Kifejezéskereső
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005.(VI.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről
2018.12.04.
Borzavár Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján Borzavár község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja meg:
(A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)
I. Általános előírások
Az előírások hatálya
1. §
Az előírások alkalmazása
2. § (1) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
(2)2 Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a 1. melléklet és 2. melléklet. A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.
A szabályozás elemei
3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:3
a) Szabályozási vonal
b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,
c) Területfelhasználási egységek határa
d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható
legkisebb telekméret, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb
építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és
a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
(2) Irányadó szabályozási elemek: irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-
vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma nem nőhet.
(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett
eltérhet. E rendelet alkalmazásában a szintterület-sűrűség számításánál a létesítménynél bruttó
szintterülete veendő figyelembe.
(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.
Külterület és belterület
4. § A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.
Területfelhasználás
5. § (1) A település területe építési szempontból
a. beépítésre szánt területekre
b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:
a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Lakóterület:
- Kertvárosias lakóterület Lke
- Falusias lakóterület Lf
Vegyes terület
- településközpont-vegyes területek Vt
Gazdasági terület:
- Kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- Mezőgazdasági major terület Gm
Különleges terület:
- temető Kt
- sportolási és rekreációs célú terület Ksp
- arborétum területe Ka
b.)4 beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület:
Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:
- országos közutak KÖ
- közút kizárólag gyalogos közlekedésre Kögy
- a helyi közutak területe külön nem jelölt
- közterületi parkolók területe P
Zöldterület:
- zöldterület Z
Erdőterület:
- védelmi rendeltetésű
- védő Ev-1
- honvédelmi Ev-h
- gazdasági rendeltetésű Eg
Mezőgazdasági terület:
- általános
- védendő tájhasználatú övezet Má-1
- árutermelő mezőgazdasági övezet Má-2
- lovas-turisztikai mezőgazdasági övezet Má-3
- belterületi mezőgazdasági övezet Má-4
Vízgazdálkodási terület:
- vízgazdálkodási Vv
c.)5 Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori magasabb rendű jogszabályok szerinti
feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes
terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Kertvárosias lakóterület (Lke)
6. § (1) Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Övezeti |
Kialakítható |
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
|
Lke |
1200 |
30 |
Sz |
30 |
4,5 |
(2)6 A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el.
(3)7 A lakótelken elhelyezett épület utca vonal menti homlokzatának szélessége az utcavonali homlokzattól 5 méterig nem lehet több 10 m-nél, arányaiban illeszkednie kell a falusias jelleghez és a falura jellemző formavilághoz. Saroktelken ez a méret a környezetben meglévő szomszédos beépítés irányultságának megfelelő egyik irányban értelmezendő csak.
(4) Az övezetben az előkert mérete 7 méter.
(5)8 Az övezet telkei csak ütemezetten a jelenlegi belterület felől folyamatosan építhetők be.
(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés.
(7)9
(8) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni.
(9)10 Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételig.
(10) A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
Falusias lakóterületek-hagyományos, kialakult terület (Lfk)
7. § (1) Az Lfk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő
táblázat szerint kell meghatározni:
(2)11 Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el.
|
Övezeti |
Kialakítható |
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
|
Lfk |
900 |
16 |
O |
30 |
4,5 |
(3) Az épületek utcai frontján csak kontyolt tetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-45°
lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás, ill. a hagyományos
betoncserép alkalmazható. Nem alkalmazható a cserepes-fémlemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak
a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
(4) Az utcai épület magasságának és beépítési vonalának valamint utcafronti szélességének illeszkednie kell a két
szomszédos épület magasságához, szélességéhez (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az utcai
épületet utcafronti homlokzat szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg az építési vonaltól számított 5 méteren
belül.
(5) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal
megegyező méretű új épület építhető. Amennyiben az új épület méretei a régitől eltérnek csak az új szabályozás
szerint építhető újjá.
(6)12 Az övezetben csak a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki. Meg kell tartani a
jellemző kontyolt tetőt, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatokat. Utcai homlokzaton a hagyományos
osztott ablakok alkalmazását kell előírni és lehetőség szerint a helyben szokásos tornác alkalmazását
elősegíteni.
(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, mely 140 cm-nél magasabb
nem lehet. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
(8) Mellékfunkciójú épület csak a BSZA tervlapon jelölt épületek elhelyezésére biztosított sávban helyezhető el,
kivéve a nem jelölt ingatlanokon, ahol a HÉSZ és az OTÉK előírásai alapján helyezhetők el.
Falusias lakóterületek (Lf)
8. § (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő
táblázat szerint kell meghatározni:
|
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség |
Max. építmény magasság (m) |
|
Lf-1 |
1200 |
14 |
O |
30 |
4,5 |
|
Lf-2 |
700 |
14 |
O |
30 |
4,5 |
|
Lf-3 |
1200 |
22 |
SZ |
30 |
4,5 |
(2)13 A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók
maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el.
(3)14 Az Lf-2 és Lf-3 övezetben az előkert mérete 5 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó, de új
építés esetén 5 m. Az Lf-1 övezetben az épületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 8 m-t az építési
vonaltól számított 5 méteren belül. Saroktelken ez a méret a környezetben meglévő szomszédos beépítés
irányultságán megfelelő egyik irányban értelmezendő csak.
(4) Az Lf övezetekben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem
lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem
alkalmazható a cserepes-fémlemez fedés. A hagyományos szürke palafedés csak az Lf-1 területeinek
melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
(5)15
(6) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig
bővíthető.
(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, melynek magassága max.
140 cm. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
(8) Az épület magasságának és kialakult területen beépítési vonalának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a
környezete átlagmagasságához, illetve építési vonalához.
(9)16 Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételig.
(10)17 A falusias lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül a magasabb rendű jogszabályokban
meghatározott építmények helyezhetők el.
(11)18
(12) Egy lakóépület a telek nagyságától függetlenül max. 300 m2-es bruttó szintterületű lehet még akkor is, ha a
beépítési % nagyobbat is lehetővé tenne.
(13) Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész
épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.
Településközpont vegyes terület (Vt)
9. § (1) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Övezeti |
Kialakítható telek |
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
|
Vt |
900 |
20 ill. K |
SZ ill. K |
30 ill. K |
4,5 ill. K |
K-kialakult (kizárólag a templom esetén alkalmazandó)
(2) A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal, a kialakult állapothoz
igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.
(3) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen),
vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott
lombos fa telepítendő.
d)
e)
(4)21
(5) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb,
45°-nál meredekebb nem lehet. (Kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben
és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás
lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
(6) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása
esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
(7)22 Az övezetben a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el.
(8) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezeti átlag magasságához.
(Kivéve a templom.)
Gazdasági terület
10. § (1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi
övezetekre tagolódnak:
a) Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
b) Gm: mezőgazdasági major területe.
(2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
építési övezet jele |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
min. zöldfelületi borítottság |
építmény- |
|
Gksz |
3000 |
40 |
SZ |
20 |
35 |
6,0* |
|
Gm |
5000 |
50 |
SZ |
35 |
35 |
6,0** |
*: indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetők, a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.
**terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.
(3) Az építési övezetben az új építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 5 m-re húzódik.
(4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai
tartalmazzák.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint
együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek
zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén
egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből
(fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és
cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos
fa telepítendő.
e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
f)
g)
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek,
építmények helyezhetők el.
(2)25 Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és
figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes tetőfedő anyag színéhez
közelálló lehet.
Mezőgazdasági major terület (Gm)
12. § (1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés
és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági major övezet területén:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló
építmények helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos
szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(4) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell
ellátni.
(5) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 26-31. § -ok környezetvédelmi előírásai és az
alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente
kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül
és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy
klórmészpor) kell keverni.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű
(szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet
c)26
Különleges területek
13. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából
az alábbi területekre tagolódnak:
a) Kt: temető területe,
b) Ksp: sportolási és rekreációs célú terület
c) Ka: arborétum területe
Temető övezete (Kt)
14. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá
a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
|
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
minimális zöldfelületi borítottság (%) |
max. |
|
Kt |
K |
K |
SZ |
10 |
40 |
5,5 |
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a temető területének minden 100 m2-e után legalább 1 db fát kell telepíteni.
b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a
fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
c) a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által
készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A temető bővítése esetén a bővítési terület a telkének más építési övezetek, övezetekkel határos
telekhatára(i) mentén legalább 30m széles fásított (fák alattuk cserjékkel) védőterület alakítandó ki.
Sportolási és rekreációs célú terület (Ksp)
15. § (1) A Szabályozási terven sportolási és rekreációs célú területként (Ksp) lehatárolt területen az alábbi
létesítmények helyezhetők el:
a) sportpályák,
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.
c) pihenést és testedzést szolgáló építmények,
d) vendéglátó épület,
e) a terület fenttartásához szükséges épület,
f) nyilvános illemhelyek,
g) parkolók.
(2) A Ksp-2 jelű övezetben a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően elhelyezhetők:
a) lovaspályák,
b) istálló épület,
c) a lovasturizmushoz kapcsolódó létesítmények pl.: lovasfogadó.
(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
|
övezeti jel |
Beépíthető/kialakítható telek min. nagysága |
Beépíthető/kialakítható telek legkisebb szélessége (m) |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
minimális zöldfelületi borítottság (%) |
max. |
|
Ksp-1 |
K |
K |
SZ |
2 |
70 |
5,5 |
|
Ksp-2 |
5000 |
50 |
SZ |
5 |
60 |
5,5 |
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 5 m-re húzódik.
(5) Az övezetekben területén tájbaillő, hagyományos szerkezetű, magastetős épületek helyezhetők el. A fő
tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett
agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható.
(6) Az övezetekben a kerítések kizárólag áttört kialakításúak lehetnek, vagy sövényből ültetettek.
Arborétum területe (Ka)
16. § (1) A „Szabályozási terv—külterület” tervlapon arborétumként (Ka) lehatárolt terület az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Ka-gy: arborétum, gyepterület,
b) Ka-e: arborétum, erdőterület
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
|
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
|
Ka-gy |
50 |
SZ |
0,5 |
4,5 |
|
|
Ka-e |
K |
- |
- |
- |
- |
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(3) A Ka-gy övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
(4) A Ka-gy övezetben az arborétum funkciójához kapcsolódó, az ismeretszerzést, a látogatók kiszolgálását
biztosító létesítmények (pl.: illemhelyiségek, oktatóhelyiségek, vendéglátó létesítmények, továbbá kilátó)
helyezhetők el. Kilátó az övezetben betartandó építmény magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
(5) A Ka-gy övezeten belül, a „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő terület”-ként jelölt területeken épület, építmény, hírközlési antenna,
-létesítmény nem helyezhető el —kivéve kilátó—, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
(6) Az épületek kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek
lehetnek.Az épületek maximális szélessége 12m lehet.
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Zöldterületek
17. § (1) Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
(2) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
|
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke % |
max. |
|
Z-1 |
K/- |
K/- |
- |
- |
- |
|
Z-2 |
10 000 (1 ha) |
100 |
SZ |
1 |
4,5 |
SZ: szabadonálló
K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható
(3) A Z-2 övezetben:
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
- sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
- kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon stb.),
- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
- vendéglátó létesítmény,
- a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
- nyilvános illemhely
helyezhetők el a terület legfeljebb 1 %-os beépítettségéig.
(4) A Z-2 övezetben épület kizárólag az építési vonallal jelzett helyen helyezhető el.
(5) A Z-1 övezetben kizárólag pihenőhelyek, sétautak alakíthatók ki, épületek a Z-1 övezetben nem létesíthetők.
(6) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem
helyezhetők el.
(7) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak
(hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(8) A Z-1 és Z-2 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű
növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ill. megtartani.
Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
(9) A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természet közeli állapotú növénytársulások
megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok
alkalmazhatók.
(10)
(11) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek
megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának
gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét,
módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
b)28 A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben
részesítésével kell meghatározni.
Erdőterületek
18. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi
övezetekbe sorolhatók:
a) Ev-1: védett erdő,
b) Eh: honvédelmi érdekeket szolgáló erdő,
c) Eg: gazdasági erdő.
(2) Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1ha, szélessége min. 50m.
(3) Borzavár közigazgatási területén levő erdőterületeken épületek nem helyezhetők el.
(4) Védett erdőterületbe (Ev-1) tartoznak a természeti területként29 nyilvántartott erdőterületek közül azok,
amelyek a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek közé nem
kerültek besorolásra.
(5) A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli
ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által
meghatározott feltételekkel kizárólag természet közeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal
történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.
(6) Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek, vagy NATURA 2000 minősülnek, a természetes
és természet közeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a
természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági
hozzájárulásával hagyható jóvá.
(7) Erdőterületeken nem épület jellegű építmények, létesítmények közül nyomvonal jellegű közmű és távközlési
létesítmények, feltáró utak, továbbá testedzést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.
(8) Az építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, és - színezésűek lehetnek.
(9) Természeti területnek minősülő erdőterületeken épültek, építmények elhelyezése a természetvédelmi
hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági hozzájárulásával
engedélyezhető.
(10) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia és
hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
(11) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok
telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
(12) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel,
akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
(13) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők
kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
(14) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az
erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű
használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az
erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
19. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem
helyezhető el.
b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.
c) vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű
területhasználat megőrizendő.
d) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba
illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
e) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
f)30
(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti
értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése
szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,
b) Má-2: árutermelő mezőgazdasági övezet,
c) Má-3: lovasturisztikai mezőgazdasági övezet,
d) Má-4: belterületi mezőgazdasági övezet.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége
min. 30m.
(5)31 Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
|
övezeti jel |
épület típus |
beépíthető min. teleknagyság |
beépíthető min. telekszélesség |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
|
Má-1 |
G, L |
50 000 (5 ha) |
100 |
SZ |
3,0 |
4,5 |
|
Má-2 |
G, L |
30 000 (3 ha) |
100 |
SZ |
3,0 |
4,5 |
|
Má-3 |
G, L |
100 000 (10 ha) |
50 |
SZ |
1 |
4,5 |
|
Má-4 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
SZ: szabadon álló
G: gazdasági épület
L: lakóépület
(6) Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület
helyezhetők el. Az Má-3 övezetben ezen túlmenően a lovas-turizmushoz kapcsolódó létesítmények,
szállásférőhelyek is elhelyezhetők.
(7) Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, az Má-3 övezetben 5m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re, az Má-3 övezetben 5m-re húzódik.
(8)32 Mezőgazdasági területen lakóépület - a tájkarakter megőrzése érdekében - legfeljebb 200 m2 földszinti
nettó alapterületű lehet.
(9)33 Az Má-1, Má-2 és Má-3 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. A birtoktest méretének az
Má-1övezetben legalább 5 ha, az Má-2 övezetben 3 ha, Má-3 övezetben legalább 10 ha nagyságúnak kell
lennie. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes
telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább
az 10 000 m2-t (1 ha-t) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó
hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill.
veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30 %-ot nem haladhatja meg.
(10) A birtokközpontban a beépített területrész határain zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő.
(11) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület”-ként jelölt területeken épület, hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia
és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)
20. § (1) Az övezetbe a „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) Má-1 jellel jelölt, a
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott, tájképi,
természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2)35 Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan műtárgy, amely a jelenlegi
állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket
veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a
természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A 041/2 hrsz.-ú területen álló régi magtár az épület jellemzőinek megtartásával; építmény magasság,
alapterület, anyaghasználat stb. felújítható mezőgazdasági gazdasági funkció vagy idegenforgalomhoz
kapcsolódó funkció céljára.
(4) Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt
helyezhetők el.
(5)36 Az övezetben kerítések csak a beépített, művelésből kivont udvarok körül létesíthetők.
(6) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság
által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(7) Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.
(8) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.
Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)
21. § (1) Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-3 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági
területek.
(2)37 Kerítés a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont művelésből kivont udvara körül, valamint az
erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak
fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb
1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem
létesíthető.
Lovasturisztikai mezőgazdasági övezet (Má-3)
22. § Az övezetben kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági
területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az
övezetben nem létesíthető.
Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-4)
23. § Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető.
Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.
Vízgazdálkodási Terület (V)
24. § (1)Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja tartoznak.
(2) A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni.
(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott
létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
(5) A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.
(6) Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a
talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.
Közlekedési területek és létesítmények (Kö)
25. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a
szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
(2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési
tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és
előírásai szerint lehet.
(3) A települést érintő országos közút: 83106 jelű Zirc-porvai bekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.VI.C , belterületen: B.V.c D
(4) A 83106 jelű bekötőút jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen
az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. A védősávon belül
létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt
feltételek szerint.
(5) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen
építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
(6) A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a
meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.
(7) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás)
kialakítását megfelelő szakági tervek alapján kell elvégezni.
(8) Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében,
amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna,
a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
(9) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.
Közművek
Közművesítés, közműlétesítmények
26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a
megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat
biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett
szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás
(villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok
ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet
biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük
helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű
(építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett,
sem föld alatt.
(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor
adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8.§-ban, illetve annak 2002-es módosító
kiegészítésében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi
(lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre
áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének
megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.
(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi,
vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület
elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6)
bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a
felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek
megfelelően biztosítható.
(6)38 A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási
célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő
funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a magasabb rendű jogszabályokban szereplő
feltételeknek megfelelő, az illetékes szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás
biztosítható.
(7)39 Borzavár a Gerence vízgyűjtőjén, az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny
üzemelő vízbázis területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.
(8) A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
a) A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba
szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem
engedélyezhető.
b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való
szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró medencékben kell gyűjteni és
ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő elszállíttatásának tényét a kijelölt
lerakóhelyre.
d)40
e) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély a település közcsatorna
hálózatának kiépítéséig a c) bekezdésnek megfelelően, azt követően csak a település szennyvíz
közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.
f)41 A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
fa) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz
csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a
szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó
kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési
engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő
megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatorna-
hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az
érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
fb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni
200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes
szakhatóságok és hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető
helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye
nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell
teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes hatóság meghatároz.
(9) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott
szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő
szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség
mértékéig - elő kell tisztítani.
(10) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő
kezelés után szabad.
(11) Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább
2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog
biztosítandó.
(12)42 Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra
hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes szakhatóságok, hatóságok
hozzájárulásával szabad.
(13) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás
érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a)43 zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt
utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt
területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt
utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat.A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a
zárt csapadékvíz elvezetését kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül
lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetővé teszi (a
szabályozási szélesség eléri a min 16 m-t).
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt
területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák
esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.
(14) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(15) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell
minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra
építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a
befogadóig.
(16) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén
összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb
parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő
csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló
létesítése tilos!
(17) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad
elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
(18) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve
utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-,
kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat
átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(19) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia
ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási
lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket
közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is
elhelyezhetőek.
(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak
energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(21) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát
zavarni, korlátozni nem szabad.
(22) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el.
A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(23) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni
(épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).
(24) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt
utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési
hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény)
elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre
fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének
a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell
vezetni.
(25) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat,
területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a
távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket,
légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek
is elhelyezhetőek.
(26)44
IV. AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
27. § (1) Veszprém megye Területrendezési Terve45 szerint Borzavár teljes közigazgatási területe „Tájképvédelmi
területek övezetébe” tartozik.
(2) A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése,
felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon.
Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya
megtartandó.
(3)46 A műemlék épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az örökségvédelmi szakmai
szempontok figyelembe vételével történhet.
Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása
28. §
Táji- természeti értékek védelme
29. § (1) Természeti érték:
a) Gyurgyalag fészkelőhely
(2) Egyedi tájértékek:
a) Kocsányos tölgy b) Bükk c) Kőkereszt
d) Kőkereszt e) II. világháborús emlékmű f)Kőkereszt
g) Kőkereszt h) Itató i) Bükk
j) Bükk k) Bükk l) Tölgy
m) Tölgy
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti területeken a természeti, táji értékek megőrzését, védelmét biztosítani kell.
(4) A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, létesítmény - kivéve kilátót - nem helyezhető el,
energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek
A levegő védelme
30. § (1)48 Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. az
illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási
határértékek49.
(2) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
a) kéndioxid: F,
b) nitrogéndioxid: F,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F50.
Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettég mértéke a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható
fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot51.
(3)52 A levegő védelmével kapcsolatos Kormányrendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység
kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő- övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs
célú területet (nagykiterjedésű sportterület, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó,
időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi,
üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el.
A védőövezet területén levegő-terhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem
termeszthető.
(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók.
E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban
az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a
légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
31. § (1) Borzavár a földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége tekintetében „A” fokozottan érzékeny besorolású
terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók,
amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges,
az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek53 teljesíthetők.
(2)54 A Pálihálási forrás (Porva) külső védőterületének55 Borzavár közigazgatásra eső részén telekalakítás,
tevékenységek folytatása, épületek és építmények elhelyezése a vonatkozó jogszabályok előírásai56 szerint,
továbbá az illetékes hatóság, szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve lehetséges.
(3) A csatornahálózat kiépítéséig új épületépítésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi
és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény
(korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
(4) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező
létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes
tárolóban történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli
űrgödrös árnyékszék létesíthető.
(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem
vezethetők57. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a
telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan
tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj
vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
b)58 növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló
jogszabály szerint, de a növény-védőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás
társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(8)59 Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha
minőségük a vonatkozó előírások szerint az ún. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre
vonatkozó határértékeket teljesíti.
(9) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag
vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
A termőföld védelme
32. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-,
szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt
tárolóban gyűjthető.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről,
összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(3)60 Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és
anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén
az illetékes hatóság elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül
biztosítható legyen.
(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill.
bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
Hulladékelhelyezés
33. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását
biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Az illegális hulladéklerakásokat a telek tulajdonosának fel kell számolnia.
(3)61 Lakó- és vegyes területen a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerinti veszélyes hulladékot
eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása
esetén engedélyezhetők.
(4)62 A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a
vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és
környezetszennyezés nélkül tárolni.
(5) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem
dolgozhatók fel.
Környezeti zaj elleni védelem
34. § (1)63 Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető,
ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj,
rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott
zaj terhelési határértékeket nem haladja meg.
(2)64 A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a
magasabb rendű jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
35. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni,
vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne
okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok
felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és
egyéb előírások betartásával folytatható.
Építési tilalmak, korlátozások
36. § (1) Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan
területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
(2) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem
helyezhető el.
(3)65 Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés,
parabola antenna létesítése, felszerelése erre vonatkozó helyi rendelet szerint alakítható ki.
(4) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
(5)66
(6) A község teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre
kiterjedő szabályozási terv alapján lehetséges.
(7) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.
Záró rendelkezések
37. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés után, 2005. június 1-én lép hatályba.
(2) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.
38. § A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.
2
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
3
az OTÉK alapján
4
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától
5
Beiktatta az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától
6
Módosította az 162016.(II.5.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
7
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
8
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzat rendelet 3. § (3) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
9
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
10
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
11
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától
12
Módosította a 11/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2006. május 27. napjától.
13
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
14
Módosította a az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
15
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
16
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
17
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
18
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
21
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
22
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
25
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
26
Hatályon kívül helyte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
28
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
29
"Természeti terület: valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek. Természet közeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamtokat többségében önszabályozás jellemzi." (1996:LIII. a természet védelméről) A természeti területek lehatárolását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján szerepelnek a "Szabályozási terv-külterület" c. tervlapon.
30
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, Hatályos 2016. február 20. napjától.
31
Módosította az1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
32
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
33
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
35
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától
36
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
37
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
38
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
39
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
40
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
41
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
42
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
43
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 12. § (5) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
44
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
45
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 59/2002.(IV.25.) MÖK határozata.
46
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
48
Módosította az 162016.(II.5.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjával.
49
a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően (5. §. (2) bek.)
50
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint E: légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F. a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
51
21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 7. §. (10) bek.
52
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjával.
53
A felszín alatti vízek védelmére vonatkozó előírásokat a 2019/2004.(VII.21.) Korm.rend tartalmazza.
54
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
55
20.915-5/1999. sz. határozat, Vk. Száma: 47/2862-2863
56
123/1997.(VII.18.) Korm. rend.
57
A felszíni vízek védelmére vonatkozó előírásokat a 220/2004.(VII.21.) Korm. rend tartalmazza
58
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
59
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése, hatályos 2016. február 20.jával.
60
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 17. §-a, hatályos 2016. február 20. napjával.
61
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
62
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjtól.
63
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
64
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése, hatályos 2016. február 20. napjától.
65
Módosította az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 20. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
66
Hatályon kívül helyezte az 1/2016.(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a, hatályos 2016. február 20. napjától.
