Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005. (XII.29.) önkormányzati rendelete

Raposka község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2019.03.14.
Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (XII. 29.) rendelete
Raposka község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Raposka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. §1
Az előírások alkalmazása
2. §
(1) Az előírásokat az ArchiTop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű szabályozási tervvel (közigazgatási terület), és az R-3 jelű szabályozási tervvel (központi terület) együtt kell alkalmazni.
(2)2 Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3)3
(4) A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 2. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.
(5)4
(6)5
A szabályozás elemei
3. §
(1) Kötelező szabályozási elemek
a) Szabályozási vonal
b) Területfelhasználás módja és határa
c) Övezet, építési övezet határa és előírásai
d) Építési határvonal
e) Belterület meglévő és tervezett határa
(2) Irányadó szabályozási elemek
a) Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b) Megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását jelen rendelet, továbbá a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak figyelembe vételével, a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében az építési hatósági engedélyezheti.
Az építés általános feltételei
4. §
(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) biztosítható az építési telek közterületről, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége,
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,
c) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá
d) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és
e) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
f) a levegő minőségét, valamint
g) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabálya
5. §
(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A beépítésre nem szánt területen „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Településrendezési Szabályzat megállapításáról" szóló 2000. évi CXII. tv. (továbbiakban: „Balaton" tv.) 8. §-ban szabályozottól eltérően telket kialakítani nem szabad.
(3)6 Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjáépíthető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
(4) A település közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését nem lehet engedélyezni.
(5) A telek természetes terepszintjét tartós, végleges jelleggel megváltoztató tereprendezési munka (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.) a telekhatárok melletti 3 méteres sávon belül, továbbá a telek egyéb részein akkor, ha azzal az eredeti terepszint 1 métert meghaladóan átrendezésre kerül, csak az építési hatóság által engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhető.
(6)7
(7)8
(8)9
(9) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(10)10
(11) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(12) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését írja elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálatot is be kell vonni.
(13)11
Külterület és belterület
6. §
(1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe-csatolása ütemezetten, a jelentkező valós igényekkel összhangban történhet
Területfelhasználás
7. §
(1) A település területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe
kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
- lakóterület
- falusias lakóterület,
- gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató terület,
- ipari terület,
- egyéb ipari terület
- településgazdálkodási terület
- különleges terület
- temető terület,
b) beépítésre nem szánt területek
- közlekedési- és közműterület,
- zöldterület (közpark),
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület.
Beépítésre szánt területek
8. §
(1)12
(2) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában - a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.
Falusias lakóterület
9. §
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
lakóépület,
mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,
vendéglátó épület,
szálláshely szolgáltató épület,
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportépítmény,
melléképítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(4)13
(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
(7)14
(8) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(9) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel.
(10) A lakótelkek utcai telekhatárán csak, maximum 1,20 méter magasságú tömör (kő, vakolt) és maximum 50 cm magasságú tömör lábazattal (kő, tégla) kialakított, maximum 1,80 m magas döntően természetes anyagú (fa, növény, kő vagy vakolt téglapillér), áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (belátási háromszög, a sarokponttól mért 5-5 méter).
(11) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.
(12)15 A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
a)

Lf-1. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható telek területe

min. 750 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 25 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 25 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %
b)

Lf-2. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható telek területe

min. 1500 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 20 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 20 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %
c)

Lf-3. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható telek területe

min. 750 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 30 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 30 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

40 %

A beépíthető telken egy épülettömeg helyezhető el, amelyen belül kell kialakítani a gépkocsitárolót és a gazdasági helyiségeket.
d)

Lf-4. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - oldalhatáron álló

Kialakítható telek területe

min. 1200 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 16 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 15 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 15 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

60 %

16
Gazdasági terület
10. §
(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
kereskedelmi, szolgáltató terület
ipari terület
egyéb terület
(3) A gazdasági területeken csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
(4) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(5) A telkek utcai telekhatárán legfeljebb 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,20 - 1,80 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. útcsatlakozásoknál azonban a szabad látást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(6)17
Kereskedelmi, szolgáltató terület
11. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépületek,
d) üzemanyagtöltő,
e) sportlétesítmény.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

GKSZ. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

min. 1200 m2

Kialakítható telek szélessége

min. 20 m a telek homlokvonalán

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 10 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 10 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,5 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

60 %

18
(5)19
(6) A szomszédos területeket - az azokra vonatkozó - a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.
(7)20
Ipari terület (Egyéb terület)
12. §
(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: egyéb ipari terület - településgazdálkodás /GIPT/
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTEK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(4) Az egyéb ipari terület - településgazdálkodás építési övezetében az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás, településüzemeltetés területei, így a település területén található gázfogadó, gázátadó állomások területei, illetve szennyvízátemelő helyezhetők el.
(5) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

GIPT. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

min. 100 m2

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 40 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 40 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 7,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

20 %

Az ingatlanokon belül körben takaró, védő rendeltetésű növényzet telepítése szükséges.
(6)21
(7) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében az (5) pontban rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető.
Különleges terület
13. §
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
- KTE övezeti jelű temető terület,
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 1000 m2-t A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
- előkert mértéke minimum 5,0 méter
- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
- a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

KTE. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

nincs kikötés

Kialakítható telek szélessége

nincs kikötés

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 10 %

Megengedett legkisebb építménymagasság

K – 2,0 m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

50 %

Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető.

22
Beépítésre nem szánt területek
14. §
(1) Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.
(2)23
Közlekedési- és közműterület
15. §
(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület,
KÖk. övezeti jelű kötöttpályás közlekedési terület
(3) A KÖu. jelű övezetben a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:
a) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
d) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
e) egyvágányú vasút 10 m, illetve a kialakult (K) állapot,
f) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m.
g) külterületi dűlőút: 6 m, illetve a kialakult (K) állapot.
(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(9)24
(10) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-en belül építményt elhelyezni nem lehet.
(11) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
(12) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.
(13) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(14)25
16. §
(1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni. Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.
(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.
(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(7) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát - a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
(8) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közős kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
Zöldterületek
17. §
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
Z övezeti jelű zöldterület.
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(7)26
(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(9) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
(10) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt az Önkormányzat adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani.
(11) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak az Önkormányzat előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.
(12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.
Erdőterület
18. §
(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdőterüket az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
rendeltetésű lehet.
(4) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(7) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(8) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(9) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(10) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(11) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
19. §
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
- általános mezőgazdasági terület
- kertes mezőgazdasági terület.
(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.
(4) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
(5)27
(6)28
(7) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
(8) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.(9) Törekedni kell a nagy felületű szántóterületek erdő-, illetve cserjesávval történő megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt
(10)29
(11)30
Általános mezőgazdasági terület
20. §
(1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők
a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.
(2)31
(3)32
(4) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(5) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
(6) Az Má1 övezetben a terület érzékenysége alapján művelési ág váltást csak a természetes állapot felé közelítés esetében (gyep terület létesítése) lehet engedélyezni a NP egyetértésével.
(7) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőművelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(8) Az MáO jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(9) Az MáO jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése - a kilátók, hidak és közmű vezetékek, illetve közmű létesítmények kivételével - tilos.
(10) Az MáO jelű általános mezőgazdasági övezetben telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.
(11) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben
a) gyep, rét és legelő művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;
b) szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg,
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m -t nem haladhatja meg.
d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.
(12) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épület, illetve lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m -t nem haladhatja meg.
(13) Az Má3 jelű általános mezőgazdasági övezetben
a) szőlőműveléssel hasznosított telken - a (16) bekezdésben foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg,
b) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m-t nem haladhatja meg.
c) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.
(14)33
(15) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(16) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 méter lehet. Az épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el.
(17) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el.
(18) A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén (borászati birtokközpont). A beépíthető terült nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezetében lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni.
(19) Egyéb területeken a BTSZ előírásai miatt birtokközpont nem létesíthető.
Kertes mezőgazdasági terület
21. §
(1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2700 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél.
(3) Kertgazdasági területen telkenként csak egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat.
(4) A szomszédos földrészlet területének 3000 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 3000 m2 területűnek kell maradnia.
(5) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(6) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(7) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,
b) épületek szabadon álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %­os beépítettséggel létesíthető,
c) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 5,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 5,6 m lehet.
d) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek kell igazolni.
(8) A kertgazdasági területen kialakított gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.
(9) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 3 méter.
(10) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.
(11) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer. Az épületeken erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető.
(12) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, reklámberendezések, stb.) nem létesíthetők.
(13) A kertes mezőgazdasági terület a földrészletek művelési ága - erdő esetén az erdészeti hatóság engedélye alapján - csak szőlő művelési ágra változtatható.
(14) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.
(15)34
(16)35
(17) Az épületek - pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.
(18) Külterületen kerítés nem létesíthető, az ingatlanok lehatárolása szőlőkordonnal, vagy növényzettel történhet.
Vízgazdálkodási terület
22. §
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
c) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
d) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani, a vízfolyást kísérő természetes fás-bokros növényzet megtartásával. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható.
(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.
Környezetszabályozás
Környezet és természetvédelem
23. §
(1) A föld védelme,
a.) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
b.) A településen új bányanyitás nem engedélyezhető
c) A település külön jogszabály szerinti táj- és településkép-védelmi övezetébe tartozó részén új üzemanyagtöltő állomás, nem létesíthető
d.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a. A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b. Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d. A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
f)36
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b.) Tilos szennyező anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) A parkolófelületekről a szennyezett csapadékvizet összegyűjtésük után, illetve befogadóba vezetésük előtt meg kell tisztítani.
d.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
e.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
f.) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.
g.) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.
h.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
i.) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a.) A település területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető
b.) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (tapolcai szennyvízürítő) kell szállítani.
c) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
d.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
e.) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
f.) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
g.) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
Természet- és tájvédelem
24. §
(1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
(4) A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani.
Védett természeti területek
25. §
(1) A település belterülete kivételével a teljes közigazgatási terület a Balatoni Nemzeti Park része. Továbbá a NP részét képezik a 126/1-6. és 125/1-6. hrsz-ú belterületi ingatlanok is.
(2) A védett területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(3)37
(4) Szántó művelési ágú területek nem építhetők be.
(5) Új bányanyitás nem engedélyezhető.
(6)Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető
(7) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.
(8) A beépítésre nem szánt területen 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók és víztárolók kivételével - tilos.
(9) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
(10) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(11)38
Érzékeny természeti területek
26. §
(1) Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat a 2/2002 KÖM-FVM rendelet határozza meg. Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
(2)39
(3) Érzékeny természeti területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet.
(4)40
Egyedi tájértékek
27. §
(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy közösség számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az aktuális műszaki irányelv (MI-13-25) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-. illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
(4) Az egyedi tájértékek jelen rendelet 3. sz. mellékletben kerültek felsorolva.
Ökológiai folyosók
28. §
(1) A vízfolyások partvonala sehol ne érintkezzen a szántókkal. A 6-6 méteres, kezelésre fenntartott parti sávon kívül a vízfolyásokat legalább az egyik partoldalon 10 méteres, őshonos fajokból álló fás-cserjés sáv válassza el a mezőgazdasági területtől.
(2) A vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új épületek, mesterséges létesítmények, 200 méteren belül állattartó-telepek elhelyezése, illetve a partvonaltól 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos. Továbbá bányanyitás, beépítésre szánt terület kijelölése nem engedélyezhető.
Ökológiai kiegyenlítő felületek
29. §
(1) Segítségükkel biztosítható a fajok mozgása, vándorlása intenzív mezőgazdasági környezetben (madarak, rovarok).
(2) Ide tartoznak a lefolyástalan mélyedések, nádasok, mezsgyék, gyepterületek, hófogó és mezővédő erdősávok, fasorok, erdőfoltok, facsoportok.
(3) A fajok mozgása akkor a legjobban biztosított, ha ezek egymásba kapcsolódva zöldfolyosó hálózatot alkotnak.
(4) Ennek érdekében szükség van:
a) a gyepek, kaszálók, legelők megtartására
b) a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére
c) védőfásítások, véderdősávok telepítésére (őshonos fajokkal)
d) a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, őshonos fafajú erdősítésére
e) a gyep- és erdőgazdálkodás, állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására
f) a vizes élőhelyek rehabilitálására
Tájképvédelem
30. §
(1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő léptékkel, épületsűrűséggel, anyaghasználattal, színezéssel és formavilág szerint történjen.
(2) Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(4) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(5) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(6) Védett területen fakivágás, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(7) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
(8) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen:
a) Új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki, a belterület nem bővíthető.
b) Az övezetben bányanyitás nem engedélyezhető.
c) Művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút építése érdekében engedélyezhető.
d) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
e) Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek}, valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
f) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
Kulturális örökség védelme
31. §
(1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolva.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védeleméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kell eljárni.
(3)41
(4)42
(5)43
(6)44
(7)45
(8)46
(9)A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
32. §
(1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló magasabb szintű jogszabály előírásai betartandók.
(3)47
Helyi érték védelem
33. §
(1) A helyi értékvédelem kiterjed:
- H az épület, építmény teljes egészére és részeire
(2) A helyi építészeti értékvédelem alatt álló épületek a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolva.
(3) A helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a) állapot-felmérési rajzot
b) fényképet
c) homlokzati színtervet
A H jelű helyi védelem
34. §
(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.
35. §48
Tűzvédelem
36. §
(1)49
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6)50
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(8)51
(9) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Sajátos jogintézmények követelményrendszere
Építésjogi következmények
37. §52
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
38. §53
Útépítés és közművesítési hozzájárulás
39. §54
Településrendezési kötelezettségek
40. §55
Záró rendelkezések
41. §
(1) Jelen rendelet 2006. február 01-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Raposka Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 16/1996.(Xll.15.) számú önkormányzati rendelet.
(2) A Helyi Építési Szabályzat csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell a hatálybalépés napjától, amennyiben az ügyfelekre nézve a korábbinál kedvezőbb előírást tartalmaz.
(4) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.
1. sz. melléklet
Nyilvántartott, azonosított régészeti lelőhelyek.
1. Raposka Temető
057,, 058/10.
2. Raposka RK. templom
93,-97,, 107,, 112.-113., 115.
Hrsz.: 1.-10., 055/1-2.;
Hrsz.: 22.-31., 90., 91/2.,
2. számú melléklet

Véd. kat.

Szőlőhegy hrsz. 308.

Szent Antal kápolna

Fő u. hrsz. 96.

R. k. plébániatemplom

Fő u. 47.

Fő u. 50. hrsz. 41.

3. számú melléklet
Egyedi tájérték
a) Idős puszpángok (Buxus sempervirens) a temetőben
b) XIX. századi terméskő sírkeresztek, síremlékek a temetőben
c) Feszület a temetőben
d) Katonasírok
e) Gólyafészek a Fő utca templomtól északra lévő szakaszán
f) Mária-szobor a templom kelti homlokzata előtt
g) 1. és II. világháborús emléktábla a templom keleti homlokzatán
h) Feszület a Fő utca 56. és 58. között
i) Kerekes kút a polgármesteri hivatal udvarában
j) Idős vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a Fő utcában (53. mellett)
k) Idős fehér fűz (Salix alba) a lakóterületről a polgármesteri hivatalnál délre leágazó út mentén
l) Fekete nyár (Populus nigra) a lakóterülelről nyugati irányban kivezető út mentén, a Viszlói (Kétöles)-patak partján
m) Kislevelű hárs ( Tilia cordata) a szőlőhegy keleti szélén, az erdőszegélyen
n) Idős szelídgesztenyék (Castanea sativa) a lakóterületről a szőlőhegyre vezető út mentén
o) Puszpángsövény {Buxus sempervirens) a lakóterületről a szőlőhegyre vezető út mentén
p) Feszület a szőlőhegyen
q) Szent Antal Kápolna a szőlőhegyen
r) Feszületek a Tapolcát a 71-es úttal összekötő közút raposkai szakasza mentén
TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
1. A határozat alkalmazása
1. A településszerkezeti terv és leírás hatálya kiterjed Raposka község közigazgatási területére.
2. A településszerkezeti leírás a településszerkezeti tervlappal együtt érvényes, mely M = 1:10000 léptékű térképen összefüggően ábrázolja a teljes igazgatási területet.
2. Tervi előzmények
1. Jelen településszerkezeti terv Raposka község 10/2003. (VII. 4.) TÖ számú határozattal megállapított Településfejlesztési Koncepcióján alapul.
2. A településszerkezeti terv figyelembe vette az 1/1985. (XII. 27.) számú rendelettel jóváhagyott ÖRT-ben foglaltakat.
3. A településszerkezeti terv figyelembe vette többek között a 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Tervben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben, „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Településrendezési Szabályzat megállapításáról" szóló 2000. évi CXII. törvényben, illetve a többször módosított „országos településrendezési és építési követelményekről" (OTÉK) szóló 253/1997. (Xll.20.) Kormány rendeletben foglaltakat.
3. Térszerkezeti kapcsolatok, regionális összefüggések
1. Raposka község a Közép-Dunántúli régió, Veszprém megyei, tapolcai kistérséghez tartozik. Része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek, külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt áll.
2. Raposka község a „Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása" kistérségi társulás tagja.
3. Raposka a 7318. számú, Tapolca - Szigliget összekötő útról leágazó 73155. sz. raposkai bekötőútról érhető el. A megyeszékhely Veszprém, Tapolca, Nagyvázsony településeken keresztül, a 7301. számú útról érhető el. A településen áthalad a Balatonszentgyörgy - Tapolca vasúti vonal.
4. Népesség, ellátás
1. A település lakónépessége jelenleg 270 fő körül mozog.
2. Az elmúlt évek statisztikáját figyelembe véve, a település lakónépességét a terv távlatában (10 év) max. 360 fővel kell figyelembe venni.
5. A településszerkezeti tervlap elemei
1. A településszerkezeti tervlap - e határozat előírásainak megfelelő - értelmezését részben a tervlap jelkulcs), részben jelen szövegrész tartalmazza.
2. A településszerkezeti tervlap elemei:
a. Közigazgatási határ
b. Belterületi határ
c. Meglévő és tervezett közutak (országos főút, mellékutak), kerékpárutak, vasút nyomvonalai és csomópontjai.
d. Meglévő és tervezett terület-felhasználási egységek területi meghatározása a sajátos használat szerint.
e. A terület-felhasználást jelentősen befolyásoló védőterületek, védőtávolságok, védősávok.
f. Védett természeti- táji értékek, területe
g. Védett művi értékek, területek
h. Régészeti lelőhelyek
6. Településszerkezet, terület-felhasználás, belterületi határ
(1) A település igazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően belterületre, illetve külterületre oszlik
(2) A település belterülete (beépítésre szánt területe) 23,25 ha, külterülete 466,75 ha.
(3) A belterület, illetve beépítésre szánt terület módosítása az alábbiak szerint lehetséges:
a) Lakóterület kijelölése a 058/10., /9., /8.,17., /6., valamint a 058/45., /46., 47., /48., 49., 50., 51. hrsz-ú területek felhasználásával. (+3,33 ha)
b) Lakóterület kijelölés a 073/4. hrsz-ú ingatlanok telekosztásával. (+2,59 ha)
c) Kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése a 058/60. hrsz-ú ingatlanon, pihenő park, vendéglátó-ipari hasznosítás céljára. (+0,29 ha),
d) Különleges sport, szabadidő terület kijelölése a 055/2. hrsz-ú ingatlan egy részén. (0,6 ha).
e) A község délnyugati határában található mezőgazdasági ingatlanok külterületbe csatolásával. (-3,43 ha)
(4) A belterület nagysága 3,43 ha-ral csökken.
(5) A beépítésre szánt területek nagysága 6,61 ha-ral növekedik.
(6) A beépítésre szánt területek nagysága összességében 14,54%-kal növekedik. (7)A település területét építési szempontból:
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.
(7) A település területe az alábbi terület-felhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
lakóterület
falusias terület,
gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület,
különleges terület
temető terület,
o sport szabadidő terület
b) beépítésre nem szánt területek
közlekedési- és közműterület,
o közúti közlekedés
kötöttpályás közlekedés
zöldterület,
erdőterület,
o védelmi
gazdasági
mezőgazdasági terület,
o általános
kertes
vízgazdálkodási terület.
7. Lakóterületek, lakásellátás
1. Jelenleg mintegy 100 lakóépület található a településen.
2. Raposka lakóterületei:
nagyvárosias lakóterület nincs és nem is került kialakításra
kisvárosias lakóterület nincs és nem is került kialakításra
kertvárosias lakóterület nincs és nem is került kialakításra
falusias lakóterület az összes meglévő és fejlesztésre kijelölt területek
3. Új lakótelkek a belterület északi határában, az 59/4. hrsz-ú út mentén (34 telek), kerültek kijelölésre.
4. További lakóterületek a 125/1. hrsz-ú út meghosszabbítása mentén kétoldalas beépítés biztosításával (14 telek) kerültek kijelölésre.
5. A falusias lakóterülten a kialakult állapothoz igazodó szabályozási előírásokat kell alkalmazni, figyelemmel a kialakult telekszerkezetre, a beépítési mértékre és módra.
6. Az építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
7. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magas tetős konstrukcióban készülhet. Az épültetek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
8. Gazdasági terület
1. A községben kereskedelmi, szolgáltató terület került kijelölésre.
2. A létesítmények telepítésének engedélyezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
3. A kereskedelmi, szolgáltató területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, helyezhető el, de nem végezhetők a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek. Kereskedelmi, szolgáltató terület a település külterületén a 058/60. hrsz-ú ingatlanon került kijelölésre.
9. Különleges területek
1. A temető területét különleges terület-felhasználási egységbe kell sorolni.
2. A település működő temetője az 1-6. hrsz-ú területeken található, bővítése nem szükséges, hosszú távon elegendő a szabad területek száma.
3. A 055/2. hrsz-ú területen különleges sport szabadidő terület került kialakításra.
10. Közlekedési és közműterületek
(1) A községnek az országos közúthálózatba tartozó meglévő és tervezett útjai, a település úthálózata, gyalogos és kerékpárutak, a települést átszelő vasút nyomvonala közlekedési területnek minősülnek.
2. Országos főút a községet nem érinti.
3. Országos mellékutak:
a 7318. sz. Tapolca - Szigliget összekötőút, mely a belterülettől keletre húzódik.
a 73155. sz. Raposka bekötőút
4. Helyi gyűjtőút:
Fő utca nevet viselő bekötőút.
5. Kiszolgáló utak:
Szent György utca
valamennyi meglévő és tervezett kiszolgáló utak.
6. Raposkán jelenleg kerékpárutak nem találhatók, de a települést érintő országos közúttól jól elkülönítve javasolt kialakítani Tapolca és Szigliget irányába.
7. A településen áthalad Tapolca - Balatonszentgyörgy hazai törzshálózati vasúti vonal egyvágányú vonala. Raposkán vasúti megállóhely is található a településközponttól 600 méterre nyugatra.
8. Az utak szabályozási szélességét a kialakult állapot, illetve az OTÉK előírásainak figyelembe vételével kell megállapítani. Új utat csak az OTÉK szerint meghatározott minimális szabályozási szélességgel lehet kialakítani.
11. Zöldterületek
1. A település területén kiépített közpark nem található, zöldfelületi szempontból meghatározó lehet:
- Polgármesteri hivatal környezete,
- Temető zöldfelületi elemei.
2. Tervezett zöldterületek:
A polgármesteri hivatal mögötti 075/19., /18., /17. hrsz-ú ingatlan sportpálya kialakítására.
3. A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, vendéglátó épület, kiszolgáló épületek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.
12. Erdőterületek
1. Raposka erdőterületei védelmi rendeltetésű, meglévő, illetve tervezett erdők.
2. Az erdős, ligetes területek megóvandók, az erdőgazdálkodást a továbbiakban is fenn kell tartani. A tájjelleg megőrzése és környezetvédelmi okok miatt erdő hosszú távon sem szűnhet meg. Az erdőfelület mérete inkább növekszik gazdasági célú erdőtelepítésekkel, védelmi erdősávokkal. Az új telepítéseket tájhonos, lombos fákkal javasoljuk megvalósítani.
13. Mezőgazdasági területek
1. A mezőgazdasági terület a tájkarakter, a táji, természeti értékek védelme, továbbá a tájba illő hagyományos gazdálkodás biztosítása érdekében a következő övezetekre tagolódik
általános mezőgazdasági terület (korlátozott)
általános mezőgazdasági terület. kertes mezőgazdasági terület
2. Korlátozott beépíthetőségű általános mezőgazdasági terület a tájkarakter védelme érdekében került kijelölésre, a területen épületeket elhelyezni nem lehet.
3. Általános mezőgazdasági területek az alábbiak szerint lettek felosztva:
Má2, Má3 jelű általános mezőgazdasági övezetbe a település szőlő és gyümölcstermesztéssel hasznosított mezőgazdasági területeit soroltuk.
- Má1 jelű az összes többi mezőgazdasági terület.
4. Az általános mezőgazdasági területeken építési tevékenységet a helyi építési szabályzatban rögzített feltételekkel lehet folytatni.
5. Kertes mezőgazdasági terület a Szent-Györgyhegyen alakult ki, mely a település belterületétől keletre található. A kertes mezőgazdasági terület kijelölésének célja a településen olyan terület biztosítása, ahol lehetőség nyílik a kertművelésre (szőlő, gyümölcsös, kiskert), továbbá hely biztosítható a szőlőtermesztés és tárolás gazdasági épületeinek kialakítására.
6. Tervezett kertes mezőgazdasági terület lett még kijelölve a település dél­ nyugati részén, jelenleg még belterületen, de javasoljuk a terület külterületbe való csatolását. A területen a kertműveléshez kapcsolódó gazdasági épületek kialakítására lehetőséget kell biztosítani.
14. Vízgazdálkodási területek
1. Vízgazdálkodási terület terület-felhasználási kategóriába tartozik a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek és védőterületeik.
2. A település területén a vízgazdálkodási területbe kell sorolni a településen átfutó Tapolca - patak, Kétöles - patak, valamint a Szent György-hegyi árok és KÖV csatorna medrét és parti sávját.
3. A vízfolyások mindkét partján 6-6 méter széles fenntartó sávot szabadon biztosítani kell. A fenntartó sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, a fás növényzet megtartásával, a természetvédelmi hatósággal egyeztetett módú kezelés biztosításával.
15. Települési értékvédelem, táj- és természetvédelem
(1) Raposka védett és védelemre javasolt építményeit, természeti értékeit az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza.
16. Környezetvédelem
1. Raposkán csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a nem jelentős zavaró hatású, kereskedelmi szolgáltató területekre vonatkozó feltételeknek is megfelelnek, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
2. A település ivóvízellátása vezetékes rendszerről hosszútávon biztosított.
3. A csapadékvíz elvezetését nagyrészt nyílt árkos rendszerrel oldották meg. Ezek rendszeres karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell.
4. A településen a szennyvizek gyűjtésére csatornahálózat még nincs kiépítve.
5. A kommunális hulladék gyűjtése szervezetten történik. A hulladékok elhelyezése az Ottó Kft. hulladéklerakóján a jogszabályoknak megfelelően biztosított. Szükséges a hulladékkezelés jogszabályi megfelelőségének folyamatos biztosítása.
6. A településen a fűtés, jellemzően vegyes tüzeléssel történik, a földgázhálózatra való rákötések aránya csak 56%-os.
7. A település területén a közlekedésből származó zajterhelés jelenleg jelentős problémát nem okoz.
8. Összefoglalva megállapítható, hogy a település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók.
17. Közművek
1. Raposka község területén a közcélú ivóvízhálózat kiépült. A település vízellátó rendszerének vízbázisát a településen található fúrt kút alkotja.
2. Raposkán a közcélú szennyvízelvezető csatornahálózat még nem épült ki. A tervek szerint Hegymagassal közösen építené ki a szennyvízelvezető­ csatornahálózatot.
3. Raposkán a csapadékvíz elvezetést a kiépített nyílt csapadékvíz elvezető - árokhálózat biztosítja. A község felszíni vizeinek befogadója közvetlenül vagy közvetve a Tapolca - és a Kétöles - patak.
4. Raposka energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamos energia és a földgáz áll rendelkezésre. A villamos energia fogyasztói rákötések aránya 100%-os. Raposkán a vezetékes földgázellátás, a belterületen 100%­osan kiépült. Jelenleg a bekötések száma 65 db, mely 56 %-os bekötési aránynak felel meg.
5. Raposka távközlési hálózata kiépült. A település belterületén a vezetékes telefonhálózat bekötési aránya 80%-os. A mobil telefon elérhetősége a település nagy területén megfelelő, a vételi lehetőség a Tapolcán telepített bázisállomásról biztosított.
6. A település területén a kábeltelevízió hálózat részlegesen épült ki.
18. Zárszó
(1) Jelen határozat csak a településszerkezeti tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
1

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja

2

Módosította a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja

3

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja

4

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja

5

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja

6

Módosította a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja

7

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja

8

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja

9

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) pontja

10

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) ponjta

11

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § c) ponjta

12

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § d) pontja

13

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja

14

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja

15

Módosított a 4/2017. (II.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a

16

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja

17

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § f) pontja

18

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § g) pontja

19

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § g) pontja

20

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § g) pontja

21

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § h) pontja

22

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § i) pontja

23

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § j) pontja

24

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § k) pontja

25

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § k) pontja

26

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § l) pontja

27

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § m) pontja

28

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § m) pontja

29

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § m) pontja

30

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § m) pontja

31

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § n) pontja

32

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § n) pontja

33

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § n) pontja

34

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § o) pontja

35

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § o) pontja

36

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § p) pontja

37

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § q) pontja

38

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § q) pontja

39

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § r) pontja

40

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § r) pontja

41

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

42

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

43

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

44

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

45

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

46

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § s) pontja

47

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § t) pontja

48

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § u) pontja

49

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § v) pontja

50

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § v) pontja

51

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § v) pontja

52

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § w) pontja

53

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § w) pontja

54

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § w) pontja

55

Hatályon kívül helyezte a 4/2019. (III.13.) önkormányzati rendelet 1. § w) pontja

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás