13/2005. (VI. 27.) MNB rendelet
a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Hatály
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogosult szervezetre (a továbbiakban: pénzfeldolgozó),
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti készpénz-átutalási szolgáltatást nyújtó szervezetre,
c) a Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzváltási tevékenységet folytató szervezetre,
d) a készpénz be- és kifizetést, illetve címletváltást teljesítő pénztárat működtető – pénzfeldolgozónak, pénzváltónak nem minősülő – a Hpt. 5. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetre, ideértve az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét is,
e) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző, és postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezetre
[a továbbiakban a b)–e) pont alatti szervezetek együtt: pénzforgalmazó],
f) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), e rendelet 4. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint 10. §-a tekintetében,
g) az a)–f) pontban nem említett természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, e rendelet 6. §-a, 7. §-a és 8. §-ának (2) bekezdése tekintetében.
A rendelet alkalmazási köre
2. § E rendeletet kell alkalmazni
a) az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyekre és -érmékre (a továbbiakban: forintbankjegy és -érme), valamint
b) a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható külföldi bankjegyekre és érmékre (a továbbiakban: külföldi bankjegy és érme)
[a továbbiakban az a)–b) pont alatti bankjegyek és érmék együtt: bankjegy és érme].
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
a) átváltási határnap: az MNB 2004. május 1. napja előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény), vagy – az Mnbtv. 31. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével – 2004. május 1. napját követően kihirdetett MNB rendeletben (a továbbiakban: MNB rendelet), illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott azon időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy és érme az MNB, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény pénztáraiban törvényes fizetőeszközre átváltható;
b) bevonási határnap: MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott azon időpont, amikortól a bevont bankjegy és érme elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét;
c) forgalomból bevont bankjegy és érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy és érme;
d) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;
e) törvényes fizetőeszköz: az Mnbtv. 4. §-a (2) bekezdése szerinti, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy és érme.
A bankjegy és érme valódiságvizsgálatára
vonatkozó előírások
4. § (1) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatát az adott címlet kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve az MNB-nek az adott címlet leírását tartalmazó kiadványában (a továbbiakban: MNB kiadvány) foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.
(2) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatának részletes szempontjait e rendelet 1. melléklete, a forintbankjegy-címletek egyes biztonsági elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A külföldi bankjegy és érme valódiságvizsgálatát a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében szereplő leírás, illetve ezen leírás alapján – az erre szakosodott információszolgáltató szervezet által – készített, bankjegyekről és érmékről szóló kiadványban foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.
(4) A valódiságvizsgálat alapján feltehetően hamisnak vagy meghamisítottnak minősített bankjegy és érme nem hozható újra forgalomba.
5. § (1) A forintbankjegy és -érme valódiságvizsgálatát legalább három hónap szakirányú gyakorlattal, betanítási idővel vagy a (2) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. E bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatnak a Hpt. 44/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkakörben eltöltött munkaviszony minősül.
(2) A külföldi bankjegy és érme valódiságvizsgálatát az Országos Képzési Jegyzékbe 51 3440 01 OKJ azonosítószám alatt felvett valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.
(3) A bankjegy és érme valódiságvizsgálata erre alkalmas, a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő gépi berendezéssel (a továbbiakban: feldolgozógép) is elvégezhető.
(4) A bankjegy és érme valódiságvizsgálatára kizárólag olyan feldolgozógép használható, amelyet annak gyártója vagy forgalmazója alkalmassá tett a feldolgozni kívánt bankjegyek és érmék valódiság – és rendszerint forgalomképességi – jellemzőinek felismerésére és a feldolgozógép felismerő képességének kipróbálását igazoltan elvégezte.
(5) A feldolgozógépek alkalmasságát az MNB – az Mnbtv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés keretében – jogosult vizsgálni.
(6) Nem minősül feldolgozógépnek a bankjegyszámláló berendezés és a (7) bekezdés szerinti segédeszköz még akkor sem, ha az a bankjegy valódiság jellemzői közül egyes jellemzők felismerésére (pl. optikai fehérítő tartalom, mágneses tulajdonság) alkalmas.
(7) Ha a valódiságvizsgálat nem feldolgozógéppel történik, akkor a forintbankjegyek vizsgálatához biztosítani kell az egyes valódiság jellemzők felismerését elősegítő segédeszközöket (pl. kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és UV-C lámpa).
A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy
és érme kezelésére vonatkozó előírások
6. § (1) Az e rendelet 1 §-ának g) pontja szerinti személy és szervezet a bankjegy és érme valódisága iránti legcsekélyebb kétség esetén haladéktalanul köteles – ellenérték nélkül – átadni vagy megküldeni a feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét szakértői vizsgálat céljából az MNB részére.
(2) Az e rendelet 1. §-ának g) pontja szerinti személy és szervezet a feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme MNB általi szakértői vizsgálatának kezdeményezése céljából az 1. § d)–e) pontja szerinti pénzforgalmazóhoz is fordulhat. A pénzforgalmazó által átvett bankjegy és érme kezelésére az e rendelet 7. §-ában foglaltak az irányadók.
7. § (1) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó a valódiságvizsgálat során fellelt, feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kíséretében, haladéktalanul köteles átadni vagy megküldeni az MNB-nek. A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme postai úton kizárólag könyvelt postai küldeményként továbbítható.
(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyre vagy érmére vonatkozó jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a bankjegy vagy érme adatai (valutanem, címlet, kibocsátás éve, darabszám, bankjegy esetében sorszám is),
b) a bankjegy vagy érme befizetőjének (birtokosának) adatai (természetes személynél: családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, székhelye, a képviseletében eljáró természetes személy jelen pont szerinti azonosító adatai),
c) a bankjegy vagy érme észlelésének helye és időpontja,
d) az észlelés körülményeinek rövid ismertetése,
e) a befizető (birtokos) nyilatkozata a bankjegy, illetve érme eredetéről,
f) a befizető (birtokos) aláírása,
g) a jegyzőkönyvet felvevő pénzfeldolgozó vagy pénzforgalmazó székhelye,
h) a jegyzőkönyv felvételének helye, időpontja, a jegyzőkönyv kiállítóinak aláírása, valamint
i) a jegyzőkönyv sorszáma.
(3) A pénzfeldolgozó a (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet azzal az eltéréssel készíti el, hogy az e) és f) pontban meghatározott adatokat nem, a b) pontban meghatározott adatoknál a megbízójának, valamint a megbízó érintett telephelyének adatait tünteti fel.
(4) Amennyiben a bankjegy vagy érme befizetője (birtokosa) a (2) bekezdés szerinti adatok valamelyikét felhívás ellenére sem közli, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A (4) bekezdésben említett esetben a pénzforgalmazónak értesítenie kell a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot, egyidejűleg a bankjegy vagy érme befizetőjét (birtokosát) fel kell hívni, hogy maradjon a helyszínen, de erre nem kényszeríthető.
8. § (1) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy, illetve érme e rendelet 6–7. §-ában foglaltaknak megfelelően kezdeményezett szakértői vizsgálatát – az Mnbtv. 31/A. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva – az MNB végzi.
(2) Az MNB által a szakértői vizsgálat alapján hamisnak vagy meghamisítottnak minősített (a továbbiakban: hamis) bankjegy és érme értéket nem képvisel, ezért ellenérték a hamis bankjegyet vagy érmét fellelő, illetve az azt átvevő és szakértői vizsgálatra az MNB-be továbbító pénzfeldolgozótól, illetve pénzforgalmazótól, valamint az MNB-től nem igényelhető.
(3) A hamis bankjegy és érme őrzését és kezelését – uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az MNB végzi.
9. § (1) Az MNB a szakértői vizsgálat során valódinak minősített (a továbbiakban: valódi) forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét a szakértői vizsgálat eredményéről szóló értesítéssel egyidejűleg visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének.
(2) A pénzfeldolgozó a valódi forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét a megbízójával kötött megállapodásban, ilyen megállapodás hiányában a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles a megbízó részére visszajuttatni vagy vele elszámolni.
(3) A pénzforgalmazó a valódi forintbankjegy és -érme ellenértékét, valamint a valódi külföldi bankjegyet és érmét – annak megérkezését követően azonnal – köteles a bankjegy vagy érme befizetőjének (birtokosának) visszajuttatni vagy vele elszámolni.
(4) A valódi forintbankjegy és -érme, valamint a valódi külföldi bankjegy és érme postai úton kizárólag értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott postai küldeményként továbbítható.
Az MNB-nek az euró bankjegyek és érmék
hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatai
10. § Az MNB – az Mnbtv. 31/A. §-a (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva – ellátja
a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,
b) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 3 cikkének (1) bekezdésében meghatározott,
c) a tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti bankjegyszakértői központi, valamint
d) a tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi
feladatokat.
Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az 5. § (1) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.
(3) Az 5. § (5) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4) A pénzfeldolgozó köteles a Hpt. 19/B. § f) pontja szerinti belső ügyviteli szabályzatát az e rendeletben és annak mellékleteiben foglaltaknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és azt e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek bemutatni.
(5) A pénzforgalmazó köteles a pénzfeldolgozási tevékenységről és a készpénzforgalmazás feltételeiről szóló MNB rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerinti pénz- és értékkezelési szabályzatát az e rendeletben és annak mellékleteiben foglaltaknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és ennek megtörténtét e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek írásbeli nyilatkozatban igazolni.
(6) E rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról,
b) a Tanács 1339/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2001/1338/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről,
(7) E rendelet a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja.
Járai Zsigmond s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 13/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez
és -érme valódiságvizsgálatának részletes
szempontjai
2. melléklet a 13/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez
Bankjegycímlet |
Kibocsátás időpontja |
A bankjegycímlet kibocsátási időpontját követően alkalmazott |
|
változó tulajdonságú festék |
vízjel mezőben |
||
200 forintos |
1998. május 1. |
nincs |
nincs |
|
2001. évszámtól |
nincs |
tölgyfa levelének és termésének keretbe foglalt képe |
500 forintos |
1998. december 1. |
nincs |
ovális keretben lovas kuruc vitéz képe |
|
2001. február 1. |
a rejtett kép helyén optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott rozetta és benne az „MNB” mozaikszó a rátekintés szögétől függően arany vagy zöld színben látható |
ovális keretben lovas kuruc vitéz képe |
1000 forintos |
1998. szeptember 1. |
nincs |
csőrében gyűrűt tartó holló képe |
|
2000. november 1. |
a rejtett kép helyén optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott rozetta és benne az „MNB” mozaikszó a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy sárgászöld színben látható |
csőrében gyűrűt tartó holló képe |
2000 forintos |
1998. február 1. |
nincs |
nincs |
|
2002. évszámtól |
nincs |
kardot markoló páncélozott kar keretbe foglalt képe |
5000 forintos |
1999. április 1. |
nincs |
kör alakú rozettában a Lánchíd pillérjének képe |
10 000 forintos |
1997. július 1. |
nincs |
nincs |
|
1998. évszámtól |
nincs |
esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képe |
20 000 forintos |
2001. február 1. |
a hátoldalon optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott rozetta látható, a rátekintés szögétől függően vöröseslila vagy szürkészöld színben |
korabeli öltözetben sétáló pár képe |
2000 forintos emlékbankjegy |
2000. augusztus 20. |
nincs |
ovális alakú rozettában „MM” betűk |