Balatonfűzfő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2005. (III.31.) önkormányzati rendelete

Balatonfűzfő Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről

2016.02.28.

Balatonfűzfő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §.¹²

(1)³⁴⁵ E rendelet hatálya az a) - k) melléklet szerinti Szabályozási tervlapokon szabályozott területekre terjed ki.

(2)⁶ ⁷ ⁸

1/A. Fogalom meghatározások

1/A. §⁹

Építménymagasság: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

2. Szabályozási elemek

2. §

(1) A Szerkezeti terv módosításával is járó szabályozási elemek:

övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el

területfelhasználási egység besorolása

a Szabályozási Terven jelölt belterület határa

(2) A Szabályozási Terv módosításával járó szabályozási elemek:

szabályozási vonal,

övezeti/ építési övezeti besorolás és annak paraméterei,

védőtávolság,

helyi értékvédelmi terület határa,

sajátos jogintézmények határvonalai,

előkert, építési hely, építési vonal,

(3) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.

3. Telekalakítás és építés engedélyezése

3.§.

(1) Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervben jelölteknek megfelelően, az Étv. és a végrehajtására alkotott jogszabályok valamint a 2000. évi CXII. Tv. (BTSZ) alapján történhet.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki.

Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)

(3)¹⁰ A belterületként szabályozott minden területfelhasználási egységben új épület csak részlegesen közművesített (közüzemi szennyvízelvezetéssel és – tisztítással) építési telken létesíthető.

(4) ¹¹ Új építési telkek minimális telekszélessége:

oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m,

szabadon álló beépítés esetén: 18 m, hétvégiházas üdülőterületen 16 m.

(5) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, elektromos vezeték áthelyezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély csak jelen HÉSZ szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki.

(6) A kertvárosias lakóterület és a hétvégiházas üdülőterület építési övezeteiben a már kialakult telekosztású tömbökben telekosztás esetén a telekméretek 10 %-ban eltérhetnek az építési övezetek előírt legkisebb telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. Az eltérő méretű telkek az övezeti paraméterek betartásával építhetők be.

(7) Az 1998. január 1-je előtti jogszabályok alapján kialakított úszótelkek esetén telekhatár-rendezés csak akkor engedélyezhető, ha azzal az úszótelkek az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

(8) Bármilyen telekalakításnál figyelembe kell venni, hogy az új telkek beépítése illeszkedhessen a meglévő és tervezett beépítés által kialakuló városképbe, ily módon is figyelembe véve a rendezett, esztétikus városkép kialakítására irányuló elvárásokat.

(9) A közterületszabályozásokkal érintett ingatlanokra építésügyi hatósági engedély - a meglévõ épületek rendeltetésének megváltoztatását és felújítását engedélyezõ kivételével - mindaddig nem adható ki, míg az egyes kötelezõ érvényű telekalakításokat az érdekeltek végre nem hajtják.

(10) A telekalakítási eljárás során a kialakuló új, vagy módosuló telkek paramétereinek új és meglévő beépítés esetén is meg kell felelnie az övezeti előírásoknak és jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

(11) A városi főépítész által vezetett önkormányzati tervtanács szakmai állásfoglalását ki kell kérni a az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtása előtt a következő esetekben:

a) Helyi védelemre javasolt, illetve helyi védett épületeket érintő építési munkák esetében;

b) A gazdasági terület kivételével minden építési övezetben:

minden 200 m2 alapterületnél nagyobb,

minden 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú épületek elhelyezése esetében.

c)^¹²¹³A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben, a településközpont vegyes terület Vt1, Vt2, Vt3, Vt4, Vt5, Vt6, Vt7 jelű építési övezeteiben valamint hétvégiházas üdülőterület Üh1, Üh2, Üh3 jelű építési övezeteiben jelű történő bármely építési engedély illetve bejelentés köteles építési munkánál valamint rendeltetésmódosításnál.

d) a településközpont vegyes terület építési övezeteiben fő rendeltetésű épület elhelyezése, bővítése esetében;

e) Üdülőházas üdülőterületen, különleges terület 12-18.§ szerinti építési övezeteiben épület elhelyezése, bővítése esetében;

f) Gazdasági területen:

minden 500 m2 alapterületnél nagyobb,

minden 7,5 m-nél magasabb építménymagasságú létesítmények elhelyezése esetében.

g) a városi intézmények (iskolák, óvodák stb.) építési, bővítési munkái és rendeltetésmódosítás esetében;

h) a 38.§ (9), a 39.§ (2), (3) és (5) bekezdések szerinti esetekben.

i) ^¹⁴A Kü építési övezetben elhelyezésre kerülő épületek terveit - látványterv készítésének kötelezettségével - a területi tervtanácson is véleményeztetni kell.

Az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor a tervezőnek csatolni kell a tervtanács állásfoglalását, továbbá nyilatkozni arról, hogy az abban foglaltaknak milyen módon tett eleget, illetve megindokolni az attól eltérő álláspontját.

(12) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, településközpont vegyes területen, különleges területeken, üdülőházas üdülőterületen használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő, továbbá a kötelezően előírt zöldfelületnek megfelelő több színtű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint).

(13) Az építési övezetekben ill. övezetekben telek közműterület céljára az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(14) A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület csak az Ipari gazdasági területen és Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen létesíthető.

(15) Az építési tevékenységekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(16) Azokon az építési telkeken, ahol a Szabályozási terv építési helyet jelöl, épületet elhelyezni csak a kijelölt építési helyen belül lehet.

(17)¹⁵¹⁶ ¹⁷ A Szabályozási terven jelölt „B” csúszásveszélyes területbe tartozó építési övezetekben (Lke5, Lke6, Üh5, Üh6, Üh10, Üh12, Üh14), a Kilátó utcától délnyugatra eső Z0 övezetben, a Keü övezetben valamint a 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 15/2, 15/3, 15/4, 16/1, 16/2, 150/2, 151/1, 155/1 hrsz-ú telkeken történő építé-si munkákhoz geotechnikai dokumentációt kell előzetesen készíteni, a Veszprémi Bányakapitányságot az eljárásba be kell vonni.

(18)¹⁸

3/A.

[19]

Terepkialakítás

3/A. §

(1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) Építési munkához szükséges tereprendezés csak úgy végezhető, ha az új építmény utcafronti megjelenése illeszkedik a környezetéhez.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4. B

eépítésre szánt területek

4 §.

Balatonfűzfő területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

- Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület	(Lk) (Lke)
- Településközpont vegyes terület	(Vt)
- Üdülőházas üdülőterület	(Üü)
- Hétvégiházas üdülőterület	(Üh)
- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület	(Gksz)
- Ipari gazdasági terület	(Gip)
- Különleges terület - Sportterület - Strand - Kemping - Szabadidőközpont - Szabadidő- és üdülőközpont - Különleges terület Horgászkikötő²⁰ - vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú terület - Temető - Garázstelep - Hulladékudvar - Komposztáló - Szennyvíz- és zagytározó - Szennyvíztisztító	(Ksp) (Kst) (Kk) (Kszk) (Kü) (Khi) (Kki) (Kt) (Kg) (Khu) (Kko) (Kz) (Ksz)

5. Kisvárosias lakóterület – Fűzfőgyártelepi lakótelep

5.§

(1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység – a Fűzfőgyártelepi lakótelep , mely elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. §. szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.

(3) Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Lk1	SZ	25	4,5	1000	0,4	50
Lk2	A (10) bekezdés szerint**
Lk3	SZ	30	9,5	1000	1,2	50

SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

** - az övezetben a beépítés úszótelkes, és további beépítés nem lehetséges.

(4) A kisvárosias lakóterületeken a kialakult összefüggő zöldfelületek nem beépíthetők, parkszerű kialakításuk megtartandó.

(5) Az övezetekben bármely építési engedélyköteles munkára építéshatósági engedély, csak a 3.§ (11) szerint adható ki.

(6)²¹ Az övezetben a meglévő garázsok felújíthatók, de nem bővíthetők. A garázsok rendeltetésének megváltoztatása nem lehetséges.

(7) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

közmű-becsatlakozási műtárgy,

hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal és max. 4 m2 alapterülettel),

kerti lugas,

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

(8) Az Lk1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) a kialakult telkek további telekosztása nem lehetséges;

b) telekhatárkorrekció az övezetben előírt legkisebb telekméret betartásával engedélyezhető, amennyiben a létrejövő telekhatár a kialakult telek területét legfeljebb 10 %-ban érinti.

c) A telkeken a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmény, épület nem helyezhető el.

d) A helyi védett épületek tekintetében a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

e) Kerítés csak az eredeti kerítés mintájára, azzal egy magasságban, azonos kialakítással engedélyezhető.

(9) Az Lk2 övezet tömbtelkes (úszótelkes) beépítésű terület, mely városképi jelentőségére való tekintettel jellegében megtartandó. Az övezetre vonatkozó részletes előírások a következők:

a) Az övezetben további úszótelket kialakítani nem lehet.

b) Az övezetben további új épület nem helyezhető el. Meglévő épület elbontása esetén, annak helyén azonos alapterületű épület építhető, azonos szintszámmal, a környezetbe illeszkedő (lapos- ill. magastető) kialakítással.

c) Meglévő épületeken a magastetőráépítés ill. a tetőtérbeépítés lehetőségét a Szabályozási terv „T” jellel jelöli. A tetőtérbeépítés kizárólag 1 szintben történhet, max. 1,0 m magas térdfallal. Új magastető hajlásszöge legfeljebb 45 fok lehet.

d) A Szabályozási terven „T*”-al jelölt épületek tetőtéri beépítése csak egységes koncepció, egységes tervek alapján történhet.

e) A tetőtéri szintráépítés, tetőtérbeépítés engedélyezése csak a 3.§ (11) bekezdés alapján történhet.

f) A nem védett épületeken sem engedélyezhető az erkélyek, loggiák beépítése, a homlokzat – eredeti állapothoz képest – jelentős átalakítása.

^{g) ²²}

h) A lakásoknak és közös helyiségeknek a lakhatással nem összefüggő célra való használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a meglévő lakások használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét, stb.), és a tevékenység folytatásához jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók.

i) A meglévő fő rendeltetést kiszolgáló épületek (garázsok) felújíthatóak, de nem bővíthetőek. A felújítások során korszerű építési anyagok alkalmazandók.

j) A garázsok rendeltetését megváltoztatni nem lehet.

k) A meglévő épületek (úszótelkek) közötti zöldfelületeket közparkként kell kialakítani és fenntartani. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

l) A területek le ill. elhatárolása - amennyiben indokoltan szükséges - csak élősövénnyel történhet.

(10) Az Lk3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) A kialakult telkek további telekosztása nem lehetséges.

b) Az övezetben épületelhelyezés az Lke2 jelű övezethez igazodó módon történhet, a telkek be nem épített részét összefüggő zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

c) Az övezetben kerítés nem létesíthető, a telkek elválasztása legfeljebb élősövénnyel lehetséges.

d) A telkeken a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmény, épület nem helyezhető el.

6. Kertvárosias lakóterület (Lke)

6. §.

(1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.

(4)²³ Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Lke1	SZ	25	6,5	4000	0,6	50
Lke2	SZ	25	5,5	2000	0,6	50
Lke3	SZ	25	7,5	1500	0,6	50
Lke4	SZ	20	4,5	1500	0,4	50
Lke5	SZ	25	4,5	1000	0,6	50
Lke6	SZ	25	4,5	800	0,6	50
Lke7	SZ	30	4,5	700	0,6	50
Lke8	SZ	25	4,5	700	0,6	50
Lke9	O	25	4,5	1000	0,6	50
Lke10	O	25	4,5	800	0,6	50
Lke11	O	25	4,5	700	0,6	50
Lke12	SZ	25	5,5	600	0,6	50

O - oldalhatáron álló beép. SZ - szabadonálló beép. * - az összes bruttó szintter. és a telekter. hányadosának maximuma

(5) Ha az építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 % -a engedélyezhető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

(6) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építményként csak támfalgarázs a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(7) A kialakult beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva ill. a tömbben kialakult előkerttel lehetséges. Az ettől eltérő eseteket ill. az újonnan beépülő lakóterületek előkert méretét a Szabályozási terv jelöli.

(8) A kertvárosias lakóterület valamennyi építési övezetében az épületkialakítás feltételei 39. §-ban foglaltakon túlmenően a következők:

a) Tetőtérbeépítés csak 1 szintben létesíthető.

b) Kerítés áttört kivitelű lehet, max. 60 cm lábazattal, max. 1,80 m magassággal. Tömör kerítés – indokolt esetben- a 3.§ (11) bekezdés alapján építhető.

(9) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

háztartással kapcsolatos tárolóépület

barkácsműhely

műterem

a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye

a családi szükséglet mértékét nem meghaladó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei (a helyi állattartási rendelet szerint) helyezhetők el.

(10) Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb 12 m2 lehet.

(11) A telek közterületi határvonalától 15 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.

(12) Új épület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben ill. ahhoz telepítve alakítható ki.

(13) Az Lke5, Lke6 jelű építési övezetekben építési munka csak a 3.§ (18) és (19) bekezdése szerinti feltételekkel engedélyezhető.

(14) Az Lke5 építési övezetben, a 805/4 hrsz-ú telken létesítendő új utca felől kialakítható telkek kötelező 5 m-es előkerttel építhetők be, a délre eső tömb Szabályozási terven „telek be nem építhető része” jellel jelölt területén (gázvezetékkel védőtávolságával érintett terület) semminemű épület, építmény nem helyezhető el, a terület szabadon hagyandó.

(15)²⁴ Az Lke6 építési övezet Jánoshegyi út menti 155/2 hrsz-ú telkén a Szabályozási terven jelölt „be nem építhető terület” területén az eróziógátlás miatt értékes faállomány csak szálalóvágással ritkítható.

(16)²⁵ Az Lke6* építési övezetben az elhelyezhető épület terepszint alatt része az építési helyen kívülre is kiterjedhet. A(6) bekezdés szerinti terepszint alatti építmény az építési helyen kívül is elhelyezhető.

(17)²⁶ Az Lke6* jelű építési övezetben a minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell kialakítani.

7. Településközpont vegyes terület

(Vt)

7. §.

(1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi városi szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §. szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el.

(4) Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(5)²⁷ ²⁸ ²⁹Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.		minimális
jele	módja	beépítettsége %	max. építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*		zöldfelületi aránya %
Vt1	SZ	50	10,5	3000	2,4		20
Vt2	SZ	30	6,0	1000	0,8		30
Vt3	SZ	25	4,5	3000	0,6		40
Vt4	SZ	30	9,0	1000	1,2		30
Vt5	SZ	25	7,5	5000	1,2		45
Vt6	SZ	25	12,5	5000	1,6		45
Vt7	SZ	20	7,5	5000	1,2		40
Vt8	SZ	25	5,5	2000	0,6		45
Vt9	SZ	25	4,5	1000	0,6		45
Vt10	SZ	30	4,5	500	0,8		40
Vt11	SZ	30	6,0	800	0,8		40
Vt12	O	30	6,0	800	0,8		40
Vt13	O	25	5,5	700	0,8		45
Vt14	SZ	30	13,5	2000	1,2		30
Vt15	SZ	20	7,5	5000/1 ha	0,45	50
Vt16	SZ	15	7,5	4000	0,45	50
Vt17	SZ	35	5,5	1000	1,0	30
Vt18	SZ	25	7,5	1 ha	1,0	30
Vt19	SZ	15	12,5	1 ha	1,0	30
Vt20	SZ	50	7,5	400	1,0	20
Vt21	SZ	30	6,0	100	1,5	40

SZ - szabadonálló beépítés *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(6)³⁰ ³¹ Új lakóépület csak a Vt8, Vt11, Vt12, Vt13, Vt14 és a Vt15 jelű építési övezetekben helyezhető el.

A felsorolt építési övezetekben - a Vt 15 építési övezet kivételével – az elhelyezhető épületeken kívül, kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

a) háztartással kapcsolatos tárolóépület

b) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye

helyezhető el a kialakult jellegnek megfelelően telepítve.

(7) Újonnan kialakuló telkeken épület elhelyezéséhez a 3.§ (11) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) A településközponti vegyes terület övezeteiben a meglévő épületek felújítására, rendeltetésének megváltoztatására a kialakult paraméterek övezeti előrásoktól való eltérése esetén is adható engedély, de épületbővítés, új épület elhelyezés csak az övezeti paraméterek betartása esetén engedélyezhető. A Vt5 övezetben meglévő a 10 emeletes épületen a földszint kivételével az épület külső megjelenését befolyásoló építési munka nem engedélyezhető.

(9) A Vt2 jelű építési övezetben kialakult úszótelkek felszámolandók.

(10) ³² ³³A Vt9 jelű övezet Z-1 és Ev övezettel határos valamint a Vt14 jelű építési övezet Gip1 és Gip4 építési övezettel határos telkén a minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell biztosítani, melyet legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig az építtetőnek el kell telepítenie, emellett szükség esetén zajvédő funkciójú kerítés létesítendő.

(11)³⁴ A Vt9 építési övezetben elhelyezendő, átalakítandó létesítményeknél a kertvárosias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékek veendők figyelembe.

(12)³⁵ A Vt15 és Vt16 jelű építési övezetek speciális előírásai a következők:

a) A Vt 16 jelű építési övezetben elhelyezésre kerülő épületben lakó funkció is kialakítható.

b) A Vt15 jelű építési övezetben 1 ha-nál kisebb, de min. 5000 m2 telek kizárólag az öböl (lagúna) mentén a kikötőhöz kapcsolódóan alakítható ki, amennyiben a vonatkozó szabályok szerinti megközelítés magánúttal biztosításra kerül, de építés csak a szabályozási terven jelölt építési határvonal betartásával lehetséges.

c) Épületek csak az SZT-1/2a jelű szabályozási terven feltüntetett építési helyen belül helyezhetők el

d) A Vt 15 jelű építési övezetben lakó (apartman) épületek legnagyobb homlokzatmagassága 7,5 m, az egyéb fő rendeltetésű épületek legnagyobb homlokzatmagassága 10,0 m.

e) A Vt 16 jelű építési övezetben az elhelyezésre kerülő épület homlokzatának legnagyobb tagolatlan hossza legfeljebb 60 m lehet, az épület legnagyobb homlokzatmagassága max. 10,0 m, a Balaton felé főhomlokzatot kell kialakítani.

f) A Vt16 jelű építési övezetben és a Vt15 és jelű építési övezet déli részén 100 m-es sávban az épületek elhelyezésénél a Balaton felé a rálátási, kilátási szempontoknak érvényesülnie kell, melynek igazolására látványterv készítendő.

g) Az előírt minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell kialakítani.

h) A zöldfelület kialakításához kertépítészeti terv készítése szükséges.

i) Az övezetekben csak olyan növények telepíthetők, melyek a balatoni és a Balatoni környéki természetes növényállományra nem gyakorol negatív hatást, genetikai állományát nem veszélyezteti.

j) A növénytelepítés során faiskolázott (2xi) tájhonos, a területre jellemző lombhullató fafajok alkalmazásával történhet,

k) Dísztó csak természetközeli kialakítással, a tervezett területfelhasználás zöldfelületének részeként hozható létre, amennyiben a tó létesítése a szomszédos Balaton víztestre és élővilágára nem gyakorol káros hatást.

(13) ³⁶ A Vt17 jelű építési övezetben telekalakítás, építési munka csak az övezet területének a vízmű teljes területére kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyből történő törlése után lehetséges. A meglévő, használaton kívüli vízmű épület épülete megtartandó, átalakítása, felújítása a 42.§ (7) bekezdésben foglalt előírások szerint lehetséges.

(14) ³⁷A Vt 18 és Vt19 jelű építési övezetben biztosítani kell az itt található részben feltárt régészeti leletek bemutathatóságát, a Vt 19 jelű építési övezetben lehetőséget kell adni turisztikai piac elhelyezhetőségére valamint közösségi funkciók (kulturális központ, dísztér, városi közpark stb.) kialakítására.

(15) ³⁸A Vt18 és Vt19 jelű építési övezetekre vonatkozó speciális előírások:

a) az övezetekben a tervezett vasúti nyomvonaltól számított - a szabályozási terven is jelölt - 9-9 m széles területsávot a szabályozott feltáró út kialakítása kivételével szabadon kell hagyni, a kisajátításig a telek zöldfelületeként lehet használni.

b) az övezeteket kelet-nyugat irányból keresztező nagynyomású gázvezeték szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül semmilyen építési munka nem végezhető, a terület a telkek zöldfelületeként kezelhető, de azon cserjét és fát ültetni nem lehet.

c) a jelentős régészeti érintettség miatt előzetes elvi engedélyezés keretében kell az építési helyet meghatározni pl. műszeres lelőhely felderítés alapján, de az előkert-oldalkert- hátsókert legalább. 10 m kell legyen.

d) A városközponti funkcióhoz, közösségi létesítményekhez szükséges parkoló a szabályozási terven jelölt helyen alakítandó ki.

e) A főutak (710-es és 72-es, 71-es főút) felől a rálátási szempontoknak érvényesülni kell, ezek igazolására látványterv készítendő a főutak illetve a Nike körút felől.

f) a zöldfelület kialakításához kertépítészeti terv készítése szükséges.

g) a minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell biztosítani, melyet legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig az építtetőnek el kell telepítenie.

h) A növénytelepítés faiskolázott (2xi) tájhonos, a területre jellemző lombhullató fafajok alkalmazásával történhet.

i) vízfelület a zöldfelületi arányba beszámítható.

j) Az épületek legnagyobb homlokzatmagassága a Vt18 jelű építési övezetben az 9,0 m, a Vt 19 jelú építési övezetben 15 m.

(16)³⁹ A Vt 20 építési övezetben ahol a Szabályozási terv szabályozási vonalat jelöl, ott a legkisebb kialakítható telekméret a szabályozással kialakított területnagyság.

(17)⁴⁰ A Vt14 építési övezet –veszélyességi övezettel – érintett területén a továbbtervezésnél a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló jogszabályt figyelembe kell venni.

8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8. §.

(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol az az OTÉK 19.§-a szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltőállomás - helyezhetők el.

(2)⁴¹ Az építési övezet telkei részleges közművesítettség (közüzemi szennyvízelvezetéssel és – tisztítással) esetén építhetők be.

(3)⁴² Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Gksz1	SZ	30	9,5	5000	1,0	25
Gksz2	SZ	20	7,5	5000	1,0	25
Gksz3	SZ	20	6,0	5000	1,0	25
Gksz4	SZ	20	9,5	5000	1,2	25
Gksz5	SZ	25	9,5	3000	1,2	25
Gksz6	SZ	30	7,5	3000	1,0	20
Gksz7	SZ	50	14,0	1 ha	1,0	30
Gksz8	SZ	30	6,0	1000	1,0	20

SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) Az építmények magassága a megadott értékeknél csak akkor lehet nagyobb, ha azt az alkalmazott üzemi technológia elengedhetetlenül szükségessé teszi.

(5) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet töb b a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

(6) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

9. Ipari terület (Gip)

9. §.

(1) Ipari terület a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, melyen belül környezetet nem károsító gazdasági célú ipari (szolgáltatási, kereskedelmi) létesítmények helyezhetők el.

(2)⁴³ Az építési övezet telkei részleges közművesítettség (közüzemi szennyvízelvezetéssel és – tisztítással) esetén építhetők be.

(3) Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Gip1	SZ	30	9,5	5000	1,0	40
Gip2	SZ	20	14,0	5000	1,0	40
Gip3	SZ	30	14,0	5000	1,0	40
Gip4	SZ	30	14,0	3000	1,0	40
Gip5	SZ	30	7,5	2000	1,0	40
Gip6	SZ	30	14,0	1500	1,0	40
Gip7	SZ	30	18,0	3000	1,0	40

SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) Az építmények magassága a megadott értékeknél csak akkor lehet nagyobb, ha azt az alkalmazott üzemi technológia elengedhetetlenül szükségessé teszi.

(5) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 10 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

(6) A Gip 1, 3, 5 jelű építési övezetekben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

10. Üdülőházas üdülőterület (Üü)

10. §

(1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetek telkei teljes közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(3)⁴⁴ ⁴⁵Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Üü1	SZ	20	6,5	3000	0,4	60
Üü2	SZ	20	6,5	2000	0,5	60

SZ - szabadonálló beépítés *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

(5) Az építési övezetben épületelhelyezés min. 10 m-es előkert betartásával és a 3.§ (11) szerintieknek megfelelően történhet.

(6)⁴⁶ Az ÜÜ1 és Üü2 jelű építési övezetekben az előkert mérete min 10 m, a hátsókert min, 5 m.

(7)⁴⁷ Az Üü2 jelű építési övezetben a kialakult telkek önállóan nem építhetők be, építési telekként csak a minimális telekméret szerint kialakított telek vehető figyelembe.

(8)⁴⁸ Az Üü2 építési övezetben az előírt minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell kialakítani.

11. Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

11.§.⁴⁹

(1) Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető

max. két üdülőegységes üdülőépület

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m2 hasznos alapterülettel.

(3) A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el:

a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági építmény, ipari, kézműipari létesítmény.

üzemanyagtöltő állomás,

(4) ⁵⁰ ⁵¹ ⁵² ⁵³Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. Kivétel ez alól az Üh8* jelű és Üh16 jelű építési övezet, ahol egy telekre több épület is kerülhet a meglévő épületekhez szükséges telekalakítás során, azonban beépítetlen telken csak egy épület létesíthető.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú különálló épület az övezet területén nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(7)⁵⁴ Az építési övezet területén az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés		legnagyobb	épületek		legkisebb				max.		minimális
jele	módja		beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)		területe m2				szintter. mutató*		zöldfelületi aránya %
Üh1	SZ		12	5,5		1500				0,3		60
Üh2	SZ		12	4,5		1500				0,3		60
Üh3	SZ		12	5,5		1000				0,3		60
Üh4	SZ		15	4,5		1000				0,3		60
Üh5	SZ		15	5,5		800				0,3		60
Üh6	SZ		15	4,5		800				0,3		60
Üh7	SZ		20	4,5		600				0,35		60
Üh8	SZ		15	4,5		600				0,3		60
Üh9	SZ		20	4,5		500				0,35		60
Üh10	SZ		15	5,5		500				0,3		60
Üh11	SZ		20	5,5		600				0,4		60
Üh12	SZ		15	4,5		500				0,3		60
Üh13	SZ		20	4,5		250				0,35		60
Üh14	SZ		20	5,5		1500				0,4		60
Üh5*	SZ		15	5,5		800				0,3		60
Üh15	SZ		20	4,5		1000				0,3		60
Üh 8*	SZ		15	4,5			600		0,3		60⁵⁵
Üh 16		SZ	15	4,5	400			0,25					60

SZ - szabadonálló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(8)⁵⁶ ⁵⁷ A hétvégi házas üdülőterületen a meglévő épületek rendeltetése kivételes esetekben, ha az a szomszédos telkek használatát nem korlátozza, lakó célúra is megváltoztatható, ill. kivételesen lakóépület is építhető a tényleges területhasználat során így kialakult tömbökben az Állami Főépítész 08-58-10/2010 sz. hozzájárulása alapján a Az Üh5, Üh5*, Üh6, Üh10, Üh11 és Üh12 - HÉSZ 1. sz. mellékletében lehatárolt - építési övezetekben.

(9)⁵⁸ Az Üh1, Üh2 és az Üh3 jelű építési övezetben - a terület tájképi, településképi jelentőségére való tekintettel - mindennemű építési engedély és bejelentési köteles munka esetében a 3. § (11) alapján kell eljárni.

(10) Az építési övezetekben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

(11) Új épület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben ill. ahhoz telepítve alakítható ki.

(12)⁵⁹ Az Üh5, Üh6, Üh10, Üh12, Üh14 jelű építési övezetekben 3.§ (17) bekezdése szerint kell eljárni.

(13)⁶⁰

(14)⁶¹ Az Üh5* építési övezetben az előkert mérete 3,0 m. A telekalakítást megelőzően a beépítés feltételeit tisztázó geotechnikai dokumentáció készítése szükséges a Veszprémi Bányakapitányságot az eljárásba be kell vonni.

(15)⁶² A hétvégi házas üdülőterület építési övezetiben kerítés csak áttört kivitelű lehet, max. 60 cm lábazattal, max. 1,80 m magassággal.

(16)⁶³ ⁶⁴ Az Üh8* és Üh16 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az építési övezetben terepszint alatti beépítés nem alakítható ki, önálló terepszint alatti létesítmény (pince) nem létesíthető.

b) Új épület építésénél az előkert és a hátsókert mérete 3,0 m.

c) Kivételes esetben a b) pont előírásától el lehet térni, abban az esetben, ha azt a meglévő, építési előírásoknak megfelelően épített épület megtartása indokolttá teszi, az egyéb távolságok tarthatók és a szomszédos telkek az előírások szerint beépíthetők; azonban bővítés, újjáépítés csak a meghatározott építési helynek megfelelően történhet.

d) Az építési övezetet határoló utakat – a Kilátó utcától délre fekvő csúszásveszélyes terület megóvása érdekében – a vízelvezetés, csatornázást követően azonnal szilárd burkolattal kell ellátni. A vízvezetékeken kerti csap nem létesíthető.

e) A telkeken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként valamint 25 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

12. Különleges terület – Sportterület (Ksp)

12.§.

(1) A terület a Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol sportolási célú létesítmények épületei, szabadidő eltöltésére szolgáló építmény, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Ksp1	SZ	15	7,5	2,0ha	0,2	50
Ksp2	SZ	15	7,5	1,0 ha	0,3	50
Ksp3	SZ	15	4,5	1,0 ha	0,15	50

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) Az építési övezetekben épületelhelyezés min. 10 m-es előkert betartásával és a 3.§ (11) szerintieknek megfelelően történhet.

13. Különleges terület – Szabadidőközpont (Kszk)

13.§.⁶⁵

13/A. §⁶⁶

(1) A terület a Szabályozási terven Kszk jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az építési övezet területén a szabadidő eltöltését, a sportolást, a játékot szolgáló építmények, kulturális és vendéglátó rendeltetésű építmények és az azokkal összefüggő kereskedelmi, szolgáltató építmények létesíthetők.

(3) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kszk	SZ	15	7,5	3000	0,2	60

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(5) Az építési övezetben épületelhelyezés min. 10 m-es előkert betartásával történhet.

(6) Az építési övezetben a legalább 60 % zöldfelületet háromszintű növénytelepítéssel kell kialakítani.

14. Különleges terület – Strand (Kst)

14.§.

(1) A strand területén

a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok, öltözők stb.)

a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(2) A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció elválasztásra kerüljön.

(3) A meglévő strand átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 34.§. alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A területen új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(5)⁶⁷ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kst1	SZ	8	4,5	2,0 ha	0,5	80**
Kst2	O	8	4,5	1,0 ha	0,5	80**

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

** a strandok területének min. 65 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

(6) A strand telekhatárán létesíthető kerítés csak áttört kialakítású és 1,8 m magasságú lehet.

(7) A strand terület rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezésére önálló tömbparkolók létesítendők a szabályozási terv szerint a strand területén kívül.

15. Különleges terület –Kemping (Kk)

15.§.

(1) Az építési övezetben

a kemping kiszolgáló épületei (zuhanyzó-WC blokkok, öltözők stb.)

a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben új épület a Balaton partvonalától 30m széles sávon belül nem helyezhető el.

(3) A meglévő kemping átépítése, felújítása esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A területen új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(5) Az övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(6)⁶⁸ ⁶⁹ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kki	SZ	10	3,5	2000	0,2	60

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

16. Különleges terület – üdülő és szabadidőközpont (Kü)

16.§.⁷⁰

(1)⁷¹A Kü jelű építési övezet üdülési, szálláshely szolgáltató, közösségi, szórakoztató, kulturális, sportolási, egészségügyi, vendéglátó és kereskedelmi funkciókat tartalmazó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények és azok kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben építmények elhelyezése, csak a 1058/4 hrsz-ú telek zöldterületi részének lejegyzése után történhet meg.

(2) Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	Legnagyobb beépítettsége %		épületek	legkisebb	minimális zöldfelületi aránya %
jele	módja	Terepszint felett	Terepszint alatt	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe	minimális zöldfelületi aránya %
Kü	SZ	10	20	7,5 (12,5)	5 ha	60

(3) Az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb mértéke 10,0 m, illetve a Szabályozási terven jelölt érték.

(4) A Szabályozási terven jelölt IV. jelű építési helyen elhelyezhető épület(rész) esetében a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 10,5 m, a homlokzatmagasság ÉK-DK irányban legfeljebb 7,5 m; a II. jelű építési helyen elhelyezhető épület(ek) esetében a legnagyobb építménymagasság 12,5 m és a legmagasabb épületszint padlóvonala a II. építési hely legfeljebb 30 %-án, legfeljebb 22 m-el lehet magasabb az épület alatti rendezett terephez képest. A legfelső épületszint belmagassága 4 m-nél magasabb nem lehet.

(5) Terepalakítás legnagyobb mértéke legfeljebb az eredeti meglévő terepszint ± 2,5 m lehet, mely nem terjedhet ki a Szabályozási terven jelölt építési határvonalon kívüli területre.

(6) Az épületek elhelyezésénél a Balaton felé a rálátási, kilátási szempontoknak érvényesülnie kell, melynek igazolására látványterv készítendő.

(7) Az építési övezetben az előírt minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell kialakítani. A zöldfelület kialakításához kertépítészeti terv készítése szükséges. A növénytelepítés során faiskolázott (2xi) tájhonos, a területre jellemző lombhullató fafajok alkalmazásával történhet.

(8)⁷²A beültetési kötelezettséggel érintett telkeken új épületek használatbavételi engedélye megadásáig a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet ki kell alakítani, illetve a fasort el kell telepíteni. A beültetési kötelezettség a 15 m-es sáv esetében legalább két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és legalább egy cserjesort jelent. A szabályozási terven jelölt „kötelező fásítás/telepítendő fasor” egy legalább közepes lombkoronájú fasor és alatta cserjesor telepítési kötelezettséget jelent.

(9) A beültetési kötelezettségű területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.

(10) A 71-es út felől kerítés csak a meglévő nagyközép-nyomású gázvezeték biztonsági sávján (5-5 m) kívül helyezhető el.

(11) Az építési övezetben épületek ill. rendeltetési egységek engedélyezési tervének benyújtása előtt tisztázandó a rendeltetési egységekhez történő megközelítés biztosítása. A Kinizsi utca zsákutca szakaszt (1048 hrsz), illetve a 1040/8 hrsz-ú útról történő feltárási lehetőséget használva összesen legfeljebb 50 parkolóhely biztosítását igénylő rendeltetési egység volumen hozható létre. Az építési övezetben épületek (rendeltetési egységek) létesítésére/elhelyezésére/módosítására vonatkozó engedélyezési eljárásokban, illetve földhivatali eljárásokban ez a korlátozás kötelezően betartandó feltételt képez. Ezen felül csak a Szabályozási terven jelölt 71-es út illetve 1058/3 hrsz-ú út felől biztosítható a telek/telkek gépjárművel történő megközelítése.

(12) A 71-es főút tengelyvonalától számított 100 m-en belül üdülő-, kereskedelmi szállásépület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény nem létesíthető.

(13)⁷³A Kü építési övezet Lke8 jelű építési övezettel határos határán szükség esetén zajvédő funkciójú kerítés létesítendő.

17. Különleges terület – Vízi közlekedési, sport- és turisztikai célú terület (Khi)

17.§.

(1) A területen a funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

(2)⁷⁴ Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kki	SZ	10	7,5	3000	0,2	60

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

18. Különleges terület Horgászkikötő (Khi)

[75]

18.§.

(1)⁷⁶ A terület a horgászturizmussal összefüggő építmények elhelyezésére szolgál. A területen a horgászturizmussal és a kikötői funkciókkal összefüggő épületek és építmények helyezhetők el.

(2)⁷⁷ Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekmérteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti jele	beépítés módja	legnagyobb beépítettsége %	épületek legnagyobb építmény-magassága (m)	legkisebb területe m2	max. szintter. Mutató*	minimális zöldfelületi aránya %
Khi	SZ	10	5,5	3000	0,2	60

(3)⁷⁸ ⁷⁹

19. Különleges terület – Hulladékudvar (Khu)

19.§.

(1) A területen a funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Khu	SZ	10	4,5	1500	0,2	40

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximum

20. Különleges terület – Komposztáló (Kko)

20.§.

(1) A területen csak zöldhulladék komposztálható, és a funkciójának megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kko	SZ	20	4,5	5000	0,3	50

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

21. Különleges terület – Szennyvíz- és zagytározó (Kz)

21. §.

(1) A Különleges - szennyvíz- és zagytározó terület (K_Z) a papíripari szennyvízülepítők és zagytározók területe.

(2) A területen csak a működésükhöz szükséges technológiai építmények helyezhetők el, a szennyvíz ülepítő medencékbe csak a papíripari szennyvíz vezethető be és csak a papírgyár működése során keletkező zagy helyezhető el.

(3) Felhagyott zagytározók folyamatos rekultivációjáról, a tereprendezésről és erdősítéséről a tulajdonos, üzemeltető köteles gondoskodni.

22. Különleges terület – Szennyvíztisztító (Ksz)

22.§.

A területen a funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

23. Különleges terület – Szennyvízátemelő (Kszá)

23.§.

A területen a funkciónak megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.

24. Különleges terület - Temető (Kt)

24.§.

(1) A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a temető funkciójának megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A telek teljes közművesítettség esetén építhető be.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kt	SZ	5	4,5	1 ha	0,15	20

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) A Szabályozási terven jelölt telekhatárok mentén fasor telepítendő.

25. Különleges terület – Garázstelep (Kg)

25.§.

(1) A sorgarázsok területén (Kg) csak személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok létesíthetők. A meglévő garázsok rendeltetését megváltoztatni nem lehet.

A garázsok elhelyezésének övezeti feltételei:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató	zöldfelületi aránya %
Kg1	SZ	30	3,0	1000	0,5	40

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(2) Az övezet területén az úszótelkes beépítés megszűnése esetén a kialakítható telekméret 1000 m2.

26. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

26. §.⁸⁰ ⁸¹ ⁸² ⁸³

Balatonfűzfő területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellegevalamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

a) Különleges terület

aa) kulturális rendezvénypark (Kkrp)

ab) egészségügyi terület (Keü)

ac) strand (Kst*)

b) Zöldterület (Z)

c) Erdőterület

ca) védelmi (Ev)

cb) elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai (Ev(e))

cc) turisztikai (Ee)

d) Vízgazdálkodási terület (V,V*)

e) Közlekedési terület

ea) vasút (KÖk)

eb) közút (Köu)

26/A. Különleges terület - Egészségügyi terület (Keü)⁸⁴

26/A.§.

(1) A terület a Szabályozási terven „Keü” jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol az egészségügyi rendeltetést és a rekreációt szolgáló egészségügyi, szabadidős, sportolási, szálláshelyszolgáltatási, kilátói, vendéglátó (pl. kávézó, fagyizó) funkciók és kiszolgáló létesítmények épületei valamint az ezekkel összefüggő szükséges építmények (pl. gk. beálló) helyezhetők el.

(2)⁸⁵

(3) Az épület elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Keü	SZ	5 **	6,0	5000	0,3	50

SZ - szabadonálló *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

** A Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész XV-D-08/149-8/2012 számú hozzájárulásával.

(4)⁸⁶A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 20 % lehet, a felszíni létesítményekkel egybeépítetten az építési helyen kívülre is kiterjedhet illetve önállóan is a terület ellátását szolgáló tárolás céljára max. 50 m2-es helyiségek kialakíthatók.

(5) A domboldalon épület csak teraszosan helyezhető el, úgy, hogy a legfelső szint teteje zöldtető legyen és ennek magassága a kilátás zavartalansága érdekében nem haladhatja meg a dombtető magasságát (161 mBf).

(6) A dombtetőre vonatkozó előírások:

a) a szabályozási terven ábrázolt építési helyen csak a kilátó és ahhoz kapcsolódó funkciók helyezhetők el.

b) építményt csak a rézsű éltől számított min. 5,0 m-re lehet elhelyezni,

c) építménykialakítás: a rálátás szempontjai figyelembevételével max. 12,0 m magassággal, csillogásmentes felületekkel,

d) a kilátóépítmény 8 m-nél magasabb (lomkoronaszintet elérő) szakaszának tagolatlan hossza legfeljebb 10 m lehet,

e) a kilátóépítmény alatt vendéglátó, ill. sportlétesítmények is elhelyezhetők

(7) Az övezetben építményeket elhelyezni csak környezetbe illő megjelenéssel lehet, melyet látványtervekkel igazolni kell a rálátó pontok (Balaton, a 71-es út ill. a Sirály sétány, Zombori út, stb.) felől.

(8) A Keü övezetben tereprendezés, a meglévő fás szárú növényzet átalakítása (fakivágás, cserjeirtás, fák és cserjék telepítése) csak szaktervező által készített kertészeti terv alapján végezhető. A faállomány csak szálalóvágással ritkítható.

(9) A felszíni vízelvezető árkokat mérnökbiológiai módszerekkel kell megtervezni a kertészeti tervek részeként/ vagy azzal párhuzamosan és legkésőbb az épület használatbavételéig meg kell építeni.

(10) A domboldal beépítéséhez a parkolást az Iglói utca felőli oldalon, a kilátóhoz a Szegfű utca felőli oldalon, a domb aljában kell megoldani.

26/B. Különleges terület – Strand (Kst*)⁸⁷

26/B. §⁸⁸

(1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – Strand (Kst*) övezetben új épület nem létesíthető.

(2) A Kst* övezetben a funkciójához kapcsolódó műtárgyak helyezhetők el.

(3) Az övezet területének 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

27. Zöldterület

27. §.

(1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közparkok területe, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.

(3) A Z-1 és Z-2 jellel szabályozott zöldterületeken a (2) bekezdés szerinti építmények továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.

(4) A Z-1 övezet beépítettsége legfeljebb 2 % lehet, az épületek szabadonállóan

a) a Szabályozási terven jelölt építési helyeken legfeljebb 6,0 m építménymagassággal;

b) egyéb helyeken legfeljebb 3,5 m építménymagassággal

alakíthatók ki.

(5) A Z-2 övezet beépítettsége legfeljebb 4 % lehet, az épületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki, kivétel ez alól a Z-2* övezet ahol az építménymagasság legnagyobb mértéke: 5,0 m.⁸⁹

(6) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) Zöldterületen épület csak teljes közművesítéssel létesíthető.

(8) Az 1495/229 hrsz-ú telken (Z-1) terepszint alatti építmény is elhelyezhető.

(9)⁹⁰ A Máma-tető Z-0 jelű zöldterület övezetében a csúszásveszély miatt a meglévő faállomány védelmét biztosítani kell. Fa kivágása csak akkor lehetséges, ha a fa kivágása a balesetveszély közvetlen elhárítása, vagy a fa egészségi állapota miatt elengedhetetlenül szükséges.

(10)⁹¹ ⁹² A „Nike” öböl menti zöldterületek (1024/10, 1024/5, 1025, 1026 hrsz.) és a Fűzfői öböl keleti partján lévő zöldterületek (351/1, 352/4, 352/6, 352/7, 352/8, 357/17, 357/23, 357/24, 357/26, 357/27, 357/62, 1694, 1695, 1696/2, 1697, 1698, 1699/1, 1699/2, 1708/1, 1708/2, 1709, 1710, 1711/2, 1712, 1713, 1714/1, 1714/2, 1723/1, 1723/2, 1724/1, 1724/2, 1725, 1726/2, 1727, 1728/1, 1728/2, 1729, 1738, 1739/1, 1739/2, 1740/1, 1740/2, 1741/2, 1746, 1747, 1748/1, 1748/2, 1749/1, 1750, 1751, 1752, 1760, 1761, 1762, 1763 hrsz) speciális előírásai a következők:

a) A területeken fák és bokorfüzesek csak abban az esetben vághatók ki, amennyiben azt a növényegyedek egészségi állapota, vagy baleset-megelőzési szempontok szükségessé teszik, és a szükségességet szakértői vélemény alátámasztja.

b) A területeken csak szilárd burkolatú parkoló létesíthető.

c) A zöldterületek fejlesztése és fenntartása csak a természetes állapothoz való közelítéssel végezhető.

d) A vízfolyások medervonalát és a mellette levő kísérő természetes növényzetet meg kell őrizni.

e) A közlekedési infrastruktúra-hálózatok a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldásokkal létesíthetők.

f) A területeken belül a térbútorozás elemei, az információs rendszer építményei csak természetes anyagokból létesíthetők.

27/A. Különleges terület - Kulturális rendezvénypark (Kkrp)

27/A. §⁹³

(1) A terület a Szabályozási terven Kkrp jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a szabadtéri kulturális és egyéb rendezvényekhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A szükséges kiegészítő funkciókat (pl. öltöző, mosdó, raktár, büfé, stb.) egy épületben kell elhelyezni. Az épület a telekhatároktól min. 10 m-re helyezhető el.

(3) Az épület elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti	beépítés	legnagyobb	épületek	legkisebb	max.	minimális
jele	módja	beépítettsége %	legnagyobb építmény-magassága (m)	területe m2	szintter. mutató*	zöldfelületi aránya %
Kkrp	SZ	2	6,5	1 ha	0,15	80

SZ - szabadonálló *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(4) Az elhelyezésre kerülő építmények telepítésénél a meglévő faállományt figyelembe kell venni.

28. Erdőterület

28. §

(1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) védelmi (E_v),

b) elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai rendeltetésű erdőterület. (Ev(e))

c) turisztikai (Ee)

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az erdőt a védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozza meg.

(3) Az (1) bekezdés b. és c. pontja szerinti övezet területén kialakíthatók az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, sportolási létesítmény, turistaút, kerékpárút, esőbeálló stb.).

(4) Turisztikai rendeltetésű erdőterületként szabályozott övezetben (Ee) a (3) bekezdés szerinti építmények a Gip1 építési övezet határával megegyező telekhatártól legalább 100 m távolságon kívül helyezhetők el.

(5)⁹⁴ Az Ev(Ee) övezet (1024/22 hrsz.) speciális előírásai a következők:

a) Kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi és erdőgazdálkodási célból szabad.

b) Az erdőterületen vadaskert nem létesíthető, terepmotorozás, terepautózás nem végezhető.

c) Az erdőterületen természetvédelmi oktatási célú építmények (madárfigyelő torony stb.) elhelyezhetők.

d) Az erdőterület határán lévő 30 m-es sávban fákat csak szálalóvágással szabad kivágni, amennyiben arra a fák egészségi állapota miatt szükség van.

(6) ⁹⁵ Az új vasúti terület kialakításánál a meglévő vízfolyás szakaszok rendezése illetve a nyomvonal korrekciók során a vízfolyás medre csak meanderező nyomvonallal, természetközeli kialakítással módosítható.

29. Vízgazdálkodási terület

29. §⁹⁶

(1)⁹⁷ Vízgazdálkodási terület

a) a Balaton vízmedre

b) a vízfolyások medre

c) vízműterület

d) Balaton parti sávja (V*)

(2) A Balaton vízmedrében a strandolási és kikötői létesítmények alakíthatók ki a nádasok védelmének biztosításával a vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel összhangban.

(3) A vízműterületen csak a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők.

(4) A vízfolyások területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el.

(5) A Vízgazdálkodási terület – Balaton parti sávja (*t) övezetében a Balaton vízgazdálkodásával összefüggő építmények és a vízgazdálkodással összeegyeztethető, strandolással összefüggő létesítmények – épületek kivételével – helyezhetők el. A nádasok védelme érdekében építmények a nádas parti határától csak legalább 2 m-re létesíthetők.

29/A. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)⁹⁸

29/A.§⁹⁹

30. Közlekedési és közműterületek

30. §.

(1) A város területén közlekedési és közműterületeket kialakítani, közlekedési létesítményt megvalósítani csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, szakági előírások és a szabályozási előírások szerint lehet.

(2) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló,) valamint közművek helyezhetők el.

(3) A közlekedési- és közmű területeken az OTÉK 26. §-ában nevesített építmények helyezhetők el.

(4) A közművek új utaknál úgy rendezendők a szabályozási szélességen belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

(5) A Közigazgatási területen a közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű építési területet kell biztosítani:

a) gyorsforgalmi út: 60 m

tervezett M8 autópálya

b) országos főút: 40 m.

71. sz. főút

72. sz. főút

c) országos mellékutak: 30 m,

7213 jelű út

d) gyűjtőutak: 14-16 m

- 72111 jelű bekötő út átkelési szakasza,

- Fűzfő: Árpád utca, Aradi utca, Papkeszi utca, Zombor u., Jókai utca, Kilátó utca, Fűz utca, József Attila utca, Gyári út,¹⁰⁰

- Tobruk: Radnóti utca, Kazinczy utca strandig levezető útnyomvonal.

- Gyártelep: a belső NIKE körút, Gagarin utca.

e) lakó utak, kiszolgáló utak: 8 (meglévő) - 14 m,

f) egyirányú, vegyes forgalmú utak: 6 (meglévő) - 12 m,

g) gyalogút: 3-6 m

h) kerékpárút: min. 3,20 m

i) az a-h pontoktól eltérő szabályozási szélességet a Szabályozási terv határozza meg.

^{j) ¹⁰¹} ¹⁰² Új magánút zsákutcaként, forduló nélkül legfeljebb 6 telek kiszolgálására min. 6 m-es szélességgel létesíthető; 6 teleknél több telek kiszolgálására csak min. 8 m szélességű út létesíthető, zsákutca esetében a vonatkozó szabványoknak megfelelő fordulási sugarú forduló kialakításával. Ettől eltérő méretű – közforgalom számára megnyitott - magánút szakasz csak akkor alakítható ki, ha az a szabályozási terven javasolt kialakítással szerepel.

(6) A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.

(7) Azon szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem azonnali bontást, kisajátítást és telekalakítást jelölnek. Az érintett építési telek tulajdonosa és az út tulajdonosának megegyezésétől függően a végrehajtás folyamatos. Azonban a szabályozással érintett telkeken telekalakítási-, építési engedély csak a tervezett szabályozás figyelembevételével. adható ki.

(8) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva:

gyorsforgalmi utaknál 100 – 100 m,

országos főutaknál, országos mellékutaknál 50 – 50 m.

Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(9) Az országos közutak, települési főutak és gyűjtő utak mellett mindkét oldalon, a lakóutak esetében legalább egyoldali gyalogjárdát kell kialakítani.

(10) Gazdasági területen közforgalom számára megnyitott ill. meg nem nyitott magánutak is kialakíthatók. Ezek szabályozási szélessége egyirányú út esetén is minimálisan 12,0 m. A vízelvezetést az út megépítésével egyidejűleg meg kell oldani.

(11) A koncentrált parkolási igények kielégítésére jelentős szintbeli gépjárműtárolókat létesítendők közlekedési célú közterületen és/vagy a parkolási igényt teremtő beépítésre szánt területeken: a Szabályozási terven jelölt helyeken.

(12)¹⁰³

(13)¹⁰⁴ Az új, Hajmáskér-Balatonfűzfő között tervezett vasútvonal belterületen húzódó szakaszát (a 710-es út és 71-es főút között) mélyvezetésben kell kialakítani, erre a nyomvonaltól számított 9-9 m széles sávot kell fenntartani. A külterületi szakaszokat bevágásban, a szabályozási terven jelölt szélességgel kell kialakítani, mely szélességbe beleértendő a rézsű, a vízelvezetés és fenntartási sáv is. A védőtávolság a nyomvonaltól számított 100-100 m-es területsáv. A Séd patakkal való keresztezésének, ill. annak a 710-es úton történő átvezetésének technikai megoldását a vasút részletes tervezésénél kell figyelembe venni.

(14) A közút és vasút szintbeni keresztezésénél a 20/1984. (XII.21.) KM rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni tilos.

(15) A parkolóhelyeket 5 parkolóhely fölött fásítani kell: 4 parkolóhelyenként legalább 1db lombos fa ültetendő.

(16)¹⁰⁵ .

(17) Tömegközlekedési megállókban autóbusz öblök lehetőség szerint kialakítandó.

(18) A kerékpárút hálózatot a Szabályozási terven jelölt nyomvonallal kell kialakítani, a következő feltételekkel:

A Balatonparton végigmenő kerékpárút nyomvonal önálló kerékpárútként építendő szakaszaihoz területsáv biztosítandó.

A 72111 jelű bekötőút mentén önálló kerékpárút nyomvonalának biztosítandó a Gyártelep, és azon keresztül a városközpont felé.

Kerékpárút hálózat biztosításához a lakóutakon – ha kerékpárútvonal – kerékpárútvonal jelző táblák kihelyezése szükséges.

(19)¹⁰⁶ A Mámatető helyi kiszolgálóútjainak tervezési kategóriák szerinti besorolása: B.VI. d-D.

(20)

[107]

Közlekedési területen lévő garázsokban új kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkció nem helyezhető el, ilyen célra rendeltetés változás nem lehetséges

31. Közművekre vonatkozó általános előírások

31.§

(1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni, lehetőség szerint föld alatti elhelyezéssel, tájhonos fajtákból álló zöldtakarással.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint.

(5) A megvalósításra kerülő új létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(6) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(7) Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.

(8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(10) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(13) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

32. Vízellátás - tűzvédelem

32.§

(1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2) A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.

(3) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

(4) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(5) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(6) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m közúton mért megközelítési távolságra kell elhelyezni.

(8) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

(9) Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint:

Ivóvízvezeték (épület alapjától)

– D 300 mm-ig 3,0 m

- D 301-700 mm-ig 5,0 m

33. Szennyvízelvezetés

33.§

(1) A közigazgatási területen a szennyvizek szikkasztása szigorúan tilos!

(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

(3) A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés után engedélyezhető!

(4) Védőtávolságok

Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m

Szennyvíz nyomócső

– D 300 mm-ig 3,0 m

(5) Az átemelők környékén jelentkező szaghatás kiküszöböléséről az üzemeltetőnek gondoskodni kell.

34. Csapadékvíz elvezetés

34.§

(1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! Gazdasági területeken csapadékvíz a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján az ipari szennyvízcsatornába is vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett belső útakról az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A Balatonba történő csapadékvíz bevezetés előtt minden esetben az előbbi műtárgyat kell alkalmazni.

(5) Védőtávolságok

Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m

Felszíni vízfolyás egyik part mentén 6,0 m

széles szabadon hagyandó sáv.

35. Villamosenergia-hálózatok

35.§

(1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984 (VIII.22.) sz. rendelet, a 2001. évi CX. törvény és a 108/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz 151, MSz 172, MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek

(2) 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért

külterületeken 5,0 – 5,0 m-es

belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es

függőleges síkokig terjed.

A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

külterületeken

(1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m

belterületeken

(1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 – 3,5 m

(3) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es

függőleges síkokig terjed.

A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:

(1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság) 2,0 – 2,0 m

(4) Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es

Szigetelt vezeték esetén 0,5 - 0,5 m-es

függőleges síkokig terjed.

(5) A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres

távolságú függőleges síkokig terjed.

(6) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(7) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó a 2001. évi CX. törvény és a 108/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet előírásait.

(8) Az intenzív jellegű beépítési és intézményi területeken – új építés, vagy rekonstrukció során – mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani.

(9) A közvilágítást az MSZ 20.154 külsőtéri világítási szabvány szerint kell kialakítani.

36. Távközlési hálózatok

36.§

(1) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres

távolságú függőleges síkokig terjed.

(2) Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres

távolságú függőleges síkokig terjed.

(3) A vonatkozó jogszabályi háttér: az 1997. évi LXXVIII. Törvény, a 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet, a 2001. évi XL. sz. Távközlési Törvény és a 29/1999. (X.6.) sz. KHVM rendelet, a 46/1997. (XII.29.) sz. KTM rendelet (a 12/2003 III. 24. sz. BM rendelettel módosított változata); a 32/2000. (XI. 16.) sz. EüM rendelet, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései.

(4) Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

(5) A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja.

(6) Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.

(7) Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani.

(8) Légvezetékes távközlési hálózat a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

(9) Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezése nem tervezett.

37. Gázvezeték hálózatok

37.§

(1) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól (nagynyomású hálózatoknál + a csővezetékek névleges űrméretétől) függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti:

nagynyomású hálózat (kijelölve) 30,0 – 30,0 m

nagyközépnyomású hálózat 5,0 – 5,0 m

középnyomású hálózat 4,0 – 4,0 m

gáznyomás-szabályozó berendezés 10,0x10,0 m-es terület

(2) A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező jellegű!

(3) A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeleteiben, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványokban rögzített előírásokat.

(4) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől

1,0-1,0 méteres

védőtávolsággal biztosítani kell.

(5) Távhőellátó hálózat esetében

Védőtávolság épület alapjától

– D 300 mm-ig 3,0 m

- D 301-700 mm-ig 5,0 m.

iii. fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

38. Általános előírások

38. §

(1) Építmények elhelyezése, ha a HÉSZ előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Az OTÉK 32.§ szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

(3) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően az e rendeletben nem szabályozott területeken az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak. Azoknál a telkeknél, ahol a szélesség legalább 50 %-kal túllépi a mélységet, a hátsókert méretére az oldalkert előírásai vonatkoznak.”¹⁰⁸

(4) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni.

(5) Az előkertben

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz)

közműbecsatlakozás építménye

kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.

(6)¹⁰⁹

(7) A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályába tartozó I-III. tűzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető. A távolság csökkentésének feltétele továbbá, hogy az épületek oldalkert felé eső homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bek. szerinti szellőzőnyílások vannak. Tűzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthető. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tűzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint.

(8) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(9)¹¹⁰ A város területén 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése esetén, az építési engedély iránti kérelemhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni. Ezenkívül a tervet a 3.§ (11) bekezdés alapján a helyi tervtanácson is be kell mutatni.

39. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA,

AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Általános építészeti előírások

39.§.

(1) A város belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani.

(2) A város közigazgatási területén belül az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, vakolat pasztell színben lehet, az ettől eltérő anyagok használata a 3.§ (11) alapján engedélyezhető.

(3) A beépítésre szánt területen tetőfedésként alkalmazhatók az alábbi építőanyagok:

nád, hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös és a vörösesbarna árnyalataiban), korcolt lemezfedés (vörös, vörösbarna színben), bitumenes zsindely (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben) Az ettől eltérő anyagok használata a 3.§ (11) alapján engedélyezhető.

(4) A város közigazgatási területén belül az iparterület kivételével nem alkalmazható tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés.

(5)¹¹¹ Balatonfűzfő közigazgatási területén magastetős épület – kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területek kivételével - 37-45 fok dőlésszöggel engedélyezhető. Ettől alacsonyabb dőlésszögű magastető ill. lapostetős épület elhelyezése csak a 3.§ (11) alapján lehetséges.

(6) A település területén többszintes tetőterű épület - a meglévő manzárdtetős épületek kivételével - nem alakítható ki és tömör kerítés nem építhető.

(7) Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak abban az építési övezetben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak.

40. Reklám, hirdetőtábla

40.§.¹¹²

(1) A 2m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtábla(k) kihelyezése esetén a 3. § (11) szerint kell eljárni. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, mûsort hirdetõ plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetőberendezésen a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint..

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, helyezhető csak el.

(3) A Helyi értékvédelmi területen bárminemű reklám, cégér, felirat elhelyezése csak a 3. § (11) pont figyelembevételével lehetséges. Önálló reklámtábla, reklámépítmény a területen nem helyezhető el.

41. Közterületek, közterek kialakítása

41. §.

(1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3) Közterületen pavilon, árusító fülke a Z-1 jelű zöldterület kivételével nem helyezhetõ el.

(4)¹¹³ Közterületen és közhasználat céljára átadott területen elhelyezhetők:

a zöldterületek (Z) és a közlekedési területek előírásaiban meghatározott építmények, köztárgyak,

idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák,

telefonfülke, óra,

időszakosan működő vendéglátó terasz.

(5)¹¹⁴

42. Művi értékvédelem

42.§.

(1) Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását, 1. sz. függelék a) pontja tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

(3) A műemlék épületeket érintő építési munkák esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el.

(4) A műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő beavatkozások esetén a Kulturális Örökségvé-delmi Hivatal engedélyét kell kérni.

(5) A műemléki környezet a Szabályozási terv ábrázolja, a telkek hrsz-os listáját az 1. sz. függelék sorolja fel. Műemléki környezetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

(6) A helyi építészeti örökség védelmét az FVM 66/1999. sz. Építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendeletének megfelelően az Önkormányzat külön rendelet keretében szabályozza, melyben meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát.

(7) A helyi védett és a Szabályozási terven védelemre javasolt épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés.) csak részletes értékvizsgálatokon alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges, a helyi tervtanács véleményével. A helyi védett és a védelemre javasolt épületeket az 1. sz. függelék b) pontja tartalmazza.

(8) A régészeti örökség védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. szerint kell gondoskodni.

(9) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a ± 1,0 m-t meghaladó földmunkákkal járó tevékenységek során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt.

(10) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv. 24. §-a alapján kell eljárni.

(11) Régészeti érdekű területen (1058/4 hrsz) földmunkával járó építési munka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető, mely elvégzésére a helyileg illetékes múzeum jogosult.¹¹⁵

43. Helyi értékvédelmi terület

43.§.

(1) A helyi értékvédelmi terület határát a Szabályozási terv jelöli.

(2)¹¹⁶ A helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezete, úthálózata, telekstruktúrája megőrzendő, annak megváltoztatását célzó tevékenység csak az 5.§ előírásai szerint lehetséges.

(3) A kialakult zöldterületi-zöldfelületi rendszer megtartandó.

(4) A zöldterületeken meglévő kiépített gyalogutak megtartandók.

44. Táji és természeti értékek védelme

44.§

(1) Országosan védett természeti területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján a nemzeti park igazgatósága egyetértésével történhet.

(2)¹¹⁷ Közterületen fák kivágása, csonkolása akkor lehetséges, ha

a) a fa egészségi állapota

b) baleset - elhárítás

c) vagy közegészségi szempontok

feltétlenül szükségessé teszik.

(3) Adótorony, távközlési magasépítmény csak a 72-es úttól keletre gazdasági területen vagy erdőterületen (Ev) tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthető lakó, üdülő és vegyes területtől legalább 300 m védőtávolság biztosításával.

(4) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(5)¹¹⁸ Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) nem telepíthetők. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.

(6) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Közterületek fásításánál elsősorban a tájra jellemző honos lombhullató fafajok és azok faiskolai fajtái, változatai alkalmazhatók.

(7) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(8) Erdőterületen, védett természeti területen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(9) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, erdősávok védelméről gondoskodni kell.

(10) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására.

(11) A balatoni nádasok védelmét biztosítani kell. A nádasokban járatok, horgászállások, napozóstégek, kikötőhelyek nem létesíthetők.

(12) Védett természeti területen tervezett közpark kialakításánál törekedni kell a természeti értékek megőrzésére, a honos faállomány megtartására és a közpark természetközeli kialakítására. A közpark kialakítása csak a Nemzeti Park Igazgatósága által elfogadott kertépítészeti terv alapján történhet.

45. Környezetvédelem

45.§.

(1) Balatonfűzfő teljes igazgatási területe ökológiailag sérülékeny területnek minősül. A város területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, továbbá olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása nem okozza a légszennyezettség ökológiai határérték túllépését. Új helyhez kötött diffúz légszennyező forrás csak zárt térben létesíthető.

(2) Levegőtisztaság védelmi szempontból a környezetvédelmi felügyelőség által kijelölt védelmi övezeten belül új lakóépületek, oktatási-, egészségügyi és üdülési célt szolgáló létesítmény nem alakítható ki.

(3) Meglévő és tervezett lakó-, üdülő- és vegyes területtől levegővédelmi szempontból védőtávolság igényű üzemi létesítmény csak úgy létesíthető, ha az a lakó-, üdülő- illetve vegyes terület területfelhasználást és beépíthetőséget nem korlátozza.

(4) A település területén az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától valamint kulturális, szórakoztató, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértéke nappal 45 dB, éjszaka 35 dB. A határértékeknek a zajtól védendő területen kell érvényesülnie.

(5) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges. Az állattartás során keletkező trágya a telek, telephely területén csak átmeneti jelleggel tárolható, úgy hogy környezetében bűzhatást nem okozhat. A tárlolás csak szivárgásmentesen kialakított trágyatárolóban történhet.

(6) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

(7) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(8) Vízfolyások felső rézsűélétől számított 6-6 m széles parti sávban csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását, a meder megközelítését nem akadályozzák.

(9) A Balaton partvonalától számított 30 m területsávon belül épületet létesíteni nem lehet, kivéve a kikötői létesítményeket.

(10) Olyan épület, amelynek funkciójához vízbekötés szükséges csak a közcsatornára való rákötéssel, illetve az ipari szennyvíztisztítóra való rákötéssel létesíthető.

(11) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.

(12) A nem veszélyes hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(13) Veszélyes hulladék tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet. Az üzemek területén csak a saját tevékenységükből származó veszélyes hulladékok tárolhatók.

(14) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható.

(15) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(16) A zöldhulladék komposztálását szolgáló teleptől 300 m védőtávolságon belül lakóépület, üdülőépület, egészségügyi, oktatási célú épület, gyermekintézmény, vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi létesítmény nem alakítható ki.

(17) A zöldhulladék komposztálását szolgáló teleptől 300-500 m között a (16) bekezdés szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha a telep olyan technológiával üzemel, mellyel a szaghatás csökkenthető.

(18) Állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától, üdülőterülettől 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(19) Temető 50 m védőtávolságán belül, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki .

(20) Az igazgatási területen bányatelket kialakítani, bányanyitáshoz engedélyt adni nem lehet.

46. Sajátos jogintézmények

46. §

(1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

a) elővásárlási jog

b) helyi közút céljára történő lejegyzés

c) változtatási tilalom

(2) Elővásárlási jog illeti Balatonfűzfő Önkormányzatát az SZT-1 tervlapon jelölt, alább felsorolt telkek esetében:

039, 040/1, 040/2, 041, 042, 238/1-2, 239, 240/1, 240/3, 242/13, 242/14, 351/2, 352/1, 352/4, 354/4, 354/5, 354/8, 354/11, 357/49, 357/53, 357/73, 357/75, 1024/2, 1024/9, 1024/15, 1024/21, 1024/22, 1033/19, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927 hrsz.

(3)¹¹⁹

(4) Változtatási tilalom terheli a Szabályozási terven jelölt városközponti (07/15-16, 09, 010, 012, 914/34-40, 914/58, 916, 917/2-5, 1494,1495/16, 1495/328-334, 1495/348-361 hrsz), a város délnyugati részén fekvő, Balatonkenesétől átcsatolt (035/1-7, 036/1-36, 037/1-14 hrsz) területet valamint a 032 hrsz-ú telket. A változtatási tilalom a Szabályozási terv elkészültéig illetve az Étv. vonatkozó előírásai szerint tartható fenn.

47. Átmeneti rendelkezések

47.§ ¹²⁰ ¹²¹

Az önkormányzati tervtanács működési rendjét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Az önkormányzati tervtanács létrehozásáig a 3. § (11) bekezdésben meghatározott esetekben az építési engedélyezési tervek illetve a bejelentés benyújtása előtt a főépítész véleményét ki kell kérni.

47/A. HÉSZ mellékletei

47/A. §¹²² ¹²³ ¹²⁴ ¹²⁵

1. melléklet: SZT-1 Szabályozási terv (Szelvényezés, Jelmagyarázat, 1-37 szelvény)

2. melléklet: Lakóépület elhelyezését is megengedő Hétvégiházas üdülőterületi építési övezetek lehatárolása

48. Záró rendelkezések

48.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1994. évi 20. számú és az azt módosító 21/1998. (07.27.), a 20/1998. (07.27.) számú rendelet, valamint az 1996. évi 19. számú rendelet és az azt módosító 25/1998. (09.29.) számú rendelet.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Balatonfűzfő, 2005. március 29.

Dr. Varjú Lajos Dr. Kecskés Ferenc

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2005. március 31.

Dr. Kecskés Ferenc

jegyző

1. sz. függelék

a) Országos védelem alatt álló épületek

Mámai templomrom: HRSZ 530 törzsszám: 5419

Műemléki környezet : 390, 392/1, 392/2, 393, 394, 560, 561, 562, 563/3, 563/4, 563/2, 586, 587, 588, 589, 592, 593/2, 593/1 törzsszám: 6654

b.) Helyi védett épületek:

1. NIKE körút 1. (1495/133)		10. Bugyogóforrás utca 19. (1495/105)
2. NIKE körút 3. (1495/80)		11. Bugyogóforrás utca 27. (1495/28)
3. NIKE körút 10. (1495/106)		12. Bugyogóforrás utca 31. (1495/56)
4. NIKE körút 11. (1495/49)		13. Bugyogóforrás utca 33. (1495/53)
5. NIKE körút 13. (1495/48)		14. Bugyogóforrás utca 35. (1495/52)
6. NIKE körút 15. (1495/47)		15. Bugyogóforrás utca 37. (1495/51)
7. NIKE körút 17. (1495/46)		16. Bugyogóforrás utca 39. (1495/50)
8. Bugyogóforrás utca 16. (1495/84)		17. Országzászló
9. Bugyogóforrás utca 18. (1495/63)		18. Doktorkert kőfal
	19. Jókai utca, „öregépület” (603 hrsz)¹²⁶

c.) Helyi védelemre javasolt épületek:

*Hrsz.:*	*Cím:*
1495/14	Fűzfő tér 5.
1495/65	Fűzfő tér 4.
1495/66	Fűzfő tér 6.
1495/67	Fűzfő tér 7.
1495/68	Bugyogó forrás u. 8.
1495/78	Nike körút 6.
1495/79	Nike körút 7.
1495/81	Nike körút 5.
1495/82	Nike körút 4.
1495/83	Bugyogó forrás u. 4.
1495/124	Sorház u. 7.
1495/134	Forgalomirányító épület

50	Felsővillasor u. 65.
52	Felsővillasor u. 61.
215	Felsővillasor u. 42.
163/1	Balaton utca 2.
590	Jókai utca 41.
593/2	Jókai utca 37.
594	Jókai utca 37.
596	Jókai utca 33.
674/2	Bartók Béla utca 20.
691	Bartók Béla utca 5.
712	József Attila utca 3.
789	Hegyalja út 38.

d.) Régészeti területek:

Régészeti területek érintett telkei:

1.2.: 388/1, 390, 391/1, 392/1, 392/2, 393-395, 560-562, 563/3, 563/4, 565, 582-590, 592, 593/1, 593/2, 594-596,

3.: 57/2, 57/3, 57/4, 57/5, 57/6, 57/7, 58/4, 58/5, 58/6, 78, 1522, 1527-1529, 1531-1536, 1539, 1541, 1542,

4.: 027/42, 027/44, 027/46, 029/1, 029/4, 034/48, 1780, 1787, 1800/1, 1800/2,

5.: 914/57, 917/2-5, 918/1-6, 1005-1012, 1014, 1494, 1495/348-357

6.: 1498/34, 1498/48, 1498/69, 1498/138, 1498/140-142, 1498/145

7.: 1488, 1495/22, 1495/26-29, 1495/31-32, 1495/190, 1495/192, 1495/202, 1495/287-299, 1495/311,

8.: 1498/66, 1498/158, 1498/159

9.: 1485/13, 1487/1, 1488, 1498/3

10.: 1018/53, 1020/1, 1021/1

11.: 1500/9, 1500/41, 1500/50, 1500/60-61, 1505

12.: 1498/71, 1498/100, 1498/106, 1498/147-149, 498/185-186

13.: 1482, 1485/4, 1485/7, 1485/9

14.: 365/1, 365/2, 366/1, 366/3

15.: 515/6

16.: 1058/4; 1039/1-2; 1906-1910¹²⁷

Melléklet

Módosította a: 3/2008 (II.01.) sz. rendelet

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁴

Módosította a 11/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelet

⁵

Módosította a 16/2013. (VI.27.) önkormányzat rendelet

⁶

Módosította a 18/2012. (V. 18.) önkormányzati rendelet

⁷

Módosította a 25/2012 (IX.04.) önkormányzati rendelet

⁸

Hatályon kívül helyezte a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁹

Kiegészítette a 2/2003. (I. 28.) önkormányzati rendelet

¹⁰

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

¹¹

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹²

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹³

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁴

Módosította a 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹⁵

Módosította a 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹⁶

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁷

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

¹⁸

Hatályon kívül helyezte a 28/2008. (X.31.) sz.rendelet

²⁰

Módosította a: 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

²¹

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

²²

Hatályon kívül helyezte a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

²³

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

²⁴

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

²⁵

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

²⁶

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

²⁷

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

²⁸

Módosította a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

²⁹

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

³⁰

Módosította a 25/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelettel

³¹

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

³²

Kiegészítette a 18/2012. (V. 18.) önkormányzati rendelet

³³

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

³⁴

Kiegészítette a 25/2012. (IX. 04.) önkormányzati rendelet

³⁵

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

³⁶

Kiegészítette a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

³⁷

Kiegészítette a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

³⁸

Kiegészítette a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

³⁹

Kiegészítette az 1/2016. (I.31.) önkormányzati rendelet

⁴⁰

Kiegészítette az 1/2016. (I.31.) önkormányzati rendelet

⁴¹

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁴²

Módosította a 16/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet

⁴³

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁴⁴

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁴⁵

Módosította az 1/2016. (I.31.) önkormányzati rendelet

⁴⁶

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁴⁷

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁴⁸

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁴⁹

Módosította a: 3/2008 (II.01.) sz. rendelet

⁵⁰

Módosította a: 3/2008. (II.01) sz. rendelet

⁵¹

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁵²

Módosította a 7/2011. (III. 11.) rendelet

⁵³

Módosította a 13/2011. (V. 13.) rendelet

⁵⁴

Kiegészítette a 13/2011. (V. 13.) rendelet

⁵⁵

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁵⁶

Módosította a: 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

⁵⁷

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁵⁸

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

⁵⁹

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

⁶⁰

Hatályon kívül helyezte a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁶¹

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

⁶²

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁶³

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁶⁴

Módosította a 13/2011. (V. 13.) rendelet

⁶⁵

Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet

⁶⁶

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁶⁷

Módosította a 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

⁶⁸

Módosította a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

⁶⁹

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁷⁰

Módosította a 15/2010. (VII. 02.) rendelet

⁷¹

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁷²

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁷³

Kiegészítette az 1/2016. (I.31.) önkormányzati rendelet

⁷⁴

Módosította a 11/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelet

⁷⁶

Módosította a 3/2008. (II.01.) önkormányzati rendelet

⁷⁷

Módosította a 13/2011. (V. 13.) önkormányzati rendelet

⁷⁸

Kiegészítette a 13/2011. (V. 13.) sz. rendelet

⁷⁹

Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I.31.) önkormányzati rendelet

⁸⁰

Módosította a 13/2011. (V. 13.) önkormányzati rendelet

⁸¹

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁸²

Módosította a 11/2013. (VI. 30.) önkormányzati rendelet

⁸³

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁸⁴

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁸⁵

Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁸⁶

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁸⁷

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁸⁸

Kiegészítette az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

⁸⁹

Módosította a 15/2010. (VII. 02.) rendelet

⁹⁰

Kiegészítette a 13/2011. (V. 13.) rendelet

⁹¹

Kiegészítette a 13/2011. (V. 13.) rendelet

⁹²

Módosította a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

⁹³

Kiegészítette a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

⁹⁴

Kiegészítette a 13/2011. (V. 13.) sz. rendelet

⁹⁵

Kiegészítette a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

⁹⁶

Módosította a 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

⁹⁷

Módosította a 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

⁹⁸

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

⁹⁹

Hatályon kívül helyezte a 13/2011. (V. 13.) rendelet

¹⁰⁰

Módosította a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁰¹

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁰²

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

¹⁰³

Hatályon kívül helyezte a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

¹⁰⁴

Módosította a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

¹⁰⁵

Hatályon kívül helyezte a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

¹⁰⁶

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁰⁸

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹⁰⁹

Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

¹¹⁰

Módosította a 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹¹

Módosította a 16/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet

¹¹²

Módosította a 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹³

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹⁴

Hatályon kívül helyezte a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹⁵

Kiegészítette a 15/2010. (VII. 02.) rendelet

¹¹⁶

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹⁷

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹⁸

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹¹⁹

Hatályon kívül helyezte a: 3/2008. (II.01.) sz. rendelet

¹²⁰

Módosította a: 28/2008. (X.31.) sz. rendelet

¹²¹

Módosította a 13/2011. (V. 13.) sz. rendelet

¹²²

Kiegészítette a 2/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet

¹²³

Módosította a 11/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet

¹²⁴

Módosította a 16/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet

¹²⁵

Módosította az 1/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet

¹²⁶

Kiegészítette a 24/2010. (XII. 03.) rendelet

¹²⁷

Kiegészítette a 15/2010. (VII. 02.) rendelet

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

Balatonfűzfő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2005. (III.31.) önkormányzati rendelete

Balatonfűzfő Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak