Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005.(VI.1.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről

2016.02.20.

Borzavár Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján Borzavár község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja meg:

(A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

I. Általános előírások

Az előírások hatálya

1. § Jelen rendelet hatálya Borzavár község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a 1. melléklet és 2. melléklet. A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.

A szabályozás elemei

3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

a) Szabályozási vonal

b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,

c) Területfelhasználási egységek határa

d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható

legkisebb telekméret, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb

építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és

a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

(2) Irányadó szabályozási elemek: irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-

vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma nem nőhet.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett

eltérhet. E rendelet alkalmazásában a szintterület-sűrűség számításánál a létesítménynél bruttó

szintterülete veendő figyelembe.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4. § A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Területfelhasználás

5. § (1) A település területe építési szempontból

a. beépítésre szánt területekre

b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Lakóterület:

- Kertvárosias lakóterület Lke

- Falusias lakóterület Lf

Vegyes terület

- településközpont-vegyes területek Vt

Gazdasági terület:

- Kereskedelmi, szolgáltató Gksz

- Mezőgazdasági major terület Gm

Különleges terület:

- temető Kt

- sportolási és rekreációs célú terület Ksp

- arborétum területe Ka

b.) beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

- országos közutak KÖ

- közút kizárólag gyalogos közlekedésre Kögy

- a helyi közutak területe külön nem jelölt

- közterületi parkolók területe P

Zöldterület:

- zöldterület Z

Erdőterület:

- védelmi rendeltetésű

- védő Ev-1

- honvédelmi Ev-h

- gazdasági rendeltetésű Eg

Mezőgazdasági terület:

- általános

- védendő tájhasználatú övezet Má-1

- árutermelő mezőgazdasági övezet Má-2

- lovas-turisztikai mezőgazdasági övezet Má-3

- belterületi mezőgazdasági övezet Má-4

Vízgazdálkodási terület:

- vízgazdálkodási Vv

c.) Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori magasabb rendű jogszabályok szerinti

feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes

terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Kertvárosias lakóterület (Lke)

6. § (1) Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m2)	Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Lke	1200	30	Sz	30	4,5

(2) A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el.

(3) A lakótelken elhelyezett épület utca vonal menti homlokzatának szélessége az utcavonali homlokzattól 5 méterig nem lehet több 10 m-nél, arányaiban illeszkednie kell a falusias jelleghez és a falura jellemző formavilághoz. Saroktelken ez a méret a környezetben meglévő szomszédos beépítés irányultságának megfelelő egyik irányban értelmezendő csak.

(4) Az övezetben az előkert mérete 7 méter.

(5) Az övezet telkei csak ütemezetten a jelenlegi belterület felől folyamatosan építhetők be.

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés.

(7)

(8) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni.

(9) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételig.

(10) A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

Falusias lakóterületek-hagyományos, kialakult terület (Lfk)

7. § (1) Az Lfk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő

táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el.

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m2)	Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Lfk	900	16	O	30	4,5

(3) Az épületek utcai frontján csak kontyolt tetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-45°

lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás, ill. a hagyományos

betoncserép alkalmazható. Nem alkalmazható a cserepes-fémlemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak

a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(4) Az utcai épület magasságának és beépítési vonalának valamint utcafronti szélességének illeszkednie kell a két

szomszédos épület magasságához, szélességéhez (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az utcai

épületet utcafronti homlokzat szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg az építési vonaltól számított 5 méteren

belül.

(5) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal

megegyező méretű új épület építhető. Amennyiben az új épület méretei a régitől eltérnek csak az új szabályozás

szerint építhető újjá.

(6) Az övezetben csak a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki. Meg kell tartani a

jellemző kontyolt tetőt, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatokat. Utcai homlokzaton a hagyományos

osztott ablakok alkalmazását kell előírni és lehetőség szerint a helyben szokásos tornác alkalmazását

elősegíteni.

(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, mely 140 cm-nél magasabb

nem lehet. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(8) Mellékfunkciójú épület csak a BSZA tervlapon jelölt épületek elhelyezésére biztosított sávban helyezhető el,

kivéve a nem jelölt ingatlanokon, ahol a HÉSZ és az OTÉK előírásai alapján helyezhetők el.

Falusias lakóterületek (Lf)

8. § (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő

táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti Jel	Kialakítható telek min. nagyság (m2)	Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Lf-1	1200	14	O	30	4,5
Lf-2	700	14	O	30	4,5
Lf-3	1200	22	SZ	30	4,5

(2) A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók

maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el.

(3) Az Lf-2 és Lf-3 övezetben az előkert mérete 5 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó, de új

építés esetén 5 m. Az Lf-1 övezetben az épületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 8 m-t az építési

vonaltól számított 5 méteren belül. Saroktelken ez a méret a környezetben meglévő szomszédos beépítés

irányultságán megfelelő egyik irányban értelmezendő csak.

(4) Az Lf övezetekben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem

lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem

alkalmazható a cserepes-fémlemez fedés. A hagyományos szürke palafedés csak az Lf-1 területeinek

melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(5)

(6) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig

bővíthető.

(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, melynek magassága max.

140 cm. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(8) Az épület magasságának és kialakult területen beépítési vonalának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a

környezete átlagmagasságához, illetve építési vonalához.

(9) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételig.

(10) A falusias lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül a magasabb rendű jogszabályokban

meghatározott építmények helyezhetők el.

(11)

(12) Egy lakóépület a telek nagyságától függetlenül max. 300 m2-es bruttó szintterületű lehet még akkor is, ha a

beépítési % nagyobbat is lehetővé tenne.

(13) Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész

épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

Településközpont vegyes terület (Vt)

9. § (1) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m2)	Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Vt	900	20 ill. K	SZ ill. K	30 ill. K	4,5 ill. K

K-kialakult (kizárólag a templom esetén alkalmazandó)

(2) A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal, a kialakult állapothoz

igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

(3) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének legalább 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen),

vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott

lombos fa telepítendő.

d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az

engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A

Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet,

tereprendezési tervet,kitűzési tervet a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.

e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti

terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

(4)

(5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb,

45°-nál meredekebb nem lehet. (Kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben

és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás

lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(6) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása

esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(7) Az övezetben a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el.

(8) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezeti átlag magasságához.

(Kivéve a templom.)

Gazdasági terület

10. § (1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi

övezetekre tagolódnak:

a) Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

b) Gm: mezőgazdasági major területe.

(2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

építési övezet jele	kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m2)	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	min. zöldfelületi borítottság (%)	építmény- magasság max. (m)
Gksz	3000	40	SZ	20	35	6,0*
Gm	5000	50	SZ	35	35	6,0**

*: indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetők, a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

**terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

(3) Az építési övezetben az új építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 5 m-re húzódik.

(4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai

tartalmazzák.

b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint

együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek

zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén

egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből

(fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és

cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos

fa telepítendő.

e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.

f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet

kell készíteni. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1: 200),

növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és

műleírást kel tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és

kertépítészmérnök készíthet.

g) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti

növénytelepítés megtörtént.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek,

építmények helyezhetők el.

(2) Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és

figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes tetőfedő anyag színéhez

közelálló lehet.

Mezőgazdasági major terület (Gm)

12. § (1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés

és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági major övezet területén:

a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b) állattartó épületek,

c) terménytárolók,

d) szerszám- és géptárolók,

e) vegyszertároló,

f) terményfeldolgozó,

g) mezőgazdasági gépjavító,

h) biztonsági okokból szükséges őrházak,

i) termékvezetékek és műtárgyaik,

j) komposztáló telepek építményei,

k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló

építmények helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos

szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.

(4) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell

ellátni.

(5) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 26-31. § -ok környezetvédelmi előírásai és az

alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente

kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül

és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy

klórmészpor) kell keverni.

b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű

(szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet

Különleges területek

13. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából

az alábbi területekre tagolódnak:

a) Kt: temető területe,

b) Ksp: sportolási és rekreációs célú terület

c) Ka: arborétum területe

Temető övezete (Kt)

14. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá

a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető telek min. nagysága (m2)	beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	minimális zöldfelületi borítottság (%)	max. építmény-magasság (m)
Kt	K	K	SZ	10	40	5,5

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.

(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a temető területének minden 100 m2-e után legalább 1 db fát kell telepíteni.

b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a

fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

c) a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által

készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A temető bővítése esetén a bővítési terület a telkének más építési övezetek, övezetekkel határos

telekhatára(i) mentén legalább 30m széles fásított (fák alattuk cserjékkel) védőterület alakítandó ki.

Sportolási és rekreációs célú terület (Ksp)

15. § (1) A Szabályozási terven sportolási és rekreációs célú területként (Ksp) lehatárolt területen az alábbi

létesítmények helyezhetők el:

a) sportpályák,

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.

c) pihenést és testedzést szolgáló építmények,

d) vendéglátó épület,

e) a terület fenttartásához szükséges épület,

f) nyilvános illemhelyek,

g) parkolók.

(2) A Ksp-2 jelű övezetben a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően elhelyezhetők:

a) lovaspályák,

b) istálló épület,

c) a lovasturizmushoz kapcsolódó létesítmények pl.: lovasfogadó.

(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	Beépíthető/kialakítható telek min. nagysága (m2)	Beépíthető/kialakítható telek legkisebb szélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	minimális zöldfelületi borítottság (%)	max. építmény-magasság (m)
Ksp-1	K	K	SZ	2	70	5,5
Ksp-2	5000	50	SZ	5	60	5,5

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 5 m-re húzódik.

(5) Az övezetekben területén tájbaillő, hagyományos szerkezetű, magastetős épületek helyezhetők el. A fő

tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett

agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható.

(6) Az övezetekben a kerítések kizárólag áttört kialakításúak lehetnek, vagy sövényből ültetettek.

Arborétum területe (Ka)

16. § (1) A „Szabályozási terv—külterület” tervlapon arborétumként (Ka) lehatárolt terület az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Ka-gy: arborétum, gyepterület,

b) Ka-e: arborétum, erdőterület

(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	beépíthető telek min. nagysága (m2)	beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke (%)	max. építmény-magasság (m)
Ka-gy		50	SZ	0,5	4,5
Ka-e	K	-	-	-	-

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

(3) A Ka-gy övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.

(4) A Ka-gy övezetben az arborétum funkciójához kapcsolódó, az ismeretszerzést, a látogatók kiszolgálását

biztosító létesítmények (pl.: illemhelyiségek, oktatóhelyiségek, vendéglátó létesítmények, továbbá kilátó)

helyezhetők el. Kilátó az övezetben betartandó építmény magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(5) A Ka-gy övezeten belül, a „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi

szempontból kiemelten kezelendő terület”-ként jelölt területeken épület, építmény, hírközlési antenna,

-létesítmény nem helyezhető el —kivéve kilátó—, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

(6) Az épületek kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek

lehetnek.Az épületek maximális szélessége 12m lehet.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterületek

17. § (1) Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m2)	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m)	beépítés módja	beépítettség max. mértéke %	max. építmény-magasság (m)
Z-1	K/-	K/-	-	-	-
Z-2	10 000 (1 ha)	100	SZ	1	4,5

SZ: szabadonálló

K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható

(3) A Z-2 övezetben:

- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

- sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),

- kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon stb.),

- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),

- vendéglátó létesítmény,

- a terület fenntartását szolgáló épület, valamint

- nyilvános illemhely

helyezhetők el a terület legfeljebb 1 %-os beépítettségéig.

(4) A Z-2 övezetben épület kizárólag az építési vonallal jelzett helyen helyezhető el.

(5) A Z-1 övezetben kizárólag pihenőhelyek, sétautak alakíthatók ki, épületek a Z-1 övezetben nem létesíthetők.

(6) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem

helyezhetők el.

(7) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak

(hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(8) A Z-1 és Z-2 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű

növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ill. megtartani.

Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.

(9) A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természet közeli állapotú növénytársulások

megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok

alkalmazhatók.

(10) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal

rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti

tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1: 500 vagy M1:200), növénykiültetési tervet,

tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell

tartalmaznia. Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök

készíthet.

(11) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:

a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek

megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának

gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét,

módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben

részesítésével kell meghatározni.

Erdőterületek

18. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi

övezetekbe sorolhatók:

a) Ev-1: védett erdő,

b) Eh: honvédelmi érdekeket szolgáló erdő,

c) Eg: gazdasági erdő.

(2) Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1ha, szélessége min. 50m.

(3) Borzavár közigazgatási területén levő erdőterületeken épületek nem helyezhetők el.

(4) Védett erdőterületbe (Ev-1) tartoznak a természeti területként nyilvántartott erdőterületek közül azok,

amelyek a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek közé nem

kerültek besorolásra.

(5) A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli

ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által

meghatározott feltételekkel kizárólag természet közeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal

történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.

(6) Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek, vagy NATURA 2000 minősülnek, a természetes

és természet közeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a

természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági

hozzájárulásával hagyható jóvá.

(7) Erdőterületeken nem épület jellegű építmények, létesítmények közül nyomvonal jellegű közmű és távközlési

létesítmények, feltáró utak, továbbá testedzést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.

(8) Az építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, és - színezésűek lehetnek.

(9) Természeti területnek minősülő erdőterületeken épültek, építmények elhelyezése a természetvédelmi

hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági hozzájárulásával

engedélyezhető.

(10) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten

kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia és

hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

(11) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok

telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(12) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel,

akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(13) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők

kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

(14) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az

erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű

használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az

erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

19. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem

helyezhető el.

b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.

c) vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű

területhasználat megőrizendő.

d) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba

illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.

e) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti

értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése

szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,

b) Má-2: árutermelő mezőgazdasági övezet,

c) Má-3: lovasturisztikai mezőgazdasági övezet,

d) Má-4: belterületi mezőgazdasági övezet.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége

min. 30m.

(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	épület típus	beépíthető min. teleknagyság (m2)	beépíthető min. telekszélesség (m)	beépítés módja	max. beépítési %	max. építmény magasság (m)
Má-1	G, L	50 000 (5 ha)	100	SZ	3,0	4,5
Má-2	G, L	30 000 (3 ha)	100	SZ	3,0	4,5
Má-3	G, L	100 000 (10 ha)	50	SZ	1	4,5
Má-4	-	-	-	-	-	-

SZ: szabadon álló

G: gazdasági épület

L: lakóépület

(6) Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel

kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület

helyezhetők el. Az Má-3 övezetben ezen túlmenően a lovas-turizmushoz kapcsolódó létesítmények,

szállásférőhelyek is elhelyezhetők.

(7) Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, az Má-3 övezetben 5m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re, az Má-3 övezetben 5m-re húzódik.

(8) Mezőgazdasági területen lakóépület - a tájkarakter megőrzése érdekében - legfeljebb 200 m2 földszinti

nettó alapterületű lehet.

(9) Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. A birtoktest méretének az

Má-1övezetben legalább 5 ha, az Má-2 övezetben 3 ha, Má-3 övezetben legalább 10 ha nagyságúnak kell

lennie. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes

telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább

az 10 000 m2-t (1 ha-t) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó

hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill.

veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30 %-ot nem haladhatja meg.

(10) A birtokközpontban a beépített területrész határain zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő.

A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a zöldsáv kialakítására

vonatkozó terveket (növénykiültetési terv) is. vonatkozó jogszabályok

(11) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten

kezelendő terület”-ként jelölt területeken épület, hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia

és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)

20. § (1) Az övezetbe a „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) Má-1 jellel jelölt, a

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott, tájképi,

természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan műtárgy, amely a jelenlegi

állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket

veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a

természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) A 041/2 hrsz.-ú területen álló régi magtár az épület jellemzőinek megtartásával; építmény magasság,

alapterület, anyaghasználat stb. felújítható mezőgazdasági gazdasági funkció vagy idegenforgalomhoz

kapcsolódó funkció céljára.

(4) Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt

helyezhetők el.

(5) Az övezetben kerítések csak a beépített, művelésből kivont udvarok körül létesíthetők.

(6) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság

által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(7) Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.

(8) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)

21. § (1) Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-3 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági

területek.

(2) Kerítés a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont művelésből kivont udvara körül, valamint az

erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak

fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb

1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem

létesíthető.

Lovasturisztikai mezőgazdasági övezet (Má-3)

22. § Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági

területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az

övezetben nem létesíthető.

Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-4)

23. § Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető.

Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.

Vízgazdálkodási Terület (V)

24. § (1)Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja tartoznak.

(2) A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni.

(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott

létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

(5) A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.

(6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a

talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

Közlekedési területek és létesítmények (Kö)

25. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a

szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

(2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési

tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és

előírásai szerint lehet.

(3) A települést érintő országos közút: 83106 jelű Zirc-porvai bekötőút

Tervezési osztály jele külterületen: K.VI.C , belterületen: B.V.c D

(4) A 83106 jelű bekötőút jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen

az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. A védősávon belül

létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt

feltételek szerint.

(5) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen

építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

(6) A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a

meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.

(7) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás)

kialakítását megfelelő szakági tervek alapján kell elvégezni.

(8) Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében,

amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna,

a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(9) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

Közművek

Közművesítés, közműlétesítmények

26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a

megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat

biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett

szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás

(villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok

ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet

biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük

helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű

(építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett,

sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor

adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8.§-ban, illetve annak 2002-es módosító

kiegészítésében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi

(lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre

áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének

megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.

(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi,

vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület

elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6)

bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a

felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek

megfelelően biztosítható.

(6) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási

célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő

funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a magasabb rendű jogszabályokban szereplő

feltételeknek megfelelő, az illetékes szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás

biztosítható.

(7) Borzavár a Gerence vízgyűjtőjén, az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny

üzemelő vízbázis területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.

(8) A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:

a) A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba

szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem

engedélyezhető.

b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való

szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró medencékben kell gyűjteni és

ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő elszállíttatásának tényét a kijelölt

lerakóhelyre.

e) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély a település közcsatorna

hálózatának kiépítéséig a c) bekezdésnek megfelelően, azt követően csak a település szennyvíz

közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.

f) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

fa) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz

csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a

szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó

kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési

engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő

megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatorna-

hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az

érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

fb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni

200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes

szakhatóságok és hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető

helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye

nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell

teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes hatóság meghatároz.

(9) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott

szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő

szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség

mértékéig - elő kell tisztítani.

(10) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő

kezelés után szabad.

(11) Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább

2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog

biztosítandó.

(12) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra

hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes szakhatóságok, hatóságok

hozzájárulásával szabad.

(13) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás

érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt

utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt

területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt

utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat.A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a

zárt csapadékvíz elvezetését kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül

lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetővé teszi (a

szabályozási szélesség eléri a min 16 m-t).

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt

területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák

esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.

(14) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(15) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell

minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra

építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a

befogadóig.

(16) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén

összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb

parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő

csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló

létesítése tilos!

(17) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad

elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(18) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve

utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-,

kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat

átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(19) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia

ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási

lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket

közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is

elhelyezhetőek.

(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak

energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(21) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát

zavarni, korlátozni nem szabad.

(22) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el.

A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(23) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni

(épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).

(24) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt

utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési

hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény)

elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre

fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének

a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell

vezetni.

(25) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat,

területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a

távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket,

légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek

is elhelyezhetőek.

(26)

IV. AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

27. § (1) Veszprém megye Területrendezési Terve szerint Borzavár teljes közigazgatási területe „Tájképvédelmi

területek övezetébe” tartozik.

(2) A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése,

felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon.

Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya

megtartandó.

(3) A műemlék épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az örökségvédelmi szakmai

szempontok figyelembe vételével történhet.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

28. § (1) A község területén jelenleg nincs a műemlékjegyzék szerinti műemlék épület.

(2)

(3) A településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontása során a helyi

értékvédelmi rendelet figyelembevételével kell eljárni.

(4) Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt településképi, illetve helyi védettségű, és

egyedileg nem védett épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve

helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak

megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem lerendeléséről a képviselő-testület külön rendelkezik.

(5) A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint

kell végezni az utcabútorok, berendezések elhelyezését.

(6) Utcabútorok, berendezések elhelyezését

(7) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet

nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

(8) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen

funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

(9) Műemléki védettségű épület jelenleg nincs a településen.

(10) Borzavár teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően

az TRT szabályozási tervlapjain jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési

tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill.

leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb

lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

(11) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások és földmunkával járó bármely

beavatkozás során a kulturális örökség védelméről szóló magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell

eljárni.

(12) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a magasabb rendű jogszabályok előírásai

alapján kell eljárni.

(13) A településen található régészeti lelőhelyek felsorolása e rendelet 6. sz. mellékletében található.

Táji- természeti értékek védelme

29. § (1) Természeti érték:

a) Gyurgyalag fészkelőhely

(2) Egyedi tájértékek:

a) Kocsányos tölgy b) Bükk c) Kőkereszt

d) Kőkereszt e) II. világháborús emlékmű f)Kőkereszt

g) Kőkereszt h) Itató i) Bükk

j) Bükk k) Bükk l) Tölgy

m) Tölgy

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti területeken a természeti, táji értékek megőrzését, védelmét biztosítani kell.

(4) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten

kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, létesítmény - kivéve kilátót - nem helyezhető el,

energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

30. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. az

illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási

határértékek.

(2) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

a) kéndioxid: F,

b) nitrogéndioxid: F,

c) szénmonoxid: F,

d) szilárd (PM10): E,

e) benzol: F.

Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettég mértéke a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható

fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.

(3) A levegő védelmével kapcsolatos Kormányrendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység

kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő- övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs

célú területet (nagykiterjedésű sportterület, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó,

időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi,

üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el.

A védőövezet területén levegő-terhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem

termeszthető.

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók.

E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban

az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a

légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

31. § (1) Borzavár a földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége tekintetében „A” fokozottan érzékeny besorolású

terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók,

amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges,

az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(2) A Pálihálási forrás (Porva) külső védőterületének Borzavár közigazgatásra eső részén telekalakítás,

tevékenységek folytatása, épületek és építmények elhelyezése a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint,

továbbá az illetékes hatóság, szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve lehetséges.

(3) A csatornahálózat kiépítéséig új épületépítésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi

és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény

(korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

(4) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező

létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes

tárolóban történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli

űrgödrös árnyékszék létesíthető.

(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem

vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a

telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan

tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj

vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló

jogszabály szerint, de a növény-védőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás

társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(8) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha

minőségük a vonatkozó előírások szerint az ún. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre

vonatkozó határértékeket teljesíti.

(9) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag

vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

A termőföld védelme

32. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-,

szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt

tárolóban gyűjthető.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről,

összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és

anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén

az illetékes hatóság elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül

biztosítható legyen.

(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill.

bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

33. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását

biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Az illegális hulladéklerakásokat a telek tulajdonosának fel kell számolnia.

(3) Lakó- és vegyes területen a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerinti veszélyes hulladékot

eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása

esetén engedélyezhetők.

(4) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a

vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és

környezetszennyezés nélkül tárolni.

(5) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem

dolgozhatók fel.

Környezeti zaj elleni védelem

34. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető,

ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj,

rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott

zaj terhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a

magasabb rendű jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások

35. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni,

vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne

okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok

felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és

egyéb előírások betartásával folytatható.

Építési tilalmak, korlátozások

36. § (1) Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan

területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.

(2) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem

helyezhető el.

(3) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés,

parabola antenna létesítése, felszerelése erre vonatkozó helyi rendelet szerint alakítható ki.

(4) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

(5)

(6) A község teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre

kiterjedő szabályozási terv alapján lehetséges.

(7) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.

Záró rendelkezések

37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés után, 2005. június 1-én lép hatályba.

(2) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.

38. § A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005.(VI.1.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak