Kifejezéskereső
Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI.3.) önkormányzati rendelete
Veszprémfajsz Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Veszprémfajsz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított felhatalmazással élve Veszprémfajsz Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) Veszprémfajsz község közigazgatási területén (a továbbiakban: terület) a területfelhasználás, telekalakítás, építmény, építményrész, épületegyüttes építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének módosítása és mindezek hatósági engedélyezése a mindenkor hatályos jogszabályi előírások, valamint a rendelet szabályai szerint történhet.
(2) A szabályozási tervet és az egyes részterületekre készült szabályozási tervet az 1. és 2. melléklet tartalmazza.
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) a szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határa,
c) az építési övezetek és az építési övezetek határa,
d) az övezet rendeltetése, az övezeti jellemzők (telek legnagyobb beépíthetősége, építménymagasság, zöldfelület legkisebb aránya, minimális teleknagyság, telekméret, minimális telekszélesség),
e) a védett természeti terület határa,
f) a műemléki környezet határa, valamint
g) a régészeti védettség alatt álló terület határa.
(2) Az (1) bekezdésben nem meghatározott szabályozási elemek a továbbiakban irányadóak.
Telekalakítás
3. § (1) Újabb telek csak az övezeti előírásoknak megfelelően alakítható ki.
(2) Nyeles telek csak úttól elzárt, belső fekvésű, feltáratlan telek esetében alakítható ki.
(3) Telektömbök kialakítása esetén a visszamaradó építési telkek paraméterei az előírásoknál kisebbek nem lehetnek.
Területfelhasználás
4. § (1) A terület az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik:
a) Beépítésre szánt területek:
Általános építési és építészeti előírások
5. § (1) Tömör utcai kerítés nem létesíthető. A tömör lábazat maximális magassága 80 cm.
(2) A Gksz jelű övezet kivételével kötelező a hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata: vakolt architektúra, kő, tégla vagy vakolt anyagú lábazatok, falfelületek.
(3) Jellemzően faburkolatú homlokzat – gerendaház, rönkház – az Eg jelű erdőterületek kivételével nem engedélyezhető.
(4) A Gksz jelű övezet kivételével fémburkolatú vagy külső fémvázas kémény nem építhető.
(5) Föld feletti gáztartály nem létesíthető.
(6) Épülettől független terepszint alatti építmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a telekterület 5 %-át meg nem haladó bruttó alapterülettel.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lf jelű falusias lakóterületek
6. § (1) A falusias lakóterület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) mezőgazdasági építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
g) sportépítmény.
(2) A falusias lakóterületen üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(3) Az építési helyen belül három építészeti tömeg helyezhető el. A lakófunkciókat egy épületben kell elhelyezni. Mezőgazdasági funkció utcafronthoz kapcsolódóan nem létesíthető.
(4) A létesíthető rendeltetési egységek száma: 3.
(5) Az övezetek telkeinek elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, a minimális telekszélességet, a beépítés módját, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a 3. melléklet határozza meg.
(6) Szintszám: A megengedett maximális szintszám: 3: pince + földszint + tetőtér.
(7) Telekosztás: Az Lf-1 és Lf-2 jelű építési övezetekben a telek utcával határos oldalának (szélességének) módosítását érintő telekosztás és telekegyesítés tilos. A hátsó telekhatároknál lévő önálló helyrajzi számú ingatlanok nem építhetők be.
(8) Tető, héjazat:
a) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezetekben az épületeket jellemzően 38-45°, az Lf-4 jelű építési övezetben jellemzően minimum 25° hajlású magastetővel lehet kialakítani.
b) Az Lf-1 és Lf-2 jelű övezetekben a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
c) Az Lf-3 és Lf-4 jelű övezetekben a héjazat anyaga hullámpala nem lehet.
(9) Az Lf-1 és Lf-2 jelű építési övezetben a meglévő pajtaépületek helyben felújíthatók, újraépíthetők, illetve a foghíjak beépíthetők.
(10) Az Lf-3 jelű építési övezetben az épületeket a telek északi oldalhatárától 1 m-re és a telek utcai telekhatárától 5 m-re kell elhelyezni.
(11) Az Lf-4 jelű építési övezetben az épületeket az északi, északnyugati telekhatártól 1 m-re, a lakóépületet a telek utcai telekhatárától legalább 5 és legfeljebb 7 m-re kell elhelyezni.
(12) Az Lf-4 jelű építési övezetben a legnagyobb telekterület 1800 m2, a maximális telekszélesség 36 m lehet.
(13) Az Lf-1 jelű építési övezetre vonatkozó egyedi építési előírások:
a) Épület részleges bontását követően, új épület építése esetén a meglévő (elbontott), illetve a szomszédos épület(ek) telepítési módját, építészeti arculatát figyelembe kell venni.
b) Új épületek elhelyezése, meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a kialakult beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell megtervezni (kialakítani):
Vt jelű településközpont vegyes területek
7. § (1) A településközpont vegyes terület az alábbi építmények elhelyezésére szolgál:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportlétesítmény
(2) A településközpont vegyes területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:
a) parkolóház, üzemanyagtöltő,
b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára
(3) Az övezetek telkeinek elő-, oldal- és hátsókert méretét, az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, a beépítés módját, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a 4. melléklet határozza meg.
(4) Szintszám: A megengedett maximális szintszám: 3: pince + földszint + tetőtér.
(5) Tető, héjazat:
a) Az övezetekben az épületeket – a meglévő templom épülete kivételével – jellemzően minimum 30° hajlású magastetővel kell kialakítani.
b) A héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.
Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület
8. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
Kt jelű különleges terület
9. § (1) A különleges terület a meglévő temető területe.
(2) A Kt jelű építési övezet (temető) területén
a) elhelyezhető:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KÖu jelű közúti közlekedési terület
10. § (1) A közúti közlekedési területen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
(2) A településrészt érintő országos közutak: 7302 sz. Nemesvámos- Veszprémfajsz összekötő út – B. V. c. B.
(3) A tervezett kiszolgáló-lakóutak (B. VI. d. D.) szabályozási szélessége 14 és 16 m.
(4) Külterületen, az erdő és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 méteren belül építményt elhelyezni nem lehet.
KÖm jelű közműterület
11. § (1) A közműterület a közművek építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet telkei tovább nem oszthatók.
Má jelű mezőgazdasági terület
12. § (1) A terület a mezőgazdasági általános (Má-1, Má-2) területfelhasználási egységbe tartozik.
(2) Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(5) A maximális építménymagasság: 7,50 m.
(6)
Z jelű zöldterületek
13. § (1) A zöldterületeket közparkként kell kialakítani és fenntartani.
(2) A zöldterületen elhelyezhető:
Eg és Ev jelű erdőterületek
14. § (1) A terület a gazdasági erdő (Eg) és a védelmi (védett) erdő (Ev) területfelhasználási egységbe tartozik.
(2)
(3) A szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;
(4) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(5) Az Eg jelű gazdasági erdő területen:
a) Épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni.
b) A területen a maximális építménymagasság: 3,50 m.
c) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.
d) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(6) Az Ev-1 és Ev-2 jelű övezetekben épületet elhelyezni nem lehet.
(7) Az Ev-2 jelű övezetben:
a) Új bányanyitás nem engedélyezhető.
b) Természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
c) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők;
d) 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.
e) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
f)
KÖRNYEZETVÉDELEM
15. § (1) A föld védelme
a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.
b) Az építési telek feltöltését csak a szomszédos ingatlanok érdekeit nem sértő módon és az építési hely kialakításához szükséges mértékben lehet.
c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
(2) Levegőtisztaság-védelem: A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos jogszabályokban meghatározott határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.
(3) A víz védelme
a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó - a vízelvezetés szempontjából összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.
b) A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.
c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz befogadóba.
d) Veszprémfajsz egész külterülete érzékeny, vagy fokozottan érzékeny a felszíni szennyeződésekre.
KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
16. § (1) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.
(2) Új tűzcsapot föld feletti kivitelben kell telepíteni.
(3) Beépítésre szánt területen vezetékes ivóvízbekötés csak a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően engedélyezhető.
(4) Nyílt árok zárt csatornába történő bekötése előtt hordalékfogót kell építeni.
(5) A terület távközlési és telekommunikációs hálózatát alépítményként kell tervezni.
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
A táji értékek védelme
17. § A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a védett természeti területen a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
A természet védelme
18. § (1) A védett természeti területeken:
a) Természetközeli erdőművelés-, környezetkímélő mezőgazdasági termelés-, természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető
b) A beépítésre nem szánt területeken 10 méternél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztárolók, védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos
c) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető
d) Közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, ill. növényzettel takart módon helyezhetők el
(2)
(3) Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területeken
a) csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók
b) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad
(5) A szabályozási terven jelölt kötelező fásítás csak Madárberkenye (Sorbus aucuparia), Barkócafa (Sorbus torminalis), Cserfa (Quercus cerris), Dió (juglans regia), Gyertyán (Carpinus betulus), Szívlevelű hárs (Tilia cordata), Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), Mezei Juhar (Acer campestre), Magas kőris (Fraxinus axcelsior), Rezgő nyár (Populus tremula), Hegyi szil (Ulmus glabra), Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), Molyhos tölgy (Quercus pubescens) honos fafajok, illetve ezek termesztett fajtáinak használatával történhet.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
Kulturális örökségvédelem és építészeti örökség helyi értékvédelme
19. § (1) A régészetileg védett területek, a műemlékek, műemléki környezetbe sorolt ingatlanok, továbbá régészeti lelőhelyek jegyzékét jelen rendelet függeléke tartalmazza.
(2)
(3)
(4)
Helyi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírások
20. §
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-én lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Veszprémfajsz Község Képviselő-testülete 11/1998. (XII.14.) Ör. sz. rendelete az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól hatályát veszti.
Jogharmonizációs záradék
22. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Az 1. melléklet a Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
