126/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

2006.01.01.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (3) bekezdése b) pontjának 11. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gázüzemű jármű gáztartályának:

a) sérülésmentesnek kell lennie,

b) rendelkeznie kell:

ba) jóváhagyási jellel, amelyet a gáztartály adattábláján a gyártó – 10 évnél nem régebben elvégzett – beütéssel igazolt, vagy

bb) „Megfelelőségi Tanúsítvánnyal”, vagy „Tanúsítvánnyal”, amelyet a műszaki biztonsági hatóság¹ területi szerve adott ki a tartályhoz, továbbá

c) a gyártásától eltelt idő nem haladhatja meg:

ca) cseppfolyósgáz-tartály esetében a 15 évet,

cb) sűrített gáz és egyéb gáztartály esetében a gyártó által meghatározott időtartamot, illetőleg ennek hiányában a 20 évet.”

2. § (1) Az MR. 120. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. a Tanács 72/245/EGK irányelve (1972. június 20.) a gépjárművek külső gyújtású motorjai által előidézett rádiózavarok szűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 95/54/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelvek;”

(2) Az MR. 120. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. a Tanács 72/306/EGK irányelve (1972. augusztus 2.) a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 97/20/EK és 2005/21/EK bizottsági irányelvek;”

(3) Az MR. 120. §-ának 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. a Tanács 92/23/EGK irányelve (1992. március 31.) a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről, valamint az azt módosító 2001/43/EK európai parlamenti és tanácsi, és 2005/11/EK bizottsági irányelvek;”

(4) Az MR. 120. §-ának 85. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. a Tanács 86/298/EGK irányelve (1986. május 26.) a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről, valamint az azt módosító 89/682/EGK tanácsi és 2000/19/EK bizottsági irányelvek; továbbá a 86/298/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletét módosító 2005/67/EK bizottsági irányelv;”

(5) Az MR. 120. §-ának 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. a Tanács 87/402/EGK irányelve (1987. június 26.) a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről, valamint az azt módosító 89/681/EGK tanácsi, és 2000/22/EK bizottsági irányelvek, továbbá a 87/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletét módosító 2005/67/EK bizottsági irányelv;”

(6) Az MR. 120. §-ának 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. az Európai Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelve (2000. május 22.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésről, valamint a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az azt módosító 2005/13/EK bizottsági irányelv;”

(7) Az MR. 120. §-ának 98. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről, 4. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés és a II. melléklet, valamint az azt módosító 2002/525/EK és 2005/438/EK bizottsági, továbbá 2005/673/EK tanácsi határozat (2005. szeptember 20.);”

3. § (1) Az MR. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az MR. 7/A. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az MR. A. Függelékének A/10. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

(4) Az MR. A. Függelékének A/11. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

(5) Az MR. A. Függelékének A/46. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

(6) Az MR. C. Függelékének C/12. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.

(7) Az MR. C. Függelékének C/20. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul.

(8) Az MR. C. Függelékének C/22. számú melléklete e rendelet 8. számú melléklete szerint módosul.

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. § (4) bekezdése, valamint a 4. számú melléklet 2006. március 1-jén lép hatályba.

(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2004/104/EK irányelve (2004. október 14.) a gépjárművekben jelentkező rádiófrekvenciás interferenciára (elektromágneses kompatibilitásra) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez igazításáról, és a gépjárművek és pótkocsijaik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK irányelv módosításáról;

b) a Bizottság 2005/11/EK irányelve (2005. február 16.) a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló 92/23/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;

c) a Bizottság 2005/13/EK irányelve (2005. február 21.) a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos 2000/25/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv módosításáról, valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyásával kapcsolatos 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról;

d) a Bizottság 2005/21/EK irányelve (2005. március 7.) a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 72/306/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;

e) a Bizottság 2005/49/EK irányelve (2005. július 25.) a gépjárművekben jelentkező rádiózavarokra (elektromágneses összeférhetőségre) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való igazításuk érdekében történő módosításáról;

f) a Bizottság 2005/67/EK irányelve (2005. október 18.) a mezőgazdasági- vagy erdészeti traktorok alkalmassá tételük érdekében való típusjóváhagyására vonatkozóan a 86/298/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének, a 87/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., II. és III. mellékletének módosításáról;

g) a Tanács 2005/673/EK határozata (2005. szeptember 20.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló:

a) 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet A. függelékének A/10., A/11. és A/46. melléklete, és C. függelékének C/12., C/20. és C/22. melléklete;

b) 44/2001. (XII. 18.) KöVIM rendelet 26. számú melléklete (C/12. mod) és 31. számú melléklete II. részének 3.2. és 5. pontja, valamint a 32. számú melléklete II. részének 3.2. és 5. pontja;

c) 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 6. számú melléklete;

d) 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és 3. számú melléklete;

e) 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet 4. §-ának 10., 11., 45., 85., 87., 94. és 98. pontja, 5. §-ának (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete.

Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez

1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

„

Az egyes járműalkatrészekre, tartozékokra, járműtulajdonságokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

1. A járművek meghatározott tulajdonságainak, valamint az alkatrészeknek, az önálló műszaki egységeknek, a pótalkatrészeknek és a tartozékoknak meg kell felelniük:

– a rendelet A., B. és C. Függelékeinek mellékleteiben, illetőleg

– a Magyar Köztársaság által elfogadott ENSZ-EGB előírásokban

foglalt jóváhagyási követelményeknek az e melléklet táblázataiban (a továbbiakban: táblázat) foglaltak szerint.

2. Az egyes jóváhagyási követelmények meghatározott változata a járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének az engedélyezése során a táblázatban foglalt érvényességi határidőig fogadható el, azonban erre vonatkozóan az ER.-ben, valamint a Függelékekben meghatározott átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

3. A táblázatban szereplő módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírások egyenértékűek az azonos sorban feltüntetett MR. függelék/melléklet követelményeivel. A feltüntetettnél magasabb módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyás a megfelelőség igazolására szintén egyenértékűnek tekintendő a táblázatban feltüntetett módosítási számú jóváhagyással.

4. További értelmező rendelkezések a melléklethez és a jóváhagyási előírások alkalmazásához:

– e mellékletnek nem tárgya a nemzetközi jóváhagyások Magyar Köztársaság által történő kiadása, ugyanakkor a melléklet értelemszerűen alkalmazandó részegységek magyarországi hatályú jóváhagyására, ideérteve a pótalkatrészek minősítési eljárását is, amennyiben azok alapja az 1. vagy 2. táblázatban szereplő valamely előírás;

– a vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek körét a rendelet 9. § (4) bekezdés szabályozza;

– a részegységek egyedi eljárásban való jóváhagyása nem lehetséges;

– az 1. táblázatban ún. "műszaki terület" ("műszaki terület": a szakmai szabályozás műszaki tartalma szerint egy csoportba tartozó, együttesen önálló követelményrendszert alkotó szabályozások) szerinti csoportosításban található a vonatkozó Közösségi irányelvek rövid megnevezése, a rendelet A., B. és C. függelékei ezen irányelveken alapuló mellékleteinek és – ha vannak – az egyenértékű ENSZ-EGB előírások megnevezése;

– egy meghatározott műszaki területen az egyenértékű nemzetközi jóváhagyások bármelyike elfogadható;

– a 2. számú táblázat olyan ENSZ-EGB előírások alkalmazási kötelezettségéről rendelkezik, amelyek műszaki területére vonatkozóan nincs rendelkezés az 1. számú táblázatban. Ugyanakkor azonban itt találhatók olyan ENSZ-EGB előírások is, melyek érvényes jóváhagyási jel megléte esetén szintén elfogadhatók az 1. táblázatban meghatározott műszaki területen;

– Egyes – *-gal megjelölt – ENSZ-EGB előírások az adott műszaki területhez tartozó Közösségi irányelv követelmény-rendszerének körülhatárolt részhalmazát képezik. Ezesetben az adott ENSZ-EGB jóváhagyás a szükséges kiegészítő jóváhagyással, vagy vizsgálati eredményekkel társítva fogadható el.

5. Az 1. és 2. táblázatban szereplő előírások alkalmazási kötelezettsége eljárásfüggő, amelyre a táblázat fejlécében feltüntett "A", illetőleg "B" jel utal a következők szerint:

A.) Az előírások alkalmazása kötelező teljes járművek és részegységeik magyarországi típusjóváhagyása, teljes járművek sorozat forgalomba helyezése engedélyezésének eljárása (a továbbiakban: típusjóváhagyási eljárások) és a járművek típusjóváhagyási eljárás alapján történő első forgalomba helyezése során (+ jel).

B.) Az előírások alkalmazása kötelező

– a típusjóváhagyással nem rendelkező egyedileg importált teljes járművek,

– összeépített, valamint egyedileg és kis sorozatban gyártott járművek

hazai első forgalomba helyezésének egyedi eljárásban történő engedélyezése során (+ jel).

A – jel azt mutatja, hogy az adott előírás alkalmazása az illető eljárásban nem kötelező, azonban azt a megfelelőség megállapítására iránymutatónak kell tekinteni. Nemzetközi előírás hiányában az MR. vonatkozó rendelkező részét kell alkalmazni, ha van ilyen. Üres mezők utalnak a nem értelmezett esetekre, valamint arra, ha a jelzett előírás változatnak való megfelelőség teljes jármű valamely jóváhagyási eljárásában nem fogadható el.

6. Az alkalmazási kötelezettség járműkategóriához történő hozzárendelése (tárgyi hatály) az egyes mellékletek hatályáról rendelkező részben található. Egyes előírások tárgyi hatálya és követelményrendszere a kategóriákon belüli további megkülönböztető jegyek függvénye.

Mindazonáltal:

- az A. Függelék mellékletei az M és N kategóriájú gépkocsikra és azok O kategóriájú pótkocsijaira,

- a B. Függelék mellékletei az L kategóriájú járművekre (két- és háromkerekű motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, könnyű négykerekű motoros járművekre),

- a C. Függelék mellékletei a T kategóriájú traktorokra

vonatkoznak.

A rendelet bizonyos járműfajtákra meghatározhat olyan követelményeket, melyek szintén a függelékek mellékleteiben találhatók.

Az M1 gépkocsi kategória jóváhagyási kötelezettségei az 1. táblázatnak a rendelet A függelékéhez tartozó soraiban egybevágnak e kategória már bevezetett európai típusbizonyítványának tartalmi követelményeivel. Külön oszlop mutatja az egyéb kategóriák típusjóváhagyási eljárásában alkalmazandó hazai jóváhagyási kötelezettségeket. Egyedi jóváhagyási eljárásban nincs kategória szerinti megkülönböztetés.

7. Azt, hogy az adott műszaki területen feltüntetett egy, vagy több előírás járműtulajdonságra, alkatrészre, önálló műszaki egységre, annak beépítésére, vagy pótalkatrészre (illetve adott esetben többre ezek közül) vonatkozik-e, az illető előírás tartalmazza. Teljes jármű jóváhagyása minden esetben magában foglalja a beépítést is, amennyiben erre az alternatív előírások bármelyike külön rendelkezés(eke)t tartalmaz, viszont értelemszerűen nem foglal magában pótalkatrészekre vonatkozó előírásokat.

1. számú táblázat

Jóváhagyási kötelezettségek

1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI
KÖTELEZETTSÉGEK

MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB			Alkalmazási kötelezettség⁽¹⁾
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszáma	alap- irányelv	legutóbbi módosító irányelv	előírás	módo- sítási sorozat		típus- jóvá- hagyási eljárás- ban M1 kate- gória	típus- jóvá- hagyási eljárás- ban M2, M3, N, O kate- gória	egyedi engedé- lyezési eljárás- ban
A/1.	70/157	99/101	51	02	Zajszint és kipufogó-berendezések	+	+	+
A/1.	70/157	99/101	59	00	Pótalkatrész kipufogóberendezés	+	-
A/2.	70/220	2003/76	83	05	Károsanyag-kibocsátás	+	+	+
A/3.	70/221	2000/8	58	01	Tüzelőanyag-tartály és aláfutásgátló	+	+	-
A/4.	70/222	-	-	-	Hátsó rendszámtábla elhelyezése	+	+	+
A/5.	70/311	99/7	79	01	Kormányberendezés	+	+	-
A/6.	70/387	2001/31	11	02	Ajtózárak és zsanérok	+	+	-
A/7.	70/388	87/354	28	00	Hangjelző berendezések	+	+	+
A/8.	71/127	2003/97	46	02	Visszapillantó tükrök	+	+	+
A/9.	71/320	2002/78	13	09	Fékezési tulajdonságok	+	+	+
A/9.	71/320	2002/78	90	01	Pótalkatrész-fékbetét	+	+
A/10.	72/245	2004/104 2005/49	10	02	Elektromágneses összeférhetőség	+	+	-
A/11.	72/306	2005/21	24	03	Dízelmotorok kipufogógázai	+	+	+
A/12.	74/60	2000/4	21	01	Belső felszerelés kialakítása	+	-	-
A/13.	74/61	95/56	18	03	Illetéktelen használat elleni védelem Riasztóberendezések	+	-	-
A/13.	74/61	95/56	97	01	Illetéktelen használat elleni védelem Riasztóberendezések	+	-	-
A/14.	74/297	91/662	12	03	Belső szerelvények kialakítása (kormánynak ütközés)	+	-	-
A/15.	74/408	96/37	17	07	Ülésszilárdság	+	+	-
A/16.	74/483	79/488	26	03	Kinyúló részek	+	-	-
A/17.	75/443	97/39	39	00	Sebességmérő és hátramenet	+	+	-
A/18.	76/114	78/507	-	-	Gyári tábla	+	+	+
A/19.	76/115	96/38	14	06	Biztonsági öv bekötése	+	+	-
A/20.	76/756	97/28	48	02	Világítóberendezések	+	+	-
A/21.	76/757	97/29	3	02	Fényvisszaverők	+	+	+
A/22.	76/758	97/30	7 87 91	02 00 00	Helyzetjelző és féklámpa Nappali menetlámpa Méretjelző	+	+	+
A/23.	76/759	99/15	6	01	Irányjelző	+	+	+
A/24.	76/760	97/31	4	00	Hátsó rendszámtábla megvilágítása	+	+	+
A/25.	76/761	99/17	1	02	Fényszórók	+	+	+
			5	02	Aszimmetrikus fényszórók (Sealed Beam)
			8	05	Halogén izzók
			20	03	H4 fényszórók
			31	02	Halogén sealed beam fényszórók
			37	03	Izzólámpák
			98	00	Fényszórók gázkisüléses fényforrással
			99	00	Gázkisüléses fényforrások
A/26.	76/762	99/18	19	02	Első ködfényszórók	+	+	+
A/27.	77/389	96/64	-	-	Elvontató berendezés	+	+	-
A/28.	77/538	99/14	38	00	Hátsó ködfényszórók	+	+	+
A/29.	77/539	97/32	23	00	Hátrameneti (tolató-) lámpák	+	+	+
A/30.	77/540	99/16	77	00	Parkolólámpa	+	+	+
A/31.	77/541	2000/3	16	04	Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek	+	+	+
A/32.	77/649	90/630	-	-	Látómező	+	-	-
A/33.	78/316	94/53	-	-	Működtető berendezések megjelölése, ellenőrző lámpák	+	+	-
A/34.	78/317		-	-	Jég- és páramentesítő rendszerek	+	-	-
A/35.	78/318	94/68	-	-	Ablaktörlő-mosó berendezések	+	-	-
A/36.	2001/56		-	-	Fűtés	+	-	-
A/37.	78/549	94/78	-	-	Kerékburkolat	+	-	-
A/38.	78/932	87/354	17	07	Ülés rögzítés	+ +	- -	- -
A/38.	78/932	87/354	25	04	Fejtámasz	+ +	- -	- -
A/39.	80/1268	2004/3	101	00	CO₂ kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás	+	+	+
A/40.	80/1269	1999/99	85	00	Motorteljesítmény mérés	+	-	-
A/41.	88/77	2001/27	49	03/04	Dízelmotor-emisszió	+	+	+
A/42.	89/297		73	00	Oldalvédelem aláesés ellen		+	-
A/43.	91/226		-	-	Felcsapódó víz elleni védelem		-	-
A/44.	92/21	95/48	-	-	Személygépkocsik tömege és méretei	+		-
A/45.	92/22	2001/92	43	00	Biztonsági üvegezés és üvegek	+	+	+
A/46.	92/23	2005/11	54	00	Gumiabroncsok és szerelhetőségük Gumiabroncsok Ideiglenes pótkerék	+	+	+
			30	02
			64	00
A/47.	92/24		89	00	Sebességkorlátozó készülék és beépítése		+	+
A/48.	97/27	2003/19	-	-	Tömeg, méret az M1-től különböző kategóriákban		+	-
A/49.	92/114				N kategóriájú járművek vezetőfülkéjében kinyúló részek		-	-
A/50.	94/20		55	01	Gépkocsik és pótkocsik kapcsolóberendezései és felszerelésük	+	+	-
A/51.	95/28		-	-	Beltéri anyagok égési tulajdonságai		-	-
A/52.	2001/85		66	00	Autóbuszokra vonatkozó követelmények		+	-
A/53.	96/79	1999/98	94	01	Homlokütközés	+		-
A/54.	96/27		95	02	Oldalról történő ütközés	+	-	-
A/56.	98/91		105	03	Veszélyes áru szállító gépkocsik és pótkocsijuk		+	-⁽²⁾
A/57.	2000/40		93	01	Mellső aláfutás elleni védelem		+	-
A/58.	2003/102		-	-	Gyalogosok védelme	+	+	-

Megjegyzés

(1) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatályba lépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó A. Függelék Mellékletben.

(2) A veszélyes árú szállító járművek ADR-vizsgálatának kötelezettségét ez a rendelkezés nem érinti.

1/B. táblázat

MOTORKERÉKPÁROKRA ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA
VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

MR	EK (EGK)				Műszaki terület	A	B
MR	EK (EGK)		ENSZ-	EGB		Alkalmazási kötelezettség (3)
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszáma	alap- irányelv	legutóbbi módosító irányelv	előírás	módo- sítási sorozat		típusjóvá- hagyási eljárásban	egyedi eljárásban
B/1.	93/14	-	78	02	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezései	+	+
B/2.	93/29	2000/74	60	00	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok jelző- és működtető berendezései ellenőrző lámpáinak jelölése	+	-
B/3.	93/30	-	28	00	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hangjelző berendezései	+	+
B/4.	93/31	2000/72	-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok támasztóberendezései	+	-
B/5.	93/32	99/24	-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó ülésének utaskapaszkodói és lábtartói	+	-
B/6.	93/33	99/23	62	00	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használattal elleni biztosító berendezései	+	-
B/7.	93/34	99/25	-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt adatai	+	-
B/8.	93/92	2000/73	53	01	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító és fényjelző berendezései	+	-
B/8.	93/92	2000/73	74	01		+	-
B/9.	93/93		-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömege és méretei	+	-
B/10.	93/94	99/26	-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó rendszámtáblájának helye	+	-
B/11.	95/1	2002/41	-	-	Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok maximális sebessége, motorteljesítménye és nyomatéka	+	-
B/12.	97/24	2002/51			Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tulajdonságai
1			30	02	Gumiabroncsok	+	+
			54	00	Haszongépjárművek gumiabroncsai
			64	00	Ideiglenes pótkerék
			75	00	Motorkerékpár gumiabroncsok
2			3	02	Fényvisszaverők	+	+
			19	02	Mellső ködlámpa
			20	03	Fényszóró H4 halogén izzóval
			37	03	Izzólámpák
			38	00	Hátsó ködlámpa
			50	00	Motorkerékpár lámpák
			56	01	Segédmotorkerékpár fényszóró
			57	02	Motorkerékpár fényszóró
			72	01	Motorkerékpár fényszóró halogén izzóval
			82	01	Segédmotorkerékpár fényszóró halogén izzóval
3			-		Kiálló élek	+	-
4			81	00	Visszapillantó tükör	+	+
5		2003/77	-		Levegőszennyezés	+	-
6			-		Üzemanyagtartály	+	-
7			-		Meg nem engedett beavatkozások	+	+
8			-		Elektromágneses összeférhetőség	+	-
9			-		Külső zaj	+	-
10			-		Vonóberendezés	+	-
11			16	04	Biztonsági öv bekötése	+	-
12			-	-	Biztonsági üveg, ablaktörlő és mosó, páramentesítő, stb.	+	-
B/13.	2000/7	-	39	00	Két- és háromkerekű motorkerékpárok sebességmérői	+	-

Megjegyzés

(3) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatályba lépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó B. Függelék Mellékletben.

1/C. táblázat

TRAKTOROKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

						A	B
MR	ENSZ-EGB		EK (EGK)		Műszaki terület	Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület) sorszáma	előírás	módo- sítási sorozat	alap- irányelv	utolsó módosító irányelv		típus- jóváhagyási eljárásban	egyedi eljárásban
C/1.	-	-	74/151	97/54	Traktorok meghatározott jellemzői és alkatrészei	+	-
C/2.	-	-	74/152	98/89	Traktorok legnagyobb tervezett sebessége és rakfelülete	+	-
C/3.	-	-	74/346	98/40	Traktorok visszapillantó tükrei	+	-
C/4.	-	-	74/347	97/54	Traktorok látómezője és ablaktörlői	+	-
C/5.	-	-	75/321	98/39	Traktorok kormányszerkezete	+	-
C/6.	-	-	75/322	2000/2	Traktorok rádiózavarszűrése	+	-
C/7.	-	-	75/323	-	A traktorok és a pótkocsik elektromos csatlakozójára vonatkozó követelmények	+	-
C/8.	-	-	76/432	97/54	Traktorok fékszerelvényei	+	-
C/9.	-	-	76/763	1999/86	Traktorok vezetőülése melletti pótülés	-	-
C/10.	-	-	77/311	2000/63	Traktorok vezetőire ható zajszint	+	-
C/11.	-	-	77/536	1999/55	Traktorok borulása elleni védőszerkezetek dinamikai vizsgálata	+	-
C/12.	96	01	77/537 2000/25	2005/13	A traktorok motorjának szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó követelmények	+	+⁽⁴⁾
C/13.	-	-	78/764	1999/57	Traktorok vezetőülése	-	-
C/14.	-	-	78/933	1999/56	Traktorok világító és fényjelző szerelvényei	+	-
C/15.	-	-	79/532	97/54	Traktorok világító és fényjelző szerelvényei	+	-
C/16.	-	-	79/533	1999/58	Traktorok vontató és hátrameneti berendezései	-	-
C/17.	-	-	79/622	1999/40	Traktorok borulásának hatása elleni védőszerkezetek statikai vizsgálata	+	-
C/18.	-	-	80/720	97/54	Traktorok vezetőüléseinek megközelítése, ajtók, ablakok	-	-
C/19.	-	-	86/297	97/54	Traktorokhoz alkalmazott leágazó meghajtások	-	-
C/20.	-	-	86/298	2005/67	Traktorok borulásának hatása elleni védőszerkezetek vizsgálata	+	-
C/21.	-	-	86/415	97/54	Traktorok kezelőelemeinek beépítése, elhelyezése, működtetése	-	-
C/22.	-	-	87/402	2005/67	Keskeny nyomtávú traktorok borulásának hatása elleni védőszerkezetek vizsgálata	+	-
C/23.	-	-	89/173	2000/1	Traktorok egyes alkatrészei és jellemzői	-	-

(4) A C/12. számú melléklet követelményeit csak új traktorok forgalomba helyezése esetén kell alkalmazni. Az egyes „szabályozási fokozatok” alkalmazására és az egyenértékűségekre vonatkozó rendelkezéseket a C/12. melléklet tartalmazza.

2. számú táblázat

További jóváhagyási kötelezettségek ENSZ-EGB előírások alapján

ENSZ-EGB			A	B
előírás száma	módosítási sorozata	Tárgya	Alkalmazási kötelezettség
			típus- jóvá- hagyási eljárás- ban	egyedi eljárásban
9	06	Háromkerekű járművek zaja	-	+
22	05	Bukósisak	+
27	03	Elakadást jelző háromszög	+
40	01	Motorkerékpárok Otto-motorja által kibocsátott szennyezés		+
41	03	Motorkerékpárok zaja	+	+
44	04	Biztonsági gyermekülés	+	-
47	00	Segédmotoros kerékpárok Otto-motorja által kibocsátott szennyezés		+
63	01	Segédmotoros kerékpárok zaja	-	+
67	01	Cseppfolyós-gázüzemű (LPG) gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezései	+	+
110	00	Sűrített földgáz üzemű (CNG) gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezései	-	+
115	00	A gépjárművekbe utólagosan beépíthető gáz-üzemanyagellátó (LPG és CNG) rendszerek (un.:retrofit előírás)	+	+

”

2. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez

[7/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez²]

A rendelet 16/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól mentesülő egyes anyagok és alkatrészek

Anyagok és alkatrészek	A mentesség alkalmazási területe és határideje	Megjelölendő, illetőleg azonosíthatóvá teendő a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) b) pontja alapján

Ólom, mint ötvöző elem

1. Acél járműgyártási célokra és galvanizált acél, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
2. a)Alumínium járműgyártási célokra, legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal b)Alumínium járműgyártási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal	2008. július 1.
3. Rézötvözet legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
4. Csapágycsészék és -perselyek	2008. július 1.

Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben

5.		Akkumulátorok		X
6.		Lengéscsillapítók		X
7. a)		Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a folyadékkezelésben és az erőátvitel-alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal	2006. július 1.
7. b)		Elasztomerek kötőanyagai az erőátvitel-alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
8.		Áramköri kártyák és más elektromos berendezések forrasztóanyaga		X⁽¹⁾
9.	A fékbetétek surlódó anyagában lévő réz, 0,4 tömegszázalékot meghaladó ólomtartalommal		2007. július 1.	X
10.	Szelepülések		A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motorok: 2007. július 1.
11. Elektromos alkatrészek, amelyek üveg vagy kerámia beágyazó-anyagokkeverékekben ólmot tartalmaznak, az izzók üvege és a gyújtógyertyák zománcozása kivételével				X⁽²⁾
12.	Robbanópatronok		A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművek esetén a cserére szánt robbanópatronok

Hat vegyértékű króm

13. a)	Korrózióvédő bevonatok	2007. július 1.
13. b)	A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokon és anyacsavarokon alkalmazott korrózióvédő bevonatok	2008. július 1.
14.	Lakóautók abszorpciós hűtőgépei		X

Higany

15.

Kisüléses lámpák és műszerfali kijelzők

Kadmium

16.	Alapozó kitt	2006. július 1.
17.	Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai	2008. december 31. után NiCd akkumulátorok forgalomba hozatala csak az ezen dátumot megelőzően forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeként megengedett	X
18.	A vezetéstámogató rendszerekben használt üvegmátrixok optikai komponensei	2007. július 1.	X

(1) Szétszerelés, ha a 11. bejegyzés tekintetében a 60 g/jármű átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártó soron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni.

(2) Szétszerelés, ha a 8. bejegyzés tekintetében 60 g/jármű átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártósoron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni. (a motorok piezoelektromos elemeitől eltérő alkatrészek esetében)

Megjegyzések:

– Az ólom, a hatvegyértékű króm és a higany esetében homogén anyagonként legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig homogén anyagonként legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett.

– A mentesség lejártának napjáig már forgalomba helyezett járművek alkatrészeinek újrafelhasználása korlátozás nélkül lehetséges, mivel ez nem tartozik a 16. § (1) bekezdés hatálya alá.

3. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez

[Az A. Függelék A/10. számú melléklete
a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez³]

A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó követelmények

A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE, AZ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK ÉS A MELLÉKLET RÉSZEI

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a gépkocsikra és a pótkocsikra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.1.1. A melléklet alkalmazási köre a járműbe történő beépítésre szolgáló alkatrészekre és önálló műszaki egységekre is kiterjed.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1 2006. január 1. napját követően a melléklet alkalmazási körébe tartozó járműtípus, alkatrész vagy önálló műszaki egység esetében az EK-típusjóváhagyás, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély kiadása – a 2005. december 31. napjáig hatályos követelmények mellett – az e mellékletben foglalt követelmények alapján is kérhető

2.2. 2006. július 1. napját követően a melléklet alkalmazási körébe tartozó új járműtípusra, valamint új típusú alkatrészre vagy önálló műszaki egységre az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek.

2.3. 2006. július 1. napján érvényességét veszti a járműhöz kiállított "Megfelelőségi nyilatkozat" és a "Műszaki adatlap", továbbá nem hozható forgalomba és nem helyezhető forgalomba az olyan új jármű, amelynek EK-típusjóváhagyását nem a mellékletben meghatározott követelmények alapján adták ki.

2.4 2009. január 1. napját követően az ezen mellékletben meghatározott, elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyása során.

2.5 2013. július 1. napját követően nem vehető nyilvántartásba, nem értékesíthető és nem helyezhető forgalomba a 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű.

A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

I. RÉSZ Követelmények, amelyeket a járműnek és a járműbe beépített elektromos/elektronikus részegységeknek ki kell elégíteni

1. függelék: Az ebben az mellékletben említett szabványok felsorolása

2. függelék: A járművek széles sávú referencia-határértékei

Antenna – jármű távolság: 10 m

3. függelék: A járművek széles sávú referencia-határértékei

Antenna – jármű távolság: 3 m

4. függelék: A járművek keskeny sávú referencia-határértékei

Antenna – jármű távolság: 10 m

5. függelék: A járművek keskeny sávú referencia-határértékei

Antenna – jármű távolság: 3 m

6. függelék: Elektromos/elektronikus részegység

Széles sávú referencia-határértékek

7. függelék: Elektromos/elektronikus részegység

Keskeny sávú referencia-határértékek

8. függelék: Minta az EK-típusjóváhagyás jelöléséhez

II.A. RÉSZ A jármű típusjóváhagyására vonatkozó adatlap

II.B. RÉSZ Az elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyására vonatkozó adatlap

III.A. RÉSZ Minta a típusjóváhagyási bizonyítványra

III.B. RÉSZ Minta a típusjóváhagyási bizonyítványra

III.C. RÉSZ Az I. rész 3.2.9. pontjára vonatkozó mintatanúsítvány

IV. RÉSZ Mérési módszer a járművekből leadott széles sávú elektromágneses kisugárzáshoz

V. RÉSZ Mérési módszer a járművekből leadott keskeny sávú elektromágneses kisugárzáshoz

VI. RÉSZ Vizsgálati módszer a járműveknek az elektromágneses sugárzással szembeni védettségéhez

VII. RÉSZ Mérési módszer az elektromos/elektronikus részegységekből leadott széles sávú elektromágneses kisugárzáshoz

1. függelék – 1. ábra: A szabadtéri vizsgálat helyszíne: Az elektromos/elektronikus részegységek vizsgálati területének határa.

Vízszintes szabad terület, elektromágneses visszaverő felületektől mentes

VIII. RÉSZ Mérési módszer az elektromos/elektronikus részegységekből leadott keskeny sávú elektromágneses kisugárzáshoz

IX. RÉSZ Vizsgálati módszer(ek) az elektromos/elektronikus részegységeknek az elektromágneses sugárzással szembeni védettségéhez

1. függelék – 1. ábra: 800 mm szalagvezető bemérés

1. függelék – 2. ábra: 800 mm szalagvezető méretek

2. függelék: Tipikus TEM-cella-méretek

X. RÉSZ Vizsgálati módszer(ek) az elektromos/elektronikus részegységeknek a tranziensekkel szembeni védettségéhez és tranziens kibocsátásához

I. RÉSZ

KÖVETELMÉNYEK, AMELYEKET A JÁRMŰNEK ÉS A JÁRMŰBE BEÉPÍTETT
ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKNEK KI KELL ELÉGÍTENI

1. A melléklet alkalmazási köre

Ez a melléklet az 1. pontban meghatározott járművek – amelyek járművek vagy pótkocsik, ahogy a járművek gyártója szállítja (a továbbiakban: járművek) –, valamint a járművekbe beépítésre szánt alkatrészek vagy önmagukban álló műszaki egységek elektromágneses összeférhetőségére vonatkozik.

Az alábbiakat szabályozza:

– A jármű közvetlen irányítását érintő, a működést befolyásoló, a vezető, az utas és más úthasználók védelmét érintő sugárzott és vezetett zavaroktól való mentesítésre vonatkozó követelményeket, valamint olyan zavaroktól való mentesítésre vonatkozó követelményeket, amelyek a vezető vagy más úthasználók megzavarását okozhatják;

– A nem kívánatos sugárzott vagy vezetett kibocsátások elnyomására vonatkozó követelményeket a saját vagy a közeli járművekben lévő elektromos vagy elektronikus berendezések tervezett használatának védelméhez, valamint az azokból a kiegészítő berendezésekből származó zavarok elnyomásához, amelyeket lehet, hogy utólag építettek be a járműbe.

2. Fogalom-meghatározások

2.1 Ezen melléklet alkalmazásában:

2.1.1 Az „elektromágneses összeférhetőség” a járműnek vagy alkatrész(ek)nek vagy önmagában álló műszaki egység(ek)nek azt a képességét jelenti, hogy kielégítően működik az elektromágneses környezetében anélkül, hogy megengedhetetlen elektromágneses zavarokat vinne be bármibe az említett környezetben.

2.1.2 Az „elektromágneses zavar” valamennyi olyan elektromágneses jelenséget jelenti, amely leronthatja a jármű közelében működtetett jármű vagy alkatrész(ek) vagy önmagában álló műszaki egység(ek) vagy bármely más eszköz vagy berendezési egység vagy rendszer teljesítményét. Az elektromágneses zavar lehet elektromágneses zaj, nemkívánatos jel vagy magának a terjedési közegnek a változása.

2.1.3 Az „elektromágneses védettség” a járműnek vagy alkatrész(ek)nek vagy önmagában álló műszaki egység(ek)nek azt a képességét jelenti, hogy a teljesítménye leromlása nélkül működik (meghatározott) elektromágneses zavarok jelenlétében, amelyek magukba foglalják a rádióadókból származó venni kívánt rádiófrekvenciás jeleket, vagy a jármű belsejében vagy kívül, a közelében működő ipari, tudományos, orvosi (ITO) készülékekből a sávon belül kiadott sugárzást is.

2.1.4 Az „elektromágneses környezet” egy adott helyen létező elektromágneses jelenségek összességét jelenti.

2.1.5 A „széles sávú sugárzás” olyan sugárzást jelent, amely nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint amekkora egy adott mérőberendezésé vagy vevőkészüléké (Rádiófrekvenciás zavarok nemzetközi különbizottsága (CISPR) 25, 2. kiadás).

2.1.6 A „keskeny sávú sugárzás” olyan sugárzást jelent, amely kisebb sávszélességgel rendelkezik, mint amekkora egy adott mérőberendezésé vagy vevőkészüléké (CISPR 25, 2. kiadás).

2.1.7 Az „elektromos/elektronikus rendszer” olyan elektromos és/vagy elektronikus eszköz(ök)et vagy eszközcsoport(ok)at jelent bármilyen kísérő elektromos összeköttetéssel együtt, amely(ek) a jármű részét képezi(k), de azokat nem arra szánták, hogy a járműtől különválasztva típusjóváhagyást kapjon (kapjanak).

2.1.8 Az „elektromos/elektronikus részegység” (ERE) olyan elektromos és/vagy elektronikus eszköz(ök)et vagy eszközcsoport(ok)at jelent, amely(ek)et arra szántak, hogy a jármű része(i) legyen(ek), és amely(ek) bármilyen kísérő elektromos összeköttetéssel és vezetékezéssel együtt egy vagy több pontosan meghatározott feladatot látnak el. Egy elektromos/elektronikus részegység (ERE) a gyártó vagy meghatalmazott képviselője kérésére akár „alkatrészként”, akár „önálló műszaki egységként” (ÖME) típusjóváhagyást kaphat (lásd az ER. A. Függelék 2. cikkét).

2.1.9 A „járműtípus” az elektromágneses összeférhetőséggel összefüggésben olyan járműveket jelent, amelyek nem különböznek alapvetően olyan tekintetben, mint:

2.1.9.1 a motortér külső főméretei és alakja;

2.1.9.2 az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezése és az általános vezetékezési elrendezés;

2.1.9.3 amelynek elsődleges anyaga a jármű kocsiszekrény – vagy burkolat – (ha alkalmazható) anyagából épül fel (például acél, alumínium vagy üvegszál kocsiszekrény burkolat). A különböző anyagú lemezek jelenléte nem változtatja meg a jármű típusát, feltéve, hogy a kocsiszekrény elsődleges anyaga változatlan. Mindazonáltal, az ilyen változatokat be kell jelenteni.

2.1.10 Az „elektromos/elektronikus részegység (ERE) típus” az elektromágneses összeférhetőséggel összefüggésben olyan elektromos/elektronikus részegységet jelent, amely nem különbözik az olyan alapvető szempontokban, mint:

2.1.10.1 az elektromos/elektronikus részegység által betöltött funkció;

2.1.10.2 az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezése, ha alkalmazható.

2.1.11 A „jármű-vezetékköteg” a tápfeszültség-, buszrendszer (pl. CAN – vezérlőelektronika területi hálózat), jel- vagy aktív antennakábeleket jelenti, amelyeket a jármű gyártója szerelt be.

2.1.12 A védettséggel összefüggő funkciók a következők:

a) A jármű közvetlen irányítására vonatkozó funkciók:

– leromlás vagy változás szerint: pl. motor, sebességváltó, fék, felfüggesztés, szervokormány, sebességkorlátozó eszközök,

– a vezető helyzetére gyakorolt hatás szerint: pl. ülés- vagy kormánykerék- helyzetbeállítás,

– a vezető látási viszonyaira gyakorolt hatás szerint: pl. tompított fény, szélvédőtörlő.

b) A vezető, az utas vagy más úthasználók védelmére vonatkozó funkciók:

– pl. légzsák- és biztonsági visszatartó rendszerek.

c) Funkciók, amikor a zavarok a vezető vagy más úthasználók zavarodottságát okozzák:

– optikai zavarok: pl. a következők helytelen működése: irányjelzők, féklámpák, hátsó körvonaljelző lámpák, hátsó helyzetjelző lámpa, fénysávok a vészhelyzeti rendszerhez, rossz információ a jelzőlámpa rendszertől, a funkciókra vonatkozó lámpák vagy kijelzők az a) vagy b) pontban, amelyek a vezető közvetlen látóterében figyelhetők meg,

– akusztikus zavarok: pl. lopásgátló riasztórendszer, kürt helytelen működése.

d) A jármű adatbuszának működőképességére vonatkozó funkciók:

– az adatátvitel blokkolása a jármű adatbusz rendszerében, amely az adatok továbbítására szolgál, biztosítani kell a többi, védettségre vonatkozó funkciók működését.

e) Olyan funkciók, amelyek zavarása befolyásolja a jármű állapotára vonatkozó adatokat: pl. regisztráló tachométer, kilométer-számláló.

2.1.13. 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülék”: a 2005/50/EK bizottsági határozat (*) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan radar, mely a határozat 4. cikkében előírt teljesítményelvárásoknak megfelel.

2.1.14. 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülék”: a 35/2004. (XII. 28.) IHM rendelet I. mellékletében meghatározott olyan radar, mely az ott előírt teljesítményelvárásoknak megfelel.

3. Típusjóváhagyási kérelem

3.1 A jármű típusjóváhagyása

3.1.1 A jármű-típusjóváhagyási kérelmet, tekintettel annak elektromágneses összeférhetőségére, az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének értelmében a jármű gyártója nyújtja be.

3.1.2 Az adatlap mintája a II.A. részben található.

3.1.3 A jármű gyártója összeállít egy kísérőjegyzéket, amely megnevezi a jármű összes lényeges elektromos/elektronikus rendszerét vagy elektromos/elektronikus részegységét (ERE), a kocsiszekrény modellt (⁴), a változatokat a kocsiszekrény anyagában (¹), az általános vezetékezési elrendezést, a motorváltozatokat, a balkormányos vagy jobbkormányos változatokat és a tengelytávolság-változatokat. A lényeges jármű elektromos/elektronikus rendszerek vagy elektromos/elektronikus részegységek azok, amelyek jelentős széles sávú vagy keskeny sávú sugárzást bocsáthatnak ki és/vagy azok, amelyek szerepet játszanak a jármű védettséggel összefüggésben álló funkcióival (lásd ezen melléklet 2.1.12 pontját).

3.1.4 Ebből a kísérőjegyzékből kiválasztanak egy tipikus járművet a vizsgálat céljára a gyártó és az illetékes hatóság közötti kölcsönös megállapodás alapján. Ez a jármű képviseli a járműtípust (lásd a II.A. Rész 1. függelékét). A jármű kiválasztása a gyártó által kínált elektromos/elektronikus rendszerek alapján történik. Az említett kísérőjegyzékből egy vagy több jármű választható ki a vizsgálat elvégzésére, ha a gyártó és az illetékes hatóság közötti kölcsönös megállapodással úgy vélik, hogy különböző elektromos/elektronikus rendszereket foglalnak magukba, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak a jármű elektromágneses összeférhetőségére az első tipikus járművel összehasonlítva.

3.1.5 A jármű(vek) 3.1.4 pont szerinti kiválasztása a ténylegesen gyártásra szánt jármű – elektromos/elektronikus rendszer kombinációkra korlátozódik.

3.1.6 A gyártó kiegészítheti a kérelmet egy jelentéssel azokról a vizsgálatokról, amelyeket már elvégeztek. A jóváhagyó hatóság felhasználhat bármely ilyen szolgáltatott adatot a típusjóváhagyási bizonyítvány kiállítás céljából.

3.1.7 Ha a típusjóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálat végzi el magát a vizsgálatot, akkor a jóváhagyandó típust képviselő járművet a 3.1.4 pont szerint át kell adni.

3.1.8 A jármű gyártójának nyilatkozatot kell átadnia a frekvenciasávokról, teljesítményszintekről, antennapozíciókról és beszerelési utasításokról az RF-adókészülékek üzembe állításához még akkor is, ha a jármű a típusjóváhagyás idején nincs felszerelve RF-adókészülékkel. Ennek az összes olyan mobil rádiószolgáltatást fel kell ölelnie, amelyeket rendes körülmények között járművekben használnak. Ezt az információt a típusjóváhagyást követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A járműgyártóknak bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az ilyen adókészülékek nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a jármű teljesítményére.

3.2 Az elektromos/elektronikus részegységek (ERE) jóváhagyása

3.2.1 Ezen melléklet alkalmazhatósága az elektromos/elektronikus részegységekre:

3.2.2 Az elektromos/elektronikus részegységnek az elektromágneses összeférhetőségét figyelembe vevő típusjóváhagyása iránti kérelmet az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a jármű gyártója vagy az elektromos/elektronikus részegység gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.3 Az adatlap mintája a II.A. Részben található.

3.2.4 A gyártó kiegészítheti a kérelmet egy jelentéssel azokról a vizsgálatokról, amelyeket már elvégeztek. A jóváhagyó hatóság felhasználhat bármely ilyen szolgáltatott adatot a típusjóváhagyási bizonyítvány kiállítása céljából. A járműbe való beépítésre szánt berendezések esetében a gyártó kiegészítheti a kérelmet az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekkel⁵ összhangban a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával, az EMK vizsgálati jelentéssel és a felhasználónak szánt utasítással, amely útmutatást ad az ilyen berendezésnek a járművekbe történő beépítéséhez.

3.2.5 Ha a típusjóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálat végzi el magát a vizsgálatot, akkor a jóváhagyandó típust képviselő elektromos/elektronikus részegység rendszer mintapéldányát ha szükséges, át kell adni, például az elrendezésben mutatkozó lehetséges változatokról, az alkatrészek számáról, az érzékelők számáról a gyártóval folytatott megbeszélés után. Ha a műszaki szolgálat szükségesnek tartja, egy további mintát választhat ki.

3.2.6 A mintán (mintákon) egyértelmű és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a gyártó márkanevét vagy védjegyét és a típus megnevezését.

3.2.7 Ahol alkalmazható, a használatra vonatkozó bármilyen korlátozást fel kell tüntetni. Valamennyi ilyen korlátozást a II.B. Részbe és/vagy a III.B. Részbe bele kell foglalni.

3.2.8 Azokhoz az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket tartalék alkatrészekként hoznak forgalomba, nincs szükség típusjóváhagyásra, ha egy azonosító számmal szembetűnő módon tartalék alkatrészként vannak megjelölve, és ha azonos és a megfelelő eredeti gyártóval (OEM – original equipment manufacturer) megegyező gyártótól származó részei egy már típusjóváhagyást kapott járműnek.

3.2.9 Azokhoz az alkatrészekhez, amelyeket értékesítés utáni berendezésként hoznak forgalomba és gépjárművekbe való beépítésre szánnak, nincs szükség típusjóváhagyásra, ha nem függenek össze védettséggel kapcsolatos funkciókkal (I. Rész, 2.1.12. pont). Ebben az esetben az elektromágneses öszeférhetőségről szóló külön jogszabály⁶ eljárásai szerinti megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadni. Az ilyen nyilatkozat részét kell képezze annak, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti ezen melléklet I. Része 6.5, 6.6, 6.8 és 6.9. pontjaiban előírt határértékeket.

Az ezen melléklet hatálybalépése utáni 4 éves átmeneti időszak alatt annak, aki az ilyen termék forgalomba hozásáért felelős, az összes vonatkozó információt és/vagy mintát be kell nyújtania a műszaki szolgálathoz, amely meghatározza, hogy a berendezés összefüggésben van-e a védettséggel, vagy sem. A felülvizsgálat eredménye 3 héten belül rendelkezésre áll, és nem igényel további vizsgálatot. Ugyanezen időszakon belül a műszaki szolgálat a III.C. Részben bemutatott példának megfelelő dokumentumot ad ki. A tagállamok ennek a mellékletnek a hatálybalépési időpontjától számított három évig jelentik a biztonsági alapon hozott valamennyi elutasítási esetet.

4. Típusjóváhagyás

4.1 Megközelítések a típusjóváhagyáshoz

4.1.1 Jármű típusjóváhagyása

A jármű típusjóváhagyásához a következő lehetséges megközelítések használhatók a jármű gyártójának legjobb belátása szerint.

4.1.1.1 Jármű-üzembeállítás jóváhagyása

A jármű-üzembeállítás megkaphatja a típusjóváhagyást közvetlenül e rész 6. bekezdésének vonatkozó részeiben meghatározott rendelkezéseket követve. Ha a jármű gyártója ezt a megközelítést választja, az elektromos/elektronikus rendszerek vagy részegységek külön vizsgálata nem szükséges.

4.1.1.2 A jármű típusjóváhagyása az egyedi elektromos/elektronikus részegységek vizsgálatával

A jármű gyártója megkaphatja a jóváhagyást, ha bebizonyítja a jóváhagyó hatóságnak, hogy az összes odatartozó (lásd e rész 3.1.3. pontját) elektromos/elektronikus rendszer vagy részegység egyénenként megkapta a jóváhagyást ezen melléklettel összhangban, és valamennyi hozzá tartozó feltétellel összhangban helyezték üzembe.

4.1.1.3 A gyártó, ha kívánja, megkaphatja az ezen melléklethez tartozó jóváhagyást, ha a járműnek nincs olyan típusú berendezése, amely a védettségi vagy sugárzáskibocsátási vizsgálat körébe tartozik. Az ilyen jóváhagyások nem igényelnek vizsgálatot.

4.1.2 Elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyása

A típusjóváhagyás megadható az olyan elektromos/elektronikus részegységre, amelyet vagy bármilyen járműtípusba kívánnak beépíteni (alkatrész-jóváhagyás), vagy az elektromos/elektronikus részegység gyártója által kért meghatározott járműtípusba vagy típusokba (önmagában álló műszaki egység jóváhagyása).

4.1.3 Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeket RF-adókészüléknek szántak, és amelyek még nem kaptak típusjóváhagyást egy járműgyártóval együtt, megfelelő üzembe állítási útmutatóval kell ellátni.

4.2 A típusjóváhagyás megadása

4.2.1 Jármű

4.2.1.1 Ha a jármű-mintapéldány kielégíti ezen melléklet követelményeit, az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése alapján, és ha alkalmazható, a 4. cikkének (4) bekezdése alapján megkapja az típusjóváhagyást.

4.2.1.2 Az típusjóváhagyási bizonyítvány mintája a III.A. részben található.

4.2.2 Elektromos/elektronikus részegység

4.2.2.1 Ha az elektromos/elektronikus részegység mintapéldánya kielégíti ezen melléklet követelményeit, az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése alapján, és ha alkalmazható, a 4. cikkének (4) bekezdése alapján megkapja a típusjóváhagyást.

4.2.2.2 Az típus-jóváhagyási bizonyítvány mintája a III.B. részben található.

4.2.3 A 4.2.1.2 vagy 4.2.2.2 pontban említett bizonyítvány kiállításához a jóváhagyást megadó tagállam illetékes hatósága felhasználhatja az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratórium által készített jelentést.

4.3 Módosítások a jóváhagyásokhoz

4.3.1 Az ezen melléklet szerint megadott jóváhagyásokhoz eszközölt módosítások esetében az ER. A. Függelék 5. cikkének a rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.3.2 Jármű-típusjóváhagyás módosítása elektromos/elektronikus részegység hozzáadásával vagy cseréjével.

4.3.2.1 Ha a jármű gyártója megkapta a jóváhagyást a jármű üzembeállításához, és egy kiegészítő vagy csere elektromos/elektronikus rendszert vagy részegységet kíván beépíteni, amely már ezen melléklet alapján jóváhagyást kapott, és amelyet a hozzá tartozó valamennyi feltétellel összhangban helyeznek üzembe, a jármű jóváhagyása további vizsgálat nélkül módosítható. A gyártás megfelelőségéhez a kiegészítő vagy csere elektromos/elektronikus rendszert vagy részegységet a jármű részének kell tekinteni.

4.3.2.2 Ha a kiegészítő vagy csere rész(ek) még nem kapott (kaptak) jóváhagyást ezen melléklet alapján, és ha vizsgálatot tartanak szükségesnek, a teljes járművet úgy ítélik meg, hogy eleget tesz, ha az új vagy megváltoztatott rész(ek)ről kimutatható, hogy eleget tesz(nek) a 6. bekezdés vonatkozó követelményeinek, vagy ha egy összehasonlító vizsgálatban az új részről kimutatható, hogy valószínűleg nem befolyásolja kedvezőtlenül a jármű típusmegfelelőségét.

4.3.3 Olyan használt elektromos/elektronikus részegységek hozzáadása, amelyek nem rendelkeznek típusjóváhagyással ezen melléklet szerint, mert az első üzembeállításuk idején nem volt szükség típusjóváhagyásra, nem érvénytelenítik a típusjóváhagyást, ha az ilyen használt elektromos/elektronikus részegységek üzembeállítását a gyártójuk – és a jármű gyártója – előírásai szerint végzik.

5. Jelölés

5.1 Minden elektromos/elektronikus részegységen, amely megegyezik egy, az ezen melléklet alapján jóváhagyott típussal, EK-típus-jóváhagyási jelölést kell elhelyezni.

5.2 Az EK-típus-jóváhagyási jelölés a következőkből áll:

az „e” nyomtatott kisbetűt körbevevő négyszög, amelyet annak a tagállamnak a megkülönböztető száma követ, amelyik megadta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást:

1 Németország részére

2 Franciaország részére

3 Olaszország részére

4 Hollandia részére

5 Svédország részére

6 Belgium részére

7 Magyarország részére

8 a Cseh Köztársaság részére

9 Spanyolország részére

11 az Egyesült Királyság részére

12 Ausztria részére

13 Luxembourg részére

17 Finnország részére

18 Dánia részére

20 Lengyelország részére

21 Portugália részére

23 Görögország részére

24 Írország részére

26 Szlovénia részére

27 Szlovákia részére

29 Észtország részére

32 Lettország részére

36 Litvánia részére

49 Ciprus részére

50 Málta részére

A négyszög közelében az ER. A. Függelék A/7. számú. mellékletében említett típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt „alap jóváhagyási szám” van, amelyet az ezen mellékletnek a legutolsó nagyobb technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölő két számjegy előz meg. A módosítás sorozatszámát és a bizonyítványon feltüntetett alkatrész-típusjóváhagyási számot egy szóköz választja el. Ebben a mellékletben a sorozatszám 03.

5.3 Az EK-típusjóváhagyási számot az elektromos/elektronikus részegység fő részére (pl. az elektronikus vezérlőegységre) kell ráerősíteni olyan módon, hogy tisztán olvasható és letörölhetetlen legyen.

5.4 Az EK-típusjóváhagyási számra egy példát a 8. függelék mutat be.

5.5 Nincs szükség jelölésre az olyan elektromos/elektronikus rendszerekhez, amelyek az ezen melléklet szerint jóváhagyott járműtípusba vannak beépítve, valamint a 3.2.8. bekezdésben körülírt tartalék-alkatrészekhez.

5.6 Az elektromos/elektronikus részegységeken az 5.3. bekezdésnek megfelelően elhelyezett jelöléseknek nem szükséges láthatónak lenniük, ha az elektromos/elektronikus részegység járműbe van beszerelve.

6. Előírások

6.1 Általános előírás

6.1.1 A járművet és annak elektromos/elektronikus rendszerét (rendszereit) vagy részegységét (részegységeit) úgy kell megtervezni, kialakítani és beszerelni, hogy a jármű – rendes használati körülmények között – eleget tegyen ezen melléklet követelményeinek.

6.1.1.1 A járművet a kibocsátott sugárzás és a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából vizsgálatnak kell alávetni. A jármű-típusjóváhagyáshoz nincs szükség a vezetett sugárzás vagy vezetett zavarokkal szembeni védettség szempontjából végzett vizsgálatokra.

6.1.1.2 Az elektromos/elektronikus részegység(ek)et a kibocsátott és vezetett sugárzás, valamint a sugárzott és vezetett zavarokkal szembeni védettség szempontjából vizsgálatnak kell alávetni.

6.1.2 A vizsgálat előtt a műszaki szolgálatnak vizsgálati tervet kell készítenie a gyártóval egyetértésben, amely legalább az üzemmódot, az indukált funkció(ka)t, a monitorozott funkció(ka)t és az előirányzott kisugárzásokat tartalmazza.

6.2 A járművekből származó széles sávú elektromágneses sugárzásra vonatkozó előírások

6.2.1 Mérési módszer

A típusát képviselő jármű által létrehozott elektromágneses sugárzást a IV. részben leírt módszer alkalmazásával kell mérni. Ezt a mérési módszert a jármű gyártója a műszaki szolgálattal összhangban határozza meg.

6.2.2 A jármű széles sávú típusjóváhagyási határértékei

6.2.2.1 Ha a méréseket a IV. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármű és az antenna között 10,0 ± 0,2 m térközt alkalmazva, a határérték 32 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 32–43 dB μV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 2. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 43 dB μV/m értéken állandó marad.

6.2.2.2 Ha a méréseket a IV. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármű és az antenna között 3,0 ± 0,05 m térközt alkalmazva, a határérték 42 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 42–53 dB μV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 3. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 53 dB μV/m értéken állandó marad.

6.2.2.3 A típusát képviselő jármű esetében a dB μV/m egységben kifejezett mért értékeknek a típus-jóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.

6.3 A járművekből származó keskeny sávú elektromágneses sugárzásra vonatkozó előírások.

6.3.1 Mérési módszer

A típusát képviselő jármű által létrehozott elektromágneses sugárzást az V. részben leírt módszer alkalmazásával kell mérni. Ezt a jármű gyártója a műszaki szolgálattal összhangban határozza meg.

6.3.2 A jármű keskeny sávú típus-jóváhagyási határértékei

6.3.2.1 Ha a méréseket az V. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármű és az antenna között 10,0 ± 0,2 m térközt alkalmazva, a határérték 22 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 22–33 dB μV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 4. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 33 dB μV/m értéken állandó marad.

6.3.2.2 Ha a méréseket az V. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármű és az antenna között 3,0 ± 0,05 m térközt alkalmazva, a határérték 42 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 32–43 dB μV/m a75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 5. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 43 dB μV/m értéken állandó marad.

6.3.2.3 A típusát képviselő jármű esetében a dB μV/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.

6.3.2.4 Az e rész 6.3.2.1, 6.3.2.2 és 6.3.2.3 pontjában meghatározott határértékek ellenére, ha az V. rész 1.3 pontjában leírt kezdeti lépés ideje alatt a jármű rádióadó antennájánál mért jel térerőssége kisebb, mint 20 dB μV/m a 76–108 MHz frekvenciatartományban egy átlagos mérőérzékelővel mérve, akkor a járművet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a keskeny sávú kisugárzás határértékeinek, és nincs szükség további vizsgálatra.

6.4 A jármű elektromágneses sugárzással szembeni védettségének előírásai.

6.4.1 Mérési módszer

A típusát képviselő jármű elektromágneses sugárzással szembeni védettségét a VI. részben leírt módszer szerint kell vizsgálni.

6.4.2 A járművédettség típus-jóváhagyási határértékei.

6.4.2.1 Ha a vizsgálatot a VI. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a térerősségnek 30 V/m eff értékűnek kell lennie a 20–2 000 MHz frekvenciasáv 90%-ában, és legalább 25 V/m eff értékűnek a teljes 20–2 000 MHz frekvenciasávban.

6.4.2.2 A típusát képviselő járművet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a védettség követelményeinek, ha a VI. résszel összhangban végrehajtott vizsgálatok ideje alatt nem következett be romlás a „védettséggel összefüggő funkciókban”.

6.5 Az elektromos/elektronikus részegységek által keltett széles sávú elektromágneses zavarokra vonatkozó előírások.

6.5.1 Mérési módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység mérését a VII. részben leírt módszer szerint kell végezni.

6.5.2 Az elektromos/elektronikus részegység széles sávú típusjóváhagyási határértékei

6.5.2.1 Ha a méréseket a VII. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a határérték 62–52 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 30 MHz fölötti frekvenciákkal, és 52–63 dB μV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 6. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 63 dB μV/m értéken állandó marad.

6.5.2.2 A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység esetében a dB V/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.

6.6 Az elektromos/elektronikus részegységek által keltett keskeny sávú elektromágneses zavarokra vonatkozó előírások.

6.6.1 Mérési módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység mérését a VIII. részben leírt módszer szerint kell végezni.

6.6.2 Az elektromos/elektronikus részegység keskeny sávú típusjóváhagyási határértékei.

6.6.2.1 Ha a méréseket a VIII. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a határérték 52–42 dB μV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 30 MHz fölötti frekvenciákkal, és 42–53 dB μV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 7. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 53 dB μV/m értéken állandó marad.

6.6.2.2 A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység esetében a dB V/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.

6.7 Az elektromos/elektronikus részegységek elektromágneses sugárzással szembeni védettségének előírásai.

6.7.1 Vizsgálati módszer(ek)

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegységek elektromágneses sugárzással szembeni védettségét a IX. részben leírtak közül választott módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni.

6.7.2 Az elektromos/elektronikus részegység védettségén típusjóváhagyási határértékei

6.7.2.1 Ha a vizsgálatot a IX. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a védettségi vizsgálat szintjei 60 V/m a 150 mm-es szalagvezető vizsgálati módszerhez, 15 V/m a 800 mm-es szalagvezető vizsgálati módszerhez, 75 V/m a TEM-cella vizsgálati módszerhez, 60 mA a térfogati áram betáplálás (BCI) vizsgálati módszerhez és 30 V/m a szabad tér vizsgálati módszerhez a 20–2 000 MHz frekvenciasáv 90%-ában, valamint legalább 50 V/m a 150 mm-es szalagvezető vizsgálati módszerhez, 12,5 V/m a 800 mm-es szalagvezető vizsgálati módszerhez, 62,5 V/m a TEM cella vizsgálati módszerhez, 50 mA a térfogati áram betáplálás (BCI) vizsgálati módszerhez és 25 V/m a szabad tér vizsgálati módszerhez a teljes 20–2 000 MHz frekvenciasávban.

6.7.2.2 A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegységet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a védettség követelményeinek, ha a IX. résszel összhangban végrehajtott vizsgálatok ideje alatt nem következett be romlás a „védettséggel összefüggő funkciókban”.

6.8 A tápvezetékben vezetett tranziens zavarokkal szembeni védettségre vonatkozó előírások.

6.8.1 Vizsgálati módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység védettségét az ISO 76372:DIS2002 szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelően, az 1. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel.

1. táblázat: Az elektromos/elektronikus részegység védettsége

Vizsgálati impulzus szám	Védettség vizsgálati szint	Működési állapot a rendszerekhez
Vizsgálati impulzus szám	Védettség vizsgálati szint	Funkciókkal kapcsolatos védettségre vonatkozó	Funkciókkal kapcsolatos védettségre nem vonatkozó
1	III	C	D
2a	III	B	D
2b	III	C	D
3a/3b	III	A	D
4	III	B (elektromos/elektronikus részegységekre, amelyeknek a motor indítási szakasza idején működőképesnek kell lenni) C (más elektromos/elektronikus részegységek esetén)

6.9 A vezetett zavar kisugárzásra vonatkozó előírások

6.9.1 Mérési módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység kisugárzását az ISO 76372:DIS2002 szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelően, a 2. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel.

2. táblázat: Maximális megengedett impulzusamplitúdó

Az impulzus amplitúdó polaritása	Maximális megengedett impulzusamplitúdó
Az impulzus amplitúdó polaritása	Jármű 12 V-os rendszerekkel	Jármű 24 V-os rendszerekkel
Pozitív	+ 75	+ 150
Negatív	– 100	– 450

7. A gyártás megfelelősége

7.1 A gyártási megfelelőség biztosításához intézkedéseket kell tenni az ER. A. Függelék 10. cikkében meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

7.2 A gyártási megfelelőséget, figyelemmel a jármű vagy az önmagában álló műszaki egység elektromágneses összeférhetőségére, ezen melléklet III A és/vagy III B részében közzétett típus-jóváhagyási bizonyítvány(ok)ban leírt adatok alapján, ahogy megfelelő, ellenőrizni kell.

7.3 Ha a hatóság nincs megelégedve a gyártó revíziós eljárásával, akkor az ER A. Függelék A/10 mellékletének 3.3 és 3.4 pontjait, valamint az alábbi 7.3.1 és 7.3.2 pontokat kell alkalmazni.

7.3.1 Ha sorozatból vett jármű, alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység megfelelőségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek a széles sávú kibocsátott sugárzások és keskeny sávú kibocsátott sugárzások vonatkozásában, ha a mért szintek 4 dB (60%) értéknél nagyobb mértékben nem haladják meg a 6.2.2.1, 6.2.2.2, 6.3.2.1, 6.3.2.2, 6.3.2.4, 6.5.2.1 és 6.6.2. pontokban előírt típusjóváhagyási határértékeket (ahogy megfelelő).

7.3.2 Ha sorozatból vett jármű, alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység megfelelőségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek az elektromágneses sugárzással szembeni védelem vonatkozásában, ha a jármű, alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység semmilyen romlást sem mutat a „védettséggel összefüggő funkciók” teljesítményében, amikor a jármű, alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység a VI. rész 2. bekezdésében meghatározott állapotban van, és V/m vagy mA egységben kifejezett térerő vagy áram hatása alá kerül, egészen az e rész 6.4.2.1 és 6.7.2. pontjaiban előírt típusjóváhagyási határértékek 80%-áig, ahogy megfelelő.

7.3.3 Ha sorozatból vett alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység megfelelőségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek a vezetett zavarok és kibocsátott sugárzás vonatkozásában, ha az alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység semmilyen romlást sem mutat a „védettséggel összefüggő funkciók” teljesítményében, egészen a 6.8.1. pontban megadott szintekig, és nem haladja meg a 6.9.1 pontban megadott szinteket.

8. Kivételek

8.1 Ha a jármű vagy az elektromos/elektronikus rendszer vagy részegység nem foglal magában 9 kHz-nél nagyobb üzemi frekvenciájú elektronikus oszcillátort, azt úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz az I. rész 6.3.2. vagy 6.6.2. pontja, valamint az V. és VIII. rész követelményeinek.

8.2 Azokat a járműveket, amelyek nem rendelkeznek „védettséggel összefüggő funkciójú” elektromos/elektronikus rendszerekkel, nem szükséges vizsgálni a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az ezen melléklet I. része 6.4. pontjában és a VI. részében előírt követelményeknek.

8.3 Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeknek nincs védettséggel összefüggő funkciójuk, nem szükséges vizsgálni a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az ezen melléklet I. része 6.7. pontjában és a IX. részében előírt követelményeknek.

8.4 Elektrosztatikus kisülés

A gumiabroncsokkal felszerelt járművek esetében a jármű kocsiszekrényét elektromosan szigetelt szerkezetnek kell tekinteni. Jelentős elektrosztatikus erő a jármű külső környezetéhez viszonyítva csak abban a pillanatban keletkezik, amikor az utas beszáll a járműbe vagy kiszáll belőle. Mivel a jármű ezekben a pillanatokban egy helyben áll, elektrosztatikus kisülés szempontjából nincs szükség típus-jóváhagyási vizsgálatra.

8.5 Vezetett kisugárzás

Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeket nem kell ki- és bekapcsolni, nem tartalmaznak kapcsolókat vagy nem foglalnak magukban induktív terhelést, nem szükséges vezetett kisugárzás szempontjából vizsgálni, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az e rész 6.9. pontjában előírt követelményeknek.

8.6 A vevőkészülékek nem kielégítő működése a védettségi vizsgálat ideje alatt, amikor a vizsgáló jel a vevőkészülék sávszélességén belül van (rádiófrekvenciás szelektív sáv) – ahogyan a különleges rádió-szolgáltatásokhoz/termékekhez a harmonizált EMK-standardban elő van írva, és amelynek az ajánlását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették –, nem szükségszerűen vezet meghibásodási ismérvhez.

8.7 A rádiófrekvenciás adókészülékeket az adás-üzemmódban kell vizsgálni. A kívánt sugárzások (pl. a rádiófrekvenciás adó-rendszerekből), amelyek a szükséges sávszélességből és a sávon kívülről származnak, elhanyagolhatók az ezen melléklet alkalmazásában. A káros sugárzások ezen melléklet tárgykörébe tartoznak ugyan, de azokat nem szükséges vizsgálni, ha az adókészülék rendelkezik a harmonizált szabványt alkalmazó külön jogszabály⁷ szerinti megfelelőségi nyilatkozattal.

8.7.1 „Szükséges sávszélesség”: egy adott sugárzási kategória esetén a frekvenciasávnak az a szélessége, amely éppen elégséges ahhoz, hogy biztosítsa az információ átvitelét az előírt sebességgel és minőségben a meghatározott feltételek között (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1152. sz.).

8.7.2 „Sávon kívüli sugárzás”: sugárzás közvetlenül a szükséges sávszélességen kívül fekvő frekvencián vagy frekvenciákon, amely a modulációs eljárásból származik, de nem foglalja magában a káros sugárzásokat (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1144. sz.).

8.7.3 „Káros sugárzás”: minden modulációs eljárásban vannak járulékos, nemkívánatos jelek. Ezek a „káros sugárzások” címszó alatt foglalhatók össze. A káros sugárzások olyan frekvencián vagy frekvenciákon jönnek létre, amelyek kívül vannak a szükséges sávszélességen, és olyan jelszinten, amely a megfelelő információátvitel befolyásolása nélkül csökkenthető. A káros sugárzások magukba foglalják a harmonikus sugárzásokat, parazitasugárzásokat, a keresztmoduláció eredményeit és a frekvenciaátalakítás eredményeit, de nem tartalmazzák a sávon kívüli sugárzásokat (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1145. sz.).

1. függelék

Az ebben a mellékletben említett szabványok felsorolása

1. CISPR 12 „Járművek, motorcsónakok és szikragyújtásos motorral hajtott eszközök, rádiózavar-jelleggörbék – Határértékek és mérési módszerek”, 5. kiadás, 2001

2. CISPR 16-1 „Előírások rádiózavar- és védettségmérő készülékekhez és módszerekhez – 1. rész: Rádiózavar- és védettségmérő készülékek”, 2. kiadás, 2002

3. CISPR 25 „Rádiózavar-jelleggörbék mérésének határértékei és mérési módszerei járművek fedélzetén használt vevőkészülékek védelméhez”, 2. kiadás, 2002

4. ISO 7637-1 „Közúti járművek – Vezetésből és csatolásból származó elektromos zavarok – 1. rész: Fogalommeghatározások és általános szempontok”, 2. kiadás, 2002

5. ISO 7637-2 „Közúti járművek – Vezetésből és csatolásból származó elektromos zavarok – 2. rész: Elektromos tranziens vezetése tápvezetékekben, csak 12 V vagy 24 V névleges tápfeszültségű járműveken”, 2. kiadás, 2004!

6. MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 „Általános követelmények vizsgáló és hitelesítő laboratóriumok illetékességéhez”

7. ISO 11451 „Közúti járművek – Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok – Járművizsgálati módszerek”

1. rész: Általános és fogalom-meghatározások (ISO DIS 11451-1:2003)

2. rész: Járművön kívüli sugárzóforrás (FDIS 11451-2:2004)

4. rész: Térfogati áram betáplálás (BCI) (ISO 11451-4: 1. kiadás 1995)

8. ISO 11452 „Közúti járművek – Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok – Alkatrészvizsgálati módszerek”

1. rész: Általános és fogalommeghatározások (ISO DIS 11452-1:2003)

2. rész: Elnyelő anyaggal bélelt kamra (ISO DIS 11452-2:2003)

3. rész: Transzverzális elektromágneses módus (TEM) cella (ISO 11452-3:3. kiadás 2001)

4. rész: Térfogatiáram-betáplálás (BCI) (ISO DIS 11452-4:2003)

5. rész: Szalagvezető (ISO 11452-5: 2. kiadás 2002)

9. ITU Rádiórendeletek, 2001. évi kiadás

2. függelék

A járművek széles sávú referencia-határértékei

Antenna–jármű távolság: 10 m

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 32	E = 32 + 15,13 log (F/75)	E = 43

95/54/EK − Járműből kibocsátott sugárzás határértéke
Széles sávú típus-jóváhagyási határérték − 10 m
Kvázi-csúcs mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd: I. rész, 6.2.2.1. szakasz

3. függelék

A járművek széles sávú referencia-határértékei

Antenna–jármű távolság: 3 m

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 42	E = 42 + 15,13 log (F/75)	E = 53

95/54/EK − Járműből kibocsátott sugárzás határértéke
Széles sávú típus-jóváhagyási határérték − 3 m
Kvázi-csúcs mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd: I. rész, 6.2.2.2. szakasz

4. függelék

A járművek keskeny sávú referencia-határértékei

Antenna–jármű távolság: 10 m

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 22	E = 22 + 15,13 log (F/75)	E = 33

95/54/EK − Járműből kibocsátott sugárzás határértéke
Keskeny sávú típus-jóváhagyási határérték − 10 m
Átlagoló mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd: I. rész, 6.3.2.1. szakasz

5. függelék

A járművek keskeny sávú referencia-határértékei

Antenna–jármű távolság: 3 m

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 32	E = 32 + 15,13 log (F/75)	E = 43

95/54/EK − Járműből kibocsátott sugárzás határértéke
Keskeny sávú típus-jóváhagyási határérték − 3 m
Átlagoló mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd I. rész, 6.3.2.2. szakasz

6. függelék

Elektromos/elektronikus részegység

Széles sávú referencia-határérték

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 62 – 25,13 log (F/30)	E = 52 + 15,13 log (F/75)	E = 63

95/54/EK − Elektromos/elektronikus részegységből kibocsátott sugárzás határértéke
Széles sávú típus-jóváhagyási határérték − 1 m
Kvázi-csúcs mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd: I. rész, 6.5.2.1. szakasz

7. függelék

Elektromos/elektronikus részegység Keskeny sávú referencia-határérték

E határértéke (dBμV/m) F frekvencián (MHz)
30–75 MHz	75–400 MHz	400–1 000 MHz
E = 52 – 25,13 log (F/30)	E = 42 + 15,13 log (F/75)	E = 53

95/54/EK − Elektromos/elektronikus részegységből kibocsátott sugárzás határértéke
Keskeny sávú típus-jóváhagyási határérték − 1 m
Átlagoló mérőérzékelő − 120 kHz sávszélesség

Frekvencia – megahertz – logaritmikus

Lásd: I. rész, 6.6.2.1. szakasz

8. függelék

Minta az EK-típusjóváhagyás jelöléséhez


	a ≥ 6 mm

Ha az elektromos/elektronikus részegységen a fenti EK-típusjóváhagyás-jelölés van feltüntetve, akkor az olyan eszköz, amelyet Németországban hagytak jóvá (e1) a 0148 alap jóváhagyási számon. Az első két számjegy (03) azt jelzi, hogy az eszköz eleget tesz a 2004/104/EK irányelvvel módosított 72/245/EGK irányelv követelményeinek.

A felhasznált számok csak jelzésértékűek.

II.A. RÉSZ

… sz. adatlap jármű típus-jóváhagyáshoz

A következő információt, ha alkalmazható, három példányban kell szolgáltatni, és magában kell foglalnia a tartalom felsorolását. Valamennyi rajzot a megfelelő méretarányban és elégséges részletességgel kell benyújtani, A4 méretű lapon vagy A4 formátumú iratgyűjtőben. A fényképeknek, ha vannak, elegendő részletet kell megmutatniuk.
Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önmagukban álló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, információt kell szolgáltatni azok teljesítményére vonatkozóan.

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2. Típus:

0.4. Járműkategória (^c):

0.5. A gyártó neve és címe:

A meghatalmazott képviselő (ha van) neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉNEK JELLEMZŐI

1.1. A mintapéldányjármű fényképe(i) és rajza(i):

1.6. A motor helyzete és elrendezése:

3. HAJTÓMŰ (^q)

3.1. Gyártó:

3.1.1. Gyári motorszám, ahogy a motoron fel van tüntetve:

3.2. Belsőégésű motor

3.2.1.1. Működési elv: pozitív gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (¹⁾

3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése:

3.2.4. Üzemanyag-ellátás

3.2.4.2. Üzemanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtás): igen/nem (¹⁾

3.2.4.2.9. Elektronikus vezérlő egység

3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok):

3.2.4.2.9.2. A rendszer leírása:

3.2.4.3. Üzemanyag befecskendezéssel (csak pozitív gyújtás): igen/nem (¹)

3.2.5. Elektromos rendszer

3.2.5.1. Névleges feszültség: …V, pozitív/negatív testelés (¹)

3.2.5.2. Generátor

3.2.5.2.1. Típus:

3.2.6. Gyújtás

3.2.6.1. Gyártmány(ok):

3.2.6.2. Típus(ok):

3.2.6.3. Működési elv:

3.2.15. Cseppfolyós gáz üzemanyag ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.2.15.2. Elektronikus motorkezelés vezérlő egység cseppfolyós gáz üzemanyag ellátáshoz

3.2.15.2.1. Gyártmány(ok):

3.2.15.2.2. Típus(ok):

3.2.16. Földgáz üzemanyag ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.2.16.2. Elektronikus motorkezelés vezérlő egység földgáz üzemanyag ellátáshoz

3.2.16.2.1. Gyártmány(ok):

3.2.16.2.2. Típus(ok):

3.3. Elektromos motor

3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés):

3.3.1.2. Üzemi feszültség:

3.9. GÁZÜZEMŰ MOTOROK (eltérő módon elrendezett rendszerek esetében egyenértékű információ szolgáltatása)

3.9.7. Elektronikus vezérlőegység (ECU)

3.9.7.1. Gyártmány(ok):

3.9.7.2. Típus(ok):

4. SEBESSÉGVÁLTÓ MŰ (^v)

4.2. Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos, stb.):

4.2.1. Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

6. FELFÜGGESZTÉS

6.2.2. Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

7. KORMÁNYMŰ

7.2.2.1. Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

8. FÉKEK

8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/opcionális (¹⁾

8.5.1. A blokkolásgátló fékrendszerrel felszerelt járművek esetében a rendszer működésének leírása (beleértve valamennyi elektronikus részt is), elektromos blokkdiagram, hidraulikus vagy pneumatikus áramköri terv:

9. KOCSISZEKRÉNY

9.1. A kocsiszekrény típusa:

9.2. A felépítéshez felhasznált anyagok és módszerek:

9.5. Szélvédő és egyéb ablakok

9.5.2.3. Az ablakemelő mechanika elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha vannak):

9.9. Visszapillantó tükrök (helyzet mindegyik tükörhöz)

9.9.7. A beállító rendszer elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha vannak):

9.12. Biztonsági övek és/vagy más biztonsági visszatartó rendszerek:

9.12.4. Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

9.18. Rádiózavar-elnyomás

9.18.1. A motorteret kialakító kocsiszekrényrész és annak az utastérhez közeli része alakjának és alkotóanyagainak leírása és rajzai/fényképei:

9.18.2. A motortérben elhelyezett fémből készült egységek (pl. fűtőkészülékek, pótkerék, levegőszűrő, kormánymechanika, stb.) pozíciójának rajzai vagy fényképei:

9.18.3. A rádiózavar elnyomó berendezés táblázata és rajza:

9.18.4. Az egyenáramú ellenállás névleges értékeinek műszaki jellemzői, és ohmos ellenállású gyújtókábelek esetében azok méterenkénti névleges ellenállása:

10. A VILÁGÍTÁS ÉS FÉNYJELZÉS ESZKÖZEI

10.5. A lámpák kivételével az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

12. KÜLÖNFÉLE

12.2. A jármű illetéktelen használatát megakadályozó eszközök

12.2.3. Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):

12.7. Táblázat a jármű(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható (lásd: I. rész, 3.1.8.):

frekvenciasávok
(Hz)

max. kimenő teljesítmény
(W)

antenna helyzet a járművön,
meghatározott feltételek a
beszereléshez és/vagy
használathoz

A típusjóváhagyást kérelmezőnek, ahol megfelelő, az alábbiakat is szolgáltatnia kell:

1. függelék

Az előzőleg nem felsorolt összes elektromos/elektronikus alkatrész felsorolása (a gyártmány(ok) és típus(ok) feltüntetésével), amelyekre ezen melléklet vonatkozik (lásd az I. rész 2.1.9. és 2.1.10 bekezdését).

2. függelék

Az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének vázlata vagy rajza (amelyekre ezen melléklet vonatkozik), valamint a vezetékkötegek általános elrendezése.

3. függelék

A típus képviseletére kiválasztott jármű leírása

Kocsiszekrény-kialakítás:

Bal- vagy jobbkormányos:

Tengelytávolság:

4. függelék

Vonatkozó vizsgálati jelentés(ek), amelyeket a gyártó szolgáltatott egy, az MSZ EN ISO 17025 alapján akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól a típus-jóváhagyási bizonyítvány kiállításához.

12.7.1. a járművet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelő törlendő)

12.7.2. a járművet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelő törlendő)

II.B. RÉSZ

… sz. adatlap az elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyásához

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2. Típus:

0.3. A típus-azonosítás eszköze, ha jelölve van az alkatrészen/önmagában álló műszaki egységen (^b):

0.3.1. Az említett jelölés helye:

0.5. A gyártó neve és címe:

A meghatalmazott képviselő (ha van) neve és címe:

0.7. Alkatrész vagy önmagában álló műszaki egység esetében az EK-jóváhagyási jelölés helye és rögzítésének módja:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

1. Ezt az elektromos/elektronikus részegységet alkatrészként/önmagában álló műszaki egységként kell jóváhagyni (¹⁾

2. A használatra vonatkozó megszorítások és a szerelési feltételek:

3. Az elektromos rendszer névleges feszültsége: … V, poz./neg. (¹) testelés

1. függelék

A típus képviseletére kiválasztott elektromos/elektronikus részegység leírása (elektronikus blokk-diagram és az elektromos/elektronikus részegységet alkotó alkatrészek felsorolása (pl.: a mikroprocesszor, a kristály gyártmánya és típusa)).

2. függelék

Vonatkozó vizsgálati jelentés(ek), amelyeket a gyártó szolgáltatott egy, az MSZ EN ISO 17025 alapján akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól a típus-jóváhagyási bizonyítvány kiállításához.

III.A. RÉSZ

MINTA

(maximális formátum: A4 (210 × 297 mm))

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az ügyintézés pecsétje

Közlemény:

– típusjóváhagyás (¹⁾

– típusjóváhagyás kiterjesztése (¹)

– típusjóváhagyás elutasítása (¹)

– típusjóváhagyás visszavonása (¹)

vonatkozásában egy járműtípusra

A típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2. Típus

0.4. Járműkategória (^c):

0.5. A gyártó neve és címe:

A meghatalmazott képviselő (ha van) neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információ (ahol alkalmazható): lásd a függeléket.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jelentés időpontja:

4. A vizsgálati jelentés száma:

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a függeléket.

6. Hely:

7. Dátum:

8. Aláírás:

9. A típusjóváhagyást kiadó ügyfélszolgálatnál letétbe helyezett típus-jóváhagyási ügyirat kérésre megkapható.

Függelék a jármű típusjóváhagyásához

1. Kiegészítő információ

1.1. Az elektromos rendszer névleges feszültsége: … V, pozitív/negatív testelés

1.2. A kocsiszekrény típusa:

1.3. A jármű(vek)be beszerelt összes elektronikus funkció (amelyekre az említett irányelv vonatkozik) felsorolása

1.3.1. a járművet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelő törlendő)

1.3.2. a járművet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelő törlendő)

1.4. Az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert laboratórium (ezen melléklet alkalmazása szempontjából), amely felelős a vizsgálatok elvégzéséért:

5. Megjegyzések:

(pl.: balkormányos és jobbkormányos járművekre egyaránt érvényes)

III.B. RÉSZ

MINTA

(maximális formátum: A4 (210 × 297 mm))

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az ügyintézés pecsétje

Közlemény:

– típusjóváhagyás (¹⁾

– típusjóváhagyás kiterjesztése (¹)

– típusjóváhagyás elutasítása (¹)

– típusjóváhagyás visszavonása (¹)

vonatkozásában egy alkatrész/önmagában álló műszakiegység-típusra.

A típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indoka:

Típusjóváhagyási jelölés, amelyet az elektromos/elektronikus részegységre kell rögzíteni:

I. SZAKASZ

0.1 Gyártmány (a gyártó márkaneve):

0.2 Típus:

0.3 A típus azonosításának eszköze, ha jelölve van az alkatrészen/önmagában álló műszaki egységen (¹)(^2):

0.3.1 Az említett jelölés helye:

0.5 A gyártó neve és címe:

A meghatalmazott képviselő (ha van) neve és címe:

0.7 Alkatrészek és önmagában álló műszaki egységek esetében az típusjóváhagyási jelölés helye és rögzítésének módja:

0.8 Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

II. SZAKASZ

1. Kiegészítő információ (ahol alkalmazható): lásd a függeléket.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3. A vizsgálati jelentés időpontja:

4. A vizsgálati jelentés száma:

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a függeléket.

6. Hely:

7. Dátum

8. Aláírás:

9. A típusjóváhagyást kiadó ügyfélszolgálatnál letétbe helyezett típusjóváhagyási ügyirat kérésre megkapható.

Függelék az elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyásához

1. Kiegészítő információ:

1.1 Az elektromos rendszer névleges feszültsége:

1.2 Ez az elektromos/elektronikus részegység bármely járműtípuson használható a következő megszorításokkal:

1.2.1 Üzembe helyezési feltételek, ha vannak:

1.3 Ez az elektromos/elektronikus részegység a következő járműtípusokon használható:

1.3.1 Üzembe helyezési feltételek, ha vannak:

1.4 A védettség meghatározásához használt különleges vizsgálati módszer(ek) és az átfogott frekvenciatartományok a következők voltak: (kérjük, adja meg a IX. részből az alkalmazott pontos módszert)

1.5 Az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert laboratórium (ezen melléklet alkalmazása szempontjából), amely felelős a vizsgálatok elvégzéséért.

5. Megjegyzések:

III.C. RÉSZ

MINTA

(maximális formátum: A4 (210 × 297 mm))

TANÚSÍTVÁNY, TEKINTETTEL AZ I. RÉSZ 3.2.9. PONTJÁRA

Az ügyintézés pecsétje

Kérelmező:

A termék általános leírása:

A kérelmező által benyújtott információ:

Ez az elektromos/elektronikus részegység bármely járműtípuson használható a következő megszorításokkal:

Üzembe helyezési feltételek, ha vannak:

Igazoljuk, hogy a fent leírt termék a melléklet szerint nem védettséggel kapcsolatos. Az ezen mellékletben meghatározott semmilyen védettséggel kapcsolatos vizsgálat nem szükséges.

A kiértékelésért felelős műszaki szolgálat:

Hely:

Dátum:

Aláírás:

IV. RÉSZ

MÉRÉSI MÓDSZER A JÁRMŰVEKBŐL LEADOTT SZÉLES SÁVÚ
ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ

1. Általános

1.1. Az ebben a részben leírt mérési módszer csak járművekre alkalmazható.

1.2. Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a járműbe beépített elektromos vagy elektronikus rendszerek által létrehozott széles sávú sugárzásokat (pl. gyújtásrendszer vagy villamos motorok).

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szerint kell elvégezni.

2. A jármű állapota a vizsgálat ideje alatt

2.1. Motor

A motornak a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) 5.3.2 pontja szerint üzemelnie kell.

2.2. Egyéb járműrendszerek

Az összes, széles sávú sugárzás kibocsátására képes berendezésnek, amelyet a vezető vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, maximális terheléssel kell üzemelnie, pl.: ablaktörlőmotorok vagy ventilátorok. A jelzőkürt és az elektromos ablakemelő motorok kivételt képeznek, mert azokat nem használják folyamatosan.

3. Vizsgálati követelmények

3.1. A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a fél-süketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.

3.2. A méréseket akár kvázi-csúcs mérőérzékelőkkel, akár csúcs mérőérzékelőkkel el lehet végezni. Az I. rész 6.2. és 6.5. pontjában a határértékek kvázi-csúcs mérőérzékelőkhöz vannak megadva. Csúcs mérőérzékelők használata esetében a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott 20 dB értékű korrekciós tényezőt kell alkalmazni.

3.3. Mérések

A műszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott időközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól, a műszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következő 14 frekvenciasávra oszthatja: 30–34, 34–45, 45–60, 60–80, 80–100, 100–130, 130–170, 170–225, 225–300, 300–400, 400–525, 525–700, 700–850, 850–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 14 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy a jármű kielégíti e rész követelményeit.

Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez a jármű, és nem a háttérsugárzás miatt van.

3.4. Műszer leolvasások

A határértékre vonatkoztatott maximális műszer leolvasást (vízszintes és függőleges polarizáció és antenna elhelyezés a jármű bal és jobb oldalán) a 14 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemző leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.

V. RÉSZ

MÉRÉSI MÓDSZER A JÁRMŰVEKBŐL LEADOTT KESKENY SÁVÚ
ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ

1. Általános

1.1. Az ebben a részben leírt mérési módszer csak járművekre alkalmazható.

1.2. Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a járműbe beépített elektromos vagy elektronikus rendszerek által létrehozott keskeny sávú sugárzásokat, mint amilyenek a mikroprocesszort tartalmazó rendszerekből vagy más keskeny sávú forrásokból származhatnak.

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) vagy a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.

1.3. Első lépésként egy átlagos mérőérzékelővel meg kell mérni a jármű rádióadó-antennáján az FM frekvencia- sávon a kisugárzás szintjét (76–108 MHz). Amennyiben az I. melléklet 6.3.2.4. pontjában megállapított szintet nem haladja meg, a járművet úgy tekintik, mint amely a frekvenciasávra tekintettel eleget tesz e melléklet követelményeinek, és nincs szükség a teljes vizsgálatra.

2. A jármű állapota a vizsgálat ideje alatt

2.1. A gyújtáskapcsolót be kell kapcsolni. A motor ne üzemeljen.

2.2. A jármű elektronikus rendszerének a szokásos üzemmódban kell lennie, miközben a jármű álló helyzetben van.

2.3. Az összes, belső oszcillátorral – f > 9 kHz – vagy ismétlődő jelekkel működő berendezésnek, amelyet a vezető vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, a szokásos üzemmódban kell lennie.

3. Vizsgálati követelmények

3.1. A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a fél-süketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.

3.2. A méréseket átlagoló mérőérzékelővel kell végezni.

3.3. Mérések

A műszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott időközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált, és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a műszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következő 14 frekvenciasávra oszthatja: 30–34, 34–45, 45–60, 60–80, 80–100, 100–130, 130–170, 170–225, 225–300, 300–400, 400–525, 525–700, 700–850, 850–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy a jármű kielégíti az e rész követelményeit.

Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez a jármű, és nem a háttérsugárzás miatt van, beleértve valamely elektromos/elektronikus részegységtől származó széles sávú sugárzást is.

3.4. Műszerleolvasások

A határértékre vonatkoztatott maximális műszerleolvasást (vízszintes és függőleges polarizáció és antenna elhelyezés a jármű bal és jobb oldalán) a 14 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemző leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.

VI. RÉSZ

VIZSGÁLATI MÓDSZER A JÁRMŰVEKNEK AZ ELEKTROMÁGNESES
SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI VÉDETTSÉGÉHEZ

1. Általános

1.1 Az ebben a részben leírt mérési módszer csak járművekre alkalmazható.

1.2 Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy bebizonyítsa a jármű elektronikus rendszereinek a védettségét. A járművet elektromágneses mezőnek kell kitenni az e részben leírtak szerint. A járművet a vizsgálatok ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell.

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot az ISO DIS 11451-2:2003 szabvány szerint kell elvégezni.

1.3 Választható vizsgálati módszerek

A vizsgálatot más lehetséges módon is el lehet végezni egy szabadtéri vizsgálati helyszínen, az összes jármű esetében. A vizsgálóberendezésnek eleget kell tennie a (nemzeti) törvényi követelményeknek, figyelemmel az elektromágneses mezők sugárzására.

Ha a jármű hosszabb, mint 12 m és/vagy szélesebb, mint 2,60 m, és/vagy magasabb, mint 4,00 m, az ISO 11451-4 (1. kiadás, 1995) szabvány szerinti BCI-módszer alkalmazható a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban, az I. rész 6.7.2.1 pontjában meghatározott szintekkel.

2. A jármű állapota a vizsgálat ideje alatt

2.1 A járműnek terheletlen állapotban kell lennie, a szükséges vizsgálóberendezés kivételével.

2.1.1 A motornak a szokásos módon kell forgatnia a meghajtó kerekeket, állandó 50 km/h sebességen, ha nincs semmilyen műszaki indoka a jármű miatt annak, hogy ettől eltérő feltételeket határozzanak meg. A járműnek egy megfelelő módon leterhelt rugós erőmérőn kell nyugodnia, vagy esetleg szigetelt keréktengely állványokkal kell alátámasztani a padlózattól minimális térközzel, ha nem áll rendelkezésre rugós erőmérő. Ahol megtehető, az erőátviteli tengelyeket szét lehet kapcsolni (pl. tehergépkocsik esetében).

2.1.2 Jármű-alapfeltételek

A bekezdés meghatározza a minimum vizsgálati feltételeket és meghibásodási ismérveket a járművédettségi vizsgálatokhoz. Más járműrendszereket, amelyek hatást gyakorolhatnak a védettséggel összefüggő funkciókra, a gyártó és a műszaki szolgálat közötti megállapodás szerinti módon kell vizsgálni.

„50 km/ó ciklusú” jármű vizsgálati feltételek	Meghibásodási ismérv
Jármű sebesség 50 km/h ± 20% (a jármű hajtja a görgőket). Ha a jármű fel van szerelve automatikus sebességtartó rendszerrel, annak működnie kell	A sebességváltozás nagyobb, mint a névleges sebesség ± 10%-a Automatikus sebességváltó esetén: a névleges sebesség ± 10%-ánál nagyobb sebességingadozást előidéző sebességváltó áttétel változás
Tompított fény BE (kézi üzemmód)	Világítás KI
Elülső ablaktörlő BE (kézi üzemmód) maximális sebesség	Az elülső ablaktörlő teljes leállása
Irányjelző a vezető oldalon BE	Frekvenciaváltozás (kisebb, mint 0,75 Hz vagy nagyobb, mint 2,25 Hz) Bekapcsolási viszony változás (kisebb, mint 25% vagy nagyobb, mint 75%)
Állítható felfüggesztés a szokásos helyzetben	Váratlan jelentős ingadozás
Vezető ülés és kormánykerék középső helyzetben	A váratlan ingadozás nagyobb, mint a teljes tartomány 10%-a
A riasztó nincs aktiválva	A riasztó váratlan aktiválódása
Kürt KI	A kürt váratlan aktiválódása
A légzsák és biztonsági visszatartó rendszerek működőképesek letiltott utas oldali légzsákkal, ha van ilyen funkció	Váratlan aktiválódás
Automatikus ajtók zárva	Váratlan kinyílás
A beállítható tartós fék karja normál helyzetben	Váratlan aktiválódás
A fékciklus vizsgálati tervében kell meghatározni. Ennek tartalmaznia kell a fékpedál működését (hacsak nincs műszaki indok arra, hogy ne), de nem szükségszerűen egy blokkolásgátló fékrendszer műveletet.	A féklámpák hatástalanítódnak a ciklus ideje alatt A fék jelzőlámpa BE nem kielégítő működéssel Váratlan aktiválódás

2.1.3 Az összes olyan berendezésnek, amelyet a vezető vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, a szokásos üzemmódban kell lennie.

2.1.4 Az összes többi rendszer, amely befolyásolja a vezetőt a jármű irányításában, be kell kapcsolni, ahogyan a jármű szokásos működése közben.

2.2 Ha vannak olyan jármű elektromos/elektronikus rendszerek, amelyek a jármű közvetlen irányításának elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek nem fognak működni a 4.1 pontban leírt feltételek mellett, megengedhető, hogy a gyártó jelentést vagy kiegészítő bizonyítékot nyújtson be a vizsgáló hatósághoz arról, hogy a jármű elektromos/elektronikus rendszere kielégíti ezen melléklet követelményeit. Az ilyen bizonyítékot a típusjóváhagyási dokumentációban kell megőrizni.

2.3 Csak a nem zavaró berendezéseket kell használni, amíg a jármű a folyamatos ellenőrzés alatt van. A jármű külsejét és az utasteret folyamatosan ellenőrizni kell (pl. videokamerá(ka)t, mikrofont, stb. alkalmazva) annak meghatározásához, hogy a jármű kielégíti-e ennek a résznek a követelményeit.

3. Vizsgálati követelmények

3.1 Frekvenciatartomány, tartózkodási idők, polarizáció

A járművet elektromágneses sugárzásnak kell kitenni a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban, függőleges polarizáció mellett.

A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen:

– AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20–800 MHz frekvenciatartományban, és

– PM, t 577 μs, periódus 4 600 μs a 800–2 000 MHz frekvenciatartományban,

a műszaki szolgálat és a jármű gyártója közötti más értelmű megállapodás híján.

A frekvencialépcső méretét és a tartózkodási időt az ISO DIS 11451-1:2003 szabvány szerint kell megválasztani.

3.1.1 A műszaki szolgálat végzi a vizsgálatot az ISO DIS 11451-1:2003 szabványban meghatározott időközökben a teljes 20–2 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó biztosítja az adatok mérését a teljes frekvenciatartományhoz egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) szabvány megfelelő részei szerint akkreditált, és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a műszaki szolgálat egy mérsékelt számú rögzített frekvenciát választhat ki a tartományban, pl.: 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1 300, és 1 800 MHz annak igazolásához, hogy a jármű kielégíti az e rész követelményeit.

Ha a jármű nem felel meg az e részben meghatározott vizsgálat előírásainak, igazolni kell, hogy a vonatkozó vizsgálati feltételek között nem felelt meg, és nem ellenőrizhetetlen mezők létrejöttének eredményeként.

4. A szükséges térerősség létrehozása

4.1 Vizsgálati metodika

4.1.1 Az ISO DIS 11451-1:2003 szabvány szerinti helyettesítés módszerét kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához.

4.1.2 Hitelesítés

A jelvivővezeték-rendszerek (TLS) esetében egy darab helyszíni mérőelektródot kell a berendezés referenciapontjánál használni.

Az antennákhoz négy db helyszíni mérőelektródot kell a berendezés referenciavonalánál használni.

4.1.3 Vizsgálati szakasz

A járművet a középvonalával a berendezés referenciapontján vagy vonalán kell elhelyezni. Rendes körülmények között a járműnek egy rögzített antennával kell szemben állnia. Mindazonáltal, ha az elektronikus vezérlőegységek és a hozzájuk csatlakozó vezetékkötegek túlnyomórészt a jármű hátuljában vannak, a vizsgálatot rendszerint úgy kell végezni, hogy a jármű az antennával ellentétes irányban áll. Hosszú járművek esetében (azaz személygépkocsik és könnyű zárt tehergépjárművek kivételével), amelyeknél az elektronikus vezérlőegységek és a hozzájuk csatlakozó vezetékkötegek túlnyomórészt a jármű közepe felé helyezkednek el, egy referenciapontot a járműnek akár a jobb oldali felülete alapján, akár a bal oldali felülete alapján lehet megállapítani. Ennek a referenciapontnak a jármű hosszának a felezőpontjában kell lennie, vagy egy olyan pontban a jármű oldala mentén, amelyet a gyártó az illetékes hatósággal egyetértésben választ ki, miután figyelembe vették az elektronikus rendszerek eloszlását és valamennyi vezetékköteg elrendezését.

Az ilyen vizsgálat csak akkor mehet végbe, ha a kamra felépítése azt lehetővé teszi. Az antenna elhelyezkedését a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

VII. RÉSZ

MÉRÉSI MÓDSZER AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKBŐL
LEADOTT SZÉLES SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ

1. Általános

1.1 Az e részben leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket ezt követően olyan járművekbe építenek be, amelyek eleget tesznek a IV. rész követelményeinek.

1.2 Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék az elektromos/elektronikus részegységek által létrehozott széles sávú sugárzásokat (pl.: gyújtásrendszer vagy villamos motorok).

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.

2. Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt

2.1 Az elektromos/elektronikus részegységnek a vizsgálat alatt a szokásos üzemmódban kell lennie, lehetőleg maximális terheléssel.

3. Vizsgálati elrendezések

3.1 A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 11. pontja – az ALSE-módszer – szerint kell elvégezni.

3.2 Lehetséges mérési helyszín

Az elnyelő anyaggal bélelt és árnyékolt kamra (ALSE) mellett egy másik lehetséges módszer, a szabadtéri vizsgálati helyszín (OATS), amely eleget tesz a CISPR 16-1 (2. kiadás, 2002) szabvány követelményeinek, szintén használható (lásd e rész 1. függelékét).

3.3 Környezet

Annak biztosításához, hogy ne legyen olyan nagyságú külső zaj vagy jel, amely elégséges ahhoz, hogy a mérést nagymértékben befolyásolja, a fő vizsgálat előtt és után méréseket kell végezni. Ezekben a mérésekben a külső zaj vagy jel szintjének legalább 6 dB értékkel az I. rész 6.5.2.1 pontjában megadott nagyfrekvenciás zavarok határértékei alatt kell maradnia, kivéve a szándékos keskeny sávú rádióadások esetén.

4. Vizsgálati követelmény

4.1 A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a fél-süketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.

4.2 A méréseket akár kvázi-csúcs mérőérzékelőkkel, akár csúcs mérőérzékelőkkel el lehet végezni. Az I. rész 6.2 és 6.5 pontjában a határértékek kvázi-csúcs mérőérzékelőkhöz vannak megadva. Csúcs mérőérzékelők használata esetében a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott 20 dB értékű korrekciós tényezőt kell alkalmazni.

4.3 Mérések

A műszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szabványban meghatározott időközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a műszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következő 13 frekvenciasávra oszthatja: 30–50, 50–75, 75–100, 100–130, 130–165, 165–200, 200–250, 250–320, 320–400, 400–520, 520–660, 660–820, 820–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit.

Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez az elektromos/elektronikus részegység, és nem a háttérsugárzás miatt van.

4.4 Műszerleolvasások

A határértékre vonatkoztatott maximális műszerleolvasást (vízszintes és függőleges polarizáció) a 13 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemző leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.

1. függelék

1. ábra

A szabadtéri vizsgálat helyszíne: az elektromos/elektronikus részegységek vizsgálati területének határa

Vízszintes szabad terület, elektromágneses visszaverő felületektől mentes

VIII. RÉSZ

MÉRÉSI MÓDSZER AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKBŐL
LEADOTT KESKENY SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ

1. Általános

1.1. Az e részben leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket ezt követően olyan járművekbe építenek be, amelyek eleget tesznek a IV. rész követelményeinek.

1.2. Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a keskeny sávú sugárzásokat, mint amilyenek a mikroprocesszort tartalmazó rendszerekből vagy más keskeny sávú forrásokból származnak.

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.

2. Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt

A vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegységnek a szokásos üzemmódban kell lennie.

3. Vizsgálati elrendezések

3.1. A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 11. pontja – az ALSE-módszer – szerint kell elvégezni.

3.2. Lehetséges mérési helyszín

Az elnyelőanyaggal bélelt és árnyékolt kamra (ALSE) mellett egy másik lehetséges módszer, a szabadtéri vizsgálati helyszín (OATS), amely eleget tesz a CISPR 16-1 (2. kiadás, 2002) szabvány követelményeinek, szintén használható (lásd e rész 1. függelékét).

3.3. Környezet

4. Vizsgálati követelmények

4.1. A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a félsüketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.

4.2. A méréseket átlagoló mérőérzékelővel kell elvégezni.

4.3. Mérések

A műszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott időközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a műszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következő 13 frekvenciasávra oszthatja: 30–50, 50–75, 75–100, 100–130, 130–165, 165–200, 200–250, 250320, 320–400, 400–520, 520–660, 660–820, 820–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit. Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez az elektromos/elektronikus részegység, és nem a háttérsugárzás miatt van.

4.4. Műszerleolvasások

IX. RÉSZ

VIZSGÁLATI MÓDSZER(EK) AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS
RÉSZEGYSÉGEKNEK AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI
VÉDETTSÉGÉHEZ

1. Általános

1.1. Az e részben leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni az elektromos/elektronikus részegységekhez.

1.2. Vizsgálati módszerek

1.2.1. A elektromos/elektronikus részegységek eleget tehetnek a következő vizsgálati módszerek bármilyen kombinációja követelményeinek a gyártó belátása szerint, feltéve, hogy az e rész 3.1 pontjában előírt frekvenciatartomány teljes lefedését eredményezi.

– Elnyelőkamra-vizsgálat: az ISO DIS 11452-2:2003 szerint

– TEM-cella-vizsgálat: az ISO 11452-3:3. kiadás, 2001 szerint

– Térfogati áram betáplálás vizsgálat: az ISO DIS 11452-4:2003 szerint

– Szalagvezető vizsgálat: az ISO 11452-5:2. kiadás, 2002 szerint

– 800 mm-es szalagvezető: e rész 4.5 pontja szerint

(A frekvenciatartományt és az általános vizsgálati feltételeket az ISO DIS 11452-1:2003 szabvány alapján kell meghatározni).

2. Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt

2.1. A vizsgálati feltételeket az ISO 11452-1:2002 szabvány szerint kell meghatározni.

2.2. A vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegységet be kell kapcsolni, és úgy kell beállítani, hogy a szokásos működési feltételek között legyen. Az e részben előírtak szerint kell elrendezni, hacsak az egyedi vizsgálati módszerek nem írják elő másképp.

2.3. Semmilyen külső berendezést, amely az elektromos/elektronikus részegység működtetéséhez szükséges a vizsgálat alatt, nem kell a helyére tenni a hitelesítési szakaszban. Semmilyen külső berendezés sem lehet közelebb, mint 1 m-re a referenciaponttól a hitelesítés ideje alatt.

2.4. Annak biztosításához, hogy reprodukálható mérési eredmények legyenek kaphatók a vizsgálatok és mérések megismétlésekor, a vizsgáló jelet létrehozó berendezés és annak elrendezése ugyanaz legyen, mint a megfelelő hitelesítési szakaszban alkalmazott berendezésé.

2.5. Ha a vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegység egynél több részből áll, kívánatos, hogy az összekötő kábelek azok a vezetékkötegek legyenek, amelyeket a járműben való használathoz szántak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, az elektronikus vezérlő egység és az AN közötti hosszúság a szabványban meghatározottak szerinti legyen. A vezetékkötegben az összes kábelt a valóságosnak minél jobban megfelelő lezárással kell ellátni, lehetőleg valódi terhelésekkel és működtető elemekkel.

3. Általános vizsgálati követelmények

3.1. Frekvenciatartomány, tartózkodási idők

Méréseket kell végezni a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban az ISO 11452-1:2002 szabványban előírt frekvencialépésekkel.

A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen:

– AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20–800 MHz frekvenciatartományban, és

– PM, t 577 μs, periódus 4 600 μs a 800–2 000 MHz frekvenciatartományban, a műszaki szolgálat és a jármű gyártója közötti más értelmű megállapodás híján.

A frekvencia lépcső méretét és a tartózkodási időt az ISO 11451-1:2001 szabvány szerint kell megválasztani.

3.2. A műszaki szolgálat végzi a vizsgálatot az ISO DIS 11452-1:2003 szabványban meghatározott időközökben a teljes 20–2 000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó biztosítja az adatok mérését a teljes frekvenciatartományhoz egy az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) szabvány megfelelő részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól, a műszaki szolgálat egy mérsékelt számú rögzített frekvenciát választhat ki a tartományban, pl.: 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1 300, és 1 800 MHz annak igazolásához, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit.

3.3. Ha az elektromos/elektronikus részegység nem felel meg az e részben meghatározott vizsgálat előírásainak, igazolni kell, hogy a vonatkozó vizsgálati feltételek között nem felelt meg, és nem ellenőrizhetetlen mezők létrejöttének eredményeként.

4. Különleges vizsgálati követelmények

4.1. Elnyelőkamra-vizsgálat

4.1.1. Vizsgálati módszer

Ez a vizsgálati módszer lehetővé teszi a jármű elektromos/elektronikus rendszereinek vizsgálatát azáltal, hogy az elektromos/elektronikus részegység elektromágneses sugárzásnak legyen kitéve, amelyet egy antenna hoz létre.

4.1.2. Vizsgálati metodika

Az ISO DIS 11452-2:2003 szabvány szerinti „helyettesítés módszerét” kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához.

A vizsgálatot függőleges polarizációval kell végezni.

4.2. TEM-cella-vizsgálat

4.2.1. Vizsgálati módszer

A TEM (transzverzális elektromágneses módus) cella homogén mezőket hoz létre a belső vezeték (terelőlemez) és a burkolat (vízszintes sík) között.

4.2.2. Vizsgálati metodika

A vizsgálatot az ISO 11452-3:3. kiadás, 2001 szabvány szerint kell végezni.

A vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtől függően a vizsgáló hatóság választja ki a maximális térerősség csatolás módszerét az elektromos/elektronikus részegységhez vagy a TEM-cella belsejében lévő vezetékköteghez.

4.3. Térfogati áram betáplálás vizsgálat

4.3.1. Vizsgálati módszer

Ezzel a módszerrel a védettségi vizsgálatokat lehet elvégezni úgy, hogy egy áram betápláló szonda alkalmazásával áramot gerjesztenek közvetlenül a vezetékkötegben.

4.3.2. Vizsgálati metodika

A vizsgálatot az ISO DIS 11452-4:2003 szabvány szerint kell elvégezni egy vizsgáló padon. Egy másik lehetséges módszerrel az elektromos/elektronikus részegység vizsgálható, miközben beszerelik a járműbe az ISO 11451-4 (1. kiadás, 1995) szabvány szerint.

A betápláló szondát 150 mm távolságban kell elhelyezni a vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtől.

Referenciamódszert kel alkalmazni a továbbított teljesítményből betáplált áram kiszámításához.

A módszer frekvenciatartományát a betápláló szonda előírásai korlátozzák.

4.4. Szalagvezető vizsgálat

4.4.1. Vizsgálati módszer

Ez a vizsgálati módszer abból áll, hogy az elektromos/elektronikus részegységben az alkatrészeket összekötő vezetékköteget meghatározott térerősségeknek vetik alá.

4.4.2. Vizsgálati metodika

A vizsgálatot az ISO 11452-5 (2. kiadás, 2002) szabvány szerint kell elvégezni.

4.5. 800 mm-es szalagvezető vizsgálat

4.5.1. Vizsgálati módszer

A szalagvezető két párhuzamos fémlemezből áll, amelyek 800 mm-re vannak egymástól elválasztva. A vizsgálat alatt álló berendezést a két lemez között központosan helyezik el, és elektromágneses térnek vetik alá (lásd az e rész 1. függelékét).

Ezzel a módszerrel teljes elektronikus rendszereket lehet vizsgálni, beleértve az érzékelőket és működtető elemeket, valamint a vezérlőeszközöket és vezetékfonatokat is. Alkalmas olyan készülékekhez is, amelyek legnagyobb mérete kisebb, mint a lemezeket elválasztó távolság egyharmada.

4.5.2. Vizsgálati metodika

4.5.2.1. A szalagvezető helyzet beállítása

A szalagvezetőt árnyékolt helyiségbe kell tenni (a külső sugárzás megakadályozásához), és 2 m távolságban kell elhelyezni a falaktól és bármilyen fémes burkolattól az elektromágneses visszaverődések megakadályozásához. Az ilyen visszaverődések csillapítására RF-elnyelők is alkalmazhatók. A szalagvezetőt nem vezető támasztékokon kell elhelyezni, legalább 0,4 m magasságban a padlózat fölött.

4.5.2.2. A szalagvezető hitelesítése

Egy térerősségmérő szondát kell elhelyezni a párhuzamos lemezek hosszúsági, magassági és szélességi méreteinek a középső egyharmadában, amikor a vizsgálandó rendszer nincs behelyezve.

A csatlakozó mérőberendezést az árnyékolt helyiségen kívül kell elhelyezni. Az egyes előírt vizsgálati frekvenciákon a megfelelő teljesítményszintet be kell táplálni a szalagvezetőbe, hogy az antennánál létrehozza a szükséges térerősséget. Ezt a továbbított teljesítmény szintet, vagy egy másik paramétert, amely közvetlenül összefüggésben áll a térerősség meghatározásához szükséges továbbított teljesítménnyel, kell felhasználni a típusjóváhagyási vizsgálatokhoz, hacsak változások nem következnek be az eszközökben vagy berendezésekben, ami az eljárás megismétlését teszi szükségessé.

4.5.2.3. Az elektromos/elektronikus részegység üzembe helyezése a vizsgálat alatt

A fő vezérlő egységet a párhuzamos lemezek hosszúsági, magassági és szélességi méreteinek a középső egyharmadában kell elhelyezni. Az egységet nem vezető anyagból készült állvánnyal kell alátámasztani.

4.5.2.4. Fő vezetékfonat és érzékelő/működtető elem kábelek

A fő vezetékfonatot és valamennyi érzékelő/működtető elem kábeleit függőlegesen kell beállítani a vezérlő egységtől a felső testelő lemezig (ez segít abban, hogy a csatolás az elektromágneses mezővel a maximális legyen). Ezután követni kell velük a lemez alsó felületét az egyik szabad széléig, ahol hurkot kell formálni, hogy kövessék az alsó lemez felső felületét a szalagvezető betáplálásához való csatlakozókig. Ezután a kábeleket a csatlakozó berendezésekig kell vezetni, amelyeket az elektromágneses mező hatásán kívül kell elhelyezni, pl. az árnyékolt helyiség padlóján, hosszirányban 1 m távolságban a szalagvezetőtől.

1. függelék

1. ábra

800 mm-es szalagvezető vizsgálata

1 = Testelő lemez

2 = Fő vezetékfonat és érzékelő/működtető elem kábelek

3 = Fából készült keret

4 = Lerögzített lemez

5 = Szigetelő

6 = Vizsgált berendezés

2. ábra

A 800 mm-es szalagvezető méretei


	Minden méret mm-ben

2. függelék

Tipikus TEM cella méretek

A következő táblázat egy meghatározott felső frekvencia-határértékkel rendelkező cella felépítésének a méreteit mutatja:

	Felső frekvencia (MHz)	Cella alaktényező W: b	Cella alaktényező L/W	Lemez távolság b (cm)	Terelőlemez S (cm)
	200	1,69	0,66	56	70
	200	1,00	1	60	50

X. RÉSZ

VIZSGÁLATI MÓDSZER(EK) AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS
RÉSZEGYSÉGEKNEK A TRANZIENSEKKEL SZEMBENI VÉDETTSÉGÉHEZ
ÉS TRANZIENS KIBOCSÁTÁSÁHOZ

1. Általános

Ez a vizsgálati módszer biztosítja az elektromos/elektronikus részegységek védettségét a jármű tápegységén vezetett tranziensekkel szemben, és korlátozza az elektromos/elektronikus részegységektől a jármű tápegységéhez vezetett tranzienseket.

2. Védettség a tápvezetékeken keresztül vezetett zavarokkal szemben

Az 1, 2a, 2b, 3a, 3b és 4 vizsgáló impulzusokat az ISO 7637-2:2002 szabvány szerint ráadja a tápvezetékekre, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozójára, amelyek üzemszerűen össze vannak kötve a tápvezetékekkel.

3. A vezetett zavarok sugárzása a tápvezetékek mentén

Mérés az ISO 7637-2:2002 szabvány szerint a tápvezetékeken, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozóján, amelyek üzemszerűen össze vannak kötve a tápvezetékekkel.

4. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez

[Az A. Függelék A/11. számú melléklete
a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez⁸]

A dízelmotorok füstölésmérésére vonatkozó követelmények

A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE, RÉSZEI ÉS AZ ALKALMAZÁSÁRA
VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a dízelmotorral hajtott gépkocsikra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. A melléklet alkalmazási körébe tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel az e mellékletben meghatározott követelményeknek.

2.2. 2006. március 9. napját követően a melléklet alkalmazási körébe tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek.

2.3. A 2.2. pontban foglalt rendelkezés alapján a valamely járműtípushoz az e melléklet, a Tanács 72/306/EGK irányelve, illetőleg az ENSZ-EGB 24.03 előírás alapján 2005. december 31. napja előtt kiadott típusjóváhagyás nem veszíti el az érvényességét, továbbá kérelemre e típusjóváhagyás érvényessége a kiadásakor hatályos rendelkezések szerint meghosszabbítható.

3. A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyás, illetőleg a forgalomba helyezési engedély érvényességének feltételéül előírja, hogy a jogosított a jóváhagyó hatóságot írásban köteles tájékoztatni az I. Rész 1.1 pont pontjában említett alkatrész vagy műszaki jellemző bármilyen módosításáról. A tájékoztatás alapján a jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy kell-e új vizsgálatokat végezni a módosított járműtípuson, illetve erről új vizsgálati jelentést készíteni. Amennyiben a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ebben a mellékletben foglalt követelmények nem teljesülnek, abban az esetben a módosítás nem hagyható jóvá.

4. A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

I. Rész	Fogalommeghatározások, EK-típusjóváhagyási kérelem, EK-típusjóváhagyás megadása, a korrigált fényelnyelési együttható jelölése, követelmények és vizsgálatok, típusmódosítások, gyártásmegfelelőség
	1. függelék	Adatközlő lap
	2. függelék	Típusbizonyítvány
II. Rész	Példa a korrigált fényelnyelési együttható jelölésére
III. Rész	Vizsgálat állandó fordulatszám mellett a teljes terhelési görbe mentén
IV. Rész	Terhelés nélküli gyorsítás mellett végzett vizsgálat
V. Rész	Az állandó fordulatszámértéken lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó határértékek
VI. Rész	Fényelnyelésmérő műszerek jellemzői
VII. Rész	Az füstölésmérő üzembe helyezése és használata.

I. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM,
EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA, A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE, KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK, TÍPUSMÓDOSÍTÁSOK, GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.1. „Járműtípus a motor szennyezőanyag-kibocsátása korlátozásának tekintetében” kifejezés azokat a gépjárműveket jelenti, amelyek nem térnek el olyan alapvető vonatkozásokban, mint a I. függelékben meghatározott jármű- és motorjellemzők;

1.2. A „dízel-motor” kifejezés a kompressziógyújtás elve alapján működő motort jelenti;

1.3. A „hidegindító berendezés” kifejezés azt a berendezést jelenti, amely működésénél fogva átmenetileg megnöveli a motorba adagolt üzemanyag mennyiségét és célja a motor beindításának megkönnyítése;

1.4. Az „füstölésmérő” kifejezés a jármű által kibocsátott kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatójának folyamatos mérésére szolgáló műszert jelenti.

2. AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1 Járműtípus dízelmotorjának szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozóan az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet a gyártónak kell benyújtania.

2.2 Az adatközlő lap mintája az 1. függelékben található.

2.3. A jóváhagyandó motort és 1. függelékben előírt, a járműbe történő beszereléshez használatos berendezés(eke)t az 5. pontban meghatározott jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató műszaki szolgálathoz kell benyújtani. Azonban a gyártó kérésére, ha ebbe a jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató műszaki szolgálat is beleegyezik, a vizsgálatokat a jóváhagyandó járműtípust reprezentáló járművön is végre lehet hajtani.

3. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

3.1 Amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek, az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése és - adott esetben - 4. cikkének (4) bekezdése alapján az EK-típusjóváhagyást meg kell adni.

3.2 Az EK-típusbizonyítvány mintája a 2. függelékben található.

3.3 Minden egyes jóváhagyott típusnak az ER. A. Függelék VII. mellékletében meghatározott jóváhagyási számot kell adni. A jóváhagyási számnak járműtípusonként különbözőnek kell lennie.

4. A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE

4.1. Minden olyan járműre, amely megfelel egy, az e melléklet alapján jóváhagyott járműtípusnak, egy szembetűnő és a 2. függelék szerinti típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítésben meghatározott jelölést kell felerősíteni, könnyen hozzáférhető helyen.

A jelölés egy téglalap alakú keretként körülveszi az „m^-1” formában feltüntetett, a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálat során a jóváhagyás idején kapott korrigált fényelnyelési együtthatót kifejező, a IV. Rész 3.2. pontjában leírt módszerrel a jóváhagyás idején meghatározott számértéket.

4.2. A jelölésnek világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.

4.3. A jelölésre példa a II. Részben látható.

5. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1. Általános rendelkezések

A szennyezőanyag kibocsátást befolyásoló alkatrészeket úgy kell kialakítani, megépíteni és összeszerelni, hogy a jármű normál használat közben és a rá ható rezgés ellenére is képes legyen megfelelni az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

5.2. A hidegindító berendezésekre vonatkozó műszaki előírások

5.2.1. A hidegindító berendezést úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy azt a motor rendes járása közben ne lehessen beindítani vagy mozgásban tartani.

5.2.2. Az 5.2.1. pontban említett rendelkezés nem alkalmazandó, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

5.2.2.1. A III. részben leírt módszerrel mért állandó fordulatszámmal járó és hidegindító berendezéssel működtetett motor által kibocsátott gázok fényfényelnyelési együtthatója a V. részben előírt határértékek között marad.

5.2.2.2. A hidegindító eszköz működésben tartása a motor ésszerű időn belüli leállását idézi elő.

5.3. A szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó műszaki előírások

5.3.1. A jóváhagyandó járműtípus szennyezőanyag kibocsátását az állandó fordulatszám mellett, illetve terhelés nélküli gyorsítás során végzett vizsgálatokra vonatkozóan a III., illetve a IV. részben leírt kétféle módszerrel kell mérni.^1.

5.3.2. A III. részben leírt módszerrel mért szennyezőanyag kibocsátás nem haladhatja meg a V. részben előírt határértékeket.

5.3.3. A kipufogógázokkal meghajtott töltőkompresszorral felszerelt motorok esetében a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényfényelnyelési együttható nem haladhatja meg a VI. részben előírt, az állandó fordulatszám mellett végzett vizsgálatok során mért maximális fényfényelnyelési együtthatónak megfelelő névleges, a 0,5 m^-1-el növelt átáramlási értékhez tartozó határértéket.

5.4. Egyenértékű mérőműszerek használata megengedett. A VI. részben leírtaktól eltérő műszer használatához az adott motor vizsgálatára való egyenértékűségéről szóló igazolást kell bemutatni.

6. A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSA

6.1 Az ezen irányelv szerint jóváhagyott típusok módosítása esetén az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG

7.1 A gyártásmegfelelőséget biztosító intézkedéseket az ER. A. Függelék 10. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell megtenni.

7.2 A járműnek a jóváhagyott típusnak való megfelelőségét a dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása szempontjából a 2. függelékben bemutatott a típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítésben felsorolt eredmények alapján kell igazolni. Emellett:

7.2.1. Ha egy, a sorozatból kiemelt járművön ellenőrzést hajtanak végre, a vizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni:

7.2.1.1. A még nem használt járművet a IV. részben leírt, terhelés nélküli gyorsítási vizsgálatnak kell alávetni. A jármű akkor felel meg a jóváhagyott típusnak, ha a megállapított fényelnyelési együttható a jóváhagyási jelölésben látható számadatot 0,5 m^-1-nél nagyobb értékkel nem haladja meg.

7.2.1.2. Ha a 7.2.1.1. pontban említett vizsgálat során megállapított számérték 0,5 m^-1-nél nagyobb mértékben haladja meg a jóváhagyási jelölésben látható számadatot, akkor az érintett típusú járművet vagy annak motorját a III. részben leírtak szerint a teljes terhelési görbe mentén állandó fordulatszám-értékek melletti vizsgálatnak kell alávetni. A kibocsátási szintek nem haladhatják meg a V. részben előírt határértékeket.

1. függelék

A dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedések vonatkozásában
a gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv^(*) melléklete szerinti

... SZ. ADATKÖZLŐ LAP

(a 2005/21/EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv)

Az alábbi adatokat, szükség szerint, tartalomjegyzékkel együtt három példányban kell benyújtani. Az esetleges rajzokat megfelelő méretarányban és kellő részletezésben A4-es méretben vagy A4-es méretre összehajtogatva kell benyújtani. Az esetleges fényképeknek elegendően részletesnek kell lenniük.

Amennyiben a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön^(b):

0.3.1. E jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája^(c): .

0.5. A gyártó neve és címe: .

0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe(i): .

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. Fényképek és/vagy rajzok egy jellemző járműről: .

3. MOTOR^(q)

3.1. Gyártó: .

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés vagy egyéb azonosítási jel szerint): .

3.2.1.1. Működési elv: külső gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű⁹

3.2.1.2. Hengerek száma és elrendezése: .

3.2.1.2.1. Furat ^(r): mm

3.2.1.2.2. Löket ^(r): . mm

3.2.1.2.3. Gyújtási sorrend: .

3.2.1.3. Motor-lökettérfogat ^(s): . cm³

3.2.1.4. Sűrítési viszony¹⁰: .

3.2.1.5. Az égéstér, a dugattyúfenék és külső gyújtású motornál a dugattyúgyűrűk rajzai: .

3.2.1.6. Alapjárati fordulatszám²: 1/perc

3.2.1.8. Névleges teljesítmény ^(t): .............kW .....................1/perc fordulatszámon

(a gyártó által megadott adat)

3.2.1.9. A gyártó által megadott megengedett legnagyobb fordulatszám: …... 1/perc

3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás

3.2.4.2. Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtásnál): igen/nem¹

3.2.4.2.1. A rendszer leírása: ..

3.2.4.2.2. Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás¹

3.2.4.2.3. Befecskendezőszivattyú

3.2.4.2.3.1. Gyártmány(ok): .

3.2.4.2.3.2. Típus(ok): .

3.2.4.2.3.3. Legnagyobb befecskendezhető mennyiség^{1, 2}: .......... mm³/ütem vagy löket fordulat ..............1/perc szivattyú fordulatszámon, vagy választhatóan szállítási jelleggörbe: .

3.2.4.2.3.4. Előbefecskendezési időpont²: .

3.2.4.2.3.5. Előbefecskendezési jelleggörbe²: .

3.2.4.2.3.6. Kalibrálási eljárás: próbapadon/motoron¹

3.2.4.2.4. Regulátor

3.2.4.2.4.1. Típusa: .

3.2.4.2.4.2. Leszabályozási fordulatszám

3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám teljes terhelésnél . 1/perc

3.2.4.2.4.2.1. Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: .. 1/perc

3.2.4.2.5. Befecskendező vezetékek

3.2.4.2.5.1. Hossza: . mm

3.2.4.2.5.2. Belső átmérője: . mm

3.2.4.2.6. Befecskendező szelep(ek)

3.2.4.2.6.1. Gyártmány(ok): .

3.2.4.2.6.2. Típus(ok):

3.2.4.2.6.3. Nyitási nyomás²: ............................. kPa vagy jelleggörbe²:

3.2.4.2.7. Hidegindító rendszer

3.2.4.2.7.1. Gyártmány(ok): .

3.2.4.2.7.2. Típus(ok):

3.2.4.2.7.3. Leírás: .

3.2.4.2.9. Elektronikus vezérlőegység

3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok): .

3.2.4.2.9.2. A rendszer leírása: ..

3.2.4.4. Tápszivattyú

3.2.4.4.1. Nyomás²: ............................. kPa vagy jelleggörbe²: .

3.2.7. Hűtőrendszer (folyadék/levegő)¹

3.2.8. Szívórendszer

3.2.8.1 Feltöltő: igen/nem¹

3.2.8.1.1. Gyártmány(ok): .

3.2.8.1.2. Típus(ok): .

3.2.8.1.3. A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltőnyomás: .......Pa, töltőnyomás-szabályzás, ha van):

3.2.8.2. Töltőlevegő-hűtő: igen/nem¹

3.2.8.3. Szívási depresszió névleges motorfordulatszámon és 100% terhelésnél

legkisebb megengedett: kPa

legnagyobb megengedett: kPa

3.2.8.4. Szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajzai (szívókamra, előmelegítő készülék, kiegészítő belépőlevegő-nyílások, stb.):

3.2.8.4.1. Szívócsővezeték leírása (rajzokkal és / vagy fényképekkel együtt):

3.2.8.4.2. Levegőszűrő, rajzok: , vagy

3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok):

3.2.8.4.2.2. Típus(ok):

3.2.8.4.3. Szívászaj-csökkentő, rajzok: , vagy

3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok):

3.2.8.4.3.2. Típus(ok):

3.2.9. Kipufogórendszer

3.2.9.1. A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza:

3.2.9.2. A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza:

3.2.9.3. Megengedett legnagyobb kipufogó ellennyomás névleges motorfordulatszámon és 100% terhelésnél: kPa

3.2.10. Beömlő- és kiömlőnyílások legkisebb keresztmetszete:

3.2.11. Szelepvezérlés vagy azzal egyenértékű adatok

3.2.11.1. Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai, a holtpontokhoz viszonyítva:

3.2.11.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok¹: .

3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések

3.2.12.2. További légszennyezés elleni berendezések (ha van ilyen, és más rovatban nem szerepel)

3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem¹

3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és elemek száma: ..

3.2.12.2.1.2. A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: .

3.2.12.2.1.3. A katalitikus reakció típusa: .

3.2.12.2.1.4. Teljes nemesfém-töltet:

3.2.12.2.1.5. Relatív koncentráció:

3.2.12.2.1.6. Hordozó (szerkezete és anyaga):

3.2.12.2.1.7. Cellasűrűség:

3.2.12.2.1.8. A katalizátor(ok) házának típusa:

3.2.12.2.1.9. A katalizátorok elhelyezése (helye és vonatkoztatási távolsága a kipufogó-vezetékben):

3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem¹

3.2.12.2.4.1. Jellemzői (áramlási sebesség stb.): .

3.2.12.2.6. Részecskeszűrő: igen/nem¹

3.2.12.2.6.1. A részecskeszűrő mérete, alakja és kapacitása: . .

3.2.12.2.6.2. A részecskeszűrő típusa és kivitele: . .

3.2.12.2.6.3. Elhelyezkedése (vonatkoztatási távolsága a kipufogó-vezetékben): .

3.2.12.2.6.4. Regenerálásának módszere vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: .

3.2.12.2.7. Egyéb rendszerek (leírás és működés): . .

3.2.13. Az fényelnyelési együttható jelölésének helye (csak kompressziós gyújtású motoroknál): .

4. ERŐÁTVITEL^(v)

4.3. A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka: .

4.3.1. Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül: ..

(Dátum, iktatószám)

_______

Kiegészítés az 1. Függelékhez

VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATOK

1. ALKALMAZOTT KENŐANYAG

1.1 Gyártmány:

1.2 Típus:

(Ha a kenőanyag a tüzelőanyaghoz van keverve, az olaj százalékos aránya a keverékben)

2. A MOTOR TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐI

2.1 Teljesítmény a III. rész 2.1 pontja szerinti hat mérési pontban:

2.1.1. A motor teljesítménye próbapadon mérve:

2.1.2. A jármű kerekein mért teljesítmény:

Motorfordulatszám (1/perc)		Mért teljesítmény (kW)
1.
2.
3.
4.
5.
6.

______________

2. Függelék

MINTA

[legnagyobb formátum: A4 (210 x 297 mm)]

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Pecsét
helye

Jármű/ alkatrész/önálló műszaki egység³ típusának az ...../...../EK irányelvvel módosított ...../..../ irányelv szerinti

– típusjóváhagyásáról¹¹

– típusjóváhagyás-kiterjesztéséről³

– típusjóváhagyás-visszautasításáról³

– típusjóváhagyás-visszavonásáról³

szóló közlemény.

A típus-jóváhagyási szám:

A kiterjesztés indoka:

I. RÉSZ

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, ha a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen jelölve vannak^3,¹²:

0.3.1. E jelölés helye:

0.4. A jármű kategóriája^3,¹³:

0.5. A gyártó neve és címe:

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetén az EK-típusjóváhagyási jel feltüntetésének helye és módja:

0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe(i):

II. RÉSZ

1. Kiegészítő adatok (ha vannak): lásd Kiegészítés

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: . .

3. A vizsgálati jelentés kelte:

4. A vizsgálati jelentés száma:

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd Kiegészítés

6. Hely:

7. Dátum:

9. Aláírás:

9. A jóváhagyó hatóságnál elhelyezett – kívánságra hozzáférhető – információs csomag tárgymutatója mellékelve.

_____________

Kiegészítés a …. sz. EK-típusbizonyítványhoz

a járművek ...../...../EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan

1. Kiegészítő adatok

1.1 Motor

1.1.1 A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés, vagy egyéb azonosítási jel szerint): …………………………………………………………………………

1.2 Vizsgálati eredmények

1.2.1 Állandó fordulatszámon:

Motorfordulatszám (1/perc)	„G” névleges áramlás (liter/másodperc)	Fényelnyelési határérték (m^-1)	Mért fényelnyelési érték (m^-1)
1.
2.
3.
4.
5.
6.

1.2.2. Szabad gyorsulásnál

1.2.2.1. Az fényelnyelési együttható mért értéke: m^-1

1.2.2.2. Az fényelnyelési együttható korrigált értéke: . m^-1

1.2.2.3. Az fényelnyelési együttható jelölésének helye a járművön:

5. .Megjegyzések: .

______________

II. RÉSZ

PÉLDA A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSÉRE

Minimális méretek b=5 ⋅ 6 mm

A fenti jelölés mutatja, hogy a korrigált fényfényelnyelési együttható értéke 1,30 m^-1.

_____________________

III. RÉSZ

VIZSGÁLAT ÁLLANDÓ FORDULATSZÁM MELLETT, A TELJES TERHELÉSI GÖRBE MENTÉN

1. BEVEZETÉS

1.1. E rész a szennyezőanyag kibocsátás meghatározásának módját írja le különféle állandó fordulatszám értékek mellett, a teljes terhelési görbe mentén.

1.2. A vizsgálatot a motoron, vagy a járművön is le lehet folytatni.

2. MÉRÉSI ELV

2.1. A motor által termelt kipufogógázok átlátszatlanságát állandó fordulatszámon, teljes terhelés mellett járatott motoron kell mérni. Hat mérést kell elvégezni olyan fordulatszámok mellett, amelyek egyenletesen oszlanak meg a maximális teljesítmény és az alábbi kétféle motor fordulatszám közül a magasabbik között:

– a maximális teljesítménynek megfelelő fordulatszám 45%-a; vagy

– 1000 ford/perc.

A szélső mérési pontoknak a fent meghatározott tartomány határértékeinél kell lenniük.

2.2. Az olyan tetszés szerint bekapcsolható töltőkompresszorral felszerelt dízel-motorok esetében, amelyeknél a töltőkompresszor működésbe lépése automatikusan előidézi a befecskendezett üzemanyag mennyiségének növekedését, a méréseket mind működő, mind kikapcsolt állapotú töltőkompresszorral is el kell végezni.

Valamennyi motorfordulatszám esetében a mérési eredményként kapott két számérték közül a nagyobbat kell figyelembe venni.

3. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

3.1. Jármű vagy motor

3.1.1. A vizsgálatra átadott motornak, illetve járműnek jó műszaki állapotban kell lennie. A motornak már bejáratottnak kell lennie.

3.1.2. A motort a „1. kiegészítés az I. részhez”-ben leírt berendezéssel kell vizsgálni.

3.1.3 A motor beállításainak meg kell felelniük a gyártó által megadott és a „1. kiegészítés az I. részhez” ben feltüntetett értékeknek.

3.1.4. A kipufogórendszerben nem lehet olyan nyílás, amelyen keresztül a motor által kibocsátott gázok felhígulhatnak.

3.1.5. A motornak a gyártó által előírt normál üzemállapotúnak kell lennie. Különösen a hűtővíz és a motorolaj hőmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékkel.

3.2. Üzemanyag

Az A/41. melléklet IV. részében meghatározott referencia-üzemanyagot kell használni, amely megfelel azoknak a kibocsátási határértékeknek, amelyekre a jármű vagy a motor típusjóváhagyását kiadták.

3.3. Vizsgálati laboratórium

3.3.1. A laboratórium Kelvin-fokban kifejezett, „T” abszolút hőmérsékletét, valamint a torr-ban kifejezett „H” atmoszférikus nyomást kell mérni, és az „F” tényezőt az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni:

F =

3.3.2. Annak érdekében, hogy a vizsgálatot érvényesnek lehessen elismerni az „F” tényező értékének 0,98 és 1,02 közé kell esnie:

0,98 ≤ F ≤ 1,02

3.4. Mintavevő és mérő készülék

A kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatóját a VI. részben meghatározott feltételeknek megfelelő, valamint a VII. részben foglaltaknak megfelelően felszerelt füstölésmérővel kell mérni.

4. HATÁRÉRTÉKEK

4.1. Mind a hat motorfordulatszám esetében, amelyeknél a fenti 2.1 pont értelmében az fényelnyelési együtthatót mérik, a liter/sec-ben kifejezett „G” névleges gázáram mennyiségét az alábbi képletek segítségével kell kiszámítani:

– kétütemű motorok esetében: G =

– négyütemű motorok esetében: G =

ahol:

„V” = a motor hengerűrtartalma, literben kifejezve; és

„n” = a motor fordulatszáma, fordulat/perc-ben kifejezve.

4.2. A kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatója nem haladhatja meg a V. részben megadott határértéket. Ha a névleges gázáramlás értéke nem egyezik meg a táblázatban megadott értékek egyikével sem, akkor a határértéket a táblakülönbségek elvére alapozott interpolációval kell kiszámítani.

IV. RÉSZ

TERHELÉS NÉLKÜLI GYORSÍTÁS MELLETT VÉGZETT VIZSGÁLAT

1. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

1.1. A vizsgálatot a III. részben leírt, állandó fordulatszámok mellett lefolytatott vizsgálatokon átesett járművön, vagy motoron kell elvégezni.

1.1.1. Próbapados vizsgálat esetén a vizsgálatot az állandó fordulatszám és teljes terhelés mellett lefolytatott átlátszatlanság-mérést követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Különösképpen a hűtővíz és a motorolaj hőmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékekkel.

1.1.2. Ha a vizsgálatot álló helyzetű járművön végzik el, akkor a motort előbb menet közben normál üzemi hőmérsékletre kell melegíteni. A vizsgálatot az ilyen járatást követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

1.2. A vizsgálat lefolytatása előtt nem szabad hagyni, hogy az égetéstér hosszabb üresjárati időszak alatt lehűljön, vagy beszennyeződjön.

1.3. A vizsgálatra a III. rész 3.1., 3.2. és 3.3. pontjaiban rögzített vizsgálati feltételek vonatkoznak.

1.4. A mintavevő és mérő készülék vonatkozásában a III. rész 3.4. pontjában rögzített feltételek alkalmazandók.

2. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

2.1. Próbapados vizsgálat esetén a motort le kell választani a fékrendszerről, s az utóbbit a sebességfokozat kapcsolása nélkül forgó alkatrészekkel vagy a forgó alkatrészekével lényegében egyenértékű tehetetlenségi nyomatékkal lehet helyettesíteni.

2.2. Ha a vizsgálatot járművön végzik, a sebességválasztó kart semleges/üres állásba kell állítani, a motort pedig a nyomatékváltóval összekapcsolt állapotban tartani.

2.3. Annak elérése érdekében, hogy a befecskendező szivattyú maximális teljesítményt adjon le, az üresjáratban járó motor mellett a gázpedált gyorsan, de nem erőszakosan kell működtetni. E helyzetet addig kell fenntartani, amíg a motor eléri maximális fordulatszámát és a fordulatszám szabályozó működésbe lép. E fordulatszám elérésekor a gázpedált fel kell engedni, amíg a motor vissza nem áll az üresjárati fordulatra, és az füstölésmérő műszer visszaáll az ennek megfelelő feltételekhez.

2.4. A 2.3. pontban leírt műveletsort legalább hatszor meg kell ismételni annak érdekében, hogy a kipufogó rendszer kitisztuljon és a készüléken elvégezhetőek legyenek a szükséges átállítások. Az egymást követő gyorsítási vizsgálatok során a legnagyobb opálossági értékeket fel kell jegyezni, amíg a kapott értékek nem stabilizálódnak. A motor egyes fordulatszám növelések utáni üresjárata során leolvasott értékeket figyelmen kívül kell hagyni. A leolvasott értékek akkor tekinthetők stabilizálódottaknak, ha négy egymást követő leolvasás eredménye 0,25 m^-1 sávszélességen belül marad, és nem mutat csökkenő sorozatot. A feljegyzendő X_M fényelnyelési együttható az ilyen négy érték számtani átlaga lesz.

2.5. A töltőkompresszorral felszerelt motoroknak – adott esetben – az alábbi különleges követelményeket kell teljesíteniük:

2.5.1. A motorhoz mechanikusan kapcsolódó és arról lekapcsolható, vagy a motor által mechanikai kapcsolat révén meghajtott töltőkompresszorral felszerelt motorok esetén két, előzetes gyorsításokkal végzett teljes mérési ciklust kell lefolytatni, egyik alkalommal bekapcsolt, másik alkalommal kikapcsolt töltőkompresszor mellett. A két kapott érték közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni.

2.5.2. A járművezető által működtetett megkerülő vezeték segítségével kikapcsolható töltőkompresszorral felszerelt motorok esetén a vizsgálatot a megkerülő vezeték ki-, illetve bekapcsolt állapotában is el kell végezni. A kapott értékek közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni.

3. AZ FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ KORRIGÁLT ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

3.1. Jelmagyarázat

X_M = az e rész 2.4. pontjában leírtak szerint terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényelnyelési együttható értéke;

X_L = a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényelnyelési együttható korrigált értéke;

S_M = az állandó fordulatszám mellett mért fényelnyelési együttható azon értéke (III. rész 2.1 pontja), amelyik a legközelebb esik az azonos névleges áramlásnak megfelelő előírt határértékhez;

S_L = az S_M értéket eredményező mérési pontnak megfelelő névleges áramláshoz tartozó fényelnyelési együttható értéke (III. rész 4.2. pontja);

L = a fény által az füstölésmérőn keresztül megtett út hasznos hossza;

3.2. Ha az fényelnyelési együtthatót m^-1-el, míg a fény által az füstölésmérőn keresztül megtett út hasznos hosszát méterben adjuk meg, akkor az X_L korrigált értékét a következő két kifejezés közül a kisebbik adja:

X’_L = ×X_M, vagy X’’_L = X_M + 0,5

V. RÉSZ

AZ ÁLLANDÓ FORDULATSZÁM ÉRTÉKEKEN LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOKRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

	*„G” névleges áramlás* liter/másodperc	*„K” fényelnyelési együttható* m^-1
	≤ 42 45 50	2,26 2,19 2,08
	55 60 65 70	1,985 1,90 1,84 1,775
	75 80 85	1,72 1,665 1,62
	90 95 100	1,575 1,535 1,495
	105 110 115	1,465 1,425 1,395
	120 125 130	1,37 1,345 1,32
	135 140 145	1,30 1,27 1,25
	150 155 160	1,225 1,205 1,19
	165 170 175	1,17 1,155 1,14
	180 185 190	1,125 1,11 1,095
	195 > 200	1,08 1,065

Megjegyzés: Bár a fenti értékek a hozzájuk legközelebb eső 0,01-ig, vagy 0,005-ig vannak kerekítve, ez nem jelenti azt, hogy a méréseket is ilyen pontossággal kell elvégezni.

VI. RÉSZ

AZ FÜSTÖLÉSMÉRŐ MŰSZEREK JELLEMZŐI

1. HATÁLY

Ez a rész állapítja meg a III. és IV. részben leírt vizsgálatok során használt füstölésmérő műszerekre vonatkozó feltételeket.

2. AZ FÜSTÖLÉSMÉRŐK ALAPVETŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI

2.1. A mérendő gázt nem tükröző belső felületű edényben kell tartani.

2.2. A fény által a gáztömegen keresztül megtett út hasznos hosszának megállapítása érdekében figyelembe kell venni a fényforrást és a fotocellát védő eszközök által kifejtett hatást. Ezt a hasznos hosszt kell a műszeren figyelembe venni.

2.3. Az füstölésmérő mutatótárcsáján két mérőskála található, az egyik a 0-tól a végtelenig (^∞) terjedő fényelnyelés abszolút egységeit (m^-1) tünteti fel, míg a másik lineáris mérőszámokat 0-tól 100-ig; mindkét skála a teljes fényáramot jelző 0-tól a teljes sötétséget jelentő skálaértékig terjed.

3. KONSTRUKCIÓS ELŐÍRÁSOK

3.1. Általános előírások

A műszaki kialakítás olyan, hogy állandósult üzemeltetési feltételek mellett a füstkamrát egyforma opálosságú füst tölti ki.

3.2. Füstkamra és az füstölésmérő háza

3.2.1. A belső visszatükröződések vagy diffúziós hatások miatt szórt fény fotocellának ütközését a lehető legkisebbre kell csökkenteni (például a belső felületek matt fekete réteggel történő bevonásával, vagy megfelelő általános kialakítás megválasztásával).

3.2.2. Az optikai jellemzőknek biztosítaniuk kell, hogy a fény diffúziójának és visszatükröződésének az együttes hatása ne legyen több, mint a lineáris skála egy beosztása, amikor a füstkamrát 1,7 m^-1-hez közeli értékű fényelnyelési együtthatójú füst tölti ki.

3.3. Fényforrás

A fényforrás olyan izzólámpa, amelynek színhőmérséklete a 2 800–3 250 oK tartományba esik, vagy pedig olyan zöld fénykibocsátó dióda (LED), amelynek színképcsúcsa az 550–570 nm tartományba esik. A fényforrást a kormosodástól olyan eszközökkel kell védeni, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszt a gyártó által meghatározottnál nagyobb mértékben

3.4. Vevőegység

3.4.1. A vevőegység olyan fotocellából áll, amelynek színkép-érzékenységi görbéje hasonló az emberi szem nappali látásérzékenységi görbéjéhez (a maximális érzékenység az 550/570 nanométer tartományba esik; 430 nanométer alatt, illetve 680 nanométer fölött kevesebb, mint ennek a maximális érzékenységnek a 4 százaléka).

3.4.2. Az elektromos áramkör szerkezeti felépítése, beleértve a műszerskálát is, olyan, hogy a fotocellától érkező kimeneti áram lineáris függvénye a fotocella üzemhőmérsékleti tartományán belül beérkező fény intenzitásának.

3.5. Műszerskálák

3.5.1. A „k” fényelnyelési együttható értékét a φ = φ_o . e^-kL képlettel kell kiszámítani, ahol „L” a fény által a mérendő gázon keresztül megtett tényleges út hossza, φ_o a beeső fényáram, φ a kilépő fényáram. Amennyiben egy adott típusú füstölésmérő műszer „L” tényleges úthossza a műszer geometriája alapján közvetlenül nem határozható meg, akkor az „L” tényleges úthossz meghatározható:

– az e rész 4. pontjában leírt módszerrel, vagy

– korrelációval, egy másik típusú, ismert tényleges úthosszúságú füstölésmérő adatai alapján.

3.5.2. A 0-100 lineáris skála és a „k” fényelnyelési együttható közötti összefüggés a következő képlettel számítható ki:

k = – log_c

ahol „N” a lineáris skálán leolvasott érték, „k” a fényelnyelési együtthatónak megfelelő érték.

3.5.3. Az füstölésmérő műszerskálájának lehetővé kell tennie az 1,7 m^-1 értékű fényelnyelési együttható 0,025 m^-1 pontosságú leolvasását.

3.6. A mérőberendezés beállítása és vizsgálata

3.6.1. A fotocella és a műszerskála elektromos áramköre oly módon állítható be, hogy a mutatót nullázni lehet, amikor a fényáram keresztülhalad a tiszta levegővel teli füstkamrán vagy egy azzal azonos jellemzőkkel bíró kamrán.

3.6.2. Lekapcsolt lámpa és nyitott vagy rövidre zárt állapotú elektromos mérő-áramkör mellett a fényelnyelési együttható skáláján leolvasott jelzésként a ∞ jelnek kell megjelennie, és annak ∞-t kell mutatnia az elektromos mérőáramkör visszakapcsolásakor.

3.6.3. Közbenső ellenőrzést kell végezni egy olyan árnyékoló rács füstkamrába való helyezésével, amelynek ismert „k” fényelnyelési együtthatója a 3.5.1. pontban leírtak szerint 1,6 m^-1 és 1,8 m^-1 közötti értékű gázt reprezentál. A „k” értékét 0,025 m^-1 pontossággal kell ismerni. Az ellenőrzés annak igazolásából áll, hogy ez az érték 0,05 m^-1 egységnél nagyobb mértékben nem tér el az füstölésmérő műszerskáláján leolvasott értéktől, ha az árnyékoló rácsot a fényforrás és a fotocella közé helyezik.

3.7. Az füstölésmérő reakcióideje

3.7.1. Az elektromos mérőáramkör reakcióideje – a fotocellát teljesen elsötétítő árnyékoló rács elhelyezésekor a műszerskála teljes kitérése 90 százalékának eléréséhez szükséges idő – 0,9 és 1,1 másodperc közé esik.

3.7.2. Az elektromos mérőáramkör kilengés-csillapítása olyan, hogy az input adat (pl. a kalibrációs árnyékoló rács) valamely pillanatnyi változását követő, végleges nyugalmi állapotú leolvasáson túli kezdeti mutató túllendülés nem haladhatja meg a leolvasott lineáris skálaegységek értékének 4 százalékát.

3.7.3. Az füstölésmérő füstkamrában lezajló fizikai jelenségeknek tulajdonítható reakcióideje az az idő, amely a gáz mérőberendezésbe való bejutása és a füstkamra teljes kitöltése között eltelik; ez nem lehet több 0,4 másodpercnél.

3.7.4. Ezek a rendelkezések kizárólag az opálosság mérésére a terhelés nélküli gyorsítás mellett használt füstölésmérőkre vonatkoznak.

3.8. A mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomása

3.8.1. A füstkamrában lévő kipufogógáz nyomása nem térhet el 75 mm-nél (vízoszlop) nagyobb mértékben a légköri nyomástól.

3.8.2. A mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomásának változásai 1,7 m^-1 fényelnyelési együtthatójú gáz esetében a fényelnyelési együttható tekintetében nem idézhetnek elő 0,05 m^-1-nél nagyobb mértékű változásokat.

3.8.3. Az füstölésmérőt megfelelő műszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó nyomás mérésére.

3.8.4. A gyártónak a készülékházon fel kell tüntetnie a füstkamrán belül mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomásváltozásainak határértékeit.

3.9. A mérendő gáz hőmérséklete

3.9.1. A mérés pillanatában a gáz hőmérsékletének a füstkamra minden pontjában 70 ^oC és egy, a gyártó által meghatározott maximális hőmérséklet között kell lennie, oly módon, hogy az e hőmérséklettartomány felett leolvasott értékek 1,7 m^-1 fényelnyelési együtthatójú gázzal töltött füstkamra esetén 0,1 m^-1-nél nagyobb mértékben ne változzanak.

3.9.2. Az füstölésmérőt megfelelő műszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó hőmérsékletet mérésére.

4. AZ FÜSTÖLÉSMÉRŐ MŰSZER „L” HASZNOS HOSSZA

4.1. Általános követelmények

4.1.1. Az füstölésmérő műszerek egyes típusainál a fényforrás és a fotocella, illetve a fényforrást védő átlátszó alkatrészek és a fotocella között tartózkodó gáz nem konstans opálosságú. Ilyen esetekben, az „L” hosszúság az olyan, egyenletes opálosságú gázból álló oszlop hossza, amely ugyanolyan fényelnyelést eredményez, mint amelyet akkor lehet elérni, ha a gázt a szokásos módon vezetik be az füstölésmérőbe.

4.1.2. Az áthaladó fény útjának hasznos hosszát úgy lehet meghatározni, ha a normálisan működő füstölésmérő „N” leolvasott értékét összehasonlítják azzal az N_o értékkel, amelyet egy olyan módosított füstölésmérővel nyerünk, amelyben a teszt gáz egy pontosan meghatározott L_o hosszúságú szakaszt tölt ki.

4.1.3. Az összehasonlító leolvasásokat gyors egymásutánban szükséges elvégezni a nullaértékű elmozdulások esetén teendő helyesbítések meghatározása érdekében.

4.2. Az „L” értékelésének módszere

4.2.1. Tesztgázként konstans átlátszatlanságú kipufogógázt, vagy a kipufogógázéhoz hasonló térfogatsúlyú fényelnyelő gázt kell használni.

4.2.2. Pontosan meg kell határozni azt az L_o hosszúságú oszlopot az füstölésmérőben, amely a tesztgázokkal egyenletesen kitölthető, és amelynek végei a fény útjával lényegében derékszöget zárnak be. Ezen L_o hosszúságnak az füstölésmérő feltételezett hasznos hosszához közeli értéknek kell lennie.

4.2.3. Mérni kell a füstkamrában lévő tesztgáz hőmérsékletének átlagos középértékét.

4.2.4. Szükség esetén kis helyigényű és megfelelő befogadóképességű, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevő vezetékbe beépíteni, a mintavevő szondához lehető legközelebbi helyen. Egy hűtőegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hűtőegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét.

4.2.5. A hasznos hossz meghatározására szolgáló vizsgálat során a tesztgázból vett mintát felváltva hol a normálisan működő füstölésmérőn, hol a 4.1.2. pontban foglaltak szerint módosított, azonos készüléken keresztül kell áramoltatni.

4.2.5.1. Az füstölésmérő műszerről leolvasott értékeket folyamatosan rögzíteni kell egy olyan adatrögzítő eszközzel, amelynek reakcióideje az füstölésmérő reakcióidejével egyenlő vagy annál rövidebb.

4.2.5.2. Normálisan működő füstölésmérő esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték „N”, míg a tesztgáz hőmérsékletének Kelvin-fokban kifejezett középértéke „T”.

4.2.5.3. Az ugyanazzal a tesztgázzal megtöltött, L_o hosszúságú oszlop esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték „N_o”, míg a tesztgáz hőmérsékletének Kelvin-fokban kifejezett átlagos középértéke T_o”.

4.2.6. A hasznos hossz kiszámításának képlete:

4.2.7. A vizsgálatot legalább négyféle tesztgázzal kell elvégezni, amelyek a lineáris skálán a 20 és 80 értékek között szabályosan eloszló leolvasott értékeket eredményeznek.

4.2.8. Az füstölésmérő „L” hasznos hossza az egyes gázok tekintetében a 4.2.6. pontban foglaltak szerint kapott hasznos hosszok számtani átlagának felel meg.

VII. RÉSZ

AZ FÜSTÖLÉSMÉRŐ ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS HASZNÁLATA

1. HATÁLY

Ez a rész ismerteti a III. és IV. részben leírt vizsgálatok során használt füstölésmérő műszerek üzembe helyezésének és használatának módját.

2. A MINTAVEVŐ FÜSTÖLÉSMÉRŐ

2.1. Az állandó fordulatszámú vizsgálatok előkészítése

2.1.1. A mintavevő szonda és a kipufogócső keresztmetszetének aránya nem lehet kevesebb 0,05-nél. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.1.2. A szonda olyan cső, amelynek nyitott vége a kipufogócső, vagy – szükség esetén – a csőtoldat tengelyében előre néz. A kipufogócső olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítően egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsőben, vagy – szükség esetén – a csőtoldatban a lehető leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócső átmérője a kilépő nyílásnál „D”, akkor a szonda vége a mintavevő ponttól a motor felé eső irányban lévő, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csőtoldat alkalmazása, a kipufogócsőhöz való csatlakozásnál levegő nem léphet be.

2.1.3. A kipufogócsőben uralkodó nyomás és a mintavevő csőszakaszban a nyomásesés jellemző értékei olyanok, hogy a szonda az izokinetikus mintavétellel kapottakkal lényegében egyenértékű minta begyűjtését eredményezze.

2.1.4. Szükség esetén kis helyigényű és megfelelő befogadóképességű, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevő vezetékbe beépíteni, a mintavevő szondához eső lehető legközelebbi helyen. Egy hűtőegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hűtőegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét.

2.1.5. A motortól távolodó irányban, a mintavevő szondától legalább 3D távolságban egy pillangószelepet vagy más, a mintavételi nyomást fokozó eszközt lehet elhelyezni.

2.1.6. A szondát, a hűtőberendezést, a táguló tartályt (amennyiben szükséges) és az füstölésmérő műszert összekötő csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük, ugyanakkor meg kell felelniük a VI. rész 3.8. és 3.9. pontjában leírt nyomás- és hőmérsékleti követelményeknek. A csővezetéknek a mintavételi ponttól az füstölésmérő felé emelkednie kell, ugyanakkor kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Amennyiben az füstölésmérő nem tartalmaz megkerülő szelepet, úgy azt a megelőző csőszakaszba be kell építeni.

2.1.7. A vizsgálat során ellenőrzést kell végrehajtani, annak biztosítására, hogy a mérőkamrában teljesülnek a VI. rész 3.8. pontjának a nyomásra, illetve a VII. rész 3.9. pontjának a hőmérsékletre vonatkozó követelményei.

2.2. Előkészületek a terhelés nélküli gyorsítás mellett végzett vizsgálatokra

2.2.1. A mintavevő szonda és a kipufogócső keresztmetszetének az aránya nem lehet 0,05-nél kevesebb. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.2.2. A szonda olyan cső, amelynek nyitott vége a kipufogócső, vagy – szükség esetén – a csőtoldat tengelyében előre néz. A kipufogócső olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítően egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsőben, vagy – szükség esetén – a csőtoldatban a lehető leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócső átmérője a kilépő nyílásnál „D”, akkor a szonda vége a mintavevő ponttól a motor felé eső irányban lévő, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csőtoldat alkalmazása, a kipufogócsőhöz való csatlakozásnál levegő nem léphet be.

2.2.3. A mintavevő rendszert úgy kell kialakítani, hogy a minta füstölésmérőnél mérhető nyomása bármely motor fordulatszám mellett a VI. rész 3.8.2. pontjában meghatározott határértékek között maradjon. Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy fel kell jegyezni a minta nyomásának a motor üresjárati és maximális terhelés nélküli fordulatszámai mellett mért értékeit. Az füstölésmérő műszer műszaki jellemzőitől függően, a minta nyomásának ellenőrzését a kipufogócsőbe, vagy a hosszabbító csőtoldatba épített rögzített szűkítőelem vagy pillangószelep segítségével lehet elvégezni. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás egyik módszer alkalmazása esetén sem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.2.4. Az füstölésmérő műszert csatlakoztató csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük. A csőnek a mintavételi ponttól az füstölésmérő felé kell emelkedni, ugyanakkor kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Egy megkerülő szelepet lehet beépíteni a megelőző csőszakaszba, annak érdekében, hogy az füstölésmérőt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket.

3. FŐÁRAMBA BEÉPÍTETT FÜSTÖLÉSMÉRŐ

Az állandó fordulatszámú és a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálatok során csak a következő, általános jellegű óvintézkedéseket kell betartani:

3.1. A kipufogócsövet és az füstölésmérő műszert összekötő csövek csőcsatlakozásai nem engedhetnek be levegőt kívülről.

3.2. Az füstölésmérő műszert csatlakoztató csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük. A csőrendszernek a mintavételi ponttól az füstölésmérő felé kell emelkednie, azonban kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Egy megkerülő szelepet kell beépíteni a megelőző csőszakaszba, hogy az füstölésmérőt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket.

3.3. Szükség lehet hűtőrendszer beépítésére az füstölésmérőt megelőző csőszakaszba is.

5. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez

[Az A. Függelék A/46. számú melléklete
a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez¹⁴]

A gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsai és azok felszerelése

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, A MELLÉKLET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÉS A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

1. Fogalommeghatározások

Jelen melléklet alkalmazása szempontjából:

– „gumiabroncs”: az az új légabroncs, beleértve a szögekhez való lyukakkal ellátott téli gumiabroncsot, akár eredeti felszerelés vagy pótfelszerelés formájában, amelyet olyan járművekre való felszerelésre szántak, amelyekre az ER. A. Függeléket kell alkalmazni. Ez a meghatározás nem vonatkozik a szögekkel ellátott téli gumiabroncsra,

– „jármű”: az összes olyan jármű, amelyre az ER. A. Függelék alkalmazandó,

– „gyártó”: a járművek vagy gumiabroncsok kereskedelmi nevének vagy jelének tulajdonosát jelenti.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. Az V. részben meghatározott követelményeket az 1980. október 1. napján vagy azt követően először használatba vett gépjárművekre szerelendő gumiabroncsokra kell alkalmazni.

2.2. Az V. részben meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni:

a) azokra a gumiabroncsokra, amelyek sebességhatára kisebb 80 km/óránál,

b) azokra a gumiabroncsokra, amelyek névleges kerékpánt-átmérője nem haladja meg a 254 mm-t (vagy 10-es kód), illetve 635 mm vagy több (25-ös kód),

c) T-típusú ideiglenesen használt tartalék gumiabroncsokra a II. rész 2.3.6. pontjában meghatározottak szerint,

d) a csak az első ízben 1980. október 1-je előtt nyilvántartásba vett gépjárművekre történő felszerelésre szánt gumiabroncsokra.

3. A melléklet alkalmazása az alkatrész típusjóváhagyási eljárásban

3.1. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel a II. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.2. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel az V. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.3. A III. részben megállapított feltételek szerint gumiabroncsra vonatkozóan típusjóváhagyást kap minden jármű, amennyiben a gumiabroncsok (megfelelő esetben beleértve a tartalék gumiabroncsokat is) megfelelnek a II. rész követelményeinek, valamint a IV. részben a járművekre vonatkozóan megállapított követelményeknek, és minden ilyen jármű el van látva a II. részben meghatározott jóváhagyási számmal.

3.4. Az alkatrész- (gumiabroncs-) vagy járműtípus-jóváhagyás megadásától vagy visszautasításától számított egy hónapon belül meg kell küldeni a szóban forgó bizonyítvány – amelynek mintáját a I. és III. rész függeléke tartalmazza – másolatát a többi tagállamnak, valamint azok kérésére meg kell küldeni a jóváhagyott gumiabroncstípus vizsgálati jelentését is.

3.5. Nem tiltható meg, illetve nem korlátozható az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő gumiabroncs forgalomba hozatala.

3.6. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadása egy járműre vonatkozóan, amennyiben a gumiabroncsok EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelően történt.

3.7. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza, illetve nem tiltható meg egy jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, üzembe helyezése vagy használatba vétele, amennyiben ezek EK-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelően történt.

3.8. Amennyiben megalapozott indokok alapján úgy ítélhető, hogy egy gumiabroncstípus vagy járműtípus veszélyes annak ellenére, hogy megfelel ezen rész követelményeinek, átmenetileg megtiltható ennek a terméknek a forgalmazása, illetve különleges feltételek határozhatók meg a forgalmazására. A döntésről és annak okairól haladéktalanul tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

3.9. Adott esetben meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártás megfelel-e a jóváhagyott típusnak. E célból bármikor ellenőrizhető, hogy a gumiabroncsok vagy a járművek megfelelnek-e ezen melléklet követelményeinek. Ez az ellenőrzés a helyszíni ellenőrzésekre korlátozódik.

3.9. Amennyiben megállapítható, hogy ugyanazzal a jóváhagyási jellel rendelkező gumiabroncsok vagy járművek nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a jóváhagyottal megegyező kivitelű gyártás biztosítására. Amennyiben gumiabroncsok vagy járművek rendszeresen nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor ezekkel az intézkedésekkel vissza is lehet vonni a típusjóváhagyást. Hasonlóan intézkedést kell hozni, amennyiben más tagállam a követelmények betartásának hiányáról küld értesítést.

3.10. Az I. és III. rész függelékében megadott nyomtatvány segítségével egy hónapon belül értesíteni kell a többi tagországot az EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és annak okairól.

3.11. Minden olyan határozat esetében, amelyet ezen melléklet végrehajtása során elfogadott rendelkezések alapján hoztak arról, hogy visszautasítják vagy visszavonják a gumiabroncsra vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyást vagy a gumiabroncsok felszerelésére vonatkozóan egy jármű típusjóváhagyását, beleértve a forgalomba hozatal vagy a használat megtiltását is, részletesen ismertetnie kell az indokokat. Minden ilyen határozatról értesítést kap az érintett fél, akit egyidejűleg tájékoztatnak a hatályos nemzeti jog értelmében rendelkezésére álló jogorvoslatokról, valamint arról a határidőről, ameddig ezekkel a jogorvoslatokkal élhet.

3.12. 2009. október 1-jétől kezdődően ezen melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni az ER. A. Függelék 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ezen melléklet hatálya alá tartozó valamennyi gumiabroncsra, kivéve a C1d és C1e osztályba tartozó gumiabroncsokra, amelyekre 2010. október 1-jétől, illetve 2011. október 1-jétől kell ezeket alkalmazni.

4. A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE

I. RÉSZ A gumiabroncsok EK-típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási rendelkezések

1. függelék Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap

2. függelék EK-típusbizonyítvány (gumiabroncsok)

3. függelék Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap a gumiabroncs/út-zajkibocsátásról

4. függelék EK-típusbizonyítvány (gumiabroncs/út zajkibocsátás)

II. RÉSZ A gumiabroncsokra vonatkozó követelmények¹⁵

1. függelék Magyarázó ábra

2. függelék Terhelési indexekre vonatkozó jelzések és a hozzájuk tartozó legnagyobb gumiabroncsterhelhetőség

3. függelék A gumiabroncs jelöléseinek elhelyezése

4. függelék Nyomásindex és nyomás mértékegysége közötti összefüggés

5. függelék Bizonyos méretű gumiabroncsok külső átmérője és gumiabroncs-szélessége, valamint a mérőpántjainak pántszélessége

6. függelék A gumiabroncsok méretének mérési módszere

7. függelék Terhelés-és sebességvizsgálati eljárás

8. függelék A terhelési index változása a sebesség függvényében,

a teherjárművek radiál és diagonál gumiabroncsainál

III. RÉSZ Igazgatási rendelkezések a járművek EK-típusjóváhagyásáról

a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban

1. függelék A járműre vonatkozó adatközlő lap

2. függelék A jármű EK-típusbizonyítványa

IV. RÉSZ A járművekre vonatkozó követelmények a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban

V. RÉSZ Gumiabroncs/út-zajkibocsátás

1. függelék Vizsgálati módszer a gumiabroncs/út-zajszint méréséhez üresjárati elhaladási zaj mérésnél

2. függelék Vizsgálati jelentés

VI. RÉSZ A vizsgálat helyszínére vonatkozó követelmények

I. Rész

A GUMIABRONCSOK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1. ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUSRA VONATKOZÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

1.1. Az adott gumiabroncs-típusra vonatkozó típusjóváhagyási kérelmet az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a gumiabroncs gyártója nyújtja be.

1.1.1 A II. résznek megfelelően benyújtott típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlő lapoknak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.1.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal vagy arról készült jellemző fényképpel, valamint a mérőpántra felszerelt, felfújt gumiabroncs-köpenyt ábrázoló, a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-típus megfelelő méreteit (lásd a II. rész 6.1.1. és 6.1.2. szakaszát) feltüntető vázlatrajzzal együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges).

1.1.1.2. A kérelmet a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzőkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.1.2. Az V. résznek megfelelőn benyújtott típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlő lapnak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.2.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének jellegzetes mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal, rajzzal vagy fényképpel együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges).

1.1.2.2. A kérelmet továbbá a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzőkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.2. A gyártó kérheti a típusjóváhagyás kiterjesztését

1.2.1. oly módon, hogy az a II. résznek megfelelő típusjóváhagyások esetében a módosított gumiabroncs-típusokra is kiterjedjen, és/vagy

1.2.2. oly módon, hogy az az V. résznek megfelelő típusjóváhagyások esetében a további gumiabroncs-méret megjelölésekre, és/vagy módosított márkanevekre, vagy a gyártó kereskedelmi leírására és/vagy a futófelület mintázatára is kiterjedjen.

1.3. A jóváhagyó hatóság a gumiabroncsgyártók laboratóriumait jóváhagyott vizsgálólaboratóriumokként el ismerhetik az ER. A. Függelék 14. cikkének (1) bekezdése értelmében.

2. FELIRATOZÁSOK

2.1. Az típusjóváhagyásra benyújtott adott gumiabroncs-típus mintadarabjain fel kell tüntetni a kérelmező jól látható és letörölhetetlen védjegyét vagy nevét, valamint megfelelő helyet kell hagyni az ezen Rész 4. szakaszában előírt típusjóváhagyási jel feltüntetésére.

3. TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

3.1. Az ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelő típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.1. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel a II. rész követelményeinek.

3.1.1. A II. résznek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal az ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.1.2. A ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelő típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.2. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel az V. rész követelményeinek.

3.2.1. Az V. résznek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal a ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.3. Minden, a típusjóváhagyást megkapott gumiabroncs-típust típusjóváhagyási számmal kell ellátni. Ugyanazt a számot más gumiabroncs-típusnak nem szabad kiadni. Különösen a II. résznek megfelelően kiadott jóváhagyási számoknak és az V. rész alapján kiadott EK-típusjóváhagyási számoknak kell különbözőnek lenniük.

4. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÖLÉS

4.1. Minden olyan gumiabroncson, amely ezen résznek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncs-típusnak felel meg, fel kell tüntetni a megfelelő típusjóváhagyási jelet.

4.2. Az EK-típusjóváhagyási jel egy téglalapból áll, amely egy kis „e” betűt tartalmaz, amelyet az ER. A. Függelék A/7. melléklete szerint a típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető jele követ. Az EK-típusjóváhagyási szám a gumiabroncshoz kiadott bizonyítványon feltüntetett EK-típusjóváhagyási számból áll, amelyet két számjegy követ: „00” a haszongépjárművekhez használt gumiabroncsok, és „02” a személygépkocsikhoz használt gumiabroncsok esetében.

4.2.1. Az EK-típusjóváhagyási jelet alkotó téglalap hossza legalább 12 mm, magassága legalább 8 mm. A betűk és számok magassága legalább 4 mm.

4.3. Az EK-típusjóváhagyási jeleket és számokat, és bármely további, a II. rész 3. szakasza által előírt jelet – ez utóbbi a II. rész előírásainak megfelelően kiadott típusjóváhagyásra vonatkozik – ,az említett szakaszban előírt módon kell feltüntetni.

4.4. Az V. résznek megfelelően kiadott jóváhagyási számokat egy „s” betű követi, amely a „sound (zaj)” szó rövidítése.

4.5. Az EK-típusjóváhagyási jel mintája az alábbi:

	e 24
	00479
	e 3
	00687-s

A fent megadott EK-típusjóváhagyási jelet viselő gumiabroncs tehergépjárművekhez használt gumiabroncs (00), amely megfelel az EK-előírásoknak (e), amelyre az EK-típusjóváhagyási jelet Írországban adták ki (24), a II. résznek megfelelően 479-es szám szerint, és Olaszországban (3), az V. résznek megfelelően 687-es szám szerint.

Megjegyzés: a „479” és „687” számok (EK-jel típusjóváhagyási számok), valamint a „24” és „3” számok (az EK-jóváhagyást megadó tagállamok betűjelei és számai) csak példaként szerepelnek.

A jóváhagyási számokat a téglalaphoz közel kell elhelyezni, akár fölé, alá, jobbra, vagy balra. A jóváhagyási szám jegyeinek az „e” betű azonos oldalán kell lenniük, és egy irányba kell mutatniuk.

5. GUMIABRONCS-TÍPUSOK MÓDOSÍTÁSA

5.1. Ha a II. résznek megfelelő, vagy az V. résznek megfelelő típusjóváhagyást kapott gumiabroncsot módosítanak, akkor az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.2. Ha a II. résznek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs futófelületének mintázatát módosítják, akkor a II. részben előírt vizsgálatokat nem szükséges megismételni.

5.3. Ha az V. résznek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs egy sorozatát gumiabroncsméret-megjelöléssel, vagy védjegyekkel látják el, a típusjóváhagyó hatóság határozza meg az újravizsgálat követelményeit.

5.4. Ha az V. résznek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncs egy sorozata futófelületének mintázatát módosítják, akkor egy reprezentatív mintacsoportot újra kell tesztelni, kivéve, ha a típusjóváhagyó hatóság meg van győződve, hogy a módosítás nem befolyásolja a gumiabroncs/út-zajkibocsátást.

6. A GYÁRTÁS EGYÖNTETŰSÉGE

6.1. A gyártás egyöntetűségének biztosítására vonatkozó általános szabályokat az ER. A. Függelék 10. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban kell elfogadni.

6.2. Különösen az V. rész 1. függeléke szerinti, a termelés megfelelőségének ellenőrzése érdekében elvégzett ellenőrzések során, ha a tesztelt gumiabroncs zajszintje legfeljebb 1 db(A)-val haladja meg az V. rész 4.2. szakaszában meghatározott határértékeket, akkor a termelést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a fent említett V. rész 4. szakaszában meghatározott követelményeknek.

1. függelék

EGY ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ
.... SZ. ADATKÖZLŐ LAP

Ha szükséges, a következő dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelő méretarányban és elegendő részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelő léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmű adatokat.

0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi jelölése)

0.2. Kereskedelmi jelölések(ok)

0.3. Típus megjelölés (gumiabroncsméret-megjelölés)

0.5. Kérelmező neve és címe:

0.7. A gyártó üzem(ek) címe(i):

6. GUMIABRONCSOK

6.1. A felhasználás besorolása:

6.2. Szerkezet:

6.3. Sebesség szerinti besorolás:

6.4. Terhelési index (indexek):

– egyes elrendezés:

– kettős (iker) elrendezés:

6.5. Belső tömlővel vagy belső tömlő nélkül kell felszerelni a gumiabroncsot:

6.7. A gumiabroncs típusa:

6.7.1. Személygépkocsihoz használt „szabványos” vagy „megerősített” gumiabroncs vagy „T-típusú, átmenetileg használható pótkerék”:

6.7.2. Teherjárműhöz használt „utánvágható” gumiabroncs:

6.8. Diagonál gumiabroncsok betétszámjelzése (Ply-rating szám).

6.9. Külső méret: teljes profilszélesség és külső átmérő:

6.10. A kerékpánt (kerékpántok), amelyre (amelyekre) a gumiabroncs felszerelhető:

6.11. A mérő- kerékpánt és a pántvizsgálati kerékpánt:

6.12. A méretellenőrzéskor a nyomás (bar):

6.13. A terhelés/sebesség további kombinációi azokban az esetekben, ahol a II. rész 6.2.5. pontja

alkalmazandó:

6.14. A vizsgálat során alkalmazott nyomás, amennyiben a gyártó a II. rész A-része

7. függelékének 1.3. pontja vagy a „PSI” nyomásindex alkalmazását kéri:

6.15. A II. rész 2.20. pontjában vagy a II. rész 5. függelékének megfelelő táblázatában említett x-tényező:

2. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(gumiabroncsok)

MINTA

(legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm))

HATÓSÁGI
BÉLYEGZŐ

Közlemény a gumiabroncsokról szóló, 92/23/EGK irányelvvel kapcsolatban az alkatrészek:

– típusjóváhagyásáról^1.

– típusjóváhagyásának kiterjesztéséről¹

– típusjóváhagyásának visszautasításáról¹.

– a típusjóváhagyás visszavonásáról¹,

– a termelés megszüntetéséről¹

EK-alkatrész típusjóváhagyási szám: …………… Kiterjesztési szám:

1. SZAKASZ

0. Általános előírások

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Kereskedelmi leírás(ok):

0.3. Az alkatrészen (gumiabroncs) megjelölt azonosítás módja^a):

0.4. Az alkalmazandó mellékletek jegyzéke:

0.5. Kérelmező neve és címe:

0.6. Gyártó üzem(ek) címe:

II. SZAKASZ

1. További információk

1.1 Azoknak a keréktárcsáknak a felsorolása, amelyekre a gumiabroncsok felszerelhetők:

2. A vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat:

3. Vizsgálati jelentés kelte:

4. Vizsgálati jelentés száma:

5. Az alkatrésztípus-jóváhagyás kiterjesztésének indoklása (ha alkalmazható):

6. Megjegyzések (ha vannak):

7. Hely:

8. Dátum:

9. Aláírás:

10. Mellékelve: a jóváhagyást kiadó hatósághoz benyújtott alkatrésztípus-jóváhagyási dokumentációban szereplő iratok jegyzéke, amelyek kérés alapján beszerezhetők.

3. függelék

EGY ADOTT TÍPUSÚ GUMIABRONCS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ … sz. ADATKÖZLŐ LAP A GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁSRÓL

(a 92/23/EGK irányelv V. melléklete)

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. A gyártó neve:

1.2. A kérelmező neve és címe:

1.3. A gyártó üzem(ek) címe(i):

1.4. Az adott gumiabroncs kért típusjóváhagyásához használandó márkanév/nevek, kereskedelmi leírás(ok), vagy védjegy(ek).

2. GUMIABRONCSOK

2.1. Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály)

2.2. Használati kategória: (normál, téli, vagy speciális)

2.3. A gumiabroncs-méretek megjelölt tartományában használt futófelület mintázatok főbb jellemzőinek részletei, tekintettel a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatásra. Ez lehet rajz, fénykép, vagy leírás, de elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat megállapítsa, hogy a fő jellemzők utólagos megváltoztatása kedvezőtlenül befolyásolja-e a gumiabroncs/út zajkibocsátást.

Megjegyzés: A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékű megváltoztatásának a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelőségének ellenőrzése során állapítják meg.

2.4. A gumiabroncs szerkezete

2.5. A futófelület mintázatok megjelöléseinek listája:

(adja meg az egyes védjegyek, vagy márkanevek, vagy kereskedelmi leírások vonatkozásában a gumiabroncs-megjelölések jegyzékét az MR. A. Függelék A/46. sz. mellékletének II. része 2.17. szakasza szerint, megfelelő esetben kiegészítve azt a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a „Reinforced”, vagy „Extra load” megjelöléssel.)

4. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(gumiabroncs/út zajkibocsátás)

MINTA

(legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)

Hivatalos pecsét

Értesítés a következőkre vonatkozóan:

– EK-típusjóváhagyás¹⁶

– az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése¹

– az EK-típusjóváhagyás visszavonása¹

– gyártás megszüntetése¹

adott gumiabroncs-típusra, tekintettel a legutóbb a(z) …/…/EK irányelvvel módosított 92/23/EGK irányelvnek a gumiabroncs/út zajkibocsátásról szóló V. részére.

EK-típusjóváhagyási szám: Kiterjesztés száma:

I. SZAKASZ

0. Általános adatok

0.1. A gyártó neve:

0.2. A kérelmező neve és címe:

0.3. A gyártó üzem(ek) címe(i):

II. SZAKASZ

1. További információk

1.1. Márkanév(nevek) és kereskedelmi megjelölés(ok):

1.2. Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály)¹

1.3. Használati kategória: (Normál/Téli/Speciális)¹

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős technikai szolgálat:

3. A vizsgálati jelentés kelte:

4. A vizsgálati jelentés száma:

5. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztésének alapja (megfelelő esetben):

6. (Esetleges) Megjegyzések:

7. Dátum és hely:

8. Aláírás:

9. Csatolva szerepel azoknak a kérelemre beszerezhető dokumentumoknak a jegyzéke, amelyek az EK-típusjóváhagyási dossziét alkotják, és amelyeket a jóváhagyást megadó hatósághoz benyújtottak.

II. Rész

A GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. Ezen melléklet alkalmazásában:

2.1. „gumiabroncstípus”: a gumiabroncsok kategóriája, amely nem tér el olyan lényeges szempontokban, mint például:

2.1.1. a gyártó neve vagy védjegye,

2.1.2. a gumiabroncs méretmegjelölése,

2.1.3. a felhasználás besorolása:

– szokásos: szokásos közúti használatú gumiabroncs,

– speciális: speciális használatú gumiabroncs, például a vegyes használatú (mind terepen, mind közúton használt) és a korlátozott sebesség mellett használható gumiabroncs,

– téli gumiabroncs,

– átmenetileg használható pótkerék,

2.1.4. szerkezet (diagonál, övesdiagonál , radiál),

2.1.5. sebesség szerinti besorolás,

2.1.6. terhelési index,

2.1.7. a gumiabroncs keresztmetszete,

2.2 „téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelyen a futófelület mintázatát és szerkezetét elsősorban arra tervezték, hogy a szokásos gumiabroncsnál jobb tapadást biztosítson sárban és friss vagy olvadó hóban. A téli gumiabroncs futófelületének mintázata általában hornyokból (bordából) és/vagy a szokásos gumiabroncshoz képest nagyobb közökkel elhelyezett blokkokból áll,

2.3 a „gumiabroncs szerkezete”: a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzőit jelenti. Elsősorban a következő szerkezeteket kell megkülönböztetni:

2.3.1. „diagonál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtől-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-nál lényegesen kisebb, zárnak be váltakozva,

2.3.2. „öves diagonál s”: olyan diagonál gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetvázat öv veszi körül, amely a szövetváz anyagának közelében szögekben váltakozva elhelyezett, nem nyújtható, kettő vagy több kordbetétből áll,

2.3.3. „radiál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtől-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-os szöget zárnak be, ahol a szövetvázat nem nyújtható, az abroncson körben futó acélbetét öv merevíti,

2.3.4. „megerősített gumiabroncs”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelynek szövetváza ellenállóbb az igénybevétellel szemben, mint az annak megfelelő standard gumiabroncsé,

2.3.5. „átmenetileg használható pótkerék”: eltér azoktól a gumiabroncsoktól, amelyeket a szokásos üzemi körülményekhez szerelnek fel a járművekre, ezt a gumiabroncsot viszont csak korlátozott üzemi feltételek mellett, átmeneti használatra tervezték,

2.3.6. „T-típusú átmenetileg használható pótkerék”: a standard vagy megerősített gumiabroncsok belső nyomásánál magasabb nyomás melletti használatra tervezett, átmenetileg használható pótkereket jelenti,

2.4 „köpenyperem”: a gumiabroncsnak az a része, amely olyan alakú és szerkezetű, hogy ráilleszkedik a kerékpántra, és azon a gumiabroncsot megtartja^1,

2.5. „kord (fonál)”:a gumiabroncsban a fonalbetét szövetét alkotó szálakat jelenti¹,

2.6. „fonalbetét”: a gumibevonatú párhuzamos kordok rétege¹,

2.7. „szövetváz”: a gumiabroncsnak a futófelülettől és az oldalfaltól eltérő része, amely felfújt állapotban a terhet hordozza¹,

2.8. „futófelület”: a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezésbe kerül¹,

2.9. „oldalfal”: a futófelület kivételével a gumiabroncsnak az a része, amely oldalról látható akkor, amikor a gumiabroncsot felszerelték a keréktárcsára¹,

2.10. „alsó oldalfal”: a gumiabroncs legnagyobb profilszélességének vonala alatti terület, amely oldalról látható, amikor a gumiabroncsot felszerelték a kerékpántra¹,

2.11. „futófelületi hornyok”: a futófelület mintázatában a szomszédos bordák vagy blokkok közötti távolságok¹,

2.12. „profilszélesség”: a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső pontjai között egyenes vonalban mért távolság, nem beleszámolva a jelölésekből, a díszítésből, illetve a védőpántokból vagy a bordákból adódó kiemelkedéseket¹⁷,

2.13. „teljes szélesség”: a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külső pontjai között egyenes vonalban mért távolság, beleértve a jelölésből, a díszítésből, a védőpántokból és a bordákból adódó kiemelkedéseket is¹,

2.14. „profilmagasság”: a gumiabroncs külső átmérője és a névleges pántátmérő közötti különbség felével egyenlő távolság¹,

2.15. „keresztmetszeti viszonyszám, Ra”: a mm-ben kifejezett névleges profilmagasság osztva a mm-ben kifejezett névleges profilszélességgel, majd ez a szám szorozva százzal,

2.16. „külső átmérő”: a felfújt új gumiabroncs teljes átmérője¹,

2.17. „a gumiabroncs méretmegjelölése”:

2.17.1. az a jelölés, amely a következőket adja meg:

2.17.1.1. a névleges szélességet. Ezt a szélességet mm-ben kell kifejezni azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak első oszlopában van megadva,

2.17.1.2. a keresztmetszeti viszonyszámot azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak első oszlopában van megadva,

2.17.1.3. egyezményes „d” számot (a „d” jelzés), amely a névleges pántátmérőre vonatkozik, s vagy hüvelykben (100 alatti szám – lásd a táblázatot), vagy mm-ben (100 feletti számok) – de csak az egyik mértékegységben – van megadva.

Az összes értéket a következő táblázat mutatja:

	Névleges pántátmérő (a „d” jelzés)
	Hüvelykben kifejezve (kód)	Egyenértéke mm-ben (lásd a 6.1.2.1. pontot)
	10 11 12 13 14	254 279 305 330 356
	15 16 17 18 19	381 406 432 457 483
	20 21 22 24 25	508 533 559 610 635
	14,5 16,5 17,5 19,5 20,5 22,5 24,5	368 419 445 495 521 572 622

2.17.1.4. a névleges szélesség előtti „T” betűt a T-típusú, átmenetileg használható pótkerekek esetében,

2.18. „névlegespántátmérő (d)”: annak a kerékpántnak az átmérője, amelyre a gumiabroncs felszerelését tervezték^1,

2.19. „kerékpánt”: a gumiabroncsot és a tömlőt vagy a tömlő nélküli gumiabroncsot tartó alkatrész, amelyre a köpenyperemeket ráillesztik,

2.20. „elméleti kerékpánt”: az a képzeletbeli kerékpánt, amelynek szélessége egyenlő lenne a gumiabroncs névleges szélességének x-szeresével, az „x” értéket a gumiabroncs gyártójának kell megadnia,

2.21. „mérő kerékpánt”: az a kerékpánt, amelyre a nagysága megmérésének érdekében fel kell szerelni gumiabroncsot,

2.22. „vizsgálópánt”: az a kerékpánt, amelyre a vizsgálat végrehajtása miatt fel kell szerelni a gumiabroncsot,

2.23. „gumi kitöredezés”: amikor gumidarabok válnak le a futófelületről,

2.24. „kordelválás”: amikor a kord elválik a gumitól,

2.25. „betételválás”: a szomszédos betétek elválása,

2.26. „futófelület leváltása”: amikor a futófelület elválik a szövetvázról,

2.27. „futófelületi kopásjelzők”: a futófelületi hornyokon belül lévő kiemelkedő részek, amelyeket arra terveztek, hogy láthatóan jelezzék a futófelület kopását,

2.28. „terhelési index”: az az egy vagy két szám, amely azt a terhelést jelzi, amelyet a gumiabroncs egyes, illetve egyes és iker elrendezésében a hozzá tartozó sebesség szerinti besorolásának megfelelő sebesség mellett és a gyártó által megadott, a használatot szabályozó követelményeknek megfelelő működtetetés során elbír. Ezeknek az indexeknek a jegyzékét, valamint az azoknak megfelelő tömeget a II. rész 2. függeléke tartalmazza,

2.28.1. a személygépkocsik gumiabroncsain csak egy terhelési indexet kell feltüntetni,

2.28.2. teherjárművek gumiabroncsain egy vagy két terhelési index lehet, amelyek közül az első az egyes elrendezésre, a második pedig, ha van ilyen, a iker elrendezésre vonatkozik, ebben az esetben a két indexet egy perjel (/) választja el egymástól,

2.28.3. valamely gumiabroncsnak vagy egy, vagy két terhelési indexe lehet, attól függően, hogy alkalmazzák-e a 6.2.5. pont rendelkezéseit,

2.29. „sebesség szerinti besorolás”: a sebesség szerinti besorolás jelzésében kifejezve, ahogy az a 2.29.3. táblázatban látható,

2.29.1. a személygépkocsik gumiabroncsain az a legnagyobb sebesség, amelynek a gumiabroncs még megfelel,

2.29.2. a teherjárművek gumiabroncsain az a sebesség, amely mellett a gumiabroncs hordozni tudja a terhelési indexnek megfelelő tömeget,

2.29.3. a sebesség szerinti besorolást a következő táblázat mutatja:

	Sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés	A jelzésnek megfelelő sebesség (km/h)
	F G J K L M N	80 90 100 110 120 130 140
	P Q R S T U H V	150 160 170 180 190 200 210 240

2.29.4. a 240 km/h-nál nagyobb legnagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok azonosítása a gumiabroncs méretmegjelölésén belül, „Z” betűkóddal történik,

2.29.5. a gumiabroncstípus a sebesség szerinti besorolás vagy egy, vagy két jelzését tartalmazhatja, attól függően, hogy a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók-e,

2.30. a „táblázat: A teherbírás változása a sebesség függvényében”: a II. rész 8. függelékében lévő táblázat, amely a terhelési indexek és a névleges sebesség szerinti besorolás jelzései függvényében mutatja azt a terhelésváltozást, amelyre a gumiabroncs még alkalmas a sebesség szerinti besorolás jelzésének megfelelő sebességtől eltérő sebesség mellett,

2.30.1. a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazásakor a terhelésváltozást nem kell megadni a személygépkocsik gumiabroncsain és a teherjárművek gumiabroncsain a kiegészítő terhelési indexekhez és sebesség szerinti besorolás jelzéseihez,

2.31. „az abroncs legnagyobb teherbírása”: az a legnagyobb tömeg, amelynek hordozására a gumiabroncsot méretezték:

2.31.1. a 210 km/h-nál kisebb legnagyobb sebességű személygépkocsi gumiabroncsain az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéket,

2.31.2. a 210–240 km/h legnagyobb sebességű személygépkocsi gumiabroncsainak (a sebesség szerint „V” jelzéssel besorolt gumiabroncsok) legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értékeknek a következő táblázatban megadott százalékát, amely annak a járműnek a sebessége alapján határozható meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték,

	Legnagyobb sebesség (km/h)	Terhelés (%)
	215 220 225 230 235 240	98,5 97 95,5 94 92,5 91

a köztes értékek esetében az abroncs legnagyobb teherbírásának lineáris interpolációját lehet alkalmazni,

2.31.3. 240 km/h-t meghaladó sebesség („Z gumiabroncsok”) esetén az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs gyártója által megadott, annak járműnek a legnagyobb sebességéhez tartozó értéket, amelyre a gumiabroncsot felszerelték,

2.31.4. a teherjárművek abroncsainak legnagyobb teherbírása sem az egyes, sem az iker elrendezés esetén nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéknek a „Teherbírás változása a sebesség függvényében” táblázatban (lásd a 2.30. pont) megadott százalékát, amelyet a gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének és annak a járműnek a sebessége segítségével határoznak meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték. A kiegészítő terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések alkalmazásakor ezeket is figyelembe kell venni a gumiabroncs legnagyobb teherbírásának meghatározása érdekében,

2.32. „személygépkocsi gumiabroncs”: elsősorban, de nem kizárólag, a személygépkocsikra (M1 besorolású gépjárművek) és a pótkocsijukra (01 és 02) tervezett gumiabroncs.,

2.33. „teherjármű gumiabroncs”: elsősorban, de nem kizárólag, a személygépkocsiktól (M2, M3, N besorolású gépjárművek) és a pótkocsijuktól (03, 04) eltérő járművekre tervezett gumiabroncs,

2.34. „gumiabroncs talajnyomása (F/Ac)”: az az átlagos terhelés, amit a gumiabroncs az érintkező felületén keresztül átvisz az út felületére, ezt az értéket a kerék tengelyére statikus állapotban ható függőleges erő (F) és a gumiabroncs érintkezési felületének (Ac) arányával fejezik ki, amit a tervezett felhasználáshoz javasolt hideg abroncsnyomás mellett, felfújt gumiabronccsal mérnek. A gumiabroncs talajnyomásának mértékegysége kN/m²,

2.35. „a gumiabroncs érintkezési felülete (Ac)”: a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerületén belüli sík felület nagysága m²-ben kifejezve.

2.36. „a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerülete”: a gumiabroncs és a talaj között az összes érintkezési pontot magában foglaló legkisebb területet körülíró konvex poligon görbe,

2.37. „hideg abroncsnyomás”: a gumiabroncs belső nyomása, amikor a gumiabroncs környezeti hőmérsékleten van, viszont nem foglalja magában a gumiabroncs használata következtében létrejött nyomásnövekedést. A mértékegysége bar vagy kPa.

3. JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A gumiabroncsokon a következő jelöléseket kell elhelyezni:

3.1.1. a gyártó nevét és védjegyét,

3.1.2. gumiabroncs méretmegjelölését a 2.17. pontnak megfelelően,

3.1.3. a szerkezet megjelölését a következőképpen:

3.1.3.1 a diagonál gumiabroncsokon vagy nincs jelölés, vagy a „D” betűvel jelzik,

3.1.3.2 a radiál gumiabroncsokon a névleges pántátmérő jelzése előtt elhelyezve az „R” betű vagy tetszés szerint a „RADIAL” szó,

3.1.3.3 az öves diagonál gumiabroncson a névleges pántátmérő előtt elhelyezve a „B” betű, továbbá a „BIAS-BELTED” szöveg,

3.1.4. a gumiabroncs sebesség szerinti besorolásának megjelölését a 2.29. pont szerinti jelzések segítségével, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon a gumiabroncs sebesség szerinti besorolását a szerkezet jelzése (lásd a 3.1.3. pont) előtt elhelyezett „Z” kóddal kell megadni,

3.1.5. téli gumiabroncson az „M + S” (vagy az „M.S.” vagy „M & S”) jelzést,

3.1.6. a 2.28. pontban meghatározott terhelési indexet,

3.1.6.1 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon viszont elhagyható a terhelési index jelzése,

3.1.7. a „TUBELESS” szót, ha a gumiabroncsot belső tömlő nélküli használatra tervezték,

3.1.8. a „REINFORCED” szót, ha a gumiabroncs megerősített gumiabroncs,

3.1.9. a gyártás időpontját egy három számjegyből álló számcsoporttal, amelyek közül az első kettő mutatja a gyártás hetét, az utolsó pedig a gyártás évét,

3.1.10. teherjárművek utánvágható gumiabroncsain legalább 20 mm-es átmérővel az „

” jelzést vagy a „REGROOVABLE” szót, amelyet mindkét oldalfalra felvisznek,

3.1.11. teherjárművek gumiabroncsain a „PSI”-index segítségével (lásd a 4. függeléket) a terhelés/sebesség vizsgálatnál alkalmazott abroncsnyomás jelzését a 7. függelék B. része szerint,

3.1.12. a kiegészítő terhelési indexet/indexeket és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést, amikor a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók.

3.2. A 3. függelék mutatja a gumiabroncs jelöléseinek elrendezését.

3.3. A gumiabroncson fel kell tüntetni az EK-alkatrész típusjóváhagyási jelet, amelynek mintája az I. rész 4.5. pontjában van megadva.

A JELÖLÉSEK ELHELYEZÉSE

3.4. A 3.1. és 3.3. pontban említett jelöléseket jól láthatóan és olvashatóan kell felvinni mindkét oldalfalra és az alsó oldalfalnak legalább az egyik oldalára a következőképpen:

3.4.1. a szimmetrikus gumiabroncsokon a 3.1.9., 3.1.11. és 3.3. pontban említett jelzések kivételével (amelyeket csak az egyik oldalon lehet elhelyezni) a fent említett összes jelzést mindkét oldalfalon fel kell tüntetni,

3.4.2. aszimmetrikus gumiabroncsokon az összes jelzést legalább a külső oldalfalon fel kell tüntetni.

(4.)

(5.)

(6.)

6.1 A gumiabroncs méretével kapcsolatos követelmények

6.1.1. A gumiabroncs profilszélessége

6.1.1.1. A 6.1.1.2. pontban előírtak kivételével a profilszélességet a következő képlettel számítják ki:

S = S₁ + K (A–A₁),

ahol:

S = a „szélesség” mm-ben¹⁸ kifejezve, a mérőkerékpánton mérve,

S₁ = a „névleges szélesség” mm-ben, úgy, ahogyan a gumiabroncs oldalfalán az előírásnak megfelelő gumiabroncs méretmegjelölésen látható,

A = a mérő kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), ahogyan ezt a gyártó a leíró megjegyzésben megadta (lásd az I. rész 1. függelékének 6.11. pontját),

A₁ = az elméleti kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), A₁egyenlő S₁ szorozva az x-tényezővel, amelyet a gumiabroncs gyártója ad meg (lásd az I. rész 1. függelékének 6.15. pontját), K pedig 0,4.

6.1.1.2 Azonban azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5A. vagy 5B. függelék táblázatainak első oszlopa adja meg, a mérő kerékpánt szélessége (A) és a Gumiabroncs szélesség (S) az e táblázatokban a gumiabroncs méretmegjelölése mellett megadott értéknek felel meg.

6.1.2. A gumiabroncs külső átmérője

6.1.2.1 A 6.1.2.2. pont rendelkezései kivételével a gumiabroncs külső átmérőjét a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

D = d + 0,02 H,

ahol:

– D a külső átmérő mm-ben kifejezve,

– d a 2.17.1.3. pontban meghatározott egyezményes szám mm-ben kifejezve,

– H a névleges keresztmetszeti magasság mm-ben, amely egyenlő S₁ x 0,01 Ra-val,

ahol:

– Ra egyenlő a keresztmetszeti viszonyszámmal,

és a 3. pont követelményeinek megfelelően mindegyiket feltüntetik a gumiabroncs oldalfalán elhelyezett gumiabroncs méretmegjelölésén.

6.1.2.2 Azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5. függelék táblázatainak első oszlopa adja meg, a külső átmérő egyenlő az e táblázatokban a gumiabroncs-méretmegjelölés mellett megadott értékkel.

6.1.3. A gumiabroncs méretének mérési módszere

A gumiabroncsok tényleges méreteit a 6. függelékben előírtak szerint mérik.

6.1.4. A Gumiabroncs szélessége: a tűréshatár meghatározása

6.1.4.1 A gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a 6.1.1. pont alapján meghatározott, illetve az 5. függelékben megadott szélesség.

6.1.4.2 Azonban a következőknél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a fenti értéket:

6.1.4.2.1 diagonál gumiabroncsok: a személygépkocsik gumiabroncsainál 6%-kal, a teherjárművek gumiabroncsainál 8%-kal,

6.1.4.2.2 radiál gumiabroncsok: 4%-kal, és

6.1.4.2.3 ezen felül, amennyiben a gumiabroncson különleges oldalfalvédő csík van, a fenti tűréshatárral megnövekedett érték 8 mm-rel túlléphető.

6.1.4.2.4 Azonban a ikerelrendezésre tervezett, 305 mm-t meghaladó profilszélességű gumiabroncsok névleges értékét nem szabad 2%-nál többel (radiál gumiabroncs), illetve 4%-nál többel (diagonál gumiabroncs) meghaladni.

6.1.5 A gumiabroncs külső átmérője: a tűréshatár meghatározása

A gumiabroncs külső átmérője nem térhet el a következő képletből kapott Dmin és Dmax értéktől:

Dmin = d + (2H x a)

Dmax = d + (2H x b)

6.1.5.1 az 5. függelékben felsorolt méretek esetében:

H = 0,5 (D – d) – (lásd a 6.1.2.2. pontot).

6.1.5.2 az 5. függelékben nem felsorolt egyéb méretek esetében:

„H” és „d” a 6.1.2.1. pontban meghatározott értékeknek felel meg.

6.1.5.3 az „a”, illetve „b” együtthatók, megfelelően:

6.1.5.3.1 az „a” együttható = 0,97,

6.1.5.3.2 a „b” együttható szokásos, speciális vagy téli gumiabroncs, illetve az átmenetileg használható pótkerék esetében

A felhasználás besorolása	Személygépkocsik gumiabroncsai		Teherjárművek gumiabroncsai
A felhasználás besorolása	Radiál	Diagonál	Radiál	Diagonál
Szokásos	1,04	1,08	1,04	1,07
Speciális	–	–	1,06	1,09
Téli	1,04	1,08	1,04	1,07
Átmenetileg használható	1,04	1,08	–	–

6.1.5.4 A téli gumiabroncsok esetében a fentieknek megfelelően meghatározott külső átmérő (Dmax) 1%-kal túlléphető.

6.2 A terhelés-/sebességvizsgálat követelményei

6.2.1. A gumiabroncson el kell végezni a 7. függelékben leírt eljárásnak megfelelően végrehajtott terhelés/sebesség vizsgálatot.

6.2.2. A gumiabroncs megfelelt a vizsgálaton, amennyiben a megfelelő terhelés-/sebességvizsgálat végrehajtása után a futóelválás, betét elválás, a kordelválás kordrepedés, mintaelem kitöredezés nem tapasztalható.

6.2.3. A terhelés-/sebességvizsgálat után hat órával a gumiabroncs külső átmérőjének növekedése nem haladhatja meg a vizsgálat előtt mért külső átmérő 3,5%-át.

6.2.4. Amennyiben kérelmet nyújtanak be a teherjárműhöz használt gumiabroncs jóváhagyására vonatkozóan, akkor a 8. függelék táblázatában látható, a sebesség függvényében megadott terhelésváltozás alkalmazandó, és nem kell végrehajtani a 6.2.1. pontban előírt terhelés/sebesség vizsgálatot a névleges értékektől eltérő terhelési és sebességre vonatkozó értékekkel kapcsolatban.

6.2.5. Amennyiben a kérelmet (lásd az 1. rész 1. függelékének 6.13. pontját) a teherjármű olyan típusú gumiabroncsának jóváhagyásához nyújtják be, amelynek a 8. függelék táblázatában a sebesség függvényében megadott terhelésváltozáson kívül egyéb terhelés-/sebességkombinációja is van, a 6.2.1. pontban előírt terhelés-/sebességvizsgálatot a további terhelés-/sebességkombinációval is végre kell hajtani egy másik, ugyanolyan típusú gumiabroncson.

6.2.6. Amennyiben a gumiabroncsgyártó egész gumiabroncs-szériát gyárt, nem kell végrehajtani terhelés-/sebességvizsgálatot a széria minden egyes gumiabroncstípusán. A legrosszabb kiválasztása a jóváhagyó hatóság döntése alapján történik.

6.3. A futófelület kopásjelzői

6.3.1. A személygépkocsik gumiabroncsainak futófelületén legalább hat keresztirányú kopásjelző sornak kell lennie úgy, hogy a sorok megközelítőleg egyenlő távolságban legyenek egymástól, továbbá a futófelület középső zónája széles hornyaiban legyenek elhelyezve, amelyek a futófelület szélességének megközelítőleg háromnegyedét foglalják el. A futófelület kopásjelzőinek olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy ne lehessen összekeverni őket a futófelület bordái vagy blokkjai között lévő gumigátakkal.

6.3.2. Azokon a gumiabroncsokon azonban, amelyeket 12” vagy ennél kisebb névleges átmérőjű kerékpántra lehet felszerelni, elegendő négy kopásjelző sor is.

6.3.3. A futófelület kopásjelzői láthatóan jelzik, ha a futófelület hornyainak mélysége + 0,6 / – 0 mm tűréshatár mellett 1,6 mm-re csökken.

1. függelék

Magyarázó ábra

(Lásd a II. rész 2. és 6.1 szakaszát)

2. függelék

A TERHELÉSI INDEXRE VONATKOZÓ (LI) JELZÉSEK ÉS AZ EZEKNEK MEGFELELŐ LEGNAGYOBB SZÁLLÍTHATÓ TÖMEG (GK) JEGYZÉKE

(lásd a II. rész 2.28. pontját)

LI	Maximum
0	45
1	46,2
2	47,5
3	48,7
4	50
5	51,5
6	53
7	54,5
8	56
9	58
10	60
11	61,5
12	63
13	65
14	67
15	69
16	71
17	73
18	75
19	77,5
20	80
21	82,5
22	85
23	87,5
24	90
25	92,5
26	95
27	97,5
28	100
29	103
30	106
31	109
32	112
33	115
34	118
35	121
36	125
37	128
38	132
39	136
40	140
41	145
42	150
43	155
44	160
45	165
46	170
47	175
48	180
49	185
50	190
51	195
52	200
53	206
54	212
55	218
56	224
57	230
58	236
59	240
60	250
61	257
62	265
63	272
64	280
65	290
66	300
67	307
68	315
69	325
70	335
71	345
72	355
73	365
74	375
75	387
76	400
77	412
78	425
79	437
80	450
81	462
82	475
83	487
84	500
85	515
86	530
87	545
88	560
89	580
90	600
91	615
92	630
93	650
94	670
95	690
96	710
97	730
98	750
99	775
100	800
101	825
102	850
103	875
104	900
105	925
106	950
107	975
108	1 000
109	1 030
110	1 060
111	1 090
112	1 120
113	1 150
114	1 180
115	1 215
116	1 250
117	1 285
118	1 320
119	1 360
120	1 400
121	1 450
122	1 500
123	1 550
124	1 600
125	1 650
126	1 700
127	1 750
128	1 800
129	1 850
130	1 900
131	1 950
132	2 000
133	2 060
134	2 120
135	2 180
136	2 240
137	2 300
138	2 360
139	2 430
140	2 500
141	2 575
142	2 650
143	2 725
144	2 800
145	2 900
146	3 000
147	3 075
148	3 150
149	3 250
150	3 350
151	3 450
152	3 550
153	3 650
154	3 750
155	3 875
156	4 000
157	4 125
158	4 250
159	4 375
160	4 500
161	4 625
162	4 750
163	4 875
164	5 000
165	5 150
166	5 300
167	5 450
168	5 600
169	5 800
170	6 000
171	6 150
172	6 300
173	6 500
174	6 700
175	6 900
176	7 100
177	7 300
178	7 500
179	7 750
180	8 000
181	8 250
182	8 500
183	8 750
184	9 000
185	9 250
186	9 500
187	9 750
188	10 000
189	10 300
190	10 600
191	10 900
192	11 200
193	11 500
194	11 800
195	12 150
196	12 500
197	12 850
198	13 200
199	13 600
200	14 000

3. függelék

A GUMIABRONCS JELÖLÉSEINEK ELRENDEZÉSE

(lásd a II. rész 3.2. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

Példa azokra a jelölésekre, amelyeket az ezen mellékletről szóló értesítés után forgalomba hozott gumiabroncstípusokon fel kell tüntetni

b ≥ 6 mm

c ≥ 4 mm

Ezek a jelölések a következő gumiabroncsot írják le:

– a névleges szélesség 185,

– a keresztmetszeti viszonyszám 70,

– radiál szerkezetű (R),

– a névleges pántátmérő 14,

– a névleges teherbírása 580 kg, amely a 2. függelék 89. terhelési indexének felel meg,

– a sebesség szerinti besorolása T (legnagyobb sebesség 190 km/h),

– belső tömlő nélkül szerelhető fel („tubeless”),

– téli gumi,

– 1993 huszonötödik hetében gyártották.

A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következő:

a) A méretmegjelölést, amely magában foglalja a profilszélességet, a keresztmetszeti viszonyszámot, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérőt, a következőképpen kell csoportosítani: 185/70 R 14,

b) A terhelési indexet és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés előtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetők,

c) A „tubeless”, „reinforced” és „M+S” jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstől.

	A JELÖLÉSEK MINIMÁLIS MAGASSÁGA (mm)
	A gumiabroncs pántátmérője < 20” vagy < 508 mm, illetve szélessége ≤ 235 mm vagy ≤ 9”	A gumiabroncs pántátmérője ≥ 20” vagy ≥ 508 mm, illetve szélessége > 235 mm vagy > 9”
b	6	9
c	4
d	6

Ezek a jelölések azt a gumiabroncsot írják le:

– amelynek a névleges szélessége 250,

– a keresztmetszeti viszonyszáma 70,

– radiális szerkezetű (R),

– a névleges pántátmérője 508 mm, amelyhez a 20. jelzés tartozik,

– a teherbíró képessége 3250 kg egyes elrendezésnél, iker (kettős) elrendezésnél pedig 2900 kg, amely a 2. függelék 149., illetve 145. terhelési indexének felel meg,

– a névleges sebesség szerinti besorolása J (referenciasebesség 100 km/h),

– ezenkívül L sebesség szerinti besorolásúként (referenciasebesség 120 km/h) is használható egyes elrendezésnél 3000 kg, iker (kettős) elrendezésnél pedig 2725 kg teherbírással, amely a 2. függelék 146., illetve 143. terhelési indexének felel meg,

– amely belső tömlő nélkül szerelhető fel („tubeless”),

– amely téli gumiabroncs,

– amelyet 1991 huszonötödik hetében gyártottak, és

– amelyet a terhelés/sebesség tartóssági vizsgálat során 620 kPa-ra kell felfújni, amelynek a PSI-jelzése 90.

A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következő:

a) A méretmegjelölés, amely magában foglalja a szélességet, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérőt, a következőképpen kell csoportosítani: 250/70 R 20,

b) A terhelési indexet és sebesség szerinti besorolás jelzését a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés előtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetők,

c) a „TUBELESS”, „M+S” és „REGROOVABLE” jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstől,

d) a II. rész 6.2.5. pontjának alkalmazásakor a további terhelési indexeket és a sebesség szerinti besorolás jelzéseit a gumiabroncs oldalfalán a névleges terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések közelében lévő kör belsejében kell elhelyezni.

4. függelék

A NYOMÁSINDEX ÉS NYOMÁS MÉRTÉKEGYSÉGE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS

(lásd a II. rész 7. függeléke B. részének 1.3. pontját)

Nyomásindex	bar	kPa
20	1,4	140
25	1,7	170
30	2,1	210
35	2,4	240
40	2,8	280
45	3,1	310
50	3,4	340
55	3,8	380
60	4,2	420
65	4,5	450
70	4,8	480
75	5,2	520
80	5,5	550
85	5,9	590
90	6,2	620
95	6,6	660
100	6,9	690
105	7,2	720
110	7,6	760
115	7,9	790
120	8,3	830
125	8,6	860
130	9,0	900
135	9,3	930
140	9,7	970
145	10,0	1 000
150	10,3	1 030

5. függelék

BIZONYOS MEGHATÁROZOTT MÉRETJELŰ GUMIABRONCSOK MÉRŐKERÉKPÁNTJÁNAK SZÉLESSÉGE ÉS KÜLSŐ ÁTMÉRŐJE

(lásd a II. rész 6.1.1.2. és 6.1.2.2.2. pontját)

A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI

1. TÁBLÁZAT

Diagonál gumiabroncsok

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹ (mm)
Kisnyomású gumiabroncsok
4.80-10	3,5	490	128
5.20-10	3,5	508	132
5.20-12	3,5	558	132
5.60-13	4	600	145
5.90-13	4	616	150
6.40-13	4,5	642	163
5.20-14	3,5	612	132
5.60-14	4	626	145
5.90-14	4	642	150
6.40-14	4,5	666	163
5.60-15	4	650	145
5.90-15	4	668	150
6.40-15	4,5	692	163
6.70-15	4,5	710	170
7.10-15	5	724	180
7.60-15	5,5	742	193
8.20-15	6	760	213

Kis keresztmetszetű szériák
5.50-12		552	142
6.00-12	4,5	574	156
7.00-13	5	644	178
7.00-14	5	668	178
7.50-14	5,5	688	190
8.00-14	6	702	203
6.00-15 L	4,5	650	156

Nagyon kis keresztmetszetű szériák²
155-13/6.15-13	4,5	582	157
165-13/6.45-13	4,5	600	167
175-13/6.95-13	5	610	178
155-14/6.15-14	4,5	608	157
165-14/6.45-14	4,5	626	167
175-14/6.95-14	5	638	178
185-14/7.35-14	5,5	654	188
195-14/7.75-14	5,5	670	198

Rendkívül kis keresztmetszet
5.9-10	4,5	483	148
6.5-13	4,5	586	166
6.9-13	4,5	600	172
7.3-13	5	614	184
¹ Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját ² A következő méretmegjelölések elfogadottak: 185-14/7.35-14 vagy 185-14 vagy 7.35-14 vagy 7.3514/18514.

2. TÁBLÁZAT

Radiál gumiabroncsok

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹(mm)
5.60 R 13		4	606	145
5.90 R 13		4,5	626	155
6.40 R 13		4,5	640	170
7.00 R 13		5	644	178
7.25 R 13		5	654	184

5.90 R 14		4,5	654	155

5.60 R 15		4	656	145
6.40 R 15		4,5	690	170
6.70 R 15		5	710	180

140 R 12		4	538	138
150 R 12		4	554	150

150 R 13		4	580	149
160 R 13		4,5	596	158
170 R 13		5	608	173

150 R 14		4	606	149

180 R 15		5	676	174
¹	Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját

3. TÁBLÁZAT

Milliméteres széria – radiál

A gumiabroncs méretmegjelölése²	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹ (mm)
125 R 10	3,5	459	127
145 R 10	4	492	147

125 R 12	3,5	510	178
135 R 12	4	522	184
145 R 12	4	542
155 R 12	4,5	550	155

125 R 13	3,5	536	127
135 R 13	4	548	137
145 R 13	4	566	147
155 R 13	4,5	578	157
165 R 13	4,5	596	167
175 R 13	5	608	178
185 R 13	5,5	624	188

125 R 14	3,5	562	127
135 R 14	4	574	137
145 R 14	4	590	147
155 R 14	4,5	604	157
165 R 14	4,5	622	167
175 R 14	5	634	178
185 R 14	5,5	650	188
195 R 14	5,5	666	198
205 R 14	6	686	208
215 R 14	6	700	218
225 R 14	6,5	714	228

125 R 15	3,5	588	127
135 R 15	4	600	137
145 R 15	4	616	147
155 R 15	4,5	630	157
165 R 15	4,5	646	167
175 R 15	5	660	178
185 R 15	5,5	674	188
195 R 15	5,5	690	198
205 R 15	6	710	208
215 R 15	6	724	218
225 R 15	6,5	738	228
235 R 15	6,5	752	238

175 R 16	5	686	178
185 R 16	5,5	698	188
205 R 16	6	736	208
¹ Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. ² Egyes gumiabroncsok pántátmérőjét mm-be is ki lehet fejezni: 10” = 255 12” = 305 13” = 330 14” = 355 15” = 380 16” = 405 (például: 125 R 255)

4. TÁBLÁZAT

70-es széria – radiál^*

A gumiabroncs méretmegjelölése	A méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹ (mm)
145/70 R 10	3,5	462	139
155/70 R 10	3,5	474	146
165/70 R 10	4,5	494	165

145/70 R 12	4	512	144
155/70 R 12	4	524	151
165/70 R 12	4,5	544	165
175/70 R 12	5	552	176

145/70 R 13	4	538	144
155/70 R 13	4	550	151
165/70 R 13	4,5	568	165
175/70 R 13	4,5	580	176
185/70 R 13	5	598	186
195/70 R 13	5,5	608	197
205/70 R 13	5,5	625	204

145/70 R 14	4	564	144
155/70 R 14	4	576	151
165/70 R 14	4,5	592	165
175/70 R 14	5	606	176
185/70 R 14	5	624	186
195/70 R 14	5,5	636	197
205/70 R 14	5,5	652	206
215/70 R 14	6	665	217
225/70 R 14	6	677	225
235/70 R 14	6,5	694	239
245/70 R 14	6,5	705	243

145/70 R 15	4	590	144
155/70 R 15	4	602	151
165/70 R 15	4,5	618	165
175/70 R 15	5	632	176
185/70 R 15	5	648	186
195/70 R 15	5,5	656	197
205/70 R 15	5,5	669	202
215/70 R 15	6	682	213
225/70 R 15	6	696	220
235/70 R 15	6,5	712	234
245/70 R 15	6,5	720	239
^* Néhány meglévő gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a II. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelően kiszámított méretek alkalmazandók. ¹ Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

5. TÁBLÁZAT

60-as széria, radiál^*

A gumiabroncs méretmegjelölése	A méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹ (mm)
165/60 R 12	5	504	167

165/60 R 13	5	530	167
175/60 R 13	5,5	536	178
185/60 R 13	5,5	548	188
195/60 R 13	6	566	198
205/60 R 13	6	578	208
215/60 R 13	6	594	218
225/60 R 13	6,5	602	230
235/60 R 13	6,5	614	235

165/60 R 14	5	554	167
175/60 R 14	5,5	562	178
185/60 R 14	5,5	574	188
195/60 R 14	6	590	198
205/60 R 14	6	604	208
215/60 R 14	6	610	215
225/60 R 14	6	620	220
235/60 R 14	6,5	630	231
245/60 R 14	6,5	642	237
265/60 R 14	7	670	260

185/60 R 15	5,5	600	188
195/60 R 15	6	616	198
205/60 R 15	6	630	208
215/60 R 15	6	638	216
225/60 R 15	6,5	652	230
235/60 R 15	6,5	664	236
255/60 R 15	7	688	255

205/60 R 16	6	654	208
215/60 R 16	6	662	215
225/60 R 16	6	672	226
235/60 R 16	6,5	684	232
^* Néhány meglévő gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a III. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelően kiszámított méretek alkalmazandók. ¹ Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

6. TÁBLÁZAT

Nagy teherbírású gumiabroncsok – radiál

A gumiabroncs méretmegjelölése	A méretellenőrző kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő¹ (mm)	Gumiabroncs szélesség¹ (mm)
27 × 8,50 R 14	7	674	218
30 × 9,50 R 15	7,5	750	240
31 × 10,50 R 15	8,5	775	268
31 × 11,50 R 15	9	775	290
32 × 11,50 R 15	9	801	290
33 × 12,50 R 15	10	826	318
¹ Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

B.: TEHERJÁRMŰVEK GUMIABRONCSAI

1. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ RADIÁL GUMIABRONCSOK

5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérőkerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
	6,50 R 20	5,00	860	181
	7,00 R 16	5,50	784	198
	7,00 R 18	5,50	842	198
	7,00 R 20	5,50	892	198
	7,50 R 16 és/vagy A16 vagy 1-16	6,00	802	210
	7,50 R 17 és/vagy A17 vagy 1-17	6,00	852	210
	7,50 R 20 és/vagy A20 vagy 1-20	6,00	928	210
	8,25 R 16 és/vagy B16 vagy 2-16	6,50	860	230
	8,25 R 17 és/vagy B17 vagy 2-17	6,50	886	230
	8,25 R 20 és/vagy B20 vagy 2-20	6,50	962	230
	9,00 R 16 és/vagy C16 vagy 3-16	6,50	912	246
	9,00 R 20 és/vagy C20 vagy 3-20	7,00	1 018	258
10,00 R 20 és/vagy D20 vagy 4-20		7,50	1 052	275
10,00 R 22 és/vagy D22 vagy 4-22		7,50	1 102	275
11,00 R 16		6,50	980	279
11,00 R 20 és/vagy E20 vagy 5-20		8,00	1 082	286
11,00 R 22 és/vagy E22 vagy 5-22		8,00	1 132	286
11,00 R 24 és/vagy E24 vagy 5-24		8,00	1 182	286
12,00 R 20 és/vagy F20 vagy 6-20		8,50	1 122	313
12,00 R 22		8,50	1 174	313
12,00 R 24 és/vagy F24 vagy 6-24		8,50	1 226	313
13,00 R 20		9,00	1 176	336
14,00 R 20 és/vagy G20 vagy 7-20		10,00	1 238	370
14,00 R 22		10,00	1 290	370
14,00 R 24		10,00	1 340	370

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

2. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK

5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
	7,00-16	5,50	774	198
	7,00-20	5,50	898	198
	7,50-16 és/vagy A16 vagy 1-16	6,00	806	210
	7,50-17 és/vagy A17 vagy 1-17	6,00	852	210
	7,50-20 és/vagy A20 vagy 1-20	6,00	928	213
	8,25-16 és/vagy B16 vagy 2-16	6,50	860	234
	8,25-17 és/vagy B17 vagy 2-17	6,50	895	234
	8,25-20 és/vagy B20 vagy 2-20	6,50	970	234
	9,00-16	6,50	900	252
	9,00-20 és/vagy C20 vagy 3-20	7,00	1 012	256
	9,00-24 és/vagy C24 vagy 3-24	7,00	1 114	256
10,00-20 és/vagy D20 vagy 4-20		7,50	1 050	275
10,00-22 és/vagy D22 vagy 4-22		7,50	1 102	275
11,00-20 és/vagy E20 vagy 5-20		8,00	1 080	291
11,00-22 és/vagy E22 vagy 5-22		8,00	1 130	291
11,00-24 és/vagy E24 vagy 5-24		8,00	1 180	291
12,00-18		8,50	1 070	312
12,00-20 és/vagy F20 vagy 6-20		8,50	1 120	312
12,00-22 és/vagy F22 vagy 6-22		8,50	1 172	312
12,00-24 és/vagy F24 vagy 6-24		8,50	1 220	312
13,00-20		9,00	1 170	342
14,00-20 és/vagy G20 vagy 7-20		10,00	1 238	375
14,00-22 és/vagy G22 vagy 7-22		10,00	1 290	375
14,00-24 és/vagy G24 vagy 7-24		10,00	1 340	375
15,00-20		11,25	1 295	412
16,00-20		13,00	1 370	446

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

3. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ RADIÁL GUMIABRONCSOK

15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
8	R 17,5	6,00	784	208
8,5 R 17,5		6,00	802	215
9	R 17,5	6,75	820	230
9,5 R 17,5		6,75	842	240
10	R 17,5	7,50	858	254
11	R 17,5	8,25	900	279
7	R 19,5	5,25	800	185
8	R 19,5	6,00	856	208
8	R 22,5	6,00	936	208
9	R 19,5	6,75	894	230
9	R 22,5	6,75	970	230
9,5 R 19,5		6,75	916	240
10	R 19,5	7,50	936	254
10	R 22,5	7,50	1 020	254
11	R 19,5	8,25	970	279
11	R 22,5	8,25	1 050	279
11	R 24,5	8,25	1 100	279
12	R 19,5	9,00	1 008	300
12	R 22,5	9,00	1 084	300
13	R 22,5	9,75	1 124	320

4. TÁBLÁZAT

NORMÁL KERESZTMETSZETŰ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK

15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
	8-19,5	6,00	856	208
	9-19,5	6,75	894	230
	9-22,5	6,75	970	230
10-22,5		7,50	1 020	254
11-22,5		8,25	1 054	279
11-24,5		8,25	1 100	279
12-22,5		9,00	1 084	300

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

5. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

SZÉLESRADIÁL GUMIABRONCSOK

15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése		A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
14	R 19,5	10,50	962	349
15	R 19,5	11,75	998	387
15	R 22,5	11,75	1 074	387
16,5 R 19,5		13,00	1 046	425
16,5 R 22,5		13,00	1 122	425
18	R 19,5	14,00	1 082	457
18	R 22,5	14,00	1 158	457
19,5 R 19,5		15,00	1 134	495
21	R 22,5	16,50	1 246	540

6. TÁBLÁZAT

SZÉLES DIAGONÁL GUMIABRONCSOK

15°-OS, MEREDEKVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA (MÉLYÁGYAZÁSÚ) FELSZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
15-19,5	11,75	1 004	387
15-22,5	11,75	1 080	387
16,5-19.5	13,00	1 052	425
16,5-22.5	13,00	1 128	425
18-19,5	14,00	1 080	457
18-22,5	14,00	1 156	457
19,5-19,5	15,00	1 138	495
21-22,5	16,50	1 246	540

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

7. TÁBLÁZAT

A teherjárművek gumiabroncsai

RADIÁL

„80”-AS SZÉRIA, 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRARA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
12/80 R 20	8,50	1 008	305
13/80 R 20	9,00	1 048	326
14/80 R 20	10,00	1 090	350
14/80 R 24	10,00	1 192	350
14,75/80 R 20	10,00	1 124	370
15,5/80 R 20	10,00	1 158	384

8. TÁBLÁZAT

RADIÁL

„70”-ES SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA

SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
9/70 R 22,5	6,75	892	229
10/70 R 22,5	7,50	928	254
11/70 R 22,5	8,25	962	279
12/70 R 22,5	9,00	999	305
13/70 R 22,5	9,75	1 033	305

9. TÁBLÁZAT

RADIÁL

„80”-AS SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA

SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
12/80 R 22,5	9,00	1 046	305

Tűréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.

10. TÁBLÁZAT

Teherszállítójármű-gumiabroncsok

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI

16” ÉS NAGYOBB ÁTMÉRŐJŰ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

A gumiabroncs méretmegjelölése	A mérő kerékpánt szélessége (hüvelyk)	Külső átmérő (mm)	Gumiabroncs szélesség (mm)
6,00 R 16 C	4,50	728	170
6,00 R 18 C	4,00	782	165
6,50 R 16 C	4,50	742	176
6,50 R 17 C	4,50	772	176
6,50 R 17 LC	4,50	726	166
6,50 R 20 C	5,00	860	181
7,00 R 16 C	5,50	778	198
7,50 R 16 C	6,00	802	210
7,50 R 17 C	6,00	852	210

11. TÁBLÁZAT

A KÖNNYŰ TEHERJÁRMŰVEK DIAGONÁL GUMIABRONCSAI 16” ÉS NAGYOBB ÁTMÉRŐJŰ KERÉKPÁNTRA SZERELVE

Jelenleg Műszaki Biztonsági Felügyelőség.

E melléklet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról kiadott 2005/673/EK tanácsi határozattal (2005. szeptember 20.)

Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2004/104/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/49/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz.

⁴

Ha alkalmazható.

⁵

31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetőségről.

⁶

31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetőségről.

⁷

31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetőségről.

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

^b):

Ha a típusazonosító olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem megfelelőek a részegység megnevezésére vagy a jelen információs dokumentum által lefedett egység műszaki megkülönböztetésére, az ilyen karaktereket a dokumentációban a „?” szimbólummal kell megjeleníteni (pl. ABC??123??).

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

¹⁾

Nem kívánt rész törlendő.

^2):

⁸

Ez a melléklet a Tanács 72/306/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 97/20/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/21/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A mellékletben foglalt követelmények az ENSZ-EGB 24. számú előírásának 03. változatával egyenértékűek.

^1.

A terhelés nélküli gyorsítás melletti vizsgálatot különösen annak érdekében kell elvégezni, hogy vonatkoztatási számadatokkal lehessen ellátni a közigazgatási hatóságokat, amelyek e módszert használják a használatban lévő járművek ellenőrzésére.

^(*)

Az ezen adatközlő lapon szereplő pontok számozása és a lábjegyzetek megfelelnek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében szereplőknek. Az ezen irányelv szempontjából lényegtelen pontok nem szerepelnek.

⁹

A nem megfelelő rész törlendő.

¹⁰

Amennyiben a típusazonosító ismertetőjelek olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, úgy az ilyen karaktereket az adatközlő lapon a '?' jellel kell megjelölni (pl. ABC??123??).

¹¹

Nem kívánt törlendő.

¹²

¹³

A 70/156/EGK irányelv IIA mellékletében foglaltak szerint.

¹⁴

Ez a melléklet a Tanács 92/23/EGK irányelvével, az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/11/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 30.02., 54.00. és 64. számú előírásaival egyenértékűek.

¹⁵

A gumiabroncsokra vonatkozó műszaki követelmények hasonlóak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) 30. és 54. előírásában meghatározottakhoz.

^1.

A nem kívánt részt el kell hagyni.

^a):

    Amennyiben használják, a típusazonosítás módját csak az egyedi jóváhagyású gumiabroncsokon kell megadni.
Amennyiben a típusazonosítás megjelölése olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem lényegesek az ehhez az alkatrésztípus-bizonyítványhoz tartozó gumiabroncstípusokkal kapcsolatban (például a dátum kódja), akkor ezeket a karaktereket az „?” jelzéssel kell megadni a dokumentációban (például ABC ?? 123 ??)
–    a méretmegjelölés,
–    a felhasználás besorolása,
–    a teherbírási index,
–    sebesség szerinti besorolás,
–    a gumiabroncs tömlő nélküli-e,
–    a személygépkocsik gumiabroncsa esetén „T típusú, átmenetileg használható pótkerék” vagy „megerősített” gumiabroncs-e,
–    a teherjárművek gumiabroncsa esetén „utánvágható”-e a gumiabroncs,
–    további teherbírási index/indexek és sebesség szerinti besorolás egyéb jelzései.

¹⁶

A nem kívánt rész törlendő.

^1,

Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.

¹⁷

Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.

^1,

Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.

¹⁸

A hüvelyk mm-re való átszámítása során a váltószám: 25,4.

¹⁹

A 240 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre való személygépkocsi-gumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásokról, a gumiabroncs gyártójának a műszaki szolgálat számára kielégítő módon bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárásai és eredményei elfogadhatók.

²⁰

150 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett járművekre való teherjármű-gumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásról, a gumiabroncs gyártójának a műszaki szolgálat számára kielégítően bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárása és annak eredményei elfogadhatók.

^1.

A nem kívánt rész törlendő.
A lábjegyzeteket lásd a legutóbb az ER. A. Függelék mellékletében.

²¹

MSZ ISO 10844:2000 Ha az ISO más tesztfelületet határoz meg, a jövőben a referencia-szabvány ennek megfelelően módosul.

²²

A nem kívánt törlendő.

²³

A nem kívánt rész törlendő.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

126/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak