2005. évi CV. törvény
a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról1
2007.01.01.
„(1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.”
„(2) E törvény alkalmazásában
a) felszámolás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamainak joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján aa) a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és
ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;
b) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) pontban írottak alapján felszámolás alatt állhat; c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.”
2. § „(1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt. (2) Az (1) bekezdésben említett kérelem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalói tekintetében nem terjeszthető elő. (3) Vitás esetben a munkaügyi központ, a felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
(4) A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a munkaügyi bíróság illetékességét az eljáró munkaügyi központ székhelye határozza meg, eljáró munkaügyi központ hiányában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.”
2/A. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli. (2) A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját terheli.
2/B. § A munkaügyi központ köteles a támogatást megállapítani, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.”
3. § „(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának a (2) bekezdés szerint illetékes munkaügyi központhoz, az 1. és 2. számú melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtania. a) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye,
b) külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz;
c) egyéb esetekben a Fővárosi Munkaügyi Központhoz kell benyújtani.”
„(1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.”
„(2) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni.”
10. § (1) A Fővárosi Munkaügyi Központ a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a magyar bérgarancia-rendszer működéséről, a bérgarancia-eljárásban részt vevő hatóságok elérhetőségéről és az eljárás menetéről. (2) A külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére a Fővárosi Munkaügyi Központ – az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának adatszolgáltatása alapján – tájékoztatást ad a felszámolás alatt álló magyar cégek cégjegyzékének azon adatairól, amelyek a külföldi bérgarancia-szervezet tájékoztatása alapján a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához szükségesek.”
„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Tanács 1980. október 20-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK számú irányelve; b) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK irányelve.”
„(3) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy az alkalmi munkavállalói könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben az álláskeresési járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.”
„(2) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelenteni, de az alkalmi munkavállalói könyvét az álláskeresési járadék számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző központok képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a regionális képző központok képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre (a továbbiakban: képzési keret) osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel.”
„(2) Az egyéni vállalkozó köteles a vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetni az illetékes állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten – tekintettel a Tbj. 29. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra – elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. Az egyéni vállalkozó járulékbevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóbevallása részeként teljesíti. (3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten – a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.”
„(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)–(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be.”
16. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. október 8-án lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
(10)2 A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter 2005. november 30-ig közös tájékoztatót ad ki a Bat. 1. §-nak (2) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokról.