Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

2005. évi CV. törvény

a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról1

2007.01.01.

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosítása

1. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bat.) 1. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.”

(2) A Bat. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában
a) felszámolás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamainak joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján
aa) a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és
ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;
b) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) pontban írottak alapján felszámolás alatt állhat;
c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.”
„(4) A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál.”

2. § A Bat. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2. § „(1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalói tekintetében nem terjeszthető elő.
(3) Vitás esetben a munkaügyi központ, a felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
(4) A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a munkaügyi bíróság illetékességét az eljáró munkaügyi központ székhelye határozza meg, eljáró munkaügyi központ hiányában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.”

3. § A Bat. az alábbi 2/A–2/B. §-okkal egészül ki:

„
2/A. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli.
(2) A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját terheli.

2/B. § A munkaügyi központ köteles a támogatást megállapítani, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.”

4. § A Bat. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. § „(1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának a (2) bekezdés szerint illetékes munkaügyi központhoz, az 1. és 2. számú melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtania.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet
a) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezet székhelye,
b) külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep helye szerint illetékes munkaügyi központhoz;
c) egyéb esetekben a Fővárosi Munkaügyi Központhoz kell benyújtani.”

5. § A Bat. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”

6. § A Bat. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.”

7. § A Bat. 9. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben a Fővárosi Munkaügyi Központ köteles fellépni.”

8. § A Bat. az alábbi 10. §-sal egészül ki:

„
10. § (1) A Fővárosi Munkaügyi Központ a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a magyar bérgarancia-rendszer működéséről, a bérgarancia-eljárásban részt vevő hatóságok elérhetőségéről és az eljárás menetéről.
(2) A külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére a Fővárosi Munkaügyi Központ – az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának adatszolgáltatása alapján – tájékoztatást ad a felszámolás alatt álló magyar cégek cégjegyzékének azon adatairól, amelyek a külföldi bérgarancia-szervezet tájékoztatása alapján a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához szükségesek.”

9. § A Bat. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Tanács 1980. október 20-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK számú irányelve;
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK irányelve.”

A foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása

10. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy az alkalmi munkavállalói könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben az álláskeresési járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.”

11. § Az Flt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelenteni, de az alkalmi munkavállalói könyvét az álláskeresési járadék számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”

12. § Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző központok képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

13. § Az Flt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.”

14. § Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a regionális képző központok képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre (a továbbiakban: képzési keret) osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel.”

15. § Az Flt. 46/B. §-ának (2)–(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéni vállalkozó köteles a vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetni az illetékes állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten – tekintettel a Tbj. 29. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra – elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. Az egyéni vállalkozó járulékbevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóbevallása részeként teljesíti.
(3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten – a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.”

„(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)–(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be.”

Záró rendelkezések

16. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. október 8-án lép hatályba.

(2) E törvény 5. §-a, 10–12. §-a, 14. §-a, valamint e § (6)–(8) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 13. §-a és a 15. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 1995. évi CXXIV. törvény 28. §-ának (2) bekezdése,

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény 32–34. §-a, továbbá

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVIII. törvény 8. és 10. §-a.

(5) 2005. november 1-jén hatályát veszti az Flt. 14. §-ának (7) bekezdése, az Flt. 14/A. §-a, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 9. §-ának (1)–(2) bekezdése.

(7) Az Flt. 15. §-át megelőző alcímben, 37. §-ának (4) bekezdésében, 44. §-ában, 45. §-ának (1) bekezdésében, 46. §-ának (1), (4), (6) és (7) bekezdésében a „munkanélküli(ek)” szövegrész helyébe „álláskereső(k)” szövegrész lép.

(8) Az Flt. 36. §-át megelőző címben, 36. §-ának (1) bekezdésében, 37. §-ának (3)–(4) és (8) bekezdésében, 46/A. §-ának (4) bekezdésében, 54. §-ának (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell.

(9) Az Flt. 37. §-ának (6) bekezdésében a „munkanélküli járadék” kifejezésen az „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.

(10)2 A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter 2005. november 30-ig közös tájékoztatót ad ki a Bat. 1. §-nak (2) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokról.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2005. október 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. október 7. A törvényt a 2007: LXXXII. törvény 2. § 822. pontja hatályon kívül helyezte, 2007. július 1. napjával.

2

A 16. § (10) bekezdése a 2006: CIX. törvény 171. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás