Kifejezéskereső
109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet
az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Hgt. 8. §-ára figyelemmel – a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) az elemekre és az akkumulátorokra,
b) a belőlük származó hulladékokra, továbbá
c) ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi és begyűjtési tevékenységekre.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a honvédelem, a nemzetbiztonság, valamint a világűrkutatás céljából felhasznált elemekre és akkumulátorokra.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás, mely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több elsődleges (nem újratölthető), illetve másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll;
b) hordozható elem, illetve akkumulátor: zárt, és kézben szállítható elem, illetve akkumulátor, kivéve az ipari elemet, illetve akkumulátort, valamint a gépjármű akkumulátort;
c) ipari elem, illetve akkumulátor: kizárólag ipari célra, valamint elektromos meghajtású gépjárműben használt elem, illetve akkumulátor;
d) gépjármű akkumulátor: a gépjármű indításához, világításához, gyújtásához energiaforrásként szolgáló elem, illetve akkumulátor;
e) kereskedő: a fogyasztónak elemet, illetve akkumulátort értékesítő forgalmazó;
f) fogyasztó: aki e rendelet hatálya alá tartozó elemet, illetve akkumulátort saját célra történő felhasználásra vesz, kap, használ.
A gyártó visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettsége
3. § (1) A gyártó köteles a hulladékká vált elemet és akkumulátort visszavenni (visszavételi kötelezettség).
(2) A gyártó köteles a hordozható elem és akkumulátor begyűjtéséről gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).
(3) A gyártó begyűjtési kötelezettségének mértéke, az általa a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegének:
a) 2005. évben legalább 7%-a,
b) 2006. évben legalább 10%-a,
c) 2007. évben legalább 13%-a.
(4) A gyártó köteles tárgyév január 31-ig az általa a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegéről az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: Főfelügyelőség) tájékoztatni.
(5) A gyártó köteles a visszavételi kötelezettsége alapján a kereskedőtől a 8. § (1) bekezdés szerint összegyűjtött hulladékot átvenni.
(6) A gyártó a visszavételkor a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet.
(7) A gyártó köteles a visszavett és begyűjtött hulladéknak az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály előírásai szerinti kezeléséről gondoskodni (kezelési kötelezettség).
A gyártó visszavételi és begyűjtési kötelezettségének átruházása
4. § (1) A gyártó a visszavételi és begyűjtési kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:
a) az 5. § szerinti átvevővel kötött megállapodás alapján részben vagy együttesen, vagy
b) a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetre (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen
átruházhatja.
(2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében – a biztosítékadási kötelezettség kivételével – a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. § (1) Átvevő lehet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárki, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel.
(2) Nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.
6. § (1) A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját, az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.
(2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania a Főfelügyelőség részére.
(3) A gyártó köteles a megállapodás módosítását és megszűnését azok bekövetkeztének időpontjától számított tizenöt napon belül bejelenteni a Főfelügyelőségnek.
(4) A Főfelügyelőség a megállapodást, illetve annak módosítását a benyújtását követő harminc napon belül jóváhagyja, amennyiben annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.
A nyilvántartásba vétel
7. § (1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétel céljából – a (4) bekezdés szerinti tartalommal – nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a Főfelügyelőséghez.
(2) A Főfelügyelőség a gyártót, valamint a koordináló szervezetet a nyilvántartásba vételi kérelem alapján nyilvántartásba veszi.
(3) A Főfelügyelőség a gyártót határozatlan időtartamra, a koordináló szervezetet első alkalommal három évre veszi nyilvántartásba, mely lejártát követően öt évenként, öt év időtartamra, több alkalommal meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek.
(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a gyártó, illetve a koordináló szervezet nevét, székhelyét, adószámát;
b) a kötelezettség teljesítésének módját;
c) a nem gazdasági társaságként működő gazdálkodó szervezet jogerős bírósági bejegyzésének megtörténtét igazoló közhiteles okmányokat, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;
d) gazdasági társaság, illetve egyéni cég esetén három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát;
e) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát;
f) a tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban előírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát;
g) gyártó esetében a 9. § szerinti vagyoni biztosítékról szóló igazolást vagy koordináló szervezethez történt csatlakozásról szóló igazoló okiratot;
h) a koordináló szervezet esetében az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, valamint a vele szerződésben álló gyártók és forgalmazók listáját;
i) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelezett esetében a hasznosítást koordináló szervezet GLN (Global Location Number – Globális Hely Szervezet Azonosító Szám) számát, a tervezett teljesítés időarányos (negyedévenkénti) bemutatását, továbbá a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíj fizetési kötelezettség alól mentességben részesülő kötelezettek felsorolását (név, székhely, adószám, GLN szám).
(5) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba, amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, továbbá az alaptevékenységhez szükséges mértékű – legalább húszmillió forint – alaptőkével rendelkezik.
(6) A Főfelügyelőség elutasítja a gyártó, illetve a koordináló szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a (4)–(5) bekezdésekben foglalt követelményeknek.
(7) A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változásokat a gyártó, illetve a koordináló szervezet köteles a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül a Főfelügyelőségnek bejelenteni.
(8) A Főfelügyelőség törli a nyilvántartásból a gyártót, illetve a koordináló szervezetet, ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent.
(9) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
A kereskedő kötelezettségei
8. § (1) A kereskedő, amennyiben az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint a gyártóval kötött megállapodás alapján gyűjtőedénnyel rendelkezik, köteles a fogyasztótól a hulladékká vált hordozható elemet, illetve akkumulátort a gyűjtőedény tárolókapacitásának erejéig átvenni és abban gyűjteni.
(2) A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet, továbbá nem kötheti a hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor átvételét új termék vásárlásához.
Biztosítékadási kötelezettség
9. § (1) A gyártó – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a hordozható elemek és akkumulátorok visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékkal rendelkezni.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem és akkumulátor kg-ban kifejezett mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. Az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszeg értéke 560 Ft/kg.
(3) A gyártó, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot létrehozni.
(4) Az a gyártó, aki tevékenységét év közben kezdi meg, a tárgyévre tervezett termékforgalom mennyiségével arányosan köteles a vagyoni biztosítékkal rendelkezni.
(5) A biztosíték formája az (1) bekezdésben foglaltak céljára
a) bankgarancia,
b) biztosítóval kötött biztosítási szerződés,
c) hitelintézetnél lekötött, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek ellátására elkülönített és zárolt pénzösszeg (pénzbeli letét)
lehet.
(6) A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Főfelügyelőség jóváhagyásával használhatja fel, a tárgyévi visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettségének teljesítésének arányában.
(7) Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó termékek esetén, illetve ha visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettségét koordináló szervezethez történt csatlakozás formájában teljesíti.
Jogkövetkezmények
10. § (1) Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, ha a gyártó vagy a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtési, illetve kezelési kötelezettségét nem teljesíti:
a) annak ellátásáról a gyártó vagyoni biztosítékának terhére vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik, illetve
b) külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.
(2) A Főfelügyelőség, ha a kötelezett a 7. §-ban meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettségét nem teljesíti, külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.
Záró rendelkezések
11. § E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
12. § (1) A gyártó a 3. § (3) bekezdésében meghatározott begyűjtési kötelezettségének a 2005. évre, a hatálybalépés napjától számított időarányos mértékben köteles eleget tenni.
(2) Ha a gyártó e rendelet hatálybalépésének időpontjában már e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, legkésőbb 2005. december 31-ig köteles a Főfelügyelőségnél nyilvántartásba vétel céljából bejelentkezni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Főfelügyelőség a bejelentéstől számított kilencven napon belül dönt a nyilvántartásba vételről.
13. § A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki:
[(3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke:]
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
