Kifejezéskereső
14/2005. (VI. 27.) MNB rendelet
a pénzfeldolgozási tevékenységről és a készpénzforgalmazás feltételeiről1
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének hb) és hc) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Hatály
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogosult szervezetre (a továbbiakban: pénzfeldolgozó),
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti készpénz-átutalási szolgáltatást nyújtó szervezetre,
c) a Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzváltási tevékenységet folytató szervezetre,
d) a készpénz be- és kifizetést, illetve címletváltást teljesítő pénztárat működtető, pénzfeldolgozónak, pénzváltónak nem minősülő, a Hpt. 5. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetre, ideértve az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét is,
e) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző és postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezetre [a továbbiakban a b)–e) pont alatti szervezetek: pénzforgalmazó], valamint
f) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) e rendelet 4. §-ának (1)–(3) bekezdése tekintetében.
A rendelet alkalmazási köre
2. § E rendeletet az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyek és -érmék (a továbbiakban: bankjegy és érme) feldolgozására és forgalmazására kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
a) átváltási határnap: az MNB 2004. május 1. napja előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény) vagy – az Mnbtv. 31. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével – 2004. május 1. napját követően kihirdetett MNB rendeletben (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott azon időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy és érme az MNB pénztáraiban törvényes fizetőeszközre átváltható;
b) bankjegycsomag: 100 darab azonos címletű, forgalomképesség szempontjából azonos minőségű (forgalomképes vagy nem forgalomképes) és azonos képhelyzetben elrendezett valódi bankjegyekből álló, bankjegyszalaggal összefogott csomagolási egység;
c) bankjegyköteg: 10 darab azonos címletű és minőségű bankjegycsomagból összeállított, fedőlappal ellátott, vákuum- vagy zsugorfóliával összefogott csomagolási egység, amelyen belül a bankjegycsomagok szalagjainak elhelyezése (3-4-3 vagy 5-5) biztosítja a csomagok számának szemrevételezéssel történő számbavételét (tizedelését);
d) beolvasás: a bankjegyek egyenkénti vizsgálattal (lehúzással) történő, a valódiság és forgalomképesség, valamint a címletazonosság egyidejű ellenőrzése melletti megszámlálása;
e) bevonási határnap: az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben meghatározott azon időpont, amikortól a bevont bankjegy és érme elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét;
f) ellenőrzés: a feldolgozott bankjegyeknek és érméknek az erre a célra szolgáló számlálógéppel vagy kézzel végzett ellenőrző számolása;
g) érmetétel: az azonos címletű, forgalomképesség szempontjából azonos minőségű valódi érmék (forgalomképes vagy nem forgalomképes) meghatározott mennyiségéből álló – az érmék címletétől és forgalmazásuk céljától függő – csomagolási egység (zacskó, érmezsák, burkolózsák, érmetekercs);
h) forgalomból bevont bankjegy és érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben ilyenként meghatározott bankjegy és érme;
i) készpénzforgalmazás:
1. a pénzforgalmazó pénztárában bonyolított bankjegy és érme be- és kifizetés,
2. a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően – a megbízó rendelkezése szerint – teljesített bankjegy- és érmeátadás,
3. a pénzforgalmazók egymás közötti bankjegy- és érme-kereskedelme,
4. a címletváltás;
j) készpénz újra forgalomba hozatala:
a készpénzforgalmazás keretében
1. a pénzforgalmazó által teljesített bankjegy és érme kifizetés, illetve -átadás, valamint
2. a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást vagy címletváltást követően – a megbízó rendelkezése szerint – teljesített bankjegy- és érmeátadás;
k) különbözet: a pénzfeldolgozás során a beolvasás vagy az ellenőrzés alkalmával észlelt, illetve megállapított – mennyiségi eltérés, címletcsere vagy feltehetően hamis vagy meghamisított készpénz miatt keletkezett – többlet vagy hiány;
l) pénzfeldolgozás: a Hpt. 2. számú mellékletének I. 8. pontjában meghatározott tevékenység;
m) törvényes fizetőeszköz: az Mnbtv. 4. §-a (2) bekezdésében meghatározott bankjegy és érme;
n) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.
A készpénzforgalomban részt vevő bankjegyre
és érmére vonatkozó előírások
4. § (1) A készpénzforgalmazás során a forgalomból visszaáramló bankjegyet és érmét a valódiság és a forgalomképesség vizsgálata nélkül újra forgalomba hozni nem szabad. A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB csak valódi és forgalomképes bankjegyet és érmét hozhat újra forgalomba.
(2) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB a bankjegy és érme valódiságának vizsgálatát a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben foglalt előírások megtartásával köteles elvégezni.
(3) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB a bankjegy és érme forgalomképességének vizsgálatát a következő előírások megtartásával köteles elvégezni:
a) forgalomképesnek minősül az a valódi bankjegy és érme, amely mechanikai hibáktól mentes, és állapota alapján ismét forgalomba hozható,
b) nem minősül forgalomképesnek a forgalomból bevont, a hiányos (csonka), a szakadt, az erősen szennyezett, valamint a ragasztott valódi bankjegy, és a forgalomból bevont, a megcsonkított (átlyukasztott), a súlyában jelentősen megfogyott, valamint a nehezen felismerhető valódi érme.
(4) A bankjegy és érme forgalomképessége vizsgálatának részletes szempontjait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó a bankjegyek és érmék valódiságának és forgalomképességének vizsgálata során fellelt, feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét az Mnbtv., valamint a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendelet előírásai szerint köteles kezelni.
A pénzfeldolgozóra vonatkozó előírások
6. § A pénzfeldolgozó a Hpt. 19/B. § f) pontjában előírt belső ügyviteli szabályzatot (a továbbiakban: ügyviteli szabályzat) az e rendeletben, valamint a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően köteles kidolgozni. Az ügyviteli szabályzat kötelező tartalmi elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7. § A pénzfeldolgozási tevékenységet a hitelintézetek részére előírt bankbiztonsági követelmények figyelembevételével kell végezni. A tevékenység végzésének tárgyi feltételei a következők:
a) a tevékenység végzésére alkalmas, megfelelően zárható, biztonságos (megfelelő mechanikai-fizikai védelemmel és elektronikus jelzőrendszerrel ellátott), állandó ellenőrzés alatt álló helyiség megléte,
b) készpénztárolásra alkalmas, a biztonsági előírásoknak megfelelő páncélszekrény, trezor megléte,
c) a bankjegy és érme valódiságának és forgalomképességének ellenőrzéséhez, valamint mennyiségi számbavételéhez szükséges segédeszközök [törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyek és érmék leírását tartalmazó MNB, illetve más kiadványok, technikai segédeszközök (pl. UV lámpa, kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és UV-C lámpa, nagyító, bankjegy- és érmeszámláló-, valamint bankjegy-és érmefeldolgozó gépek)] megléte,
d) a bankjegyköteg, illetve érmetétel alakításához szükséges segédanyagok, technikai segédeszközök (pl. bankjegyszalag, kötegfedőlap, fólia, fóliázó gép, burkolózsák, érmezacskó, érmék tekercseléséhez szükséges papíranyag) biztosítása.
8. § (1) A pénzfeldolgozó az e rendelet 10. §-ában foglalt közvetlen pénzfeldolgozási tevékenységet csak olyan alkalmazottal végeztetheti, aki vele munkaviszonyban áll, és a pénzfeldolgozáshoz szükséges, az ügyviteli szabályzatban meghatározott elméleti, valamint gyakorlati ismereteket – szakirányú gyakorlat hiányában betanítás útján – elsajátította.
(2) Az e rendelet 10. §-ában foglalt közvetlen pénzfeldolgozási tevékenységet végző alkalmazott aláírásáról, ideiglenes vagy állandó beosztásáról, pénzfeldolgozói fokozatáról (pl. beolvasó, gépi feldolgozó, ellenőr, beolvasó-ellenőr, feldolgozást felügyelő), valamint szakmai továbbképzéséről külön nyilvántartást kell vezetni.
9. § (1) A pénzfeldolgozó a pénzfeldolgozásra átvett és a feldolgozott bankjegyet és érmét az ügyviteli szabályzatának pénz- és értékkezelésre vonatkozó előírásai szerint köteles kezelni.
(2) A pénzfeldolgozást a munkavégzés teljes folyamatának ellenőrzése mellett, bizottságilag – egyidejűleg két alkalmazott vagy egy alkalmazott jelenlétében és megfelelő kamerarendszer mellett – kell végezni.
10. § (1) A bankjegyek feldolgozása során azok valódiságának, mennyiségének és címletének ellenőrzését, forgalomképesség szempontjából történő válogatását, a feltehetően hamis vagy meghamisított, a más címletű, az idegen, a forgalomból bevont, a törvényes fizetőeszközre már át nem váltható, a sérült, a hiányos (csonka) bankjegyek elkülönítését, valamint az azonos címletű és forgalomképesség szempontjából azonos minőségű bankjegyek csomagokká, majd kötegekké történő alakítását kell elvégezni.
(2) Az érmék feldolgozása során azok valódiságának, mennyiségének és címletének ellenőrzését, forgalomképesség szempontjából történő válogatását, a feltehetően hamis vagy meghamisított, a más címletű, az idegen, a forgalomból bevont, a törvényes fizetőeszközre már át nem váltható, a sérült, a megcsonkított érmék elkülönítését, valamint az azonos címletű és forgalomképesség szempontjából azonos minőségű érmék érmetételekké alakítását kell elvégezni.
(3) A pénzfeldolgozás kézzel vagy különböző, arra alkalmas, megfelelő szenzor konfigurációval rendelkező feldolgozógépekkel végezhető, amelyek biztosítják az e rendelet 4. §-ában, valamint az 1. mellékletben meghatározott forgalomképességi követelmények teljesítését.
11. § (1) A pénzfeldolgozás során észlelt, illetve megállapított különbözet tényét a feldolgozást felügyelő személy közreműködésével haladéktalanul jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított különbözet összegét, a bankjegyek és érmék címletét, darabszámát, a különbözet megállapításának időpontját és keletkezésének okát (pl. címletcsere), a különbözettel érintett ügyfél nevét, valamint a különbözetet megállapító alkalmazottak nevét és aláírását.
(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme miatt keletkezett különbözet esetében a jegyzőkönyv készítésénél a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A pénzfeldolgozás során megállapított különbözetekről, valamint a különbözetekről felvett jegyzőkönyvekről külön nyilvántartást kell vezetni.
(4) A különbözetek elszámolását az ügyviteli szabályzatban, illetve az ügyfelekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell elvégezni.
12. § A pénzfeldolgozó olyan nyilvántartási rendszert köteles kialakítani, amely legalább három évig biztosítja a következő adatok visszakereshetőségét:
a) a feldolgozás napja és időtartama;
b) a feldolgozás napján az adott műszakban
1. feldolgozott összes bankjegy és érme címlete, darabszáma,
2. feldolgozott forgalomképes bankjegyek és érmék címlete, darabszáma,
3. feldolgozott forgalomképtelen bankjegyek és érmék címlete, darabszáma,
4. feldolgozást végző alkalmazottak névsora,
5. a feldolgozás során használt gépek darabszáma, típusa.
A pénzforgalmazóra vonatkozó előírások
13. § (1) A pénzforgalmazó pénztárának napi készpénzforgalma keretében a bankjegyek és érmék feldolgozását, kezelését az e §-ban foglaltaknak megfelelően és az e rendelet 2. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemek – a pénzforgalmazó tevékenységének sajátosságai szerinti – figyelembevételével kidolgozott pénz- és értékkezelési szabályzat szerint köteles végezni.
(2) A pénz- és értékkezelési tevékenységet végző alkalmazottal szembeni szakmai és egyéb követelményeket (pl. szakképesítés, szakmai gyakorlat időtartama, erkölcsi bizonyítvány) a pénzforgalmazó a pénz- és értékkezelési szabályzatában állapítja meg.
(3) A bankjegy és érme kizárólag a biztonsági előírásoknak megfelelő páncélszekrényben, trezorban vagy egyéb, erre alkalmas berendezésben tárolható. A biztonságos tárolásra vonatkozó konkrét feltételeket a pénzforgalmazó a pénz- és értékkezelési szabályzatában állapítja meg.
(4) A pénzforgalmazónak a bankjegy és érme e rendelet 4. §-ában előírt vizsgálatát, valamint azok csomagolását a megfelelő segédeszközökkel (pl. törvényes fizetőeszközöknek minősülő bankjegyek és érmék leírását tartalmazó MNB, illetve más kiadványok, UV lámpa, kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és UV-C lámpa, nagyító, bankjegy- és érmeszámláló gép), illetve a pénzfeldolgozásnál használatos segédanyagok (pl. bankjegyszalag, kötegfedőlap, fólia, burkolózsák, érmezacskó, érmezsák) igénybevételével kell elvégeznie. A pénzforgalmazónak a segédanyagokat a készpénzforgalom nagyságához igazodóan kell biztosítania.
(5) A pénzforgalmazó pénztárában észlelt, illetve megállapított különbözeteknél e rendelet 11. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
Átmeneti és záró rendelkezések
14. § (1)2 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A pénzfeldolgozó köteles ügyviteli szabályzatát az e rendelet 6. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és azt e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek bemutatni.
(3) A pénzforgalmazó köteles pénz- és értékkezelési szabályzatát az e rendelet 13. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és ennek megtörténtét e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek írásbeli nyilatkozatban igazolni.
1. melléklet a 14/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez
vizsgálatának részletes szempontjai
2. melléklet a 14/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez
A rendeletet a 2/2009. (I. 23.) MNB rendelet 18. § (7) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2009. január 31. napjával.
A 14. § (1) bekezdésének második mondatát a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 61. §-a hatályon kívül helyezte.