmányokat, a mérgező növényeket,

− összeállítja a takarmányadagokat,

− elbírálja érzékszervvel a takarmányokat,

− takarmány tárolásával, tartósításával kapcsolatos tevékenységet folytat,

− végrehajtja a takarmány kiadagolását, itatást.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− bemutatja a tűzesetek megelőzésének módjait,

− bemutatja az állattartó telepen alkalmazott biztonságtechnikai és védő berendezéseket,

− bemutatja az elsősegélynyújtás módjait,

− bemutatja a tűzoltó eszközök és berendezések használatát.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− megadott szempontok szerint információt gyűjt, rendszerez, rögzít,

− kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat és bizonylatokat,

− szakmai számítások alapján elemzi a gazdálkodás eredményességét,

− pályázatot készít.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

− ismeri a hazánkban forgalmazott baromfitípusokat, fajtákat, hibrideket, nyúlfajtákat, hibrideket, prémesállatfajokat,

− ismeri a tolltépést, tömést,

− bemutatja a baromfi és nyúl elsődleges feldolgozását, a prémesállat leprémezését,

− bemutatja a baromfi és nyúl boncolását, a kültakaró (toll és prém) felépítését,

− szétválogatja a nyulakat ivar szerint,

− különböző korosztályú, hasznosítású baromfinak takarmányadagot állít össze,

− felismeri az ivarzó állatot, párosítást, pároztatást végez,

− értékeli az istálló mikroklímáját,

− szakmai számításokat végez,

− elvégzi az istállótakarítást, fertőtlenítést,

− elvégzi a tartástechnológia munkaműveleteit,

− szakszerűen gyűjti a tenyész- és árutojást, elvégzi a tojáskezelést,

− az embrióból megállapítja a keltetés szakaszát,

− naposbaromfit minősít,

− a tenyész- és árutojással szembeni követelmények alapján tojásválogatást végez,

− elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást baromfi, nyúl, prémesállatoknak,

− értékeli a takarmányhasznosulást,

− megszervezi saját munkáját.

Juhtenyésztő esetében

− megfigyeli a juhállományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

− megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályokat,

− felismeri az ivarzó anyajuhokat, párosítást, pároztatást végez,

− felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,

− bemutatja a bonitálást, a gyapjúkezelés szabályait,

− szétválogatja az egyes juhfajtákat, fajtabélyegek alapján,

− bemutatja a juhtej elsődleges kezelését és házi feldolgozását,

− értékeli az istálló mikroklímáját,

− különböző korú, ivarú, hasznosítású juhok számára takarmányadagot állít össze,

− szakmai számításokat végez,

− elvégzi a juhok életkorának meghatározását a fogak alapján, elvégzi a juhjelölés módjait,

− megszervezi a juhszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

− alkalmazza a legeltetést, a juhnyáj terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,

− elvégzi a juhok fejését, nyírását, lábvégápolását, kezelését,

− alkalmazza a juhtenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

− elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

− megszervezi saját munkáját,

− elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.

Kecsketenyésztő esetében

− megfigyeli a kecske állományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

− megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állat-egészségügyi szabályokat,

− felismeri az ivarzó anyakecskéket, párosítást, pároztatást végez,

− felismeri a vemhesség és a közeledő ellés jeleit,

− szétválogatja az egyes kecskefajtákat fajtabélyegek alapján,

− bemutatja a kecsketej elsődleges kezelését és a házi feldolgozását, értékeli az istálló mikroklímáját,

− összeállítja a különböző korú, ivarú, hasznosítású kecskék számára a takarmányadagokat,

− elvégzi a szakmai számításokat,

− elvégzi a kecskejelölést,

− megszervezi a kecskeszaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

− alkalmazza a legeltetést, a kecskék terelését, testtömegbecslést és a mérlegelést,

− elvégzi a kecskék fejését, lábvég ápolást, kezelését,

− alkalmazza kecsketenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

− elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

− megszervezi saját munkáját,

− elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket.

Sertéstenyésztő esetében

− megfigyeli a sertés döntését, rögzítését,

− megfigyeli a sertésállományok védelmét és a különböző fertőző betegségek behurcolásának megelőzését,

− megítéli a karanténozás célját, lényegét, az állatok mozgatásával kapcsolatos állategészségügyi szabályait,

− felismeri az ivarzó kocákat/kocasüldőket, párosítást, pároztatást végez,

− felismeri a vemhesség és a közeledő fialás jeleit,

− testtömeget becsül, mérlegel, szakmai számításokat végez,

− szétválogatja az egyes sertésfajtákat, típusokat fajtabélyegek/a típusra jellemzők alapján,

− értékeli az istálló mikroklímáját,

− különböző korú, ivarú, hasznosítású sertések számára takarmányadagot állít össze,

− elvégzi a sertések jelölésének módjait,

− megszervezi a sertés szaporítással és felneveléssel kapcsolatos feladatokat,

− alkalmazza a sertéstenyésztésben használatos gépek üzemeltetését, a munkavédelmi szabályok betartásával,

− elvégzi a takarmánykiadagolást, itatást,

− elvégzi a tartástechnológiai munkaműveleteket,

− megszervezi saját munkáját.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

− megmutatja a szarvasmarha csontjait, fogképletét, testtájait, a fontosabb szervek elhelyezkedését a szervezetben,

− bemutatja az elletés, az újszülött borjak ellátását, itatását,

− bemutatja a szarvasmarhák jelölését, testméretek felvételét,

− bemutatja a szarvasmarha hasznosítási típusait, testalakulását, hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarha fajtákat,

− bemutatja a szarvasmarha takarmányokat és megítéli azok minőségét,

− bemutatja a szénakészítéssel, silózással kapcsolatos feladatokat,

− bemutatja a beteg szarvasmarhákat, az állatok rögzítését, egyszerűbb gyógykezelését, klinikai vizsgálatokat (hőmérséklet, érverés, légzésszám, bendőmozgás),

− bemutatja a szarvasmarhák gyógyítására használt gyakoribb gyógyszereket, készítményeket,

− bemutatja a szarvasmarhák elhelyezésére szolgáló épületeket,

− bemutatja a takarmány-előkészítő- és adagoló gépek felépítését, a trágyaeltávolítás gépeit és eszközeit, a vízellátás berendezéseit,

− bemutatja a borjúnevelésben alkalmazott gépeket és eszközöket,

− bemutatja a szarvasmarhatartásban alkalmazott klímaberendezéseket,

− kiválogatja az ivarzó állatokat,

− végrehajtja az állatok ápolását, gondozását,

− végrehajtja a gépi fejést, a tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítását, a tej elsődleges kezelését,

− végrehajtja a tejvizsgálatokat,

− végrehajtja a takarmányadagok összeállítását, különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák részére,

− végrehajtja a különböző fertőtlenítési módokat, személyi-, állathigiéniai és környezetvédelmi feladatokat,

− végrehajtja a tőgygyulladás kimutatására szolgáló vizsgálatokat (mastitest próba),

− használja a villanykarámot,

− kezeli a fertőtlenítéshez használt gépeket és eszközöket,

− használja a fejőberendezéseket,

− használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket, készülékeket,

− kitölti a szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott számlákat és bizonylatokat.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattenyésztő rendelkezzen jó fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, különösen az állatok ápolása, gondozása terén.

Fogyatékosok számára iskolai rendszerben is oktatható (egészségügyi alkalmasság esetén).

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

− a szakma elsajátításához szükséges orvosi és egészségügyi alkalmasság,

− szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

Valamennyi állatfaj esetében:

− Írásbeli vizsga

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Valamennyi állatfaj esetén

− komplex vizsgatárgy

Az írásbeli vizsgán az FVM által a vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

Az írásbeli vizsga magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.

Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is.

Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek tantárgy írásbeli tételrésze két feladatból álljon. Az egyik feladat a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen elméleti alapismereteket, a másik pedig a kapcsolódó számításokat (adó, költség, önköltség stb.), nyomtatvány és bizonylat kitöltéseket tartalmazza.

Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:

Állattenyésztés: 60%

Állattartás épületei és gépei: 20%

Gazdálkodási és szervezési ismeretek: 20%

Az írásbeli vizsga esszé és feladatlap formában is tartalmazhatja az ismeretek ellenőrzését.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

− baromfi- és kisállattenyésztés,

− komplex tétel: az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába,

− komplex tétel: gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek tantárgyakat foglalja magába.

Baromfi- és kisállattenyésztés vizsgatárgy:

A tantárgy magába foglalja a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa, a galamb, a nyúl, a ragadozó és növényevő prémes állatok tenyésztési ismereteit;

− a baromfi, a nyúl a prémesállatok értékmérő tulajdonságai,

− keltetési ismeretek,

− a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa tenyésztése,

− a galamb tenyésztése,

− a nyúl tenyésztése,

− a ragadozó és növényevő prémesállatok tenyésztése

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy:

(az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− a baromfi és a nyúl testfelépítése,

− a szervek, szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás és a kültakaró,

− a baromfival, a nyúllal, a prémesállatokkal etethető takarmányok,

− a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

− az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

− az etetés, az itatás technológiája,

− a takarmányozás higiéniája,

− a baromfi és nyúltartás higiéniája,

− a baromfifélék, nyúl ásványianyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

− tartástechnológiai hibák okozta betegségek,

− a baromfi és a nyúl fertőző betegségei,

− a baromfi és a nyúl parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy:

(gazdálkodási és szervezési ismeretek és a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

− termelési eszközök,

− a vállalkozás szervezeti formái,

− az árugazdaság, a piac,

− a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

− a mezőgazdasági adózás formái,

− pénzügyi, számvitel alapismeretek,

− támogatási rendszerek,

− általános munkajogi ismeretek,

− üzleti terv, marketing ismeretek,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Juhtenyésztő esetében

− juhtenyésztés,

− komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

− komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Juhtenyésztés vizsgatárgy:

− a juhok értékmérő tulajdonságai,

− tenyésztési eljárások a juhtenyésztésben,

− a juhok szaporítása,

− a juhok/bárányok felnevelése, gondozása, elhelyezése,

− a juhok hasznosítása: nyírása, fejése, hizlalása,

− a juhtej elsődleges kezelése, feldolgozása,

− a gyapjú kezelése

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− a juh testfelépítése,

− a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés és a kültakaró,

− a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

− a juhokkal etethető takarmányok, a legeltetés,

− a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

− az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

− az etetés és az itatás technológiája,

− a takarmányozás higiéniája,

− a juhtartás higiéniája,

− a juh ásványianyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

− technológiai hibák okozta betegségek,

− a juh fertőző betegségei,

− a juh parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

− termelési eszközök,

− a vállalkozás szervezeti formái,

− az árugazdaság, a piac,

− a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai, a mezőgazdasági adózás formái,

− pénzügyi, számviteli alapismeretek,

− támogatási rendszerek,

− általános jogi ismeretek,

− munkajogi ismeretek,

− üzleti terv, marketing ismeretek,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Kecsketenyésztő esetében

− kecsketenyésztés,

− komplex tétel: (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

− komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Kecsketenyésztés vizsgatárgy:

− a kecskék értékmérő tulajdonságai,

− tenyésztési eljárások a kecsketenyésztésben,

− a kecskék szaporítása,

− a kecskék/ollók felnevelése, gondozása, elhelyezése,

− a kecskék hasznosítása: fejése, hizlalása,

− a kecsketej elsődleges kezelése, feldolgozása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− a kecske testfelépítése,

− a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás, a tejmirigy/tejtermelés,

− a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

− a kecskékkel etethető takarmányok, a legeltetés,

− a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

− az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

− az etetés és az itatás technológiája,

− a takarmányozás higiéniája,

− a kecsketartás higiéniája,

− a kecske ásványianyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

− technológiai hibák okozta betegségek,

− a kecske fertőző betegségei,

− a kecske parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába)

− termelési eszközök,

− a vállalkozás szervezeti formái,

− az árugazdaság, a piac,

− a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

− a mezőgazdasági adózás formái,

− pénzügyi, számviteli alapismeretek,

− támogatási rendszerek,

− általános jogi ismeretek,

− munkajogi ismeretek,

− üzleti terv, marketing ismeretek,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

Sertéstenyésztő esetében

− sertéstenyésztés,

− komplex tétel (az anatómia és élettan, takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába.

Sertéstenyésztés vizsgatárgy:

− a sertések értékmérő tulajdonságai,

− tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben,

− a sertések szaporítása,

− a sertések/malacok felnevelése, gondozása, elhelyezése,

− a sertések hasznosítása, hizlalása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozás, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− a sertés testfelépítése,

− a szervek/szervrendszerek közül az emésztés, a szaporodás,

− a szervezet és a környezet kölcsönhatása,

− a sertésekkel etethető takarmányok,

− a takarmányok emészthetősége, táplálóértéke,

− az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

− az etetés és az itatás technológiája,

− a takarmányozás higiéniája,

− a sertéstartás higiéniája,

− a sertés ásványianyag, mikroelem, vitaminellátás zavarai,

− technológiai hibák okozta betegségek,

− a sertés fertőző betegségei,

− a sertés parazitás betegségei

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)

− termelési eszközök,

− a vállalkozás szervezeti formái,

− az árugazdaság, a piac,

− a gazdaságossági, hatékonysági számítása,

− a mezőgazdasági adózás formái,

− pénzügyi, számviteli alapismeretek,

− támogatási rendszerek,

− általános jogi ismeretek,

− munkajogi ismeretek,

− üzleti terv, marketing ismeretek,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköreit foglalja magába.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

− szarvasmarha-tenyésztés,

− komplex tétel (az anatómia, a takarmányozástan, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába),

− komplex tétel (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgyakat foglalja magába).

Szarvasmarha-tenyésztés vizsgatárgy:

− a szarvasmarha értékmérő tulajdonságai,

− szarvasmarhafajták,

− a szarvasmarha tenyésztése, szelekciója,

− a szarvasmarha szaporítása,

− a szarvasmarha felnevelése,

− a jó minőségű tej nyerése,

− a tehenek tartása, takarmányozása,

− a szarvasmarha hizlalása

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (az anatómia és élettan, a takarmányozástan, valamint az állatok egészségvédelme tantárgyakat foglalja magába)

− a szarvasmarha testfelépítése,

− a szervrendszerek közül az emésztőkészülék és a szaporodás szervrendszere, a tőgy bonctani felépítése és élettani működése,

− a takarmányok kémiai összetétele,

− a szarvasmarhával etethető takarmányok,

− a takarmányok táplálóértéke,

− az életfenntartás és a termelés táplálóanyag szükséglete,

− a szarvasmarhák legeltetése,

− az alaptakarmány és a pótabrak, az évszakonként változó, a monodiétás, a kombinált és a négyfázisú takarmányozás,

− az etetés és itatás technológiája,

− a takarmányozás higiéniája,

− a szarvasmarhatartás higiéniája,

− a szarvasmarha fertőző, élősködők által okozott, emésztő-, és légzőszervi és anyagforgalmi betegségei,

− technológiai betegségek,

− tőgygyulladás megelőzése, kezelése,

− bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek, zoonózisok

témaköröket foglalja magába.

Komplex vizsgatárgy: (a gazdálkodási és szervezési ismeretek, munka-, tűz- és környezetvédelmi tantárgyakat foglalja magába)

− termelési eszközök,

− a vállalkozás szervezeti formái,

− az árugazdaság, a piac,

− a gazdaságossági, hatékonysági számítások alapjai,

− a mezőgazdasági adózás formái,

− pénzügyi, számvitel alapismeretek,

− támogatási rendszerek,

− általános jogi ismeretek,

− munkajogi ismeretek,

− üzleti terv, marketing ismeretek,

− általános és speciális munkavédelmi szabályok,

− általános és speciális tűzvédelmi szabályok,

− általános és speciális környezetvédelmi szabályok

témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga négy részből áll: (legalább három állatfaj és/vagy keltetőüzem: két baromfi, nyúl, prémesállat).

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

− egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

− a többi három munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása.

Juhtenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a juhtenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

− egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

− a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző juhtenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Kecsketenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a kecsketenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

− egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

− a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző kecsketenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Sertéstenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a sertéstenyésztés területén három munkafeladatból kell vizsgáznia.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

− egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

− a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (a szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző sertéstenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy mely munkafeladatot kell minden vizsgázónak végrehajtani).

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

A gyakorlati vizsga három részből áll.

A tételek, a következő feladatokat tartalmazzák:

− egy munkahelyen felismerő feladat elvégzése,

− a többi két munkahelyen manuális tevékenység végrehajtása, mely közül az egyik valamennyi vizsgázónak azonos feladat (pl. fejés).

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Baromfi-és kisállattenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

− a madarak és prémesállatok szerveinek, élettani működésének megnevezése,

− a madarak és prémesállatok emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

− a madarak és prémesállatok környezeti igényének összehasonlítása,

− a baromfi és prémesállatok testtájainak értékelése,

− a baromfival, nyúllal, prémesállatokkal etethető takarmányok ismerete,

− a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

− a baromfi, nyúl energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

− a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

− a takarmány minősítése,

− a baromfi, nyúl, prémesállatok takarmányozásának értékelése,

− a baromfi-, a nyúl-, prémesállat-tartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

− a környezeti tényezők hatásának felismerése,

− a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

− a kisállatokra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

− a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

− a baromfi és kisállatok értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

− az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

− a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

− a baromfifajok, a nyúl és prémesállatok faji sajátosságainak összehasonlítása,

− a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

− az egyes állatfajok környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

− az állat, a tojás, a máj, a toll, a prém értékelése, bírálata,

− a termelés eredményességének értékelése,

− a különböző korú, hasznosítású baromfifajok, nyúl és prémesállatok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

− a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

− az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

− a beteg baromfi tüneteinek felismerése,

− a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

− a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

− a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

− a tünetek alapján teendők kiválasztása,

− a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

− a baromfitelep elemzése higiéniai szempontból,

− az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

− az egészséges és a beteg baromfi életjelenségeinek értékelése,

− a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

− a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

− a mesterséges keltetés megoldásainak összehasonlítása,

− az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

− a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

− a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

− a baromfi- és kisállattartás speciális jellemzőinek felismerése,

− a támogatási rendszerek összehasonlítása,

− a baromfi- és kisállattenyésztő-vállalkozás leírása,

− a baromfitermékek árkalkulációjának elkészítése,

− a jövedelmezőség értékelése,

− a baromfi- és kisállattenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

− a baromfi, nyúl, prémesállatok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− felismerő feladatok: faj, fajta, hibrid, tojás, toll, prém, takarmány, ivar felismerése, testtájismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. keltetőgép.

− manuálisan elvégzendő feladatok:

− állatápolás, gondozás,

− takarmányozás,

− szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

− állatok kiválogatása megadott szempont szerint,

− mérlegelés,

− állat, tojásminősítés,

− takarmányszükséglet, fogyasztás, tojástermelés értékelése,

− állategészségügyi teendők elvégzése

− mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozás,

− állatok szállítása,

− baromfi, nyúl boncolása.

Juhtenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma:

− a juh szerveinek, élettani működésének megnevezése,

− a juh emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

− a juh környezeti igényének összehasonlítása,

− a juh testtájainak értékelése,

− a juhval etethető takarmányok ismerete,

− a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

− a juh energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

− a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

− a takarmány minősítése,

− a juh takarmányozásának értékelése,

− a juhtartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

− a környezeti tényezők hatásának felismerése,

− a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

− a juhra jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

− a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

− a juh értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

− az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

− a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

− a juh faji sajátosságainak összehasonlítása,

− a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

− a juh környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

− a gyapjú bírálata (bonitálás), a vágott juh minősítése,

− a termelés eredményességének értékelése,

− a különböző korú, hasznosítású juhok gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

− a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

− az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz, a beteg juh tüneteinek felismerése,

− a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

− a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

− a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

− a tünetek alapján teendők kiválasztása,

− a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek jellemzése,

− a juhtelep elemzése higiéniai szempontból,

− az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

− az egészséges és a beteg juh életjelenségeinek értékelése,

− a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

− a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

− a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,

− az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

− a mikroklíma szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

− a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

− a juhtartás speciális jellemzőinek felismerése,

− a támogatási rendszerek összehasonlítása,

− a juhtenyésztő vállalkozás leírása,

− a juhtermékek árkalkulációjának elkészítése,

− a jövedelmezőség értékelése,

− a juhtenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

− a juhok gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− felismerő feladatok: fajta, hibrid, gyapjúminta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, juhnyíró gép stb.

− manuálisan elvégzendő feladatok:

− állatok ápolása, gondozása,

− takarmányozás,

− szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

− mérlegelés, gyapjúnyírás és minősítés,

− a juhok fejése, a tej kezelése,

− takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (gyapjú, tej, tömeggyarapodás) értékelése,

− állategészségügyi teendők elvégzése,

− mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

− állatok szállítása.

Kecsketenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma:

− a kecske szerveinek, élettani működésének megnevezése,

− a kecske emésztőkészülékének, ivarszerveinek, működésének összehasonlítása,

− a kecske környezeti igényének összehasonlítása,

− a kecske testtájainak értékelése,

− a kecskével etethető takarmányok ismerete,

− a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

− a kecske energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

− a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

− a takarmány minősítése,

− a kecske takarmányozásának értékelése,

− a kecsketartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

− a környezeti tényezők hatásának felismerése,

− a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

− a kecskére jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

− a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,

− a kecske értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

− az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

− a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

− a kecske faji sajátosságainak összehasonlítása,

− a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

− a kecske környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

− a vágott kecske minősítése,

− a különböző korú, hasznosítású kecskék gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

− a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

− az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

− a beteg kecske tüneteinek felismerése,

− a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

− a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

− a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

− a tünetek alapján teendők kiválasztása,

− a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

− a kecsketelep elemzése higiéniai szempontból,

− az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

− az egészséges és a beteg kecske életjelenségeinek értékelése,

− a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

− a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás trágyázás gépeinek megnevezése,

− a kézi és a gépi fejés összehasonlítása,

− az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

− a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

− a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

− a kecske speciális jellemzőinek felismerése,

− a támogatási rendszerek összehasonlítása,

− a kecsketenyésztő vállalkozást leírja,

− a kecsketermékek árkalkulációjának elkészítése,

− a jövedelmezőség értékelése,

− a kecsketenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

− a kecske gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− felismerő feladatok: fajta, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezések részeinek megnevezése, pl. fejőgép, stb.

− manuálisan elvégzendő feladatok:

− állatápolás, gondozás,

− takarmányozás,

− szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

− mérlegelés,

− a kecskék fejése, a tej kezelése,

− takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tej, tömeggyarapodás) értékelése,

− állat-egészségügyi teendők elvégzése,

− mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

− állatok szállítása.

Sertéstenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

− a sertés szerveinek, élettani működésének megnevezése,

− a sertés emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

− a sertés környezeti igényének összehasonlítása,

− a sertés testtájainak értékelése,

− a sertéssel etethető takarmányok ismerete,

− a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

− a sertés energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

− a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

− a takarmány minősítése,

− a sertés takarmányozásának értékelése,

− a sertéstartás, tenyésztés, szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

− a környezeti tényezők hatásának felismerése,

− a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

− megjegyzi a sertésre jellemző szaporodásbiológiai sajátosságokat,

− a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták, hibridek ismerete,

− a sertés értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

− az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

− a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

− a sertés faji sajátosságainak összehasonlítása,

− a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

− a sertés környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

− a vágott sertés minősítése,

− a termelés eredményességének értékelése,

− a különböző korú, hasznosítású sertések gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

− a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

− ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

− a beteg sertés tüneteinek felismerése,

− a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

− a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

− a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

− a tünetek alapján teendők kiválasztása,

− a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

− a sertéstelep elemzése higiéniai szempontból,

− az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

− az egészséges és a beteg sertés életjelenségeinek értékelése,

− a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

− a takarmány-előkészítés, kiosztás, mikroklíma-szabályozás, trágyázás gépeinek megnevezése,

− az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

− a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

− a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

− a különböző hígtrágya kezelési eljárások összehasonlítása,

− a sertés speciális jellemzőinek felismerése,

− a támogatási rendszerek összehasonlítása,

− a sertéstenyésztő vállalkozás leírása,

− a sertéstermékek árkalkulációjának elkészítése,

− a jövedelmezőség értékelése,

− a sertéstenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

− a sertés gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− felismerő feladatok: fajta, hibrid, takarmány, ivar felismerése, egyedi azonosítás, testtáj ismeret, berendezés részeinek megnevezése, pl. hígtrágya kezelő telep, stb.

− manuálisan elvégzendő feladatok:

− állatápolás, gondozás,

− takarmányozás,

− szaporítással kapcsolatos tevékenységek,

− mérlegelés, falkásítás,

− takarmányszükséglet, fogyasztás, termelés (tömeggyarapodás) értékelése,

− mikroklíma értékeinek megállapítása, szabályozása,

− állatok szállítása,

− sertések vágása, elsődleges feldolgozása.

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Az elméleti vizsga tartalma

− a szarvasmarha szerveinek, élettani működésének megnevezése,

− a szarvasmarha emésztőkészülékének, ivarszervének, működésének összehasonlítása,

− a szarvasmarha környezeti igényének összehasonlítása,

− a szarvasmarha testtájainak értékelése,

− a szarvasmarhával etethető takarmányok ismerete,

− a táplálóanyagok értékesülésének összehasonlítása,

− a szarvasmarha energiaforgalmának, a táplálóanyag-szükségletének meghatározása,

− a takarmány előkészítési módjainak ismerete,

− a takarmány minősítése,

− a szarvasmarha takarmányozásának értékelése,

− a szarvasmarha-tartás, -tenyésztés, -szaporítás témaköréhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete,

− a környezeti tényezők hatásának felismerése,

− a fajra jellemző tenyésztési eljárások ismerete,

− a szarvasmarhára jellemző szaporodásbiológiai sajátosságok megjegyzése,

− a hazánkban forgalmazott fontosabb fajták ismerete,

− a szarvasmarha értékmérő tulajdonságainak meghatározása,

− az alkalmazott párosítás, pároztatás módjainak összehasonlítása,

− a növendéknevelés alapelveinek meghatározása,

− a szarvasmarha faji sajátosságainak összehasonlítása,

− a fejlődés, növekedés optimális irányításának kiválasztása,

− a szarvasmarha környezeti és tartástechnológiai igényeinek jellemzése,

− a vágott szarvasmarha minősítése,

− a termelés eredményességének értékelése,

− a különböző korú, hasznosítású szarvasmarhák gondozási tevékenységeinek összehasonlítása,

− a technológiához kapcsolódó higiéniai feladatok elkészítése,

− az ismereteinek integrálása a helyi viszonyokhoz,

− a beteg szarvasmarha tüneteinek felismerése,

− a szervezet védekezési reakcióinak megnevezése,

− a gyógyszeres kezelés szabályainak ismerete,

− a fertőző állatbetegségek megelőzési tervének ismerete,

− a tünetek alapján teendők kiválasztása,

− a gazdaságilag gyakoribb betegségek tüneteinek, az ellenük való védekezésnek a jellemzése,

− a szarvasmarhatelep elemzése higiéniai szempontból,

− az állati hullák kezelési rendjének kiválasztása,

− az egészséges és a beteg szarvasmarha életjelenségeinek értékelése,

− a fertőtlenítő oldat mennyiségének, töménységének kiszámítása,

− a takarmány-előkészítés, -kiosztás, mikroklíma szabályozás, trágyázás gépeinek

− megnevezése,

− a kézi és a gépi fejés megoldásainak összehasonlítása,

− az itatás gépeinek, berendezéseinek működési elvének összehasonlítása,

− a mikroklíma-szabályozás megoldásainak összehasonlítása,

− a tartástechnológiához kapcsolódó technikai berendezések működésének elemzése,

− a szarvasmarha-tartás speciális jellemzőinek felismerése,

− a támogatási rendszerek összehasonlítása,

− a szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás leírása,

− a szarvasmarha-termékek árkalkulációjának elkészítése,

− a jövedelmezőség értékelése,

− a szarvasmarha-tenyésztésben előforduló foglalkozási ártalmak, betegségek kiválasztása,

− a szarvasmarha gondozása speciális veszélyforrásainak és elhárításának értékelése.

A gyakorlati vizsga tartalma

− csontok, testtájak megnevezése, életkor-meghatározás,

− előkészület ellésre,

− borjak ellátása,

− szarvasmarhák jelölése, testméret felvétel,

− gépi fejés végrehajtása, tej elsődleges kezelése,

− tejjel érintkező gépek és eszközök tisztítása,

− tejvizsgálatok elvégzése,

− szarvasmarha fajták felismerése, küllemi bírálat,

− ivarzó és beteg állatok kikeresése,

− takarmányok felismerése, minősítése,

− takarmányadagok összeállítása,

− gyakrabban használt gyógyszerek felismerése,

− fertőtlenítés végrehajtása,

− tőgygyulladás vizsgálata,

− szarvasmarhák gondozása, ápolása,

− villanykarám használata,

− bizonylatok kitöltése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek (4 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként figyelembe vehető a vizsgázó tanulmányi idő alatt tanúsított szorgalma és előmenetele, vagy az írásbeli vizsgarész eredménye.)

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen bármilyen szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Valamennyi állatfaj esetében

Általános állattenyésztés

Anatómia és élettan

Általános takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)*

Baromfi- és kisállattenyésztő esetében

Baromfi- és kisállattenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Juhtenyésztő estében

Juhtenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Kecsketenyésztő esetében

Kecsketenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Sertéstenyésztő esetében

Sertéstenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Szarvasmarha-tenyésztő esetében

Szarvasmarha-tenyésztés

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

* Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlatokat 8-12 fős csoportokban célszerű végrehajtani. Az elméleti órák képzési ideje alatt egyéni gyakorlatokat heti szolgálatban ajánlatos elvégezni úgy, hogy szakképzett felnőtt gondozó felügyelete biztosítva legyen. Így az állattenyésztési munkálatok elsajátítása a folyamatosság miatt jobban biztosítható.

A kötelező nyári összefüggő gyakorlatnak az 50 %-át az intézmény tanüzemében, tangazdaságában, a másik 50 %-át az intézmény jóváhagyása mellett, a lakóhely közelében lévő állattartó-telepen, gazdánál lehet letölteni.

A nyári gyakorlat összes ideje 20 munkanap. Feltétel, hogy a szakképzésnek megfelelően az intézmény utasítása alapján és ellenőrzése mellett töltse le a képzésben résztvevő a gyakorlatát. A speciális vagy idényjellegű gyakorlatok végrehajtásához üzemlátogatások, tanulmányi utak szükségesek. Ilyenek pl. (juhnyírás és gyapjúkezelés, körmözési munkák, mesterséges termékenyítés, vágóhídi szemle, tejfeldolgozás, keltetőüzem stb.)

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

Valamennyi állatfaj esetében

*Sor-szám*	*Tantárgy megnevezése*	I. *évfolyam* *I. félév* 19 hét*	I. *évfolyam* *II. félév* 18 hét*	*II.* *évfolyam* *I. félév* 17 hét*	*Összesen*
	*Kötelező elméleti órák*
1.	Közismereti órák	114	108	102	324
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	19	-	17	36
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	19	-	17	36
4.	Anatómia és élettan	19	18		37
5.	Takarmányozástan	38	18	-	56
6.	Állattenyésztés	19	36	34	89
7.	Állatok egészségvédelme	-	18	17	35
8.	Állattartás épületei és gépei	-	18	-	18
	Kötelező elmélet összesen	228	216	187	631
	*Kötelező gyakorlat*
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	19	-	17	36
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	19	-	17	36
11.	Anatómia és élettan	38	36	-	74
12.	Takarmányozástan	76	54		130
13.	Állattenyésztés	57	72	51	180
14.	Állatok egészségvédelme	-	36	17	53
15.	Állattartás épületei és gépei	-	54		54
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	-	105	-	105
	Kötelező gyakorlat összesen	209	357	102	668
	Kötelező tantárgyak összesen
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	38	36	34	108
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	57	54	51	162
**	Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen	95	90	85	270
Összes óraszám		532	663	374	1569

* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.

** A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

9. Az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 6203 01

2. A szakképesítés megnevezése: Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3124

4. Szakképzési évfolyamok száma: 3

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus)

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az állattenyésztő és állategészségügyi technikus részt vesz az állatok elhelyezésével, tartásával, takarmányozásával, ápolásával, szaporításával kapcsolatos napi munkák ellátásában, illetve azok irányításában.

Az állattenyésztés egyes ágazataiban részt vesz a takarmánykonzerválás, tárolás, felhasználás munkáiban is. A folyamatosan jelentkező üzemelési munkák lebonyolításában segíti a főiskolát, egyetemet végzett állattenyésztők munkáját.

Az állategészségügyi feladatok közül önállóan ellátja a higiénikus állattartásra, valamint termék előállításra vonatkozó munkákat és betartja az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait. Szakszerűen végrehajtja az állatorvos utasításait és segédkezik annak munkájában.

Elvégzi a szakterületén jelentkező adminisztratív jellegű feladatokat, (pl. mérések, adatrögzítések stb.) és vezeti az ezekkel kapcsolatos bizonylatokat, feljegyzéseket, esetleg számítógépes adatnyilvántartást készít.

Az állattenyésztésben használt járművekkel (lassú jármű, traktor stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
52 6201 01	Mezőgazdasági technikus
53 6203 01	Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus
53 6203 02	Juhtenyésztő szaktechnikus
53 6272 01	Halász szaktechnikus
53 6203 03	Lótenyésztő szaktechnikus
53 6203 04	Sertéstenyésztő szaktechnikus
53 6203 05	Szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikus
53 6208 01	Takarmányozási szaktechnikus
53 6203 06	Törzskönyvező szaktechnikus

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

Az állattenyésztés napi és időszakos munkáinak elvégzése.

Különféle tenyésztési eljárások és szaporítási módok alkalmazása (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi, házinyúl, prémesállatok, hal és méh esetében).

Az állatok okszerű takarmányozása és megfelelő tartástechnológia alkalmazása.

A gazdasági állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.

Adminisztratív jellegű elemzési és tervezési feladatok végrehajtása.

Gazdálkodási, vállalkozási, munkaszervezési és vezetési feladatok ellátása.

A munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartása.

Folyamatos önképzés megvalósítása (szakmai, számítástechnikai, valamint idegen nyelvterületen).

2. Elméleti követelmények

Anatómia és élettan terén

− ismeri az állati szervezetet felépítő elemeket, sejteket és szöveteket,

− felismeri a mozgás szervrendszerének, a keringési rendszernek, a légzőkészüléknek, a kiválasztórendszernek és az érzékszerveknek az alkotórészeit, valamint ismeri azok működését,

− jellemzi a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatát, érti a legfontosabb hormonok szervezetre gyakorolt hatását,

− megkülönbözteti az emésztőcső felépítését a különféle gazdasági haszonállatokon és megmagyarázza emésztési sajátosságaikat,

− összehasonlítja az ivarszervek felépítését és működését az egyes állatfajok esetében és megmagyarázza a szaporításban betöltött szerepüket.

Takarmányozástan terén

− megnevezi a takarmányozás célját, az okszerű takarmányozás jelentőségét, a takarmányok szerves és szervetlen alkotórészeit,

− emlékszik a takarmányok emésztésének és kihasználásának folyamatára, az azt befolyásoló tényezőkre, ismeri a takarmányok táplálóértékét, az értékelés rendszerét, a takarmányok táplálóanyag tartalmának arányait, és értékesülését,

− megkülönbözteti a takarmányokat, csoportosítani tudja azokat, és képes kiválasztani az egyes takarmányokat,

− mintát vesz a takarmányokból, elküldi a takarmányvizsgálati laboratóriumba és értékeli a kapott eredményt,

− értékeli az érzékszervi vizsgálat eredményét a takarmányok minőségének megállapításához,

− kidolgozza a takarmányok előkészítésének módját, kiszámítja az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletét, használja a takarmányozási táblázatokat,

− összeállítja a takarmányadagokat különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,

− használja a számítógépes takarmányadag optimalizálási programokat,

− kidolgozza az okszerű takarmányozást.

Állattenyésztés terén

− ismeri az állattartás és állattenyésztés fogalmát, a gazdasági állatok rendszerezését, eredetét, háziasítását, a háziasítás hatását az állati szervezetre,

− felsorolja a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságait, ismeri az örökléstani alapfogalmakat, a környezet és az öröklődés kölcsönhatását, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődését,

− ismeri a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh-, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségét, a nemesítés folyamatát, a piaci igényeket, valamint nyomon követi az újdonságokat (pl. strucc, stb.),

− ismeri az egyes állatfajok elnevezését (ivar, kor és hasznosítás szerint),

− ismeri a tehén- és a juhtej összetételét és tulajdonságait, a tej természetes elváltozásait, táplálkozási és takarmányozási jelentőségét, hasznos és káros mikrobáit, a nyerstej szabvány előírásait, a tej átadásának szabályait, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiáját, a tej másodlagos kezelését,

− felismeri az állatfajokat, megkülönbözteti a fajtákat, hibrideket,

− ismeri az alkalmazkodás folyamatát és annak hatását a gazdaságosságra,

− ismerteti a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,

− meghatározza a tenyészcélt, megmagyarázza a fajta, a hibrid, a típus kiválasztásának elveit, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereit,

− igazolja a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelentőségét és ismeri annak módjait,

− összehasonlítja a tenyésztési eljárásokat, a szaporítási módokat,

− azonosítja a tejhibákat,

− jellemzi az istállóklíma összetevőit és értékeli az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatását,

− megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód jelentőségét, az állatok viselkedésmódját,

− irányítja a gazdasági állatok szaporításával kapcsolatos teendőket,

− figyelembe veszi a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségeket az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,

− értékeli a megfelelő tartástechnológiát,

− értékeli a termelés eredményességét befolyásoló tényezőket,

− elvégzi a tej elsődleges és másodlagos kezelését, a tejvizsgálatokat, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának vizsgálatát.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− ismeri a munkavédelem feladatát, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmát, a munkahelyi magatartás szabályait,

− megnevezi a kézi és gépi anyagmozgatás helyes végzésének módjait,

− felsorolja a munkalélektan legfontosabb fogalmait, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőt,

− ismeri a tűzvédelmi alapfogalmakat és a környezetszennyezés lehetőségeit,

− ismeri az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjait, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásait és tűzvédelmi szabályait,

− leírja a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályokat,

− megmagyarázza a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályait,

− betartja és betartatja az állattartással kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat,

− elemzi az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályait, tudja az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, védőital jelentőségét,

− elemzi a gépek és létesítmények használatának szabályait, a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználását,

− elemzi a vegyszerek szerepét az állattartásban és alkalmazásuk szabályait,

− értékeli a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelésének módjait, az állattartó telepek környezetszennyezésének módjait és az elhárítás lehetőségeit, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének módjait,

− gondoskodik az állathullák és állati eredetű melléktermékek biztonságos ártalmatlanná tételéről,

− elemzi a higiénikus termékelőállítás szabályait, valamint a személyi higiénia fontosságát,

− jellemzi az állatok szaporításának biztonsági szabályait, valamint az állattartás gépeinek a biztonságos használatát.

Állattartás épületei és gépei

− ismeri az állattartó telepek létesítésének szabályait,

− felsorolja az építészeti és géprajzi alapfogalmakat, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságait, a motorok szerkezeti részeit, a motorok kenését, hűtését, elektromos berendezéseit, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeit,

− megmagyarázza a traktorok működését, tüzelőanyag-ellátását, kenését, hűtését, az akkumulátor kezelését,

− leírja a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépeket, a stabil takarmánykiosztó gépeket, az automatikus abrakadagoló berendezést, a szellőző- és fűtőberendezéseket, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseit, és az egyéb állattartásban használatos gépeket,

− megkülönbözteti a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényét, a telepek elrendezését, az istállók belső elrendezését,

− illusztrálja a traktorok azon szerkezeti részeinek működését, melyek a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükségesek,

− értékeli a fejés és tejkezelés gépi berendezéseit.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

− ismeri a környezet fogalmát, felismeri a szervezet reakcióit a környezeti hatásokra,

− értékeli a gazdasági állatok viselkedését,

− ismeri az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmát, és a betegségek okozta nemzetgazdasági károkat,

− felsorolja a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okokat,

− megnevezi az állattartásban használatos gyógyszereket, műszereket, és a betegségek megelőzésének általános szempontjait,

− ismeri az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeit, valamint a zoonózisokat,

− ismerteti az állategészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályait, és ismeri az állatvédelmi törvényt,

− ismeri az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmakat,

− megmagyarázza az állatokkal való szelíd, gondos bánásmód és az állatvédelem jelentőségét,

− elbírálja a beteg állatok kiválogatásának szempontjait az egészségesek közül,

− elemzi a gyógyszerek alkalmazásának módját,

− illusztrálja a tömeges sebészeti beavatkozásokat,

− elemzi a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásait,

− kidolgozza a fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás módját,

− illusztrálja a zoonózisokkal kapcsolatos teendőket.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, a gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

− ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat, a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket, a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

− megnevezi az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogokat és kötelezettségeket, ismeri az érdekvédelem rendszerét,

− felsorolja a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat és hitellehetőségeket,

− ismeri az Európai Unió intézményrendszerét, közös agrárpolitikáját,

− megmagyarázza a vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a vállalkozások alapításának, működtetésének és megszüntetésének a követelményeit,

− jellemzi az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

− igazolja a marketing jelentőségét a vállalkozásban, valamint a kommunikáció fontosságát,

− utánanéz a hitelfelvétel szabályainak,

− leírja a leltározás fogalmát, szabályait, a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

− megtervezi a vállalkozást, és üzleti tervet készít,

− alkalmazza az üzleti tárgyalás technikáját, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

− kitölti az alapvető bizonylatokat és elvégzi a leltározást.

3. Gyakorlati követelmények

Anatómia és élettan terén

− bemutatja az állatok testtájait, a fej, a törzs és a végtagok csontjait,

− demonstrálja a szervek, szervrendszerek és készülékek felépítését.

Takarmányozástan terén

− csoportosítja a különféle takarmányokat, elvégzi érzékszervi minősítésüket,

− használja a különféle takarmány-kiegészítőket,

− végrehajtja a takarmányok előkészítését, adagolását különböző fajú, korú és hasznosítású állatok számára,

− elvégzi a takarmányok tartósítását, tárolását,

− használja a takarmányozási táblázatokat, és takarmány adagokat állít össze, különböző fajok, fajták, típusok és korcsoportok részére, táplálóanyag-arány és takarmány-értékesülési számításokat végez.

Állattenyésztés terén

− bemutatja a különböző állatfajokat, fajtákat, hibrideket és típusokat,

− megítéli az ivarzás és a közeledő ellés jeleit,

− szervezi és irányítja az állatok tartásával és tenyésztésével kapcsolatos munkákat, használja szervezési és vezetési ismereteit,

− meghatározza a fogak és egyéb külső jelek alapján az állatok életkorát,

− megállapítja az állatok testméretét és testtömegét,

− elvégzi az állatok azonosítását,

− szakszerű bánásmódot alkalmaz,

− végrehajtja az állatok ellésre való előkészítését, levezeti az ellést,

− részt vesz a tojástermelő, brojlertartó, lúd-, kacsa-, pulyka- és prémesállat-tartó telepek munkáiban, valamint a keltető-állomások tevékenységében,

− részt vesz a lótenyésztő üzem munkáiban, gyakorolja a lovak használatát,

− elvégzi a küllemi bírálatot, elbírálja a tőgyet a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

− elvégzi a tejvizsgálatokat (mintavétel, érzékszervi vizsgálat, a fizikai tisztaság meghatározása, a tej frissességének, sűrűségének, zsírtartalmának meghatározása),

− kiszámítja a hizlalási eredményeket, minősíti a hízóállatokat,

− elvégzi a gyapjúminősítést,

− végrehajtja a csülök, köröm- és pataápolást.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− ismerteti az állattartó telepek környezetszennyezésének problémáit, az elhárítás módjait,

− megítéli a környezetre káros anyagokat és megakadályozza a környezetszennyezést,

− betartja és betartatja a munkavédelem, baleset-elhárítás, munkaegészségügy, munkalélektan, érintésvédelem, tűzvédelem szabályait, valamint az állattartás biztonságtechnikai előírásait,

− biztonságosan üzemelteti a különféle gépeket és berendezéseket,

− szükség esetén használja a tűzoltó anyagokat, eszközöket és készülékeket,

− elvégzi a munkavédelmi oktatást,

− elvégzi az elsősegélynyújtást.

Állattartás épületei és gépei terén

− megmutatja a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeit, a traktorok karbantartását és vezetését,

− megítéli az állattartó telepek közművesítésének, forgalmának, a szociális épületek létesítésének biztonságtechnikai kérdéseit, valamint az érintésvédelmi és tűzvédelmi megoldásokat,

− megítéli a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállókat és technológiai berendezéseiket,

− bemutatja az istállóklímát biztosító berendezéseket, a vízellátás módjait, berendezéseit, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépeket, a trágyaeltávolítás eszközeit, berendezéseit,

− működteti a villanykarámot,

− üzemelteti a fertőtlenítés gépeit, berendezéseit, a fejőgépeket és a fölözőgépeket.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

− megfigyeli az egészséges állatokat és kiválogatja a betegeket az egészségesek közül,

− bemutatja a szervek, szervrendszerek és készülékek vizsgálatát, felveszi a klinikai alapértékeket,

− ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi a szükséges adatokat (pl. tojótyúk-ketrec, borjú- és sertéstartás minimális tartási körülményeinek felmérése),

− használja a különböző gyógyszerfajtákat, az állatorvos utasításai alapján elvégzi a tömeges kezeléseket,

− használja a tisztítási, fertőtlenítési eljárásokat,

− mintát vesz a vizsgálatra küldendő anyagokból (bélsár, tej, takarmány, bőrkaparék, állati hulla, hullarész, hüvely- és méhváladék), valamint előkészíti a mintákat a szállításra,

− elvégzi a tömeges sebészeti beavatkozásokat, az állatorvos utasításai szerint,

− elvégzi a sebek és egyes bőrbetegségek kezelését (az állatorvos utasításai szerint),

− borogatásokat alkalmaz,

− rendszeresen ellenőrzi az istálló mikroklímáját, elbírálja a mért értékeket és végrehajtja a szükséges beavatkozásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− megmutatja, hogyan érvényesülnek a közgazdasági törvényszerűségek a gazdálkodás gyakorlatában, és hogy hogyan hatnak a közgazdasági szabályozók a döntésekre, a gazdálkodás eredményére,

− imitálja egy üzleti vállalkozás egyszerűsített mérlegének és adóbevallásának az elkészítését,

− gyűjti és rendszerezi a termelési és értékesülési folyamatok adatait,

− bemutatja egy termék előállításának eredményességét,

− kiválasztja a munkabérezési formák közül a legmegfelelőbbet,

− értelmezi a gazdasági levelezés és az üzleti tárgyalás szabályait,

− megtervezi egy üzleti vállalkozás létrehozását, üzleti tervet készít,

− elkészíti a szerződést, részt vesz az árkialakításban, számlakiállításban, kiegyenlítésben,

− vezeti az állattenyésztési és egyéb alapvető bizonylatokat,

− elkészíti az egyszeres könyvvitelt és leltárt,

− gyakorolja a kommunikációt, üzleti tárgyaláson vesz részt,

− elkészíti a személyi jövedelemadó bevallást.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az állattenyésztő és állategészségügyi technikusok rendelkezzenek jó fizikai állóképességgel, a személyi higiénia iránti igénnyel és az alapvető vezetői képességekkel. Legyen jó kapcsolatteremtő képességük és megfelelő alkalmazkodó képességük. Legyenek jó megfigyelők, és legyenek képesek a következtetések levonására, a logikus gondolkodásra, esetenként az önálló döntéshozatalra, ítéletalkotásra. Törekedjenek a pontos munkavégzésre, az utasítások szabatos végrehajtására. Szeressék a gondjaikra bízott állatokat. Alakuljon ki bennük a folyamatos önművelés igénye, legyenek fogékonyak, nyitottak az újdonságokra.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

− egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),

− szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

− Írásbeli vizsga

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex, mely több tantárgy ismeretanyagát tartalmazza.

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé kérdés és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Az esszé kérdés megfogalmazásánál törekedni kell a komplexitásra, de a vizsgázók figyelmét ilyenkor a tételben megfogalmazott vázlattal kell irányítani. A szakképesítés célja és összetett jellege megköveteli, hogy a tételben közel azonos arányban szerepeljen az állattenyésztés és az állatok egészség- és állatvédelme. Az esszé feladat három tantárgy ismereteit tartalmazza, az alábbi %-os arányban:

- állattenyésztés: 40 %

- állatok egészség- és állatvédelme: 40 %

- takarmányozástan: 20 %

Az esszéfeladat megfogalmazásánál nem szükséges mindig „erőltetni” a komplex jelleget, lehetőség van a három felsorolt szakterületen önálló, egymástól független írásbeli tétel kidolgozására is.

A feladatlap különböző típusú nyílt és zárt feladatokat tartalmaz, és az alábbi tantárgyak ismeretanyagát öleli fel:

- anatómia és élettan,

- takarmányozástan,

- állattenyésztés,

- állatok egészség- és állatvédelme,

- állattartás épületei és gépei,

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelem.

Az írásbeli vizsga időtartama: 300 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

− állattenyésztés,

− állatok egészség- és állatvédelme,

− gazdálkodási és szervezési ismeretek.

Az állattenyésztés vizsgatárgy:

„A” tétel:

– általános állattenyésztés,

– anatómia és élettan,

– takarmányozástan,

– állattartás épületei és gépei.

„B” tétel:

– részletes állattenyésztés.

Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:

„A” tétel:

– általános állategészségügy,

– állatvédelem.

„B” tétel:

– belgyógyászat,

– sebészet,

– szülészet és szaporodásbiológia,

– járványtan,

– parazitológia.

A gazdálkodási és szervezési ismeretek vizsgatárgy:

„A” tétel:

– gazdálkodási és szervezési ismeretek,

„B” tétel:

– munka- és környezetvédelem.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt témakörökből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga három területen, ún. „munkahelyen” zajlik.

A) Az első munkahely, a laboratórium, ahol a tejvizsgálatok, takarmányvizsgálatok elvégezhetők, és az ún. ismeret, illetve megértés szintű feladatok közül néhány bemutatható. Ilyen, pl. a takarmányok megnevezése, csoportosítása, fajtatani felismerések (diasorozat vagy fotók alapján), műszerismeret, gyógyszerismeret, a fej, a törzs és a végtagok csontjainak megnevezése emlősöknél és madaraknál, stb.

B) A második munkahely az állattartó telep vagy tangazdaság, ahol legalább három állatfaj megtalálható. A vizsgázók itt azokat a feladatokat hajtják végre, melyhez élő állatra, illetve üzemi körülményekre van szükség. A vizsga lehetséges helyszínei: a szarvasmarhatelep, a sertéstelep, a lovászat, a juhtelep, a baromfitelep, a tangazdasági tanistálló és az iskolai tanműhely.

C) A harmadik munkahely a tanterem, vagy ha rendelkezésre áll egy számítógépes terem, ahol a vizsgázók írásbeli, illetve számítógépes feladatot hajtanak végre. Itt oldható meg a takarmányadag összeállítás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), jövedelemadó bevallás (hagyományosan vagy számítógépes programmal), vagy a személyi jövedelemadó törvény alapján őstermelők, családi gazdaságok, egyéni vállalkozók részére kötelezően vezetendő alapnyilvántartások elkészítése és az alapvető bizonylatok kitöltése.

A tanulók az első és a harmadik munkahelyen egy tételt húznak, ami egy feladatot tartalmaz. A harmadik munkahelyen célszerű egyszerre kihúzatni a tételeket, kiadni a feladatot, amit a vizsgázók 3x45 perc alatt megoldanak, majd beadnak lemezen vagy papíron a feladat jellegétől függően.

A második munkahelyen szintén egy tételt húznak a tanulók, de az, három végrehajtandó feladatot tartalmaz, mindegyiket más állatfajon, illetve területen. A feladatokat a vizsgabizottság úgy állítsa össze az FVM által kiadott tételsorból, hogy különböző szintű feladatokat tartalmazzon (ismeret, megértés, alkalmazás) és tükrözze a helyi sajátosságokat.

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

− a keringési rendszerek, a légzőkészülék, a kiválasztó-rendszer és az érzékszervek alkotórészeinek, a mozgás szervrendszerének felsorolása, valamint azok működésének ismertetése,

− a különféle gazdasági haszonállatokon a belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer kapcsolatának, az emésztőcső felépítésének, az emésztési sajátosságaiknak, az ivarszervek felépítésének és működésének, valamint azok szaporításban betöltött szerepének, az alkalmazkodás folyamatának és annak gazdaságosságra gyakorolt hatásának jellemzése,

− a takarmányozás céljának, az okszerű takarmányozás jelentőségének, a takarmányok kémiai összetételének megnevezése,

− a takarmányok emésztésének és kihasználásának, az azt befolyásoló tényezőknek, a takarmányok táplálóértékének, az értékelés rendszerének, a takarmányok táplálóanyag tartalmának és értékesülésének ismertetése,

− a takarmányok jellemzése, csoportosítása, kiválasztása,

− a takarmányok mintavételének elemzése, az eredmények értékelése,

− a takarmányok minőségének megállapításához az érzékszervi vizsgálat menetének elemzése,

− a takarmányok tartósítási módjainak, az etetésre történő előkészítésének értékelése,

− az egyes állatfajok életfenntartó és termelő szükségletének kiszámítása, a takarmányozási táblázatok használata,

− takarmányadagok összeállítása különböző fajú, korú, hasznosítású állatok részére,

− a számítógépes takarmányadag optimalizálási programok használata,

− az állattartás és állattenyésztés fogalmának, a gazdasági állatok rendszerezésének, eredetének, háziasításának, a háziasítás állati szervezetre történő kihatásának ismerete,

− a gazdasági állatok külső és belső értékmérő tulajdonságainak felsorolása, az örökléstani alapfogalmak, a környezet és az öröklődés kölcsönhatásának, a kvalitatív és a kvantitatív tulajdonságok öröklődésének ismerete,

− a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a ló-, a baromfi-, a házinyúl-, a prémesállatok-, a méh-, és a haltenyésztés nemzetgazdasági és üzemi jelentőségének, a nemesítés folyamatának, a piaci igényeknek, az egyes állatfajok (ivar, kor és hasznosítás szerinti) elnevezésének ismerete,

− a tehén- és a juhtej összetételének és tulajdonságainak, a tej természetes elváltozásainak, táplálkozási és takarmányozási jelentőségének, hasznos és káros mikrobáinak, a nyerstej szabvány előírásainak, a tejátadás szabályainak, a legfontosabb tejkészítmények gyártástechnológiájának, a tej másodlagos kezelésének ismerete,

− a tenyészcél meghatározása, a fajta, a hibrid, a típuskiválasztás elveinek, a tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás módszereinek, a törzskönyvezési, tenyésztési és termelési adatgyűjtés jelentőségének és módjainak megmagyarázása,

− a tenyésztési eljárások és a szaporítási módok összehasonlítása,

− a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggések ismertetése,

− az állatfajok felismerése, a fajták, hibridek csoportosítása, megkülönböztetése,

− a tejhibák definiálása,

− a faji sajátosságokból és a hasznosításból adódó különbségek elemzése az elhelyezésben, felnevelésben, termelésben, használatban,

− az egyes állatfajok, fajták tartástechnológiájának és a termelés eredményességét befolyásoló tényezőknek az értékelése,

− a tej elsődleges és másodlagos kezelésének, a tejvizsgálatok, a tejfrissesség, -sűrűség, -zsírtartalom vizsgálat elemzése,

− az istállóklíma összetevőinek jellemzése és az állatok termelésére, egészségére gyakorolt hatásának értékelése,

− a higiénikus termékelőállítás szabályainak, valamint a személyi higiénia fontosságának elemzése,

− a környezet fogalmának, a szervezet környezeti hatásokra adott reakcióinak ismerete,

− az egészséges, a nem egészséges és a beteg állat fogalmának definiálása,

− a betegségek okozta nemzetgazdasági károk, a betegségek kialakulásában szerepet játszó külső és belső, élő és élettelen okok felsorolása,

− a betegség megelőzés általános szempontjainak megnevezése,

− az egyes állatfajok belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és szaporodásbiológiai, járványtani, parazitológiai betegségeinek, valamint a zoonózisok ismerete,

− az alapvető élelmiszer- és tejhigiéniai alapfogalmak definiálása,

− az állatokkal való gondos, szelíd bánásmód és az állatvédelem jelentőségének kifejezése,

− az állategészségügyi igazgatás legfontosabb rendszabályainak, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előírásainak ismertetése,

− a beteg állatoknak az egészségesek közül történő kiválogatásának elemzése,

− a különféle állatfajok tartásának higiéniai előírásainak elbírálása,

− a zoonózisokkal kapcsolatos teendők elemzése,

− az építészeti és géprajzi alapfogalmak, az építészetben és a gépészetben használatos legfontosabb anyagok tulajdonságainak, a motorok szerkezeti részeinek, a motorok kenésének, hűtésének, elektromos berendezéseinek, a traktorok és pótkocsik szerkezeti részeinek felsorolása,

− az állattartó telep létesítés szabályainak kifejezése,

− a traktorok működésének, tüzelőanyag-ellátásának, kenésének, hűtésének, az akkumulátor kezelésének jellemzése,

− a tömegtakarmány-betakarító, szállító, szemestakarmány előkészítő gépek, a stabil takarmánykiosztó gépek, az automatikus abrakadagoló berendezés, a szellőző- és fűtőberendezések, a kitrágyázás, a takarmánykiosztás, az itatás gépi berendezéseinek, és az egyéb állattartásban használatos gépek jellemzése,

− a különféle fajú, korú és hasznosítású állatfajok elhelyezéssel szemben támasztott igényének, a telepek elrendezésének, az istállók belső elrendezésének leírása,

− a gyakorlatban történő traktorvezetéshez szükséges szerkezeti részek működésének elemzése,

− a fejés és tejkezelés gépi berendezéseinek elemzése,

− a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmak, a gazdaságossági és hatékonysági mutatók ismertetése,

− az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak, a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályoknak, a könyvvezetés fontosságának, a számviteli alapelveknek, a mezőgazdaság támogatási rendszerének ismerete,

− az alapvető munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek, az érdekvédelem rendszerének, a bankválasztás szempontjainak, a hitelformák és hitellehetőségek megnevezése,

− a vállalkozás lényegének és belső struktúrájának, a vállalkozásalapítás, működtetés és megszüntetés követelményeinek megmagyarázása,

− az egyszeres könyvvezetés technikájának, a bizonylatolás alapelveinek, a bizonylatok és számlák kezelési szabályainak jellemzése,

− a marketing jelentőségének, valamint a kommunikáció fontosságának igazolása,

− a hitelfelvétel szabályainak, a leltározás fogalmának, szabályainak, a pénzügyi terv készítés mozzanatainak jellemzése,

− üzleti terv készítés technikájának, az üzleti tárgyalás technikájának, a szerződéskötés, az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályainak alkalmazása,

− az alapvető bizonylatok kitöltésének és a leltározás elvégzésének értékelése,

− a munkavédelem feladatának, a baleset és a foglalkozási betegség fogalmának, a munkahelyi magatartás szabályainak, a kézi és gépi anyagmozgatás módjainak megnevezése,

− a munkalélektan legfontosabb fogalmainak, a munkahelyi klíma legfontosabb összetevőinek, a tűzvédelmi alapfogalmaknak és a környezetszennyezés lehetőségeinek ismerete,

− az állattartó telepek kialakításának munka- és környezetvédelmi szempontjainak, az állattartó telepek érintésvédelmi megoldásainak és tűzvédelmi szabályainak megnevezése,

− az állatszaporítás biztonsági szabályainak, az állattartás gépeinek biztonságos használatának jellemzése,

− a szellőztető- és légkondicionáló berendezésekre vonatkozó biztonsági szabályok, a trágyázás és a trágyakezelés egészségügyi és környezetvédelmi szabályainak leírása,

− az elsősegélynyújtás és a baleset-elhárítás szabályainak, a gépek és létesítmények használatának elemzése,

− a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, készülékek felhasználásának, az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések, valamint a védőital jelentőségének értékelése,

− a környezetvédelem területén az almos- és hígtrágya-kezelés módjainak, az állattartó telepeken a környezetszennyezés és az elhárítás lehetőségeinek, az állati eredetű hulladékok és állathullák ártalmatlanná tételének elemzése,

− a vegyszerek szerepének és alkalmazásuk szabályainak értékelése az állattartásban,

− a fertőtlenítés módjainak, módszereinek, a rovar- és rágcsálóirtás eljárásainak összehasonlítása.

A gyakorlati vizsga tartalma

− a traktorok és motorok főbb szerkezeti részeinek megnevezése,

− a traktorok karbantartásának elvégzése,

− az istállóklíma berendezéseinek, a vízellátás módjainak, berendezéseinek, a takarmány-előkészítő, rakodó, szállító, adagoló gépek, berendezések megnevezése,

− a trágyaeltávolítás eszközeinek, berendezéseinek felismerése,

− az állattenyésztésben használt gyógyszerek, műszerek, eszközök felismerése,

− a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok elhelyezésére szolgáló istállók és technológiai berendezéseik bemutatása és minősítése,

− a takarmányok bemutatása, mintavétel és az érzékszervi minősítés elvégzése,

− az állati test anatómiai felépítésének bemutatása,

− az állatfajok, fajták, típusok, hibridek felismerése,

− a külső testalakulás és a termelés összefüggésének elemzése,

− a beteg állatok kiválasztása az egészségesek közül,

− az egyes vizsgálatok végrehajtása, a klinikai alapértékek felvétele,

− az életkor meghatározása,

− takarmányadag összeállítása, a takarmányok tartósítása, tárolása, adagolása,

− a testméret-felvétel végrehajtása és a testtömeg megállapítása,

− az állatok azonosítása,

− az állatokkal való bánásmód bemutatása (megközelítés, megfogás, rögzítés egyes beavatkozásokhoz, vezetés, hajtás, fékezés),

− az ivarzó állatok kiválogatása,

− az ellésre, fialásra történő előkészülés, az ellés és fialás levezetése,

− a lovak használatának bemutatása (kifogás, befogás, hajtás),

− a küllemi bírálat elvégzése,

− a tőgy elbírálása a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

− a fejés végrehajtása,

− a fejőgépek összeszerelése, az üzempróba bemutatása,

− a tej- és takarmányvizsgálatok elvégzése,

− mintavétel elvégzése, laboratóriumi vizsgálatra történő elküldése,

− a gyapjúminősítés elvégzése,

− a tojástermelő és keltető üzemek tevékenységében történő részvétel,

− az állati termék előállítás munkafázisainak elvégzése,

− a villanykarám működtetése,

− a fertőtlenítés végrehajtása,

− a rovar- és rágcsálóirtás elvégzése,

− az elsősegélynyújtás bemutatása (embernek és állatnak),

− a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok betartása,

− a tűzoltás elvégzése,

− gyógyszerek alkalmazása külsőleg és belsőleg,

− a gyakoribb gyógykezelések végrehajtása,

− a csülök-, köröm- és pataápolás elvégzése,

− a sebek elsődleges ellátásának végrehajtása,

− a bőrbetegségek kezelése,

− a borogatás elvégzése,

− a mikroklíma-vizsgálatok elvégzése, szükség esetén történő beavatkozás végrehajtása,

− a tömeges kezelések végrehajtása,

− a bizonylatok kitöltése (az aktuális törvényi előírások szerint),

− a munkabér kiszámítása,

− a jövedelemadó-bevallás elkészítése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati osztályzatot a három munkahelyen végrehajtott öt (5) feladatra kapott érdemjegy átlaga adja. A második munkahelyen (tanüzem, tanműhely, istálló) a vizsgázók három feladatot hajtanak végre, ezért az ezekre kapott érdemjegy súlyozottan szerepel a végleges jegyben.

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

Javaslat a felismerési, megnevezési feladat értékelésére 10 minta esetén (amennyiben a minták száma tíznél több vagy kevesebb, akkor a százalékos felismerési arány alapján célszerű az érdemjegy megállapítása):

*Felismert minta (db)*	*Százalékos felismerési arány*	*Érdemjegy*
9-10	90-100 %	jeles (5)
8	80%	jó (4)
7	70%	közepes (3)
6	60%	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50% vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei

A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket. Célszerű jól működő kapcsolatot kialakítani a környező állategészségügyi intézményekkel (megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás, állatkórház, rendelő, vágóhíd, tejüzem, stb.)

Az eszközök vizsgára történő előkészítésénél az FVM által javasolt tételsorból a helyi sajátosságoknak megfelelően kialakított vizsgafeladatokat kell figyelembe venni, de alapvetően szükségesek az alábbiak:

− olyan szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, baromfitelep vagy tanistálló, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést és vizsgáztatást,

− a különböző állatfajok tartásához és tenyésztéséhez használatos gépek, eszközök, berendezések, melyek a vizsgafeladatok végrehajtásához szükségesek,

− az állategészségügyi és állatvédelmi témájú feladatok bemutatásához, műszerek, eszközök, gyógyszerek,

− takarmányok, takarmány-kiegészítők, takarmányozási táblázatok,

− számítástechnikai szakterem a megfelelő számú számítógéppel és szakmai programokkal,

− laboratórium, a vizsgálatokhoz szükséges felszereléssel és vegyszerekkel.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetében.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Európai Uniós ismeretek (modul)*

Szakmai gyakorlat

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

*Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) számú FVM rendeletben jelentette meg.

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

	Tantárgy megnevezése	1/13. évfolyam 37 hét*	2/14. évfolyam 37 hét*	3/15. évfolyam 34 hét*	Összesen
	*Kötelező elmélet*
1.	Osztályfőnöki óra	37	37	34	108
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	0	0	37
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	0	74	102	176
4.	Anatómia és élettan	74	0	0	74
5.	Takarmányozástan	74	37	0	111
6.	Állattenyésztés	111	111	102	324
7.	Állatok egészség- és állatvédelme	74	111	136	321
8.	Állattartás épületei és gépei	37	37	68	142
	Kötelező elmélet összesen	444	407	442	1293
	*Kötelező gyakorlat*
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	0	0	37
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	0	37	68	105
11.	Anatómia és élettan	74	0	0	74
12.	Takarmányozástan	37	37	0	74
13.	Állattenyésztés	74	74	136	284
14.	Állatok egészség- és állatvédelme	74	111	136	321
15.	Állattartás épületei és gépei	37	74	34	145
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	120	120	0	240
	Kötelező szakmai gyakorlat összesen	453	453	374	1280
	Kötelező tantárgyak összesen	897	860	816	2573
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	74	74	68	216
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	111	111	102	324
**	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen	185	185	170	540
Összes óraszám		1082	1045	986	3113

* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.

** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

10. Az Általános állattenyésztő

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 6203 10

2. A szakképesítés megnevezése: Általános állattenyésztő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 6131

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Képzési idő, maximális óraszám:

6. Elmélet aránya: 40%

7. Gyakorlat aránya: 60%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga:

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
6131	Általános állattartó és -tenyésztő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Biztonságos, szakszerű és önálló munkavégzés a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- a baromfi- és a nyúltenyésztés területén, amelynek során alkalmazza a környezetkímélő állattartás szabályait, az anyag- és energiatakarékos termelési eljárásokat.

Az általános állattenyésztő szakterületen a mezőgazdaságra jellemző nehéz munkakörülmények között folyik a munka. A munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartani.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma	megnevezése
31 6203 02	Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével)
21 6201 01	Ezüstkalászos gazda
32 6201 01	Aranykalászos gazda
51 6201 01	Gazda I.
33 6201 01	Gazda II.
32 6201 02	Mezőgazdasági vállalkozó
34 6232 01	Inszeminátor (az állatfaj megjelölésével)

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A szarvasmarha, a juh, a sertés, a baromfifajok és a nyúl tenyésztése, szaporítása, takarmányozása, elhelyezése, ápolása-gondozása.

Állati termékek előállítása, minősítése.

Az állatok egészség- és állatvédelmének megvalósítása.

Az állattenyésztés gépeinek, berendezéseinek szakszerű üzemeltetése.

Önálló vállalkozás működtetése.

2. Elméleti követelmények

Anatómia és élettan terén

− felismeri az állati csontváz részeit, a testtájakat és azok csontos alapjait,

− ismeri az értékes húsrészeket adó izmokat,

− ismeri az ivarszervek és a tejmirigy felépítését, működését, összefüggéseit a gazdasági állatok eredményes szaporításában,

− összehasonlítja a különböző gazdasági állatfajok emésztőkészülékének felépítését, működését,

− megmagyarázza az emésztőkészülék működése és a szakszerű takarmányozás közötti összefüggéseket.

Takarmányozástan terén

− ismeri a takarmányok kémiai összetételét, valamint az egyes alkotórészek szerepét az állati szervezet felépítésében és az állati termékek előállításában,

− megnevezi a jelenleg alkalmazott takarmányértékelési módszereket,

− megkülönbözteti és jellemzi a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat, takarmány-kiegészítőket,

− definiálja a takarmányadag összeállításának elveit,

− megkülönbözteti a különböző minőségű takarmányokat,

− elemzi és értékeli a különböző takarmányok tartósítási és tárolási módjait.

Állattenyésztés terén

− megnevezi a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a baromfifajok és a nyúl nemzetgazdasági jelentőségét, küllemi sajátosságait, ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezését,

− megnevezi a gazdasági állatfajok rendszertani egységeit,

− megnevezi a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait, ismeri azok összefüggéseit az állati termékek előállításával,

− ismeri a gazdasági állatok nemesítésének folyamatát,

− ismeri a gazdasági állatok felnevelésének elemeit,

− jellemzi a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi és nyúl fajtákat, valamint hibrideket,

− definiálja és összehasonlítja az állattenyésztés gazdaságosságát befolyásoló szaporítási folyamatokat (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés),

− elemzi a legfontosabb állatfajok főbb takarmányozási elveit,

− kidolgozza a főbb állatfajok kor- és hasznosítás szerinti takarmányozását,

− jellemzi az állati termékek előállításának folyamatát, megítéli és befolyásolja a tej, a hús, a tojás és a gyapjú minőségét.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

− megnevezi a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,

− ismeri az állategészségügyi szakigazgatás rendszerét, a bejelentési kötelezettséget,

− ismeri a hazai állatvédelem rendszerét,

− ismeri az állatvédelem jelentőségét,

− ismeri az állatok betegségének kialakulását és annak feltételeit,

− megkülönbözteti az egészséges és beteg állatokat életjelenségek és klinikai értékek alapján,

− jellemzi az egyes állatfajoknál jelentős termeléskiesést okozó állatbetegségeket és megelőzi azokat,

− elkészíti a fertőző és parazitás betegségek megelőzését és leküzdését szolgáló fertőtlenítések szabályait,

− kidolgozza az egyszerű kezelések és életmentő beavatkozások rendjét.

Állattartás épületei és gépei terén

− ismeri a legfontosabb műszaki alapfogalmakat és a traktorok főbb szerkezeti egységeit,

− ismeri a telep és az épületek elrendezésének szempontjait,

− ismeri az állatfajok optimális termelési zónáját és az ezek szabályozását biztosító berendezéseket,

− ismeri az egyéb állattartó gépeket és berendezéséket,

− összehasonlítja a különböző állatfajok épületeit és azok belső elrendezését,

− jellemzi a takarmány-betakarító, -előkészítő és – kiosztó gépek, etető és itató berendezések, a trágyaeltávolító gépek, a fejő- és tejkezelő gépek működését.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− megnevezi a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit, azokat a veszélyes és ártalmas tényezőket, amelyek balesetet, foglalkozási betegségeket okozhatnak, illetve szennyezhetik a környezetet,

− jellemzi a környezetkímélő állattartás szabályait, valamint a tűzvédelmi előírásokat,

− elemzi az állattenyésztéshez kapcsolódó fontosabb biztonságtechnikai előírásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− ismeri a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

− megnevezi a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

− ismeri a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban és a számviteli alapelveket,

− ismeri az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

− megnevezi a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat és a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

− ismeri az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

− ismeri a kommunikáció alkalmazásának alapjait és az üzleti tárgyalás technikáját,

− ismeri az üzleti terv felépítését,

− megnevezi a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket,

− azonosítja a vállalkozás lényegét, belső struktúráját, működtetésének követelményeit,

− megkülönbözteti a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

− jellemzi a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

− megmagyarázza a hitelfelvétel szabályait, a leltározás fogalmát, szabályait és a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

− jellemzi a szerződés fogalmát és az árképzés szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Anatómia és élettan terén

− bemutatja az állati csontváz részeit és a testtájakat,

− megmutatja az emésztő- és szaporító szervek részeit, elhelyezkedését.

Takarmányozástan terén

− felismeri a legfontosabb mérgező növényeket,

− bemutatja a takarmányok beltartalmi értékeinek vizsgálati módszereit,

− bemutatja az egyes gazdasági állatok takarmányait,

− bemutatja a különböző minőségű takarmányokat,

− használja a takarmányozási táblázatokat,

− előkészíti a takarmányokat, elvégzi a takarmányok tárolásával, tartósításával kapcsolatos munkákat, végrehajtja az állatok etetését és itatását.

Állattenyésztés terén

− megítéli a baromfifajok szaporítási munkáit,

− megismeri a gazdasági állatfajokat, azok legfontosabb típusait és fajtáit, megítéli a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,

− megbecsüli az állatok testtömegét,

− végrehajtja az állatok mérlegelését és jelölését,

− kiválasztja a tenyészsüldőket, az ivarzó, valamint a közeledő ellés/fialás jeleit mutató állatot,

− elvégzi az ellés/fialás szakszerű levezetését, az újszülött és az anya ápolását,

− összeállítja az egyes állatfajok takarmányadagját,

− végrehajtja az állati termékek előállításának munkafázisait,

− minősíti az állati termékeket,

− elvégzi az állattartás munkáit.

Állatok egészség- és állatvédelme terén

− kiválogatja a beteg állatokat,

− megmutatja az alapvető gyógyszereket,

− megméri a fontosabb klinikai alapértékeket és mikroklíma jellemzőket,

− szakszerű bánásmódot alkalmaz,

− ellenőrzi az állatjólléttel és az állatvédelmi előírásokkal kapcsolatos technikai berendezéseket, felveszi az adatokat,

− elvégzi a különböző fertőtlenítési eljárásokat,

− elvégzi az egyszerűbb gyógykezeléseket, életmentő beavatkozásokat.

Állattartás épületei és gépei terén

− megkülönbözteti a traktorok főbb szerkezeti egységeit,

− biztonságosan üzemelteti a takarmány-betakarító, -előkészítő- és kiosztó-gépeket, az etető és itató berendezéseket,

− biztonságosan üzemelteti a trágyaeltávolító gépeket,

− szabályozza a mikroklímát beállító berendezéseket,

− biztonságosan üzemelteti a fejő- és tejkezelő gépeket, berendezéseket.

Munka-, tűz- és környezetvédelem terén

− megítéli a tűzesetek kialakulásának lehetőségét,

− elsősegélyt nyújt baleset esetén,

− szakszerűen használja a tűzoltó eszközöket,

− kidolgozza a betartandó baleset-megelőzési és biztonságtechnikai előírásokat.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

− termelési információkat gyűjt és rögzít előre megadott szempontok alapján,

− elkészíti az adóbevallást,

− elvégezni a leltározást,

− kitölti az állattenyésztési nyilvántartásokat, bizonylatokat és a számlákat,

− szakmai számításokkal ellenőrzi és elemzi a gazdálkodás eredményességét.

4. Személyi követelmények

A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket.

Az általános állattenyésztőben alakuljon ki az állatok iránti szeretet, legyen türelmes az állatokkal. Rendelkezzen jó koordinációs készséggel, monotónia-tűréssel és fizikai állóképességgel a gyakran nehéz körülmények között végzett munkához.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez – különösen a gépjármű vezetéséhez – nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

− egészségügyi alkalmasság (bármilyen zoonózis vagy hirtelen rosszulléttel járó betegség kizáró ok),

− szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeinek teljesítése.

A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani.

Köztes vizsga:

2. A szakmai vizsga részei

− Írásbeli vizsga

− Szóbeli vizsga

− Gyakorlati vizsga

A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex vizsga, amely magában foglalja az állattenyésztés, az állattartás épületei és gépei, valamint a gazdálkodási és szervezési ismeretek tananyagát. Az egyes tantárgyak feladatait külön-külön tételrészként kell megfogalmazni.

Az állattenyésztés témakör komplex feladatot tartalmaz, így kapcsolódhat hozzá az anatómia és élettan, valamint a takarmányozástan is. A tételrész egy vagy két feladatban is megfogalmazható. Ez utóbbi esetben természetesen ügyelni kell arra, hogy a két feladatban ugyanazon állatfaj ne szerepeljen.

Az állattartás épületei és gépei tantárgy írásbeli tételében elsősorban az állattenyésztés technológiai gépei, berendezései és épületei szerepeljenek.

Az írásbeli tételrészek megfogalmazásakor az alábbi arányok betartandók:

− állattenyésztés: 60 %

− állattartás épületei és gépei: 20 %

− gazdálkodási és szervezési ismeretek: 20 %

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az írásbeli vizsgán az FVM által az adott vizsgára jóváhagyott és kiadott, titkosított tételeket kell használni.

2.2. A szóbeli vizsga tantárgyai

− állattenyésztés,

− állatok egészség- és állatvédelme,

− állattartás épületei és gépei.

Az állattenyésztés vizsgatárgy:

− anatómia és élettan,

− takarmányozástan,

− általános állattenyésztés,

− részletes állattenyésztés.

Az állatok egészség- és állatvédelme vizsgatárgy:

− általános állategészségügy,

− részletes állategészségügy,

− állatvédelem.

Az állattartás épületei és gépei vizsgatárgy:

− az állattartó telepek épületei,

− az állattartó épületek gépei,

− takarmány betakarítás, -előkészítés és -kiosztás gépei.

A vizsgázóktól kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteket is.

A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni.

2.3. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladatokat (tételeket) az FVM által javasolt tételekből kell a helyi feltételrendszer figyelembevételével összeállítani.

A vizsgafeladatok számát az adott vizsgacsoportban vizsgázó jelöltek számának, valamint a képző és vizsgáztató intézmény sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni.

A végrehajtandó feladatokat a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga során minden jelöltnek a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és baromfi-tenyésztés területén kijelölt munkafeladatok közül három állatfajjal kapcsolatosan kell vizsgáznia. A szakmai vizsgabizottság az adott tájkörzetre jellemző állattenyésztési hagyományok alapján dönt arról, hogy az egyes állatfajok közül melyik munkafeladatait kell minden vizsgázónak végrehajtani.

A tételek fajonként az alábbi feladatokat tartalmazzák:

a) manuális tevékenység végrehajtása

(Testtömeg-becslés, mérlegelés, állatjelölések végrehajtása, ellésre történő előkészületek, ellés levezetése, ellés utáni teendők, gépi fejés végrehajtása, fejőgép tisztítása, fertőtlenítése, szétszedése, összerakása, tőgygyulladás vizsgálata, kezelése, tejvizsgálatok, istállóklíma vizsgálata, fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása, klinikai alapértékek felvétele, körmözés, takarmányadagok összeállítása, takarmányok előkészítése, etetés, itatás.)

b) komplex felismerési feladatok

(Csontok, testtájak, fajták, típusok, ivarzó állatok felismerése, takarmányok, takarmány-kiegészítők, mérgező növények felismerése, külső testalakulás és a termelés közti összefüggés megítélése, beteg állatok, tojások felismerése.)

A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az elméleti vizsga tartalma

− az állatok csontváza, testtájai, az értékes húsrészeket adó izmok ismerete,

− az emésztőkészülék felépítése, az emésztés folyamata, a gazdasági állatfajok emésztési sajátosságainak összehasonlítása,

− a hím- és a női ivarszervek felépítése, működése, a szaporítás folyamata, a tejmirigy szerkezete és működésének megismerése,

− a takarmányok szerves és szervetlen anyagainak, a takarmányok emészthetőségének és táplálóértékének ismerete,

− a főbb takarmánycsoportok, a fontosabb takarmányok jellemzése, erjesztéssel és szárítással történő tartósítás, tárolás értékelése,

− a takarmányok előkészítése etetésre, a takarmányszükséglet megállapításának, takarmányadag összeállításának megmagyarázása,

− a ló-, szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfi-tartás és nyúltenyésztés, fontosságának ismerete, elnevezéseik megnevezése,

− a gazdasági állatok főbb rendszertani egységeinek felismerése, a külső- és belső értékmérő tulajdonságok,

− a fontosabb ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl és baromfi fajták és hibridek jellemzése,

− a nemesítés munkafolyamatainak ismerete: törzskönyvezés, tenyészcél meghatározása, tenyészértékbecslés és tenyészkiválasztás, tenyésztési eljárások, párosítás,

− a szaporítás munkafolyamatainak megmagyarázása: tenyésztésbe vétel, az ivarzás, a pároztatás, a vemhesség, az ellés/fialás, az újszülött és az anyaápolás ellés/fialás után,

− a csikó, a borjú, a bárány, a malac, a nyúl és a baromfifajok felnevelésének, a növendéknevelésnek ismerete,

− ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl, baromfi takarmányozási elveinek, főbb takarmányainak, takarmányozási módszereinek, tartási rendszereinek, ápolási munkáinak jellemzése,

− kiváló minőségű, gazdaságos tej-, hús-, gyapjú- és tojástermelés jellemzése,

− a betegség keletkezési okainak, lefolyásának ismerete,

− az egészséges és a beteg állat életjelenségeinek megkülönböztetése,

− a nem fertőző és fertőző betegségek megelőzése általános szempontjainak ismerete,

− egyszerűbb kezelések, életmentő beavatkozások, elsősegélynyújtás rendjének kidolgozása,

− az állategészségügyi igazgatás szervezete, a bejelentési kötelezettség, járványügyi intézkedések ismerete,

− a hazai állatvédelem rendszerének és intézkedési lehetőségeinek ismerete,

− szaporodásbiológiai betegségek jellemzése: meddőség, vetélés, koraellés, méhcsavarodás, méh- és hüvelyelőesés, magzat-burok visszamaradás,

− emésztőszervi megbetegedések jellemzése: nyelőcső eltömődés, bendőmegterhelés, felfúvódás, RPTP, gyomor- és bélhurut, gyomor- és bélgyulladás,

− légzőszervi megbetegedések jellemzése: hörghurut, tüdőgyulladás, tüdőtágulat,

− anyagforgalmi megbetegedések jellemzése: ketózis, tejsav-mérgezés, ellési bénulás, angolkór- csontlágyulás,

− ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi (vírusok, baktériumok, gombák okozta) fontosabb fertőző eredetű betegségeinek jellemzése,

− parazitás betegségek jellemzése: májmételykór, gyomor- és bélférgesség, tüdőférgesség, trichinellózis, orsóférgesség, echinococcosis, tetvesség, rühösség,

− mérgezések jellemzése: fusariotoxikózis, konyhasó, rágcsálóirtó szerek, karbamid túletetés okozta mérgezések,

− a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírások, foglalkozási betegségek ismerete,

− az állatok takarmányozás,- tartáshigiéniai, valamint környezetvédelmi szabályainak ismerete,

− állattartó telepek létesítési, elrendezési követelményeinek ismerete, épületek építészeti belső kialakítása,

− állatok elhelyezésével szembeni követelmények ismerete: optimális termelési klímaértékek és ezek szabályozását biztosító berendezések,

− takarmány szállításának, mobil- és stabil takarmánykiosztók, vályúk, önetetők, tömőgépek, itató-berendezések jellemzése,

− szálas- és szemestakarmány betakarító és előkészítő gépek, tárolók jellemzése,

− fejőberendezések felépítésének, működésének, a fejési rendszereknek, a tej termelőhelyen történő kezelésének (szűrés, hűtés, tárolás) jellemzése,

− mechanikus trágyaeltávolító berendezések (mobil, stabil), energiatakarékos, környezetkímélő trágyakezelés jellemzése,

− kézi és motoros működtetésű permetezőgépek, nagynyomású mosó-fertőtlenítő berendezések ismerete,

− a baromfitartás, a baromfikeltetés gépeinek, a villanykarám, a lekötő-szerkezetek és az állatápoló eszközök jellemzése,

− a traktorok főbb szerkezeti egységei, az erőgépek karbantartása,

− a vállalkozási lehetőségek, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáinak ismerete,

− fontosabb közgazdasági alapfogalmak ismerete,

− az adózás szerepének, fogalmának, a mezőgazdaság adózási viszonyainak ismerete,

− adóbevallás készítése,

− a leltározás fogalmának, szabályainak ismerete,

− állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és a számlák kitöltése,

− a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése szakmai számításokkal.

A gyakorlati vizsga tartalma

− csontok, csontösszeköttetések bemutatása,

− testtájak (húsipari elnevezések) felismerése,

− tömegtakarmányok jellemzése, minősítése (zöld-, erjesztett takarmányok, szénák),

− abraktakarmányok jellemzése, minősítése (magvak, premixek, koncentrátumok, tápok),

− takarmányadagok összeállítása (közelítéses módszerrel és számítógéppel),

− takarmányok előkészítése etetésre,

− adott állatcsoport etetése, itatása,

− fajták, hibridek felismerése,

− küllem megítélése (szarvasmarha, ló),

− juhok bonitálása,

− tenyészsüldők kiválasztása,

− tőgy bírálata a gépi fejésre való alkalmasság szempontjából,

− állatok jelölése (állandó, ideiglenes módon),

− testtömegbecslés, mérlegelés végrehajtása,

− állatok ápolásának (bőr, szőr, pata) elvégzése,

− juhok körmözésének végrehajtása,

− ivarzó állatok felismerése, kiválogatása,

− ellésre/fialásra történő előkészületek, ellés/fialás szakszerű levezetése,

− újszülöttek ápolásának elvégzése,

− tejpótló előkészítése itatásra, itatás végrehajtása,

− gépi fejés végrehajtása,

− fejőgép szétszedése, összerakása,

− fejőgép tisztítása, fertőtlenítése,

− tejvizsgálatok végrehajtása,

− tőgygyulladás vizsgálata, kezelése,

− beteg állatok kiválogatása, elkülönítése,

− klinikai alapértékek megállapítása,

− mikroklíma jellemzők megállapítása (istállóklíma vizsgálata, minősítése),

− fertőtlenítőoldat készítése, fertőtlenítés végrehajtása,

− alapvető gyógyszerek ismerete, egyszerűbb gyógykezelések elvégzése,

− tojások gyűjtése, válogatása, jelölése, előkészítése szállításra,

− tojások felismerése, jellemzése,

− keltetőgépek üzemeltetése, tisztítása, fertőtlenítése,

− napos baromfi leszedése, válogatása, előkészítése szállításra,

− traktorok főbb szerkezeti egységeinek felismerése,

− traktorok üzemeltetése,

− traktorok karbantartása,

− takarmány-betakarító gépek üzemeltetése,

− takarmány-előkészítő gépek üzemeltetése,

− etető- itató-berendezések működtetése,

− trágyaeltávolító berendezések működtetése,

− adóbevallás elkészítése,

− állattenyésztési nyilvántartások, bizonylatok és számlák kitöltése,

− szakmai számításokkal a gazdálkodás eredményességének ellenőrzése.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembevételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.

Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján

− szakmai elméletből és

− szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az írásbeli dolgozatok értékelését az FVM által kiadott értékelési útmutató előírásai szerint kell elvégezni.

A szakmai elméleti vizsga értékelése

Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsgarészen részterületenként értékelőlapot kell kitölteni a jelölt munkájáról.

*Felismert minta (db)*	*Százalékos felismerési arány*	*Érdemjegy*
9-10	90-100 %	jeles (5)
8	80%	jó (4)
7	70%	közepes (3)
6	60%	elégséges (2)
5 vagy kevesebb	50% vagy alatta	elégtelen (1)

Ha a gyakorlati vizsgán a jelölt más vagy saját testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani, és a jelölt elégtelen osztályzatot kap.

A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tennie, amelyből a tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.

VI. EGYÉB TUDNIVALÓK

Javasolt tantárgyak (modulok)

Szakmai elmélet

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

Európai Uniós ismeretek (modul)*

Szakmai gyakorlat

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Anatómia és élettan

Takarmányozástan

Állattenyésztés

Állatok egészség- és állatvédelme

Állattartás épületei és gépei

* Az ismeretanyagot a szakképesítésért felelős miniszter a 68/2003. (VI. 23.) FVM rendeletben jelentette meg.

VII. FÜGGELÉK

Ajánlott óraszámok:

*Sorszám*	*Tantárgy megnevezése*	I. *évfolyam* 37 hét*	*II.* *évfolyam* 34 hét*	*Összesen*
	*Kötelező elméleti órák*
1.	Közismereti órák	222	204	426
2.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	37	-	37
3.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	68	68
4.	Anatómia és élettan	37	-	37
5.	Takarmányozástan	74	-	74
6.	Állattenyésztés	111	102	213
7.	Állatok egészség- és állatvédelme	37	34	71
8.	Állattartás épületei és gépei	37	34	71
	Kötelező elmélet összesen	555	442	997
	*Kötelező gyakorlat*
9.	Munka-, tűz- és környezetvédelem	35	-	35
10.	Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	70	70
11.	Anatómia és élettan	112	-	112
12.	Takarmányozástan	112	-	112
13.	Állattenyésztés	147	168	315
14.	Állatok egészség- és állatvédelme	70	168	238
15.	Állattartás épületei és gépei	70	168	238
16.	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat	140	-	140
	Kötelező gyakorlat összesen	686	574	1260
	Kötelező tantárgyak összesen	1241	1016	2257
17.	Szabadon választható kötelező szakmai elmélet	74	68	142
18.	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat	148	136	284
**	Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak összesen	222	204	426
Összes óraszám		1463	1220	2683

* Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat.

** A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy

Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretből biztosítható.

Iskolarendszeren kívüli képzések esetén az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul előírt óraszámát a helyi képzési program órakeretéből kell biztosítani.

18. A Digitálistérkép-kezelő

szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 8429 01

2. A szakképesítés megnevezése: Digitálistérkép-kezelő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 4123

4. Szakképzési évfolyamok száma:

5. Képzési idő, maximális óraszám: 500

6. Elmélet aránya: 50%

7. Gyakorlat aránya: 50%

II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI

8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga

9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság

10. Előzetes szakmai gyakorlat:

11. Előírt gyakorlat:

12. Szakmai alapképzés időtartama:

13. Szintvizsga: -

III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma	FEOR megnevezése
4123	Egyéb (digitálistérkép-kezelő, térképtáros) iratkezelő

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A földhivatali hálózatban, a földmérés és térképészeti intézményekben, az önkormányzatoknál, tervezői intézeteknél, közmű üzemeltetőknél, út, vasút, vízügyi intézményeknél jelentkező földmérési és térképészeti adatok, térképek rendszerezése, kezelése, szakszerű tárolása, illetve tárolt adatokból, térképekből szükséges adatszolgáltatás végzése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
Azonosító száma	Megnevezése
52 5499 01	Fotogrammetriai kiértékelő
52 3426 01	Földügyi számítógépes adatkezelő
52 3435 03	Ingatlan nyilvántartási ügyintéző
52 5401 04	Földmérő és térképész technikus
52 5401 03	Térképész technikus
53 5401 02	Földügyi térinformatikai szaktechnikus
53 5401 03	Kataszteri szaktechnikus
53 5401 04	Létesítmény-geodéta szaktechnikus
53 5401 06	Távérzékelési szaktechnikus
54 3435 05	Ingatlan nyilvántartási titkár

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák

A földmérési és térképészeti adatok rendszerezése, tárolása, nyilvántartása.

Földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása.

A tárolt adatok egyszerű módosítása.

Alapvető térképészeti feladatok megoldása.

2. Elméleti követelmények

Földmérési ismeretek terén:

− ismeri a térképek fajtáját, csoportját, szelvényezését és vetületét,

− ismeri a földmérés célját és feladatát,

− definiálja a Föld alakját,

− definiálja a mérés fogalmát,

− ismeri a vízszintes és a magassági mérés alapeseteit,

− rámutat a számítógépen kezelhető térképek, a digitális térképek felhasználási területeire,

− definiálja a térkép tartalmát, a térképkészítés technológiáit,

− definiálja a digitális térképek tartalmát és térinformatikai kapcsolatát,

− ismeri a sajátos célú földmérési munkák fajtáit, munkarészeit, ezek földmérési és ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait,

− ismeri a földmérési adatok szolgáltatását analóg és számítógépes formában.

Információtechnológia terén:

− ismeri az alapfogalmakat,

− megnevezi a hardverek és a szoftverek főbb elemeit,

− felismeri a számítógépes hálózatokkal kapcsolatos fogalmakat,

− definiálja a szoftverek csoportjait és feladatait,

− megnevezi az operációs rendszerek főbb szolgáltatásait,

− elemezni képes a felhasználói programok (szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, illetve táblázat- és adatbázis-kezelők) funkcióit,

− ismeri a hálózati munka jellemzőit, a biztonság kérdésének szerepét.

Jogi és államigazgatási ismeretek terén:

− ismeri a jogszabály, a jogalkotó szervek, a jogszabály szerkezete, hatálya, kihirdetése, közzététele, jelölése és rangsora fogalmakat,

− definiálni tudja a tulajdonjogi ismereteket, ezen belül a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,

− elemezni képes a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal,

− leírja az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szerve, a bíróságok és ügyészségek szerepét,

− megkülönbözteti a földügyi szakigazgatás szervezete, központi és helyi szervei, intézmények és gazdasági társaságok fogalmait,

− definiálja az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskörét és illetékességét,

− képes leírni a határozatot (alakja és tartalma, közlése, a határozat kijavítása és kiegészítése),

− kifejezi a jogorvoslat (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, a semmisség) feladatát,

− ismeri az ügyvitel szabályait (az ügyvitel és az iratok nyilvántartása, az ügyvitel mozzanatai, a selejtezés),

− azonosítani képes az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

EU ismeretek terén:

− definiálja Európa és az integráció szerepét,

− elemzi az Európai Unió szervezeti felépítését és működését,

− meg tudja nevezni az Unió intézményi rendszerét,

− ismeri az Európai Unió pénzügyi alapjait és felhasználásának elveit,

− bemutatja a csatlakozási folyamatot és a magyar kormányzat szerepvállalását,

− meg tudja magyarázni az Agenda 2000-ben a bővítés feltételeiről szóló fogalmakat,

− meg tudja különböztetni a fontosabb alapfogalmakat és a rövidítéseket.

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén:

− definiálja az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit, hatásköri szabályait,

− le tudja írni az ingatlan-nyilvántartás részeit, ingatlan-nyilvántartás tartalmát, az ingatlanok nyilvántartásának módját, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását,

− definiálja az adatok számítógépes feldolgozását, a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartást,

− bemutatja az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,

− képes a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatokat gyűjteni,

− leírja a TAKAROS rendszer főbb szolgáltatásait.

Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén

− le tudja írni az adat- és térképtár általános üzemelését, biztonságos kialakítását,

− meg tudja nevezni a földmérési és térképészeti (állami) alapadatok fogalmát,

− ismeri az adat- és térképtárolás földügyi szerveit,

− azonosítani képes a nyilvántartási rendszereket, alappontok-, térképek-, egyéb műszaki feladatok munkarészeit,

− definiálja az állami alapadatok tárolását, kezelését, az adatszolgáltatást,

− végrehajtja az ügyiratok és minősített ügyiratok tárolását, adatok, térképek kezelését, tárolását, nyilvántartását,

− végrehajtja a földmérési és térképészeti adatok szolgáltatását,

− ki tudja számítani az adatszolgáltatási díjakat,

− ismeri a biztonságtechnikai és munkavédelmi feladatokat az adat- és térképtárban.

3. Gyakorlati követelmények

Földmérési ismeretek terén

− elkészíti a mérési feladatok dokumentációját,

− előállítja a digitális térképet mérési adatokból,

− elvégzi a mérési és számítási jegyzőkönyvek irattári előkészítését,

− adatot tud szolgáltatni a földmérési feladatokhoz.

Információtechnológia terén

− elkészíti a szükséges munkarészeket az irodai szoftverek felhasználásával,

− kezeli a hálózati eszközöket,

− definiálni képes a hálózati jogosultságok beállítását.

Jogi és államigazgatási ismeretek terén

− elkészíti az egyszerűbb határozatokat,

− definiálja a jogorvoslati lehetőségeket,

− elemzi a szerződéseket,

− alkalmazza az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat.

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén

− elemzi az adatokat a számítógépes feldolgozáshoz,

− adatokat visz be a számítógépes nyilvántartó rendszerbe,

− elemzi, és szolgáltatásokat végez a TAKAROS rendszer adataiból.

Digitális adat- és térképkezelési ismeretek terén

− csoportosítja a tárolásra kerülő anyagokat,

− elkészíti a szükséges nyilvántartásokat,

− adatokat tud szolgáltatni az adat- és térképtárból,

− ki tudja számítani az adatszolgáltatás díját,

− kialakítja az adattár rendjét.

4. Személyi követelmények

A rendeletet a 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2008. április 22. napjával.

A rendelet mellékletei a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 2004. évi 13. számában (2004. június 23.) jelentek meg.

* A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgyak

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

93/2004. (V. 26.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

93/2004. (V. 26.) FVM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról¹