Kifejezéskereső
Raposka község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. §
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Az előírásokat az ArchiTop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű szabályozási tervvel (közigazgatási terület), és az R-3 jelű szabályozási tervvel (központi terület) együtt kell alkalmazni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3)
(4) A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 2. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.
(5)
(6)
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek
a) Szabályozási vonal
b) Területfelhasználás módja és határa
c) Övezet, építési övezet határa és előírásai
d) Építési határvonal
e) Belterület meglévő és tervezett határa
(2) Irányadó szabályozási elemek
a) Irányadó telekhatár
Az építés általános feltételei
4. § (1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) biztosítható az építési telek közterületről, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége,
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
c) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá
d) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és
e) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
f) a levegő minőségét, valamint
g) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabálya
5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A beépítésre nem szánt területen „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Településrendezési Szabályzat megállapításáról" szóló 2000. évi CXII. tv. (továbbiakban: „Balaton" tv.) 8. §-ban szabályozottól eltérően telket kialakítani nem szabad.
(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjáépíthető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
(4) A település közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését nem lehet engedélyezni.
(5) A telek természetes terepszintjét tartós, végleges jelleggel megváltoztató tereprendezési munka (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.) a telekhatárok melletti 3 méteres sávon belül, továbbá a telek egyéb részein akkor, ha azzal az eredeti terepszint 1 métert meghaladóan átrendezésre kerül, csak az építési hatóság által engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhető.
(6)
(7)
(8)
(9) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(10)
(11) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(12) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését írja elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálatot is be kell vonni.
(13)
Külterület és belterület
6. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe-csatolása ütemezetten, a jelentkező valós igényekkel összhangban történhet
Területfelhasználás
7. § (1) A település területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe
kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Beépítésre szánt területek
8. § (1)
(2) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában - a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.
Falusias lakóterület
9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
|
Lf-1. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 750 m2 |
|
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 25 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 25 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,5 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
50 % |
|
Lf-2. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 1500 m2 |
|
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 20 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 20 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,5 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
50 % |
|
Lf-3. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 750 m2 |
|
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 30 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 30 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,5 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
|
A beépíthető telken egy épülettömeg helyezhető el, amelyen belül kell kialakítani a gépkocsitárolót és a gazdasági helyiségeket. |
|
|
Lf-4. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - oldalhatáron álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 1200 m2 |
|
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 15 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 15 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,5 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
60 % |
|
1 |
|
Gazdasági terület
10. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
Kereskedelmi, szolgáltató terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépületek,
d) üzemanyagtöltő,
e) sportlétesítmény.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
|
GKSZ. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - szabadon álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 1200 m2 |
|
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 10 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 10 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,5 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
60 % |
|
2 |
|
Ipari terület (Egyéb terület)
12. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: egyéb ipari terület - településgazdálkodás /GIPT/
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTEK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(4) Az egyéb ipari terület - településgazdálkodás építési övezetében az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás, településüzemeltetés területei, így a település területén található gázfogadó, gázátadó állomások területei, illetve szennyvízátemelő helyezhetők el.
(5) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
|
GIPT. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - szabadon álló |
|
Kialakítható telek területe |
min. 100 m2 |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 40 % |
|
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
K – 40 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 7,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
20 % |
|
Az ingatlanokon belül körben takaró, védő rendeltetésű növényzet telepítése szükséges. |
|
Különleges terület
13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
|
KTE. jelű építési övezet |
|
|---|---|
|
Beépítési mód |
K - szabadon álló |
|
Kialakítható telek területe |
nincs kikötés |
|
Kialakítható telek szélessége |
nincs kikötés |
|
Megengedett legnagyobb beépítettség |
K – 10 % |
|
Megengedett legkisebb építménymagasság |
K – 2,0 m |
|
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
K – 4,5 m |
|
Megengedett legkisebb zöldfelület |
50 % |
|
Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető. |
|
Beépítésre nem szánt területek
14. § (1) Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.
(2)
Közlekedési- és közműterület
15. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
16. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.
Zöldterületek
17. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
Erdőterület
18. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdőterüket az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
rendeltetésű lehet.
(4) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(7) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(8) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(9) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(10) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(11) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
19. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
Általános mezőgazdasági terület
20. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők
a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.
(2)
(3)
(4) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(5) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
(6) Az Má1 övezetben a terület érzékenysége alapján művelési ág váltást csak a természetes állapot felé közelítés esetében (gyep terület létesítése) lehet engedélyezni a NP egyetértésével.
(7) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőművelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(8) Az MáO jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(9) Az MáO jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése - a kilátók, hidak és közmű vezetékek, illetve közmű létesítmények kivételével - tilos.
(10) Az MáO jelű általános mezőgazdasági övezetben telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.
(11) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben
a) gyep, rét és legelő művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;
b) szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg,
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m -t nem haladhatja meg.
d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.
(12) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épület, illetve lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m -t nem haladhatja meg.
(13) Az Má3 jelű általános mezőgazdasági övezetben
a) szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg,
b) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m-t nem haladhatja meg.
c) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.
(14)
(15) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(16) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 méter lehet. Az épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el.
(17) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el.
(18) A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén (borászati birtokközpont). A beépíthető terült nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezetében lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni.
(19) Egyéb területeken a BTSZ előírásai miatt birtokközpont nem létesíthető.
21. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2700 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél.
(3) Kertgazdasági területen telkenként csak egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat.
(4) A szomszédos földrészlet területének 3000 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 3000 m2 területűnek kell maradnia.
(5) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(6) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(7) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,
b) épületek szabadon álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %os beépítettséggel létesíthető,
c) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 5,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.
d) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.
(8) A kertgazdasági területen kialakított gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.
(9) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 3 méter.
(10) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.
(11) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer. Az épületeken erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető.
(12) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, reklámberendezések, stb.) nem létesíthetők.
(13) A kertes mezőgazdasági terület a földrészletek művelési ága - erdő esetén az erdészeti hatóság engedélye alapján - csak szőlő művelési ágra változtatható.
(14) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.
(15)
(16)
(17) Az épületek - pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.
(18) Külterületen kerítés nem létesíthető, az ingatlanok lehatárolása szőlőkordonnal, vagy növényzettel történhet.
Vízgazdálkodási terület
22. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
c) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
d) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani, a vízfolyást kísérő természetes fás-bokros növényzet megtartásával. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható.
(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
Környezetszabályozás
Környezet és természetvédelem
23. § (1) A föld védelme,
a) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
b) A településen új bányanyitás nem engedélyezhető
c) A település külön jogszabály szerinti táj- és településkép-védelmi övezetébe tartozó részén új üzemanyagtöltő állomás, nem létesíthető
d) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
f)
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b) Tilos szennyező anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) A parkolófelületekről a szennyezett csapadékvizet összegyűjtésük után, illetve befogadóba vezetésük előtt meg kell tisztítani.
d) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
e) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
f) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.
g) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.
h) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
i) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A település területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető
b) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (tapolcai szennyvízürítő) kell szállítani.
c) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
d) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
e) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
f) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
g) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
Természet- és tájvédelem
24. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
(4) A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani.
25. § (1) A település belterülete kivételével a teljes közigazgatási terület a Balatoni Nemzeti Park része. Továbbá a NP részét képezik a 126/1-6. és 125/1-6. hrsz-ú belterületi ingatlanok is.
(2) A védett területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(3)
(4) Szántó művelési ágú területek nem építhetők be.
(5) Új bányanyitás nem engedélyezhető.
(6) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető
(7) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.
(8) A beépítésre nem szánt területen 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók és víztárolók kivételével - tilos.
(9) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
(10) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(11)
26. § (1) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat a 2/2002 KÖM-FVM rendelet határozza meg. Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
(2)
(3) Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet.
(4)
27. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy közösség számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az aktuális műszaki irányelv (MI-13-25) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-. illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
(4) Az egyedi tájértékek jelen rendelet 3. sz. mellékletben kerültek felsorolva.
28. § (1) A vízfolyások partvonala sehol ne érintkezzen a szántókkal. A 6-6 méteres, kezelésre fenntartott parti sávon kívül a vízfolyásokat legalább az egyik partoldalon 10 méteres, őshonos fajokból álló fás-cserjés sáv válassza el a mezőgazdasági területtől.
(2) A vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új épületek, mesterséges létesítmények, 200 méteren belül állattartó-telepek elhelyezése, illetve a partvonaltól 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos. Továbbá bányanyitás, beépítésre szánt terület kijelölése nem engedélyezhető.
29. § (1) Segítségükkel biztosítható a fajok mozgása, vándorlása intenzív mezőgazdasági környezetben (madarak, rovarok).
(2) Ide tartoznak a lefolyástalan mélyedések, nádasok, mezsgyék, gyepterületek, hófogó és mezővédő erdősávok, fasorok, erdőfoltok, facsoportok.
(3) A fajok mozgása akkor a legjobban biztosított, ha ezek egymásba kapcsolódva zöldfolyosó hálózatot alkotnak.
(4) Ennek érdekében szükség van:
a) a gyepek, kaszálók, legelők megtartására
b) a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére
c) védőfásítások, véderdősávok telepítésére (őshonos fajokkal)
d) a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, őshonos fafajú erdősítésére
e) a gyep- és erdőgazdálkodás, állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására
f) a vizes élőhelyek rehabilitálására
Tájképvédelem
30. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő léptékkel, épületsűrűséggel, anyaghasználattal, színezéssel és formavilág szerint történjen.
(2) Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(4) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(5) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(6) Védett területen fakivágás, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(7) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
(8) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen:
a) Új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki, a belterület nem bővíthető.
b) Az övezetben bányanyitás nem engedélyezhető.
c) Művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.
d) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
e) Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek}, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
f) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
Kulturális örökség védelme
31. § (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolva.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védeleméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kell eljárni.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
32. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló magasabb szintű jogszabály előírásai betartandók.
(3)
Helyi érték védelem
33. § (1) A helyi értékvédelem kiterjed:
34. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
35. §
Tűzvédelem
36. § (1)
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6)
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(8)
(9) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Sajátos jogintézmények követelményrendszere
Építésjogi következmények
37. §
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
38. §
Útépítés és közművesítési hozzájárulás
39. §
Településrendezési kötelezettségek
40. §
Záró rendelkezések
41. § (1) Jelen rendelet 2006. február 01-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Raposka Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 16/1996.(Xll.15.) számú önkormányzati rendelet.
(2) A Helyi Építési Szabályzat csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell a hatálybalépés napjától, amennyiben az ügyfelekre nézve a korábbinál kedvezőbb előírást tartalmaz.
(4) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.
|
Véd. kat. |
Cím |
Megnevezés |
|
|---|---|---|---|
|
1 |
H |
Szőlőhegy hrsz. 308. |
Szent Antal kápolna |
|
2 |
H |
Fő u. hrsz. 96. |
R. k. plébániatemplom |
|
3 |
H |
Fő u. 47. |
Lakóház |
|
4 |
H |
Fő u. 50. hrsz. 41. |
Lakóház |
TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja Hatályon kívül helyezés napja: 2019. március 14.
Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § g) pontja Hatályon kívül helyezés napja: 2019. március 14.
