Kifejezéskereső
Ábrahámhegy Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelete
Ábrahámhegy község teljes közigazgatási területének Helyi Építési Szabályzatáról
2018.12.04.
Ábrahámhegy község Önkormányzati Képviselõtestülete az 1990 évi LXV. Törvény 8. §. (1) és az 1997 évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c. bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a következõ rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK
1. §.
Az elõírások hatálya
1. ,[6],[7]
2. [8]
2. §.
Az elõírások alkalmazása
1. E rendeletben és mellékleteiben kötelezõnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a.) a területfelhasználási egységeket és azoknak határait
b.) a szabályozási vonalat
c.) az övezeti elõírásokat, ezen belül a kialakítható legkisebb és legnagyobb telekméretet, a kialakítható telkek legkisebb szélességi és mélységi méreteit, a beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építménymagasságot és homlokzatmagasságot, a zöldfelület legkisebb mértékét és a szintterület sûrûség megengedett legnagyobb mértékét.
d.) az építési hely határait meghatározó elõ, oldal és hátsókert vonatkozásában a rögzített minimális méreteket
e.) a zöldterületekre, védett és védõ területekre, védelmi övezetekre, egyedi mûemléki és helyi védelemre, mûemléki környezetre vonatkozó elõírásokat
f.) a mellékelt szabályozási tervben és külterületi rajzi mellékletben rögzített védõtávolságokat
1. Irányadónak kell tekinteni és a kialakult állapotnak megfelelõen kell alkalmazni a
2. § (2) bekezdésben nem említett elemeket, az irányadóként javasolt telekhatárokat és az azokhoz rendelt összes paramétert.
2. Építménymagasság: Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b)[12] az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani
3. §.
Telekalakítás
1. A rendeletnek megfelelõ telekalakítási javaslatot a mellékelt szabályozási terv a jelentõsebb új telekalakítást feltételezõ területeken tartalmazza. A mellékelt szabályozási tervben szereplõ irányadó telekosztás a rendelet és mellékleteinek módosítása nélkül, de azok elõírásait betartva megváltoztatható a telekalakítás során
2. Újabb ingatlanok csak az övezeti elõírásoknak megfelelõen alakíthatóak ki. Beépített ingatlanokat érintõ telekalakítás (megosztás, telekhatár-rendezés) csak a meglévõ épületek figyelembe vételével az övezeti elõírásoknak megfelelõ állapotot (visszamaradó telket) eredményezhet.
3. Telekegyesítés abban az esetben is végrehajtható, ha az egyesítés után kialakuló ingatlan területe nem éri el az övezetre elõírt minimális kialakítható telekterületet. Telekegyesítés feltétele, hogy a kialakuló új ingatlan területe ne haladja meg a maximális telekterület mértékét.
4. Beépítésre nem szánt területen a kialakítható legkisebb telek méret a 2000 évi CXII. Törvény (Továbbiakban: Btv.) a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok között meghatározottak szerint alakítható ki.
7/A) [17]A Szabályozási tervlapon a bányatelek határával kijelölt területen a bányászat megszüntetése után a településrendezési eszközök felülvizsgálata szükséges, mely során a rekultivációs tervvel való összhang megteremtése történik.
1. Amennyiben beépítésre szánt területen a telek szélességi mérete miatt nem lenne megosztható, de területe eléri az övezetre elõírt minimális telekméret háromszorosát, úgy az övezetre elõírt minimális méretek biztosításával lehetséges nyeles telek kialakítása minimum 3 méter széles nyél biztosításával.
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK
4. §.
Területfelhasználás
1. A tervezési terület az alábbiak szerint tagozódik:
1. beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területek, amelyeken belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége általában legalább 10 %
2. beépítésre nem szánt területek, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %
2. A beépítésre szánt területek:
1. lakóterületek, ezen belül
- kertvárosias lakóterületek (Lke) • falusias lakóterületek (Lf)
2. vegyes területek, ezen belül
- településközpont vegyes terület (Vt)
3. gazdasági területek, ezen belül
- kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz) • ipari gazdasági terület (Gip)
4. üdülõ területek, ezen belül
- Üdülõházas üdülõterületek (Üü)
- Hétvégi házas üdülõterületek (Üh)
5. különleges területek, ezen belül
-
- temetõ terület (Kt)
- kikötõ terület (Kki)
- strand terület (Kst)
- sport terület (Ksp)
3. A beépítésre nem szánt területek:
1. közlekedési és közmû területek, ezen belül
- közút területek (KÖú)
- kötöttpályás (pl. vasúti) területek (KÖk)
1. zöldterületek, ezen belül:
- közpark, közkert (Zk)
2. mezõgazdasági területek, ezen belül:
- árutermelési (általános) mezõgazdasági területek (Má)
- kertgazdasági (kertes) mezõgazdasági területek (Mk)
- lakóépületek létesítésére is alkalmas kertgazdasági területek (Mkl)
3. erdõ területek, ezen belül:
- gazdasági rendeltetésû meglévõ erdõk (E1g)
- védelmi rendeltetésû meglévõ erdõk (E1v)
- gazdasági rendeltetésû telepítendõ erdõk (E2g)
• védelmi rendeltetésû telepítendõ erdõk (E2v)
1. vízgazdálkodási területek, ezen belül:
- bányató vízgazdálkodási terület (V-b)
- folyóvizek vízgazdálkodási területe (V-f)
- állóvíz vízgazdálkodási terület (V-t)
- tómedren kívüli vízgazdálkodási terület (V-g)
- üzemi vízgazdálkodási terület (V-ü)
2. különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül:
- Különleges beépítésre nem szánt bánya terület (Kk-b)
- Különleges beépítésre nem szánt temető területe (Kk-t)
- Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület (Kk-r)
- Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági terület (Kk-mg)
5. §.
Beépítésre szánt területek, építési övezetek:
(Lke) kertvárosias lakóterület
1. A kertvárosias lakóterületen a 253/1997. (XII. 20.) korm. rend. (Továbbiakban: OTÉK) kertvárosias lakóterületeken meghatározott épületek helyezhetők el 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó módon. Legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
[24]e) kulturális és sport funkciójú épület.
1. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetõ el:
1. szálláshely szolgáltató épület – az övezetre általában maximálisan (4 db) megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
2. [25]
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára
4. üzemanyagtöltõ, árnyékszék, számos állattartás épületei, mûtárgyai
5. siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével
2. A kertvárosias lakóterületeken terepszint alatti építmény önállóan is elhelyezhetõ, azonban telepítésénél az elõ, oldal és hátsókertre vonatkozó elõírások maradéktalanul betartandóak és ezek bruttó összesített alapterülete a megengedett beépítettség legfeljebb 20 %-a lehet. A fõépülethez kötõdõ terepszint alatti építmény teljes túlnyúló alapterületével számítható beépítettség evvel együtt sem haladhatja meg az övezetre elõírt maximális beépítettség 120 %-át, az elõ, oldal és hátsókertre vonatkozó elõírások itt is maradéktalanul betartandóak.
3. A kertvárosias lakóterületeken az övezetekben telkenként legfeljebb két épülettömeg létesíthetõ. Az elõkerttõl távolabbi épülettömeg szélességi mérete és építménymagassága nem haladhatja meg az elõkerthez közelebbi épületét (fõtömeg)
4. A kertvárosias lakóterületen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép.mag. |
Beép.% |
Szintter. |
||||
|
Lke-01 |
600 m2 |
[26]16 m |
35 m |
4,50 m |
30 % |
0,6 |
SZ |
50 % |
(K) |
|
Lke-02 |
550 m2 |
16 m |
35 m |
4,50 m |
30 % |
0,6 |
O |
50 % |
(K) |
|
Lke-03 |
700 m2 |
18 m |
35 m |
4,50 m |
15 % |
0,6 |
SZ |
50 % |
|
|
Lke-04 |
600 m2 |
16 m |
30 m |
4,50 m |
15 % |
0,6 |
SZ |
50 % |
(K) |
|
Lke-05 |
550 m2 |
16 m |
30 m |
4,50 m |
15 % |
0,6 |
O |
50 % |
(K) |
(Lf) falusias lakóterület
1. Falusias lakóterületen az OTÉK falusias lakóterületeknél meghatározott építmények helyezhetők el. Lakóépület, legfeljebb két önálló rendeltetési egységgel egy épülettömegben helyezhető el.
2. A falusias lakóterületeken térszín alatti építmény önállóan is elhelyezhetõ, azonban telepítésénél az elõ, oldal és hátsókertre vonatkozó elõírások maradéktalanul betartandóak és ezek bruttó összesített alapterülete a megengedett beépítettség legfeljebb 20 %-a lehet.
3. Egy telken legfeljebb három önálló épülettömeg létesíthetõ, de az utcai telekhatárhoz legközelebb álló fõtömeg építménymagasságát és szélességét a további épülettömegek építménymagassága és szélessége nem haladhatja meg.
4. A falusias lakóterületen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép mag. |
Beép.% |
Szintter. |
||||
|
Lf-01 |
900 m2 |
16 m |
50 m |
4,50m |
30 % |
0,5 |
(SZ) |
40 % |
K |
|
Lf-02 |
800 m2 |
14 m |
30 m |
4,50 m |
30 % |
0,5 |
O |
40 % |
K |
(Vt) településközpont vegyes terület
1. Településközpont vegyes területen az OTÉK településközpont vegyes területeknél meghatározott építmények helyezhetők el, és helyezhetők el kivételesen. Lakóépület, legfeljebb hat önálló rendeltetési egységgel egy épülettömegben.
1. A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el:
1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép. % |
Szintter. |
||||
|
Vt-01 |
600 m2 |
14 m |
30 m |
4,80 m |
30 % |
0,9 |
SZ |
10 % |
K |
|
Vt-02 |
600 m2 |
14 m |
30 m |
6,00 m |
40 % |
0,9 |
SZ |
10 % |
K |
|
[29]Vt-03 |
600 m2 |
- |
- |
6,0 m |
55% |
- |
Sz* |
10% |
|
*: A jelen rendelet elfogadásáig jogszerűen épült épületek esetén a nem szabadonálló módon elhelyezett építményeken is végezhető építési tevékenység, az egyéb építési előírások betartásával.
(Gksz) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
1. A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területeknél meghatározott építmények helyezhetők el. Kereskedelmi és szociális jellegû szálláshely, otthon épületek elhelyezhetők.
2. Az övezetben kivételesen elhelyezhető sport épület.
3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Gksz-1 |
3000m2 |
25 m |
40 m |
6,00m |
30% |
2,0 |
SZ |
25 % |
|
(Gip) egyéb ipari gazdasági terület
1. Az övezetben az OTÉK ipari területeknél meghatározott építmények helyezhetők el.
16)Az egyéb ipari gazdasági területen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Gip-1 |
3000m2 |
25 m |
40 m |
7,50m |
30% |
1,5 |
SZ |
25 % |
(K) |
16/A) [33] A technológiai építmények maximális építménymagassága 13 m lehet.
(Kt-1) temetõ (különleges) terület
1. A temetõ különleges terület a temetõ üzemeltetésével, fenntartásával, gondozásával összefüggõ épületek és építmények elhelyezésére szolgál. A temetõ különleges területen elhelyezhetõ:
1. ravatalozó,
2. kápolna, kegyeleti emlékhely,
3. szerszám és kisgéptároló, illemhely, öltözõ,
4. kriptaépítmény
2. A temetõ különleges területen kialakított építési övezet részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Kt-1 |
3000m2 |
25 m |
40 m |
4,00 m |
10% |
0,2 |
SZ |
40 % |
|
(Kt-2) temetõ-kegyeleti park (különleges) terület
1. A temetõ-kegyeleti park különleges terület a kegyeleti park fenntartásával, gondozásával összefüggõ épületek és építmények elhelyezésére szolgál. A temetõkegyeleti park különleges területen elhelyezhetõ:
1. kápolna, kegyeleti emlékhely,
2. szerszám és kisgéptároló, illemhely,
2. A temetõ-kegyeleti park különleges területen kialakított építési övezet részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Kt-2 |
3000m2 |
25 m |
40 m |
4,00m |
10 % |
0,2 |
SZ |
40 % |
|
1.
2.
(Kki) kikötõ (különleges) terület
1. A kikötő különleges terület kizárólag a meglévő kikötő fenntartásával, működtetésével összefüggő épületek és építmények elhelyezésére szolgál. A kikötő különleges területen kizárólag a működtetéshez szükséges üzemi, szerelvényraktár, adminisztrációs és szociális jellegű épületek és építmények helyezhetők el. A kikötő területén ezen túl semminemű kiegészítő funkció nem létesíthető, különös tekintettel vendéglátó és szálláshely szolgáltató illetve szárazulati hajótároló, gyártó, javító és karbantartó funkciókra. A kikötő területeken nem folytatható javítási, szerelési és egyéb ilyen jellegű tevékenység.
23/A [37]Az övezet területén mobil jellegű épületek* elhelyezhetőek az egyéb vonatkozó általános építészeti előírások betartásával és a közterület, illetve a Balaton felől takarásként tájhonos fa- vagy cserjefaj telepítésével történjen. Az övezet területén az épületek kizárólag magastetős kialakítással, 10-45°közötti tetőhajlásszöggel helyezhetők el. Az épületek max. mérete 4x10m lehet, építménymagassága max. 2,8 m. Az épületek elhelyezése kizárólag a szabályozási tervlapon jelölt ültetési kötelezettségű területtel határosan történhet.
* mobil jellegű épület: a teherbíró altalajhoz állandó jelleggel nem rögzített könnyű szerkezetes épület.
1. A kikötõ különleges területen kialakított építési övezet részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Kki |
3000m2 |
50 m |
40 m |
4,00m |
10% |
0,2 |
SZ |
40 % |
|
(Kst-1) és (Kst-2) strand (különleges) terület
1. A strand különleges terület kizárólag a meglévõ strand fenntartásával, mûködtetésével összefüggõ épületek és építmények elhelyezésére szolgál. A Kst-1 és Kst-2 strand különleges területen kizárólag a mûködtetéshez szükséges üzemi, adminisztrációs, vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató, sport, szabadidõs és szociális jellegû épületek és építmények helyezhetõk el. A Kst-2 starnd területén ezen túl szálláshely szolgáltató funkció is létesíthetõ.
2. A strand különleges területen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Kst-1 |
3000m2 |
50 m |
40 m |
4,00m |
8 % |
0,2 |
SZ |
65 % |
Községi |
|
[38]Kst-2 |
2000m2 |
30 m |
30 m |
4,50 m |
10 % |
0,2 |
SZ |
65 % |
Tábor |
(Ksp-1) sport (különleges) terület
1. A sport különleges terület kizárólag a sporttevékenység fenntartásával, mûködtetésével összefüggõ épületek és építmények, sportpályák elhelyezésére szolgál. A területen kizárólag a mûködtetéshez szükséges üzemi, adminisztrációs, vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató, sport, szabadidõs és szociális jellegû épületek és építmények helyezhetõk el.
2. A sport különleges területen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Ksp-1 |
3000m2 |
50 m |
40 m |
4,00m |
10% |
0,2 |
SZ |
30 % |
|
(Üü) üdülõházas üdülõterület
1. Az üdülőházas üdülőterület övezetében az OTÉK üdülőházas területeknél meghatározott építmények helyezhetők el.
30)Az üdülõházas üdülõterületen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Üü-01 |
2000m2 |
40 m |
40 m |
4,50m |
30% |
1,0 |
SZ |
40 % |
Ifj. táb. |
|
Üü-02 |
3000m2 |
50 m |
50 m |
4,80 m |
30 % |
1,0 |
SZ |
40 % |
Szõny. |
(Üh) hétvégiházas üdülõterület
1. A hétvégiházas üdülőterület övezetében az OTÉK hétvégi házas területeknél meghatározott építmények helyezhetők el, és a területi fõépítész által kiadott OTÉK alóli felmentésnek megfelelõen kivételesen lakóépületek. A területen kivételesen az övezeti elõírások maradéktalan betartása mellett ingatlanonként egy lakóegység is elhelyezhetõ, ebben az esetben további funkció a telken nem létesíthetõ.
2. A hétvégiházas üdülõterületen kialakított építési övezetek részletes beépítési adatait, határértékeit a következõ táblázat tartalmazza:
|
Övezet |
A kialakítható telek minimális |
A megengedett legnagyobb |
Beépítés módja: |
Kötelezõ zöldf. |
Megjegyzések: |
||||
|
területe |
szélessége |
mélysége |
Ép. mag. |
Beép% |
Szintter. |
||||
|
Üh-01 |
550 m2 |
14 m |
25 m |
4,50 m |
15 % |
0,2 |
SZ |
60 % |
(K) |
|
Üh-02 |
360 m2 |
14 m |
25 m |
4,50 m |
15 % |
0,2 |
Ikr |
60 % |
(K) |
|
[41]Üh-03 |
360 m2 |
14 m |
25 m |
4,5 m |
15 % |
0,2 |
O |
60 % |
(K) |
1. A beépítésre szánt területek építési övezeteinek jelölését, ezen belül az építési övezet megnevezését, a beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, a megengedett építménymagasságot és az övezetben elõírt minimális telekterületet a szabályozási terv is tartalmazza.
2. A beépítésre szánt területeken a kialakítható telekterület maximális értéke a lakó és hétvégi házas üdülõterületi övezetekben a meghatározott mindenkori minimális telekterület háromszorosa, egyéb építési övezetekben korlátozás nélküli lehet.
3. A beépítésre szánt területek építési használatának a szabályozási tervben vagy jelen helyi építési szabályzatban nem érintett paraméterei vonatkozásában a 253/1997. (XII.
20.) korm. rend. 25. §. Szerinti táblázatban szereplõ határértékeket kell alkalmazni.
6. §.
Beépítésre nem szánt területek, övezetek:
[42]Közlekedési és közmű területek:
1. Közlekedési és közmű terület övezetében a közutak, közforgalom számára megnyitott- és közforgalom számára meg nem nyitott magánutak kerültek jelölésre.
2. A közlekedési és közmű területek övezetében az OTÉK által meghatározott funkciók helyezhetők el.
3. A települést érintő országos közutak:
- 71 sz. másodrendű főút: külterületen K.IV.A, belterületen B.IV.c.B
- 7346 sz. összekötő út: külterületen K.V.B, belterületen B.V.c.B
4. Országos közutak és mellékútjaik mentén külterületen a tengelytől számított 50-50; a 71 sz. II. rendű főút vonatkozásában 100-100 méteres védőtávolság van érvényben.
5. A csomóponti rálátási háromszögeket minden új szabályozású területen és a vasúti kereszteződésekben biztosítani kell. Útcsatlakozásoknál és a vasúti átjáróknál a szabadlátást gátló létesítményt elhelyezni 0,8 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
6. A legfeljebb 10 lakóingatlan kiszolgálását biztosító utaknál, amennyiben az átlátható szakasz hossza a szembejövő forgalom elsőbbségszabályozásának megfelelő, a keresztmeszet kialakítható egy 3,0 m széles forgalmi sávval, és kétoldali, 1,5 m széles leállásra, kitérésre alkalmas teherbíró padkával, min. 8 m széles szabályozási szélesség mellett.
7. A közlekedési és közmű területeken belül elsősorban a kötöttpályás közlekedést szolgáló építmények, eszközök és közművek elhelyezésére a KÖk – kötöttpályás közlekedési terület övezete szolgál.
8.
10) [45]
11) [46]
1.
(KÖu) közút közlekedési és közmû területek
1. Az övezetben az OTÉK közlekedési és közmű területeknél meghatározott építmények helyezhetők el. A település szempontjából meghatározó közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap jelöli.
(KÖk) kötöttpályás (vasúti) közlekedési és közmû területek
1. Az övezetben az OTÉK közlekedési és közmű területeknél meghatározott építmények helyezhetők el. A település szempontjából meghatározó közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap jelöli.
(Zk) közkert, közpark zöldterületek
1. Meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe történő átsorolása a 2000 évi CXII. Törvény (Továbbiakban: Btv.) zöldterületek más települési egységbe való átsorolására vonatkozó rendelkezése szerint történhet.
2. A zöldterület kialakítására, megközelítésére az OTÉK zöldterületekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
3. A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetõk el. A zöldterületen elhelyezhetõ:
1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenõhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
2. vendéglátó épület
3. a terület fenntartásához szükséges épület
(Má-1) árutermelési (általános) mezõgazdasági területek
1. Szántó művelési ág esetén a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
2. Gyep művelési ág esetén a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
3. Szőlő műveléssel hasznosított 2 ha-nál nagyobb területen a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
4. Szőlő műveléssel hasznosított területen a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
5. Művelt gyümölcsültetvény esetén a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
6. Az övezetben a beépítés feltételeként elfogadható művelési ágra a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
7. Az állattartó telep elhelyezésére a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
(Má-2) védett természeti területen lévõ árutermelési (általános) mezõgazdasági területek
1. Az övezetben található szántó területek beépíthetőségére a Btv. országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók. Egyéb mûvelési ág esetén a beépítés feltételei megegyeznek a jelen szabályzat 6. §-ban a mezőgazdasági területre vonatkozóan leírtakkal.
(Má-3) szõlõkataszter szerinti I. osztályú területen lévõ árutermelési (általános) mezõgazdasági területek
1. Az övezetben az építés feltételeire a Btv. szőlő termőhelyi kataszteri területre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
27)[61]Az övezetben a szőlőműveléssel hasznosított területen a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
[62](Má-0) Korlátozott használatú, partközeli általános mezőgazdasági terület
27/A) Az övezetben állattartás nem folytatható, csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható a meglévő természetközeli növénytársulás védelmével.
27/B) Az övezetben állandó jellegű építmény nem létesíthető.
(Mk-1,2,3,4,5) és (Mkl-1,2,5) kertgazdasági (kertes) mezõgazdasági területek
28)a gazdasági épülettel beépíthetõ minimális telekterület az MK-1 és MKl-1 jelû, korábban zártkertként szabályozott általános alövezeten belül 1500, az MK-2 és MKl-2, Mk-5 és Mkl-5 jelû általános alövezeten belül 2000, az MK-3 és MK-4 jelû egybefüggõ, nagytáblás területeken 8000 m2.
29)gazdasági épületet csak mûvelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lehet építeni. Mûveltnek az a telek minõsül, amelynek legalább 80 %-án az ingatlan-nyilvántartás és a valós állapot szerint (hegyközség által igazolt módon) egyaránt szõlõ, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
30)felújítani, helyreállítani, átalakítani és korszerûsíteni csak a jelen rendeletben is rögzített építészeti megkötések betartásával olyan meglévõ épületet lehet, mely az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, vagy fennmaradása engedélyezhetõ. Az övezeti elõírásokat vagy a jelen rendeletben rögzített paramétereket meghaladó meglévõ épület további növelése nem lehetséges.
(Mkl-1, Mkl-2 és Mkl-5) lakóépületek létesítésére is alkalmas kertgazdasági mezõgazdasági terület
1. a jelen szabályzat 6. §. (28), (29), (30), (32) és (33) bekezdés elõírásainak betartása mellett a 2000 évi CXII. Törvény 46. §. (g) pontja szerint legkevesebb 3000 m2 nagyságú mûvelt telkeken, ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is létesíthetõ.
(Mk-1) (Mkl-1) (Mk-4) (Mk-5) és (Mkl-5) szõlõkataszter szerinti I. osztályú területen lévõ kertgazdasági mezõgazdasági területek
1. Az övezetben az építés feltételeire a Btv. szőlő termőhelyi kataszteri területre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
2. A terület mûvelésére vonatkozóan a Btv. szőlő termőhelyi kataszteri területre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak alkalmazandók.
E erdõterületek
34) [65]A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítésére, valamint az erdőterületek nagyságának alakulására a Btv. Balaton kiemelt üdülőkörzetére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
35) [66]Az erdõterület erdõ céljára szolgáló terület, melyben a művelési ág váltására a Btv. erdőterületek övezetére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(E1g) meglévõ gazdasági erdõterületek
1. Az övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmény kialakításának feltételeire a Btv. erdőterületek övezetében meghatározott szabályok alkalmazandók.
2. Az erdők látogathatóságára a Btv. erdőterületek övezetében meghatározott szabályok alkalmazandók.
(E1gv) védett természeti területen meglévõ elsõdlegesen gazdasági erdõterületek
1. Az övezeten belüli védett erdőterületeken Btv. erdőterületek övezetében a védett erdőkre meghatározott szabályok alkalmazandók.
38/A) [70]A védett területeken lévő erdők elsődleges rendeltetésének meghatározásakor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott, a védett természeti területre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(E1v) védelmi rendeltetésû meglévõ erdõ területek
1. A védelmi céllal létesített erdõterületeken belül építési tevékenységet folytatni tilos. A területen annak rendeltetésszerû használatához szükséges mértékben utcabútorok (pad, hulladékgyûjtõ stb.) kihelyezhetõek.
(E2g) erdõsítésre javasolt gazdasági erdõterületek
1. Az övezetben a telekhasználat módját a Btv. erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében a területhasználat módjára meghatározott szabályok alkalmazandók.
41)Épületet építeni csak az erdõ mûvelési ág létrejöttét követõen, 10 ha-nál nagyobb telken 0,3 %-os beépítettséggel lehet az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval
(E2v) védelmi rendeltetéssel erdõsítésre javasolt területek
42)A védelmi céllal létesítendõ erdõterületeken belül építési tevékenységet folytatni tilos. A területen annak rendeltetésszerû használatához szükséges mértékben utcabútorok (pad, hulladékgyûjtõ stb.) kihelyezhetõek.
(V-t) tómedren belüli vízgazdálkodási területek
43)Az övezetben vízgazdálkodási és terület-fenntartási, fejlesztési tevékenység csak a 2000 évi CXII. Törvény és az illetékes szakhatóságok, hatóságok elõírásainak megfelelõen végezhetõ. A területen mindennemû változtatás (mederrendezéskarbantartás, növénytelepítés, irtás stb.) csak az illetékes hatóságok engedélyével eszközölhetõ.
44)Vízi állás (stég) létesítése csak a vonatkozó magasabb rendû jogszabályok elõírásait betartva, a strandok és a kikötõ partszakaszában húzódó vízfelület kivételével egy sorban, egymástól minimum 50 m távolság megtartásával, legfeljebb 2x2 m alaprajzi mérettel engedélyezhetõ.
(V-ü) üzemi vízgazdálkodási területek
45)Az övezet a vízellátás-csatornázás közmûszolgáltatáshoz kapcsolódó üzemi épületek, létesítmények, mûtárgyak elhelyezésére szolgáló terület. Az övezet területe kerítéssel lehatárolható, annak azonban környezetbe illeszkedõen lehetõleg növénytakarással kell megvalósulnia.
[72](Kk-b) Különleges beépítésre nem szánt bánya területe
46) [73]A Kk-b övezet területén a bánya fenntartásával, működtetésével összefüggő, valamint a bányászat során keletkezett termékek további feldolgozásához, csomagolásához kapcsolódó ipari épületek és építmények helyezhetők el.
46/A) [74]A Kk-2b övezetben a mûködõ bánya fenntartásával, mûködtetésével összefüggõ épületek és építmények elhelyezésére szolgál. A bánya különleges területen kizárólag a mûködtetéshez, rekreációhoz szükséges üzemi, adminisztrációs és szociális jellegû épületek és építmények helyezhetõk el.
47) A különleges beépítésre nem szánt bánya területén az alábbi építési szabályok érvényesek:
|
Övezet jelölése |
A kialakítható telek minimális területe |
A megengedett legnagyobb |
Beép. módja |
Kötelező zöldf. |
|
|
Ép. mag. |
Beépítési % |
||||
|
Kk-b |
600 m2 |
7,5/K13,0 |
2 |
Sz |
25% |
|
[75]Kk-2b |
3000 m2 |
7,5 m |
2 |
Sz |
40% |
[76]Kkt különleges beépítésre nem szánt temető területe
48) Az övezet területén a temető üzemetetésével, fenntartásával, gondozásával összefüggő építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető:
- Kápolna
- Kegyeleti emlékhely
- Szerszám és kisgép tároló, illemhely, öltöző
- Kriptaépítmény
Az övezet beépítési adatait, határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Övezet jelölése |
A kialakítható telek minimális területe |
A megengedett legnagyobb |
Beép. módja |
Kötelező zöldf. |
|
|
Ép. mag. |
Beépítési % |
||||
|
Kkt |
3000 m2 |
4,0 |
2 |
Sz |
40% |
[77]Kk-mg különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági terület
49) Az övezet területén annak használatával, üzemeltetésével, gondozásával összefüggő építmények elhelyezhetők 2%-os beépítettséggel, 4,5 méteres építménymagassággal.
50) Az övezet területén a telkek zöldfelületi borítottsága 70 %-os kell hogy legyen.
51) Az övezet területén a meglévő természetes növényborítottság fenntartandó, a fák kivágása esetén őshonos fajokkal pótlandók.
[78]Vg tómedren kívüli vízgazdálkodási terület
52) A Vg-0 jelű övezet a természetközeli növénytársulással fedett tómedren kívüli vízgazdálkodási terület, melynek területén épületet elhelyezni nem lehet.
53) A Vg-1 jelű tómedren kívüli általános vízgazdálkodási terület övezetben telkenként legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 15 m2 alapterületű, 3,5 m építménymagasságú esőbeálló létesíthető. Az építmény szerkezete és oldalfalai fából épülhetnek, a tető hajlásszöge vagy 15 foknál alacsonyabb, vagy 40 és 45 fok között lehet. Az héjalás anyaga nem lehet fém, kivétel a színezetlen korcolt fémlemez fedést.
54) A nemzeti park védett természeti területén építményt elhelyezni tilos.
55) A parti sávban és védősávban, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.
56) A tómeder megközelíthetősége érdekében a part mentén 6 méter széles sáv szabadon tartandó.
[79]Kk-r – különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete
57) Az övezet területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenõhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), kereskedelmi, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
Az övezet beépítési adatait, határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Övezet jelölése |
A kialakítható telek minimális területe |
A megengedett legnagyobb |
Beép. módja |
Kötelező zöldf. |
|
|
Ép. mag. |
Beépítési % |
||||
|
Kk-r |
2500 m2 |
4,0 |
2 |
Sz |
40% |
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános elõírások
7. §.
(1) [80]Az építmények elhelyezésére az OTÉK létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások érvényesek.
8. §.
Valamennyi építési övezetben, illetõleg övezetben a szükséges engedélyek birtokában elhelyezhetõk:
1. a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
2. a köztárgyak, köztéri alkotások (szobrok, kegyeleti és emlékjelek, emléktáblák, ivókutak, szökõkutak, csobogók)
3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minõsülõ építmények, 4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló mûtárgyak, 5. utcabútorok, hulladékgyûjtõ edények.
A telek beépítésének feltételei
9. §.
(1) Épület csak olyan telken helyezhetõ el, amelynek
1. közterületrõl vagy magánútról gépjármûvel közvetlenül történõ megközelíthetõsége,
2. a rendeltetésszerû használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),
3. a keletkezõ szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,
4. a használat során keletkezõ hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetõleg házilagos komposztálásának a lehetõsége biztosított, valamint
5. beépítésre szánt területeken csak olyan építési telekre adható ki új épület létesítésére, vagy meglévõ épület bõvítésére építési vagy fennmaradási engedély, melynek területe eléri az adott építési övezetre elõírt kialakítható legkisebb telekterület 60 %-át.
(2) [82],[83]
Az építési telkek beépítési módjának meghatározása 10. §.
(1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) az övezeti elõírásoknál szereplõ beépítési módnak és megengedett épületmagasságnak illetve a településképi és egyéb szempontoknak megfelelõen rögzített építési határvonalak állapítják meg.
Az elõ-, oldal- és hátsókert elõírásai 11. §.
1. Az építési telken az építményeket az építési övezet és a szabályozási tervlap elõ-, oldal- és hátsókertre vonatkozó elõírásai szerint kell elhelyezni.
2. Az elõ, oldal és hátsókert legkisebb mélységét általános esetekben a szabályozási terv és a 253/1997. (XII. 20.) korm. rend. tartalmazza. Az elõkert mérete a kialakult utcaviszonyok esetében a két-két szomszédos épület homlokzatsíkja alapján meghatározható beépítési vonal szerint alakítandó ki a (K) betûjelû övezetekben.
Védõterületek
12. §.
1. A védõterület lehet:
1. védõépítési övezet (biztonsági építési övezet, védõövezet), illetõleg
2. nyomvonal jellegû építmény esetén védõsáv (biztonsági sáv).
2. A védõterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetõségét, módját, korlátozásait és feltételeit a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok, szakhatóságok elõírásai – alapján egyedileg kell meghatározni.
3. A szabályozási terven jelölt védõerdõk területén építési tevékenység (beleértve az útépítési munkákat is) nem végezhetõ.
Építmény elhelyezése közterületen 13. §.
1. A terület vízügyi célú közterületein épületek nem helyezhetõk el, építmények közül csak a közmûépítmények, vízügyi mûtárgyak, építmények telepíthetõk.
2. A terület közút jellegû (KÖu) közlekedési és közmû területein elhelyezhetõek a közlekedést szolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
3. A zöldterület jellegû közterületen épület illetõleg építmény a jelen szabályzat 6. § (3) bekezdése és a 253/1997. (XII. 20.) korm. rend. (OTÉK) illetve egyéb vonatkozó elõírások együttes figyelembe vételével létesülhet.
Épületek építészeti kialakítása 14. §.
1. A Gksz, Gip, Üü, Vt, Kki és Kb jelű övezetek kivételével az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek minimum 40 és maximum 45 fokos tetőhajlásszöggel. Lakó és üdülő övezetben a jelen rendelet jogerőre emelkedéséig érvényes építési engedéllyel rendelkező épületek esetében az ettől eltérő tetőhajlásszög fenntartható, azzal az épületen felújítása, átalakítása, bővítése engedélyezhető. Beépítésre nem szánt területen, az épületek homlokzatán erkély, loggia nem létesíthető. Az épületek szélességi mérete az utcai homlokzat esetében beépítésre szánt területeken a 8 métert, az utcai homlokzattól legalább 5 méterrel hátrébb a 12 métert nem haladhatja meg. Az épületek látszó homlokzati felületein hagyományos anyaghasználat alkalmazható. Homlokzati felületeken tégla, kõ, festett vagy nemes vakolat, fa alkalmazható. Az épületek tetőhéjazata a zsup és nádfedés kivételével csak kiselemes, pikkelyes jellegű lehet természetes, égetett agyag, barna, antracit színekkel.
2. Lakó és üdülőterületeken az egy épülettömegben létesíthető beépített alapterület maximális bruttó értéke 300 m2 lehet. Kertgazdasági övezetben a létesíthető maximális beépített bruttó alapterület 150 m2, kivéve Mk-3 és Mk-4 övezetet.
3/A) [88] Mk-3 és Mk-4 övezet területén a 150 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épületek csak tagolt tömegalakítással alakíthatók ki. A tetőidomot leszámítva az épület fő tömegét úgy kell kialakítani, hogy az legfeljebb három hasábformából álljon.
1. Terepszint alatti épület illetve épület alatti pince a terepszint alatt csak egy szintes lehet. Ez alól kivételek a kertes mezőgazdasági terület Mk-4* övezete, melyekben a terepszint alatt helyezhető pinceszintek száma nincs korlátozva.
2. Az épületek vonatkozásában meghatározott maximális építménymagasságot lejtõs terep esetén is legfeljebb 1,0 m-el haladhatja meg az egy önálló homlokzatfelületre az építménymagasság számítási szabályai szerint meghatározott átlagos magasság.
3. Az Mk-4 jelû övezetben 8000 m2-nél kisebb telken meglévõ épületek felújíthatóak, korszerûsíthetõek és a 2000 évi CXII. Törvény 11. §.-ban meghatározott feltételek szerint bõvíthetõek.
15. §.
1. A közmûvekhez tartozó vagy más közérdekû tárgyakat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telkek és az építmények rendeltetésszerû használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák.
a)[93]
b)[94]
1. A telek helyrajzi számát, illetõleg az épület házszámát a közterületrõl, illetõleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az errõl szóló helyi önkormányzati rendelet szerint.
Jármûvek elhelyezése 16. §.
1. A település közigazgatási területén telekingatlannal rendelkezõk jármûveiket saját telekingatlanon belül kötelesek elhelyezni
2. Jármû-elhelyezési létesítmények számát, kapacitását és méretét a vonatkozó 36/2002.(III. 7.) korm. rendelet és a vonatkozó önkormányzati rendeletek rendelkezései szerint kell meghatározni és megvalósítani.
3. A területen szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat illetõleg huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló jármûvet, gépjármûvet elhelyezni nem szabad.
Kerítés
17. §.
1. A beépítésre szánt területeken tömör kerítés – földfelszíni alakulat miatt szükséges támfal-kialakítás kivételével nem létesíthetõ
2. A telken belül az egyes elkülönülõ használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élõ sövénnyel szabad elválasztani.
3. A telkek homlokvonalán (közterülethez csatlakozó határvonalán) csak áttört vagy élõsövény-kerítés létesíthetõ. Az áttört kerítés lábazata a csatlakozó terepszint felett legfeljebb 60 cm magas lehet és a kerítés legmagasabb pontja sem nyúlhat a csatlakozó terepszint fölé 1,80 m-nél nagyobb mértékben. Áttörtnek az a kerítésszakasz tekinthetõ, melynek összes felületéhez képest a tömör felületek (lábazat és az oszlopok) összesített felületének aránya legfeljebb 40 %.
4. A kerítések anyaghasználata a helyi építési hagyományoknak megfelelõen elsõsorban kõ és fa esetleg fém legyen. Vakolt falazott szerkezetû lábazat és oszlop kialakítható.
5. Külterületen kerítés általában nem létesíthetõ, kivéve a kertgazdasági (Mk) és a szõlõ és gyümölcsös mûveléssel hasznosított árutermelési (Má) területeket, valamint a telep jellegû épület- és udvarcsoportok helyét. Itt áttört drótfonatból, maximum 2 m magasan, lábazat nélküli oszlopokon létesíthetõ kerítés. Tüskésdrót legfeljebb három sorban és a balesetvédelmi elõírások betartásával felhelyezhetõ.
6. A kerítések létesítésének egyéb kérdéseit az OTÉK és a vonatkozó egyéb rendelkezések szabályozzák
18. §.
Az épített környezet védelme
1. A település közigazgatási területén belül külterületen egyedi mûemléki védettséget élvez a Szent Iván völgyi egykori vizimalom, ma lakóház (hrsz. 0123/3). A védett épülethez rendelt mûemléki környezetet a 084/3-4-5, a 0123/1-6, a 012461, a 0136, 0137, az 534 és 541 hrsz-ú ingatlanok alkotják.
2. A település közigazgatási területén belül belterületen egyedi mûemléki védettséget élvez a hrsz. 1434 alatti harangláb. (Kisörs) A védett épülethez rendelt mûemléki környezetet az 1408, 1409, 1433, 1434, 1453/1, 1454, 1455 és 1456 hrsz-ú ingatlanok alkotják.
3. A település közigazgatási területén belül belterületen egyedi mûemléki védettséget élvez a Kápolnavölgy 12 alatti présház-pince. (2545 hrsz.) A védett épülethez rendelt mûemléki környezetet a 2529, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2536, 2537, 2538, 2544, 2545, 2546, 2547, 2550 és 2551 hrsz-ú ingatlanok alkotják.
4. A település közigazgatási területén belül külterületen egyedi mûemléki védettséget élvez a hrsz. 0105 alatti Szent Iván kápolna. A védett épülethez rendelt mûemléki környezetet a 0103/9, 0103/17, 0103/18, 0106/23-26, 0109/13-14, 2248, 2249, 2297/5, 2298/1, 2298/2 és 2300 hrsz-ú ingatlanok alkotják.
Régészeti területvédelem
1.
Természet- és tájvédelem
1. A szabályozási tervben lehatárolt zöldfelületek kialakításakor a tájidegen növényfajok telepítését kerülni kell.
2. A közterületek kialakítása során burkolt felületek csak a feltétlenül szükséges mértékben létesüljenek.
3. A természetes vízfolyások medrét – ahol lehetséges – természetes mederalakulattal kell megõrizni. A Balaton megõrzendõ természetes partvonalától mért 100 m-es és a Burnót patak partvonalától számított 50 méteres távolságon belül beépítésre nem szánt területeken épület nem helyezhetõ el.
14)Közterületen elhelyezésre kerülõ közmûlétesítményeket környezetbe illõen és lehetõség szerint növénytakarással ellátva kell kialakítani.
1. A település közigazgatási területén közmûvezeték csak térszín alatti kialakítással létesíthetõ, kivéve azokat a védett régészeti területeket, ahol a térszín alatti vezetés a védett értékeket veszélyeztetné.
15/A) [101]Beépítésre nem szánt területen lévő út menti rézsűkön terepalakítás csak a telek feltárása, a csapadékvíz elvezetése és építmény elhelyezése céljából végezhető
Környezetvédelem
1. A település közigazgatási területén tevékenységet folytatni, változtatni, telket, területet alakítani, építési tevékenységet folytatni (új építés, átalakítás, bõvítés, felújítás, korszerûsítés, helyreállítás, bontás) függetlenül attól, hogy az adott tevékenység hatósági engedélyek megszerzését igényli-e, csak e rendelet és annak 1. számú mellékletében is felsorolt magasabb rendû jogszabályok szerint lehet.
Talaj- és vízvédelem
1.
2. A településen új kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények és egyéb közösségi szórakoztató létesítmények megvalósítása esetén, az ezekhez esetlegesen tartozó 20 személygépkocsi befogadóképességénél nagyobb gépkocsi parkolók felületérõl az összegyûjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékcsatornába bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetõ. (2000. évi CXII. Tv. 40. § (e) pont.)
Zaj- és rezgésvédelem
1. A közlekedési zajhatások elleni védekezés érdekében a szabályozási tervben meghatározott elõkertméreteket be kell tartani és az elõkertek növénytelepítésérõl gondoskodni kell. Az új kialakítású lakóterületeken a beépítési feltételeket (épület elhelyezés, mûszaki kialakítás) úgy kell meghatározni, hogy a közlekedésbõl határértéket meghaladó zajterhelés ne alakulhasson ki. Új út nyomvonalának meghatározását a zajterhelési határértékek betartásával kell végezni. Meglévõ út funkcióváltásának, új út létesítésének feltétele a zajvédelmi követelmények teljesülése.
22)Az ingatlanokon esetenként jelentkezõ megengedett határértéket meghaladó zajkeltést a saját telekingatlanon kell csillapítani úgy, hogy a telekhatáron mért zajterhelés a megengedett mértéket ne lépje túl.
23) [105]
Hulladékgazdálkodás, köztisztaság
24)A szabályozási terv által érintett területen sem ideiglenes, sem végleges hulladékgyûjtõ, vagy tároló (lerakó) telep nem létesíthetõ.
25) [106]
Levegõtisztaság-védelem
1. A szabályozási terv által érintett terület használata során a levegõtisztaság-védelmi elõírások betartandók.
19. §.
Tûzvédelem
1. A településen utak, térburkolatok, vízvezeték hálózat, tüzi víz vételi hely és bármely más létesítmény kialakítása, átalakítása, bontása, rendeltetés változtatása során a többször módosított 35/1996. (XII.29.) BM. Rendelet elõírásait kötelezõen be kell tartani.
20. §.
Hatálybalépés
1. Jelen rendelet 2005. december 15. napján lép hatályba. Valamennyi, a hatályba lépést követõen indított ügyben alkalmazni kell. A kihirdetéskor folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazható, ha az ügyfél számára az elbírálás során az kedvezõbb helyzetet teremt.
2. A hatályba lépéssel egyidejûleg érvényét veszti minden, Ábrahámhegy közigazgatási területén korábban élõ helyi építésügyi szabályozás.
