18/2005. (V. 5.) HM rendelet
a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet módosításáról
2005.05.13.
(A rendelet hatálya kiterjed...)
„a) hivatásos és – eltérő rendelkezés hiányában – a szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: hivatásos katona);
b) a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban: tartalékos katona); a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas és a szakképzésben résztvevő, illetve a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatójára (a továbbiakban együtt: hallgató);
d) a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóra (a továbbiakban az a)–d) pont alattiak együtt: személyi állomány).”
„b) család alatt a családtagok olyan közösségét kell érteni, melyben családtag a házastárs, az élettárs, továbbá az olyan közeli hozzátartozó, akit jogszabály1 szerint a hivatásos katona köteles eltartani, és azt az áthelyezés, vezénylés időpontjában saját háztartásában ténylegesen eltartotta. Az élettársi viszonyt – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint kiadott – hatósági bizonyítvánnyal vagy közjegyzői okirattal kell igazolni.”
„E rendelet alkalmazásában csapatmozgásnak kell tekinteni a személyi állomány olyan, kiképzéssel, harckészültséggel vagy katasztrófaelhárítással kapcsolatos, kötelékben (raj, szakasz, század stb., illetve ezeknek megfelelő szervezeti egységben) történő utaztatását, amelynek lebonyolítása során a térítésmentes szállításról, a szálláshelyről és a természetbeni élelmezési ellátásról a honvédelmi szervezet – vagy a honvédség megbízása szerint más szervezet – intézményesen gondoskodik.”
„A velük együtt kirendelt hivatásos katona, hallgató vagy közalkalmazott részére az ilyen közlekedési eszköz igénybevétele engedélyezhető.”
„(3) A szolgálati kiküldetés során elsősorban honvédelmi szervezet által üzemeltetett (támogatott) szálláshelyet (szállodát, nőtlenszállót, nővérszállót, üdülőt, vendégszobát; a szerződéses legénységi állományú katona, illetve hallgató laktanyai elhelyezést stb.) kell igénybe venni.”
„(4) Nem jogosult az e fejezet rendelkezései szerinti költségtérítésekre – a 28. § (1) bekezdés alapján járó munkábajárási költségtérítés kivételével – az a hivatásos katona, akit saját kérelemre helyeznek át más település szerinti szolgálatteljesítési helyre, vagy saját érdekkörben felmerülő ok miatt, saját elhatározásából nem költözik át oda, vagy költözik el onnan.”
„(1) Eltérő rendelkezés hiányában kiképzésre, továbbképzésre, átképzésre vagy egyéb szolgálati feladatra, a szolgálati helytől, illetve a lakóhelytől, tartózkodási helytől eltérő, településre vezényelt (beiskolázott), illetve kirendelt hivatásos katona vagy közalkalmazott részére a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni az ezzel kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket.”
„(3) A folyamatos, három hónapnál hosszabb időtartamú vezénylés esetén az (1) bekezdés szerinti utazási költségek helyett, a munkábajárási költségekre vonatkozó szabályok – ideértve a 29. § szabályait is – szerinti térítést kell megállapítani.”
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szállítási költségként a számlával (egyszerűsített számlával) és fuvarlevéllel vagy menetlevéllel2 igazolt és indokolt mértékű csomagolási, rakodási, fuvarozási és biztosítási költségeket lehet megtéríteni. Indokoltnak kell tekinteni a hivatásos katona családi körülményeire jellemző, szokásos mennyiségű ingóság szállítási költségeit. Az állományilletékes parancsnok egyéni elbírálás alapján kivételesen engedélyezheti a szokásos mennyiséget meghaladó ingóság szállítási költségének, illetve a speciális szállító eszközök igénybevételének elszámolását, illetve a több ütemben történő átköltözésből eredő esetleges többletköltség megtérítését.”
„(5) Laktanyai vagy más szállóférőhelyen (nőtlen-, nővérszálló stb.) történő elhelyezés esetén költözködési költségtérítés címén legfeljebb 200 kg ingóság szállítási költsége számolható el.
(6) Amennyiben az állományilletékes parancsnok engedélyezi a legénységi állományú katona laktanyán kívüli lakhatását, a szolgálat érdekében történt áthelyezés (diszlokáció) esetén engedélyezheti részére a költözködési költségek megtérítését.
(7) Az állományilletékes parancsnok a lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére – az egyéb feltételek teljesülése esetén – engedélyezheti a költözködési költségek megtérítését, a közigazgatási határon belüli költözködés esetén is, ha a hivatásos katona 2005. március 1-je után költözik első alkalommal önálló lakásba.”
10. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) E rendelet alkalmazásában helyközi utazásnak kell tekinteni a közlekedési gazdasági társaság, illetve annak környéki (elővárosi) járataival a közigazgatási határon kívülről – átszállás nélkül – a célállomásig történő munkábajárást is, amennyiben erre a helyi díjszabáson kívül külön bérlet vagy menetjegy váltása kötelező.
(3) Az (1) bekezdésben említett kormányrendelet alkalmazása szempontjából állandó lakhelynek kell tekinteni annak a lakásnak a címét, amelybe a hivatásos katona vagy közalkalmazott ilyen szándékkal – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló jogszabályok4 szerinti – „Bejelentőlap lakóhelyváltozásról” elnevezésű okmánnyal bejelentkezett. Az e jogszabályok szerint létesített tartózkodási helyet ideiglenes lakóhelynek kell tekinteni.”
„A lakhely szerinti településen a helyi munkábajárási költségek megtérítésére az idevonatkozó eseti engedélyezésre vonatkozó szabályok az irányadók.”
„(4) Teljes összegű munkábajárási költségtérítés jár azok részére is, akiket a Hjt., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései szerint a szolgálati (munka-) hely, illetve a lakhely szerinti településtől eltérő településen végzendő feladatra vezényeltek, illetve kirendeltek.”
12. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
30. § „(1) Az állományilletékes parancsnok kérelemre, – az e célra jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére – parancsban engedélyezheti a helyközi munkábajárási költségek (kormányrendeletben meghatározott, legfeljebb 80–86%-os mérték szerinti) megtérítését a menetjegy, bérlet, illetőleg számla leadása nélkül is azok részére, akik a munkábajáráshoz saját vagy házastársuk gépjárművét veszik igénybe. E § alkalmazásában saját, illetve a házastárs tulajdonában levőnek tekinthető az a gépjármű is, amelynek forgalmi engedélyébe a hivatásos katona, illetve házastársa üzembentartóként be van jegyezve. A kérelemnek tartalmaznia kell az engedélyezéshez szükséges – (3) bekezdés szerinti – adatokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségelszámolás csak a ténylegesen szolgálatteljesítés, munkavégzés céljából történt utazás esetén alkalmazható, melyet a szolgálati elöljáró (felettes) aláírásával igazol. (3) A helyközi munkábajárási költségtérítésre való jogosultság megállapítására vonatkozó parancs tartalmazza: a kedvezményezett nevét, állományviszonyát (katonák esetében a rendfokozatot), az utazás célállomásait, azok távolságát, az igénybe vehető közlekedési eszközt, az (1) bekezdés alkalmazása esetén a gépjármű tulajdonosát és forgalmi rendszámát, az utazási költségtérítés mértékét és jogalapját, formáját (napi munkábajárás vagy hétvégi hazautazás), az egy utazásra, vagy bérlet vásárlása esetén az egy hónapra elszámolható összeget (kötelezettségvállalás). A jogosultságot a menetdíjak változása esetén, de legalább évente egyszer (január 1-jei fordulónappal) felül kell vizsgálni. A költségtérítést havonta, parancsban vagy a kifizetés alapjául szolgáló bizonylaton, a gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint kell utalványozni.”
„(4) A (szolgálati) gépjárművek parkolási díj elszámolását a menetlevélhez csatolt bizonylat (számla, egyszerűsített számla) alapján a parancsnok engedélyezi.”
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter