2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról¹

2008.01.01.

Az Országgyűlés a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

Az adó tárgya

1. § (1)² Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő lakásnak vagy üdülőnek minősülő épület, ha az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (a továbbiakban együttesen: lakóingatlan), feltéve, ha annak e törvény szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot eléri.

(2) A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.

Az adókötelezettség keletkezése, változása,
megszűnése

2. § (1)³ Az adókötelezettség a használatba vételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3)⁴ Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben megsemmisül vagy lebontják.

(4) A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

3. § (1)⁵ Az adó alanya az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó alapja

4. § Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke.

A számított érték

5. §⁶ (1)⁷ A lakóingatlan fekvése szerinti önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az 1. számú mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között – a helyben kialakult értékviszonyokra figyelemmel – rendeletben megállapítja ingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértéket.

(2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben lakóingatlan-fajtánként településrészi átlagértékeket állapít meg. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakóingatlan-fajtánként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket.

(3)⁸ A települési átlagértékek meghatározásáról és az értékövezetek kialakításáról szóló rendelet előkészítése érdekében a jegyző, mint önkormányzati adóhatóság megkeresheti a vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot. A megkeresett adóhatóság lakóingatlan-fajtánként 15 napon belül közli a megkeresést megelőző 18 hónapban a településen visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső ügyletek tárgyát képező lakóingatlanok valamennyi általa ismert adatát, különösen a lakóingatlan címét, forgalmi értékét, alapterületét. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a lakóingatlanhoz kapcsolódó jogügylet alanyainak személyes adataira. Amennyiben a településen valamely lakóingatlan-fajtát illetően a megkeresést megelőző 18 hónapban visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső lakóingatlan szerzés nem történt, akkor a megkeresett adóhatóság a településhez hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyokra tekintettel lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra jellemző négyzetméterenkénti forgalmi értékadatot közöl. A jegyző a megkapott és a nyilvántartásában rendelkezésére álló adatok alapján javaslatot tesz az önkormányzat számára a település értékövezeteire, s lakóingatlan-fajtánként a típusingatlan települési, településrészi forgalmi átlagértékeire. Az értékövezeteket és a települési, településrészi átlagértékeket az önkormányzat a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a lakóingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával adótárgyanként külön-külön kiszámítja a lakóingatlan hasznos alapterületére vetített alapértéket.

(5) Ha a lakóingatlant magában foglaló épület több értékövezet határán fekszik, akkor a lakóingatlan esetében annak a közterületnek az irányadó településrészi forgalmi átlagértékét kell alkalmazni, amerre a lakóingatlan ablakainak többsége néz. Ha a lakóingatlannak az egyes értékövezetekre azonos számú ablaka néz, akkor a magasabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazni. Ha a lakóingatlannak közterületre néző ablaka nincs, vagy ablakainak többsége nem közterületre néz, akkor az alacsonyabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazni.

(6) A lakóingatlan fajtájának meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján az ingatlan fajtája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az épületre kiadott legutolsó használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját. Akkor is az épületre kiadott legutolsó használatbavételi engedély, fennmaradási engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot a legutolsó használatbavételi, fennmaradási engedélyben foglaltaktól eltér. Engedély nélkül épített épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében a használati mód, illetve használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.

(7)⁹ A lakóingatlan számított értéke a (4) bekezdés szerint számított lakóingatlan-alapértéknek és az adott lakóingatlan-fajtára vonatkozó, a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók szorzata. Az önkormányzati adóhatóság a számított érték meghatározásakor köteles figyelembe venni a lakóingatlan mindazon a jellemzőit, amelyekhez a 2. számú melléklet korrekciós tényezőt rendel.

Adómentesség¹⁰

5/A. §¹¹ (1) Mentes az adó alól a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.

(2) Mentes az adó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a köztestület, az egyház, a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben a vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve a költségvetési szerv esetén eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltétel meglétéről évente írásban kell nyilatkozni.

Az adó mértéke, összege

6. § Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 000 000 forint feletti része után 0,5 százalék.

A kétszeres adóztatás kizárása

7. § A 6. § alapján fizetett adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója.

Eljárási és vegyes rendelkezések

8. § (1) Az adóhatósági feladatokat a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóság) látja el.

(2) Az adóalany az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.

(3) Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

(4) Az adóévi adót két részletben, az önkormányzati adóhatóság határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. Ameddig az adóhatóság új határozatot nem ad ki, addig az adóévben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két részletben megfizetni.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Az adóból származó bevétel – a 10. §-ban foglaltak kivételével – a települési önkormányzat bevétele.

10. § A fővárosban az adóból származó bevétel a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan, a fővárosi és kerületi forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályok alapján illeti meg.

11. § (1)¹² Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy illetékességi területén e törvény alapján – az adóévet megelőző év december 15-ig kihirdetett – rendeletben megállapítsa a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit az 1. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével, továbbá hogy illetékességi területén értékövezeteket állapítson meg.

(2)¹³ Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés szerinti határidőig nem alkot rendeletet, akkor a település egészére az 1. számú mellékletben foglalt, a település besorolásának és a lakóingatlan fajtájának megfelelő értékhatár középértékét kell települési átlagértéknek tekinteni.

Értelmező rendelkezések

12. § E törvény alkalmazásában:

a) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely a c), illetve d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

[a)¹⁴ épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a c) és d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;]

b) lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakást tartalmazó épület;

c) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1–6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő ingatlan;

[c)¹⁵ lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1–6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;]

d) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;

e) lakóépületrész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;

f)¹⁶ tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély kiadását megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

g) vagyoni értékű jog: lakóingatlanra vonatkozó kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezet, használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is;

h) hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete;

i) kiegészítő helyiség: az, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, pince);

[h)¹⁷ hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete;

i)¹⁸ kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót;]

j)¹⁹ forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben településtípusonként [megyei jogú város, város, község (nagyközség)], illetve a fővárosi kerületekben a különböző lakóingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső érték;

k)²⁰ lakóingatlan-fajta: a lakóingatlanok csoportosítása, amelyet az 1. számú mellékletben szereplő táblázat oszlopainak fejrovata sorol fel (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);

l)²¹ települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által – az 1. számú melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között – megállapított, az önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek;

m) az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező lakóingatlan adóköteles hasznos alapterülete és a lakóingatlan fajtája szerint irányadó települési, településrészi átlagérték szorzata;

n)²² számított érték: a lakóingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata;

o) teljes felújítás: a lakóingatlan egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát;

[p)²³ melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m² hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el; valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja;

r)²⁴ típusingatlan: az adott ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú melléklet szerinti korrekciós tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők határoznak meg. A típusingatlant valamennyi épület esetén az alábbiak szerint kell megállapítani: az épület kora 10–30 év közötti; tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület; a lakáshoz tartozó telek közművesített; a telekhatár előtt szilárd burkolatú út van, továbbá:

ra) egylakásos lakóépületben lévő lakás esetében: a lakás egyedi fűtéssel ellátott összkomfortos vagy komfortos; 3 szobás; gépjárműtárolóval, 20 m³-t meghaladó űrtartalmú úszómedencével azonban nem rendelkezik,

rb) többlakásos és egyéb lakóépületben lévő lakás esetében: az ra) pontban említetteken túlmenően a lakás szobáinak legalább egyikében, de legfeljebb azok felében az ablakok épülettel, épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba nyílnak és a lakás az épület földszintjén, magasföldszintjén, félemeletén, első emeletén helyezkedik el,

rc) üdülő esetén: az üdülő félkomfortos;

s)²⁵ a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;

sz)²⁶ vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni.]

Hatályba léptető, átmeneti rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzatnak a 11. § szerinti rendeletet a 2006. és 2007. adóévekre vonatkozóan – a 2005. évi értékviszonyokra figyelemmel – 2006. március 31-ig kell kihirdetnie.

(3) Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

1. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez²⁷

Az egyes lakóingatlanfajták forgalmi értékhatárai (ezer forint/m²-ben)

1. Főváros

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
I. kerület	350–800	300–700	100–700
II. kerület	350–700	300–700
III. kerület	300–600	175–400
IV. kerület	200–300	150–250
V. kerület	250–500
VI. kerület	250–500
VII. kerület	200–300
VIII. kerület	200–250	150–320
IX. kerület	200–300	170–350
X. kerület	200–300	150–225
XI. kerület	300–600	170–400
XII. kerület	350–700	200–500
XIII. kerület	200–300	150–500
XIV. kerület	250–400	175–350
XV. kerület	200–280	130–250
XVI. kerület	250–300	200–280
XVII. kerület	210–270	180–225
XVIII. kerület	200–230	150–220
XIX. kerület	200–240	150–220
XX. kerület	200–280	130–250
XXI. kerület	200–250	130–180
XXII. kerület	200–280	170–220
XXIII. kerület	200–260	170–250

2. Baranya megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110–350	100–300	75–180
Város	75–240	75–200	50–200
Község	50–210	50–200	50–200

3. Bács-Kiskun megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150–250	150–230	125–175
Város	100–200	100–180	100–175
Község	60–125	60–115	60–115

4. Békés megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110–180	100–150	75–125
Város	80–180	80–180	65–180
Község	50–115	50–110	50–175

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	90–300	90–250	75–225
Város	75–225	75–200	75–200
Község	50–125	50–100	50–100

6. Csongrád megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	125–250	115–225	100–200
Város	80–190	80–180	80–150
Község	50–100	50–90	50–90

7. Fejér megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100–300	100–250	80–150
Város	100–200	100–175	100–175
Község	60–200	60–180	60–180

8. Győr-Moson-Sopron megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150–350	140–320	120–220
Város	80–300	80–250	80–250
Község	80–150	80–150	75–150

9. Hajdú-Bihar megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100–300	100–265	75–220
Város	85–250	75–230	75–230
Község	50–150	50–130	50–120

10. Heves megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150–250	140–230	100–200
Város	130–250	120–230	90–150
Község	50–180	50–170	50–150

11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	115–225	110–220	80–180
Város	85–185	85–175	80–150
Község	50–125	50–115	50–110

12. Komárom-Esztergom megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100–150	100–140	80–120
Város	100–220	100–200	80–180
Község	50–150	50–140	50–160

13. Nógrád megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	90–180	85–140	80–110
Város	75–150	75–140	75–125
Község	50–125	50–110	50–100

14. Pest megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	–	–	–
Város	100–350	100–300	100–250
Község	80–250	80–220	80–220

15. Somogy megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100–200	100–190	100–180
Város	75–350	75–280	75–260
Község	50–300	50–280	50–220

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	110–250	110–220	100–200
Város	75–150	75–135	70–130
Község	50–100	50–100	50–80

17. Tolna megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	100–200	100–190	100–180
Város	80–180	80–170	80–150
Község	50–150	50–140	50–140

18. Vas megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150–280	150–260	150–260
Város	125–200	125–200	115–180
Község	60–160	60–150	60–150

19. Veszprém megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	180–250	180–230	170–200
Város	100–350	100–280	100–250
Község	70–300	70–280	70–280

20. Zala megye

Megnevezés	Egylakásos lakóépületben lévő lakás	Lakás többlakásos épületben, egyéb épületben	Üdülő
Megyei jogú város	150–300	140–200	130–180
Város	75–350	75–280	75–350
Község	60–280	60–280	60–300

2. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez²⁸

1. E törvény 5. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a lakóingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők:

1.1. A lakóépület, üdülő kora:
	– 10 év alatti:		1,15
	– 10–30 év közötti:		1,00
	– 31–80 év közötti:		0,95
	– 80 év fölötti:		0,85
1.2. A lakóépület, üdülő teljes felújítása az adóévet megelőző:
	– 10 éven belül történt:		1,15
	– 20 éven belül történt:		1,05
1.3. A lakóépület, üdülő falazata, illetve az alkalmazott építési technológia:
	– tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület:		1,00
	– házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület:		0,85
	– fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület:		0,80
1.4. A lakás, üdülő komfort fokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján: (Üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.)
	– összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel):					1,05	(1,10)
	– összkomfortos (távfűtéssel) és a komfortos:			1,00	(1,05)
	– félkomfortos:	0,90	(1,00)
1.5. A lakásban (üdülőegységben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma:
	– 4-nél több:		1,05
	– 4:		1,00
	– 4-nél kevesebb:		0,95
1.6. Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások lakószobáinak tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe):
	– a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba:		1,05
	– minden egyéb megoldás:		1,00
	– a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak:		0,95
1.7. Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe):
	– a lakás az épület első vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik:		1,05
	– minden más esetben:		1,00
	– a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület:		0,95
	– a lakás az alagsorban helyezkedik el:		0,75

2. A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

2.1. Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához a lakóépület, üdülő korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.

2.2. Ha az értékelt lakóépülethez, üdülőhöz a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.

2.3. Az 1.6. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45°-kal való eltérést is érteni kell.

A törvényt az Országgyűlés a 2005. november 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. november 15. A törvényt az Alkotmánybíróság a 155/2008. (XII. 17.) AB határozatának 3. pontjával megsemmisítette 2008. december 17. napjával.

Az 1. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 169. §-ával megállapított szöveg.

A 2. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 2. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 170. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 3. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Az 5. § a 2007: CXXVI. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.

⁷

Az 5. § (1) bekezdésében a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „az 1. számú mellékletben” szövegrész helyébe az „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

⁸

A 2007: CXXVI. törvény 475. §-a alapján a települési önkormányzat, illetve a fővárosban a fővárosi önkormányzat az 5. § (3) bekezdésének utolsó mondatában foglaltaktól eltérően 2007. évben az értékövezeteket és a települési, településrészi átlagértékeket csak a 2008. évre határozza meg.

⁹

Az 5. § (7) bekezdésében a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján a „2. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú mellékletében”, a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú melléklete” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁰

Az 5/A. §-t megelőző alcímet a 2007: CXXVI. törvény 173. §-a iktatta be.

¹¹

Az 5/A. §-t a 2007: CXXVI. törvény 173. §-a iktatta be.

¹²

A 11. § (1) bekezdésében a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹³

A 11. § (2) bekezdésében a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁴

A 12. § a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 174. §-ával megállapított szöveg; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁵

A 12. § c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 174. §-ával megállapított szöveg; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁶

A 12. § f) pontja a 2007: CXXVI. törvény 174. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 12. § h) pontja a 2007: CXXVI. törvény 174. §-ával megállapított szöveg; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁸

A 12. § i) pontja a 2007: CXXVI. törvény 174. §-ával megállapított szöveg; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

¹⁹

A 12. § j) pontjában a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁰

A 12. § k) pontjában a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „1. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

²¹

A 12. § l) pontjában a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján az „1. számú melléklet” szövegrész helyébe a „Htv. 1. számú melléklete” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

²²

A 12. § n) pontjában a 2007: CXXVI. törvény 410. §-a alapján a „2. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „Htv. 2. számú mellékletében” szövegrész lép; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

²³

A 12. § p) pontját a 2007: CXXVI. törvény 174. §-a iktatta be; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁴

A 12. § r) pontját a 2007: CXXVI. törvény 174. §-a iktatta be; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁵

A 12. § s) pontját a 2007: CXXVI. törvény 174. §-a iktatta be; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁶

A 12. § sz) pontját a 2007: CXXVI. törvény 174. §-a iktatta be; a rendelkezés e módosító törvény 381. § (2) bekezdése alapján 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁷

Az 1. számú mellékletet a 2007: CXXVI. törvény 442. §-a hatályon kívül helyezi; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

²⁸

A 2. számú mellékletet a 2007: CXXVI. törvény 442. §-a hatályon kívül helyezi; a rendelkezés 2009. január 1-jén lép hatályba.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a luxusadóról¹