Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

16/2005. (VI. 10.) OM rendelet

a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról

2005.07.01.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.”

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „(1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.
(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

3. § Az R. 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § (1) Ez a rendelet 2005. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter

Melléklet a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelethez


NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola – a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.
A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,
a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.
I. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FORMÁI
1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű oktatás,
b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,
c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,
d) cigány kisebbségi oktatás,
e) kiegészítő kisebbségi oktatás.
2. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés, oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás az A) 4., B) 4. és a C) 3. pontokban meghatározott eltérésekkel alkalmazható.
A) Az anyanyelvű oktatás
1. Az anyanyelvű oktatásban – a magyar nyelv és irodalom kivételével – az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.
2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát.
3. Ha az anyanyelvű oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be.
4. Az anyanyelvű oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
B) A kétnyelvű kisebbségi oktatás
1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.
2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.
3. A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti kötelező órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.
4. A kétnyelvű kisebbségi oktatási formában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a kisebbség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább 40%-ában. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
C) A nyelvoktató kisebbségi oktatás
1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:
a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.
b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be.
3. A nyelvoktató kisebbségi oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására az e rendeletben meghatározott időkeretet a szakmai nyelv oktatására kell fordítani. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
D) A cigány kisebbségi oktatás
1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását.
2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.
3. a) A cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatása esetén a hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket – az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása című fejezet 2. a), b), illetve a 3. a) pontjában meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
b) Ha az iskolában nem folyik valamely cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra (pl. Ének-zene, Tánc és dráma, Vizuális kultúra stb.) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola.
E) A kiegészítő kisebbségi oktatás
A kiegészítő kisebbségi oktatás a kisebbségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja. Tartalmára és időkeretére a nyelvoktató kisebbségi oktatás előírásai érvényesek.


II. A KISEBBSÉGI OKTATÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapműveltségi vizsgára, valamint – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is – az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben.
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, és a kisebbségi népismeret tartalmát közös általános fejlesztési követelmények és kisebbségenként differenciált részletes követelmények határozzák meg. Az iskolák pedagógiai programjai e követelmények alapján az első évfolyamtól felmenő rendszerben készült.
Az iskola pedagógiai programja, a kisebbségi oktatás követelményei alapján készült helyi tanterveket az első évfolyamtól felmenő rendszerben tartalmazza.
Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a népismeret oktatásához szükséges részletes követelményekkel nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az e melléklet II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a kisebbségi népismeret általános fejlesztési követelményei alapján készíthető el.
A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom
1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.
2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.
3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.
a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élő idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az első évfolyamtól kezdődik.
b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a két nyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követő, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az első évfolyamtól kezdődik.
B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.
C) A kisebbségi népismeret
1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülő kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.
2. A kisebbségi népismeret általános témakörei:
a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája
– nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,
– vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),
– ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),
– hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,
– szociológiai és település-földrajzi ismeretek.
b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja
– a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,
– oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,
– a kisebbségek más országokban élő csoportjai.
c) Kisebbségi és állampolgári jogok
– a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,
– a kisebbségek intézményrendszere,
– nemzetközi kapcsolatok.
3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is – a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül – (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.
4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.
5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.
6. A népismeret oktatása az első évfolyamtól kezdődik.

III. AZ ANYANYELV (KISEBBSÉG NYELVE) ÉS IRODALOM, TOVÁBBÁ
A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA
1. a) Az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első–negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket.
b) A felső évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.
2. a) A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább kettő, a német nyelv oktatására legalább öt tanórát szükséges biztosítani.
b) A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. A romani és beás nyelvek oktatása esetén e rendelkezés megkötés nélkül alkalmazható.
3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik–nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám – a romani és beás nyelv kivételével – a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.
b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.
c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.

II. RÉSZ
KÖVETELMÉNYEK
Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom
(Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)
Általános fejlesztési követelmények

Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebből kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.
Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.

A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
2. Olvasás, írott szöveg megértése
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
4. Ismeretek az anyanyelvről
5. Ismeretek az irodalomról

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az adott nyelv jelentőségének felismerése a mindennapi kommunikációban mint a gondolatok, érzelmek, szándékok közlésének eszköze.

Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.

A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.

A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően.

A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Részvétel beszélgetésben, vitában. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése, együttműködés a társakkal való beszélgetésben.

A kétnyelvűség előnyének felismerése. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása.

Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.

A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.

Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése.

A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése.

Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére.

A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval.

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.

A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására.

A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.

Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben.

Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.

Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).

Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás).

Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás).

Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása.

Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.

A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása.

Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.

Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).

Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal.

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.

Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.

Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben.

Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.

A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban.

 

Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.

Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Művek és egyéb szövegek önálló elemzése, saját vélemény kialakítása és kifejtése.

Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).

Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.

Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.

A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.

 

 

 

Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése.
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

Megfelelő tempójú és rendezettségű írás kialakulása.

Az írás használata az önkifejezés eszközeként.

Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód.

Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.

Az adott nyelv nyelvtani alapelemeinek alkalmazása.

Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).

Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.

Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.).

Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).

 

Helyesírás diktálás után.

A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban.

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.

Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal.

Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata.

Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása).
4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).

A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között).

A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése.

A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.

Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával.

A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése.

Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.

Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).

Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében.

A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

 

Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.

Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.

Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal).

Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...).

Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását.

Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.

Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése.

5. Ismeretek az irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az olvasás iránti igény felkeltése.

Az olvasással kapcsolatos érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása. Az irodalmi alkotások és az adott nép szellemisége közötti összefüggés felismerése.

Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez.

Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja.

A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása.

A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.

A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben.

Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása.

Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok.

Különböző típusú, terjedelmű és műfajú
– klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése és értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.

Történetek főszereplőinek azonosítása.

A szereplők külső és
belső jellemzőinek azonosítása.

A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. A stílusirányzat, a műfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplők megalkotottságának módjában.

 

Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről.

Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása.

Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.

Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.

Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különböző típusú drámai művek elemzésének, értelmezésének képessége.

A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.

Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.

A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség.

Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk.

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése.

További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből.

A kisebbségi, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.

Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, kovenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok.

A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.

Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével.

Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével.

Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

A kisebbségi nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)
A fejlesztési feladatok szerkezete
A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:
– beszédértés,
– beszédkészség,
– olvasásértés,
– írás.
Fejlesztési feladatok
A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:
(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.
A nyelvtanulás folyamata a bevezetőben megfogalmazott általános kompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és készségeit. A kommunikatív nyelvi kompetenciák integrálják az általános kompetenciákat és tanulási képességeket, ezeken belül az államnyelvi kommunikatív nyelvi kompetenciákat.
Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.
A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9–12. évfolyamra az az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.

Kisebbségi nyelv

6. évfolyam

8. évfolyam

12. évfolyam

Hagyományos nyelvoktató forma

A1

B1

B2

Bővített nyelvoktató forma

A2

B2

C1, C2
Az európai minimumszint: A1
Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Beszédértés
Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.
Beszédkészség
Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
Olvasásértés
Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.
Írás
Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Az európai alapszint: A2
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség
Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.
Olvasásértés
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).
Írás
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Beszédértés
A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.
Beszédkészség
Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.
Olvasásértés
Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.
Írás
Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.
Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Beszédértés
Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.
Beszédkészség
Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.
Olvasásértés
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.
Írás
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.
A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1–C2)
Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.
A kisebbségi népismeret
(Minden oktatási forma számára)
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Ismeretszerzés, tanulás
2. Kritikai gondolkodás
3. Kommunikáció
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.
2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán.

A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása.

Kérdések önálló megfogalmazása a kisebbség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Önálló vélemény megfogalmazása a kisebbséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről.

 

 

 

A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint.
3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.


III. RÉSZ
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KISEBBSÉGENKÉNT

A)
BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS
III. RÉSZ
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KISEBBSÉGENKÉNT
A)
BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Bolgár nyelv és irodalom
(Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)

Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Párbeszéd készsége – részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével.

Tájékozódás a beszédszituációban – a kommunikáció tárgyának, résztvevőinek, körülményeinek és céljának meghatározása.

A bolgár szórend, a mondat helyes intonációjának készsége.
Vitakészség problémamegoldás céljából.

Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációkban.
Stilisztikai elemzés készsége. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése.
Problémamegoldó vitában való részvétel készsége.

Egyszerű és összetett mondatok felismerésének és egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége.

Adekvát beszéd-viselkedés készsége hivatalos és nem hivatalos körülmények között. A bolgár beszéd etikett fordulatainak elsajátítása.

Szövegalkotási készség az irodalmi kérdésre adott felelet műfaji sajátosságainak megfelelően; elmélkedés a szövegszerkezetekről és nyelvi fordulatokról.

Helyes intonáció.
Metakommunikációs jelek összehasonlítása és megkülönböztetése a bolgár és a magyar nyelvben.

Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési, felszólítási beszédfordulatok között. A bolgár beszédetikett alkalmazásának készsége beszédviselkedésnél új szituációban.

A bolgár és a magyar beszéd etikett összehasonlítása.

Tájékozódás tömegkommunikációs szituációban.

A bolgár irodalmi nyelv és a funkcionális stílusok ismerete.
A bolgár nyelv rétegnyelvei megkülönböztetése.
Stílus és beszédműfaj helyes használata.

Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmesélése. Fogalmazási készség adott kezdettel. Hétköznapi esetek elmesélése. Képsorozat elmesélésének készsége.

Ismert szöveg részletes elmesélésének készsége; összefoglaló elmesélés készsége.
Tudományos és művészi leírás befogadása. Tudományos leírás és a művészi leírás elemeinek reprodukálása.

Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy általános kulturális problémáról, amely a tanuló szempontjából jelentős.
Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása.
Saját megnyilatkozás értékelésének készsége és idegen szöveg elbírálása.

Memoriterek szöveghű előadása.

Egyenes beszéd függő beszéddé alakításának készsége. Nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinálásának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban.

Az információ tartalmi összefoglalásának készsége.
Tudományos kérdés megválaszolásának készsége – érvelés.

Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben.

Tolmácsolás magyarról bolgárra és bolgárról magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával.

A társadalmi érintkezés, családi és iskolai környezet alapszókincsének használata. Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége.

A specifikus bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. A magyar intonáció interferenciáinak leküzdése.

A bolgár és a magyar hangrendszer kapcsolatainak értelmezése. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.

 

A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése.

 

 

Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az életkornak megfelelő optimális írási és olvasási tempó hang nélkül és fennhangon. Olvasás értéssel és bolgár kiejtéssel. Kifejező olvasás.

Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, rövid összefoglalása.

Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal.
Olvasáskultúra.

A szerző kommunikatív szándékának megértése.

Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége.
A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése.

Elmélkedés szövegének felépítési készsége – a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés.
Tananyag elemzésének készsége.

 

Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé.
Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése.

Az olvasott szöveg megértése, rövid elmesélése tanítói segítséggel. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban.

Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata.
Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében.

Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A mögöttes tartalom megértése.

Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes altémák bizonyítására; tézisek és áltézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg mikroszövegeiben.

Különböző szövegfajták felismerése.

Megértés; a szavak alap és átvitt jelentésének helyes és célszerű használata bolgár szövegekben.

Publicisztikai szöveg stílusának és műfaji sajátosságainak elemzése.
Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata.
A szavak nem metaforikus és metaforikus használatának megértése a beszédben.

Az alstílusok sajátosságainak elkülönítése és összegzése a hivatalos ügyintézési, tömegkommunikációs, művészi stílus keretein belül.

Az aktív szókincs gyarapítása kifejezések, állandó szókapcsolatok és mondások megjegyzésével.

A szókincs önálló gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése.

A szókincs önálló gazdagítása.

 

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A szavak magánhangzóinak helyes használata beszédben és írásban.
Zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása.

Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége.

A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása.
Önálló jegyzetelés. A lényeg leszűrése.

A tudományos stílus műfajai: annotáció, rezümé, recenzió megértésének és létrehozásának készsége. Bibliográfia készítése.

A zöngés és zöngétlen mássalhangzók kiejtése és helyesírása; az c és m mássalhangzók; mássalhangzó-torlódás.

A fő és másodlagos mondatrészek helyes és megfelelő használata az egyszerű mondatokban szöveggé fűzésük során.

Idegen beszéd kifejezése különböző módjainak használata. Idézetek helyes alkalmazása.

Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, igazolás, kérelem, önéletrajz műfajai megértésének és alkotásának készsége.

A szavak elválasztása.

A frázis-összekötő eszközök felismerése és használata a szövegben.

Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása. Magán és hivatalos levélírás alkalmazása.
Publicisztikai szöveg kompozíciós-szerkezeti sajátosságainak ismerete.
Stilisztikai kultúra kinyilvánítása.

Publicisztikai műfajok: cikk, helyzetrajz, karcolat, pamflet megértésének és alkotásának készsége.
A művészi stílus eszközeinek megértése.

Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, tanítói segítséggel és önállóan.

Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével.

Fordítás szótár segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarból bolgárra.

Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban; érzelmi átélés a szóképek és megszemélyesítések hatása alatt.

Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása.

Szövegalkotás készségének életszituációkban való alkalmazása – üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat stb. írása.

Kreatív szövegalkotás.

Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.
Kreatív szövegalkotás.

4. Ismeretek az anyanyelvről

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten.

A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése.

A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása.

A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása.

Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban.
A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata.
Igeidők együttes használata az életből vett esetek elmesélésekor.

Szóképzés készsége igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése.
Rokon szavak helyes kiejtésének és írásának készsége.
A szó alapformájának meghatározása; ismeretlen szavak alapformájának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban.

A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban.

A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és helyes használata.

Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzésének és használatának készsége. Bolgár szórend és intonáció használata a mondatban.

A névszók egyeztetése nemben és számban; névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása.

A magyar és a bolgár nyelv szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése.

Szókincs gazdagítása a szinonimák, antonimák, homonimák használata segítségével.

 

Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban.

 

Irodalmi művek szövegének értelmezése, esztétikai befogadása, érzelmi átélése.

 

A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása.

 

A bolgár irodalmi nyelv fejlődésének főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig.

5. Ismeretek az irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Érdeklődés felkeltése a népköltészeti hagyomány iránt; mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt.

Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgató szerepének értelmezése. Mesék elmesélése. A bolgár és a magyar folklór mesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmese-fajták sajátosságainak értelmezése. A tanulság levonása. Mese fogalmazása.

A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése.
A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerése.

Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése.
Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség.

A műalkotás teljes értékű befogadásának készsége. A műalkotás egyes részei megértésének, elmesélési vázlat összeállításának készsége. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz felfogásának érzéke.

Néhány bolgár közmondás elmondásának készsége.
Versek memorizálása.

Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és boncolgatása. A konfliktusok elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása

Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása.
A bolgár irodalmi folyamat áramlatai specifikumának megértése.

Olvasónapló készítése.
Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálása segítségével.

A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése.

Saját vélemény és viszony kifejezése a mű hőseivel kapcsolatban.

A szép, tragikus, komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése.

 

A szerzői beszéd és a hős beszéde funkcióinak értelmezése. Az irodalmi hős jellemzése.

Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése

A bolgár és magyar irodalmi folyamat összehasonlító elemzése az európai kulturális folyamat keretein belül.

 

Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése.

Jelenetek dramatizálása, megzenesített versek ismerete.

A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítése feltárásának készsége, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és meseszövés meghatározása.

 

A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők a főhős életútja a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése.

Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban.

A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom
(Nyelvoktató forma, a kisebbségi kiegészítő oktatás számára)

Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben.
Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete.
Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete.
Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal.
A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése.
Témakörök:
ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma.

Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban.
Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése.
Közbeszédi közlések megértése – hivatalos és nem hivatalos kommunikáció
Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban.
A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben.
Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre – személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek.
Témakörök:
ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma.

Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből.
A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások.
Témakörök:
Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei.

Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor).
Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismerkedés – beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások.
Önmaga és a család bemutatásának készsége.
Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül.
Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása.
Kérdésfeltevés кой, какъв?, колко? kérdőszavakkal.
Kérdésfeltevés с къде?, кога?, как? kérdőszavakkal.
Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai.
Az igenlés és tagadás formái.
Rövid párbeszédek összeállítása.
Részvétel rövid párbeszédekben.
Versek kifejező előadása könyv nélkül.
Számolási készség és a sorrendiség jelölése.

Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből.
Saját megnyilatkozás felépítése – bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés.
Ismerkedés – beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások.
Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai.
Udvariassági fordulatok – kérem, szíveskedjék stb. Szokványos kifejezések vásárláskor.
Fogalmazás saját élményről.
Különböző mondatfajták használata: kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító.
Rövid párbeszédek összeállítása.
Versek kifejező előadása könyv nélkül.
Számolási készség és a sorrendiség jelölése.
A szókincs aktivizálása szinonimák, antonímák és homonimák segítségével. Szinonimák használata.
Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. A melléknevek fokozásának megértése és használata.
A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál.
Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége.
Névszók helyes használata számnevek után.

Valamely esemény előadásának készsége néhány mondatban. Saját megnyilatkozás felépítése – bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés.
Fogalmazás kép alapján néhány mondatban.
A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége.
A homonimák jelentésének megértése. Ismert szavak átvitt jelentésének megértése.
Rövid párbeszédek összeállítása.
Versek kifejező előadása könyv nélkül.
Helyes kiejtés és hangsúlyozás.

Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire.
A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése.
Helyes intonáció.
Önálló kapcsolatteremtés, vélemény fogalmazása és védése, esemény elmesélése a megfelelő szókincs használatával.
Tolmácsolási gyakorlatok.


3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon.
Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás.
Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése.

Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon.
Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás.
Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése.
A szöveg bekezdésekre osztása.
Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése.
Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése.

Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb.
A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata.
Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése.
Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül.
Irodalmi mű részletének dramatizálása.

Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés.
Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével.
Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására.
Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel.
A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén.
Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással.
A szavak helyesírása többes számban.
Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban.

Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően – gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb.
Saját szöveg szerkesztésének készsége.
Helyesírási szótár használatának készsége.
A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt.

Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően – gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb.
Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt.
Saját szöveg szerkesztésének készsége.
Helyesírási hibák kijavításának készsége.
Helyesírási szótár használatának készsége.

Önálló jegyzetelés.
A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben.
Írásjelek kitétele az összetett mondatban.
Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon.
Fordítás szótár segítségével.


2. Bolgár népismeret
(Valamennyi oktatási forma számára.)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Szülők, rokonok, család megnevezése. Önálló tájékozódás ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra vonatkozó feladatok megoldása.
Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak.)
A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése.









Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata.

Bulgária államiságának jelképei: zászló, címer, himnusz ismerése. Történetek olvasása az állami jelképek fejlődéséről (pl. a lófarok mint a protobolgárok jelképe, az újjászületés-kori zászlók, az oroszlán mint jelkép).

Információk gyűjtése a bolgár nép történetéről családból és történelmi olvasmányokból.

Híres bolgár festők és műveik, a népművészet és néhány, a tömegtájékoztatási eszközökben használt jelrendszer alapfokú ismerete.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök használatának alapvető képességével, tudjon ezekből információt meríteni, különös tekintettel a bolgár hírforrásokra.

A bolgár család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt.
Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása.
A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével.
Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az öltözködés kultúrája.
A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján.


A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése.
Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása.

A tények és az események felismerése új információk alapján.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése.
Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek).
A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése.

A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása.
Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása.
Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.).
A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók, történelmi és hősi témájúak.
A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján.
A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése.

Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól.
Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket.
Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom) – adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban.
Információgyűjtés egy adott problémáról a segédkönyvekből, azokat rendszerezése szóban.

Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál.
Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában.

A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése.
Ismerje el az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak szerkezete között.

Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást.

Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése.
Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, Internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása.
A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.

Anyaggyűjtés a bolgárok hagyományos szokásrendszeréről:
Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés).
Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus – Trifon-nap, Baba Marta, Lázár-nap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus – Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap).
Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. – a felszabadulás napja, május 24. – a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. – Bulgária egyesítése, szeptember 22. – Bulgária függetlenségének napja).


Olvasson és magyarázzon különböző forrásokat, történelmi térképeket, képes és elektronikus adatok.
Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák, film és videó anyagok alapján.

Információgyűjtés adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az Interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése.
A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudjon.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából.

A megkeresztelkedés okainak elemzése. A különböző etnikai csoportok, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek, szerepe, együttélésének tárgyalása.

Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában.
A nemzet, nemzeti kisebbség fogalmának tisztázása és helyes használata. A különböző népcsoportok – trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok – szerepének tárgyalása a bolgár nemzet kialakításában.
A környezet és a gazdasági helyzet összefüggéseinek felismerése.
A bolgár társadalom fejlődésének egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása.
A történelmi fogalmak.
A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, a személyiségek történelmi szerepének jellemzése.
A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól.
Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen, értelmezése.
A különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése.
Megadott mutatók alapján a történelmi eseményeket összehasonlítsa.
A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.) A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.
Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása.

A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat.

A bolgár kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában.
Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában.
A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése.
A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása.
Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben.
Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást.
Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket.

A hagyományos és a mai szokásrendszer összevetése. Mutasson rá a bolgár elemekre az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről.
A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából).

Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni.

Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez.
Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudjon azokat bizonyítani.
A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése.
Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése.
Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel.

A legfontosabb állami jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Bulgária himnuszának eléneklése.
Írott és tárgyi; ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és el tudjon mesélni róluk.

A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. Tetszés-nem tetszés kifejezése kultúrált módon.
Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Az alapvető mozdulatok és lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása.

Ünnepek és hagyományok betartása a közösségi és a magán életben: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi ételek, családi ünnepek, a (mező) gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek – a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.).
Alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait –
Képzeletbeli utazás Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek és ennek elmesélése támpontok alapján.
A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással.

A bolgárok újjászületés-kori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése.
A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés.

Tömegtájékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez.
Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, információkeresés katalógusban és kézikönyvekben.
A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása.

Tudjon elmesélni egy közösségi ünnep fő mozzanatait emlékezetből. A különböző régiókból idetelepült bolgárok szokásainak tárgyalása (közös vonások, különbözőségek), a közösség fogalmának megfogalmazása.

Hagyományos és elektronikus média.
Bolgár nyelvű médiák Magyarországon.
Az anyaország médiái ismerése.
Információ-hozzáférés módszereinek gyakorlása. Anyanyelvű információhoz való jog megfogalmazása.

A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével.
A pravoszláv vallás, mint a nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában.
A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat.
A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény.
A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre.


Български език и литература
(За училища с преподаване на роден език и двуезични училища)

1. Създаване и разбиране на устен текст

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Умения за диалогична реч – участие в диалози с разбиране на намерението на говорещия.

Ориентиране в речевата ситуация – определяне на предмета, участниците, обстановката и целта на общуването.

Умения за български словоред и правилна интонация на изречението.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.

Употреба на подходяща интонация и стил в познати комуникативни ситуации.
Умения за стилистичен анализ.
Разпознаване и анализ на жанровите особености на текста.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми.

Умения за разпознаване и умения за свързване на прости изречения в сложно.

Умения за адекватно речево поведение в официална и в неофициална обстановка.
Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.

Умения за създаване на текст съобразно с жанровите особености на отговор на литературен въпрос; разсъждаване върху текстовите структури и върху фигурите на езика.

Правилна интонация.
Прилика и разлика между метакомуникативните сигнали в българския и унгарския език.

Долавяне на прилики и разлики между българските и унгарските стандартни начини за поздравяване, запознаване, за изразяване на учтивост, на молба, благодарност, заповед. Умения за прилагане на българския речев етикет при речево поведение в нова ситуация.

Сравняване на българския и унгарския речев етикет.

Ориентиране в
ситуацията на
масовата комуникация.

Познаване на българския литературен език и на функционалните стилове.
Различаване разновидностите на общонародния български език.
Правилна употреба на стиловете и речевите жанрове.

Подробно и кратко преразказване на повествователни текстове.
Умения за съчиняване по дадено начало. Разказване на случки от живота. Умения за разказване по серия картини.

Умения за подробен преразказ на познат текст; умения за сбит преразказ.
Възприемане на научно и художествено описание. Възпроизвеждане на научно описание и на елементи на художествено описание.

Свободно разсъждаване по нравствено-етичен или общокултурен проблем, значим за ученика.
Възприемане и създаване на различни по стил и жанр текстове.
Умения за самооценка на собствено изказване и за изразяване на оценка на чужд текст.

Рецитиране на текстове наизуст.

Умения за превръщане на пряка реч в непряка.
Умения за подбор и комбинация на езикови средства за изразяване на свои мисли в нова ситуация.

Умения за резюмиране на информация.
Умения за отговор на научен въпрос – аргументиране.

Разбиране и използване на фразеологизми; намиране на еквиваленти в унгарския език.

Превод от унгарски на български и от български на унгарски, отчитайки особеностите на двата езика.

Използване на основния речников запас за общуване в обществена, семейна и училищна среда. Умения за използване на двуезичен и правописен речник.

Използване на специфичната българска интонация на различните видове изречения. Преодоляване на интерференцията на унгарската
интонация.

Осмисляне на връзките между българската и унгарската звукова система. Прилагане на българските звуковите закони в речта.

 

Откриване на общото между български и унгарски лексеми.
Разбиране на прякото и преносното значение на думите.

 

 

Покриване на нормативните изисквания за владеене на език по шестобалната европейска скала, т. нар. С1 и С2.

2. Писане, разбиране на писмен текст

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Оптимален за възрастта темп на писане и четене наум и на глас. Четене с разбиране и с българско произношение. Изразително четене.

Гладко и изразително четене на познат текст, кратък преразказ.

Четене с логическото ударение на различни по стил и жанр текстове. Четивна култура.

Разбиране на комуникативното намерение на автора на текста.

Умения за работа с двуезичен и правописен речник.
Откриване на общото между български и унгарски лексеми.
Разбиране на прякото и преносното значение на думите.

Умения за структуриране на текст разсъждение – определяне и формулиране на тема, теза, аргументи, обобщение.
Умения за анализ на урочна статия.

 

Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме.
Разбиране на функцията на аргументативния, описателния и повествователния (наративния) микротекст

Четене с разбиране, преразказ на прочетен текст с насочващи въпроси. Проверка на разбирането с помощта на задачи с писане и рисуване.

Работа с речник (двуезичен, тълковен, синонимен и др.) и енциклопедия.

Функциониране на синоними, антоними и омоними в активния речник на учениците.

Разбиране и тълкуване на художествени текстове. Разбиране на подтекст.

Умения за подбиране и подреждане на аргументи за доказване на отделни подтеми; определяне на тези и подтези, обобщаване в микротекстове на научния текст.

Разпознаване на различни видове текстове.

Разбиране; правилно и целесъобразно използване на основното и преносното значение на думи в български текстове.

Aнaлиз нa стилa и жaнрoвитe oсoбeнсoти нa публицистичeн тeкст.
Работа с речник на чуждите думи и с енциклопедични речници.
Разбиране на думи с неметафорична и с метафорична употреба в речта.

Разграничаване и обобщаване на особеностите на подстиловете в рамките на официално-деловия стил, масовата комуникация и художествения стил.

Обогатяване на активния речник с помощта на изрази, фразеологизми и поговорки.

Умения за самостоятелно обогатяване на речника и преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика.

Самостоятелно обогатяване на речниковия запас.

 

3. Създаване на писмен текст, краснопис, правопис

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Правилен изговор и правопис на гласните в думите.
Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни.

Умения за съставяне на план и структуриране на текст. Умения за редактиране на собствен и чужд текст.

Затвърдяване на умението за създаване на изучени видове текст.
Самостоятелно водене на записки. Извеждане на същественото.

Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме, рецензия. Умения за библиографско описание.

Изговор и правопис на звучните и беззвучните съгласни; на съгласните с и т.; на думи със струпани съгласни.

Правилна и подходяща употреба на главни и второстепенни части в простите изречения при свързването на изреченията в текст.

Използване на различни начини за изразяване на чужда реч. Правилна употреба на цитати.

Умения за разбиране и създаване на жанрове на административно-канцеларския подстил: пълномощно, разписка, декларация, протокол, удостоверение, заявление, автобиография.

Пренасяне на части на думата на нов ред.

Разпознаване и използване на средства за междуфразова връзка в текста.

Усвояване на изискванията за създаване на автобиографичен текст. Писане на официално и лично писмо.
Анализ на композиционно-структурните особености на публицистичен текст. Проява на стилистична култура.

Умения за разбиране на публицистични жанрове: статия, очерк, фейлетон.
Разбиране на средствата на художествения стил.

Кратко описание в 6-8 изречения по дадена тема с насочващи въпроси и самостоятелно.

Превод от унгарски на български с помощта на речник.

Превод от унгарски на български с помощта на речник, като се вземат предвид особеностите на двата езика.

Умения за разпознаване на тропи и фигури в художествения стил; емоционално преживяване под въздействието на тропи и фигури в текста.

Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, писмо, описание и др.

Прилагане в житейски ситуации на уменията за създаване на текст – писане на поздравление, покана, обява, телеграма и др.

Създаване на творчески текст.

Съзнателно прилагане на знанията за граматическите, правоговорните и правописните правила.
Създаване на творчески текст.

4. Езикова компетентност

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Разбиране и правилно използване на имената при описание на предмети и явления. Сравняване на практическо равнище на имената в българския с имената в унгарския език.

Разбиране на български термини за означаване на основни езикови понятия, изучавани и по двата предмета – по унгарски език и по български език.

Умение за правилна употреба на основните понятия и закономерности на българския език.

Познаване и правилно прилагане на българската граматика.

Разбиране и използване на глаголи в българския език. Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации.
Употреба на сегашно, бъдеще, минало свършено и минало несвършено.
Съвместна употреба на глаголните времена при разказване на случки от живота.

Умения за образуване на думи с помощта на представки и наставки. Различаване на формите на една дума.
Умения за правилен изговор и за правопис на сродни думи.
Определяне на основната форма на думата; разпознаване на основната форма на непознати думи в двуезичен и правописен речник.

Правилна и точна употреба на стилистичните особености на жанровете в устната и писмена реч.

Разбиране и дефиниране и правилна употреба на понятия от говоримия и литературния език.

Умения за образуване и употреба на съобщително, въпросително, подбудително и възклицателно изречение. Използване на български словоред и интонация в изречението.

Съгласуване на имената по род и число; правилно членуване. Правилен изговор и правопис на имената и на познатите сложни именни названия.

Установяване на приликите и разликите в структурата на българския и унгарския език.

Обогатяване на речниковия запас посредством употребата на синоними, антоними и омоними.

 

Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации.

 

Анализ, естетическото възприемане и емоционално съпреживяване на текста на литературното произведение,.

 

Прилагане на звуковите закони в
българския език.

 

Разграничаване на основните периоди в развитието на българския език от средновековието до наши дни.

5. Литературни знания

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Интерес към народната поетична традиция; към четенето на приказки и детска литература.

Възприемане на български народни приказки. Осмисляне на ролята на разказвача и на слушателя. Преразказване на приказки. Сравняване на сюжети на приказки от българския и унгарския фолклор. Осмисляне на особеностите на отделните видове народни приказки. Извличане на поуката. Съчиняване на приказка.

Разбиране на принципите на естетиката и поетиката на българската средновековна култура.
Познаване на специфичните жанрови особености на художествената проза и на поетичните творби.

Разбиране и тълкуване на художествени текстове.
Умения за участие в дискусии за разрешаване на нравствено-етични проблеми.

Умения за цялостно възприемане на художественото произведение.
Умения за разбиране на отделните части на художествената творба и съставяне на план за преразказване. Усет за съпричастност и морален избор, разбиране за добро и зло.

Да познава няколко български поговорки. Да умее да рецитира наизуст стихотворения.

Разбиране и разискване на нравствени проблеми в литературното произведение.
Анализиране на конфликтите в творбата; коментиране на качествата и поведението на героите.

Осмисляне на етапите в развитието на европейския културен процес и определяне на мястото на българската литература. Разбиране на спецификата на литературните течения в българския литературен процес.

Оформяне на читателски дневник.
Стремеж към самоизразяване чрез рецитиране, драматизиране на приказки и детски литературни творби.

Възприемане на разкази от българската художествена литература. Анализиране на особеностите на разказа.

Изразяване на собствено мнение и отношение към героите на творбата.

Осмисляне на основни естетически категории – прекрасно, трагично, комично.

 

Осмисляне на функциите на речта на автора и на речта на героя. Характеризиране на литературен герой.

Разграничаване на истина, измислица, действителност и разбиране за света на литературата.

Сравнителен анализ на българския и унгарския литературен процес в рамките на европейския културен процес.

 

Определяне на мястото на действието, главните герои, сюжетните моменти.

Драматизиране на отделни сцени, познаване на музикални произведения и песни, създадени по литературни творби.

Умения за разкриване на комуникативната структура на художествения контекст, за осмисляне на художественото пространство и време; за изясняване на сюжета и фабулата.

 

Разпознаване на съставните елементи на художественото произведение въз основа на прочетеното и съпреживяното: напр. жизнения път на главните герои, сюжетната линия и обратите в нея, начало и край на произведението.

Ролята на електронните носители на информация в обучението по литература.

Разбиране на организацията на художественото изказване чрез тропи и фигури и чрез прозодически средства.


БЪЛГАРСКИ ЕЗИК И ЛИТЕРАТУРА
(За училища с преподаване на унгарски език и училища
за допълнително обучение по роден език)

1. Създаване и разбиране на устен текст

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Разбиране на кратки устни съобщения. Разбиране значението на думите в изречение и кратък текст.
Познаване на поне 10 български пословици и поговорки. Езиков запас за минимално общуване.
Отговор на зададен въпрос с няколко прости изречения. Различаване на употреба на различни видове изречения – съобщително, въпросително,
възклицателно и подбудително.
Теми:
запознаване: представяне, поздрав; околна среда: семейство, дом, училище, сезони; понятието български градинар.

Разбиране на съобщения от разговорно-битовата сфера – в официално и в неофициално общуване.
Разбиране и съставяне на диалози в разговорно-битовата сфера на общуване.
Устен разказ по преживяно.

Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване.

Умения за ориентиране в конкретната речева ситуация.
Разбиране значението на думите в изречение и кратък текст.
Думи, които не се превеждат на унгарски език – собствени имена на хора, на градове, на реки, на планини и др.; названия на българските пари.
Теми:
запознаване: представяне, поздрав; околна среда: семейство, дом, училище, сезони, професии; традиционни професии на българите в Унгария, понятието български градинар.

Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване.
Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.
Разбиране на приказки, общи за българския и унгарския фолклор; пословици и поговорки.
Теми:
Семейство, училище, професионална ориентация, традиционни и съвременни професии, пътуване, здраве, спрот, култура, институции и общности на българите в Унгария.

Разбиране на текста на предавания на роден език (филм, театър, новини, програми по радиото и телевизията).
Домашни и чужди думи.
Международна културна лексика.

2. Комуникативноречева компетентност

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Запознаване – речеви формули.
Официални и неофициални обръщения.
Умения за представяне на себе си и на своето семейство.
Изразително изпълнение на няколко детски стихотворения наизуст.
Въпроси и отговори, свързани с времето. Записване и изговаряне на датата по български образец.
Поставяне на въпрос с кой, какъв?, колко?
Поставяне на въпрос с къде? , кога? , как? Начини за изразяване на молба, благодарност, заповед.
Форми за потвърждаване и отричане.
Съставяне на кратки диалози.
Участие в кратки диалози.
Изразително изпълнение наизуст на стихотворения.
Умения за броене и означаване на поредност.

Възприемане на речеви формули от българския речев етикет.
Структуриране на собствено изказване – въвеждащо изречение, кратко изложение, обобщение.
Запознаване – речеви формули.
Официални и неофициални обръщения.
Начини за изразяване на молба, благодарност, заповед. Учтиви форми: моля, заповядайте и др.
Стандартни изрази при пазаруване.
Съчинение по преживяно.
Употреба на различни видове изречения – съобщително, въпросително,
възклицателно и подбудително.
Съставяне на кратки диалози.
Изразително изпълнение на стихотворения наизуст.
Умения за броене и означаване на поредност.
Активизиране на речника чрез синоними, антоними и омоними.
Използване на синоними.
Разпознаване на антонимни двойки.
Степени за сравнение на прилагателни имена.
Съществителни имена от женски род без окончание.
Умалителни съществителни имена..
Бройни числителни имена за лица.

Умение за разказ на събитие с няколко изречения. Структуриране на собствено изказване – въвеждащо изречение, кратко изложение, обобщение.
Съчинение по картина с няколко изречения.
Умения за чисто изговаряне на ударени и неударени гласни.
Разбиране на значението на омоними.
Разбиране на преносното значение на познати думи.
Съставяне на кратък диалог.
Изразително изпълнение на стихотворения наизуст.
Правилно и изразително произношение.

Създаване на текст в определен стил и жанр с оглед на комуникативните потребности на учениците.
Преодоляване на интерференцията между лексемите в двата езика.
Правилна интонация.
Самостоятелно установяване на контакт, формиране и аргументиране на собствено мнение, анализ на събитие с употребата на подходяща лексика.

Упражнения за превод.


3. Четене с разбиране

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене.
Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста.

Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене.
Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста.
Умения за разделяне на кратък текст на абзаци.
Разбиране на текстове от народното творчество и кратки произведения на детската литература.
Ориентиране в български учебниции, помагала и пр.
Разбиране на кратък научно-учебен текст.

Ориентиране в български учебниции, помагала и пр.
Разбиране на преносното значение на думи в българския език. Работа с тълковен речник.
Разбиране на кратък научен текст от учебник.
Изразително четене, изпълнение на стихотворения, песни, драматизации наизуст. Драматизация на части от литературни произведения.

Разбиране и тълкуване на художествени текстове.
Извличане на основната идея. Обобщение.
Плавно четене на на непознат художествен текст. Разбиране с помощта на речник.
Работа с речник при превод на научни и художествени текстове. Превод на текстове от учебник, отговарящи на комуникативните потребности на учащите се. Превод на научен и художествен текст.


4. Писане

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Познаване на българската азбука.
Правилно означаване на звуковете с букви. Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата.
Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни в края на думата.
Писане без грешка на кратък текст при диктовка.
Правилно писане на думи в множествено число.
Правилна интонация и
умения за употреба на препинателни знаци в края на различните видове изречения. Запетая в простото изречение.

Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, покана, обява, писмо и др.
Умения за редактиране на собствен текст.
Умения за работа с правописен речник.
Спазване на правописните норми на българския език.
Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия.

Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, покана, обява, писмо и др. Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия.
Умения за редактиране на собствен текст.
Умение за поправка на правописни грешки.
Умения за работа с правописен речник.

Самостоятелно водене на записки.
Спазване на изучените правоговорни и правописни норми в българския език. Поставяне на препинателни знаци в сложното изречение.

Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст по различен начин.
Превод с помощта на речник.

Българско народознание
(За всички форми на обучение)

1. Усвояване на знания, учене

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Родители, роднини, род – назоваване. Да усвои основните форми на ориентация и комуникация в позната среда. Да изпълнява по указание задачи, свързани с ориентацията в непозната среда. Събиране на информация за близката среда (напр. кои са членовете й, кога и къде се срещат, какво правят). Проучване на обичаите, свързани с празниците, отбелязвани по традиция в семейството.








Да умее да се ориентира по картата на Европа и на България. Да различава географските форми – планини, равнини, реки, морета. Да познава разположението на главните градове в България. Да умее да се ориентира по географската карта и да познава основните й символи.
Отличителни знаци на българската държавност: знаме, герб, химн. Четене на разкази, свързани с развитието на държавните символи (напр. конската опашка като символ на прабългарите, възрожденските знамена, лъвът като символ).
Събиране на данни в семейството и от исторически четива.
Имена и творби на известни български художници, представа за народното творчество и за някои знакови системи, използвани в масовите средства за информация и комуникация.

Да умее да използва средствата за масово осведомяване, да извлича информация за тях, особено от българските източници.

Структура на българското семейство и род. Да умее да различава и назовава роднинските и семейни връзки от по-широк кръг и да се ориентира в тях. Дa прoявявa интeрeс към рoдa си и рoдoвeтe нa извeстни бългaрски личнoсти. Събирателска дейност сред българските родове в Унгария. Съставяне на родословно дърво. Да различава характерните особености на българската национална носия, прилики и отлики с националното облекло на други националности. Различия в облеклото на млади и стари, сравнение на миналото с настоящето: култура на облеклото.
Сравнение между обичаите на българското и унгарското семейство.

Да работят с географска карта, да показват правилно географски обекти.
Да попълват и оформят контурна карта. Да характеризират типчни за България географски обекти (напр. равнина, планина, река, природен пейзаж) и да ги сравняват.
Да разпознават факти и събития при предоставена информация за тях.
Да откриват синхронност на историческите събития и да посочват исторически личности, живели в един и същ период.
Да различават видове писмени исторически текстове (свидетелства на епохата и създадени от дистанцията на времето).
Да извличат информация, съдържаща се във фрагменти от исторически документи, картини, елементарни таблици;
Да установяват синхронност на исторически събития и да я представят графично (линия на времето, таблици, колони) и описателно.
Да правят устни описания на исторически събития като се опират на подпомагащи въпроси.
Да добият знания за средата (напр. махали, мегдани, църкви, гробища, гори, ниви, ливади, реки, планини и др.).
Да различават основните видове български народни песни: празнично-обредни и митични, битови, песни с историческа и героическа тематика.
Диференциране на xудoжeствeнитe прoизвeдeния по вид, жанр, материали, техники, изразни средства.
Разпознаване на изучени художествени изображения.

Събиране на материали за обичаите -семейни и обществени – на българската общност в Унгария.
Събиране на материали от средствата за масово осведомяване, отнасящи се до малцинствата.
Роден край (от кой български край произхожда моето семейство) – събиране на данни от библиотека, мултимедиен продукт, музей.
Да подбират информация по определен проблем от справочници и да я систематизират в устна форма.
Да разпознават и оперират с основни исторически понятия при описание и решаване на познавателни задачи.
Да откриват противоречия и съвпадения при описанието на едни и същи събития от различни източници на информация.

Да прилагат техники на историята (хронология, сравнения, схеми, родословни дървета, исторически карти и т.н.) като използват опори (предписания).


Да усвои понятията, свързани с мъжката и женската народната носия и особеностите им в различните региони.
Да умее да прави връзка между типа на селището и поминъка на населението, начина на живот и обзавеждането на жилището, предназначението на сградата и нейното устройство.
Анализ на художествено произведение със свои думи.

Съзнателен подбор на програмите по радиото и телевизията. Развитие на стратегии за подбор на програми.
Да се формират умения за ползване на различни източници на информация: печат, радио, телевизия, интернет, библиотеки.
Изработване на умения за правилно тълкуване и критичност към съобщенията на масмедиите.
Изпoлзвaнe нa истoричeскитe мeтoди (xрoнoлoгия, срaвнeниe, грaфики, рoдoслoвнo дървo, истoричeски кaрти и т.н.) с пoмoщтa нa учитeля.

Традиционна обичайна система на българите.
Семейни обичаи (напр. раждане, сватба, погребение).
Календарни обичаи (напр. Коледа, Нова година, пролетен обичаен цикъл – Трифоновден, Баба Марта, Лазаровден, Великден, Гергьовден; лятно-есенен обичаен цикъл – Еньовден, Илинден, Димитровден).
Официални български празници – историческо събитие и символика, свързана с празниците (напр.
3 март – Ден на освобождението, 24 май – Празник на българската култура и славянската писменост, 6 септември – Съединение на България, 22 септември – Обявяване на българската независимост).

Да четат и коментират различни видове изтoчници, исторически карти, кaртини и eлeктрoнни дaнни.
Да интерпретират информация и извеждат съдържанието на понятия от художествени картини и карикатури, отразяващи изучавани събития.

Събиране на информация по определена тема или проект в библиотека, мултимедийни продукти, музеи, по Интернет. Самостоятелно систематизиране на събрания материал.
Прилагане на усвоените знания в нови ситуации.


2. Критично мислене

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Да отбелязва и поставя във времето важни събития от живота на семейството и рода (рождени дати, празници, важни годишнини), като се опира на житейския си опит. Разказване на случки от ежедневието от гледната точка на различните участници.

Да анализират причините за покръстването на българите. Да се изгради представа за разнообразните етнически елементи, които вземат участие във формирането на народността.

При характеристика на дадена личност (историческа, литературен герой) да анализира ролята на произхода и средата за формиране на личността на елементарно ниво.
Изясняване и правилна употреба на понятията нация, национална малцинствена общност.
Да познават отделните елементи, участвали във формирането на българската народност и тяхната роля – българи, славяни и траки (местно население).
Връзка между околната среда и стопанските традиции.
Да различават отделни етапи от развитието на българското общество с помощта на понятията десетилетие, век, период.
Да подреждат в хронологическа
последователност важни исторически събития и периоди.
Да разпознават съдържанието на историческите понятия.
Да си изградят елементарна представа за ролята на личността в историята чрез разкази за българското средновековие.Установяване на различие между историческо и легендарно.
Да поставя историческите събития в хронологичен ред. Да посочва на историческата картата мястото на изучените събития.
Да съпоставят данни от различни източници, като откриват прилики и отлики между тях.
Да сравняват събития по зададени показатели.
Да анализират положителните и отрицателни качества в народното творчество, които се описват чрез героите (напр. доблест, ум, хитрост, алчност, лъжливост, крадливост и др.) Да групират положителните и отрицателните герои.
Формулиране и изказване на мнание за художественото произведение.

Формиране на понятието за българска диаспора.
Наблюдения върху интерференцията на български и унгарски обичаи. Понятие за асимилация.
Да конструират линия на времето, да съставят хронологични и синхронни таблици на изучаваните събития и личности.
Да установяват синхрон и съпоставят събития от българската, унгарската и общата история.
Българската култура – част от Европа и християнския свят. Да формулират въпроси върху изученото учебно съдържание и да ги поставят на съучениците си в коректна форма.
Да се изгради понятие за ролята на човека в преобразуването на околната среда. Поставяне на българското изобразително изкуство в контекста на европейското и световното изкуство.
Установяване на взаимозависимост между начина на мислене, културните различия и художественото произведение.
Усвoявaнe нa oснoвнитe мeтoди нa aнaлиз нa прoизвeдeния.
Изграждане на умения за сравняване на различни художествени стилове и направления. Откриване на българските мотиви в съвременното изкуство.
Анализ на художествено произведение със свои думи.
Да формулират въпроси относно изучавано историческо събитие, личност, идея, понятие.

Да съпоставят традиционната и съвременната обичайна система. Да открояват българските елементи в празничната система на общността и да правят изводи за степента на асимилация.

Да възприемат честванията и празниците в тяхната цялост (напр. ритуали, песен, танц, облекло, символика, мястото в ритуалната система).

Да анализират ресурсната осигуреност на България и нейната зависимост от световното стопанство. Да обясняват характерните черти в отрасловата и териториалната структура на стопанството. Да правят географска характеристика на стопански отрасъл, град, страна, регион. Да изразяват свои мнения въз основа на изучените географски обекти, които да умеят да доказват и да отстояват рационално и емоционално.
Да локализират във времето значими творци на културата и да ги свързват с конкретен исторически текст.

Да формулират въпроси относно изучавано историческо събитие, личност, идея, понятие.
Да формулират аргументи и привеждат доказателства при устни и писмени изложения по конкретен исторически въпрос.
Уточняване на понятията традиция и модерност и взаимовръзката между тях.
Произход и значение на понятията Изток и Запад. Център и периферия.
Роля на образователните и културни институции за осигуряване на културната автономия на малцинството.

3. Комуникативност

1–4. клас

5–6. клас

7–8. клас

9–12. клас

Обръщение към различните членове на семейството в различни ситуации. Да нарисува семейството си, изобразявайки характерната за отделните му членовете възраст, професия, любимо занимание.

Познаване и тълкуване на основните отличителни знаци на българската държавност и свързаните с тях форми на поведение. Да умее да пее химна на България.

Слушане и сравняване на българска народна и композиторска музика. Даване културен израз на отношението към музикалното произведение – харесване, нехаресване.

Ритмични движения с музика, танцови движения. Да овладеят техниката на основните движения и стъпки. Създаване на интерес към най-известните български ансамбли. Танцуване на народни хора.

Празници и традиции: празнично и ежедневно облекло, празнични ястия, семейни празници, трудови празници, свързани със стопанския календар – празници на българите в Унгария (Напр. Трифоновден, Димитровден и др.)

Да извършва елементарни описания на случки и събития, употребявайки ограничен исторически речник;
да разпознава източници на информация – писмени и материални;
да разпознава битови традиции и празници на българския народ и да умее да описва някои от тях

Да извършват мислено пътешествие из забележителни места в България и териториите, където живеят българи и дa състaвят рaзкaз въз oснoвa нa ключoви думи.

Да изпълняват подражателно на детски музикални инструменти характерните за българската народна музика неравноделни ритми 5/8 и 7/8.

Новото ежедневие на българина (напр. образование, облекло, поведение, интереси, стремеж за модернизация и приобщаване към европейския свят).
Хората на новото време (напр. търговецът, даскалът, еснафлията, свещеникът, революционерът, вестникарят).

Да се изградят навици за ползване на средствата за осведомяване за опознаване на миналото и настоящето. Създаване на умения за ползване на библиотека, търсене на информация по каталог и справочни издания.
Усвояване на умения за правилно изразяване и тълкуване на информацията, получена от масмедиите.

Да умее да разкаже по памет основните моменти от даден празник на общността. Обичаи от различни региони на преселилите се в Унгария българи (общи характеристики, различия), формулиране на понятието за общност.

Традиционни и електронни медии.
Медии на български език в Унгария.
Медиите на държавата-майка.
Достъп до информация. Правото за достъп до информация на роден език.
Овладяване на основните ритмични движения на българските танци. Упражняване на единични танци, танци по двойки и на хоро.

Да умее да ползва средствата за масово осведомяване.
Осъзнаване ролята на православието като средство за национално оцеляване през вековете. Роля на националната църква във формирането на общността.
Ролята на обществените организации в съвременното общество. Права и задължения, правови гаранции, контакти и взаимодействия между държавната и цивилната сфера.
Масмедиите (печат, радио, телевизия, ипформационни и интерактивни мрежи) и формиране на общественото мнение.
Ролята на медиите при формирането на общността и в човешките взаимоотношения.


B)
CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS
B)

CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS

Cigány népismeret
(Minden kisebbségi oktatási forma számára)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből:
A szülők, rokonok család megnevezése. A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezése. A család egy napjának folyamata régen és ma.
Háziállatok, konyhakerti növények elnevezése.
Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből:
A település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi, illetve ma is élő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A történetek olvasása, a cigányok igaz történetei. Információ gyűjtése a cigány nép történetéről, családból és forrásokból.
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése:
A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása.
A szülőfaluban ismeretes közmondások, népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, időjóslások, nyelvtörők valamint
ősi cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése.
A cigány meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. A Hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása.

A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres cigány személyek nemzetsége iránt. Gyűjtő tevékenység a magyarországi cigány nemzetségei között. Családfa összeállítása.
A cigány és a magyar családok összehasonlítása saját tapasztalok, elbeszélések, képek alapján. A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala. Tájékozódás India (feltételezett őshaza), Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek).
A történelmi dokumentumok részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása.
Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.).
A cigány népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak.
A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján.
A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése.

Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (cigány tradicionális szokások) – adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Információgyűjtés egy adott problémáról a segédkönyvekből, azok rendszerezése szóban.
Ismerje és használja az alapvető fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában.
Népviselet megismerése, bemutatása, saját élmények és tapasztalatok segítségével. Ehhez tartozó fogalmak meghatározása. Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, Internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. Történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel.

Tájékozódás a cigány művészetben, történelemben és irodalomban. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése.
A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintetése, könyvek olvasása.
Művek elemzése. Kiselőadás tartása magyarországi cigányok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával.
Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése.
Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában.
Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről. A magyarországi cigányok aktivizálódásának bekapcsolódásáról a demokratizálódási folyamatban. Ismeretszerzés a magyarországi cigányok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Cigány Önkormányzat megalakulásáról.
A gyűjtött információk önálló rendszerezése. A tanultakat új feladathelyzetekben is használni tudjon.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban.
A magyar és a cigány szokások összehasonlítása, különbségek felismerése.
A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából.
A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.
Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása.

Kérdések önálló megfogalmazása a cigány népcsoportok vándorlásával és a magyarországi cigányok letelepedésével kapcsolatban.
Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a cigány kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében.
A magyarországi cigányok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése és a cigányság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása.

A cigány kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. A megkeresztelkedés okainak elemzése.
Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. Legyen szerepe az ember szerepéről a környezet átalakításában. A cigány képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást.

Kérdések és vélemények megfogalmazása a cigányság sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak tevékenységének és eszméinek elemzése. Állásfoglalás a különböző, a cigány kisebbség sorsfordulóját meghatározó nézetekről, cselekedetekről.
Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából.
A cigányok, mint társadalmi csoport, intézmények viselkedésének elemzése.
Önálló vélemény megfogalmazása a cigány kisebbséget érintő, a jövőjét meghatározó kisebbségpolitikáról. A magyarországi kisebbségi és ember jogi rendszer értékelése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása.
Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. A magyarországi és
más európai országokban élő cigányok kapcsolatrendszerének megismerése, a fiatalokat érintő kérdések megfogalmazása.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel.
Magyarországon lévő cigány települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. A településen gyűjtött közmondások, dalok, mondókák, versek, játékok tanulása.
Anyaggyűjtés a kárpátaljai cigány települések múltjáról és jelenéről. A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen.
Hagyományok felelevenítése.
Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek elkészítése. Egyes mesék dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása.
A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokkal kapcsolatos helyes magatartás. A cigány himnusz eléneklése.

Beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a cigány nép gasztronómiai szokásokról. A cigány konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása.
Rajzkészítés a régi konyhai eszközökről.
Ételreceptek gyűjtése. A cigány és a magyar ételek összehasonlítása.
A cigány tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc és a körtánc közötti különbség felismerése
A cigány népviselet ruhadarabjainak felsorolása…
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről; ismerje az adatok forrásait – képzeletbeli utazás azokon a területeken, ahol cigányok éltek és ennek elmesélése támpontok alapján.

A cigány irodalom szerepe és helye a világban.
A legfontosabb cigány írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása Magyarországon élő római katolikus vallású cigányok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete.
Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról tanórán.
Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken.

A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása.
Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről.
Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása.
Beszámolók készítése a néprajzi kutatómunka eredményéről.
Kiselőadás tartása a cigány kulturális életről a cigány nyelvű sajtó, a rádió- és tévéműsorok alapján.
Önállóan gyűjtött anyagból projektbemutató vagy kiállítás megrendezése.


C)
GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS
C)

GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Görög nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatás számára)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése.
Kiejtési gyakorlatok, szavak helyes kiejtésének gyakorlása. A hangsúly értelem-megkülönböztető szerepe.

Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. Szerepjáték.

Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés. Szerepjáték, rövid jelenetek előadása.

Megadott témáról rövid, igényes tartalmú referátum készítése és szabad előadása. A görög kiejtés sajátosságainak ismerete és tudatos használata. A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása.

Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése.

A tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, görög nyelven történő magyarázatok, utasítások megértése, ezeknek megfelelő reagálás.

Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. Adott – elsősorban a fiatalokat érdeklő – témával (személyes-hivatalos) kapcsolatban állásfoglalás szóban. Álláspont indoklása. Részvétel vitában.

Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata. Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk kiértékelése.

Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák.
Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás).

A mindennapi életben a tanulóval és családjával történtekről beszámoló. Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása.

Önálló szövegalkotás. Önálló vélemény szóbeli kifejtése adott témáról.
Környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) leírása. A mindennapi életben a tanulóval, családjával, barátaival történtekről beszámoló.

Családi ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek: képes beszámolni családjának, közeli és távoli rokonainak életéről, a családi ünnepekről és évfordulókról, családtagok szerepeiről, beszélni saját vagy valamely családtagjának belső és külső tulajdonságairól. Otthon, lakóhely, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, időjárás, leírni lakását, szűkebb és tágabb környezetét, annak élővilágát, időjárását.

Számok (tőszámnevek)
1–1000-ig.

Számok 1000 felett, számtani alapműveletek.

Tő- és sorszámnevek.

Tő- és sorszámnevek (mindhárom nemben és minden esetben: alany, tárgy, birtokos) folyamatos gyakorlása.

Megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Megnevezni az iskolában használatos eszközöket. Felsorolni a tanult tárgyakat.

A tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak, utasításainak megértése ezekre megfelelően képes reagálni. Felsorolni a tanult tárgyakat.

A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének magyarázatainak megértése, követése. Beszámolni órarendjéről, milyen iskolában tanul tovább.

A tanár görög nyelvű magyarázatainak megértése. Képes beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, tapasztalatairól, említeni néhány foglalkozást és hivatást, diák és nyári munkát.

Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros helyének megmutatása térképen.

Ismeri az európai országokat, Görög- és Magyarország részeit, nagyobb városait.

Ismeri Európa földrajzát, országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait, Görögország és Magyarország tájegységeit.

Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá gazdasági helyzetük főbb jellemzőit. Ismeri a két ország főbb részeit.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A görög betűk (össze)olvasása.
Életkornak megfelelő szövegek hangos és néma olvasása helyes artikulálással és innovációval.

Helyes hangsúly és hanglejtés. Mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása.
Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása. Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése.

Különböző szövegek (szépirodalmi is) kifejező és biztonságos olvasása.

Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező felolvasása és ennek folyamatos gyakorlása.

Két rövid vers elmondása kívülről.

Négy vers elmondása kívülről.

Párbeszédek betanulása, rövidebb nyelvi egységek memorizálása, három vers megtanulása.

Egy ókori szerző versének, a Himnusz 1. versszakának és két szabadon választott vers elmondása kívülről.

Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőiről és helyzetükről.

Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, néhány mondatos vélemény megfogalmazása.

Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, tartalom összefoglalása, szókincsbővítés.

Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, összefoglalása, értelmezése, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A görög abc kis- és nagybetűinek elsajátítása (a magyar abc betűitől eltérő betűk biztonságos használata).

Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás.

Önálló gondolatok leírása, önálló kézírás kialakulása.

Lendületes és olvasható önálló kézírás kialakítása.

A görög nyelv hangjainak, az abc betűinek és ismert szavaknak leírása tollbamondás után.

Rövid ismert görög szöveg leírása diktálás után.

Tanult témákon alapuló hétköznapi szöveg leírása diktálás után.

Bármilyen témájú (hétköznapi és szakszöveg) idegen görög szöveg helyes leírására tollbamondás után.

Görög nyelvű játékprogramok használata számítógépen.

A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek használatának gyakorlása, pár szavas szöveg írása számítógépen játék-, oktatóprogramok segítségével.

Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével. Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével.

A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek helyének biztos ismerete a billentyűzeten, a hallott vagy látott görög szöveg legépelése és megszerkesztése számítógépen, görög nyelvű oktatóprogramok használatára.

 

Eligazodás a szótárban. A fontosabb szótári jelek ismerete.

Görög nyelvű általános témájú szövegek fordítása magyarra szótár segítségével.
Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása szótár segítségével.

Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével.
Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül.
Műfordítási alapismeretek. Könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédia használat, egynyelvű szótárak használata).

Egyszerű képekről rövid mondatok alkotása, sorba rendezése. Képekről írásbeli fogalmazás.

Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képek segítségével k, vagy önállóan, megadott téma alapján (jellemzés, rövid leírás).

Fogalmazás írása képek segítségével. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli és szóbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Hiányos történet kiegészítése. A szöveggel kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása.

„Görögös” nyelvtani szerkezetek és kifejezések használata önálló fogalmazáskor. A magyar nyelvtani rendszertől eltérő jelenségek bővítése (pl. műveltető és szenvedő igeszemlélet, előidejűség és régmúlt kifejezésére használt múlt idő). Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása.

Ünnepi levelezőlap, rövid üdvözlés írása.

Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása.

Rövid levél, üdvözlet írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés.

Rövid önéletrajz megírására formai követelmények alapján, terveinek bemutatására írásban, baráti és hivatalos témájú levél, kérvény, pályázat írása. Sajtóműfajok gyakorlása.

4. Ismeretek a görög nyelvről

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése.

Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét.

A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján.

Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig, beszélni a katharevusza (tudós nyelv) és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban.

5. Ismeretek a görög irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből.

Mesék – népmesék és műmesék – olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása.
Az olvasott epikai művekben a cselekmény, szereplők; mesélő megnevezése. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása. A vers formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím).

Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondanivalójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján. Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése.

A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. Az európai és a világirodalom összehasonlítása.


2. Görög népismeret
(Minden oktatási forma számára)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat vagy bármi mást, és elmesélik történetüket.
Lerajzolják a görög, magyar, és az európai unió zászlót, eléneklik a nemzeti himnuszokat, elmondanak pár szót a költőjükről és zeneszerzőjükről.
Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről.
A tanulók ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt vesznek a március 25-i és az október 28-i nemzeti ünnepeken. Megfigyelik, hogyan ünnepelnek, szórakoznak a görögök. A gyerekek a családdal együtt készülnek a karácsonyi és húsvéti ünnepekre, és ismereteket, tapasztalatokat szereznek a görög szokásokról, hagyományokról.

A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismereteket szerezni a kor történelmi eseményeiről.
A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, ellenállás, polgárháború, 67-es diktatúra, illetve történelmi filmek megtekintése. Az írások a görög nyelvhasználati sajátosságainak a megfigyelésére is alkalmasak. A tanultak felhasználása projektek tervezésében és készítésében a görögség sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban.

Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál.
A tanuló mutassa be a görögség főbb lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket (kereskedelmi központok, ipari, illetve mezőgazdasági területek).

Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az Interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a görögség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és élményeikről.
A tanulók eljátsszák az ismert ókori állatmeséket, mitológiai történeteket, Jézus születéséről szóló legendát, farsangi dalokat és maskarás játékokat. Karácsonyi és húsvéti kálandák előadására készülnek. Elmondják véleményüket, hogy hogyan ábrázolják a könyvek a görög hősöket, s milyennek képzelik őket ők maguk.

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelv- és irodalomról). A görögség ismert képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. (pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, színművészek, képzőművészek, sportolók, stb.).
A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán (pl. a katonai diktatúra bukása Görögországban, 1974-ben, a kisebbségi önkormányzatok megalakulása 1995-ben, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben).

A kisebbség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése (hangversenyek, színházi bemutatók, könyv-és képzőművészeti kiállítások, évfordulók, sportesemények). Jelenetek eljátszása, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a görögség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A görögség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése (pl. kis-ázsiai katasztrófa, polgárháború). Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása.

Kérdések önálló megfogalmazása a görögség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló vélemény megfogalmazása a görögséget érintő eseményről, jelenségekről, ismert kisebbségi személyekről. A magyarországi kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A görögség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjének felvázolása. A görögség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön Élő Görögök Titkárságáról, a Görögök Világszövetségéről, annak ifjúsági tagozatáról, tevékenységük kritikai bemutatása.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről, görögországi utazásaikról stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek különböző anyagokból: zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb. Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak, mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Rajzok készítése görög népviseletekkel, hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról stb., és rövid beszámolók alkotásaikról.

Beszélgetés és vita egy-egy a görög kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl. milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken). Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról (pl. a görög iskola és a szülők kapcsolata, a család részvétele a közösségi életben, nyelvi táborok értékelése). Rajz készítése görög kisebbségi témáról (pl. görög sportnapok, iskolai farsang, báránysütés). Görög tárgymásolatok, hímzések készítése. Rövid történetek, jelenetek eljátszása.

Események, történetek elbeszélése a kisebbségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.

Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása.
Beszámoló, kiselőadás tartása a görög irodalomból, műfordításból, a publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján (görögországi, diaszpórai, magyarországi).
A magyarországi görögökről önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.



Ελληνική μειονοτική εκπαίδευση
ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΓΛΩΣΣΑ ΚΑΙ ΛΟΓΟΤΕΧΝΙΑ

1. Προφορική ικανότητα, δημιουργία προφορικού λόγου και κατανόησή του

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Η σωστή προφορά των φωνηέντων της ελληνικής γλώσσας που διαφέρουν από την ουγγρική γλώσσα.
Ασκήσεις προφοράς, εξάσκηση στη σωστή προφορά των λέξεων. Ο ρόλος του τόνου στη σημασία των λέξεων.

Διάλογος σε καθημερινές καταστάσεις, ελεύθερη συζήτηση. Μετατροπή καταλλήλου κειμένου σε μορφή διαλόγου. Θεατρικά παιχνίδια.

Διάλογος σε θέματα που αφορούν ή ενδιαφέρουν τον μαθητή. Ελεύθερη συζήτηση. Θεατρικά παιχνίδια, σύντομα σκετς.

Σύντομη και ποιοτική εισήγηση με καθορισμένο θέμα και ελεύθερη παρουσίαση κειμένου. Γνώση των ιδιαιτεροτήτων της ελληνικής προφοράς και η συνειδητή της χρήση. Συνειδητή εναρμόνιση της ομιλίας και των χειρονομιών.

Κατανόηση προφορικού λόγου, οδηγιών.

Κατανόηση επεξηγήσεων που έχουν σχέση με τη διδακτέα ύλη καθώς και με τα θέματα της καθημερινής ζωής. Άμεση και σωστή εφαρμογή οδηγιών που γίνινται στα ελληνικά.

Απαντήσεις στις ερωτήσεις και διατύπωση νέων ερωτήσεων. Προφορική έκφραση άποψης σχετικά με συγκεκριμένο θέμα που ενδιαφέρει τους νέους. Αιτιολόγηση της άποψης. Συμμετοχή στη συζήτηση.

Συμμετοχή στην συζήτηση που γίνεται στην τάξη, έκφραση γνώμης, επιχειρηματολόγηση. Χρήση διαφορετικών υφών.
Ερμηνεία αυθεντικών κειμένων, άρθρων από εφημερίδες και περιοδικά με ποικίλη θεματολογία (πολιτισμός, πολιτική, οικονομία, αθλητικά, ιστορία, γεωγραφία κτλ.).

Διάφοροι χαιρετισμοί, απλές ευγενικές εκφράσεις.
Να είναι ικανός να συστήσει τον εαυτό του και να συστήσει άλλους (όνομα, ηλικία, διεύθυνση, επάγγελμα).

Αναφορά στα καθημερινά συμβάντα της ζωής του μαθητή και της οικογένειάς του. Απλός αλλά συνεχής προφορικός λόγος. Τήρηση της χρονικής σειράς των γεγονότων.

Προσωπική γραπτή εργασία. Προφορική παρουσίαση προσωπικής γνώμης για ένα ορισμένο θέμα. Περιγραφή στενού περιβάλλοντος (μελών της οικογένειας, φίλων, κατοικίας, σχολείου κτλ.). Αναφορά στα καθημερινά συμβάντα με τους φίλους, με την οικογένεια.

Οικογενειακές γιορτές, παραδόσεις, αυτοβιογραφικά σημειώματα, προσωπικά σχέδια, οικογενειακοί ρόλοι. Να είναι ικανός να δώσει μια περιγραφή της οικογενειακής του ζωής και των κοντινών και μακρινών συγγενών του, να μιλήσει για τις οικογενειακές γιορτές και επετείους, τους οικογενειακούς ρόλους, για τα εσωτερικά και εξωτερικά χαρακτηριστικά του ιδίου και των υπολοίπων οικογενειακών μελών. Τόπος κατοικίας, επαρχία και πόλη, χλωρίδα και πανίδα, προστασία του περιβάλλοντος, καιρός, περιγραφή διαμερίσματος, του εγγύς και ευρέως περιβάλλοντος.

Οι αριθμοί (τα αριθμητικά)
1–1000

Τα αριθμητικά από 1000 και πάνω, οι τέσσερις βασικές πράξεις της αριθμητικής.

Απόλυτα και τακτικά αριθμητικά.

Απόλυτα και τακτικά αριθμητικά (σε όλα τα τρία γένη και σε όλες τις πτώσεις: ονομαστική, αιτιατική, γενική) και συνεχής τους εξάσκηση.

Να καταλαβαίνει τις εντολές του δασκάλου. Να ξέρει τα ονόματα των αντικειμένων στην τάξη. Να ξέρει τα ονόματα των μαθημάτων στα ελληνικά.

Κατανόηση απλών επεξηγήσεων και εντολών του καθηγητή στα ελληνικά που αφορούν τη διδακτέα ύλη, να είναι ικανός να ανταποκρίνεται ανάλογα. Να ξέρει τα ελληνικά ονόματα των μαθημάτων.

Κατανόηση και παρακολούθηση των επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνoνται κατά κύριο λόγο στα ελληνικά κατά τη διάρκεια του μαθήματος. Να μιλάει για το σχολικό του ωράριο και σε ποιο λύκειο θέλει να συνεχίσει τις σπουδές του.

Κατανόηση και παρακολούθηση των επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνονται στα ελληνικά. Να μιλάει για το σχολικό του ωράριο και σε ποιο λύκειο θέλει να συνεχίσει τις σπουδές του, για τις εμπειρίες του. Να αναφέρεται σε κάποια επαγγέλματα, κάποιες θερινές απασχολήσεις για φοιτητές.

Ο μαθητής μιλώντας να δείχνει στο χάρτη τη θέση της Ελλάδας και Ουγγαρίας και τις αντίστοιχες πρωτεύουσες.

Ο μαθητής να γνωρίζει τις χώρες της Ευρώπης, τα μέρη και τις μεγάλες πόλεις της Ελλάδας και της Ουγγαρίας.

Να γνωρίζει την γεωγραφία και τις χώρες της Ευρώπης καθώς και τις αντίστοιχες πρωτεύουσες, τις χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης, και τις περιοχές της Ελλάδας και της Ουγγαρίας.

Να γνωρίζει σε βάθος τον χάρτη της Ευρώπης, τα κυριότερα στάδια της ενοποίησης της Ευρώπης, την ημερομηνία και τις συνθήκες ένταξης της Ουγγαρίας και της Ελλάδας καθώς και τα κυριότερα χαρακτηριστικά της οικονομικής τους κατάστασης. Να μπορεί να εκφράζεται άνετα για τα θέματα αυτά. Να γνωρίζει τις περιοχές των δυο χωρών.

2. Ανάγνωση και κατανόηση γραπτού κειμένου

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Σωστή ανάγνωση των ελληνικών γραμμάτων.
Ανάγνωση ελληνικού κειμένου ανάλογα με την ηλικία, με σωστό τονισμό και ορθοφωνία.

Σωστός τονισμός. Σωστή ανάγνωση των σημείων στίξης.
Αναγνώριση και εκφραστική ανάγνωση διαφόρων ειδών κειμένου (καθημερινού και λογοτεχνικού).

Εκφραστική και σωστή ανάγνωση διάφορων ειδών κειμένου (λογοτεχνικού επίσης).

Δυνατή και εκφραστική ανάγνωση οποιουδήποτε κειμένου (ειδικά λογοτεχνικού) και συνεχής της εξάσκηση.

Αποστήθιση, απαγγελία 2 συντόμων ποιημάτων.

Αποστήθιση, απαγγελία 4 ποιημάτων.

Αποστήθιση διάλογων, απομνημόνευση συντόμων γλωσσικών ενοτήτων, να αποστηθίσει 3 ποιήματα.

Να αποστηθίσει ένα ποίημα ενός αρχαίου συγγραφέα, την πρώτη στροφή του εθνικού Ύμνου και 2 ποιήματα ελεύθερης επιλογής.

Διατύπωση γνώμης με 1-2 προτάσεις σχετικά με τα πρόσωπα και την κατάστασή τους στο κείμενο.

Ενασχόληση με κείμενα με βάση τις ασκήσεις: συλλογή πληροφοριών; απαντήσεις σε απλές ερωτήσεις με βάση τα γνωστά κείμενα, διατύπωση γνώμης με λίγες προτάσεις.

Συλλογή πληροφοριών από κείμενο. Λύση απλών/δύσκολων ασκήσεων σχετικά με το κείμενο. Περίληψη περιεχομένου. Εμπλουτισμός λεξιλογίου.

Ανάγνωση, σύνοψη και ερμηνεία αυθεντικών κειμένων, άρθρων από εφημερίδες και περιοδικά με οποιοδήποτε θέμα (πολιτισμός, πολιτική, οικονομία, αθλητικά, ιστορία, γεωγραφία κτλ.) και απάντηση στις σχετικές ερωτήσεις.

3. Δημιουργία γραπτού κειμένου, γραπτή εικόνα, ορθογραφία

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Εκμάθηση μικρών και κεφαλαίων γραμμάτων του ελληνικού αλφάβητου (σωστή χρήση των γραμμάτων που διαφέρουν από το ουγγρικό).

Γραφή και αντιγραφή με καλό ρυθμό και καλαίσθητη μορφή.

Γραφή προσωπικών σκέψεων, διαμόρφωση γραφικού χαρακτήρα του μαθητή.

Διαμόρφωση καλαίσθητου και ευανάγνωστουγραφικού χαρακτήρα του μαθητή.

Γραφή καθ’ υπαγόρευση των ελληνικών φθόγγων, γραμμάτων και γνωστών λέξεων.

Γραφή σύντομου γνωστού ελληνικού κειμένου καθ’ υπαγόρευση.

Γραφή καθημερινού κειμένου καθ’υπαγόρευση με βάση γνωστά θέματα.

Σωστή γραφή άγνωστου ελληνικού κειμένου οποιουδήποτε χαρακτήρα (καθημερινού ή ειδικού) καθ’υπαγόρευση.

Χρήση παιχνιδιών ηλεκτρονικού υπολογιστή στα ελληνικά.

Εξάσκηση στη χρήση των γραμμάτων και τόνων που διαφέρουν από τα ουγγρικά, γραφή συντόμου κειμένου με τη βοήθεια εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή.

Δημιουργία απλών κειμένων με τη βοήθεια προγραμμάτων του υπολογιστή. Χρήση ελληνικών CD-ROM και μαθήματα με τη βοήθεια ελληνικών CD-ROM.

Γνώση της θέσης των γραμμάτων και τόνων στο πληκτρολόγιο που διαφέρουν από το ουγγρικό αλφάβητο, δακτυλογράφηση και επιμέλεια ελληνικού κειμένου που ακούστηκε ή διαβάστηκε προηγουμένως, χρήση εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή.








Σωστή χρήση του λεξικού. Γνώση των σημαντικότερων ενδείξεων του λεξικού.

Μετάφραση ελληνικών κειμένων γενικού χαρακτήρα στα ελληνικά με τη βοήθεια λεξικού. Μετάφραση ουγγρικών κειμένων γενικού χαρακτήρα με τη βοήθεια λεξικού.

Μετάφραση με βοηθητικά μέσα. Ελεύθερη μετάφραση ουγγρικού κειμένου στα ελληνικά χωρίς λεξικό. Βασικές αρχές μετάφρασης λογοτεχνικών έργων. Χρήση βιβλιοθήκης, συλλογή πληροφοριών από ειδικά βιβλία (ελληνικές εγκυκλοπαίδειες, ερμηνευτικά-ετυμολογικά λεξικά).

Σύνταξη προτάσεων με ερέθισμα απλές εικόνες και τοποθέτησή τους σε σωστή χρονική σειρά. Γραπτή έκθεση με ερέθισμα εικόνων.



Έκθεση με καθορισμένο θέμα, με ερέθισμα εικόνες ή ελεύθερα, χρησιμοποιώντας απλές προτάσεις (χαρακτηρισμός, σύντομη περιγραφή).

Έκθεση με ερέθισμα εικόνων. Περίληψη (γραπτή και προφορική) κειμένου που διαβάστηκε ή ακούστηκε προηγουμένως, με σωστή χρήση των χρόνων. Υπογράμμιση της κύριας σκέψης. Συμπλήρωση ελλιπώς ιστορίας. Λύση εύκολων ασκήσεων σχετικά με το κείμενο.

Χρήση χαρακτηριστικών ελληνικών γραμματικών δομών και εκφράσεων σε έκθεση. Διεύρυνση των φαινομένων που διαφέρουν από το ουγγρικό γραμματικό σύστημα (π.χ. μέση και παθητική φωνή, παρακείμενος και υπερσυντέλικος). Κατανόηση άγνωστων στοιχείων του κειμένου, συμπεράσματα από τα συμφραζόμενα. Λύση ασκήσεων σχετικά με το κείμενο.

Γραφή ευχετήριας κάρτας και σύντομου χαιρετισμού.

Αλληλογραφία μαθητών. Σύντομο γράμμα, ευχετήρια μηνύματα.

Σύντομο γράμμα, ευχετήρια μηνύματα ελεύθερα ή με ορισμένο θέμα. Σωστή αναγραφή ταχυδρομικής διεύθυνσης.

Σύντομο βιογραφικό σημείωμα με βάση τυπικά κριτήρια, γραπτή παρουσίαση των σχεδίων του μαθητή, φιλική και επίσημη επιστολή, αίτηση, διαγωνισμός. Εξάσκηση στα διάφορα δημοσιογραφικά είδη.

4. Γνώσεις για την ελληνική γλώσσα

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Αναγνώριση των διάφορων χρήσεων της γλώσσας σε ποικίλα απλά ελληνικά κείμενα. Παρατήρηση βασικών διαφορών.

Να είναι ικανός να αναγνωρίζει τη διαστρωμάτωση της γλώσσας και της χρήσης της με βάση κάποια συγκεκριμένα λογοτεχνικά παραδείγματα.

Παρακολούθηση των αλλαγών της ελληνικής γλώσσας από τα αρχαία χρόνια στην καθαρεύουσα και από κει στη δημοτική βασισμένη στο γνωστό λεξιλόγιο και γραμματική.

Να μιλήσει σύντομα για την προέλευση της ελληνικής γλώσσας, να αναφέρεται στα διάφορα στάδια εξέλιξης της ελληνικής γλώσσας από τα αρχαία χρόνια ως τις μέρες μας, να μιλάει για τη μάχη μεταξύ των οπαδών της καθαρεύουσας και της δημοτικής και το πώς καθιερώθηκε η δημοτική ως επίσημη γλώσσα της Ελλάδας. Τοποθέτηση οποιουδήποτε ελληνικού κειμένου στην αντίστοιχη χρονική περίοδο.

5. Γνώσεις για την ελληνική λογοτεχνία

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Ανάγνωση παιδικών ρητών, παραμυθιών, δημοτικών τραγουδιών, σύντομων διηγημάτων και ποιημάτων από την ελληνική λογοτεχνία.

Ανάγνωση και αφήγηση δημοτικών και έντεχνων παραμυθιών. Ανάγνωση ελληνικών μύθων σε απλουστευμένη μορφή. Αναγνώριση διαφόρων ειδών επικών έργων (δημοτικά και έντεχνα παραμύθια, μύθος) και προσδιορισμός τους. Προσδιορισμός της υπόθεσης, των προσώπων και του αφηγητή. Αναγνώριση διαφοράς μεταξύ δημοτικής και έντεχνης ποίησης. Παρακολούθηση και ανάγνωση ποιημάτων με διάφορα θέματα. Αναγνώριση ορισμένων ιδιαιτεροτήτων των ποιημάτων (στροφή, ρυθμός, ομοιοκαταληξία).

Αναγνώριση κυριοτέρων ειδών επικών έργων. Περίληψη και ανάλυση λογοτεχνικών έργων με βάση καθορισμένα κριτήρια. Ηχηρή ανάγνωση και ανάλυση λυρικών έργων.

Ανασκόπηση της ιστορίας της ελληνικής λογοτεχνίας: από τους αρχαίους συγγραφείς και τις διαλέκτους μέχρι τη σύγχρονη λογοτεχνία. Ο μαθητής να είναι ικανός να κάνει ανάλυση μιας περιόδου της ελληνικής λογοτεχνίας καθώς και να παρουσιάσει σύντομα ένα ορισμένο έργο. Κατάταξη των λογοτεχνικών έργων στα τρία κύρια λογοτεχνικά είδη. Σύγκριση της ευρωπαϊκής και της παγκόσμιας λογοτεχνίας.

6. Επεξεργασία λογοτεχνικών έργων
Ο κάθε εκπαιδευτικός κάνει τη δικιά του επιλογή


Ελληνική λαογνωσία
(Για όλες τις μορφές μειονοτικής εκπαίδευσης)
Στόχοι ανάπτυξης
1. Απόκτηση γνώσης, μάθηση

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Οι μαθητές προκειμένου να γνωριστούν μεταξύ τους, συστήνονται, μιλάνε για τον τόπο όπου κατοικούν στην Ουγγαρία. Δείχνουν στον χάρτη από που κατάγονται οι πρόγονοί τους. Φέρνουν στην τάξη φωτογραφίες από την Ελλάδα, οικογενειακά κειμήλια και άλλα αντικείμενα και μιλάνε για την ιστορία τους.
Ζωγραφίζουν την ελληνική, την ουγγρική σημαία καθώς και τη σημαία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, τραγουδάνε τους εθνικούς ύμνους, λένε λίγα λόγια για τους ποιητές και τους μουσικοσυνθέτες των έργων αυτών.
Αφηγούνται σύντομες ιστορίες για τους εθνικούς ήρωες και τις εικόνες που βρίσκονται είτε στα βιβλία είτε στην τάξη. Οι μαθητές διαβάζουν τους μύθους του Αισώπου και άλλους σύντομους λαϊκούς μύθους, θρύλους για λαϊκά έθιμα και για αγίους και ποιηματάκια για παιδιά. Ακούνε ελληνική μουσική, συμμετέχουν στις εθνικές γιορτές της 25ης Μαρτίου και της 28ης Οκτωβρίου. Παρατηρούν πώς γιορτάζουν και γλεντάνε οι Έλληνες. Τα παιδιά προετοιμάζονται για τα Χριστούγεννα και για το Πάσχα μαζί με τις οικογένειές τους, αποκτώντας γνώσεις πάνω στα ελληνικά έθιμα και στην ελληνική παράδοση.

Με σκοπό να αποκτήσουν γνώσεις, οι μαθητές επισκέπτονται τα μνημεία της πρώτης ελληνικής διασποράς στην περιοχή που μένουν. Παρατηρούν τα χαρακτηριστικά, εξωτερικά και εσωτερικά, γνωρίσματα των ορθόδοξων ναών. Ανάγνωση λαϊκών μύθων, θρύλων για τους μεγαλομάρτυρες αγίους της ορθόδοξης εκκλησίας. Ανάγνωση ιστορικών τραγουδιών, θρύλων για την Άλωση της Κωνσταντινούπολης, απόκτηση περισσότερων γνώσεων για τα ιστορικά γεγονότα της εποχής εκείνης μέσα από εικόνες, ταινίες και τα μέσα μαζικής ενημέρωσης.
Ανάγνωση λογοτεχνικών κειμένων, θρύλων, κλέφτικων τραγουδιών με θέμα τα κυριότερα ορόσημα της ελληνικής ιστορίας από την αρχαιότητα ως σήμερα (π.χ. οι περσικοί πόλεμοι, οι εκστρατείες του Μεγαλεξάνδρου, η Άλωση της Κωνσταντινούπολης, η Επανάσταση του ’21, η Μικρασιατική Καταστροφή, η Αντίσταση, η δικτατορία του ’67) καθώς και προβολή ταινιών με ιστορικό θέμα. Τα γραπτά έργα είναι κατάλληλα για την παρατήρηση των ιδιαιτεροτήτων της χρήσης της ελληνικής γλώσσας. Χρησιμοποίηση των γνώσεων στο σχεδιασμό και στην πραγματοποίηση των εργασιών σχετικά με τον ιδιαίτερο τρόπο ζωής των Ελλήνων και τους στενούς δεσμούς της οικογένειας με την κοινότητα.

Απόκτηση γνώσης δια μέσου συζήτησης με Έλληνες από τη πατρίδα και την Ουγγαρία με την άμεση παρακολούθηση αντικειμένων, εικόνων, κτηρίων και μνημείων, από αφηγητικά κείμενα, ταινίες και τα ΜΜΕ.
Συλλογή πληροφοριών για τη ζωή της πρώτης και της δεύτερης διασποράς (για το παρελθόν και το παρόν), γλωσσικές ιδιαιτερότητές τους στη βιβλιοθήκη του σχολείου, στο Ορθόδοξο Μουσείο (όπου βρίσκονται και παλιά σχολικά τετράδια), στα περιοδικά της Αυτοδιοίκησης και από το Ελληνόφωνο Πρόγραμμα του Ουγγρικού Ραδιοφώνου.
Χρησιμοποίηση των στοιχείων στο σχεδιασμό και στην εκτέλεση εργασιών και παρουσιάσεων. Ο μαθητής να παρουσιάσει τους κύριους τόπους κατοικίας του ελληνισμού, να εξηγήσει τους κυριότερους συσχετισμούς μεταξύ τρόπου ζωής και του περιβάλλοντος (εμπορικά κέντρα, βιομηχανικές και αγροτικές περιοχές).

Απόκτηση γνώσης από καθοδηγούμενες συζητήσεις, αντικείμενα, εικόνες, άμεση παρακολούθηση κτηρίων, αφηγητικά κείμενα που ακούστηκαν ή διαβάστηκαν προηγουμένως, τα ΜΜΕ και τις ταινίες. Συλλογή πληροφοριών για ένα ορισμένο θέμα, για την εργασία από τη βιβλιοθήκη, το μουσείο, τα αρχεία των ΜΜΕ και από το Διαδίκτυο. Αυτοτελής κατάταξη, ερμηνεία και παρουσίαση των συλλεγμένων πληροφοριών. Να εξηγήσει τα σύμβολα του ελληνισμού, να παρουσιάσει τις κυριότερες γιορτές και τα έθιμα. Εφαρμογή των γνώσεων στις ασκήσεις.

2. Κριτική σκέψη

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Οι μαθητές συζητούν μεταξύ τους για τις οικογένειές τους, την ελληνική τους καταγωγή και τον τόπο όπου κατοικούν. Σχηματίζουν γνώμη για το περιβάλλον τους, για τις εκπαιδευτικές εκδρομές και κατασκηνώσεις, τα ταξίδια που έκαναν στην Ελλάδα και για τις εμπειρίες τους.
Οι μαθητές ανεβάζουν παραστάσεις με θεματολογία παρμένη από τους μύθους του Αισώπου, ιστορίες από την μυθολογία, την γέννηση του Χριστού, αποκριάτικα τραγούδια και παιχνίδια με μεταμφιέσεις. Προετοιμάζονται για να τραγουδήσουν τα κάλαντα των Χριστουγέννων και του Πάσχα. Λένε τη γνώμη τους για τον τρόπο παρουσίασης των Ελλήνων ηρώων στα βιβλία και το πώς τους φαντάζονται οι ίδιοι.

Αυτοτελής διατύπωση ερωτήσεων σε σχέση με θέματα προς συζήτηση (π.χ. η πρώτη ελληνική διασπορά, τα ορόσημα της ελληνικής ιστορίας, η ελληνική γλώσσα και λογοτεχνία). Η δραστηριότητα γνωστών εκπροσώπων του ελληνισμού που συμβάλλουν στη διαμόρφωση της μειονότητας. Παρουσίαση διασήμων Ελλήνων της Ουγγαρίας, ιστορικών προσώπων και καθημερινών ανθρώπων (π.χ. Σίνας, Ζαβήρας, Χατζής, ηθοποιοί, καλλιτέχνες, αθλητές κτλ.). Αναγνώριση διαφορών και παρακολούθηση των αλλαγών με αφορμή ένα ιστορικό φαινόμενο που έπαιξε καθοριστικό ρόλο στην πορεία της μειονότητας (π.χ. η πτώση της Χούντας στην Ελλάδα το 1974, η ίδρυση των μειονοτικών αυτοδιοικήσεων το 1995, η ένταξη της Ουγγαρίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση το 2004).

Παρουσίαση της πολιτιστικής ζωής της μειονότητας και της πατρίδας και των σημαντικότερων γεγονότων (συναυλίες, θεατρικές παραστάσεις, καλλιτεχνικές εκθέσεις, εκθέσεις βιβλίων, επέτειοι, αθλητικές εκδηλώσεις). Δραματοποίηση σκηνών, συμμετοχή σε τοπικά φεστιβάλ και πολιτιστικές εκδηλώσεις. Διατύπωση γνώμης σχετικά με την πορεία και τα ορόσημα του ελληνισμού στο παρελθόν και στο παρόν. Συλλογή επιχειρημάτων για να στηρίξει ο μαθητής την προσωπική του γνώμη. Γνώσεις για την ιστορία του ελληνισμού και την κοινωνική του γεωγραφία. Παρουσίαση φαινομένων με ακρίβεια και κριτική, ερμηνεία ορόσημων (π.χ. Μικρασιατική Καταστροφή, εμφύλιος πόλεμος). Παρουσίαση της ιστορίας της πατρίδας και των χαρακτηριστικών γνωρισμάτων της κοινωνικής της γεωγραφίας.

Αυτόβουλη διατύπωση ερωτήσεων σχετικά με τα ορόσημα του ελληνισμού. Έκφραση προσωπικής γνώμης και επιχειρηματολογία για διάφορες απόψεις και δράσεις που καθόρισαν την πορεία του ελληνισμού. Σύγκριση και κριτική επεξεργασία λογοτεχνικών έργων και έργων της μειονοτικής πολιτικής. Εξέταση από άποψη ιστορικής αξιοπιστίας κειμένων, ταινιών κτλ. Διατύπωση προσωπικής γνώμης για γεγονότα, φαινόμενα που αφορούν τον ελληνισμό και γνωστούς εκπρόσωπους της μειονότητας. Αξιολόγηση της ουγγρικής πολιτικής απέναντι στις μειονότητες και τα ανθρώπινα δικαιώματα βασισμένη στο σύστημα αξιών του μαθητή. Κριτική παρουσίαση των διεθνών σχέσεων του ελληνισμού στο παρελθόν και στο παρόν. Ο μαθητής να είναι ενήμερος για επίκαιρα γεγονότα της μειονοτικής πολιτικής και των ανθρώπινων δικαιωμάτων και σύγκριση τους με βάση διαρθρωτικά και λειτουργικά κριτήρια. Σκιαγράφηση της τάσης του μέλλοντος. Γνώση και παρουσίαση της παρουσίας του ελληνισμού εκτός από τα σύνορα της πατρίδας. Απόκτηση βασικών γνώσεων για τη Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού, το Συμβούλιο Απόδημου Ελληνισμού, το τμήμα νεολαίας του ΣΑΕ και κριτική παρουσίαση της δραστηριότητάς τους.

3. Επικοινωνία

Σχολική τάξη 1–4.

Σχολική τάξη 5–6.

Σχολική τάξη 7–8.

Σχολική τάξη 9–12.

Συζήτηση για τα προβλήματα και τα σχέδια της ελληνικής κοινότητας. Αν οι μαθητές δεν καταλαβαίνουν κάτι, να κάνουν ερωτήσεις πάνω στο συγκεκριμένο θέμα στους δάσκαλους και στους γονείς τους και να σχηματίσουν δική τους γνώμη.
Να διοργανώσουν εκθέσεις στην τάξη βασισμένες στις εντυπώσεις τους από τις εκπαιδευτικές εκδρομές και κατασκηνώσεις, τις παραστάσεις τους στις γιορτές και τα ταξίδια τους στην Ελλάδα κτλ. και να μιλάνε για τις εμπειρίες τους.
Να φτιάξουν από διάφορα υλικά σημαίες, καλικάντζαρους, χελιδόνια με μάρτη, την Κυρά Σαρακοστή, πασχαλινά κεριά, αυγά κτλ.
Δραματοποιημένη παρουσίαση των παραπάνω γεγονότων, μύθων και εθίμων με χορούς. Να κάνουν ζωγραφιές με λαϊκές φορεσιές, λαϊκά μουσικά όργανα, τοπία, μνημεία, αγάλματα, αντικείμενα κτλ. και να περιγράψουν τα έργα τους.

Συζήτηση για θέματα που αφορούν την ελληνική μειονότητα. Κατανοητή διατύπωση προσωπικής γνώμης με επιχειρήματα. Παρακολούθηση των απόψεων των άλλων (π.χ. ποια κομμάτια να μπουν στο πρόγραμμα των ελληνικών παραδοσιακών βραδιών και εθνικών γιορτών). Προφορική αναφορά στις προσωπικές εμπειρίες, και στις γνώσεις προσωπικής συλλογής του μαθητή (π.χ. ελληνικές παροιμίες, ημερολόγια, συνταγές, καρτ-ποστάλ, κατάλογος φυτών κτλ.). Γραπτή έκθεση για κάποιο θέμα σχετικά με την ελληνική μειονότητα (π.χ. η σχέση μεταξύ του ελληνικού σχολείου και των γονιών, η συμμετοχή της οικογένειας στη ζωή της κοινότητας, η αξιολόγηση των κατασκηνώσεων ελληνικής γλώσσας). Ζωγραφιές με θέματα της ελληνικής μειονότητας (π.χ. ελληνικοί αθλητικοί διαγωνισμοί, αποκριάτικο πάρτι στο σχολείο, ψήσιμο αρνιού κτλ.), αντίγραφα ελληνικών αντικειμένων, κεντήματα. Δραματοποίηση σύντομων ιστοριών και σκηνών.

Προφορική αφήγηση γεγονότων και ιστοριών με θέματα που αφορούν τη μειονότητα. Διατύπωση ερωτήσεων που προκαλούν συζήτηση. Προφορική παρουσίαση των γνώσεων προσωπικής συλλογής του μαθητή (π.χ. συλλογή μορφών καθημερινών λέξεων στη δημοτική και στην καθαρεύουσα). Γραπτή έκθεση πάνω σε κάποιο θέμα που αφορά την ελληνική μειονότητα. Δραματοποιημένη παρουσίαση γεγονότων, ιστοριών και φαινομένων.

Συζήτηση για θέματα της μειονοτικής πολιτικής και των ανθρώπινων δικαιωμάτων. Κατά τη διάρκεια της συζήτησης διευκρίνιση των διαφορών στις γνώμες, εμπλουτισμός της προσωπικής άποψης και ανάπτυξή της λαμβάνοντας υπόψη τη γνώμη των άλλων, εξάσκηση της ανοχής.
Να κάνει ο μαθητής μια παρουσίαση για την ελληνική λογοτεχνία, τη μετάφραση λογοτεχνικών έργων, τα δημοσιογραφικά είδη, τον τύπο βασισμένη στα ραδιοφωνικά και τηλεοπτικά προγράμματα (της Ελλάδας, της διασποράς και της Ουγγαρίας).
Σύνταξη από φωτογραφίες των Ελλήνων της Ουγγαρίας, δημιουργία ταμπλό και επεξηγήσεων.


D)
HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS
D)

HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Horvát nyelv és irodalom
(A tannyelvű, kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. Utasítások, közlések, magyarázatok megértése.
Gondolatok, kívánságok, érzelmek kifejezése.

Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Gondolatok, érzelmek, óhajok közlése egyszerűen és érthetően.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben.

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete. Alkalmazkodás a megnyilatkozás tárgyához, funkciójához, a hallgatóhoz. Az írásbeli és élőszóbeli megnyilatkozás, valamint a magán és nyilvános nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása.

A különböző modalitású mondatok felismerése (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés).

A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlés szándékának megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, részvétel a beszélgetésben.

Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott (magyar nyelvű szövegé is) szöveg reprodukálása.

Lényegretörő, pontos kifejezésmód a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás).

Helyes szóhangsúly. Élmények elmondása néhány összefüggő egyszerű mondattal. A mondatok helyes hanglejtése a beszélő szándékának megfelelően.

Törekvés a kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes kiejtésére. Elemi udvariassági formák ismerete és használata.

A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése.

A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása.

Beszélgetés (párbeszéd) megadott témáról a tanulócsoportban. Saját vélemény rövid megfogalmazása.

Saját vélemény megfogalmazása és indoklása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. Alapvető udvariassági formák ismerete és használata.

Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Önálló véleményalkotás érveléssel.

Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete. Saját vélemény megvédése (érvelés), esetleg korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerése, feloldásának képessége.

A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően.

A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően.

A gesztusnyelv néhány jelének ismerete és tudatos használata a különféle beszédhelyzetekben.

A szóhasználat, a gesztusnyelv és a szövegfonetikai eszközök összehangolt alkalmazása különféle beszédhelyzetben. A gesztusok szerepének ismerete, megértése és azok tudatos használata (a mondanivaló megerősítése, megkérdőjelezése, a szavak helyettesítése).

Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat).

Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat).

Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása).

Memoriterek szöveghű elmondása, interpretációja a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az életkornak megfelelő szövegek gyakorlás utáni megfelelő egyenletes tempójú hangos és néma olvasása.

Tartalmilag ismert szöveg folyékony, helyes, érthető egyenletes tempójú hangos olvasása, értelmezése. Néma olvasással olvasott szöveg tartalmának elmondása.

Ismeretlen prózai szöveg folyékony, érthető olvasása helyes kiejtéssel.
Néma olvasás szövegértéssel.

Irodalmi és egyéb szövegek értelmező olvasása és megértése.

Egyszerű szövegek (mese, történet) szó szerinti jelentésének megértése, tanítói segítséggel mondanivalójának rövid elmondása kulcsmondatokkal. A megértés segítése, ellenőrzése egyszerű írásbeli és szóbeli, valamint rajzos formájú feladatokon keresztül.

Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival.

Szépirodalmi szövegek értelmező olvasása, azok önálló és csoportos feldolgozása, megértése tanári irányítással. Ismerkedés a szövegértési technikákkal.

A szöveg elsődleges és metaforikus jelentésének megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése. A szövegértési technikákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, alkalmazása.

Az aktív szókincs gazdagítása a tanult, feldolgozott szövegeken keresztül.

Az aktív és passzív szókincs gazdagítása, az életkori sajátosságokhoz igazodó szak- és irodalmi kifejezések ismerete, azok használata az irodalmi szövegek feldolgozását követően. A mindennapi kommunikációban használatos szókincs biztos használata.

Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával (ajánlott olvasmányok, könyvtári munka, gyermeklapok).

A szókincs folyamatos és tudatos gazdagítása valamennyi nyelvi rétegre, stílusfajtára kiterjedően. Törekvés az elsajátított szókészlet pontos, a stílusnak és a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának, a hallgatónak megfelelően írásban és szóban.

Olvasmány tartalmának elmondása 4-5 összefüggő mondattal a kép illetve a vázlat alapján a szövegben előforduló szavak kifejezések használatával.

Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása, lényegük kiemelése, annak tömör megfogalmazása.

Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (témamegjelölés, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati összefüggések, vázlatkészítés).

A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A műfajnak megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (kontextus, logikai összefüggések, műfaji jellemzők).

Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, cselekedeteikről, magatartásukról.

A feldolgozott olvasmányok cselekményének rövid ismertetése. A főszereplők rövid jellemzése.
Saját vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, a szövegben megjelenő élethelyzetekről.

Önálló vélemény alkotása és megfogalmazása az olvasott irodalmi művekről.

A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése és értelmezése.

 

 

 

Korstílusok, stílusirányzatok jellemzőinek, valamint a stílusrétegek sajátosságainak felismerése reprezentatív szövegekben.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Betűtanulás, a horvát nyelv alapvető jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása.

Megfelelő tempójú olvasható, rendezett külalakú írás.

Az írás használata az önkifejezés eszközeként.

Olvasható, esztétikus íráskép.

Rövid szövegek helyes másolása.

A tanult nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazása.

 

 

A szöveg tagolásának gyakorlása.
Különböző rövid szövegek (levél, üdvözlet, leírás, jellemzés) alkotásának gyakorlása.

Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegfajtákban (leírás, elbeszélés, jellemzés). Személyes és olvasásélmények megfogalmazása a megjelölt szövegfajtákat alkalmazva.

Szövegalkotási képesség különböző szövegfajtákban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés).

Jó szövegalkotási és
-szerkesztési képesség különböző műfajokban (levél, önéletrajz, kérvény, jellemzés, leírás stb.), témában a magán- és közéletben.

6-8 mondat logikus sorrendben való leírása megadott témában, alkalmazva a tanult helyesírási szabályokat.

Helyesírás diktálás után. A helyesírás szabályainak készségszintű használata az aktív szókincsben.

A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban.

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek biztos és tudatos használata.

 

Kreatív szövegalkotás (olvasott művekhez befejezések készítése, a történet folytatása).
Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása.

Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból.

Az önkifejezés képességének és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). A publicisztikai műfajok (hír, tudósítás, hirdetés) jellemzőinek ismerete és alkalmazása a gyakorlatban.

4. Ismeretek az anyanyelvről

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése; az "r" magánhangzói szerepe. A lj, č, ć hangok és az ije/je alternáció helyes kiejtése.

A mondatszerkesztés szabályainak ismerete. A különböző nyelvi szintek (hang, szó, szószerkezet, mondat, szöveg) közötti összefüggések felismerése.

A korábbi évfolyamokon szerzett nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.

A horvát leíró nyelvtani ismeretek funkcionális használata.

A névszók és az ige helyes alkalmazása a mondatban. A segédige különírása az igétől, a li kérdőszó helyesírása.

A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, szófajok szerepe a mondatban. Ismerkedés a szótárak használatával.

A szavak jelentésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül a hangalak és jelentés viszonyának megfigyeltetése.

A szó hangalakja és jelentése közti összefüggés felismerése, a jelentés szerkezetének ismerete és alkalmazása a szövegalkotásban (kommunikációban).

Szövegalkotási gyakorlatok a tanulók életkorának megfelelő nyelvhasználati területeken. Az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a különbségek megfigyelése kifejező példákon keresztül.

A nyelv rétegzettségének megfigyeltetése példákon keresztül és felismerése (nyelvváltozatok) különös tekintettel a szókincsre.

A horvát irodalmi nyelv és nyelv nyelvjárásai közti alapvető különbségek.

Gyakorlottság a szövegtani, jelentéstani, pragmatikai, stilisztikai ismeretek alkalmazásában a különböző szövegtípusokban és műfajokban.

 

A nyelv változásának felismerése egy korábbi és jelenkori szöveg összehasonlításával, a köztük fennálló (elsősorban szókincsbeli) különbségek megfigyelése útján.

Példák alapján a nyelv változásának és állandóságának megfigyelése (elsősorban a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek terén) különböző korokból származó szövegek összehasonlításával.

A horvát nyelv eredetének és helyének ismerete az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban.

A horvát és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően.

A horvát és a magyar nyelv eltérésével kapcsolatos ismeretek bővítése.

A horvát nyelvi és magyar nyelvi ismeretek összevetésének képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.

A horvát és a magyar nyelv sajátosságainak összevetése, a különböző nyelvtípusból adódó eltérések megfogalmazása.

5. Ismeretek az irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az olvasás megszerettetése, az iránta való igény felkeltése.

Az olvasás mint esztétikai, érzelmi és gondolati élményforrás tudatosítása.

Az olvasás mint különböző élményforrás ébrentartása, mely hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez.

Az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra való ösztönzés. Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek.

Lírai művek olvasása (versek, mondókák, kiszámolók az anyaország és hazai horvát mű- és népköltészetből), azonosulás a bennük kifejezett érzelmekkel.

A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének felismerése.

A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének megfogalmazása. A lírai hős megjelenési formáinak (költői szerep) azonosítása. A tartalom és forma (műfaj) összefüggésének felismerése.

A líra jellemzői, szerkezete, kifejezési formái (műfajok), a költői nyelv (stilisztikai eszközök) verstani ismeretek ismerete és alkalmazása a lírai művek értelmezése során.

Epikai művek olvasása (mű- és népmesék, elbeszélések, gyermekregény-részlet a hazai horvát és az anyaországi irodalomból).

Az epikai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása.

Az epikus művek cselekményének elmondása, a szereplők jellemzése, az üzenet megfogalmazása közösen és önállóan példák alapján.
Önálló mesealkotás.

Az epika jellemzői, epikus műfajok, az epikus kompozíció, nyelvi sajátosságok; elbeszélő, tér, idő, cselekmény; az elbeszélő nézőpontja, az epikai közlés formáinak ismerete és alkalmazása az epikus művek értelmezése során.

Az olvasott epikai művek főszereplőinek azonosítása.

A szereplők külső és belső tulajdonságainak megfogalmazása.

A jellemzés legfontosabb eszközeinek ismerete a közösen és egyénileg feldolgozott művek alapján.

A jellemzés eszközeinek ismerete és alkalmazása az irodalmi művekben, valamint a mindennapi életben. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében.

 

Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak megfigyeltetése.

Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak azonosítása példákon keresztül.

A dráma jellemzői, a drámai kompozíció, drámai műfajok; a drámai közlés formái, stílusbeli jellemzői; a drámai hős; a drámai tér és idő; a dráma és színház.

Népi játékok, dramatizált formák (mesék, bábjátékok, verses formák) olvasása és előadása.

Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, valamint köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása és előadása. Szituációk és instrukciók értelmezése. Szituációs játékok.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése (helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum). A konfliktus szerepe a drámai műben. A tragikus hős. A katarzis.

Anyaországi és hazai horvát népköltészeti alkotások megismerése (népmese, népdal, kiszámoló, találós kérdés, közmondás).

A népköltészet és a műköltészet alapvető különbségeinek megtapasztalása példák alapján.

A modern kor nyelvi sajátosságai. Az elektronikus kommunikáció (SMS, rövidítések, e-mail stb.) és tömegkommunikáció formáinak megfigyelése.

Az elektronikus ismerethordozók (CD-rom, DVD, videó) által nyújtott lehetőségek az ismeretszerzésben. Az elektronikus ismerethordozók és a nyomtatott irodalom viszonya.
A modern kor és a népköltészet kapcsolata.

Az olvasott művekben a megjelenített élethelyzetek felismerése, véleményformálás a főhősök tetteiről.

Alapvető irodalmi témák megismerése.

A horvát, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Egy-egy mű alapján egy-két korstílus alapvető jegyeinek felismerése.

A horvát, a magyar és a világirodalom alkotásaiban megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formák közötti kapcsolatok felismerése.
Az olvasott művek többféle megközelítésének képessége különböző műértelmezési szempontok alapján (tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, stílusirányzati, eszmetörténeti kontextus).

Az olvasott művek tartalmának elmondása, üzenetének rövid megfogalmazása, alapérzésének, hangulatának kifejezése.

Törekvés az olvasott művek tartalmának, üzenetének, alapérzésének árnyaltabb megfogalmazására. Személyes tapasztalatok, élethelyzetek összekapcsolása az irodalmi művekben megjelenő élethelyzetekkel.

Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére.

Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Tájékozódás az irodalmi folyamatokban. Jártasság és egyéni ízlés érvényre juttatása az összehasonlító műelemzésben. Az irodalmi művek elemző-értelmező tevékenysége révén a személyes ítélet, értékválasztás és érzelem kifejezése.
1.2. Horvát nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése melyek a tanuló személyére, családjára, lakókörnyezetére, iskolájára vonatkoznak.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése a következő témákban: család, egészség, szabadidő, vásárlás, kultúra, illetve a horvát nemzetiséggel kapcsolatosak. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása.

Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben: iskola, szabadidő, sport, munka, utazás, posta, étkezés, egészséges életmód, környezetismeret, országismeret, kisebbségi jogok. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése.

Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban: bemutatkozás, köszönés, információkérés és adás jellegzetes szófordulatok alkalmazásával. 2-3 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) és néhány közmondás és találós kérdés ismerete.

Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, lakókörnyezet, horvát társadalmi és vallási ünnepek, egészség. A megjelölt témákban 6-8 mondatos összefüggő megnyilatkozás. 5-6 vers memorizálása, néhány közmondás és találós kérdés ismerete.

Részvétel az első pontban megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban (10-15) helyes szóhangsúllyal és intonációval.
Nyolc vers és 10 sor prózai, illetve drámai mű memorizálása.

Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása.
Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása.



1.2. Horvát nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)

Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése melyek a tanuló személyére, családjára, lakókörnyezetére, iskolájára vonatkoznak.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése a következő témákban: család, egészség, szabadidő, vásárlás, kultúra, illetve a horvát nemzetiséggel kapcsolatosak. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása.

Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben: iskola, szabadidő, sport, munka, utazás, posta, étkezés, egészséges életmód, környezetismeret, országismeret, kisebbségi jogok. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése.

Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban: bemutatkozás, köszönés, információkérés és adás jellegzetes szófordulatok alkalmazásával. 2-3 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) és néhány közmondás és találós kérdés ismerete.

Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, lakókörnyezet, horvát társadalmi és vallási ünnepek, egészség. A megjelölt témákban 6-8 mondatos összefüggő megnyilatkozás. 5-6 vers memorizálása, néhány közmondás és találós kérdés ismerete.

Részvétel az első pontban megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban (10-15) helyes szóhangsúllyal és intonációval.
Nyolc vers és 10 sor prózai, illetve drámai mű memorizálása.

Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása.
Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Megfelelő tempójú hangos olvasás, helyes kiejtéssel. Az egyszerű szöveg megértésének szóban vagy írásban történő visszajelzése. Az adott szöveg (felirat, reklám) egyszerű információinak kiemelése.

Ismeretlen szöveg megfelelő tempójú olvasása helyes kiejtéssel, valamint a központozás szabályainak betartásával. Az olvasott szövegek tartalmának tömör elmondása.

Hosszabb, nyelvileg összetettebb ismert és ismeretlen szöveg folyékony értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal, intonációval. Az olvasott szöveg megértése, valamint lényegének kiemelése az 1. pontban felsorolt témákban: események, érzelmek, vélemények megértése. Ezen szövegek feldolgozása tanári segítséggel. Néhány irodalmi alkotás (vers, novella, regény) értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége.

Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A korosztálynak megfelelő tempójú olvasható írás. Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Az 1. pontban meghatározott témában (bemutatkozás, üdvözlő képeslap, üzenet,) 4-5 egyszerű mondatos szöveg írása az ismert szavak felhasználásával.

Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Rövid fogalmazás készítése valamely személyes élményről. A horvát helyesírás normáinak követése.

Leírás készítése, élmény és rövid történet írása a horvát nyelv helyesírási és nyelvhelyességi normáinak betartásával. 10-15 mondatban. Levélírás különböző közlésfajták alkalmazásával (élmények, események, jellemzés). Egyszerű szöveg írásbeli fordítása.

Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban.


Bővített nyelvoktató forma

1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Rövidebb szövegek megértése, melyek a tanuló közvetlen környezetével (család, otthon, iskola, egészség, természet, közlekedés), a horvát nemzetiség életével, és mindennapi tevékenységével kapcsolatosak. Az alapszókincs szavainak megértése, melyek a fenti témakörökkel kapcsolatosak.

Az előző évfolyamok témaköreivel kapcsolatos hosszabb szövegek megértése, illetve a következő témakörökben: munka, kultúra, társadalmi élet.

Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése.

Különböző témakörű szövegek megértése (tematikai korlátozottság nélkül). Az anyaországi és a magyarországi horvát reprezentatív irodalmi alkotások ismerete, a horvát nyelvi sajátosságok felismerése a mindennapi és a művészi nyelvhasználatban. Horvát nyelvű filmek, színházi előadások, irodalmi beszélgetések, szakmai előadások követése és megértése.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere)
az 1. pontban felsorolt témakörökben. Néhány állandósult szókapcsolat, nyelvi fordulat ismerete.
4-5 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) ismerete.

A már megjelölt témában 8-10 mondatos összefüggő megnyilatkozás. Élmények, történetek elmondása egyszerű összefüggő mondatokkal. Megnyilatkozás szabadidő tervezéséről. 50-80 sor (lírai és próza) memorizálása, és néhány közmondás, találós kérdés ismerete.

Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a horvát nyelv szellemében. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása.
Nyolc vers, és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása.

Beszélgetés, személyes élmény, önálló véleményformálás az
1. pontban megjelölt témákban a horvát nyelv sajátosságainak ismeretében 15-20 összetett mondatban szakkifejezések használatával.


3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismert szöveg folyamatos, értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal és hanglejtéssel. Az olvasott szöveg tartalmának elmondása egyszerű mondatokkal.

Néma olvasás az olvasottak tartalmának értésével. Az olvasmányok feldolgozása szóban és írásban tanári segítséggel.

Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Horvátországi gyermeklapok (Smib, Radost) cikkeinek értő olvasása.

Komplex szövegek értő olvasása, azok önálló feldolgozása a tanórán és házi olvasmányként. A jelentős anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások olvasása (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), ismerete, azok értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Jellegzetes nyelvjárási műalkotások értő olvasása, lényegük megértése, jelentőségük felismerése. Horvátországi folyóiratok, valamint a magyarországi horvátok hetilapjának (Hrvatski glasnik) és a Hrvatski kalendar cikkeinek olvasása és megértése, véleményformálás róluk.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Egyszerű tőmondatok különböző mondatrészekkel való bővítése.

A horvát helyesírás normáinak követése.
Beszédszituációk alkotása. 9-12 mondatos szöveg alkotása személyes élmény, illetve az olvasott szöveg alapján. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. Különböző témájú üdvözlet, gratuláció megfogalmazása.

Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban.

Az anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások önálló feldolgozása, értelmezése különböző szempontok alapján (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Adatgyűjtés, adatok rendszerezése és feldolgozása a magyarországi horvátok múltjával és jelenével kapcsolatban. Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai ismeretek biztos alkalmazása az írásbeli szövegalkotás alkalmával. Szövegek fordítása szótárhasználattal.


2. Horvát népismeret

(Minden oktatási forma számára)

Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Helyi népdalok, népi gyermekjátékok, néptáncok, népszokások ismerete és előadása. Helyi népviselet, munkaeszközök, horvát elnevezéseinek, valamint népi gyermekjátékok, közmondások és találós kérdések gyűjtése. Ünnepekhez (pl. karácsony, újév) kapcsolódó köszöntők ismerete, előadása. Vallási ünnepek étkezési szokásainak (pl. asztalterítés), jellegzetes ételeknek gyűjtése és ismerete. Az egyes ünnepekhez kapcsolódó szimbólumok megismerése.
Jellegzetes helyi lakóházak és a hozzájuk tartozó gazdasági és egyéb épületrészek feltérképezése, megismerése (séta a faluban, fényképek gyűjtése, személyes beszélgetések). Tapasztalatszerzés a helyi horvátság életmódjáról.
Az ünnepekhez kötődő ajándékok és díszek készítése.

Tájékozódás Magyarország térképén: a magyarországi horvát települések horvát nevének ismerete és meghatározása, valamint az adott horvát népcsoport (zalai kájhorvát, gradistyei horvát, bunyevác, sokác, rác, bosnyák) helyhez kötése. A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretszerzés személyes beszélgeté-
sekből, olvasott szövegek-
ből, fényképekből, filmek-
ből és más tömegkom-
munikációs eszközökből.
Az egyes horvát népcsoportok nyelvhasználati sajátosságainak megfigyelése.
Horvátország szimbólumainak ismerete.
A tanultak, tapasztaltak felhasználása feladathelyzetekben: élmény elmondása, projektmunka.
Jelentősebb népszokások (karácsonyi, húsvéti, pünkösdi) dramatizált előadása.
Népi motívumok, eszközök, lakóházak, berendezési tárgyak népviseleti ruhadarabok, stb. megjelenítése különböző képzőművészeti technikákkal (pl. rajzolás, festés, mozaik, magvakból való kirakás).

A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával kapcsolatos ismeretek bővítése személyes beszélgetésekből, olvasott szövegekből, fényképekből, filmekből és más tömegkommunikációs eszközökből.
Információk gyűjtése a magyarországi horvátok múltjáról és jelenéről, nyelvi sajátosságairól..
Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvát–magyar ezer százéves együttélés jelentős kapcsolódási pontjainak ismerete.
A megszerzett tudás (információk, adatok) felhasználása különböző helyzetekben.
A magyarországi horvátok intézményeinek (Országos Horvát Önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, Magyarországi Horvátok Országos Szövetsége, Horvát Színház, Horvát Tudományos Intézet, MTV és Rádió Horvát Szerkesztősége, Croatica, Hrvatski glasnik, múzeumok, iskolák) ismerete.
A szűkebb régió jellemzőinek ismerete, képesség annak bemutatására. Saját családfa bemutatása.

Képesség a hazai horvátság, az anyanemzet múltjára és jelenére, szellemi és tárgyi kultúrájára, valamint nyelvére vonatkozó ismeretszerzésre különféle forrásokból, azok rendszerezése, értelmezése és felhasználása.
Képesség párhuzam vonására a magyarországi horvátok és az anyanemzet, valamint a magyarság történelmi helyzete, életmódja és kultúrája között.
A magyarországi horvátok és az anyanemzet kultúrájának ismerete.
A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének (horvát kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, kulturális egyesületek) ismerete. Érvelés, személyes vélemény megfogalmazása, annak megvédése a hazai kisebbség életével kapcsolatos döntésekkel, eseményekkel, megnyilvánulásokkal kapcsolatban.
Kisebbség-tudatos élet, magatartás elsajátítása: horvátként magyar állampolgár vagyok, aki az EU-ban is érvényesülhetek kétkultúrájúságommal, kétnyelvűségemmel, s idegennyelv-tudásommal. Saját kultúrámat, anyanyelvemet, megtartom, ápolom, továbbfejlesztem, a többségi és más nemzetét tiszteletben tartom, ápolom.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban (pl. miért került a karácsonyi asztalra kalács, szerszám, szemtermés, asztal alá szalma, álarc/busó a mohácsiak arcára).
A népszokások kapcsolata a népi élettel, a vallással megjelenített szokásokon keresztül.
Az emberi valóság és vágyak megjelenése a szokásokban, népköltészeti alkotásokban néhány kifejező példa alapján (népdal, népmese, adoma, szokás, ünnep).

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A magyarországi horvátok neves egyéniségéi magatartásának, cselekedeteinek értelmezése, melyek jelentősen befolyásolták népük életkörülményeit, társadalmi érvényesülését.
Híres történelmi és közéleti személyiségek, valamint a hétköznapi emberek jellemének legfontosabb elemei.
Annak felismerése, hogy a horvát kisebbség (és az anyanemzet) együttélése, kapcsolata során adódhatnak olyan helyzetek, melyek megítélése különböző lehet.

Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak megismerése.
A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok ismerete.
A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása.
A horvát–magyar együttélés kölcsönhatásának felismerése.
Az anyaország és a haza (Magyarország) állampolgárainak, gazdaságának, természetének, stb. értékei, azok védelme, kölcsönhatása, az emberi jogok védelme.

Állásfoglalás megfogalmazása és érvelés a hazai horvátság sorsfordulóival kapcsolatban.
A horvát és a magyar történelem összefonódása, majd önálló fejlődése forrásmunkák alapján. Az anyaországi történelem jelentősebb eseményeinek, a horvát–magyar ezer százéves együttélés jelentős kapcsolódási pontjainak elemzése.
A két nép irodalmának egymásra hatásának bizonyítása példákon keresztül
A magyarországi horvátok jogainak, társadalmi szerveződésének elemzése, következtetések levonása és megfogalmazása.
Önálló gondolatok megfogalmazása a magyarországi horvátok jövőjére vonatkozóan.
Javaslatok megfogalmazása a hazai horvátok identitástudatának megtartása, fejlesztése és kialakítása érdekében (pl. családi nevelés, az iskola szerepe, horvát önkormányzatok, civil szervezetek és kulturális egyesületek feladatai).
A hazai kisebbségi és emberjogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. A horvát kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben.
Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján.
A horvát kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása.
Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak.
Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről.
A horvát kisebbség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi eszközökkel (dramatikus előadás, élménybeszámoló).
Nem nyelvi (képzőművészeti és táncművészeti) kommunikáció a tapasztaltakról, gyűjtöttekről (rajzolás, festés, mozaik, tánc stb.)

Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása.
Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak.
Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről.
A horvát kisebbség életmódja, szokásai megjelenítése nyelvi eszközökkel (dramatikus előadás, élménybeszámoló).
Nem nyelvi (képzőművészeti és táncművészeti) kommunikáció a tapasztaltakról, gyűjtöttekről (rajzolás, festés, mozaik, tánc stb.)
Versek, mesék, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken.

Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak bemutatása.
A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok megfogalmazása. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása.
Beszélgetés a horvát-magyar együttélés kölcsönhatásáról.
Események, történetek, jelenségek, népviseletek bemutatása iskolai rendezvényeken.

Részvétel beszélgetésben és vitában a kisebbségeket érintő politikai és emberjogi témáról. A beszélgetés, vita folyamán önálló vélemény kifejtése, annak érvekkel való alátámasztása, esetleg saját vélemény módosítása mások érvelése következtében. Toleráns magatartás a vita folyamán.
Beszámoló, kiselőadás tartása horvát irodalomból, néprajzi témából, publicisztikából, illetve a tévé- és rádióműsorok alapján.
Önálló gyűjtés kiállítása.


Hrvatski jezik i književnost za dvojezične škole

Razvojni zahtjevi

1. Komunikacijska sposobnost/sposobnost govorenja, stvaranje i razumijevanje usmenog teksta

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Pravilan izgovor u svakidašnjoj komunikaciji. Razumijevanje uputa, obavijesti, tumačenja. Izražavanje misli, želja, osjećaja.

Snalaženje u svakodnevnoj govornoj situaciji. Jednostavno i jasno izražavanje misli, osjećaja, želja.

Prilagođavanje komunikacijskim činiteljima u danoj govornoj situaciji.

Poznavanje činitelja i funkcije priopćavanja. Prilagođavanje predmetu, funkciji, slušatelju izjašnjavanja. Poznavanje i svjesno korištenje razlika pismenog i usmenog izražavanja te privatne i javne jezične uporabe.

Prepoznavanje pravilne uporabe rečenica razne modalnosti (izjavna, upitna, zapovjedna, usklična) shodno ciljnoj usmjerenosti (molba, želja, negodovanje, pitanje).

Raznovrsna uporaba rečenica razne modalnosti shodno ciljnoj usmjerenosti.
Formuliranje pitanja, odgovora, sudjelovanje u razgovoru.

Samostalno i suvislo pričanje svakodnevnog doživljaja složenim rečenicama. Reproduciranje pročitanog i slušanog (i mađarskog) teksta.

Egzaktan, točan način izražavanja u govoru. Svjesna težnja za probranim izražavanjem misli u raznovrsnim oblicima prilagođavajući se zanimanju i pozornosti slušatelja (sugovornik).

Pravilno naglašavanje riječi. Pričanje
doživljaja u nekoliko suvislih jednostavnih rečenica. Pravilna intonacija rečenica adekvatno ciljnoj usmjerenosti.

Težnja izražajnom, pravilnom i jezično pretencioznom govoru koji je razumljiv drugima, te pravilnom izgovoru glasova. Poznavanje i korištenje osnovnih oblika uljudnog ponašanja.

Prepoznavanje veze između sadržaja priopćavanja i cilja govornika.

Razumljiv, pretenciozan govor prilagođen komunikacijskoj situaciji koji se temelji na pravogovornim i pravojezičnim osobnostima materinskog jezika. Sigurna uporaba sredstava načina izgovora prilagođenog sadržaju teksta i ciljnoj usmjerenosti govornika.

Razgovor (dijalog) na određenu temu u skupini. Kratko formuliranje vlastitog mišljenja.

Formuliranje i obrazloženje vlastitog mišljenja prilagođenog temi i komunikacijskoj situaciji. Saslušanje i razumijevanje mišljenja drugih osoba.
Poznavanje i korištenje osnovnih oblika uljudnog ponašanja.

Saslušanje i razumijevanje mišljenja drugih osoba, eventualno njihovo opovrgavanje i sažeto reproduciranje u govornim situacijama s više osoba. Samostalno iznošenje osobnog stava s argumentacijom.

Suradnja u razgovoru i raspravi s više osoba. Saslušanje i poštivanje mišljenja drugih osoba. Obrana vlastitog mišljenja (argumentiranje), eventualno njegovo korigiranje. Sposobnost prepoznavanja i razrješivanja komunikacijskih nesporazuma i konflikata.

Usuglašavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadržajem i komunikacijskom situacijom.

Usuglašavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadržajem i komunikacijskom situacijom.

Poznavanje i savjesno korištenje znakova geste u raznovrsnim komunikacijskim situacijama.

Usuglašavanje odabira, geste i govornih vrednota sa sadržajem u raznovrsnim komunikacijskim situacijama. Poznavanje i razumijevanje uloge gesta i njihova svjesna uporaba (utvrđivanje, osporavanje sadržaja i zamjenjivanje riječi).

Dramatizacija različitih oblika (primjerice dijaloga štiva, recitacija, lutkarska igra, situacijska igra).

Dramatizacija različitih oblika (primjerice dijaloga štiva, recitacija, lutkarska igra, situacijska igra).

Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta. Dramatizacija različitih oblika (npr. Izvedba (recitiranje) pjesme, proze, izvođenje kazališnih komada, narodnih običaja).

Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta uz pravilnu uporabu govornih vrednota.

2. Čitanje, razumijevanje pisanog teksta

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Poslije uvježbavanja izjednačen tempo glasnog i nijemog čitanja tekstova odgovarajućih uzrastu.

Pravilno, tečno, razgovijetno glasno čitanje tekstova poznatog sadržaja izjednačenim tempom i njegova interpretacij . Pričanje sadržaja nijemim
čitanjem pročitanog teksta.

Tečno, razgovijetno čitanje nepoznatog proznog teksta s pravilnim izgovorom. Nijemo čitanje teksta i njegovo razumijevanje.

Interpretativno čitanje i razumijevanje književnih i inih tekstova.

Razumijevanje bukvalnog značenja jednostavnih tekstova (pripovijetka, priča), kazivanje njegovog sadržaja ključnim rečenicama uz pomoć učitelja. Pomaganje i kontroliranje razumijevanja teksta pomoću jednostavnih pismenih, usmenih i crtežnih zadataka.

Upoznavanje osnovama tehnika razumijevanja teksta.

Interpretativno čitanje beletrističkih djela, njihova pojedinačna i skupna obrada, te razumijevanje uz pomoć učiteljevih naputaka. Upoznavanje tehnikama razumijevanja teksta.

Razlikovanje prvotnog i metaforičnog značenja teksta, prepoznavanje neizrečenih sadržaja. Proširivanje spoznaja o tehnikama razumijevanja teksta i njihova uporaba.

Obogaćivanje aktivnog rječničkog blaga putem učenih i obrađenih tekstova.

Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga, poznavanje stručnih i književnih izraza te njihova uporaba poslije obrade književnih tekstova. Sigurna uporaba rječničkog blaga svakodnevne komunikacije.

Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga samostalnim radom (preporučena lektira, rad u knjižnici, dječji listovi).

Neprekidno i svjesno obogaćivanje rječničkog blaga u svim stilovima i jezičnim slojevima. Težnja egzaktnoj uporabi osvojenog leksika prilagodivši ga stilu, predmetu i funkciji komunikacije te slušatelju u pisanju i govoru.

Kazivanje sadržaja štiva u 4-5 suvislih rečenica na temelju slike odnosno skice upotrebljavajući izraze koji se javljaju u tekstu.

Samostalno čitanje kratkih beletrističkih djela i tekstova usmene književnosti, izlučivanje i sažeto formuliranje njihove suštine.

Samostalno čitanje i razumijevanje književnih, naučno-popularnih i publicističkih tekstova. Samostalna uporaba osnovnih postupaka analize (određivanje teme, izlučivanje suštine, traženje podataka, kauzaliteti, skiciranje).

Interpretacija i otkrivanje strukture i značenjskih slojeva tekstova raznih vrsti. Poznavanje i uporaba postupaka obrade teksta adekvatno književnoj vrsti (kontekst, logička povezanost, karakteristike književne vrste).

Formuliranje mišljenja u rečenici ili dvije o likovima, njihovim postupcima i ponašanju koji se javljaju u pročitanom tekstu.

Prepričavanje radnje obrađenog štiva. Kratka karakterizacija glavnih likova. Formuliranje osobnog mišljenja o postupcima likova i životnim situacijama koje se javljaju u štivu.

Stvaranje i formuliranje samostalnog mišljenja o pročitanim književnim djelima.

Usporedba raznih pročitanih mišljenja, prepoznavanje sličnosti i razlika te njihova interpretacija.

 

 

 

Prepoznavanje karakteristika epohalnih stilova, stilskih smjerova te karakteristika stilskih slojeva u reprezentativnim tekstovima.

3. Stvaranje pismenih tekstova, izgled pisanja, pravopis

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Učenje slova, usvajanje i uporaba osnovnih karakteristika hrvatskog jezika.

Odgovarajući tempo čitkog, urednog pisanja.

Uporaba pisanja kao sredstva za izražavanje samobitnosti pojedinca.

Čitki, estetski rukopis.

Pravilno prepisivanje kraćih tekstova.

Svjesna uporaba učenih gramatičkih spoznaja.

 

 

Vježbanje raščlanjivanja teksta. Vježbanje stvaranja raznih kratkih tekstova (pismo, čestitka, opis, karakterizacija).

Stvaranje kraćih tekstova raznih vrsta (opis, pripovijedanje, karakterizacija). Formuliranje osobnih i čitanjem stečenih doživljaja upotrijebivši naznačene vrste tekstova
.

Sposobnost stvaranja teksta u raznim vrstama (opis, pripovijedanje na temelju raznih aspekata pripovjedača, karakterizacija, prikaz).

Sposobnost stvaranja i strukturiranja tekstova u raznim vrstama (pismo, autobiografija, zamolba, karakterizacija, opis, i dr.) u privatnoj i javnoj uporabi.

Pisanje teksta od 6-8 suvislih rečenica na određenu temu koristeći se usvojenim pravopisnim pravilima.

Pravopis prilikom diktata. Uporaba pravopisnih pravila na razini vještine u aktivnom rječniku.

Svjesna uporaba učenih gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja u pisanju sastavaka.

Svjesna i sigurna uporaba učenih gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja.

 

Kreativno stvaranje teksta (pisanje završetka uz pročitana djela, nastavak priče). Samokontrola, otkrivanje pravopisnih pogrešaka, njihov samostalni ispravak.

Sposobnost izražavanja samobitnosti i kreativno stvaranje u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Izražavanje misli, osjećaja iz raznih aspekata gledišta.

Razvijanje sposobnosti izražavanja samobitnosti i kreativnog stvaranja u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Poznavanje i uporaba karakteristika publicističkih vrsta (vijest, izvještaj, oglas).

4. Spoznaje o materinskom jeziku

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Prepoznavanje rečenice, riječi, sloga, samoglasnika i suglasnika; samoglasničko „r”. Pravilni izgovor glasova lj, č, ć te alternacije ije/je.

Poznavanje pravila strukturiranja rečenice. Prepoznavanje povezanosti između jezičnih razina (glas, riječ, spoj riječi, rečenica, tekst).

Svjesna uporaba gramatičkih, jezičnopravilnosnih i pravopisnih spoznaja stečenih na ranijim godištima.

Funkcionalna uporaba spoznaja opisne gramatike hrvatskog jezika.

Pravilna uporaba imenskih riječi i glagola u rečenici. Odvojeno pisanje pomoćnog glagola od glagola, pravopis riječce li.

Obogaćivanje spoznaja o vrstama riječi, uloga vrsta riječi u rečenici. Upoznavanje korištenja rječnika.

Zapažanje veze između označitelja i značenja rješavanjem zadataka vezanih uz značenje riječi.

Prepoznavanje veze između označitelja i značenja riječi, poznavanje strukture značenja te njena uporaba u sastavljanju teksta (komunikaciji).

Vježbe sastavljanja teksta u jezičnoj uporabi odgovarajućoj uzrastu učenika. Opažanje različne jezične uporabe, zapažanje različitosti putem izražajnih primjera.

Zapažanje i prepoznavanje raslojavanja jezika putem primjera posebno s obzirom na leksik.

Osnovne razlike između hrvatskog standardnog jezika i njegovih narječja.

Uvježbanost u uporabi spoznaja o tekstu, semantici, pragmatici, stilistici u raznim tipovima teksta i književnih vrsta.

 

Prepoznavanje promjene jezika putem usporedbe tekstova pisanih u ranijem razdoblju i u suvremeno doba uočavanjem razlika posebno s obzirom na razlike u leksiku.

Zapažanje promjene i neprekidnosti jezika na temelju primjera (prvenstveno s obzirom na leksik i učenih gramatičkih pojava) putem usporedbe tekstova nastalih u raznim vremenima.

Poznavanje podrijetla i mjesta hrvatskog jezika u indoeuropskoj i slavenskoj jezičnoj porodici.

Prepoznavanje razlika između hrvatskog i mađarskog jezika, njihovo formuliranje adekvatno uzrastu.

Proširivanje spoznaja o različitosti hrvatskog i mađarskog jezika.

Sposobnost usporedbe spoznaja o hrvatskom i mađarskom jeziku, težnja za što točnijem određivanju pojedinih pojava.

Usporedba osobnosti hrvatskog i mađarskog jezika. Formuliranje razlika proizlazećih iz različitog tipa jezika.

5. Spoznaje o književnosti

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Težiti da učenici zavole čitati i probuđivanje potrebe za čitanjem.

Probuđivanje svijesti da je čitanje izvor estetskog, osjećajnog i mislenog doživljaja.

Održavanje budnosti svijesti da je čitanje izvor raznih doživljaja, koji pridonosi upoznavanju duhovnosti danog naroda.

Poticanje na čitanje s određenim ciljem i ukusom. Osvijestiti da je književni doživljaj nepresušni izvor stjecanja iskustava ljudskog života: osjećaji, ideje, misli, životne situacije, konflikti, postupci.

Čitanje lirskih djela (pjesme, brojalice, djela iz domaće umjetničke i usmene književnosti te narodne i umjetničke književnosti matičnog naroda), poistovjećivanje s osjećajima izraženih u njima.

Prepoznavanje teme, poruke, ugođaja lirskog djela.

Formuliranje teme, poruke, ugođaja lirskog djela. Poistovjećivanje oblika pojavljivanja lirskog subjekta (pjesnička funkcija). Prepoznavanje povezanosti sadržaja i forme (književna vrsta).

Karakteristike, struktura, izražajni oblici (vrste) lirike, poznavanje i uporaba pjesničkog izražavanja (stilistička sredstva), versifikacijskih spoznaja prilikom interpretacije lirskih djela.

Čitanje epskih djela (pripovijetke, priče, odlomci dječjih romana književnosti Hrvata u Mađarskoj i književnosti matičnog naroda).

Skupno i samostalno čitanje te obrada epskih djela.

Prepričavanje radnje epskih djela, karakterizacija likova, skupno i samostalno formuliranje poruke na temelju primjera. Samostalno stvaranje pripovijetke.

Karakteristike epike, epske vrste, epska kompozicija, jezične osobnosti; pripovjedač, prostor, vrijeme, radnja, aspekt pripovjedača, poznavanje i uporaba pripovjedačkog postupka prilikom interpretacije epskog djela.

Poistovjećivanje glavnih likova epskih djela.

Formuliranje vanjskih i unutrašnjih osobina likova.

Poznavanje glavnih odlika karakterizacije na temelju skupno i individualno obrađenih djela.

Poznavanje i uporaba sredstava karakterizacije u književnim djelima te u svakodnevnom životu. Usporedba karakteristika tipa čovjeka društva, gospodarstva i politike različitog doba.

 

Zapažanje svojstvenosti pripovjednih i dramskih djela.

Poistovjećivanje svojstvenosti pripovjednih i dramskih djela putem primjera.

Karakteristike drame, dramska kompozicija, dramske vrste; oblici dramskog izražavanja, stilske osobnosti; dramski lik; dramski prostor i vrijeme; drama i kazalište.

Čitanje i izvođenje narodnih igara, dramatiziranih oblika (pripovijetke, lutkarske igre, stihovne forme).

Dramsko predočavanje pripovjedaka, epskih pjesama te svakidašnjih situacija.

Skupno i individualno čitanje, obrada i prikazivanje dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija situacija i instrukcija. Situacijske igre.

Samostalno čitanje i obrada dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija komičnih i situacija i karaktera (komedija situacije, karaktera, konverzacije). Uloga konflikta u dramskom djelu. Tragični lik. Katarza.

Upoznavanje usmene književnosti Hrvata u Mađarskoj i matičnoj zemlji (narodna pripovijetka, narodna pjesma, brojalica, zagonetka, poslovica).

Uočavanje razlika između narodne i umjetničke književnosti na temelju primjera.

Jezične specifičnosti modernog doba. Opažanje elektronične komunikacije (SMS-poruke, skraćenice, e-mail, i dr.) i oblika masovne komunikacije (masmediji).

Mogućnosti koje pruže nosači spoznaja
(CD-Rom, DVD, video) u stjecanju spoznaja. Odnos elektroničnih nosača spoznaja i tiskane književnosti. Veza modernog doba i narodne književnosti.

Prepoznavanje životnih situacija u pročitanim djelima, formuliranje mišljenja o postupcima glavnih likova.

Upoznavanje osnovnih književnih tema.

Nekoliko značajnih tema i formalnih tradicija hrvatske, mađarske i svjetske književnosti. Na temelju jedno-dva književnih djela prepoznavanje osnovnih karakteristika epohalnog stila.

Prepoznavanje povezanosti između tema, životnih situacija, motiva, oblika djela hrvatske, mađarske i svjetske književnosti. Sposobnost analize pročitanog djela na više načina s različitog aspekata (tematsko-motivski, književna
vrsta, životno djelo, stilski smjer, ideja, kontekst).

Kazivanje sadržaja pročitanih djela, kratko formuliranje njihove poruke, osjećaja i ugođaja.

Težnja za nijansiranim formuliranjem sadržaja, poruke, osjećaja pročitanih djela. Povezivanje osobnih iskustava, životnih situacija sa životnim situacijama prisutnih u književnim djelima.

Težnja za uopćavanjem (tipiziranje) karaktera, životnih situacija, ponašanja predočenih u književnim djelima, i nijansiranim izražavanjem sadržaja.

Težnja za uopćavanjem (tipiziranje) karaktera, životnih situacija, ponašanja predočenih u književnim djelima, i nijansiranim izražavanjem sadržaja. Snalaženje u tokovima književnosti. Iskustvo i izražavanje osobnog mišljenja u komparativnoj analizi. Izražavanje osobnog osjećaja i suda prilikom analize i interpretacije književnih djela.


Hrvatski jezik i književnost za škole s predmetnom nastavom
Razvojne zadaće

Tradicionalni oblik

1. Razumijevanje govora

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Razumijevanje jednostavnih uputa, pitanja, riječi koje se odnose na učenikovu osobu, obitelj, okoliš stanovanja i školu.

Razumijevanje jednostavnih izražavanja, pitanja, i odgovora u sljedećim temama: obitelj, zdravlje, slobodno vrijeme, kupovina, kultura odnosno teme vezane uz hrvatsku narodnost. Rješavanje zadataka na temelju slušanog teksta.

Razumijevanje govora (teksta) o poznatoj temi čestih situacija: škola, slobodno vrijeme, šport, rad, putovanje, pošta, hrana, zdrav način života, poznavanje okolice, poznavanje države, manjinska prava. Razumijevanje suštine radio i TV-emisije na te teme.

Praćenje misli predavanja, praćenje i razumijevanje vijesti radija i televizije, razumijevanje sadržaja igranih filmova. Razumijevanje hrvatskih književnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih narječjem). Razumijevanje i slijed sadržaja hrvatski kazališnih predstava i književnih večeri.

2. Vještina govorenja

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Pravilan izgovor u svakodnevnoj komunikaciji. Vježbanje postavljanja pitanja i odavanja odgovora s pravilnom intonacijom u svakodnevnoj komunikaciji: predstavljanje, pozdrav, traženje i davanje informacije s uporabom karakterističnih izraza. Poznavanje 2-3 kraćih književnih djela (iz usmene književnosti) i nekoliko poslovica, zagonetaka.

Pravilan izgovor i intonacija u svakodnevnoj komunikaciji. Jednostavno izjašnjavanje u sljedećim temama: obitelj, stan, škola, okolica stanovanja, hrvatski društveni praznici i vjerski blagdani, zdravlje. U označenim temama usmeno izjašnjavanje u 6-8 suvislih rečenica. Memorizacija 5-6 pjesama, poznavanje nekoliko poslovica i zagonetaka.

Sudjelovanje u razgovoru u temama naznačenim u prvoj točki koristeći učene izraze. Formuliranje osobnog doživljaja, misli, mišljenja, osjećaja njihovo jednostavno i jasno izražavanje adekvatno govornoj situaciji jednostavnim i složenim rečenicama (10-15) pravilnim naglaskom i intonacijom.
Memorizacija 8 pjesama i 10 redaka proznog ili dramskog teksta.

Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) služeći se usvojenim rječnikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Formuliranje i izražavanje misli, osjećaja, doživljaja, mišljenja, odnosno obrazloženje i argumentacija u složenim rečenicama u duhu hrvatskog jezika. Kazivanje priče, sastavljanje pitanja u svezi pročitanog, slušanog, viđenog. Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskog teksta.

3. Razumijevanje čitanja

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Glasno čitanje u odgovarajućem tempu s pravilnim izgovorom. Davanje povratne informacije pismeno i usmeno o tome da je učenik shvatio jednostavan tekst. Izlučivanje jednostavnih informacija iz zadanog teksta (natpis, reklama).

Čitanje nepoznatog teksta u odgovarajućem tempu s pravilnim izgovorom pridržavajući se pravila interpunkcije. Sažeto kazivanje sadržaja štiva.

Tečno, razgovijetno čitanje jezično složenijeg poznatog i nepoznatog teksta s pravilnim naglaskom i intonacijom. Razumijevanje pročitanog teksta odnosno izlučivanje bitnog u njemu u temama naznačenim u prvoj točki: razumijevanje događaja, osjećaja, mišljenja. Obrada tih tekstova uz pomoć učitelja. Interpretacija nekoliko književnih djela (pjesma, novela, roman) domaće književnosti i književnosti matične zemlje. Sposobnost prikaza tih umjetničkih djela.

Izlučivanje bitnog iz pročitanih tekstova raznih razdoblja (književna djela, ostali tekstovi) i sažimanje njihovog sadržaja. Obrada tekstova (prema zadanim aspektima) uz pomoć učitelja i samostalno. Interpretacija književnih (pjesma, novela, roman) i publicističkih djela iz domaće literature i književnosti matične zemlje. Sposobnost prikaza tih umjetničkih djela.

4. Pisanje

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Čitko pisanje u tempu koji odgovara uzrastu. Pravilno pisanje općeuporabnog leksika prilikom diktata, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreške. Stvaranje teksta u 4-5 rečenica u temama naznačenim u prvoj točki (predstavljanje, razglednica, poruka) koristeći se usvojenim rječnikom.

Stvaranje teksta od 6-8 povezanih jednostavnih rečenica na osnovu slike. Stvaranje kratkog sastava o nekom osobnom doživljaju. Slijediti norme hrvatskog pravopisa.

Formuliranje opisa, opisivanje doživljaja i kratke priče u 10-15 rečenica pridržavajući se pravopisnih i pravojezičnih normi hrvatskog jezika. Pisanje pisma upotrijebivši raznih tipova tekstova (doživljaj, događaj, karakterizacija). Prijevod jednostavnih tekstova.

Stvaranje raznih tipova tekstova (privatno i službeno pismo, vrste opisa, autobiografija). Stvaranje podužih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Mađarskoj. Izražavanje idejnog sadržaja, ugođaja hrvatskih književnih i publicističkih djela u tekstu koristeći se pri tom složenim rečenicama. Izražavanje osobnog mišljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidašnjim i aktualnim temama.



Hrvatski jezik i književnost za škole s predmetnom nastavom
Razvojne zadaće

Prošireni oblik

1. Razumijevanje govora

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Razumijevanje kraćih tekstova koji su vezani uz neposrednu okolicu učenika (obitelj, dom, škola, zdravlje, priroda, promet) te uz život i svakidašnju djelatnost hrvatske narodnosti. Razumijevanje općeuporabnog leksika vezanog uz gore navedene teme.

Razumijevanje tekstova vezanih uz teme prethodnih godišta, odnosno u uz sljedeće teme: posao, kultura, društveni život.

Slijeđenje misli predavanja, slijeđenje i razumijevanje radijskih i televizijskih vijesti, razumijevanje sadržaja igranih filmova. Razumijevanje hrvatskih književnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih na narječju). Razumijevanje i slijeđenje sadržaja hrvatskih kazališnih predstava i književnih večeri.

Razumijevanje tekstova raznih tema (bez ograničenja u temi). Poznavanje reprezentativnih književnih djela domaće književnosti i literature matičnog naroda., prepoznavanje specifičnosti hrvatskog jezika u opčeuporabnom i pjesničkom jeziku. Slijeđenje i razumijevanje filmova kazališnih predstava, književnih razgovora, stručnih predavanja na hrvatskom jeziku.

2. Vještina govorenja

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) u temama naznačenim u prvoj točki. Poznavanje nekoliko ustaljenih izraza, i tipičnih izraza. Poznavanje 4-5 kraćih književnih djela (iz usmene književnosti).

Izjašnjavanje u 8-10 povezanih rečenica u svezi već naznačenih tema. Kazivanje doživljaja, priča jednostavnim povezanim rečenicama. Iznošenje plana o slobodnom vremenu. Memorizacija 50-80 redaka (lirike i proze), poznavanje nekoliko poslovica i zagonetaka.

Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) služeći se usvojenim rječnikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Formuliranje i izražavanje misli, osjećaja, doživljaja, mišljenja, odnosno obrazloženje i argumentacija u složenim rečenicama u duhu hrvatskog jezika. Kazivanje priče, sastavljanje pitanja u svezi pročitanog, slušanog, viđenog. Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskog teksta.

Razgovor, iznošenje osobnog doživljaja i stava u svezi tema naznačenih u prvoj točki u duhu hrvatskog jezika u 15-20 složenih rečenica s uporabom stručnih izraza.

3. Razumijevanje čitanja

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Tečno i razgovijetno čitanje poznatog teksta s odgovarajućim naglaskom i intonacijom. Kazivanje sadržaja pročitanog štiva jednostavnim rečenicama.

Nijemo čitanje i razumijevanje sadržaja pročitanog teksta. Usmena i pismena obrada štiva uz pomoć učitelja.

Izlučivanje bitnog iz pročitanih tekstova raznih razdoblja (književna djela, ostali tekstovi) i sažimanje njihovog sadržaja. Obrada tekstova 8prema zadanim aspektima) uz pomoć učitelja i samostalno. Interpretacija književnih (pjesma, novela, roman) i publicističkih djela iz domaće literature i književnosti matične zemlje. Sposobnost prikaza tih umjetničkih djela.

Razumijevanje pročitanih kompleksnih tekstova, njihova samostalna obrada na nastavnom satu i kao domaća lektira. Poznavanje i čitanje značajnih književnih djela domaćih autora i književnosti matičnog naroda (pjesma, novela, pripovijetka, roman, drama, vrste usmene književnosti). Prepoznavanje i formuliranje njihovih vrednota iznošenje osobnog stava o njima. Razumijevanje ideje pročitanih dijalektalnih djela, prepoznavanje njihovog značaja. Čitanje i razumijevanje hrvatskih časopisa, tjednika Hrvata u mađarskoj (Hrvatski glasnik) te članaka hrvatskog kalendara. Iznošenje osobnog mišljenja o njima.

4. Pisanje

4. razred

6. razred

8. razred

12. razred

Pravilno pisanje općeuporabnog leksika prilikom diktata, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreške. Stvaranje teksta u 6-8 povezanih jednostavnih rečenica na osnovu slike. Dopuna jednostavnih rečenica raznim rečeničnim dijelovima.

Slijediti norme hrvatskog pravopisa. Stvaranje govornih situacija. Stvaranje teksta od 9-12 rečenica na temelju osobnog doživljaja odnosno pročitanog štiva. Ispunjavanje jednostavne tiskanice. Formuliranje pozdravnog teksta raznih tema i čestitke.

Stvaranje raznih tipova tekstova (privatno i službeno pismo, vrste opisa, autobiografija). Stvaranje podužih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Mađarskoj. Izražavanje idejnog sadržaja, ugođaja hrvatskih književnih i publicističkih djela u tekstu koristeći se pri tom složenim rečenicama. Izražavanje osobnog mišljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidašnjim i aktualnim temama.

Samostalno razumijevanje i obrada domaćih književnih djela i djela matične književnosti prema zadanim aspektima (pjesma, novela, pripovijetka, roman, drama, vrste usmene književnosti). Prepoznavanje i formuliranje njihovih vrednota, iznošenje osobnog stava o njima. Prikupljanje podataka u svezi prošlosti i sadašnjosti Hrvata u Mađarskoj, njihovo sređivanje i obrada. Prilikom stvaranja pismenog teksta sigurna uporaba gramatičkih, pravopisnih i stilističkih spoznaja. Prevođenje tekstova pomoću rječnika.


Hrvatski narodopis
Razvojne zadaće

Za sve nastavne oblike

1. Stjecanje spoznaja, učenje

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Poznavanje i izvedba mjesnih narodnih dječjih igara, plesova i običaja. Skupljanje hrvatskih naziva mjesne nošnje, alata te narodnih dječjih igara, poslovica i zagonetaka. Poznavanje i izvedba narodnih čestitaka vezanih za razne blagdane (npr. Božić, Nova godina). Skupljanje i poznavanje hranidbenih običaja (npr. postavljanje stola) i tipičnih hrana vezanih uz razne blagdane. Upoznavanje simbola vezanih za pojedine blagdane. Pronalaženje i upoznavanje tipičnih mjesnih kuća, gospodarskih i inih građevina (šetnja po selu, skupljanje fotografija, osobni razgovori). Stjecanje iskustava o životu mjesnih Hrvata. Pravljenje poklona, ukrasa vezanih uz blagdane.

Orijentacija na zemljovidu Mađarske: poznavanje hrvatskog naziva hrvatskih naselja i određivanje njihovog položaja na zemljovidu te povezivanje hrvatskih etničkih skupina (kajkavski, gradišćanski Hrvati, Bunjevci, Šokci, Raci, Bošnjaci) s naseljima. Stjecanje spoznaja o načinu života, duhovnoj i materijalnoj kulturi domaćih Hrvata putem osobnog razgovora, pročitanih tekstova, fotografija, filmova i drugih masmedija. Zapažanje specifičnosti jezične uporabe pojedinih hrvatskih etničkih skupina. Poznavanje simbola Republike Hrvatske. Uporaba stečenih spoznaja u rješavanju raznih zadaća: kazivanje doživljaja, projektni rad. Dramatizirana izvedba značajnijih narodnih običaja (Božić, Uskrs, Duhovi). Predočavanje narodnih motiva, alata, kuća, namještaja, dijelova nošnji, i sl. raznim likovnim tehnikama (npr. crtanje, bojanje, mozaik, slika sastavljena od sjemenki).

Obogaćivanje spoznaja o načinu života, duhovne i materijalne kulture domaćih Hrvata putem osobnih razgovora, pročitanih tekstova, fotografija, filmova i drugih masmedija. Skupljanje informacija o prošlosti i sadašnjosti te jezičnih specifičnostima Hrvata u Mađarskoj. Poznavanje značajnijih događaja povijesti matične zemlje te zajedničkih točaka tisuću-stogodišnjeg suživota Hrvata i Mađara.
Uporaba stečenog znanja (informacije, podaci) u različitim situacijama. Poznavanje ustanova Hrvata u Mađarskoj (Hrvatska državna samouprava, mjesne manjinske samouprave, Savez Hrvata u Mađarskoj, Hrvatsko kazalište, Hrvatski znanstveni zavod, Hrvatska redakcija Mađarskog radija i televizije, Croatica, Hrvatski glasnik, muzeji, škole). Poznavanje karakteristika užeg zavičaja, sposobnost za njegov prikaz. Prikaz osobnog porodičnog stabla.

Sposobnost za stjecanja spoznaja koje se odnose na prošlost i sadašnjost te duhovnu i materijalnu kulturu Hrvata u Mađarskoj i matičnoj zemlji iz raznovrsnih izvora; njihovo svrstavanje razumijevanje i uporaba. Sposobnost usporedbe između povijesnog položaja, načina života i kulture Hrvata u Mađarskoj te matičnoj zemlji.
Poznavanje kulture domaćih Hrvata i matičnog naroda. Poznavanje prava, društvene organizacije (hrvatske manjinske samouprave, civilne udruge, kulturna društava) Hrvata u Mađarskoj. Argumentacija, formuliranje osobnog mišljenja, njegova obrana u svezi odluka, događaja, pojavama domaće manjine. Usvajanje načina života svjesnog pripadnika manjini: mađarski državljanin sam hrvatske narodnosti koji se mogu afirmirati i u Europskoj Uniji sa svojom dvojezičnošću, dvokulturalnošću i poznavanjem stranog jezika. Svoju kulturu, materinski jezik čuvam, njegujem, razvijam, dok ove vrednote većinskog i drugih naroda poštujem i njegujem.

2. Kritičko razmišljanje

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Samostalno formuliranje pitanja u svezi teme (npr. zašto se stavljaju na božićni stol kolač, alati, sjemenke, a pod stol slama; buše na lice Mohačana).
Shvaćanje povezanost narodnih običaja sa životom naroda preko vjerskih običaja. Prisutnost ljudske zbilje i čežnji u običajima, djelima usmene književnosti preko reprezentativnih primjera (narodna pjesma, narodna pripovijetka, anegdota, običaj, blagdan).

Samostalno formuliranje pitanja u svezi teme. Interpretacija ponašanja, postupaka poznatih ličnosti mađarskih Hrvata koji su značajno utjecali na način života i društvenu afirmaciju svog naroda. Poznavanje bitnih elemenata karaktera naših povijesnih i javnih ličnosti, te običnog čovjeka. Prepoznavanje situacije da se u suživotu hrvatske manjine (i matične države) mogu desiti situacije koje se različito prosuđuju.

Upoznavanje specifičnosti pojedinih hrvatskih etničkih skupina proizlazećih iz društvenog položaja i jezičnih osobnosti. Poznavanje društvenih te individualnih mogućnosti i ograničenja proizlazećih iz manjinske biti. U svezi gore navedenih formuliranje osobnog mišljenja i njegova argumentacija. Prepoznavanje uzajamnosti suživota Hrvata i Mađara. Vrednote državljana, gospodarstva, prirode itd. matične zemlje i domovine (Republika Mađarska), njihova zaštita, uzajamno djelovanje, zaštita ljudskih prava.

Formuliranje stava i argumentacija u svezi sudbinskih preokreta Hrvata u Mađarskoj. Ispreplitanje mađarske i hrvatske povijesti, te njihov poseban razvoj na temelju izvora. Analiza značajnijih događaja povijesti matične zemlje i točaka tisuću-stogodišnjeg suživota Hrvata i Mađara. Dokazivanje uzajamnog djelovanja dviju književnosti putem primjera. Analiza, povlačenje posljedica i njihovo formuliranje o pravima i društvenoj organizaciji Hrvata u Mađarskoj. Formuliranje samostalnog mišljenja u svezi budućnosti Hrvata u Mađarskoj. Koncipiranje prijedloga radi održavanja i razvijanja samobitnosti domaćih Hrvata (npr. zadaće obiteljskog odgoja, hrvatskih manjinskih samouprava, civilnih udruga, kulturnih društava, uloga škola). Vrednovanje sustava domaćih manjina i ljudskih prava na temelju aspekata osobnog vrednovanja. Kritički prikaz međunarodnih veza hrvatske manjine u prošlosti i sadašnjosti. Upućenost u pojave aktualne manjinske politike i ljudskih prava. Njihova usporedba na temelju funkcionalnih i strukturalnih aspekata. Poznavanje i prikaz pojavnosti hrvatske manjine izvan granica matične zemlje, sređivanje upoznatih pojava prema kauzalitetu, sličnosti, različitosti, namjera i posljedica.

3. Komunikacija

1–4. razred

5–6. razred

7–8. razred

9–12. razred

Razgovor o temi vezanoj o hrvatskoj manjini. U razgovoru uporaba stečenih spoznaja. Postavljanje pitanja, razumijevanje odgovora prilikom osobnih razgovora, koji se odnose na način života i kulturu hrvatske manjine. Usmeno izvješće o sakupljanju i osobnim razgovorima. Predočavanje načina života, običaja hrvatske manjine jezičnim sredstvima (dramatizirana scena, iznošenje doživljaja). Nejezična komunikacija (crtanje, bojanje, mozaik, ples i dr.) o iskušenom, skupljenom.

Razgovor o temi vezanoj uz hrvatsku narodnost. U razgovoru uporaba stečenih spoznaja. Postavljanje pitanja, razumijevanje odgovora prilikom osobnih razgovora, koji se odnose na način života i kulturu hrvatske manjine. Usmeno izvješće o sakupljanju i osobnim razgovorima. Predočavanje načina života, običaja hrvatske manjine jezičnim sredstvima (dramatizirana scena, iznošenje doživljaja). Nejezična komunikacija (likovna umjetnost, plesna umjetnost) o iskušenom, skupljenom (crtanje, bojanje, mozaik, ples i dr.). Izvedba pjesama, narodnih pripovijedaka, priča, narodnih pjesama na nastavnom satu i školskim priredbama.

Upoznavanje specifičnosti pojedinih hrvatskih etničkih skupina proizlazećih iz društvenog položaja i jezičnih osobnosti. Formuliranje društvenih te individualnih mogućnosti i ograničenja proizlazećih iz manjinske biti. U svezi gore navedenih formuliranje osobnog mišljenja i njegova argumentacija. Razgovor o uzajamnom djelovanju Hrvata i Mađara. Prikazivanje događaja, priča, pojavnosti, narodnih nošnji na školskim priredbama.

Sudjelovanje u razgovoru povedenom u temama: manjinska politika, ljudska prava. U razgovoru, raspravi izlaganje osobnog mišljenja uz argumentaciju, eventualno promjena osobnog mišljenja uslijed argumenata drugih. Tolerantno ponašanje prilikom rasprave. Izvješće, održavanje predavanja iz hrvatske književnosti, narodopisa, publicistike, odnosno na temelju radio- i
TV-emisije. Izložba samostalnog prikupljanja.


E)
NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS
E)

NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Német nyelv és irodalom
(A tannyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)

Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Érthető, artikulált beszéd. Helyes kiejtés a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondásban.
Utasítások, közlések megértése, a beszédhelyzethez igazodó válaszadás.

Biztonságos eligazodás a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. A közlés kifejezése egyszerű, érthető mondatokban.

Bekapcsolódás különböző kommunikációs folyamatokba. Saját álláspont kifejtése, indokokkal, érvekkel alátámasztva.

A kommunikációs folyamathoz történő rugalmas alkalmazkodás. Választékos beszéd, a gondolatok változatos, lényegkiemelő, pontos megfogalmazása. Érthető, nyelvileg igényes szókincs használata, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát.

Rövid párbeszéd folytatása különböző szituációkban. Megfigyelések, élmények néhány mondatos, összefüggő elmondása. Képekről 6-8 mondat alkotása szóban, tanítói kérdésekre reagálva.

A kommunikáció különböző formáinak ismerete és használata: kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás, vitában érvelés.

Hallott szöveg reprodukálása. Felkészülés után élménybeszámoló tartása átélt eseményekről.

Germanizmusok megfelelő használata. Helyes intonáció minden beszédhelyzetben. A kommunikáció és metakommunikáció összhangja a beszédben.

Olvasmányok tartalmának összefoglalása, összefüggő mondatokkal. Saját vélemény rövid megfogalmazása.

Elemi udvariassági formák ismerete és használata.

Tudósítás és interjúkészítés érdekes eseményekről ismert személyekkel.

A hétköznapi beszéden kívül a tömegkommunikáció és a művészetek – irodalom, színház, film, képzőművészet, zene – szókincsének ismerete és használata. Az olvasottak, látottak, hallottak reprodukciója, megfelelő szókincs és szófordulatok alkalmazásával.

Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes képzése és hangsúlyozása.

Képek és illusztrációk leírása. Rövid tudósítás és interjú készítése az osztályban.

Vers- és prózamondás szépirodalmi és nyelvjárási szövegekből.

Memoriterek szöveghű előadása.

Dramatikus formák kipróbálása az osztályközösségben pl. mesejáték, bábjáték, zenés-dalos színjáték bemutatása.

Nyelvileg igényes szófordulatok használata. Helyes németes intonáció.

Szerepmegformálás színjátékban és más műfajokban, mint paródia vagy verses-zenés összeállítás.
A testbeszéd és az élőbeszéd összhangjának tudatos megteremtése.

Tolmácsolás magyarról németre és németről magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával.

 

Dramatizált jelenetek, helyzetek, életképek csoportos előadása.
A mimika és a gesztikuláció összehangolása az élőbeszéddel.

Növekvő igényesség az egyéni nyelvhasználatban és intonációban.

Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, un. C1 és C2 szint követelményeinek és a Sprachdiplom II. követelményeinek megfelelő szint teljesítése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Felkészülés és megértés után hangos és néma olvasás gyakorlása az életkornak megfelelő rövid szövegeken.

Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, értelmezése, rövid összefoglalása.

Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása.

Irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása.

Az olvasott mese jelentésének megértése, mondanivalójának rövid megfogalmazása tanítói segítséggel. A szereplők tetteinek magyarázata egy-két mondatban. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban.

Szövegértési technikák, szövegösszefüggés, szövegkörnyezet tudatos figyelemmel kísérése.

A német ifjúsági irodalom alkotásaiból vett részlet értelmező olvasása, csoportmunkában történő feldolgozása

A szövegek szó szerinti és átvitt értelmezésű jelentéstartalmának felismerése és reprodukálása.

Négy vers szöveghű felidézése.

Saját vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg cselekményéről, szereplőiről.

A tartalom megértése, az írói üzenet megfejtése, önálló vélemény formálása.

Érvek és ellenérvek világos megfogalmazása.

Különböző szövegfajták felismerése.

Olvasmányélmény elmondása, ezáltal az aktív szókincs gyarapítása.

Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása.

A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj jellemzői a különböző korokban íródott művekben.

Az aktív szókincs gyarapítása a mesék és rövid történetek visszatérő kifejezéseinek megjegyzésével.

Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása és értékeik felismerése.

 

 

 

 

 

Stílusirányzatok felismerése szövegekben.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Betűtanulás, a német nyelvi jelrendszer sajátosságainak megtanulása és alkalmazása.

Rendezett, jól olvasható írás követelménye.

A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása és újak megismerése.

Esztétikusan rendezett, jól szerkesztett íráskép.

Mondatok és rövid szövegek másolása betűtévesztés és kihagyás nélkül.

Tollbamondás után jó tempóban írás követelménye.
A helyesírási szabályok betartása.

Leírás készítés minta alapján, a térbeli és időbeli elhelyezés, ill. a logikai rend szabályainak betartásával. Beszámoló, tudósítás és interjúkészítés önállóan.

Választékos szókincs, jó kifejezőkészség a minden napi élet és a műveltségterületek tartalmainak megfogalmazása során.

Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, először tanítói segédlettel, majd önállóan.

Az önkifejező írás megjelenése: rövid fogalmazás adott témában, leírás és jellemzés olvasmányélmény alapján, levélírás.

Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása.
Szabályosan szerkesztett magán és hivatalos levélírás ismerete és alkalmazása.
Megfelelő stílusjegyek alkalmazása a különböző műfajú írásokban.

A témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérvény és pályázat szerkesztése.

Különböző rövid szövegminták pl. levél, üdvözlőlap, leírás, jellemzés szerkesztésének elsajátítása.

Fordítás németről magyarra, közben a szótárhasználat gyakorlása.

Fordítás szótár segítségével magyarról németre, a nyelvi sajátosságok szem előtt tartásával.

Nyelvtani és nyelvhelyességi valamint helyesírási alapos ismeretek és azok tudatos alkalmazása.

A szöveg tagolásának gyakorlása.

Kreatív szövegalkotás pl. rímpárok képzése, megkezdett történet folytatása és befejezése.

Tehetséges tanulók kreatív szövegalkotásának- rímfaragás, dramatizálás-, felkarolása, bemutatkozási lehetőség biztosítása.

Egy és kétnyelvű szótár használata fordítás közben.
A kreatív szövegalkotás a tehetséges tanulóktól elvárható.

4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az ABC ismerete, a nyelv egyedi jelenségeinek – pl. ä, sch, kis és nagy betű magyar nyelvtől eltérő használata – felismerése és alkalmazása.

A mondatképzés szabályainak ismerete és tudatos alkalmazása.

Az 5. és 6. évfolyamon elsajátított nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.

A német nyelv leíró nyelvtanának ismerete, de elsősorban helyes alkalmazása.

A szófajok (ige, főnév, melléknév) helyes alkalmazása a mondatban.
Az egyes és többes szám felismerése és helyes használata.
A jelen idő helyes használata önállóan. A többi igeidő felismerése.

A szófajok helyes ragozása. A szófaj –mondatrész kapcsolat felismerése.

A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban.

Törekvés az írásbeli és szóbeli kifejezés nyelvtani helyességére. Az új német helyesírás szabályainak alkalmazása.

A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése, az írásjegyek önálló alkalmazása.
A kijelentő, kérdő és felszólító mondat szórendjének helyes használata beszédben és írásban.

A szótárak, kézikönyvek használatának gyakorlása, közben a szavak és szóelemek rendszerszerű összefüggésének felismerése.

A szavak jelentésének megváltozása különböző szövegösszefüggésben, ennek illusztrálása példákon keresztül.

A hétköznapi életből vett alá- és fölérendelő fogalmak egymáshoz rendelése. A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és használata.

 

A nyelvhasználat rétegezettségének felismerése különböző típusú szövegek segítségével.
A nyelvváltozás folyamatának bemutatása régies és mai német szövegek összehasonlításával.

A magyar és a német nyelv szerkezetének hasonló és eltérő vonásainak érzékeltetése példákon keresztül.

A nyelvi állandóság és változás okainak feltárása. Szinonimák stilisztikai különbözőségének érzékelése.

A német és magyar nyelv eltérő és azonos mondatképzése néhány elemének példákon keresztül történő bemutatása tudatosítja a tanulókban a nyelvek sajátosságainak figyelemmel kísérését.

A német nyelvjárások megjelenése a mindennapokban és az irodalomban.

A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatásának bemutatása példákon keresztül.

A német irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságainak és eltéréseinek nyelvtörténeti előzményei – tehetséges tanulók kutató munkája nyomán.

5. Ismeretek az irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az olvasás megszerettetésén keresztül a műélvezet megtapasztalása.

Rövid terjedelmű epikai művek pl. népmese, állatmese, monda, történet önálló olvasása, tartalmuk összefoglalása és műfajuk rövid jellemzése.

Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása.

A német irodalom nagy íróinak és költőinek művein keresztül a német nép érzelem- és gondolatvilágának,
valamint világszemléletének és erkölcsi felfogásának megismerése.

Versek, mondókák olvasása után, azok gondolat- és érzelemhordozóinak felismerése és a velük való azonosulás vagy elutasítás megfogalmazása.

Véleményalkotás a szereplőkről, a cselekményről és a helyszínről. Az értékek felfedezése és a velük való azonosulás.

Véleményalkotás, elemzés, jellemzés.

A magyarországi német irodalom művein keresztül a népcsoport sorskérdéseinek megismerése és a velük való azonosulás elősegítése.

Német mesék, rövid történetek olvasása, mondanivalójuk megértése, a szereplők csoportosítása megadott szempontok szerint.

Különböző témájú versek olvasása, a kedvenc vers előadása.
5-6 német vers memorizálása.

Egy ifjúsági regény elolvasása, a cselekmény, a szereplők és a mondanivaló elemzése.

A három irodalmi alapforma alaki és tartalmi jegyeinek ismerete. A művek műfaj szerinti csoportosítása.

Gyermek és népi játékok olvasása, megértése és előadása.

Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban.

Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés.

Hasonló témájú versek –szerelem, természetszemlélet, haza, színek... összehasonlítása.

Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban.
A műfajok megkülönböztetése, ismertetőjegyeik felismerése.

Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról.

Néhány regény és dráma elolvasása és értelmezése – életműbeli, tematikus-motivikus, eszmetörténeti, stílusirányzati – tanórai feldolgozás keretében.

Német népköltészeti alkotások pl. rigmusok, köszöntők ismerete és az alkalomhoz illő elhelyezése.

Az egyéni olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése.

Jelenetek előadása, érdekes részletek dramatizálása, színdarabok előadása.

Rövid epikai művek – Kurzgeschichte,
kisregény – önálló feldolgozása, megadott szempontok szerint.

 

Az egyéni olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése.

Megzenésített versek, szongok ismerete.

Az irodalmi művek mondanivalója saját korukban és ma, bemutatása kutató munka alapján.

A német gyermekirodalom néhány alkotásán keresztül véleményformálás az emberi viselkedésről, a jó és a rossz küzdelméről, az emberi értékekről.

 

Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban.

Kapcsolatkeresés a német és a magyar irodalom témaválasztása között, az okok feltárása. Az irodalmi művek elemzéséhez szükséges szókincs használata.

Az irodalom nevelő hatása, az értékekkel való azonosulás tudatosítása.

Kritikai szemlélet kialakítása.

Az irodalmi művek érzelmi és gondolati hatása jótékonyan befolyásolja a tanulók kötödését a német nemzethez és a magyarországi német nemzetiséghez.

Az elektronikus ismerethordozók használata tanórán pl. CD, videofilm, CD-ROM a különböző irodalmi alkotások élményszerű interpretálása során.

1.2. Német nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára)
Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: lakás, iskola, lakóhely, közlekedés, környezet, egészség, német nemzetiség életéből vett rövid történetek.

Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, történetek a német nemzetiség életéből és a német irodalomból.

A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, országismeret, német nemzetiség jogai és kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.

Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizált előadásainak követése. Német anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.

Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban.
10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése.

Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az
1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni a német nemzetiségről. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása.

Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Hangos olvasás helyes ritmusban, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből (reklám, feliratok) információk nyerése és visszaadása.

Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére.

Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából.

Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok cikkeinek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasása utáni értelmezése, értékeik felismerése.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása pl. üdvözlő lap, bemutatkozás.

Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása.

Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével.

Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével.


Bővített nyelvoktató forma

1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Szövegek megértése a következő témakörökben: otthon, iskola, szabadidő, természet, német nemzetiség élete.

Szövegek megértése a következő témakörökben: munka, kultura, közlekedés, média, német nemzetiség irodalma.

Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyeljárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizált előadásainak követése. Német anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete.

A legkülönbözőbb témakörök szövegeinek megértése, pl. fiatalok problémái, természet és környezetvédelem, szolgáltatások, utazás, ünnepek, szabadidő, barátság, szerelem, tolerancia, vallások, művészetek, német nyelvű országok, Európai Unió, német nemzetiség jövője, 20. századi német irodalmi alkotások. Szövegértés után saját vélemény, állásfoglalás megfogalmazása. Német nyelvű filmek, színházi előadások, felolvasó ülések, szakmai (történelmi, zenei, képzőművészeti) előadások megértése, közléseik, üzeneteik összegzése.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Bekapcsolódás hétköznapi beszédszituációkba, megnyilatkozás, véleményformálás. Párbeszéd folytatása az
1. pontban felsorolt témakörökben.

Eseményekről információt adni, élményekről mesélni, közösséget bemutatni megfelelő szókincs használatával.

Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása.
5-6 vers memorizálása.

Álláspont, vélemény hatásos kifejtése bármely fenti témáról, a megfelelő nyelvi formák és germanizmusok alkalmazásával. Kiselőadás (referátum) készítése és nyelvileg igényes megfogalmazású előadása. Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek lényegének megragadása és visszaadása. Dialógus folytatása bármely témáról német anyanyelvű partnerrel. Tudósítás, interjúkészítés magyarországi német közéleti személyiségekkel (politikusok, írók, költők, képzőművészek, egyházi személyek). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Lexikailag ismert szövegek folyamatos, értő olvasása, megfelelő szó- és mondathangsúllyal, tartalmilag tagolt előadásban.

Idegen szövegek néma olvasása és megértése, pl. prospektusok, ifjúsági lapok rövid cikkei

Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok cikkeinek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasása utáni értelmezése, értékeik felismerése.

Német irodalmi és a magyarországi német irodalom alkotásainak olvasása, különösen a következő tartalmak és műfajok ismerete: különböző korokban íródott versek – szerelemről, a természetről, a hazáról – rövid történetek, elbeszélések (Kurzgeschichte), balladák, fabulák, egy-két ifjúsági regény és dráma elolvasása, főleg a 20. századi irodalom alkotásaiból. A német nemzetiségi irodalmi alkotások közül a nyelv és identitás, a tájköltészet, a sorsfordulók és sorscsapások témáját bemutató művek megismerése és értékeik beépítése az identitástudat kialakítási folyamatába. Nyelvjárások felismerése. Német nyelvű sajtótermékek olvasása révén az országismereti tudás bővítése.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Olvasott történetek, átélt vagy kitalált események leírása néhány mondatban. Személyek rövid jellemzésének leírása.

Levélírás, a formai követelmények betartásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása a tanult szinten.

Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével.

Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, jegyzetelés) ismerete és alkalmazása. Olvasott irodalmi, közismereti és szakszöveg adott szempont szerinti megfogalmazása. Referátum írása szakirodalom felhasználásával. Idegen szöveg fordítása szótár segítségével. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármely témájú írás megalkotása.


2. Német népismeret
(Minden oktatási forma számára)

Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőiről.
Nyelvhasználat: Mundart, Hochdeutsch
A település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján.
A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák, gyermekversek, gyermekjátékok ismerete.
Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása.
Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén.
Ismerkedés élő hagyományokkal és szokásokkal.
A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése.
Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása.
A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása.

Ismeretek gyűjtése egy németek által lakott település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával.
Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállításainak megtekintésével.
A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása.
A német nyelvű országok és a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzés tanórákon és projektbemutatókon.

Ismeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során.
A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása.
A német népdal és néptánckincs megismerése és ápolása.
A népviselet ismerete és bemutatása.
Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése és elemzése.
Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházak kiállításainak megtekintésével.
Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól – néprajzi múzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén.
A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymama konyhájának specialitásai.
A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan.
A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára.

A német és a magyar történelem kronologikus tanórai feldolgozása során, a párhuzamok és eltérések, valamint a kölcsönhatások tudatosítása.
A magyarországi németség történelmi szerepének áttekintése, a betelepítéstől a jelenkorig.
Ok és okozati összefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresztül.
A német kisebbség kultúrájának bemutatása, saját élmények és tapasztalatok beépítésével.
A nyelv és az identitás összefüggésének felismerése, irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint a média információhordozóinak segítségével.
Kutatómunka a hazai és európai kisebbségpolitika aktuális kérdéseinek értelmezéséről és megjelenési formáiról.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése.
A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása.
Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával.
A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése.
A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása.

Összefüggések feltárása a magyarországi németség múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés...) és következményeiről.
A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése.
Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek...) való békés együttélés megvalósulása.
Saját identitás kialakításának előmozdítása.

A magyarországi németség ,,lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel.
A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete.
A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése.
Az identitástudat kialakítása.

Állásfoglalás és érvelés a németség sorsfordulóinak értékeléséről folytatott vitában.
Az ok-okozati viszonyok feltárása, források, történelmi és publicisztikai írások elemzése során.
A történelmi hitelesség vizsgálata szépirodalmi művek és filmek üzenetében.
Önálló vélemény kialakítása a német kisebbség múltjáról és jelenéről, az életmód, a kultúra és a politika témaköreinek vitás kérdéseiben.
Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása.
A hazai és nemzetközi kisebbségpolitika kritikai bemutatása, az interkulturális tanulás lehetőségeinek kiaknázásával.
Az 1993-as kisebbségi törvény és módosításainak ismerete, az abban megfogalmazott jogok és kötelezettségek értelmezése, naprakész alkalmazása.
A magyarországi németség és az anyanemzet kapcsolatrendszerének a fiatalokat érintő lehetőségeinek ismerete és a velük való élni tudásra késztetés kialakítása.
A magyarországi németség szülőföldjén maradására, nyelvének és kultúrájának megtartására irányuló tudatos nevelés és felkészítés folyamatának lépései, a kritikai gondolkodás és felelősségérzés kialakítása a család, a közoktatás, valamint a német önkormányzatok, az egyesületek és a média alapvető, közösen megoldandó feladata.
A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben.
Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása.
Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről.
Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából.
Anyaggyűjtés osztályprojektekhez a településen vagy a megyében.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán.
Rajzok, modellek, makettek készítése.
Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatása színpadon.
Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.

Beszélgetés és vita a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában.
Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban.
Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása.
Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolai rendezvényeken.

A magyar és a német történelem találkozásainak bemutatása írásban és szóban.
Önálló vélemény előadása, vitában érvek megfogalmazása az érintett kisebbségi témákban.
A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása.
Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán.
Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon.

Kisebbségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett.
Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről.
Interjúkészítés művészekkel és politikusokkal aktuális kérdésekről.
Kisebbségtörténeti és néprajzi kutatómunka eredményének előadása szóban és írásban.
Beszámoló a német rádió és tévéműsorok, valamint a német nyelvű sajtó témaválasztásairól és az objektív tájékoztatásáról.
Önálló gyűjtőmunka feldolgozása projektbemutatóra vagy tematikus kiállításra.
Szokások dramatizált előadása iskolai rendezvényeken.



MINDERHEITENUNTERRICHT DEUTSCH

1.1. Deutsche Sprache und Literatur
(für den muttersprachlichen und zweisprachigen Unterricht)

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Sprachfertigkeit, Verfassen und Verstehen mündlicher Texte

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Verständliches, artikuliertes Sprechen. Richtige Aussprache im täglichen mündlichen Sprachgebrauch, bei der Rezitation von Gedichten und Prosatexten.
Verstehen von Anweisungen und Mitteilungen, zur Sprechsituation passende Antworten geben.
In verschiedenen Situationen kurze Dialoge führen.
Über Beobachtungen und Erlebnisse in einigen zusammenhängenden Sätzen berichten können. Bildbeschreibung in 6-8 Sätzen, auf die Fragen des Lehrers antworten.
Den Inhalt von Lektüren in zusammenhängenden Sätzen zusammenfassen.
Eigenes Erlebnis formulieren. Richtige Bildung und Intonation von Aussage-, Frage- und Ausrufesätzen.
Ausprobieren von Formen der Dramatik in der Klasse, z.B. Aufführung von Märchenspielen, Puppentheater, musikalischen Theaterstücken.

Sichere Orientierung in kommunikativen Situationen des Alltags. Mitteilungen in einfachen, verständlichen Sätzen ausdrücken. Verschiedene Kommunikationsformen kennen und anwenden: Fragen stellen, Antworten geben, Meinung äußern, in Diskussion argumentieren.
Die grundlegenden Höflichkeitsformen kennen und anwenden.
Beschreibung von Bildern und Illustrationen, kurze Berichte erstellen, Interviews führen in der Klasse.
Sprachlich anspruchsvolle Wendungen benutzen. Richtige deutsche Intonation.
Aufführung von Szenen, Situationen, Lebensbilder in der Gruppe. Mimik und Gestik mit der verbalen Mitteilung in Einklang bringen.

Sich in verschiedene Kommunikationsprozesse einschalten. Den eigenen Standpunkt mit Begründungen, Argumenten unterstützt äußern.
Reproduktion von Hörtexten. Nach Vorbereitung über erlebte Erlebnisse berichten. Mit bekannten Persönlichkeiten Berichte und Interviews über interessante Ereignisse machen.
Aus belletristischen und mundartlichen Texten Gedichte und Prosa rezitieren.
Rollenspiel in Theaterstücken und anderen Gattungen, wie Parodie oder literarisch-musikalisches Programm.
Einen bewussten Einklang zwischen Körpersprache und gesprochener Sprache herstellen.
Steigende Ansprüche im eigenen Sprachgebrauch und bei der Intonation.

Flexible Anpassung an den Kommunikationsprozess.
Gewähltes Sprechen, Formulierung der Gedanken in abwechslungsreicher, das Wesentliche hervorhebender, sachgerechter Form. Verwendung eines verständlichen, sprachlich anspruchvollen Wortschatzes, der die Absicht des Sprechers genau ausdrückt.
Entsprechender Gebrauch von Germanismen.
Korrekte Intonation in allen Redesituationen.
Einklang von Kommunikation und Metakommunikation beim Sprechen.
Neben der Alltagssprache auch den Wortschatz der Massenkommunikation und der Künste – Literatur, Theater, Film, bildende Kunst, Musik – kennen und verwenden.
Gelesenes, Gesehenes, Gehörtes mit entsprechendem Wortschatz und passenden Wendungen wiedergeben.
Textgetreue Wiedergabe von auswendig gelernten Texten.
Dolmetschen aus dem Ungarischen ins Deutsche und aus dem Deutschen ins Ungarische unter Einhaltung der Besonderheiten beider Sprachen.
Erfüllung der Anforderungen der sog. C1 und C2 Stufe auf der sechsstufigen europäischen Skala (Sprachgebrauch auf der Meisterstufe) sowie der Anforderungen des Sprachdiploms II.

2. Lesen, Verstehen geschriebener Texte

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Nach Vorbereitung und Verstehen das laute und stumme Lesen von kurzen, dem Alter entsprechenden Texten üben.
Die Bedeutung des gelesenen Märchens verstehen, seine Aussage mit Hilfe des Lehrers formulieren. Die Handlungen von Personen in 1-2 Sätzen erklären.
Schriftlich oder mit Zeichnungen erfolgende Kontrolle des Verstehens mit einfachen Aufgaben.
4 Gedichte textgetreu wiedergeben.
Verschiedene Textsorten erkennen. Erweiterung des aktiven Wortschatzes durch Merken der wiederkehrenden Wendungen in Märchen und kurzen Geschichten.

Bekannte Texte fließend, ausdrucksvoll lesen, interpretieren und kurz zusammenfassen.
Techniken des Textverstehens, wie Kontext, Textumgebung bewusst verfolgen.
Die eigene Meinung über die Handlung, die Personen des gelesenen Textes formulieren.
Leseerlebnisse erzählen, dadurch den aktiven Wortschatz erweitern.
Selbstständiges Lesen und Erkennen der Werte von Texten aus der Belletristik und Volksdichtung.

Fremde Texte fließend, ausdrucksvoll lesen und den Inhalt zusammenfassen.
Auszüge aus der deutschen Jugendliteratur sinnerfassend lesen, in Gruppenarbeit aufarbeiten.
Den Inhalt verstehen, die Botschaft des Autors entziffern, eigene Meinung formulieren.
Selbstständiges Lesen, Verstehen von populärwissenschaftlichen und publizistischen Texten, ihre Inhalte zusammenfassen.

Verstehen und sinnerfassendes Vorlesen von literarischen, publizistischen und Fachtexten.
Erkennen und Reproduzieren der wortwörtlichen und übertragenen Bedeutung von Texten.
Argumente und Gegenargumente klar formulieren.
Techniken des Textverstehens und der Textarbeit verstehen und anwenden, z.B. Kontext, logische Zusammenhänge, Bedeutungsschichten, Merkmale der Gattungen in Werken aus verschiedenen Epochen.
Stilrichtungen in Texten erkennen.

3. Textproduktion, Schriftbild, Rechtschreibung

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Buchstaben lernen, Besonderheiten des Zeichensystems der deutschen Sprache erlernen und anwenden.
Abschreiben von Sätzen und kurzen Texten ohne Buchstaben zu verwechseln oder wegzulassen.
6-8 zusammenhängende Sätze über ein vorgegebenes Thema, erst mit Hilfe des Lehrers, dann selbstständig verfassen.
Verschiedene kurze, standardisierte Texte verfassen, z.B. Aneignung des Verfassens von Briefen, Ansichtskarten, Beschreibungen, Charakterisierungen.
Die Textgliederung üben.

Anforderung einer gegliederten, gut lesbaren Schrift. Diktat mit gutem Tempo schreiben.
Einhaltung der Rechtschreibregeln.
Erscheinen des selbst ausdrückenden Schreibens: kurzer Aufsatz über ein vorgegebenes Thema, Beschreibung und Charakterisierung aufgrund eines Leseerlebnisses, Briefe schreiben.
Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische, dabei die Benutzung des Wörterbuchs üben.
Kreative Textproduktion, z.B. Reimpaare bilden, Geschichten fortsetzen und beenden.

Bisher bekannte Arten der Textproduktion üben und neue kennen lernen.
Verfassen einer Beschreibung nach einem Muster, dabei die Regeln der zeitlichen und räumlichen Einordnung bzw. des logischen Aufbaus einhalten. Referat, Bericht und Interview selbstständig schreiben. Die inhaltlichen Elemente des Verfassens von Lebensläufen kennen und anwenden.
Wissen, wie regelmäßig aufgebaute private und offizielle Briefen verfasst werden, und solche schreiben.
Anwendung entsprechender Stilelemente in Texten verschiedener Gattungen.
Übersetzen aus dem Ungarischen ins Deutsche, mit Wörterbuch, unter Berücksichtigung der sprachlichen Besonderheiten. Die kreative Textproduktion begabter Schüler – Reime verfassen, Dramatisierung – unterstützen, Präsentationsmög-
lichkeiten sichern.

Ästhetisch gegliedertes, gut strukturiertes Schriftbild.
Anspruchsvoller Wortschatz, gute Ausdrucksfertigkeit beim Verfassen von Inhalten des Alltagslebens und der Wissensgebiete.
Dem Thema entsprechend Aufsatz, Essay, Beschreibung, Charakterisierung schreiben.
Lebenslauf, Antrag, Bewerbung verfassen.
Gründliche Kenntnis und bewusste Anwendung der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit und der Orthographie.
Benutzen von ein- und zweisprachigen Wörterbüchern beim Übersetzen.
Von begabten Schülern kann kreative Textproduktion erwartet werden.

4. Kenntnisse über die deutsche Sprache (Sprache der Minderheit)

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Kenntnis des Alphabets, spezielle sprachliche Besonderheiten – z.B. ä, sch, der vom Ungarischen abweichende Gebrauch der Groß- und Kleinschreibung – kennen und anwenden.
Richtige Anwendung der Wortarten (Verb, Substantiv, Adjektiv) im Satz.
Singular und Plural erkennen und richtig verwenden.
Das Präsens selbstständig richtig anwenden, die anderen Zeitformen erkennen.
Korrekte Zeichensetzung am Satzanfang und -ende, selbstständige Zeichensetzung.
Die Wortfolge im Aussage-, Frage- und Ausrufesatz im schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch richtig verwenden.
Die Vorstellung einiger Elemente der ähnlichen und abweichenden Satzbildung der deutschen und ungarischen Sprache macht den Schülern die Besonderheiten der Sprachen anhand von Beispielen bewusst.

Regeln der Satzbildung kennen, diese bewusst anwenden.
Richtige Konjugation und Deklination der Wortarten.
Die Beziehung Wortart-Satzteil erkennen.
Benutzung von Wörterbüchern und Handbüchern üben, dabei den systematischen Zusammenhang zwischen Wörtern und Wortbauelementen erkennen.
Die Schichten des Sprachgebrauchs mit Hilfe verschiedener Texte erkennen.
Den Sprachentwicklungsprozess mit dem Vergleichen älterer und heutiger deutschsprachiger Texte vorstellen. Erscheinen der deutschen Mundarten im Alltag und in der Literatur.

Bewusste Anwendung der in der 5. und 6. Klasse angeeigneten Kenntnisse der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit und der Rechtschreibung.
Stilelemente der Gattungen im schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch präzise anwenden.
Veränderung der Bedeutung von Wörtern in unterschiedlichem Kontext; diese mit Beispielen illustriert erkennen.
Ähnliche und abweichende Merkmale im strukturellen Aufbau der ungarischen und deutschen Sprache durch Beispiele veranschaulichen.
Die Wechselwirkung zwischen den Mundarten und der Hochsprache durch Beispiele veranschaulichen.

Die beschreibende Grammatik der deutschen Sprache kennen, aber in erster Linie richtig verwenden.
Streben nach einem grammatisch korrekten schriftlichen und mündlichen Sprachgebrauch.
Die neuen deutschen Rechtschreibregeln anwenden.
Unter- und übergeordnete Begriffe aus dem Alltagsleben einander zuordnen.
Begriffe der Alltags- und Hochsprache verstehen, definieren und benutzen.
Ursachen für die sprachliche Beständigkeit und Veränderung erschließen.
Stilistische Unterschiede von Synonymen verstehen. Sprachgeschichtliche Vorgeschichte der Ähnlichkeiten und Abweichungen in der deutschen Hochsprache, der Mundart und der ungarischen Sprache – durch die Forschungsarbeit begabter Schüler und Schülerinnen.

5. Kenntnisse über die Literatur

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Das Lesen beliebt machen und dadurch den Kunstgenuss erfahren. Nach Lesen von Gedichten und Sprüchen die Träger der Gedanken und Gefühle erkennen, sich mit ihnen identifizieren oder sie ablehnen.
Deutsche Märchen, Kurzgeschichten lesen, ihre Aussage verstehen, die Personen nach vorgegebenen Gesichtspunkten einteilen.
Kinder- und Volksspiele lesen, verstehen und vortragen.
Werke der Volksdichtung, z.B. Reime, Grußformeln kennen und den Anlässen zuordnen.
Meinungsformulierung über das menschliche Benehmen, über den Kampf des Guten gegen das Böse, über die menschlichen Werte anhand einiger Werke der deutschen Kinderliteratur.
Die erzieherische Wirkung der Literatur, die Identifizierung mit den Werten bewusst machen.

Kurze epische Werke z.B. Volksmärchen, Fabel, Sage, Geschichte selbstständig lesen, den Inhalt zusammenfassen, die Gattung kurz beschreiben.
Meinung über die Personen, die Handlung und den Schauplatz formulieren. Die Werte entdecken und sich mit ihnen identifizieren.
Gedichte über unterschiedliche Themen lesen, das Lieblingsgedicht vortragen.
5-6 deutsche Gedichte auswendig lernen.
Kurzgeschichten in der Klasse gemeinsam lesen und dramatisieren.
Gattungen unterscheiden, ihre Merkmale erkennen. Eigene Leseerlebnisse im Unterricht präsentieren und dadurch das Lesen beliebt machen.
Entfaltung der kritischen Betrachtungsweise.

Novellen, Kurzgeschichten, Anekdoten, Parabeln selbstständig lesen, Inhalt und Aussage der Werke kurz beschreiben. Meinungsformulierung, Interpretation, Charakterisierung. Einen Jugendroman lesen, die Handlung, die Personen und die Aussage interpretieren.
Gedichte, Balladen sinnerfassend vorlesen und textgetreu wiedergeben.
Streben nach dem Erfassen der Schönheit des Werkes und der Botschaft des Dichters.
Theaterstücke anschauen, Hörspiele anhören, danach über das Gesehene und Gehörte berichten. Aufführung von Szenen, Dramatisierung interessanter Teile, Aufführung von Theaterstücken.
Vertonte Gedichte und Songs kennen.
Rolle der elektronischen Informationsträger im erlebnisartigen Literaturunterricht. Die Auswirkung literarischer Werke auf die Gefühls- und Gedankenwelt der Schüler beeinflusst deren Bindung zur deutschen Nation und zu den Ungardeutschen.

Durch Werke der großen Dichter und Schriftsteller der deutschen Literatur die Gefühls- und Gedankenwelt sowie die Weltanschauung und moralische Auffassung des deutschen Volkes kennen lernen.
Durch Werke der ungarndeutschen Literatur die Schicksalsfragen der Volksgruppe kennen lernen und die Identifizierung damit fördern.
Kenntnis der formalen und inhaltlichen Merkmale der drei literarischen Gattungen. Werke nach der Gattung gruppieren.
Gedichte über ähnliche Themen – Liebe, Naturbetrachtung, Heimat, Farben ... – vergleichen.
Einige Romane und Dramen lesen und sie im Unterricht hinsichtlich des Lebenswerks, Themas, der Motive, Geistesgeschichte, Stilrichtung interpretieren. Nach angegebenen Gesichtspunkten erfolgende selbstständige Bearbeitung von kurzen epischen Werken, wie Kurzgeschichte, Kurzroman.
Aussage literarischer Werke in ihrem Zeitalter und heute – Präsentation aufgrund einer Forschungsarbeit.
Verbindungen in der Themenwahl der ungarischen und deutschen Literatur suchen, ihre Ursachen aufdecken.
Benutzung eines zur Interpretation literarischer Werke erforderlichen Wortschatzes.
Benutzung elektronischer Medien im Unterricht z.B. CD, Videofilm, CD-ROM bei der erlebnisartigen Interpretation literarischer Werke.



1.2. Deutsche Sprache und Literatur
(für den traditionellen Minderheitenunterricht)

Traditioneller Sprachunterricht


Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Hörverstehen

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Wohnung, Schule, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen.

Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Gesundheit, Familie, Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur.

Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Beruf, Freizeit, Kultur, Sport, Reisen, Telekommunikation, Post, Küche, Gesundheitsschutz, Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen).

Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen.
Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen.
Verstehen der Inhalte von Texten der deutschen Literatur und der Mundarten.
Verfolgen dramatisierter Aufführungen literarischer Werke.
Produktionen muttersprachlicher Künstler (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen.

2. Sprachfertigkeit

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Einfache Aussagen, Fragen, Gratulationen, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zu Begrüßung, Abschied, Vorstellung genau kennen und benutzen.
Wendungen zur Erteilung und Einholung einfacher Auskünfte und Informationen anwenden.

Sich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen.
10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einige Anekdoten erzählen können.

Mit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die im Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängenden Wendungen führen.
Über Erlebnisse und Erfahrungen in einfachen Satzkonstruktionen berichten.
Sich informieren, fragen, Wünsche ausdrücken, Informationen geben über die Ungarndeutschen.
Bewusste Anwendung der richtigen Aussprache und Intonation.

Gespräche und Diskussionen mit einem muttersprachlichen Partner über verschiedene Alltagsthemen führen.
Mit Anwendung eines adäquaten Wortschatzes Kontakte knüpfen, Meinungen formulieren, über Erlebnisse berichten, Geschichten erzählen. Berichten über Ereignisse, Kulturprogramme, Radio- und Fernsehsendungen der Ungarndeutschen.
Dolmetschen von Alltagstexten.
5-6 Gedichte rezitieren.

3. Leseverstehen

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Lautes Lesen mit dem richtigen Rhythmus, mit guter Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten (Reklame, Aufschriften) Information gewinnen und wiedergeben.

Texte der im Punkt 1 aufgeführten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen.

Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe des lexikalischen Wissens den gelesenen Text zusammenfassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das Wesentliche hervorheben.
Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren.
Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern.

Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinungen formulieren, pro oder kontra argumentieren.
Verstehen von Artikeln aus Jugendzeitschriften.
Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen.

4. Schreiben

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Richtiges Schreiben der Wörter des Grundwortschatzes. Sätze und kurze zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat schreiben.
Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B. Ansichtskarte, Vorstellung.

Bildbeschreibung; die auf einem Bild dargestellte Geschichte schriftlich formulieren.
Ausfüllen eines einfachen Formulars.
Die Regeln der deutschen Rechtschreibung kennen und anwenden.

Gedanken über die im Punkt 1 aufgeführten Themenkreisen schriftlich ausdrücken. Aufsätze, Berichte, Briefe unter Einhaltung der Formen des Verfassens von Texten schreiben.
Einen Erlebnisbericht über selbstständig gelesene literarische Werke schreiben.
Die Regeln der sprachlichen Korrektheit gründlich kennen und anwenden.
Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen.

Weiterentwicklung der Methoden des Verfassens von Texten (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung).
Verfassen eines Erlebnisberichts über den Inhalt, die Aussage und die Werte je 1 literarischen Werks ungarndeutscher Autoren.
Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik, und Orthographie gründlich kennen und anwenden.
Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch.



Deutsche Sprache und Literatur für den erweiterten traditionellen Sprachunterricht

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Hörverstehen

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Texte in den folgenden Themenkreisen verstehen: Heim, Schule, Freizeit, Natur, Leben der Ungarndeutschen.

Texte in folgenden Themenkreisen verstehen: Arbeit, Kultur, Verkehr, Medien, Literatur der Ungarndeutschen.

Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen.
Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen.
Verstehen der Inhalte von literarischen und mundartlichen Texten.
Verfolgen von dramatisierten Aufführungen literarischer Werke.
Produktionen muttersprachlicher Darsteller (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen.

Verstehen von Texten verschiedener Themenkreise, z.B. Probleme der Jugendlichen, Natur- und Umweltschutz, Dienstleistungen, Reisen, Feste, Freizeit, Freundschaft, Liebe, Toleranz, Religionen, Künste, deutschsprachige Länder, Europäische Union, Zukunft der Ungarndeutschen, literarische Werke des 20. Jahrhunderts.
Nach Verstehen des Textes die eigene Meinung, den eigenen Standpunkt formulieren.
Verstehen von deutschen Filmen, Theateraufführungen, Autorenlesungen, von fachlichen Vorträgen (über Geschichte, Musik und Kunst), ihre Mitteilungen und Aussagen zusammenfassen.

2. Sprachfertigkeit

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Sich in Sprachsituationen des Alltags einschalten, Aussagen und Meinungen formulieren.
Über die im Punkt 1 aufgeführten Themen Dialoge führen.

Über Ereignisse informieren, über Erlebnisse erzählen, eine Gemeinschaft mit Anwendung des entsprechenden Wortschatzes vorstellen.

Mit Jugendlichen und muttersprachlichen Partnern Gespräche und Diskussion führen.
Mit Anwendung eines adäquaten Wortschatzes Kontakte knüpfen, Meinungen formulieren, über Erlebnisse berichten, Geschichten erzählen.
Über Ereignisse, Kulturprogramme, Radio- und Fernsehsendungen der Ungarndeutschen berichten.
Dolmetschen von Alltagstexten.
5-6 Gedichte vortragen.

Äußerung des Standpunktes, der Meinung über die oben aufgeführten Themen mit Anwendung adäquater sprachlicher Formen und Germanismen.
Ein Referat zusammenstellen und sprachlich anspruchsvoll formuliert vortragen.
Das Wesentliche aus populärwissenschaftlichen und belletristischen Texten erfassen und wiedergeben.
Dialoge über ein oben aufgeführtes Thema mit einem muttersprachlichen Partner führen.
Über prominente Persönlichkeiten (Politiker, Dichter, Schriftsteller, bildende Künstler, Geistliche) der Ungarndeutschen berichten, mit ihnen Interviews führen.
Dolmetschen in Alltagssituationen.

3. Leseverstehen

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Fließendes, ausdruckvolles, inhaltlich gegliedertes Lesen von lexikalisch bekannten Texten mit entsprechender Wort- und Satzintonation.

Lesen- und Verstehen von fremden Texten, z.B. Prospekte, kurze Artikel aus Jugendzeitschriften.

Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinung formulieren, pro oder kontra argumentieren. Artikel aus Jugendzeitschriften verstehen.
Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen.

Literarische Werke deutscher und ungarndeutscher Autoren lesen, folgende Inhalte und Gattungen kennen: in verschiedenen Epochen geschriebene Gedichte – über Liebe, Natur, Heimat – kurze Lektüren, Kurzgeschichten, Balladen, Fabeln, Lesen von 1-2 Romanen der Jugendliteratur oder Dramen von den im
20. Jahrhundert geschriebenen Werken deutscher Autoren.
Werke ungarndeutscher Autoren, die sich mit der Sprache und Identität, mit der Naturlyrik, mit den Schicksalswegen und Schicksalsschlägen beschäftigen, deren Aussagen und Werte in die Gestaltung des Identitätsprozesses einzubauen sind, kennen lernen.
Erkennen der Mundarten.
Erweiterung landeskundlicher Kenntnisse durch das Lesen der deutschsprachigen Presse.

4. Schreiben

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Gelesene Geschichten, selbst erlebte oder erfundene Ereignisse in einigen Sätzen beschreiben. Kurze Personencharakterisierungen schreiben.

Briefe schreiben, unter Einhaltung der Formanforderungen.
Die Regeln der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit, der Stilistik und der Orthographie kennen und auf dem gelernten Niveau anwenden.

Methoden der Textformulierung weiterentwickeln (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung).
Einen Erlebnisbericht über den Inhalt, die Aussage und die Werte einiger ungarndeutscher literarischer Werke schreiben.
Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik und Orthographie gründlich kennen und anwenden.
Übersetzung aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch.

Verschiedene Schreibtechniken (Zusammenfassen, Systematisieren, Komprimieren, Anfertigung von Notizen) kennen und anwenden.
Gelesene literarische, allgemeine und Fachtexte nach vorgegebenen Gesichtspunkten zusammenfassen.
Referate schreiben mit Einbeziehung der Fachliteratur.
Fremde Texte mit Wörterbuch übersetzen.
Texte über ein beliebiges Thema verfassen, dabei die Kenntnisse der Grammatik, sprachlichen Korrektheit, Stilistik, Wörterbuchbenutzung und Orthographie sicher anwenden.



2. Minderheitenkunde
(für alle Unterrichtsformen)


Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen und ihrer Entsprechungen in der Literatur kennen.
Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch
Die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen.
Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen.
Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzen des Gartens lernen.
Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung.
Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen.
Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen.
Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen.
In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse.

Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnten Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln.
Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen.
Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durch Ausstellungen oder Bühneninszenierungen.
Aneignung von systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über die Geschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigen Länder und der Ungarndeutschen.

Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Aufarbeitung von Materialien der Quellen und Filme.
Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und der Religion.
Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied- und Volkstanzgutes.
Thematisiertes Sammeln und Interpretieren des Wortschatzes der Mundart.
Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen.
Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch die Besichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen.
Frühere und heutige Essgewohnheiten in den deutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche.
Möglichkeiten der Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung im Ort, im Lande.
Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene.

Chronologisches Behandeln der deutschen und ungarischen Geschichte im Unterricht, auf Gemeinsamkeiten und Abweichungen, sowie Wechselwirkungen hinweisen.
Verfolgen der historischen Rolle der Ungarndeutschen von der Ansiedlung bis zur Gegenwart.
Aufdeckung kausaler Zusammenhänge mittels Vorstellung von menschlichen Schicksalen.
Vorstellung der Kultur der deutschen Minderheit mit Einbeziehung eigener Erlebnisse und Erfahrungen.
Erkennen des Zusammenhanges von Sprache und Identität mit Hilfe von Werken der Literatur, der Musik und der bildenden Künste, sowie von neuen Informationsträgern der Medien.
Forschungsarbeit über die Interpretation und die Erscheinungsformen der aktuellen Fragen in der ungarischen und europäischen Minderheitenpolitik.

2. Kritisches Denken

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen.
Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen.
Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen.
Die Schönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen.
Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder der Umgebung mit der Hochsprache vergleichen.

Zusammenhänge zwischen den das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken.
Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen.
Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen (Ungarn, Kroaten, Serben…)
Helfen bei der Entfaltung der eigenen Identität.

Die „Wohntraditionen” der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen.
Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen.
Die aufeinender ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschen Mutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen.
Entfaltung des Identitätsbewusstseins.

Stellung nehmen und argumentieren in der Diskussion über die Bewertung der Schicksalswege der Deutschen.
Kausale Beziehungen durch Interpretation von Quellen, historischen und publizistischen Schriften erschließen.
Untersuchung der historischen Authentizität von Aussagen belletristischer Werke und Filme.
Eine eigene Meinung über umstrittene Fragen der Vergangenheit und Gegenwart, der Lebensweise, Kultur und Politik der deutschen Minderheit bilden.
Ein begründetes, authentisches Minderheitenbild entwickeln.
Kritische Darstellung der einheimischen und internationalen Minderheitenpolitik mit Ausschöpfung der Möglichkeiten des interkulturellen Lernens.
Auslegung und tägliche Anwendung des Minderheitengesetzes vom Jahre 1993 und dessen Modifizierungen, der darin festgehaltenen Rechte und Pflichten.
Das Verbindungssystem zwischen den Ungarndeutschen und der Mutternation, die die Jugendlichen betreffenden Möglichkeiten kennen und Ansporn zu ihrer Nutzung entwickeln.
Die Schritte des Prozesses der bewussten Erziehung und Vorbereitung der ungarndeutschen Jugend, in der Heimat zu bleiben, die Sprache und Kultur zu behalten, sowie die Entwicklung des kritischen Denkens und des Verantwortungsgefühls stellen eine gemeinsam zu lösende Aufgabe der Familie, der Schule, der deutschen Selbstverwaltungen, der Vereine und der Medien dar. Bewertung des Systems der Minderheiten- und der Menschenrechte nach Gesichtspunkten des eigenen Wertesystems.
Kritische Vorstellung der internationalen Beziehungen der gegebenen Minderheit in der Vergangenheit und heute.
Informationen über aktuelle Erscheinungen der Minderheitenpolitik und der Menschenrechte, diese nach strukturellen und funktionellen Gesichtspunkten vergleichen.
Zukunftstrends beschreiben.
Das Dasein der gegebenen Minderheit außerhalb des Mutterlandes kennen, vorstellen, die kennen gelernten Erscheinungen nach Kausalität, Ähnlichkeiten und Unterschieden, Absichten und Folgen ordnen.

3. Kommunikation

Jahrgänge 1–4

Jahrgänge 5–6

Jahrgänge 7–8

Jahrgänge 9–12

Mit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrer Volksgruppe führen.
Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können.
Für Klassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln.
Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen.
Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen.
Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen.
Lieder, Reime, Kindergedichte, Märchen vortragen.

Gespräche, Diskussionen über das Leben, die Möglichkeiten der deutschen Minderheit in der Bildung und der Entwicklung der eigenen Identität führen.
Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit.
Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen.
Im Unterricht und auf Schulfeiern Gedichte rezitieren, Volkslieder singen.

Begegnungen der ungarischen und deutschen Geschichte schriftlich und mündlich vorstellen.
Über die behandelten Minderheitenthemen eigene Meinung formulieren, in Diskussionen argumentieren.
Aufzählung der sich auf die Jugend beziehenden Maßnahmen des Minderheitengesetzes.
Bericht über die selbstständige Sammelarbeit im Unterricht.
Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken, Trachtenschau in der Klasse, bei Projektpräsentationen, auf Schulfesten und im Schwabenball.

Aktive Teilnahme an Diskussionen über Minderheitenthemen, Argumentieren für den eigenen Standpunkt.
Bericht über die kulturellen und politischen Ereignisse der Deutschten.
Mit Schauspielern und Politikern Interviews über aktuelle Fragen führen.
Schriftliche und mündliche Präsentation der Forschungsarbeit über die Minderheitengeschichte und die Volkskunde.
Über die Themenwahl und die objektive Informierung in den deutschen Radio- und Fernsehsendungen sowie der Presse berichten.
Bearbeitung der eigenen Sammelarbeit für Projektpräsentation oder thematische Ausstellung.
Dramatisierte Aufführung von Bräuchen auf Schulveranstaltungen.


F)
ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS
F)

ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Román nyelv és irodalom
(Román tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)

Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű, érthető nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere a román nyelvet második nyelvként
és anyanyelvként beszélők között.
Kellő figyelem a beszélgetőtársra.
Figyelem a román nyelvre jellemző gondos hangképzésre, a diftongusok és triftongusok helyes kiejtésére.

Gondolatok, szándékok érthető közlése a hétköznapi beszédhelyzetekben. Gondolatközlés egyszerű mondatokban.
Törekvés a mások számára érthető beszédre, az érzékletességre.

Aktív bekapcsolódás a különböző kommunikációs folyamatokba.
Saját vélemény megvédése érvekkel és ellenérvekkel.

Alkalmazkodás
a kommunikációs folyamat
tényezőihez a különböző valós beszédhelyzetekben.
Gondolatok, szándékok közlése választékos kifejezéskészlettel.
Törekvés a lényeg kiemelésére a nyelvtani szabályokkal összhangban lévő, pontos és árnyalt megfogalmazásra.

A különböző mondatfajták felismerése, és rendeltetésszerű használata.
Értelmes párbeszéd folytatása hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Gondolatok, élmények összefüggő elmondása, szöveggé formálása.

A beszélő szándéknak és a célnak legmegfelelőbb mondatfajták használata.
Logikus kérdésfeltevés és lényegre törő válaszadás, értelmes véleménynyilvánítás.

Hallott szövegek reprodukálása.
Élménybeszámoló a különféle mondatok tudatos és változatos alkalmazásával.

A beszédpartner figyelmének lekötése változatos, érzékletes közlésformákkal.
A kommunikáció és metakommunikáció összhangjának megteremtése a beszédfolyamatban.
Árnyalt, változatos kifejezésmód.

A hangsúly és hanglejtés alkalmazása a különböző mondattípusokban. Törekvés az érthető, tiszta beszédre.

Tudatos törekvés a nyelv hangzóinak tiszta kiejtésére, a nyelvileg helyes, árnyalt kifejezésre.
Figyelem a szünetre, a hanglejtésre, hangerőre, mondatdallamra.

A beszélő szándékának megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata.

Az értő figyelem alkalmazása.
Törekvés az önkorrekcióra.
Hangképzési, mondatszerkesztési és szövegformálási szempontból egyaránt érthető, kifejező beszéd.
A beszédszándéknak megfelelő hangszínváltozat érzékletes használata.

A gesztusnyelv néhány jelének ismerete.

A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása a különféle beszédszituációkban.

Az élőszavas közlés és a gesztusnyelv harmonizálása különböző beszédhelyzetekben.

Figyelem a testbeszéd helyes alkalmazására a kommunikációs folyamatban (pl. szemkontaktus megteremtése a beszédpartnerekkel, kifejező arcjátékok). Szöveggel összehangolt gesztikuláció.

Aktív részvétel a közösség dramatikus játékaiban (pl. egy-egy népszokás megjelenítése, zenés-dalos színjáték bemutatása).
Népi szövegek elsajátítása.
Memoriterek.

Különböző szövegtípusok megtanulása és szöveghű reprodukálása.
Törekvés a helyes kiejtésre.
Különféle dramatikus formák kipróbálása (improvizáció, vers- és prózamondás, bábjáték).

Vers- és prózamondás nyelvjárási és szépirodalmi szövegekből.
Az egyéni adottságok, beszédsajátosságok kihasználása.
Szerepvállalás különböző diákszínpadi előadásokban.

Memoriterek.
Figyelem a hangszínváltozásra, a szünetre, hanglejtésre, mondatdallamra; a szuggesztív előadásmódra.

Udvariassági formák alkalomhoz, beszédszituációhoz illő használata.

Olvasmányok tartalmának összefoglalása saját véleményalkotással.

Referátum, tudósítás a hazai románság életéről, interjúkészítés ismert személyekkel.

A tudományok és művészetek nyelvének ismerete (film, fotó, színház). A művészet kódjainak megfejtése.

Bekapcsolódás a tanulócsoport beszélgetéseibe. Tanúságtétel egészséges vitakészségről, helyes szókincshasználatról.
A beszélgetést lezáró közlési formák ismerete.

Saját vélemény megfogalmazása és alátámasztása egy többszereplős társalgási folyamatban.
A tanuláshoz szükséges köznyelvi, szaknyelvi és irodalmi (alap)szókincs aktivizálása.

Érvelő véleményalkotás többszereplős beszédszituációban.
A beszélőtársak véleményének meghallgatása, s az arra való helyes reagálás.
Mások érvelésének ésszerű elfogadása vagy elutasítása.

Együttműködés és toleráns magatartás tanúsítása csoportmunkában. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy többszereplős beszédhelyzetben.
A nyelvi (ön)kontroll képességének fejlesztése. A saját vélemény ismételt átgondolása.
A helyzetkomikumok felismerése, félreértések tisztázása.

Törekvés a szókincs gyarapítására és a helyes intonációra.

Valós beszédhelyzetek megjelenítése csoportbontásban.
Törekvés a pontos, helyes és folyamatos előadásra.

Önálló nyelvművelési szándék kifejezése.
A diák stílusának színesítése rokon jelentésű szavakkal.
Kellő figyelem az összetett mondatok logikus felépítésére, helyes megformálására, majd a logikus szövegszerkesztésre.
Tolmácsolás automatizmusokkal.

 

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Bevezetés a román hangzók birodalmába. A jelrendszer elsajátítása a fokozatosság elvével, a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével (hang, szó, szószerkezet, mondat).
Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival.
A román szótagolási szabályok tudatos alkalmazása ismeretlen szövegben.

A szavak konkrét és átvitt jelentéstartalmának felismerése a szöveg kontextusában.

A szövegértési technikák tudatos alkalmazása.
A szövegben rejlő metaforikus tartalmak megfejtéséhez szükséges képesség fejlesztése gyakorlással.

A szövegértési technikák további tökéletesítése.

Az olvasási technika folyamatos fejlesztése hangos és csendes olvasással.
Szövegértési gyakorlatok, az olvasási képesség fejlesztése.
Különböző modalitású mondatok dallamának kifejezése a hangos olvasásban.
Olvasás egyéni tempóban, kiegyensúlyozott ritmusban.

Különböző szövegfajták értelmező (néma és hangos) olvasása, helyes hangsúllyal és mondatdallammal.
Megfelelő olvasási tempó kialakítása.
Az önellenőrzés képességének fejlesztése.
Irodalmi szövegek közös és egyéni olvasása az iskolában, a könyvtárban vagy otthon.
Önálló olvasás igénye: házi olvasmányok; olvasónapló
készítése.

Eltérő szövegtípusok értelmező felolvasása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Az olvasmánytartalmak szóbeli összefoglalása, kérdések megfogalmazása.
Kisenciklopédiák, lexikonok rendeltetésszerű használata.

Szövegértelmezés a teljes megértés, a helyes hanglejtés és kifejező olvasás igényével.

Az aktív szókincs gyarapítása az olvasmányélmény alapján.
Pl.: mese értelmezése, szereplőinek rövid jellemzése (szinonimák, antonímák).

Az aktív és passzív kifejezéskészlet bővítése különböző szövegtípusok megismerésével (tájékoztató, érvelő, kifejező).
Önálló véleményalkotás a szöveg tartalmával kapcsolatban.

Szókincsgyarapítás önálló és csoportos munkával.
Olvasmányok közös feldolgozása.
Szövegértelmezési viták
(érvek, ellenérvek).

A szépirodalmi szövegben rejlő jelenség mögötti lényeg megértése.
A kifejezéskészlet további aktív bővítése a különböző tudományok és művészetek (szak)szókincsével.
Szakszavak beépülése a szókincsbe.

A szövegszerkesztés alapvető eljárásainak megismerése.

Az életkornak megfelelő szövegek feldolgozása (tömörítés, kifejtés, magyarázat).
Kohézió, ok-okozati összefüggések felismerése az adott szövegben.

Többletjelentések megértésének gyakorlása (a szavak konkrét és átvitt jelentése).
Értő szöveginterpretálás.
Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek értő olvasása és tartalmának feltárása.
A szövegelemzés alapvető eljárásainak gyakorlása, önálló alkalmazása.

A szöveg logikai –jelentéstani – formai összefüggéseinek megértése. A különböző műfajú és tartalmú szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Műfaji meghatározások.
Stílusirányzatok felismerése különböző műfajú alkotásokban.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A román betűvetés technikájának elsajátítása.

Rendezett, olvasható betűformák alkalmazása.
Egyéni stílus fokozatos kialakulása.

Az esztétikus írás mint az önkifejezés eszköze.

A román nyelvi normákat követő, hatékony, egyéni írásmód.

Néhány mondat logikus összekapcsolása, szöveggé formálása.

Tollba mondott szöveg helyes és szép írása.

A román nyelvhelyességi törvényszerűségek tudatos alkalmazása.

Árnyalt szókincs és esztétikus íráskép használata.

Szövegszerkesztési alapismeretek,
(a szöveg főbb szegmentumai).

Élmények,
események
megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban.
(leírás, elbeszélés, jellemzés).

A szövegalkotási és-szerkesztési ismeretek további bővítése.
A szövegszerkesztés főbb szempontjainak készségszintű alkalmazása különböző szövegtípusokban. (önéletrajz, magán és hivatalos levél).

Világos és kreatív szövegalkotás a logikai –jelentéstani – formai sajátosságok betartásával (a legkülönbözőbb szövegtípusokban).

Rövid szövegek alkotásának gyakorlása.

Az anyaggyűjtés és elrendezés módszerének elsajátítása. Vázlatkészítés.

Referátum, projekt anyagának összegyűjtése, rendezése, formába öntése tanári irányítással.

A nyelvtani, stilisztikai és helyesírási ismeretek tudatos, készségszintű alkalmazása a terjedelmesebb szövegek (értekezés, pályázat, esszé) alkotásában.

Román és magyar nyelvű szólások és közmondások összevetése.

Fordítás románról magyarra (szótárhasználattal).

Fordítás magyarról románra (egyre gyorsabb tempójú szótárhasználat).

Egy és kétnyelvű szótár használata fordítás közben.

4. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A magyar és a román ABC eltérése.
Az ea, ia, oa, ua, és a ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi, z sajátosságai

A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek felismerése (a hangok, a szóelemek, a szavak szintjén).

A román nyelv típusához kötődő alapismeretek.
Az eddig elsajátított nyelvtani, stilisztikai és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.

A román leíró nyelvtani ismeretek helyes alkalmazása.
Hangtani, szófajtani, mondattani, jelentés- és szövegtani megközelítések.

A helyes szótagolás, szóképzés.
A szótagolás
szabályainak helyes alkalmazása ismeretlen szövegben.
A szófajok (ige, főnév, melléknév, névmás, számnév).
A mondat részei.
Az alany és az állítmány egyeztetése.
Az egyes és többes szám.
A jelen idő.
(A többi igeidő felismerése).

A tanult szófajok helyes használata a közlésfolyamatban.
Mondattan.
A mondatfajták megfelelő használata a különböző beszédhelyzetekben.

Az összes szófaj helyes használata.
Az igeidők és a rendhagyó igék helyes használata.
A mellérendelés és alárendelés felismerése.

A román nyelv szabályainak ismerete és helyes alkalmazása szóban és írásban.

Jelentéstani alapismeretek. Szókincsbővítés (szinonimák, antonímák).

Jártasság a szavak jelentésviszonyaiban (szinonimák, antonímák, homonimák).
Kézikönyvek, egynyelvű szótárak rendeltetésszerű használata.

A jelentéstani ismeretek további bővítése.
A kisebb, nagyobb nyelvi egységekhez kötődő kreatív gyakorlatok.
A szavak jelentésének változása a különböző szövegkontextusokban.

A szöveg nyelvi és nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok felismerése.
Törekvés a gazdag, árnyalt szókincs helyes használatára.

Mondathalmaz. Szöveg.
Életkornak megfelelő rövid szövegek alkotása.

Szövegformálás a témának megfelelő szókészlet használatával (a tartalom és a forma viszonya).

Változatos stílusfajták alkalmazása a szövegalkotásban.

A kohézió megteremtése a szövegformálásban (hely, idő, ok-okozati összefüggések meglátása).

 

Régi és modern szövegek összehasonlítása, a nyelvi állapot változásának felismerése.

A román és a magyar nyelvtípus összevetése, különbségének felismerése.

Állandóság és változás a nyelvben
(ok-okozati összefüggések feltárása).

5. Ismeretek az irodalomról

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az értő-érző olvasás megtapasztalása, az élményszerzés öröme.
A(z) (román) irodalom iránti érdeklődés felkeltése.

A(z) (román) irodalom iránti gondolati és érzelmi érdeklődés mélyítése.
E nép szellemiségének megismerése a fokozatosság elvével.

Művek elemző-értelmező olvasása, mögöttes tartalmak megragadása.

Annak felismerése, hogy az irodalom apadhatatlan élményforrás (értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, filozófiai, önismereti stb.).

A lírai alkotások gondolati-érzelmi üzenetei.
Versek, mondókák, változatos ritmusú alkotások megismerése.

Lírai művek feldolgozása a klasszikus és a kortárs román irodalomból, valamint a magyarországi románok verseiből.
Az érzelmi affinitás mélyítése.

A költeményekben rejlő többletjelentések egyre mélyrehatóbb feltárása. A zenei és ritmikai eszközök szerepének megértése.

Különböző műfajú költemények komplex elemzése.

Alapismeretek a költői nyelvről (egyszerűbb szóképek felismerése).

Költői képek (metafora, hasonlat stb.) szerepének megértése.

A szóképek jelentés- és hangulatteremtő hatásának felfedezése a verselemzés során.

A román verselés jellegzetességei.
A költői nyelvhasználat jellemzése. Az alkotás kompozíciós egységei.

Rövidebb epikai művek (népi játékok, mesék, elbeszélések) olvasása, a műélvezet megtapasztalása.

Epikai művek közös olvasása, élményszerű feldolgozása, dramatizálása.

Elbeszélő alkotások önálló feldolgozása, értelmezése.

Különböző terjedelmű és műfajú román irodalmi alkotások komplex elemzése.

Dramatizált meserészletek előadása.

Elbeszélések dramatizált megjelenítése.
A műfajok megkülönböztetése.

Színdarab megtekintése és a látottak megvitatása (érvek, ellenérvek).

A főbb irodalmi műnemek és műfajok bemutatása, fejlődésük jellemzése.

Szövegértési gyakorlatok.

Olvasmányok közös tanórai feldolgozása.

Alaptémák pl.: szülőföldélmény, szerelem, ifjúság különböző korú alkotásokban.
Stílusirányzatok jegyeinek felismerése.

Témák, élethelyzetek, motívumok különböző értelmezési lehetőségei.
Kitekintés a társművészetekre.
A román és a magyar kultúra kölcsönhatásának felismerése.
Témák, motívumok a román, a magyar, az európai és az egyetemes irodalomban.


1.2. Román nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma)

Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése.

A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kéréseket és utasításokat.
Képes rövid válaszadásra.
Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, társadalmi közeg, nemzetiség(i) (fiatalok) élete, saját élettörténetek.

Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit.
Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka, szabadidő, sport, kultúra, média, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait.
A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtés és a beszédszándék összefüggését. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát.

Megérti a legkülönbözőbb témakörök szövegeit pl. környezetvédelem; globalizáció; Európai Unió; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság, szerelem; a román nemzetiség jövője; a román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; munka és szórakozás (régen és ma).
Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással.
Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a román nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni.
Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki.
Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak.

A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit.

A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd1. pont).
Egyszerűbb mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, (magán)életéről, érdeklődési köréről.
Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni.

A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a román nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. Képes a saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni.
Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nem-irodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Román nyelvű interjút készít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról románra, románról magyarra.
Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket.

3 Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Megérti az egyszerű szöveget.
Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére.

Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni.
Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi.

Jól tájékozódik a román nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai román alkotók pl.: gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai román lapok cikkeit.
Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát.

Képes a különböző modern román irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, és azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) román szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzenetüket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a román nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az Internetről is).

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanuló írása olvasható, rendezett.
Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra.
Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja.

Képes rövid üdvözlet, feljegyzés megírására, s a használt alapszavak helyes írására.
Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket.
Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat.

A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni.
A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza.

Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni.
Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani.


Bővített nyelvoktató forma

1 .Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanuló érti a közvetlen környezetével (szülőföld, család, nemzetiség) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket.

A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, nemzetiségismeret (családi ünnepek, hagyományok, életvitel).
Felismeri a szavak változó jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget.

Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű valamint a szakmai tartalmú rádió- és tévémű- sorokat, (játék)filmeket.
Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az informatika világa;
egy határok nélküli Európa; a román kultúra helye az európai és egyetemes kultúra kontextusában.
Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi.
Érti a román nyelvű szakmai előadásokat, és élvezi a román nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti.

Képes a legkülönbözőbb témakörű szövegek megértésére.
Ismeri és önállóan értelmezi a román irodalom különböző műfajú alkotásait.
Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére.
Érti a román nyelvű filmeket, színházi előadásokat.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra).

Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és adni.
A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ.
Helyesen ejti ki a román helység és tulajdonneveket.

Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre.

A román nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a román nemzetiség jövője; a román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; munka és szórakozás.
Szövegformálás szakkifejezések használatával.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni.

Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el.
Idegen szövegből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismerni a szerzői üzenetet.

Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés befogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi mű(vek) mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére.

Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére.
Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban.
Természetességgel olvassa a magyarországi román publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására.
Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti.

Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik.

Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy (magyarországi) román szerző alkotásának mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza.

Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szövegeket alkotni.
Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására.
Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani.


2. Román népismeret
(Valamennyi kisebbségi oktatási forma számára)

Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam


A népismeret iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése.
Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén.
Az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek: család, lakóközösség, nemzetiség, nemzetiségi népcsoport(ok) összetétele.
Annak felismerése, hogy a vegyes nemzetiségű település(ek)en élő emberek nyelvük és szokásaik alapján különböznek egymástól, de valamennyien egyenrangúak.
A (tradicionális) család kapcsolatrendszere. Rokonsági fokozatok megnevezése (tájnyelven és irodalmi nyelven).
Ismeretek a falusi közösségek életéről.
A lakóház és környéke.
Régi foglalkozások és munkaeszközök megismerése.
Háziállatok megnevezése anyanyelven.
A tanuló lakóhelyére jellemző népi gyermekjátékok- és dalok elsajátítása, egyéni vagy csoportos előadása.
Román népszokások dramatizálása (pl. téli ünnepkör) mozgással, tánccal, dallal.
Román szólások, közmondások és találós kérdések megtanulása.
Memória- és koncentrációfejlesztő játékok gyakorlása.
A román mesék iránti érdeklődés felkeltése.
Mese megjelenítése bábjátékokkal.
Történelmi személyiségek legendák tükrében.
A gyermek és a játék(készítés) a múltban és napjainkban. Kreatív játékok tárgyakkal.
Az élmény- és cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása.


Az érzelmi affinitás mélyítése, és a gondolati érdeklődés fenntartása önismereti igénnyel.
Földrajzi és történelmi alapismeretek hazánkról, az anyaországról (és szomszédainkról) valamint a határmenti románok által is lakott településekről.
Anyaggyűjtés egy település életéről különböző információhordozók felhasználásával.
Ismeretszerzés élő beszélgetésből, olvasmányokból, filmekből, archív fotókból.
Témaközpontú ismeretanyag gyűjtése könyvtárban, médiatárban, múzeumban.
Atlaszok, albumok, lexikonok helyes használata.
Rendszerező ismeretszerzés a magyarországi románok földrajzáról, történetéről és (népi) kultúrájáról.
Személyiségek, legendás hősök népi alkotások tükrében.
A lakóház és környéke. Bevezetés a népi építészetbe.
Az életmód változásainak bemutatása (régi és új mesterségek).
A régi és a modern munkaeszközök megnevezései (tájnyelven és irodalmi nyelven).
Néphagyományok színpadi feldolgozása tánccal, dallal és mozgással dúsított formában.
A hagyomány- és szokásvilág természetes közegének egyre mélyebb megismerése: olvasmányélmény, tájházi látogatás.
Népgyógyászati fogalmak elsajátítása.


Alapismeretek Románia természetföldrajzáról.
A román kultúra és civilizáció fejlődésének főbb korszakai.
Nevezetes történelmi helyek és események.
Jeles történelmi személyiségek.
A magyarországi románok művelődéstörténetéből.
Források: olvasmányok, filmek, történelmi lexikonok, múzeumi kiállítások.
Helytörténeti alapismeretek a magyarországi románlakta településekről.
Az egyház szerepe a nyelv és identitás megőrzésében.
Ismeretek a hazánkban élő más ajkú nemzeti és etnikai kisebbségekről.
A kultúrák kölcsönhatásai.
A projektmódszer elsajátítása.
A nyelvjárási szókincs tematikus gyűjtése.
Munka és szórakozás régen és ma.
A népviselet más tájegységek kontextusában.
Betekintés a nagymamák konyhaművészetébe. Régi receptek.
A hajdani és a mai étkezési szokások jellegzetességei.
Többletjelentések megfejtése az átmeneti rítusok profán és szakrális jelképrendszeréből.
Népköltészeti műfajok felismerése.
Jeles napok szokásai és népi költeményei.
Maszkos alakoskodások.
Egyre komplexebb drámajátékok és táncok bemutatása.
Népi hangszerek felismerése (tájnyelven és irodalmi nyelven).
A néprajzi múzeum és a tájház kiállításainak megtekintése.
A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei.
A társadalmi, kulturális, politikai és vallási élet szerkezete (főbb intézmények).


Ismeretek a négy alaptudományról: földrajz, történelem, etnológia, filológia.
Ismeretek Románia természetföldrajzáról és földrajzi jelképeiről.
A témák feldolgozását segítő információhordozók (térképek, albumok, lexikonok, filmek, CD-ROM, ismeretterjesztő szakirodalom) kiválasztása. Anyagválogatás az Interneten, könyvtárban és múzeumban.
Az információk értelmezése egyéni vagy csoportmunkában.
Ismeretfeldolgozás projektmódszerrel.
Tájékozódás a különböző tájegységekben.
Turisztikai érdekességek és műemlékek.
Földrajzi-történelmi ismeretek összekapcsolása.
Ismeretek a román nép és nyelv kialakulásáról, a különböző történelmi korszakokról és neves történelmi alakokról.
(Neo)latin nyelvek – román nyelv.
A román kultúra és civilizáció főbb korszakainak ismerete, értékeinek bemutatása az európai és az egyetemes kultúra kontextusában.
Ismeretek a román tudomány és technika főbb felfedezéseiről.
A két nép (román-magyar) együttéléséből adódó ok-okozati összefüggések megértése.
A magyarok és románok múltjának összefonódása történelmi események tükrében.
A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában.
Ismeretek a magyarországi románok történetéről a betelepítéstől napjainkig.
Bevezetés a művelődéstörténetbe.
Mélyebb betekintés a (hazai) románság néprajzi és folklórkincsébe, kulturális intézményeibe, művészeteibe és vallási életébe.
Betekintés a vegyes lakosságú települések életébe (múlt és jelen).
A román, a magyar, a német és a szerb hagyo-
mányok kölcsönhatásának felismerése (szokásban, népviseletben stb.).
Az endogám és az exogám közösségek jellemzése.
Ismeretek a román tudomány és technika főbb felfedezéseiről.
Tudományok és különböző művészetek (építészet, festészet, irodalom, zene) összekapcsolása.
Általános helyzetkép a mai Románia társadalmi-gazdasági helyzetéről, etnikai összetételéről, oktatásáról és idegenforgalmáról.
Tájékozódás az Internet keresőprogramjában.
Ismeretek a honi nemzetiségek irodalmából, zene és tánckultúrájából.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A hagyományápolás és
-újítás, az értékmentés és
-teremtés kölcsönhatá- sának megértése.
A tolerancia problémaköre.
A gyermek jogai és kötelességei régen és ma.
A népi bölcsesség felismerése a szólásokban és a közmondásokban.
Viselkedési és illemszabályok a mai fiatalok életében.
A mesehősök jellemzése a vád és a védelem szemszögéből. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
A mese és a valóság összefonódásának megértése a mesékben.
Érvelés a másság elfogadásáról.

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban.
A román népcsoport sajátos arculatának felismerése, fejlődéstörténetének megértése.
A hagyományos tárgyak felismerése a néprajzi atlaszban, a tájházakban és a múzeumokban.
Népköltészet – műköltészet (azonosságok és eltérések).
Az egyetemes, a nemzeti és a helyi értékek tükröződése a román népmesékben.
Jellemábrázolás kritikai látásmóddal.

Földrajzi és történelmi ismeretekhez kötődő kérdések önálló megfogalmazása.
Érvekkel alátámasztott véleményalkotás történelmi eseményekről, személyiségekről.
Érvek és ellenérvek gyűjtése az aktuális téma tárgyalásakor.
A zárt és a nyílt közösségek életmódja közötti különbség megértése.
A szokásváltozások felismerése.
Azonos motívumok felismerése román és magyar népkölteményekben.
Táncillem a múltban és napjainkban.
Vegyes lakosságú település építészeti stílusainak felismerése.
Az alapfogalmak megértése:
kisebbség – többség,
nemzeti nyelv – anyanyelv.
A társadalmi, kulturális és vallási szerveződések szerepe az identitástudat formálásában.

Tájékozódás a modern szakirodalomban (lényeglátó válogatás).
Földrajzi, történelmi, vallástörténeti, néprajzi, művészeti, filológiai ismeretek összekapcsolása, és egyidejű alkalmazása.
A román nép és nyelv kialakulásához kötődő elméletek megismerése.
A neolatin nyelveket beszélő országok (népek, etnikumok és kisebbségek) életterének bemutatása (térképhasználattal).
Az egyetemes és a két nép (román–magyar) együttéléséből adódó ok-okozati összefüggések feltárása.
A társművészetek közötti kölcsönhatások bemutatása művek tükrében.
Tudományok és művészetek közötti összefüggések megértése és feltárása.
Önálló véleményalkotás történelmi személyiségek szerepéről, jelleméről.
A magyarországi románság szokás- és hagyományvilágának változása.
A szokásváltozások okainak feltárása.
A vallások és az egyházak szerepének lényeglátó bemutatása.
A profán és szakrális jelképrendszer megfejtése (átmeneti rítusok, ünnepek).
A magyarországi románok kultúrájának helye a román és a magyar nemzet kulturális kontextusában.
Önálló vélemény a románság múltjáról és jelenéről, elképzelés a jövőről.
A körösvidéki nyelvjárás két tájnyelvi változatának jellemzése.
A család, az iskola és a mass média szerepe a nyelvápolásban és az identitásformálásban.
Önálló vélemény a kétnyelvűségről, a kisebbségi nyelv pozícióvesztésének okairól; érvek és ellenérvek gyűjtése.
Kultúrtörténeti összefüggések megértése.
Az együtt élő kisebbségek (románok, németek, szerbek) kulturális kölcsönhatásainak felvázolása egyéni megfogalmazásban.
Különböző típusú szövegek helyes értelmezése, többletjelentéseinek megfejtése.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Beszélgetés a (nagy)szülőkkel a régmúlt időkről, az elődök életéről.
Minden részterületet érintő saját vélemény érthető megfogalmazása (szóban és írásban).
Népköltészeti alkotások ismertetése előszóban.
Dramatizált (nép)mesék és szokások.
Egyéni gyűjtőmunkával kapcsolatos szóbeli beszámoló.
Tánc- és rigmusköltészet gyakorlása.
Fogalmazás írása valamelyik kedvenc hősről vagy történelmi személyiségről.
Rajz- és tárgykészítés a népismeret köréből. Kézműves technikák alkalmazása.

Interjúkészítés (megadott szempontok szerint) egy idősebb adatközlővel.
Népismereti téma megvitatása tárgyilagos érveléssel.
Fogalmazás írása jelentősebb népszokásról.
Szóbeli beszámoló önálló gyűjtőmunkáról.
Szokások, történetek dramatikus megjelenítése.
Modellek, makettek, rajzok készítése.
Kiállítás gyűjtött tárgyakból, vagy a gyermekek munkáiból (rajzok, játékszerek, fotók).
Anyaggyűjtés osztályprojekthez.
Tervezés, rendszerezés, feldolgozás tanári irányítással.

Beszélgetés a nemzetiségi létről, a többség-kisebbség viszonyáról, a román nyelv pozícióvesztésének okairól.
Interjúkészítés idősebb adatközlőkkel, etnográfu- sokkal, folkloristákkal.
Projektmunka összeállítása és illusztrálása.
Rajz készítése népismereti témáról.
Történelmi – társadalmi és kulturális összefüggések élőszavas (vagy) írásos kifejtése.

Kiselőadások, vitaindítók a különböző tudományágakhoz (földrajz, történelem, etnológia, filológia) kapcsolódó témákból.
Válogatott bibliográfia összeállítása a fenti témakörökből.
Projekt megírása a magyarországi románság (művelődés)történetéből, szokás- és hagyományvilágából.
Önálló gyűjtőmunka.
Az anyag rendszerezése, feldolgozása.
Vita a kisebbségi jogokról, állampolgári ismeretekről, a nyelv és identitás kérdéseiről.
Források, történelmi, publicisztikai, szépirodalmi írások elemzése szóban és írásban.
Interjúkészítés művészekkel, idős adatközlőkkel.
Önálló véleményalkotás a nemzetiségi tévé és rádió műsorairól.
Az iskolai újság, rádió, színjátszó kör és táncegyüttes értékmentő
és -teremtő szerepe.
Értékközvetítés kiállításokkal és különböző kulturális bemutatókkal.


Limba şi literatura română
(pentru şcolile de naţionalitate cu limba de predare română şi bilingvă)

Competenţe
1. Deprinderi de exprimare orală, compunerea textelor orale şi înţelegerea lor

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Dialog simplu între elevii cu limba maternă română şi cei care vorbesc limba română ca a doua limbă.
Acordarea atenţiei cuvenite partenerului.
Atenţie la formarea sunetelor caracteristice limbii române, pronunţarea corectă a diftongilor şi triftongilor.
Recunoaşterea diferitelor feluri de propoziţii şi folosirea lor adecvată.
Dialog inteligent în situaţii obişnuite de comunicare. Expunerea coerentă şi nuanţată a ideilor, îmbinarea lor în text.
Aplicarea accentului şi intonaţiei în diferitele feluri de propoziţii. Străduinţa de a vorbi clar şi limpede.
Cunoaşterea cîtorva gesturi folosite în comunicare.
Participare activă la jocurile dramatizate ale comunităţii (de pildă: prezentarea unor obiceiuri populare sau a unor piese cu cîntece şi muzică).
Memorizarea unor texte populare.
Învăţarea pe de rost a unor texte pentru dezvoltarea memoriei.
Aplicarea formulelor de politeţe potrivite situaţiei de comunicare.
Implicarea directă în dialogurile realizate în grupurile de elevi.
Demonstrarea capacităţii de iniţiere a unui dialog, de folosire adecvată a vocabularului.
Cunoaşterea formulelor de încheiere a conversaţiei.
Străduinţa de a îmbogăţi vocabularul şi de a însuşi o intonaţie corectă, proprie limbii române.

Comunicarea limpede a ideilor, a intenţiilor în situaţii obişnuite de conversaţie.
Exprimarea ideilor în propoziţii simple.
Tendinţă de a vorbi clar şi sugestiv.
Folosirea celor mai potrivite feluri de propoziţii conform intenţiei şi scopului vorbitorului.
Întrebări formulate logic, răspunsuri care exprimă limpede esenţialul, părerea vorbitorului.
Străduinţa de a pronunţa clar sunetele şi de a se exprima sugestiv.
Atenţie la pauze, la intonaţie, la intensitatea vocii, la accentul afectiv.
Folosirea adecvată a mijloacelor de metacomunicaţie în diversele situaţii de comunicare.
Memorizarea unor texte de tip diferit şi reproducerea lor fidelă.
Străduinţa de a pronunţa corect.
Exersarea diferitelor forme dramatice: dialoguri, versuri, proză (improvizări, poezii, proză, teatru de păpuşi).
Rezumarea conţinutului lecturilor, prin păreri personale.
Formularea unor păreri proprii şi argumentarea lor într-un dialog cu mai mulţi parteneri.
Activarea vocabularului de bază, de specialitate şi de literatură (de bază) necesar în proecsul de Învăţare.
Realizarea unor situaţii reale de conversaţie la
nivel de grup.
Eforul de a însuşi prezentarea exactă, corectă şi continuă a ideilor.

Participare activă la diversele procese de comunicare.
Susţinerea părerii personale cu argumente pro sau contra.
Reproducerea textelor audiate.
Relatarea trăirilor proprii aplicînd în mod conştient şi variat diferitele feluri de propoziţii.
Folosirea adecvată a mijloacelor fonetice şi sintactice, conform intenţiei vorbitorului.
Armonizarea vorbirii şi gesturilor în diversele situaţii de comunicare.
Declamarea unor poezii, prezentarea unor fragmente de proză din literatura cultă şi cea populară.
Exploatarea capacităţilor şi particularităţilor de vorbire ale individului.
Participarea activă la spectacolele prezentate de către elevi (roluri jucate).
Referate, înştiinţări despre viaţa românilor din Ungaria, interviuri cu persoane cunoscute.
Formarea unor păreri bazate pe argumentare în cadrul unor dialoguri cu mai mulţi parteneri.
Ascultarea cu atenţie a părerilor partenerilor de conversaţie şi reacţii corecte la acestea.
Acceptarea sau respingerea coerentă a argumentării altor parteneri.
Exprimarea intenţiei proprii de cultivare a limbii.
Îmbogăţirea stilului elevului prin folosirea decvată a sinonimelor.
Acordarea atenţiei construirii unor fraze logice, formulării acestora, şi redactării coerente în scris şi oral a unor texte.
Interpretare pe bază de automatisme.

Acomodare la factorii procesului de comunicare în diferite situaţii reale de conversaţie.
Exprimarea ideilor, intenţiilor, folosind expresii elocvente.
Tendinţa de a scoate în evidenţă esenţialul şi de a formula frazele exact şi nuanţat conform normelor gramaticale.
Trezirea şi păstrarea atenţiei interlocutorului,
printr-o comunicare variată şi sugestivă.
Armonia dintre comunicare şi metacomunicare în procesul vorbirii.
Mod de exprimare variat şi nuanţat.
Atenţia cuvenită faţă de vorbitor.
Străduinţa de autocorectare.
Vorbire expresivă şi limpede atît din punctul de vedere al formării sunetelor, cît şi al formulării propoziţiilor, al stilului.
Timbru adecvat, conform intenţiei vorbitorului.
Atenţie la aplicarea adecvată a gesturilor în cursul comunicării (de pildă: contact din privire, mimică expresivă). Gesturi în concordanţă cu textul.
Memorizări.
Atenţie la schimbarea timbrului, la pauze, la intonaţie, la melodia frazei. Mod sugestiv de prezentare.
Cunoaşterea limbii folosite în ştiinţe şi arte (cinematografie, artă fotografică, teatru). Decodificarea mesajului artistic.
Demonstarea în activităţile în grup a spiritului de colaborare şi a unui comporta-ment de toleranţă.
Folosirea regulilor de folosire a limbii şi de etică într-o situaţie de conversaţie cu mai mulţi parteneri.
Dezvoltarea capacităţii de (auto)control al limbii materne. Deliberarea părerilor proprii.
Recunoaşterea comicului de situaţie, clarificarea neînţelegilor.

2. Deprinderi de citire, de înţelegere a textelor scrise

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Introducere în lumea sunetelor limbii române. Însuşirea treptată a sistemului convenţional de comunicaţie , conform aptitudinilor individuale ale elevilor (sunet, cuvînt, expresie, propoziţie). Cunoaşterea tehnicilor de bază pentru înţelegerea unui text. Aplicarea regulilor de silabisire, într-un text necunoscut.
Dezvoltarea continuă
a tehnicilor de citire prin lectură cu voce tare şi prin lectură fără rostirea literelor şi cuvintelor.
Exerciţii de lectură,
Dezvoltarea capacităţilor de lectură.
Exprimarea liniei melodice specifice frazelor în cadrul lecturii cu voce tare.
Lectură într-un ritm personal şi echilibrat.
Îmbogăţirea vocabularului activ pe baza lecturilor.
De pildă: interpretarea poveştilor, caracterizarea scurtă a personajelor poveştilor, sinonime, antonime.
Cunoaşterea procedeelor de bază ale redactării de texte.

Recunoaşterea sensului concret şi figurat al cuvintelor în texte.
Lectură interpretativă
(cu voce tare şi fără rostirea cuvintelor) a unor texte diferite cu folosirea corectă a accentelor şi a liniei melodice a frazei.
Formarea unui ritm de lectură adecvat.
Dezvoltarea capaictăţii de autocontrol.
Lectura textelor literare – individuală sau în comun – în şcoală, în biblioteci sau acasă.
Dezvoltarea necesităţii de lectură individuală:
lecturi obligatorii,
jurnal de lectură.
Îmbogăţirea vocabularului activ şi pasiv prin cunoaşterea textelor de tipuri diferite (texte informative, argumentative, expresive).
Formarea opiniilor personale privind conţinutul textului.
Prelucrarea textelor corespunzătoare vîrstei (sinteză, expunere, explicaţie).
Recunoaşterea coeziunii, a relaţiei cauză-efect dintr-un text.

Aplicarea tehnicii de înţelegere a unui text.
Dezvoltarea aptitudinilor de înţelegere a sensului metaforic dintr-un text prin exerciţii.
Lectură interpretativă a diferitelor tipuri de texte cu aplicarea corectă a mijloacalor fonetice caractersitice textului.
Rezumarea orală a conţintului lecturii, formularea întrebărilor.
Folosirea adecvată a Micii enciclopedii, a enciclopediilor generale.
Îmbogăţirea vocabularului prin actvitate individuală şi în comun cu ajutorul exerciţiilor.
Prelucrarea în comun a lecturilor.
Interpretarea lecturilor (argumente pro sau contra).
Exersarea înţelegerii sensurilor multiple (sensul concret şi figurat al cuvintelor).
Interpretarea analitică a textelor.
Citirea interpretativă a textelor literare, de popularizare a cunoştinţelor, a publicisticii, scoţînd în evidenţă conţinutul lor.
Exersarea procedeelor de bază în analiza textelor, aplicarea lor în mod individual.

Perfecţionarea continuă a tehnicii de înţelegere a unui text.
Analiză de text în urma înţelegerii complexe a acestuia, folosind lectura expresivă cu intonaţie corectă.
Înţelegerea esenţialului dintr-un text literar.
Îmbogăţirea continuă a vocabularului activ cu cuvinte, expresii şi termeni tehnici din textele ştiinţifice şi din alte domenii de artă.
Însuşirea termenilor tehnici în vocabular.
Înţelegerea corelaţiei elementelor logice, semantice şi de formă într-un text.
Revelarea sensurilor în texte de tip şi gen diferit.
Definiţia genurilor literare.
Recunoaşterea curentelor de stil în opere de gen diferit.

3. Deprinderi de compunere, de scris lizibil, ortografie

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Însuşirea scrierii literelor în româneşte.
Legarea logică în frază a cîtorva propoziţii, formarea unui text coerent.
Cunoştinţe de bază privind redactarea (părţile principale ale unei compuneri).
Exerciţii în vederea alcătuirii unor texte scurte.
Compararea unor proverbe şi zicători româneşti şi maghiare.

Scrierea ordonată şi lizibilă a literelor.
Formarea treptată a stilului individual.
Scriere corectă şi lizibilă după dictare.
Formularea în scris a unor evenimente trăite, în texte de tipuri şi genuri diferite (descriere, naraţiune, caracterizare).
Însuşirea metodei de adunare şi de sistematizare a materialului.
Întocmirea unui plan de redactare.
Traducere din română în maghiară (cu ajutorul dicţionarului).

Scrisul estetic ca mod de exprimare individuală.
Aplicarea conştientă a normelor de corectitudine a limbii.
Îmbogăţirea treptată a aptitudinilor de redactare.
Aplicarea la nivel de deprindere a regulilor redactării în lucrări de tip diferit (autobiografie, scrisori particulare şi oficiale).
Adunarea materialului pentru referate, proiecte, sistematizarea şi redactarea lor cu ajutorul profesorului.
Traducere din maghiară în română, folosind cu pricepere şi repede dicţionarul.

Scris individualizat, eficient, conform normelor limbii române.
Folosirea unui vocabular nuanţat, scris estetic.
Compuneri limpezi şi creative, prin respectarea proprietăţilor logice, de sens şi de formă (în texte de cel mai variat tip).
Aplicarea conştientă, şi la nivel de deprindere, a cunoştinţelor gramaticale, stilistice şi ortografice în compunerile mai voluminoase (disertaţie, concurs, eseu).
Traducere, folosind dicţionarul etimologic şi dicţionarul bilingv.


4. Cunoştinţe despre limba maternă (limba minorităţii )

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Diferenţe dintre alfabetul maghiar şi român.
Grupuri de vocale şi consoane specifice: ea, ia, oa, ua, ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi, şi pronunţarea consoanei x.
Silabisirea corectă şi derivarea cuvintelor.
Aplicarea corectă a regulilor de silabisire într-un text necunoscut.
Felurile de cuvinte (verbul, substantivul, adjectivul pronumele, numeralul).
Părţile propoziţiei.
Acordul predicatului cu subiectul.
Singularul şi pluralul.
Timpul prezent. (Recunoaşterea celorlalte timpuri.)
Semantica. Cunoştinţe de bază.
Îmbogăţirea vocabularului (sinonime, antonime).
Mulţimea de propoziţii. Compunerea unor texte scurte cu conţinut potrivit vîrstei.

Recunoaşterea raportului dintre structura şi semantica unităţilor de limbă (sunete, elemente ale cuvintelor).
Folosirea corectă, în cursul vorbirii, a felurilor de cuvinte (învăţate).
Sintaxa.
Folosirea potrivită a propoziţiilor de diferite feluri în diversele situaţii de comunicare.
Recunoaşterea şi folosirea adecvată a semanticii: a sinonimelor, antonimelor, omonimelor.
Deprinderi de folosire a manualelor ajutătoare şi a dicţionarelor explicative.
Compuneri folosind cuvinte potrivite temei (relaţia dintre conţinut şi formă).
Compararea unor texte vechi şi moderne, recunoaşterea schimbărilor intervenite în limbă.

Cunoştinţe de bază despre caracterul limbii române.
Aplicarea cunoştinţelor gramaticale, stilistice şi ortografice învăţate.
Aplicarea potrivită a diferitelor feluri de cuvinte.
Aplicarea corectă a timpurilor verbului şi a verbelor neregulate.
Recunoaşterea propoziţiilor coordonate şi subordonate.
Îmbogăţirea treptată a cunoştinţelor semantice.
Exerciţii creative cu diverse fenomene gramaticale.
Schimbarea sensului cuvintelor în funcţie de tipul de texte.
Aplicarea unui stil variat în compuneri.
Compararea limbilor română şi maghiară, identificarea specificului lor.
Recunoaşterea diferenţelor.

Aplicarea corectă a cunoştinţelor de gramatică descriptivă, cu privire la fonetică, la felurile de cuvinte, la sintaxă, la sens şi la semantică
Cunoaşterea şi aplicarea corectă, a regulilor limbii române atît oral cît şi în scris.
Recunoaşterea semnificaţieişi corelaţiei semnificaţiilor care decurg din elementele de limbă şi din alte elemente întîlnite într-un text.
Tendinţe de folosire corectă a unui vocabular bogat şi nuanţat.
Realizarea coeziunii textului în compunere (identificarea legăturilor între loc şi timp, cauză şi efect).
Stabilitate şi schimbări în limbă (descoperirea relaţiei cauză-efect).

5. Cunoştinţe despre literatură

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Cititul ca sursă de trăiri intelectuale şi emoţionale.
Trezirea interesului faţă de literatură, inclusiv faţă de literatura română.
Mesajul intelectual- afectiv al operelor lirice.
Cunoaşterea unor poezii, zicători cu ritm variat.
Cunoştinţe de bază despre limbajul poetic (recunoaşterea unor figuri de stil simple).
Citirea unor opere epice scurte (jocuri populare, poveşti, povestiri) pentru a ilustra plăcerea cititului.
Prezentarea pe scenă a unor fragmente din poveşti.
Exerciţii de înţelegere a textelor.

Adîncirea interesului faţă de literatura română. Cunoaşterea treptată a spiritualităţii poporului român.
Tratarea unor opere lirice din literatura română clasică şi modernă, precum şi a unor poezii ale autorilor români din Ungaria.
Aprofundarea afinităţilor emotive.
Înţelegerea rolului figurilor de stil (metafora, comparaţia, personificarea etc.).
Citirea în comun a unor opere epice, interpretarea şi dramatizarea lor.
Prezentarea pe scenă a nuvelelor dramatizate.
Diferenţierea genurilor literare.
Prelucrarea (analiza) colectivă a lecturilor în cadrul lecţiilor.

Citirea operelor, analiza şi interpretarea lor, descoperirea conţinuturilor ascunse.
Descoperirea sensului complementar ascuns
al poeziilor. Înţelegerea rolului ritmului şi muzicalităţii versurilor.
Descoperirea efectului de semnificaţie şi emoţional al figurilor de stil.
Analiza şi interpretarea individuală a unor opere narative.
Participare la un spectacol, discuţie asupra celor văzute (argumente pro şi contra).
Teme frecvente în operele literare create în diferite epoci: locul natal, dragostea, tinereţea.
Recunoaşterea elementelor caracteristice ale curentelor de stil.

Constatarea că literatura este o sursă nesecată a cunoştinţelor, a sentimentelor, a moralei, a esteticii, a filozofiei şi a autocunoaşterii.
Analiza complexă a poeziilor de gen diferit.
Specificul versificaţiei româneşti.
Caracterizarea limbajului poetic.
Unităţile formale de compoziţie ale unei opere.
Analiza complexă a unor opere literare române de gen şi dimensiuni diferite.
Prezentarea genurilor şi speciilor literare mai importante, caracterizînd dezvoltarea lor.
Explicaţii posibile şi variate, privind unele teme, situaţii şi motive.
Privire asupra altor arte.
Recunoaşterea interacţiunii culturii româneşti şi maghiare.
Teme, motive în literatura română, maghiară, europeană şi universală.


1.2. Limba şi literatura română
(pentru şcolile în care limba română se predă ca obiect de studiu)

Formă tradiţională de predare

Competenţe
1. Deprinderi de înţelegere a mesajului oral

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul înţelege cuvintele şi expresiile care se referă la mediul în care trăieşte, la familia şi la şcoala sa.

Elevul înţelege cuvintele, expresiile legate de temele lecturilor citite, precum şi întrebările şi comenzile simple. Este capabil să dea răspunsuri scurte. Ştie să formuleze propoziţii simple despre: locuinţă, familie, comunicaţie, şcoală, activităţi zilnice, comunitatea socială din care face parte, viaţa tineretului de naţionalitate, evenimente din viaţa sa.

Elevul înţelege limba cotidiană, informaţiile mai importante cuprinse în texte standarde.
Înţelege cuvintele şi expresiile legate mai cu seamă de: familie, şcoală, activităţi zilnice, timpul liber, sportul, cultura, mass-media, ocrotirea sănătăţii.
Înţelege veştile, reportajele transmise de studiourile de radio şi televiziune pentru ascultătorii şi spectatorii de naţionalitate.
Înţelege relaţia dintre intonaţie şi intenţia vorbitorului într-o comunicare cu ritm lent şi pronunţie corectă.
Interpretează corect conţinutul unor texte înregistrate pe CD sau pe bandă de magnetofon.

Elevul înţelege texte ca: ocrotirea mediului înconjurător, globalizarea, Uniunea Europeană, colaborarea între cultura internaţională şi naţională, drepturile omului, problemele tineretului, prietenia, dragostea, viitorul naţionalităţii române, rolul limbii române în recunoaşterea valorilor culturale specifice, operele literare moderne, starea sănătăţii, pasiunile dăunătoare, învăţămîntul, activităţile zilnice şi distracţiile (în trecut şi în prezent).
Este capabil să înţeleagă şi să redea pe scurt conţinutul unor texte cu subiect abstract, al unor argumente mai complicate, formulîndu-şi părerea personală.
Înţelege prelegerile şi conversaţiile ştiinţifice şi artistice, rezumînd independent conţinutul acestora.
E capabil să înţeleagă conţinutul unor programe literare, al spectacolelor şi filmelor. Interpretează corect texte audiate
(înregistrări pe CD şi benzi de magnetofon).

2. Deprinderi de exprimare orală

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul ştie să formuleze întrebări simple, precum şi răspunsuri la acestea.
În expunerile sale simple foloseşte un accent şi o intonaţie adecvată.
Cunoaşte expresii simple legate de familie, mediul înconjurător şi comunitatea în care trăieşte.

Elevul e capabil să converseze, să pună întrebări, să dea răspunsuri, să descrie mediul înconjurător.
Ştie să salute, să se prezinte, să formuleze dorinţe şi cereri, să dea informaţii şi să înţeleagă informaţiile primite.
E capabil să poarte un dialog scurt, povestind cu cuvinte simple cîte un eveniment din viaţa sa.

Elevul se descurcă în diferite situaţii de conversaţie, conversează nestingherit, poartă discuţii, argumentează logic, mai ales în situaţii reale ale vieţii de toate zilele.
E capabil să vorbească în propoziţii simple despre experienţele, ţelurile sale, despre locul natal, naţionalitatea sa, despre viaţa sa privată, despre sfera lui de interese.
Se informează, dă informaţii, pune întrebări, răspunde la întrebări, îşi formulează dorinţele, foloseşte formule de politeţe.
Se străduieşte să formuleze, în mod conştient, propoziţii simple, corecte, vorbind limpede şi coerent.
E capabil să vorbească cu accent potrivit, pronunţie clară, să-şi formuleze părerea proprie, să povestească o scurtă întîmplare.

Elevul poartă conversaţii şi discută cu parteneri care posedă limba română la perfecţie.
E capabil să-şi argumenteze punctul de vedere, să-l explice, să-l apere.
Rezumă în mod independent esenţialul textelor literare şide altă natură.
Ştie să compună o dare de seamă, expunînd-o logic şi într-un limbaj exigent.
E capabil să ceară interviuri în româneşte personalităţilor din viaţa publică.
Ştie să traducă din maghiară în română şi din română în maghiară teme cotidiene, asemenea unui translator.
Povesteşte evenimente şi lecturi cu accent corect, intonaţie adecvată, în propoziţii logice.

3 Deprinderi de citire

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul înţelege textele simple. E capabil să citească în ritm potrivit un text dat, scoţînd în evidenţă informaţiile mai simple.

Elevul foloseşte corect intonaţia şi accentul potrivit, într-un ritm normal. Înţelege propoziţiile simple, textul unor inscripţii şi reclame, cu un conţinut legat de temele cunoscute dinainte Din acestea, e capabil să alcătuiască scurte dialoguri.
Textele temelor cunoscute le interpretează corect.

Elevul se orientează cu uşurinţă printre publicaţiile în limba română. E capabil să citească corect şi texte neîntîlnite pînă acum. Înţelege esenţialul informaţiilor cuprinse în ele. E capabil să rezume conţinutul lor şi să-şi formeze părerea personală.
Înţelege operele autorilor români din Ungaria (poezii, poveşti, nuvele), precum şi articolele din presa românilor din Ungaria.
Citind cu glas tare, transmite intenţia autorului.

Elevul e capabil să citească şi să înţeleagă diferite opere literare moderne, scoţînd în relief mesajul acestora.
Înţelege operele autorilor români din Ungaria, fiind capabil să releve mesajul lor despre limbă, identitate, trecut şi prezent.
Urmăreşte cu atenţie presa românească, citeşte şi literatură de specialitate (se foloseşte şi de Internet).

Deprinderi de exprimare în scris

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul are un scris lizibil, ordonat. E capabil să scrie corect cuvintele cunoscute, să copieze fără greşeli texte.
Din expresiile cunoscute ştie să alcătuiască propoziţii, respectiv un text coerent.

Elevul e capabil să formuleze scurte felicitări, să ia notiţe, şi să scrie corect, din punct de vedere ortografic, cuvintele cunoscute.
Ştie să completeze simple formulare, mesaje scurte.
Scriind după dictare, efectuată în ritm lent, aplică regulile ortografice.

Avînd în vedere temele lecturilor şi conversaţiilor de pînă acum, elevul e capabil să-şi exprime în scris gîndurile, sentimentele, dorinţele, ambiţiile. Ştie să-şi argumenteze şi să-şi explice părerile. E capabil să compună, în mod individual, lucrări, scrisori, referate scurte, ţinînd seama de regulile de redactare.
Ştie să scrie lucrări scurte, logic redactate, despre lecturi, respectiv despre evenimente din viaţa de toate zilele.

Elevul e capabil să redacteze, cu multă atenţie, lucrări bine structurate. Scrie cu uşurinţă autobiografie, cereri, adeverinţe, chitanţe, respectiv eseuri.
Ştie să redacteze un text coerent în oricare temă, în care îşi argumentează gîndurile, ideile, exprimîndu-se într-un limbaj corect şi limpede.
Cunoaşte diversele tehnici de scris şi, folosindu-se de literatura de specialitate, e capabil să redacteze singur referate.
Cu ajutorul dicţionarului, e capabil să traducă texte de specialitate.


Formă lărgită de predare

1. Deprinderi de înţelegere a mesajului oral

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul înţelege textele despre mediul înconjurător (locul natal familie, naţionalitate) şi despre activităţile cotidiene.

Elevul e capabil să înţeleagă texte legate de: domiciliul şi împrejurimile sale, locuinţa, şcoala, relaţiile de prietenie, timpul liber, afaceri, cumpărăturile, bolile, comunicaţia, mass-media, cultura, cunoştinţele despre naţionalitate (sărbători în familie, tradiţii, mod de trai).
Recunoaşte sensul schimbat al cuvintelor în diverse texte.
Sesizează, în texte, diferenţa dintre principalele idei şi informaţiile mai puţin importante.

Elevul înţelege emisiunile de radio şi tv, precum şi filmele artistice cu conţinut mai complicat, care abordează teme de specialitate, într-un limbaj ales.
E capabil să converseze cu un cineva, care vorbeşte la perfecţie limba română, despre: societatea tradiţională şi cea modernă, dialog între generaţii, studii, învăţămînt, posibilităţi în viitor, informatica, o Europă fără frontiere, locul culturii româneşti în cultura europeană şi în cea universală.
Înţelege în întregime prelegerile mai lungi, argumentările mai complicate, textele de tip diferit. Interpretează adecvat cuvintele cu înţeles multiplu. Înţelege prelegerile de specialitate, participă cu plăcere la serate literare, premiere (jocuri populare dramatizate). Înţelege conţinutul filmelor artistice şi al celor de popularizare a cunoştinţelor.

Elevul e capabil să înţeleagă texte cu diferite subiecte.
Cunoaşte şi interpretează în mod individual opere de gen diferit din literatura română.
E capabil să înţeleagă texte de specialitate şi recenzii.
Înţelege filmele şi piesele de teatru.

2. Deprinderi de exprimare orală

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul e capabil să participe la un dialog mai simplu şi să schimbe informaţii. Ştie să formuleze întrebări şi răspunsuri.

Elevul e capabil să intre într-o conversaţie despre teme din viaţa de toate zilele, este în stare să primească şi să dea informaţii.
Foloseşte expresii adecvate situaţiei.
Pronunţă corect numele persoanelor şi localităţilor.

Elevul vorbeşte şi discută cursiv şi în mod firesc cu partenerul său, respectiv cu persoane care vorbesc la perfecţie limba română.
Îşi exprimă limpede argumentele pro şi contra.
Expunînd o dare de seamă sau povestind diverse întîmplări, se foloseşte de un vocabular variat, silindu-se să se exprime nuanţat.
E atent la topica corectă, la accent, şi la intonaţie.

Elevul iniţiază conversaţii cu un partener care posedă limba la perfecţie. Conversaţiile au ca temă: tendinţele de globalizare, Uniunea Europeană, ocrotirea naturii, interacţiunea dintre cultura naţională şi internaţională, drepturile omului, problemele tineretului, prietenia, dragostea, viitorul naţionalităţii române, rolul limbii române în descoperirea şi recunoaşterea valorilor culturale, operele literare moderne, ocrotirea sănătăţii, patimile dăunătoare, învăţămîntul, munca şi distracţia.
În cursul conversaţiilor, elevul foloseşte şi termeni tehnici.

3. Deprinderi de citire

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul e capabil să citească cursiv şi cu intonaţie adecvată texte scrise într-un limbaj simplu.

Elevul citeşte textele cunoscute cu accent şi intonaţie corectă.
E capabil să extragă elementele esenţiale şi din texte necunoscute de el pînă atunci, recunoscînd mesajul autorului.

Elevul e capabil să recunoască diferitele tipuri de texte, îşi aproprie conţinutul, informaţiile şi argumentele care se află în ele.
Înţelege mesajul textelor de specialitate şi sensul ascuns în operele literare.
E capabil să rezume conţinutul textelor de specialitate şi literare.

Elevul este în stare să citească texte complexe, interpretîndu-le în mod personal.
Înţelege esenţa fenomenelor în operele de diferite genuri.
Citeşte cu uşurinţă şi interes publicaţiile românilor din Ungaria fără să aibă greutăţi de înţelegere a limbajului.

4. Deprinderi de exprimare în scris

Anul 1–4

Anul 5–6

Anul 7–8

Anul 9–12

Elevul este capabil să copieze fără greşeli texte, să scrie corect cuvintele însuşite.
Propoziţiile simple le dezvoltă treptat, apoi le aranjează într-un text coerent.

Elevul este capabil să formuleze texte coerente, să descrie evenimente reale sau fictive. Scriind scrisori particulare sau oficiale, respectă normele de redactare.
Se străduieşte ca în lucrările sale să nu comită greşeli de ortografie.

Elevul ştie să asigure coeziunea textului în compunerile sale detaliate, , folosind un stil cursiv şi limpede. Formulîndu-şi părerea asupra unor teme de actualitate (cu argumentele şi contra-argumente), îşi foloseşte corect bagajul de cuvinte. Îşi relatează visele şi obiectivele exprimîndu-se nuanţat.
Ca cititor receptiv şi sensibil îşi relatează lecturile sau mesajul din operele autorilor români din Ungaria.
În cursul redactării aplică în mod conştient şi corect regulile gramaticale şi ortografice.

Elevul ştie să redacteze lucrări coerente, cu argumente logice în orice temă.
E capabil să facă analize de text, să scrie studii, referate eseuri etc. exigente din punct de vedere stilistic, gramatical şi ortografic
Studiază literatura modernă de specialitate, fiind capabil să şi traducă cu ajutorul dicţionarului.


Cultura şi civilizaţia românească
Pentru toate formele de predare

Competinţe
1. Procurarea cunoştinţelor, studiere

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Trezirea interesului faţă de obiectul cultură şi civilizaţie.
Activitate de orientare, privind localitatea în care trăiesc elevii, şi împrejurimile din imediata apropiere şi mai depărtate de localitatea lor.
Individul şi comunităţile mai mici şi mai mari: componenţa familiei, populaţiei locale, naţionalităţii şi grupului
(-rilor) etnic(e).
Recunoaşterea egalităţii oamenilor dintr-o localitate cu populaţie mixtă, care se deosebesc în privinţa limbii, a obiceiurilor, dar sînt egali cu toţii între ei.
Relaţii în familia (tradiţională). Denumirea gradelor de rudenie (în grai şi în limba literară).
Cunoştinţe despre viaţa comunităţilor săteşti. Casa de locuit şi împrejurimile ei. Ocupaţii, meserii, unelte vechi.
Denumirea animalelor domestice în limba maternă.
Însuşirea jocurilor şi cîntecelor populare pentru copii, caracteristice localităţii respective, prezentarea lor individuală sau în grup.
Dramatizarea obiceiurilor populare române (de pildă a celor legate de sărbătorile de iarnă) cu mişcări, dansuri, cîntece.
Memorizarea unor proverbe, zicători şi ghicitori româneşti.
Jocuri de dezvoltare a memoriei şi a puterii de concentrare.
Trezirea interesului faţă de poveştile populare româneşti.
Prezentarea poveştilor cu marionete, ca teatru de păpuşi.
Personalităţi istorice în oglinda legendelor.
Copilul şi joaca (confecţionarea dejucării) în trecut şi azi. Jocuri creative cu obiecte diverse.
Obţinerea cunoştinţelor prin trăiri şi activităţi efectuate cu plăcere.

Adîncirea afinităţii şi păstrarea interesului faţă de obiect, menţinerea exigenţei autocunoaşterii.
Cunoştinţe de bază privind geografia şi istoria Ungariei, a României, (şi a ţărilor vecine), precum şi a localităţilor locuite şi de români de-a lungul frontierei cu România.
Colectarea de date în legătură cu viaţa unei localităţi, folosind diferite mijloace purtătoare de informaţii.
Acumularea de cunoştinţe din discuţii personale, lecturi, filme şi fotografii vechi.
Ordonarea materialului în jurul unei teme, făcînd cercetări în bibliotecă, discotecă, muzeu. Folosirea adecvată a albumelor, atlasurilor, lexicoanelor.
Sistematizarea cunoştinţelor despre geografia, istoricul şi cultura (populară) a românilor din Ungaria.
Personalităţi, eroi legendari în oglinda creaţiilor populare.
Casa de locuit şi împrejurimile ei. Introducere în arhitectura populară.
Prezentarea schimbării modului de trai (meserii vechi şi noi).
Denumirea uneltelor de lucru vechi şi moderne (în grai şi în limba literară).
Dramatizarea şi prezentarea pe scenă atradiţiilor populare prin dansuri, cîntece şi mişcări adecvate.
Cunoaşterea cît mai aprofundată a mediului firesc al tradiţiilor şi obiceiurilor, prin lecturi şi prin vizitarea casei-muzeu.
Însuşirea unor noţiuni legate de medicina populară.

Cunoştinţe de bază despre geografia fizică a României.
Perioadele mai importante ale dezvoltării culturii şi civilizaţiei româneşti.
Locuri şi evenimente istorice de seamă.
Personalităţi istorice de seamă.
Din istoricul culturii românilor din Ungaria.
Surse: lecturi, filme, lexicoane istorice, expoziţii din muzee.
Cunoştinţe de bază privind istoricul aşezărilor locuite şi de români în Ungaria.
Rolul bisericii în păstrarea limbii şi a identităţii.
Cunoştinţe despre alte minorităţi naţionale şi etnice din Ungaria. Interacţiunea culturilor.
Însuşirea redactării unui proiect.
Culegerea tematică a cuvintelor din grai.
Muncă şi distracţii în trecut şi în prezent.
Portul popular în alte ţinuturi.
Arta culinară a bunicilor. Reţete vechi.
Obiceiul meselor de odinioară şi al celor de azi.
Interpretarea sensurilor multiple ale simbolurilor profane şi sacre legate de riturile de trecere dintr-un anotimp în altul.
Recunoaşterea genurilor poeziei populare.
Poezii populare despre obiceiurile legate de anumite ocazii .
Jocuri cu măşti.
Prezentarea pieselor şi dansurilor mai complexe.
Recunoaşterea instrumentelor muzicale populare, denumirea lor (în grai şi în limba literară).
Vizitarea expoziţiilor organizate la muzeul de etnografie şi la casa-muzeu.
Posibilităţi de exersare a drepturilor naţionalităţilor.
Structura vieţii sociale, culturale, politice şi religioase (instituţii de seamă).

Cunoştinţe din domeniul geografiei, istoriei, etnologiei şi filologiei.
Cunoştinţe despre geografia fizică a României şi despre simbolurile geografice.
Alegerea mijloacelor care ajută prelucrarea temelor (atlasuri, albume, lexicoane, filme, CD-uri, literatură de specialitate de răspîndire a cunoştinţelor). Selecţionarea materialelor găsite pe Internet, în biblioteci, în muzee.
Interpretarea informaţiilor în mod individual sau în grup.
Prelucrarea cunoştinţelor, folosind metoda redactării de proiect.
Activitate de orientare privind diferitele ţinuturi.
Atracţii turistice, monumente istorice.
Îmbinarea cunoştinţelor de geografie şi istorie.
Cunoştinţe esenţiale despre formarea poporului şi a limbii române, despre diferitele perioade istorice şi despre personalităţi de seamă.
Limbile (neo)latine – limba română.
Cunoştinţe despre perioadele însemnate ale culturii şi civilizaţiei româneşti, prezentarea valorilor ei în contextul culturii europene şi universale.
Cunoştinţe despre descoperirile de vază ale ştiinţei şi tehnicii româneşti.
Înţelegerea relaţiei cauză-efect de-a lungul convieţuirii poporului român şi maghiar.
Trecutul comun al celor două popoare în oglinda evenimentelor istorice.
Rolul confesiunilor şi al bisericilor în cultura românilor.
Cunoştinţe despre istoria românilor de la fixarea lor în Ungaria pînă în zilele noastre.
Introducere în istoria culturii.
Cunoştinţe detaliate despre etnografie şi valori folclorice, precum şi despre instituţiile culturale, arta şi viaţa religioasă a românimii (şi a românilor din Ungaria).
Privire generală asupra modului de trai (în trecut şi în prezent) al localităţilor cu populaţie mixtă.
Recunoaşterea interacţiunii tradiţiilor poporului român, german şi sîrb (datini, port etc.).
Caracterizarea comunităţilor endogame şi exogame.
Cunoştinţe despre descoperirile cele mai importante ale ştiinţei şi tehnicii romîneşti ale românilor.
Legături dintre ştiinţă şi diferitele ramuri ale artei (arhitectură, pictură, literatură, muzică).
Aspecte generale privind situaţia social-economică, compoziţia etnică, învăţămîntul şi turismul din România de astăzi.
Spicuiri în programele Internetului.
Cunoştinţe despre literatura, muzica şi dansurile naţionalităţilor din Ungaria.
Despre cultura românilor din diasporă.
Cunoştinţe despre drepturile cetăţeneşti ale minorităţilor.
Legi referitoare la minorităţi.

2. Gîndire critică

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Înţelegerea interacţiunii dintre păstrarea tradiţiilor şi crearea celor noi, salvarea valorilor şi crearea de noi valori.
Problematica toleranţei.
Drepturile şi obligaţiile copilului în trecut şi azi.
Descoperirea înţelepciunii populare în proverbe şi zicători.
Norme de conduită şi de etichetă în viaţa tinerilor de azi.
Caracterizarea eroilor din poveşti, sub aspectul acuzării şiapărării lor. Argumente în scopul susţinerii părerii personale.
Înţelegerea îmbinării elementelor fictive şi reale în poveşti.
Argumente pentru acceptarea divergenţelor.

Întrebări formulate individual în legătură cu temele abordate.
Recunoaşterea specificului comunităţii române, înţelegerea dezvoltării sale istorice.
Recunoaşterea obiectelor tradiţionale
în atlasul etnografic, în casele-muzeu, şi în muzee.
Poezia populară, poezia cultă (asemănări, deosebiri).
Oglindirea valorilor universale, naţionale şi locale în poveştile populare române.
Caracterizări cu spirit critic.

Întrebări formulate individual în legătură cu cunoştinţele de geografie şi de istorie.
Argumente pentru formularea de păreri despre evenimente şi personalităţi istorice.
Adunarea de argumente şi de contra-argumente la dezbaterea
unei teme actuale.
Înţelegerea diferenţei dintre modul de viaţă al comunităţilor izolate şi al celor deschise.
Recunoaşterea schimbărilor survenite în datini.
Recunoaşterea unor motive similare în poezia populară românească şi în cea a maghiarilor.
Eticheta dansului în trecut şi astăzi.
Recunoaşterea stilurilor în arhitectura localităţilor cu populaţie mixtă.
Rolul cunoştinţelor geografice, istorice etnografice şi de limbă în formarea conştiinţei.
Înţelegerea noţiunilor de bază: minoritate – majoritate, limbă naţională – limbă maternă.
Rolul organizaţiilor sociale, culturale şi confesionale în formarea identităţii conştiente.

Orientări în literatura de specialitate modernă (selecţionarea informaţiilor esenţiale).
Îmbinarea şi aplicarea simultană a cunoştinţelor din domeniile geografiei, istoriei, religiei, etnografiei, artei şi filologiei.
Cunoaşterea teoriilor cu privire la formarea poporului român şi a limbii române.
Prezentarea pe hartă a ţărilor şi regiunilor a căror populaţie, etnii, minorităţi vorbesc limbi neolatine.
Descoperirea relaţiei cauză-efect în decursul convieţuirii poporului român şi maghiar.
Interacţiunile diverselor arte în oglinda operelor.
Aplicarea cunoştinţelor interdisciplinare
Înţelegerea şi prezentarea relaţiilor dintre ştiinţe şi arte.
Păreri personale despre rolul şi caracterul unor personalităţi istorice.
Schimbări în tradiţiile şi datinile românilor din Ungaria.
Descoperirea cauzelor care au dus la schimbarea datinilor.
Prezentarea esenţialului în rolul confesiunilor şi religii.
Explicarea simbolurilor profane şi sacre (rituri de trecere, sărbători).
Locul culturii românilor din Ungaria în contextul cultural al naţiunii române şi maghiare.
Păreri personale despre trecutul şi prezentul românimii, idei despre viitorul ei.
Caracterizarea celor două graiuri ale dialectului crişean.
Rolul familiei, al şcolii, al organelor de mass-media în ocrotirea limbii şi în formarea identităţii.
Păreri personale despre bilingvism, despre cauzele pierderii prestigiului limbii minoritare; colectarea de argumente pro şi contra.
Înţelegerea corelaţiei dintre istoria culturilor.
Schiţarea,
interacţiunii culturale a minorităţilor conlocuitoare (români, germani, sîrbi) într-o formulare independentă.
Interpretarea adecvată a textelor de diferite tipuri, explicaţia sensurilor multiple.

3. Comunicare

Anii 1–4

Anii 5–6

Anii 7–8

Anii 9–12

Convorbire cu părinţii, cu bunicii despre vremurile de odinioară, despre viaţa strămoşilor.
Formularea limpede a părerilor (în scris şi oral) privind oricare ramură a cunoştinţelor.
Prezentarea orală a unor opere folclorice.
Poveşti dramatizate şi datini.
Dare de seamă orală privind activitatea de culegere individuală.
Exersarea dansurilor şi strigăturilor.
Lucrări în scris (compuneri) despre un erou sau o personalitate istorică.
Desene şi confecţionarea unor obiecte
de artă populară. Aplicarea tehnicii meşteşugăreşti.

Interviuri (pe baza unor puncte de vedere stabilite în prealabil) cu un interlocutor mai vîrstnic.
Dezbaterea, cu argumente obiective, a unor teme legate de cultura populară
Compuneri despre obiceiuri populare însemnate.
Dare de seamă orală despre munca de culegere, efectuată individual.
Dramatizarea unor obiceiuri, evenimente.
Pregătirea unor modele, machete desene.
Expoziţie din obiectele culese de elevi sau din lucrările lor (desene, jucării, fotografii).
Culegerea materialului necesar unui proiect, menit să fie elaborat de întreaga clasă.
Planificare, sistematizare, prelucrare cu ajutorul profesorului.

Convorbire despre condiţia de naţionalitate, despre relaţia dintre minoritate-majoritate, despre cauzele pierderii prestigiului limbii române.
Interviuri cu interlocutori mai vîrstnici, cu etnografi, cu folclorişti.
Pregătirea şi ilustrarea unui proiect (cu ajutorul profesorului).
Desene despre teme legate de folclor.
Expunerea orală (sau) în scris a corelaţiei dintre istorie, societate şi cultură.

Scurte prelegeri, expuneri în scopul de a provoca discuţii despre teme legate de diversele ramuri ale ştiinţei (geografie, istorie, etnologie, filologie).
Întocmirea unei bibliografii cu privire la temele amintite mai sus).
Întocmirea unui proiect, avînd ca subiect istoria culturii, tradiţiile şi obiceiurile populare a românimii din Ungaria.
Activitate individuală de culegere. Sistematizarea şi prelucrarea materialului.
Expuneri în scopul de a provoca discuţii despre cunoştinţele de drepturi cetăţeneşti, precum şi despre problema limbii şi a identităţii.
Analiza orală şi în scris a izvoarelor, a publicisticii, a scrierilor literare.
Interviuri cu etnografi, artişti, interlocutori vîrstnici.
Reportaje despre evenimentele culturale ale românimii.
Păreri personale despre emisiunile tv şi radio transmise pentru spectatorii şi ascultătorii de naţionalitate.
Obiceiuri populare ale românilor, privind dansul şi jocurile dramatice.
Rolul gazetei, radioului, echipei teatrale şi de dans a şcolii în vederea
salvării, respectiv creării valorilor.
Transmiterea valorilor prin expoziţii şi diferite programe culturale.


G)
RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS
G)

RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Ruszin nyelv és irodalom
(Hagyományos és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma.)

Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanár egyszerű szavainak megértése, azok helyes kiejtéssel való megismétlése. Bemutatkozás, köszönési formák megértése.
Szövegek megértése a következő témákban: otthon, iskola, település, közlekedés, ünnepek.

Egyszerű mondatok, tanár utasításainak megértése.
Feltett kérdések megértése, azok megválaszolása.
Szövegértés a következő témakörökben: lakóhely, iskola, család, otthon, berendezési tárgyak, egészség, nemzetiségi élet.

A tanuló számára ismert témákról szóló köznyelvi beszéd megértése. Pl. kisebbség kulturális élete, sport, család, média, országismeret, néphagyományok, híres személyek. A Magyar Rádió és Televízió ruszin nyelvű műsorai által közvetített legfontosabb események és a tanuló érdeklődési köréhez tartozó információk megértése.

A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése.
Részvétel a konferenciákon, kulturális programokon, irodalmi, képzőművészeti műsoro-
kon. Az előadások meg-
értése, véleményalkotás.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Egyszerű kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása.
Köszönés, köszöntés, bemutatkozás, kérés, udvarias megszólítás elemeinek ismerete és alkalmazása.
5 közmondás és mondóka, 3 vers megtanulása.

Információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása.
A tantervi tematikához kapcsolódó képek alapján kérdések megfogalmazása, azok megválaszolása.
Látott személyek, tárgyak, cselekvések megnevezése.
Részvétel a szerepjátékokban.
3 dal, 2 vers, 5 mondóka memorizálása.

Részvétel az ismerős, mindennapi témáról szóló beszélgetésekben, vitákban felkészülés nélkül. Élménybeszámolás egyszerű, összefüggő mondatok alkalmazásával.
Egy-egy tanult témához tartozó kérdésről véleménynyilvánítás, önálló fogalmazás.

Párbeszéd és vélemény kifejtése a következő témakörökkel kapcsolatban ruszin nemzetiség élete, hagyományok, híres személyek, média, kultúra.
Kiselőadás készítése, annak bemutatása tanórán.
A híres ruszinok műveinek megismerése, értékeinek felismerése.
Interjúkészítés a magyar-
országi ruszin festő- művészekkel, írókkal, egyházi személyekkel.
Szereplés (daléneklés, vers- mondás, előadás) a ruszin kisebbség nemzetiségi rendezvényein.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Hangos olvasás, jó kiejtéssel és hangsúlyozással.
A tanult szavak felismerése.
Egyszerű mondatok (reklám, feliratok) megértése. A megértés visszajelzése szóban, vagy cselekvéssel.

A következő témakörök szövegeinek feldolgozása: lakás, lakóhely, országismeret, közlekedés, ruszin nemzetiségi lét, hagyományok, kultúra.
A szövegek értelmezése.

Ismert hétköznapi témákkal kapcsolatos nyelvileg összetettebb szövegek lényegének, illetve benne lévő információk megértése.
Ruszin irodalmi alkotások (vers, elbeszélés) olvasása, azok értelmezése, saját vélemény indoklása.

A 19. századi ruszin irodalmi alkotások olvasása.
Az írók szerepének felismerése a ruszinok nemzeti identitástudatának felébresztésében.
Rövid irodalmi művek elemzése.
A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Rövid mondatok diktálás utáni leírása.
Család, lakóhely leírása pár mondatban.

Olvasott történetek, mesék leírása néhány mondatban.
A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése a tanult helyesírási szabályok betartásával.
Levelek, üzenetek írása.

Az olvasott irodalmi alkotások lényegének összefoglalása írásban.
Élménybeszámoló készítése írásban egy-egy ruszin irodalmi vagy kulturális műsorról.
Rövid cikkek fordítása.

Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával.
Összefoglaló szövegek, önéletrajz, jegyzetek, hivatalos levelek írása, megfelelő formában.
Idegen szövegek fordítása.


Bővített nyelvoktató forma

1. Beszédértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Olyan mondatok és gyakran használt kifejezések megértése, amelyek kapcsolódnak a ruszin közösségi élethez, kultúrájához, szokásaihoz.

A következő témakörök szövegeinek megértése:
otthon, iskola, országismeret, ruszin nemzetiség élete, ünneplési szokások, népviselet.

A hosszabb ismert témával kapcsolatos szövegek megértése.
Pl.: híres ruszinok életéről, vallási, nemzetiségi ünnepekről szóló előadások gondolatmenetének követése, beszélgetés kezdeményezése az autentikus kisebbségi, vagy anyanemzetből származó partnerrel.
Az aktuális eseményekről szóló rádió- és televízió hírműsorainak megértése.

A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése.

2. Beszédkészség

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Információcsere a lakóhelyről, családról, otthonról, iskoláról, ünneplési szokásokról, népviseletről.

Részvétel a hétköznapi témával kapcsolatos beszélgetésben, véleményalkotás.
Beszámoló a településen zajló eseményekről.

Folyékony beszélgetés mindennapi témákról iskolatársakkal. Vitákban saját véleményének részletes kifejtése, indoklása.
Történetek elmesélése, közösség bemutatása.
3-4 vers megtanulása.

Vélemény megfogalmazása bármely tanult témáról, megfelelő szókincs használattal.
Kiselőadás készítése a fiatalokat érintő témáról.
A híres ruszinok műveinek tanulmányozása, értékeinek felismerése, önálló megfogalmazása.
Szerepvállalás a ruszin nemzetiségi ünnepeken.

3. Olvasásértés

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

A tanult szavak, mondatok folyamatos olvasása, azok értése.

A tanultak köréből bármely típusú szöveg felolvasása (megfelelő hangsúllyal), értése. Rövid irodalmi alkotások, mesék lényegének megértése.

Az írott sajtó szövegeinek olvasása és megértése. A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése, a lényeges információk kiemelése.

A XX. századi ruszin irodalmi alkotások olvasása, különösképpen amelyek a hazáról, a sorsdöntő változásokról

A ruszin nyelvű újságcikkek, legújabb kiadványok olvasása.
Információk szerzése a kisebbség
mai helyzetéről, nemzeti ünnepeiről és tudományos konferenciáiról.

4. Írás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Az írott és nyomtatott szavak, rövid mondatok helyes másolása
és tollbamondás után helyes leírása.
Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása
(párbeszéd, üzenet, üdvözlő lap bemutatkozás).

A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése. A tanult nyelvhelyességi szabályok betartása.
Levélírás, rövid történetek leírása.
Egyszerű nyomtatvány kitöltése.

Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megfogalmazása írásban a következő témakörökkel kapcsolatban: család, oktatás, kultúra, kisebbségi és emberi jogok rendszere, hírközlés, ruszinok története, ruszin települések.
Egyszerű szövegek fordítása a tanultak alapján.

Olvasott szövegek megfogalmazása. Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával.
Hivatalos levelek, feljegyzések
írása.
Cikkek fordítása.
Az olvasott irodalmi alkotások lényegének összefoglalása írásban.

Referátum készítése egy-egy irodalmi vagy kulturális műsorról, nyelvhelyességi szabályok betartásával.
Önéletrajz írása.


2. Ruszin népismeret
(Minden oktatási forma számára)

Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Ismeretszerzés a Magyarországon élő ruszin kisebbség korábbi életéről idős emberek elbeszélése alapján. A tanuló ismerje fel a ruszin építkezések formáit (pl. tornácos házak, fatemplomok), a ruszin emberek népviseletét (pl. vászon ing nizinával hímezve, szoknya (plahta), hímzett kötény, hímzett mellény. Ismerjék meg a ruszin hagyományokat. A ruszin nyelv kifejezéseinek megfigyelése otthon és az iskolában. Népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok gyűjtése. Ruszin falvakban közismert közmondások, legendák. Ősi ruszin ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése.
Néhány rövid ruszin mese megismerése. Ruszin meséken keresztül az elő-
dök kultúrájának megisme-
réséhez való kedv feléb-
resztése. A hagyomá-
nyokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása.

Ismerjék meg a tanulók a ruszinok történelmét.
Ismeretek szerzése a szláv népek múltja, vándorlásuk útvonala, a vándorlók életkörülményei. Kitekintés a Szlovákiában, Kanadában, Lengyelországban, Ukrajnában élő ruszinok földrajzi elhelyezkedésére. A ruszinok népszokásai. A szövés-fonás mintáinak megfigyelése. A helyi hagyományos mesterségek gyűjtése. Kántálás (karácsony), pászka szentelés (húsvét) népszokásai régen és ma. Népdalok, néptáncok, versek elemző összehasonlítása. A szülőfalu régi utca- és dűlőneveinek gyűjtése.
.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, író-olvasó találkozókból, tárgyak, épületek (tájházak, fatemplomok), híres ruszin festőművészek képeinek, közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből (MR és MTV ruszin nemzetiségi adásaiból).
A legfontosabb ruszin írók, költők műveinek megismerése. A kárpátaljai ruszin régiók irodalmának megismerése.
Információk gyűjtése a Duchnovics A. a ruszin himnusz és a szózat szerzőjenek munkásságáról, Hodinka A. akadémikus műveiről.
Információk gyűjtése a magyarországi ruszinok lakóhelyeiről, életmódjukról, ünneplési és vallási szokásokról. A gyűjtött adatok felhasználása bemutatók végrehajtásánál.

Tájékozódás a ruszin művészetben, történelemben és irodalomban. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése.
A témával kapcsolatos írások,
filmek megtekintése, könyvek olvasása.
Művek elemzése.
Kiselőadás tartása magyarországi ruszinok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával. Betekintés a történelmi múltba.
A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A ruszinok történelmi szerepének felismerése.
Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és az Európában.
Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása.
Információk szerzése a
kisebbségi önkormányzatok szerepéről. A magyarországi ruszinok aktivizálódásának bekapcsolódásáról a demokratizálódási folyamatba.
Ismeretszerzés a ruszinok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Ruszin Önkormányzat 1999-es megalakulásáról.

2. Kritikai gondolkodás

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Kérdések önálló megfogalmazása a ruszin népszokásokkal kapcsolatban.
A magyar és a ruszin szokások összehasonlítása, különbségek felismerése.
A ruszin települések nyelvjárásai és azok összehasonlítása.
Mindennapi élethelyzetek dramatizált eljátszása.
A ruszin hagyományok megismerése játékos formában és
hagyományápolás fontosságának felismerése.

Kérdések önálló megfogalmazása a szláv népek vándorlásával és a hazai ruszinok letelepedésével kapcsolatban. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a ruszin kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében.
A magyarországi ruszinok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése és a ruszinság szempontjából sorsdöntő változások megfogalmazása.

A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális ünnepségeken, konferenciákon, kulturális eseményeken.
Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
A kisebbség történelmének, társadalom földrajzának ismerete. A kárpáti ruszinok a magyar fejedelem szabadságharcához való csatlakozásának bemutatása. Véleménynyilvánítás a nemzetiségek együttéléséről az I. és II. világháború idején. Hogyan segítették egymást a magyarok és a ruszinok.
A két nép történelmi és kulturális kölcsönhatásainak felismerése.

Kérdések és vélemény megfogalmazása a ruszin sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak, tevékenységének és eszméinek elemzése. Állásfoglalás a különböző, a ruszin kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről.
Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából.
Ruszin társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése.
Önálló vélemény megfogalmazása a ruszin kisebbséget érintő, a jövőjét meghatározó kisebbségpolitikáról. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása.
Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. A magyarországi és más országokban élő ruszinok kapcsolatrendszerének megismerése, lehetőségeinek felismerése, a fiatalokat érintő kérdések megfogalmazása.

3. Kommunikáció

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–12. évfolyam

Magyarországon lévő ruszin települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. A településen gyűjtött közmondások, dalok, mondókák, versek játékok tanulása.
Anyaggyűjtés a kárpátaljai, szerb,
szlovák, ruszin települések múltjáról és jelenéről. A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen.
Hagyományok felelevenítése. Tojásfestés régi hagyományok szerint. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek. Rajz készítése húsvéti ünnepről.
Egyes mesék dramatizálása. Húsvéti és karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó mondókák tanulása.

Beszélgetés a ruszinok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a ruszin nép gasztronómiai szokásokról. A ruszin konyha berendezéseinek, régi konyha eszközeinek, azok használatának bemutatása.
Rajz készítése a régi konyhai eszközökről.
Ételreceptek gyűjtése. A ruszin és magyar ételek összehasonlítása.
A ruszin tánc alapelemeinek megismerése. A páros tánc és körtánc közötti különbségek felismerése. A ruszin népviselet ruhadarabjainak felsorolása.
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.
Fogalmazás írása a korábbi és mai ruszin öltözködésről.
Betlehemes játékok eljátszása.

A ruszin irodalom szerepe és helye a világban. A legfontosabb ruszin írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.
Fogalmazás írása a Magyarországon élő görög katolikus vallású ruszinok életéről. A nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmának ismerete.
Beszámoló az önálló gyűjtő munkáról a tanórán.
Színjátékok előadása az iskolai rendezvényeken.

A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása.
Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről.
Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása.
Beszámolók készítése a néprajzi kutató munka eredményeiről. Kiselőadás tartása a ruszin kulturális életről a ruszin nyelvű sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján.
Önállóan gyűjtött anyagból
projektbemutató vagy kiállítás megrendezése.



Русинськый національний язык и література
Завданя пудвищеня якости

Обыкновена форма штудійованя
1. Розуміня бисіди

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Порозуміня простых слов учителя. Повтореня сих слов из правильним произношеніем.
Порозуміня форм представленія себе и привітствованія.
Порозуміня текста слідувучих тем: домувство, школа, поселеня, транспорт, сята.

Порозуміня простых предложений, інструкцій учителя. Отвіт на вопросы.
Розуміня тексту слідувучих тем:
бывалище, школа, родина, домувство, домушня обстановка, здоровля, жизнь національної меншини.

Порозуміня розговорного языка, тых тем, котрі знакомі ученикам. Приміром: культурна жизнь меншини, спорт, родина, преса, наша держава, народні традиції, извісні люди.
Порозуміня інформацій русинськых передач Мадярського Радіо і Телевіденія про майважніші событія і темы, котрі інтересувуть ученикув.

Порозуміня тексту тых тем, котрі зязані из діятельностю меншинового самоуправленія, правами, законами, актуальним політичним положенієм меншин, про положеніє молодежи, віросповіданя, Європейську Унію. Принятіє участія на конференціях, літературних пограмах и вечорах вытварного искусства. Порозуміня выступленій, высказываніє мненія.

2. Здатнусть до бисіди

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Формульованя простих вопросув, желанія, прошенія.
Най ученики знавуть поклонитися, поздравляти, представити себе, культурно ся звертати до людей.
Вивченя 5-х приказок,
3-x віршів.

Най ученики знавуть ся пользовати разними словесними оборотами при постановці вопросув и давані інформації.
Постановка вопросу до картин,на котрых є изображениє вещей, событій, што капчувуться до програмної тематики.
Отвіт на поставлені вопросы.
Най ученик годен назвати тоті личности, вещі, действія, котрі вун видить.
Вивченя 3-х пісень, 2-х віршів.

Бисіда у каждоденуй знамуй темі, спорах без пудготовки.
Реферат про любу вивчену тему,
из хоснованям простых взаимозязаних предложений.
Най ученик буде годен формульовати своє мненіє про вивчені темы.

Най ученик буде годен принимати участіє у діалогові и формульованю свого мненія у вопросах, што капчувуться до слідувучих тем:
жизнь русинської общини, традиції, извісні люди, преса, культура.
Пудготовка реферату и читаня його на уроці.
Познаня произведеній великих русинув (будителюв). Порозуміня їх ціности.
Пудготовка інтервью из русинськыми художниками, писателями и служителями церкви Мадярщини.
Выступленіє на національних сяткованях русинської меншини.

3. Розуміня прочитаного

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Голосноє читаня из правильним вуговором и наголосом.
Впознаня вивчених слов.
Порозуміня простых предложений (реклами, надписи).
Ученик має виразити словами вадь дійствіями то, што порозумів.

Штудійованя текстув слідувучих тем: домувство, бывалище, познаня державы, транспорт, русинська національна жизнь, традиції, культура, порозуміня смысла слов.

Порозуміня сущности и інформації складніших текстув про бытові темы. Читаня русинськых літературних произве-
деній (вірші, повісті), порозуміня сути, мотивуваня свого мненія.

Читаня русинськых літературних произведеній
XIX-го столітїя, преси.
Упознаня ролі русинськых будителюв через їх произведенія.
Характеристика коротких произведеній.
Читаня и истолкованя газетних статей, котрі займавутся нишніми проблемами русинув.

4. Писаня

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Писаня куртых предложений
пуд диктант.
Описаніє родини, бывалища у двох-трьох предложениях.

Описаніє в дакульких предложеніях прочитаних казок, исторій. Голосноє читаня текстув и писаня куртых заміток из использованям правил правописаня.

Написаніє резюме про прочитані літературні произведенія.
Написаніє реферата про русинські літературні вадь культурні програми.
Переклад куртых текстув.

Пудготовка доклада у писемнуй формі из хоснованям газетних статей и літературних жерел.
Написаніє резюме, автобіографиі, заміток, офіціальних писем у соотвітствующуй формі.
Переклад текстув.


Розширена форма штудійованя
1. Розуміня бисіди

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Порозуміня тих предложений і выражений, котрі часто хоснувуть и котрі капчувуться до жизні русинської общини, її культуры, обычаів.

Порозуміня текстув слідувучих тем: домувство, школа, знаня державы, жизнь русинськоі общини, сяткованя, народне убраня.

Порозуміня булших по розміру текстув , што зязані из знакомими темами.
Порозуміня смыслу докладув про жизнь извісних русинув, релігіозні, національні сяткованя.
Зачинаня бисіди из партнерами, котрі добре говорять по русинськы.
Порозуміня русинськых передач по радіо и телевиденію про актуальні событія.

Порозуміня текстув слідувучих тем: діятельность русинського
меншинoвoго самоуправленія, права меншин, актуальноє політичеськоє положеніє, закон про меншини, положеніє молодежи, віросповіданіє, Європейська Унія.
Участіє на конференціях, культурних и літературних програмах и вечурах вытварного искусства.
Най ученики розумівуть текст докладув и будуть гонні сформульовати своє мненіє.

2. Здатнусть до бисіди

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Обмін інформацієй ученикув про родину, домувство, школу, сяткованя, народне убраня.

Участіє у бисіді на кождодену тему., формульованя свого мненія.
Реферат про событія на русинськых бывалищах.

Свободна бисіда на каждодену тему из однокласниками.
Най ученики будуть годні подробно высказати своє мненіє и мотивацію свого мненія.
Розповіданя исторій, реферат про русинську общину, до котрої односятся ученики.
Вyвченя 2-x ,3-х віршів.

Формульованя свого мненія про штудійовані теми, использованіє соответственого запасу слов Пудготовка доклада про вопроси, што інтересувуть модлодеж.
Изглядованя произведеній русинськых будителюв, упознаня їх ціности, самостоятельноє формульованя свого мненія.
Виступи на сяткованях русинської меншини.

3. Розуміня прочитаного

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Свободноє читаня вывчених слов, предложений. Розуміня їх.

Читаня из штудійованих тем хоть якого тексту (из соответствующов интонаційов), розуміня прочитаного.
Порозуміня сушности коротких літературних произведеній, казок.

Читаня и порозуміня текста газет и журналув.
Читаня статей, зязаних из проблемами нишности, подкресленя майважніших інформацій.

Читаня русинськых літературних произведеній XX-го столíтія про отцюзнину, рокові измененія y судьбі русинув. Читаня нишніх публікаціїй í преси.
Інформованусть про положеня меншини, національні сяткованя, научні конференції.

4. Писаня

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Правильноє переписуваня печатних и писаних слов, коротких предложений.
Правильноє писаня пуд диктант.
Из помощов мінти написаня тексту из дакульких предложений. Приміром, діалог, записка, поздоровленя, представленя себе.

Написаніє короткої замітки на основі прочитаного текста.
Притримуваня правил писаня.
Писаня писем, коротких історій.
Уповненя простих анкет.

Най ученик годен буде написати простими, куртими предложениями сочинениє на слідуючі теми
родина, штудії, култура, меншинова и юридична система прав людей, средства інформації, исторія русинув, русинські поселенія.
Переклад нескладних текстув.

Описаніє прочитаних текстув своїми словами.
Пудготовка доклада из помощов газет и літературних жерел.
Написаніє офіціальних писем, заміток.
Переклад статей.
Описаня сущности прочитаних літературних произведеній.
Писемний реферат про літературний, вадь культурний вечур русинув. Дотриманя правил правописанія.
Написаніє автобіографії.


Русинське народознавство

Для вшытких форм штудійованя

Вымоги подвищеня якости
1. Добытя знаня, штудійованя

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Добытя нформацій про русинську меншину Мадярщины из бисіди старых людей. Ученик най має поняття про формы строителства (хижі, деревляні церкви), народне убраня, приміром: васнова блуза, вышита низинов, плахта, вышиваний катран, вышиваний лайбик.
Най знає русинські традициі.
Міркованя вуговору русинськых слов дома и у школі. Збираня народных співанок, релігіозних пісень, приказок, казок, мітких вопросув, народных бавок. Майвідомі приказки, легенды.
Назвы давньої русинської їды, збираня простих рецептув.
Дакулько куртых русинських казок.

Най познавуть ученики исторію русинув.
Добытя знань про минуле слаянських народув, путь їх переселеня, условія їх жизни. Никаня географічного расположенія русинув, што живуть у Словакиі, Канаді, Польщі и на Україні.
Народні традициі русинув, ознакомленіє из ткацькими и вышиваними узорами. Збираня информації про традиційні майструвства.
Колядки – Руздво, сяченя Паски (Великдень) давно и типирь. Народні співанкы, танці, вірші, їх характеристика и порунаня. Збираня старых назв улиць, русинських поселень.

Добытя знань из бисід, стріч писемникув и читателюв, из никаня предметув, строєний (хиж, деревляных цирьков), картин извісных русинськых художникув, из того, што чувуть, вадь читавуть, из фільмув, из русинськых передач по радио и телевиденію. Познаня робот найзнамых русинськых писателюв, поетув. Познаня русинської літературы на Пудкарпатю. Збираня информациі про діятельность А. Духновича, автора гимна русинув, академіка А. Годинки.
Збираня информациі про бывалища, обычаї, сяткованя, способ жизни русинув Мадярщини. Хоснованя збираных даных для докладув, выставок.

Ученики мавуть быти информовані у русинськум искусстві и літературі. Оприділеня зязку межи знанями языка и идентитетом. Никаня фільмув, читаня книг, публікацій, зязаних из сёв темов. Изглядованя и характеристика произведеній. Доклад про культурну жизнь русинув Мадярщины, презентация даних из свого опыта.
Вниканя у историчне минуле, сожительство націй, взаимна помощь пуд час вуйн. Упознаня историчноі ролі русинув. Жизнь и положениє меншин у нишній Мадярщині и в Европі. Штудійованя актуальных вопросув меншин. Информациі про роль меншиновых самоуправленій. Познаня вопросув активізациі русинув Мадярщины у процесі демократизациі. Познаня представительств (політичных, юридичных, культурных) русинув. Утвореня Вседержавного Русинського Меншинового Самоуправленія у
1999 р.

2. Критичноє мишлениє

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Самостоятельноє формулёваня вопросув, зязаних из русинськими народними обычаями. Порунаня русинськых и мадярськых обычаюв, упознаня розличій. Діалекты русинськых поселень и іх поруняня. Познаня русинськых традицій у формі игры и упознаня важности культивациі традицій.

Самостоятельноє формулёваня вопросув, зязаних из переселеням славянськых народув и приселеням русинув Мадярщини. Характеристика извісных людей, историчеських особ, простых людей и их роль у формуваню русинськоі меншини, пробудженю идентитету. Жизнь мадярських русинув давно и нись. Впознаня разниці, перемін, што ся стали. Формулёваня собственного мнения про рокові зміни в историі русинув.

Бисіда про культурну жизнь меншини и майудатні событія. Участиє на регіональних сятах, конференціях, культурных событіях. Формулёваня свого мнения и вопросув, зязаних из минулов и типирішнёв судьбов меншины и роковых оборотув в историі русинув. Збираня аргументув для пудтверженя свого мнения. Знаня историі меншины, географиі русинськоі общины. Формулёваня мненія про совмістну жизнь націй у період I и II Світовоі вуйн. Як помагали єден другому мадяры и русины. Упознаня историчного и культурного взаємовпливу сих двох народув.

Самостоятельноє формулёваня вопросув, зязаних из роковыми оборотами в историі русинув. Характеристика діятельности и ідей познатых особ разных періодув. Мнениє про їх взгляды и діятельность, што мали оприділявучу роль у судьбі русинськоі меншины. Изглядованя текстув літературних робот, публикацій, фільмув из боку историчноі достовірности.
Характеристика роботы русинськых общественных груп и закладув. Формулёваня свого мнения про меншинову політику, котра оприділять будущоє русинув. Оцінка меншиновоі и юридичноі системы прав людей. Формованя достовірного лиця меншины. Информованусть про актуальні юридичні и політичні вопросы меншин. Впознаня возможностей системи зязку русинув Мадярщины и других держав. Формулёваня вопросув, котрі ся относять до молодежи.

3. Комуникація

1–4. класи

5–6. класи

7–8. класи

9–12. класи

Познаня и бисіда на уроках про русинські поселеня и іх географічні условія. Бисіди из старими людьми. Штудійованя приказок, пісень, віршів, игор, збираних у русинському бывалищу. Збираня матеріалув про минулость и типирішню жизнь пудкапатськых, сербськых, словацькых бывалищ русинув. Находженя їх на мапі.
Удновленя традицій, малёваня писанок по старым традиціям, давні подаркы на Великдень, Руздво, Руздвяні прикраси. Рисунок про Великодні сята. Драматизованя дакотрых казок. Вивченя приказок, што ся односять до Великодных и Руздвяных сят.

Бисіда про каждодневну жизнь русинув у прошлости. Бисіда про гастрономичні обычаі русинського народа. Показ обстановкы и утвари давньоі русинськоі кухни и іі хоснованя. Малёваня давньоі кухоноі утвари.
Збираня рецептув. Порунаня русинськоі и мадярськоі їдіня.
Познаня основных елементув русинського танцю. Упознаня разниці межи парным танцём и танцём у кругу. Перечисленя русинського національного убраня. Усний реферат про своі познаня, опыт, што достали пуд час збираня и изглядованя матеріалу. Писемний реферат про давнє и нишнє убраня русинув. Бетлегемська игра.

Бисіда и роль русинськоі літератури у світі. Перечисленя майзнамых творув русинськых писателюв. Най ученик годен сформулёвати цілі и намаганя поетув и писателюв, познавши їх произведения. Усний реферат про свуй опыт, знаня, што дустали збираням и изглядованям сих матеріалув. Писемний реферат про жизнь русинув грекокатоличеськоі віри, што живуть у Мадярщині. Познаня таких понять, як національна и етнична меншина, нація, материнський язык. Выступ из рефератом на уроці. Театралізація сценок на школьних міроприятиях.

Самостоятельноє формулёваня вопросув, зязаних из вивченими историчними событіями, ідеями и понятиями. Формованя собственого мненія и споры по вопросам актуальноі меншиновоі політики. Принятиє мнения собісидника, практикованя толеранциі. Выступ в школі из рефератом по результатам изглядовательськоі роботы по етнографиі русинув. Подготовка докладув про культурну жизнь русинув из газет, передач по радио и телевідению на русинськум языку. Организація выставки, вадь презентація проекту.


H)
SZERB KISEBBSÉGI OKTATÁS
H)

SZERB KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Szerb nyelv és irodalom
(A tannyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás számára)

Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás