Kifejezéskereső
2/2005. (I. 7.) PM rendelet
a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról
2005.01.07.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 7. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, a 27. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
2. § Az R. 11. számú melléklete IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei című rész 1. A) pontjának 1. része helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható – az „V. Egyéb tudnivalók” című részben előírt szakmai képzésben való részvétel nélkül is – az a jelölt, aki]
„1. a 2002/2003. tanévtől kezdődően szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzésben az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában előírt vizsgatantárgyak mindegyikének szakmai követelményeit elsajátította, és ezen tantárgyak szakmai követelményeiből sikeresen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy”
3. § Az R. 11. számú melléklete IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei című rész 1. A) pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„E rendelet 11. számú melléklete alkalmazása során szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzésnek, illetve egyetemi vagy főiskolai továbbképzésnek tekinthető az, amikor a jelöltet a képzés során különböző tantárgyak keretében az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában előírt vizsgatantárgyak közül legalább 3 tantárgy szakmai követelményeinek megfelelően oktatták, és a jelölt ezen tantárgyak szakmai követelménye teljesítéséből – eredményes – gyakorlati jegyet szerzett, vagy kollokviumot, szigorlatot tett.”
4. § Az R. 11. számú melléklete IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei című rész 2. A)–D) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[2. A szakmai vizsga részei]
„A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:
1. Gazdasági és vezetési ismeretek gyakorlati-írásbeli 180 perc
2. Jogi ismeretek szóbeli
3. Pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 180 perc
4. Pénzügyi ismeretek szóbeli
5. Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli 300 perc
6. Számvitel és elemzés szóbeli
7. Számvitelszervezés gyakorlati-írásbeli 180 perc
8. Ellenőrzés gyakorlati-írásbeli 300 perc
9. Ellenőrzés szóbeli
A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.
B) A további (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakokon
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 300 perc
2. Gazdasági és pénzügyi ismeretek szóbeli
3. Számvitel, elemzés, ellenőrzés gyakorlati-írásbeli 300 perc
4. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli
A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.
C) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) az 1. C) pontban előírt szakmai képzésben való részvétel esetén
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:
1. Pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 180 perc
2. Pénzügyi ismeretek szóbeli
3. Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli 300 perc
4. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli
A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.
D) Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti szakon) az 1. D), az 1. E), az 1. F) pontokban előírt szakmai képzésben való részvétel esetén
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák időtartamai:
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli 300 perc
2. Gazdasági és pénzügyi ismeretek szóbeli
3. Számvitel, elemzés, ellenőrzés gyakorlati-írásbeli 300 perc
4. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli
A felsorolás egyben a vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következő vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelőző vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.”
5. § Az R. 11. számú melléklete IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei című rész 5. A szakmai vizsga értékelése A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) pontjának szakmai elméleti vizsga értékelése részének utolsó előtti bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felmentés esetén a szakmai elmélet osztályzatát a szakirányú egyetemi vagy főiskolai alapképzés keretében tanult, és a mérlegképes könyvelői szakképesítés szakvizsgáinál a felmentés alapjául szolgáló tantárgyak – leckekönyvvel igazolt – érdemjegyeinek átlagaként kell számítani.”
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Ezt követően csak a jelen rendelet előírásai szerint indíthatók szakmai képzések.
(2) A folyamatban lévő biztosításközvetítő képzések résztvevőinek az R. által előírt vizsgái 2008. december 31-ig tehetők le.
(3) A már megszerzett és a folyamatban lévő 52 3440 03 OKJ azonosítószámú Biztosításközvetítő szakképesítés e rendelet hatálybalépését követően a Független biztosításközvetítő szakképesítésnek felel meg.
Dr. Draskovics Tibor s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez
Biztosításközvetítő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 03
2. A szakképesítés megnevezése: Biztosításközvetítő (a szak megjelölésével)
Szakok:
– Jogvédelmi biztosításközvetítő
– Függő biztosításközvetítő
– Független biztosításközvetítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3626
4. Szakképzési évfolyamok száma: –
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800 óra
A szakok maximális óraszáma:
– Jogvédelmi biztosításközvetítő 300 óra
– Függő biztosításközvetítő 500 óra
– Független biztosításközvetítő 800 óra
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A szakképesítés további adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: –
Előzetes szakmai gyakorlat: –
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –
3. Szakmai alapképzési időtartama: –
4. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
3626 Ügynök (szolgáltatási, kereskedelmi)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A biztosításközvetítő tájékoztatja az ügyfeleket, felismeri és felkelti a biztosítás iránti igényt, tanácsot ad és az ügyfél rendelkezésére bocsát minden olyan információt, melyet a jogszabály előír és az ügyfél megalapozott döntéséhez szükséges a biztosítási szerződés megkötésével kapcsolatban. Közvetíti az érintett társasághoz az ügyfelek biztosítási ajánlatait, szakszerűen tájékoztatja és segíti az ügyfeleit a biztosításokkal kapcsolatos ügyintézésben.
Jogvédelmi biztosításközvetítő:
A jogvédelmi biztosításközvetítő a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú melléklete A) részének 17. pontjában foglalt „Jogvédelem” biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi elsősorban jogi, vagyon- és felelősségbiztosítás, valamint a jogvédelmi biztosítás sajátosságainak ismeretében, továbbá egyéb biztosításszakmai készségek birtokában.
Felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit a jogvédelmi területen, tájékoztatja az ügyfeleket a jogvédelmi biztosításról és a képviselt biztosító(k) által kínált jogvédelmi termékekről, segíti az ügyfél ajánlattételét és a biztosítási szerződés létrejöttét, védi a biztosított és a saját társasága érdekeit, valamint rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel. A jogvédelmi biztosításközvetítő különösen ismeri és az ügyfelekkel ismerteti a jogvédelmi termékek lényegéből fakadó – adott esetben más biztosításokkal, a biztosítókkal is fellépő – jogviták lehetőségét és természetét.
Függő biztosításközvetítő:
A függő biztosításközvetítő a Bit.-ben foglaltak alapján egy biztosító biztosítási termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti.
Felismeri és felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit, a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal tájékoztat, tanácsot ad és kidolgozza a megfelelő biztosítási megoldást az ügyfél részére. Átlátja a biztosítási értékesítési folyamatot, a fő pénzügyi- és adminisztrációs folyamatokat, figyelembe veszi a biztosított, és védi a saját társasága érdekeit, rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel. Tevékenysége kiterjed a biztosítási szerződés előkészítésére, megkötésére és az ügyfélkapcsolat ápolására, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre.
Független biztosításközvetítő:
A független biztosításközvetítő (többes ügynök és/vagy alkusz) a Bit.-ben foglaltak alapján több biztosító termékeit közvetíti.
A többes ügynök a függő biztosításközvetítő tevékenységeit végzi egyidejűleg több biztosítóra, illetve azok versenyző termékeire kiterjedően.
Az alkusz tevékenységét az ügyfél megbízásából eljárva végzi: felméri az ügyfél igényeit, beszerzi az egyes biztosítókra és termékeikre vonatkozó információkat, melyek alapján azokat összehasonlítja, illetve értékeli és biztosítási megoldást javasol, a megbízót képviseli és érdekeit védi a szerződés megkötése és a biztosítóval való kapcsolattartás során.
A független biztosításközvetítő tevékenységének szakszerűsége és az ügyfélkapcsolat minősége egyaránt cégének és a biztosítási szakmának jó hírét bizonyítja és szolgálja.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
52 3440 02 Biztosítási ügyintéző
54 3441 02 Biztosítási tanácsadó
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
Jogvédelmi biztosításközvetítő:
1. Biztosításelméleti, vagyon- és felelősségbiztosítási ismeretek alkalmazása
A szakember legyen képes
– felhasználni munkája során a biztosítási ágak és ágazatok rendszeréről szerzett ismereteit,
– alkalmazni a vagyon- és felelősségbiztosítások szabályait,
– felismerni és bemutatni a jogvédelmi kockázatok forrásait és az azok kezelésére szolgáló fedezetelemeket,
– átlátni a jogvédelmi ágazat összefüggéseit és érdekütközéseit más biztosítási ágazatokkal.
2. A biztosításjogi ismeretek alkalmazása az ügyfél-tájékoztatás, a szerződéskötés és az ügyfélgondozás folyamatában jogkövető módon és a fogyasztóvédelmi szabályokat szem előtt tartva
A szakember legyen képes
– felismerni a biztosítási szerződések közös szabályait,
– betartani a biztosítási szerződés tartalmára vonatkozó előírásokat,
– segítséget nyújtani a biztosítási szerződés megkötéséhez,
– tájékozódni a gazdasági környezetnek a biztosítást érintő jogi szabályozásáról, annak változását naprakészen nyomon követni.
3. A biztosítási tevékenység általános- és a jogvédelem speciális elveinek és gyakorlatának megfelelően az ügyfél jogvédelmi biztosításra szóló ajánlatának közvetítése
A szakember legyen képes
– meghatározni a jogvédelem helyét a nem-életbiztosítások között, kapcsolatát más biztosításokkal,
– jellemezni a jogvédelmi ágazatot, a jogvédelmi módozatokat, a jogvédelmi biztosítás biztosítási eseményeit, fedezetét, egyéb sajátosságait,
– megfogalmazni a jogvédelmi biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,
– tájékoztatni az ügyfeleket az általános és különös szerződési feltételekről,
– átlátni a jogvédelmi biztosítások folyamatait, kockázat-elbírálását, díjszámítását, az ajánlattételt, a szerződéskötést, valamint a kárrendezést, a Bit.-ben a jogvédelemre vonatkozó sajátosságokkal együtt.
Függő biztosításközvetítő:
1. A biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás alapvető ismereteinek birtokában az ügyfél igényeinek megfelelő tájékoztatás nyújtása
A szakember legyen képes
– felhasználni tájékozottságát a gazdasági élet meghatározó szereplőiről, alapvető intézményrendszeréről, a vállalkozási formákról, az ezekre vonatkozó jogi és pénzügyi szabályozásokról,
– alkalmazni a költségvetési prioritások, a gazdasági növekedés és a lakossági jövedelmek alakulására vonatkozóan megszerzett tudását, a fontosabb pénz- és tőkepiaci szabályszerűségeket,
– alkalmazni az adó- és társadalombiztosítási törvények biztosításra vonatkozó részeit,
– alkalmazni a MABISZ Etikai Kódex előírásait,
– betartani a versenytörvény biztosító társaságokra vonatkozó szabályait.
2. A biztosítási tevékenység közgazdasági elveinek és a biztosítók működési gyakorlatának megfelelően, a kockázatkezelés és a biztosítások rendszerében az ügyfél számára megoldási javaslat bemutatása, a biztosítási szerződés megkötésében és fenntartásában, az ügyfélgondozásban és a biztosítási szolgáltatás folyamatában való közreműködés
A szakember legyen képes
– meghatározni a veszélyek és kockázatok összefüggéseit, jellemezni és csoportosítani azokat különböző szempontok szerint,
– felismerni és felmérni az ügyfél biztosítási kockázatait és igényeit,
– alkalmazni a kockázatkezelés folyamatát és eszközeit,
– meghatározni és ismertetni a biztosíthatóság alapvető feltételeit,
– megfogalmazni a biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,
– összehasonlítani és elemezni az üzleti biztosítást és a társadalombiztosítást, illetve azok szolgáltatásait,
– elemezni a biztosítási események tartalmát, a biztosítási védelem jellegét, és a szolgáltatások összefüggéseit,
– csoportosítani a biztosítási ágakat, ágazatokat, termékeket,
– betartani a biztosítási szerződés törvényi szabályozását, alkalmazni a szerződéskötés és megszüntetés jogi előírásait és okiratait, felismerni a biztosítási szerződés kellékeit,
– tájékoztatást adni arról, hogy a Bit. miként szabályozza a biztosító társaságok tevékenységi területeit,
– tájékoztatást adni az ügyfeleknek az általános és különös biztosítási feltételekről,
– különbséget tenni a jogszabályon és szerződésen alapuló biztosítási kötelezettség között,
– felvilágosítást adni a szerződéskötés, az állománykezelés és a kárrendezés főbb folyamatairól, azok fontosabb dokumentumairól,
– elvégezni az elsődleges kockázat-elbírálás feladatait,
– közreműködni a kárrendezési/szolgáltatási folyamatban,
– eligazodni a biztosító vezetési-szervezési struktúráiban és folyamataiban,
– felhasználni ismeretét a magyar és a nemzetközi biztosítás történetének fejlődési szakaszairól, jelenlegi helyzetéről, a főbb nemzetközi tendenciákról,
– felvilágosítást adni a biztosítási piac szereplőiről, intézményrendszeréről, a biztosításnak a nemzetgazdaságban, a gazdálkodó szervezetek és az egyének életében betöltött szerepéről és előnyeiről,
– tájékoztatást adni a közösségi (EU) jog biztosítás releváns elemeiről, különös tekintettel a fogyasztóvédelemre.
3. A biztosítási tevékenységet szabályozó gazdálkodási, pénzügyi előírások alkalmazása, adózási ismeretek birtokában a pénzügyi piacokra vonatkozó pénzügyi-tervezési javaslat készítése
A szakember legyen képes
– alkalmazni ismereteit a biztosító társaságok helyzetéről, szerepéről a pénzügyi intézményrendszerben,
– tájékoztatást adni a bankrendszer működésének főbb jellemzőiről,
– alkalmazni a pénzforgalommal kapcsolatos előírásokat, az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó bizonylatokat, nyomtatványokat, betartani a pénzkezelés szabályait,
– alkalmazni a pénzügyi piacon elérhető megtakarítási és befektetési lehetőségekről megszerzett ismereteket, összehasonlítani az egyes megtakarítási, befektetési és biztosítási formákat az ügyfél biztosítási-befektetési-előgondoskodási céljainak érdekében.
4. A biztosítási tevékenység elvi alapját képező legfőbb matematikai törvényszerűségek, kalkulációs elvek és tényezők, a statisztikai adatokat szolgáltató nyilvántartási rendszerek alkalmazása
A szakember legyen képes
– alkalmazni a kamat-, kamatoskamat-számítást, a jutalék, illetve egyéb költségek számítását, a jelenérték-jövőérték számítást,
– alkalmazni az alapvető árfolyam- és hozamszámítási technikákat,
– kiszámítani és ismertetni az egyes módozatok díjait, azok fő elemeit,
– értelmezni a jogszabály által megkövetelt számszaki ügyféltájékoztató kimutatásokat,
– felhasználni és elkészíteni munkája során a statisztikai táblázatokat, kimutatásokat.
5. Az emberi életpályák főbb szakaszainak, a pénzügyi és biztosítási kihatással járó események ismeretében, egymással összefüggésben az ügyfél főbb kockázatainak kezelése és a pénzügyi-biztosítási védelmet szolgáló termékek kombinálása
A szakember legyen képes
– alkalmazni a tervezéshez szükséges népességi adatokat illetően a várható élettartamot, halandósági valószínűségeket, betegségi statisztikákat stb.,
– tájékoztatást adni a társadalombiztosítási rendszerek, a vállalati- és magánbiztosítás, valamint az egyéni előgondoskodás, öngondoskodás összefüggéseiről,
– felhasználni tudását az emberi életpálya egyes alapvető eseményeihez és szakaszaihoz tartozó pénzügyi célok optimális megvalósításához,
– alkalmazni a Bit. szerinti igényfelmérés és pénzügyi tervezés lépéseit és eszközeit az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítási védelem kidolgozása céljából.
6. Az alapvető marketing ismeretek birtokában az ügyfél igényeinek minél teljesebb körű megismerése és kiszolgálása
A szakember legyen képes
– felhasználni ismereteit a piaci alapkategóriákra, ezen belül a biztosítási piacra ható tényezőkre vonatkozóan,
– alkalmazni a piackutatási és konkurenciaelemzési eredményeket, a vállalati marketingstratégiának megfelelő marketing-mixet, az ügyfélszegmentáció szabályszerűségeit,
– alkalmazni a szolgáltatásmenedzsment és a biztosításmarketing, az ügyfélorientáció fő szabályait,
– figyelemmel kísérni az új biztosítási igények és új biztosítási alanyok megjelenését,
– tájékoztatást adni az új termékek megjelenéséről.
7. Az ügyfél minőségi kiszolgálása érdekében korszerű módszerek alkalmazása és a helyzetnek megfelelő viselkedési normák betartása
A szakember legyen képes
– alkalmazni a tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikákat,
– betartani az üzleti protokoll alapvető szabályait, megjelenésével, viselkedésével és beszédstílusában tükrözni a szakma és ügyfelei tiszteletét,
– alkalmazni a hagyományos és új típusú értékesítési módszereket és tapasztalatokat,
– alkalmazni az önszervezési, időtervezési technikákat,
– alkalmazni a kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás módszereit,
– alkalmazni a hatékony kommunikáció elveit,
– megtervezni az üzleti tárgyalás menetét és alkalmazni befolyásolásának eszközeit,
– alkalmazni a prezentációs technikákat,
– szakszerűen és hatásosan érvelni a biztosítás előnyei mellett és elhárítani a megalapozatlan kifogásokat.
8. Az információgyűjtési, -tárolási és -feldolgozási technikák, a számítógép felhasználói szintű alkalmazása
A szakember legyen képes
– alkalmazni egy PC-s operációs rendszer alapvető utasításait,
– használni a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és a levelezőprogram fontosabb funkcióit,
– rendszerezni dokumentumait,
– tájékozódni az interneten fellelhető információk elérésében és használatában.
Független biztosításközvetítő:
A független biztosításközvetítő rendelkezik a b) pontban meghatározott ismeretekkel és készségekkel, melyek tevékenységének sajátosságai mentén alábbiakkal egészülnek ki az egyes területeken:
1. A biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás ismereteinek birtokában az ügyfél igényeinek megfelelő tájékoztatás nyújtása
A szakember legyen képes
– megérteni a piaci viszonyokat alakító tényezőket, a verseny (a piaci szereplők, a kereslet-kínálat, a versenyző termékek) sajátosságait,
– figyelemmel kísérni a biztosítási piac változásait, értelmezni és alkalmazni a biztosítók és a termékek minősítési rendszerét (rating, ranking),
– a szakmai etikai normáknak megfelelően dolgozni.
2. A kockázatkezelés és a biztosítások rendszerében az ügyfél számára megoldási javaslat bemutatása, a biztosítási szerződés megkötésében és fenntartásában, az ügyfélgondozásban és a biztosítási szolgáltatás folyamatában való közreműködés
A szakember legyen képes
– felismerni, segíteni és képviselni az ügyfél érdekeit a biztosítási szerződés megkötésétől annak megszűnéséig fellépő minden döntési pont és jognyilatkozat vonatkozásában,
– a közvetítő és a biztosítók működésének, folyamatainak jogi, adminisztratív és üzleti kapcsolódási pontjaira vonatkozó szabályoknak megfelelően eljárni,
– az ügyfeleknek megfelelő szerződésportfoliót kialakítani, gondozni és a megfelelő adminisztrációt ellátni.
3. A biztosítási tevékenységet szabályozó és a pénzügyi piacokra vonatkozó alapvető gazdálkodási, pénzügyi előírások és adózási ismeretek birtokában tanácsadói feladatok ellátása
A szakember legyen képes
– versenyző biztosítási termékeket és biztosítókat összehasonlítani, javaslatot tenni,
– jellemezni a pénzügyi intézményrendszer felépítését, felismerni ebben a biztosító társaságok helyét és szerepét,
– felismerni és összehasonlítani a pénzügyi piacokon elérhető megtakarítási és befektetési lehetőségeket,
– értelmezni a biztosítók éves beszámolóját, a tartalékképzés és a szolvencia-szabályozás alapvető szabályait.
4. A pénzügyi- és biztosítási matematika eszközeinek alkalmazásával pénzügyi és biztosítási tervezés
A szakember legyen képes
– megérteni a díjkalkulációk elveit és a biztosítási díj elemeit, felismerni az egyes díjrészek funkcióit és összefüggéseit,
– használni az inflációkezelés főbb technikáit az élet- és a nem-életbiztosítások területén (például indexálás, revalorizációs technika stb.), járadékot számítani, díj-biztosítási összeg/szolgáltatás elemzéseket végezni,
– értelmezni, munkája során alkalmazni a különböző statisztikai táblázatokat, kimutatásokat és ezekből levonni a megfelelő következtetéseket,
– az ügyfél kockázatának, körülményeinek és szükségleteinek objektív felmérése alapján összehasonlítani és kombinálni a biztosítási és pénzügyi termékeket.
5. A sikeres üzletkötés érdekében korszerű marketingmódszerek és kommunikáció alkalmazása és a megfelelő viselkedési normák betartása
A szakember legyen képes
– kiválasztani és alkalmazni a cége által meghatározott marketing- és kommunikációs stratégia céljainak megfelelő eszközöket,
– ismertetni az integrált biztosítási-pénzügyi tanácsadói szolgáltatás lényegét,
– értékelni a biztosítók és biztosítási termékeik pénzügyi- és szolgáltatási tulajdonságait egységes szempontok szerinti,
– megvalósítani az egyéni és intézményi ügyfelek, valamint a biztosítók közötti hatékony kommunikációt.
6. Az irodai és szakmai tevékenységben hatékony kommunikációs- és információtechnológiai eszközök és eljárások felhasználói szintű alkalmazása
A szakember legyen képes
– ismertetni a PC-s operációs rendszereket és a hálózatok működésének alapelveit,
– ismertetni és alkalmazni az informatikai biztonság és a licenszjog alapelveit és szabályait,
– bemutatni a független biztosításközvetítők hatékony működéséhez szükséges telekommunikációs, irodai ügyviteli, biztosítási állomány-nyilvántartó és értékesítés-támogató rendszerek célját, rendeltetését, alapvető működési elveit és fő funkcióit,
– felismerni és használni az elektronikus kereskedelem, fizetési rendszerek és az e-biztosítás elterjedt folyamatait.
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki
a) érettségi vizsgával rendelkezik,
b) a „VI. Egyéb tudnivalók” c. rész 1. pontjában előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga
– gyakorlati-írásbeli, és
– szóbeli vizsgarészből áll.
a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
1. Jogvédelmi ismeretek 45 perc
2. Ágazati biztosítástan I. 45 perc
3. Ágazati biztosítástan II. 45 perc
4. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek 90 perc
5. Komplex I. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek 120 perc
6. Komplex II. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek különbözeti vizsga a Független biztosításközvetítők számára) 60 perc
Jogvédelmi biztosításközvetítő:
A jogvédelmi biztosításközvetítő
1. Jogvédelmi ismeretek
2. Ágazati biztosítástan I. vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.
Függő biztosításközvetítő:
A függő biztosításközvetítő az
2. Ágazati biztosítástan I.
3. Ágazati biztosítástan II.
4. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek
5. Komplex I. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek) vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.
Független biztosításközvetítő:
A független biztosításközvetítő
2. Ágazati biztosítástan I.
3. Ágazati biztosítástan II.
4. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek
5. Komplex I. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek)
6. Komplex II. (Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek, Biztosítási jog, Számítástechnikai ismeretek különbözeti vizsga a Független biztosításközvetítők számára) vizsgatárgyakból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.
A biztosításközvetítő (a szak megjelölésével) komplex szóbeli vizsgát tesz.
A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az adott szaknak megfelelő, összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:
A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt átfogó ismereteit kell számon kérni a követelményrendszernek az elmélet, a hatályos (szakmai) jogi szabályozás és a gyakorlat súlypontjaira tekintettel, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.
A gyakorlati-írásbeli vizsgafeladatokban az alapismereteket számonkérő kérdések, a szakmai kérdések és a számítási feladatok szerepelnek az egyes vizsgatárgyak jellegének megfelelő arányban.
A gyakorlati-írásbeli vizsgák hagyományos módon és személyi számítógép felhasználásával egyaránt történhetnek.
b) A szóbeli vizsga tartalma:
A komplex szóbeli vizsgán a jelölt átfogó, szintetizált ismereteit és készségeit kell számon kérni a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. részben meghatározott szinteken.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
a) A gyakorlati-írásbeli vizsga alóli felmentés feltételei
Az a jelölt, aki az 52 2440 02 OKJ azonosító számú Biztosítási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, és azt a 2000–2004. években szerezte meg, mentesül a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.
Jogvédelmi biztosításközvetítő:
Az a vizsgázó, aki rendelkezik Függő- és/vagy Független biztosításközvetítő szakképesítéssel, kizárólag Jogvédelmi ismeretek vizsgát tesz.
Függő biztosításközvetítő:
Az a vizsgázó, aki rendelkezik Jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítéssel, mentesül az Ágazati biztosítástan I. tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.
Független biztosításközvetítő:
Az a vizsgázó, aki rendelkezik Jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítéssel, mentesül az Ágazati biztosítástan I. tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.
Az a vizsgázó, aki rendelkezik Függő biztosításközvetítő szakképesítéssel, Komplex II. (különbözeti) gyakorlati-írásbeli vizsgát és komplex szóbeli vizsgát tesz.
b) A szóbeli vizsga alóli felmentés feltételei:
A szóbeli vizsga alól, annak komplexitása miatt felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga. Amennyiben a Jogvédelmi biztosításközvetítő, illetve a Függő biztosításközvetítő szakképesítéseknél az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.
c) A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
VI. Egyéb tudnivalók
A képzés tantárgyai:
A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
Jogvédelmi biztosításközvetítő:
Jogvédelmi biztosításközvetítő
|
A tantárgy megnevezése |
Oktatási órák száma |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
elmélet |
gyakorlat |
együtt |
||||
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
|
Kötelező kontakt óraszám |
||||||
|
Ágazati biztosítástan I. (Vagyon- és felelősségbiztosítás) |
6 |
40 |
9 |
60 |
15 |
100 |
|
Biztosításjogi alapismeretek |
4 |
40 |
6 |
60 |
10 |
100 |
|
Jogvédelmi ismeretek |
4 |
40 |
6 |
60 |
10 |
100 |
|
Kötelező összesen: |
14 |
40 |
21 |
60 |
35 |
100 |
|
Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) |
||||||
|
Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani alapismeretek |
10 |
67 |
5 |
33 |
15 |
100 |
|
Üzleti kommunikáció |
6 |
60 |
4 |
40 |
10 |
100 |
|
Összesen: |
30 |
50 |
30 |
50 |
60 |
100 |
Függő biztosításközvetítő:
Függő biztosításközvetítő
|
A tantárgy megnevezése |
Oktatási órák száma |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
elmélet |
gyakorlat |
együtt |
||||
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
|
Kötelező kontakt óraszám |
||||||
|
Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek |
15 |
43 |
20 |
57 |
35 |
100 |
|
Ágazati biztosítástan I. |
10 |
67 |
5 |
33 |
15 |
100 |
|
Ágazati biztosítástan II. |
10 |
67 |
5 |
33 |
15 |
100 |
|
Biztosítási jog |
15 |
75 |
5 |
25 |
20 |
100 |
|
Pénzügyi- és biztosításmatematikai ismeretek |
10 |
67 |
5 |
33 |
15 |
100 |
|
Pénzügyek és pénzügyi tervezés |
10 |
50 |
10 |
50 |
20 |
100 |
|
Marketing |
5 |
50 |
5 |
50 |
10 |
100 |
|
Kötelező összesen: |
75 |
55 |
55 |
45 |
130 |
100 |
|
Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) |
||||||
|
Üzleti kommunikáció |
5 |
33 |
10 |
67 |
15 |
100 |
|
Számítástechnikai ismeretek |
0 |
33 |
15 |
67 |
15 |
100 |
|
Összesen: |
80 |
50 |
80 |
50 |
160 |
100 |
A kontaktóraszámba a Jogvédelmi biztosításközvetítő képzésben részt vett jelöltek esetében a megegyező tárgyak (alapismeretek is) kontaktórái beszámíthatóak.
Független biztosításközvetítő:
A Függő biztosításközvetítő képzés tantárgyai a következő óraszámokkal egészülnek ki:
Független biztosításközvetítő
A Függő biztosításközvetítő képzés tantárgyai a következő óraszámokkal egészülnek ki:
|
A tantárgy megnevezése |
Oktatási órák száma |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
elmélet |
gyakorlat |
együtt |
||||
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
|
Kötelező kontakt óraszám |
||||||
|
Biztosítási jog |
5 |
50 |
5 |
50 |
10 |
100 |
|
Pénzügyi és biztosításmatematikai ismeretek |
5 |
50 |
5 |
50 |
10 |
100 |
|
Kötelező összesen: |
10 |
50 |
10 |
50 |
20 |
100 |
|
Szabadon választható óraszám (egyéni tanulással is elsajátítható) |
||||||
|
Marketing és üzleti kommunikáció |
4 |
40 |
6 |
60 |
10 |
100 |
|
Számítástechnikai ismeretek |
6 |
60 |
4 |
40 |
10 |
100 |
|
Összesen: |
20 |
50 |
20 |
50 |
40 |
100 |
A feltüntetett tantárgyak a Függő biztosításközvetítő képzés megfelelőjükkel összevont óraszámban is taníthatók a Független biztosításközvetítők képzésében.
2. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez
Banki ügyintéző/banki, befektetési termékértékesítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 01
2. A szakképesítés megnevezése: Banki ügyintéző/Banki, befektetési termékértékesítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3633
4. Szakképzési évfolyamok száma: –
5. Képzési idő, maximális óraszám: 800 óra
6. Elmélet aránya: 70%
7. Gyakorlat aránya: 30%
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: érettségi
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: –
3. Szakmai alapképzés időtartama: –
4. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
3633 Pénzintézeti pénz- és értékjegy-értékesítő ügyintéző
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők
3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők
3631 Pénzintézeti finanszírozási ügyintéző
3632 Pénzintézeti fizetési és betétforgalmat lebonyolító ügyintéző
3634 Biztosítási ügyintéző
3639 Egyéb pénzintézeti ügyintézők
4193 Irodai adminisztrátor, írnok
4211 Postai és banki pénztáros
4291 Ügyfél-tájékoztató
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A Banki, befektetési termékértékesítő a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint befektetési vállalkozásoknak az ügyféllel kapcsolatba kerülő (front office-ban, call centerben stb. dolgozó) munkatársa.
A Banki, befektetési termékértékesítő alkalmas
– az ügyfelek számára értékesített banki és befektetési termékek összehasonlítására,
– ezen termékek jogi szabályozásából adódó követelmények teljesítésére,
– az alapvető pénzügyi számítási technikák alkalmazására.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
52 3432 03 Vállalkozási ügyintéző
52 3440 02 Biztosítási ügyintéző
54 3436 05 Pénzügyi tanácsadó
55 3436 02 Számviteli szakügyintéző
55 3441 01 Banki szakügyintéző
55 3436 01 Pénzügyi szakügyintéző
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelménye:
Tekintettel arra, hogy a Banki, befektetési termékértékesítő a mindennapi tevékenységében közvetlenül kapcsolatba kerül az ügyfelekkel, munkáját elvi irányítás mellett, nagyrészt önállóan végzi.
Szakmai feladatai, kötelezettségei:
a) ügyfelek tájékoztatása;
b) ügyfelek kiszolgálása;
c) pénztári és értéktári feladatok elvégzése;
d) elemzési feladatokba való bekapcsolódás.
Annak érdekében, hogy a felsorolt feladatcsoportok végzésére alkalmas legyen, a következő ismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie:
1. Jogi ismeretek alkalmazása
– Tisztában van az alapvető polgári jogi és társasági jogi ismeretekkel,
– ismeri a szerződés fogalmát, meg tudja határozni a szerződések érvényessége, létrejötte, megszűnése, követelések elévülése feltételeit,
– ismeri az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményeit,
– tisztában van egyes speciális szerződésekkel (pl. adásvétel, bizomány...) és képes ismertetni a szerződést biztosító mellékkötelmeket (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék, engedményezés, tartozásátvállalás),
– tudja ismertetni az általános társasági jogi szabályokat, különös tekintettel a részvénytársaságokra,
– ismeri az értékpapír fogalmát, tisztában van előállításával és megsemmisítésével, tudja mit jelent a dematerializálás,
– képes ismertetni és összehasonlítani a Magyarországon törvényesen elismert értékpapírok fajtáit,
– ismeri a tőkepiaci törvényt, különös tekintettel annak hatályára, a tőkepiac szereplőire, a befektetési és árutőzsdei szolgáltatások végzésének szabályaira, a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzésre, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, az értékpapírok zártkörű és nyilvános forgalomba hozatalára, a tőzsdére, a Befektetővédelmi Alapra, a befektetők védelmére, az elszámolóházra,
– ismeri a bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam befolyásolás tilalmára vonatkozó szabályokat,
– képes ismertetni az értékpapírszámla, az ügyfélszámla és a tőkeszámla főbb jellemzőit és jogi környezetét.
2. Banki és befektetési piac- és termékismeret alkalmazása
– Felismeri az alapvető pénzügyi, gazdasági összefüggéseket,
– tisztában van a pénzügyi piacok szerkezetével, képes a pénz- és tőkepiaci termékek és műveletek szakszerű ismertetésére,
– ismeri és magyarázni képes a befektetési döntések szempontjait (kockázat, likviditás, diverzifikálás, adózás),
– ismeri a magyar bankrendszer felépítését, tudja, hogy a hitelintézeti törvény alapján melyik hitelintézet milyen jogosítványokkal rendelkezik,
– képes ismertetni a hitelintézeti törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás típusokat, a definiált intézményi struktúrát,
– tisztában van a pénzügyi intézményi környezettel, képes a pénzügyi rendszer részletes bemutatására: kibocsátók, befektetők, felügyelők és közvetítők: pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, befektetési alapok, biztosítók és nyugdíjpénztárak; a közvetítők jogi státusa, jellemzőik, e szereplők helye és céljai az ügyfelek pénzügyi megtakarításainak kezelésében,
– ismeri a bank alapvető tevékenységeit, szabatosan képes ismertetni a főbb banktevékenységeket, részletesen be tudja mutatni az alapvető banki termékeket,
– tételesen ismeri a banki belső szabályzatokat, képes ezek általános felépítésének és tartalmának szakszerű ismertetésére, képes a banki belső szabályzatok alkalmazására az adott munkafolyamat során,
– ismeri a bankok működési környezetét befolyásoló főbb törvényi előírásokat,
– ismeri a bankok üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek felépítését és tartalmát, képes ennek alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során,
– ismeri a fogyasztóvédelem célját, tudja milyen intézmények szolgálják,
– tisztában van a banktitok és az üzleti titok fogalmával,
– tisztában van a pénzmosás fogalmával és képes alkalmazni a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályokat,
– szabatosan meg tudja fogalmazni a betétvédelem magyarországi feltételeit, tisztában van az OBA szerepével,
– képes a banki tranzakciós termékek (folyószámla, kártya, kiegészítő szolgáltatások) részletes ismertetésére,
– szabatosan meghatározza a banki megtakarítási termékek (betétek, betéti okiratok) fő jellemzőit,
– képes a lakossági ügyfelek szakszerű tájékoztatására a bankban elérhető különféle lakossági hiteltípusokról (fogyasztási hitel, folyószámlahitel, lakásvásárlási hitel stb.), ismeri a bank hitelezési kockázatainak természetét, képes ezek felismerésére,
– képes az egyes terméktípusok összehasonlítására, az ügyfél számára ajánlás megfogalmazására,
– tisztában van a kamatok, díjak, jutalékok mibenlétével, nagyságrendejével, felszámítási módjukkal,
– képes elmagyarázni az EBKM és a THM fogalmát,
– tisztában van az Áru- és Értéktőzsde, valamint a KELER működési elveivel, működési szabályaival, intézményi felépítésével,
– ismeri a befektető-védelem (törvényi biztosítékok és a megfelelő szervezetek tevékenysége) lehetőségeit és kötelezettségeit,
– ismeri az értékpapírokat, azok közgazdasági csoportosítási lehetőségeit, az egyes értékpapírokat röviden jellemezni tudja,
– össze tudja hasonlítani az ügyfélforgalomban legjellemzőbb értékpapírok: állampapír, vállalati kötvény, részvény, befektetési jegy hozamszámításnak elveit, képes a termékek hozam és kockázat szerinti összehasonlítására,
– ismeri a portfóliókezelés (egyéni befektetéskezelés) feladatait, és ennek alapján képes szakszerű tájékoztatást adni,
– eligazodik a határidős termékek jellegzetességeiben,
– ismeri a devizaárfolyam fogalmát, tudja mit jelent az árfolyamkockázat,
– tisztában van a deviza alapú hitel- és betéti termékek jellegzetességeivel,
– készségszinten képes pénzügyi alapszámításokat elvégezni: kamatszámítási feladatok, nettó jelenérték számítás, kötvényárfolyamok (nettó, bruttó), részvényárfolyamokból számolt hozamok és szórások.
3. Értékesítési és ügyfélkapcsolati ismeretek alkalmazása
A banki, befektetési termékértékesítő munkájának eredményessége megköveteli az ügyfelekkel való hatékony kommunikációs képességet:
– ismeri a kapcsolatfelvétel és -ápolás szabályait,
– ismeri a hatékony kommunikáció alapelveit, és képes ezek mindennapi alkalmazására, tisztában van a kommunikációs zavarok természetével, és képes ezek megoldására,
– képes magát az ügyfél-tájékoztatás során szakszerűen és az ügyfél számára meggyőzően kifejezni.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki
a) érettségi vizsgával rendelkezik,
b) az „V. Egyéb tudnivalók” c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
2. A szakmai vizsga részei
A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.
A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
1. Jogi ismeretek 60 perc.
2. A banki és a befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei 60 perc.
A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
1. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei.
2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok.
A szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az 1–2. gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:
1. Jogi ismeretek (feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)
2. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei (feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)
Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:
1. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei.
2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok.
A szóbeli vizsgáztatás a gyakorlatban felmerülő helyzeteket tükröző feladatsor alapján történik.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Az 1997. január 1-je után szerzett tőzsdei szakvizsga jogi részvizsgája, valamint az 1997. január 1-je után szerzett és a PSzÁF (ÁPTF) által elismert jogi vizsga megfelel a Jogi ismeretekből letett vizsgának.
Aki rendelkezik a PSzÁF (ÁPTF) által kiadott ideiglenes üzletkötői működési engedéllyel, csak szóbeli vizsgát köteles tenni.
5. A szakmai vizsga értékelése
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges eredményt ért el.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. A banki és befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.
c) A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
VI. Egyéb tudnivalók
A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
A tantárgy/modul megnevezése |
Oktatási órák száma |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
elmélet (egyéni) |
gyakorlat (tantermi) |
együtt |
||||
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
|
1. Jogi ismeretek |
54 |
70 |
24 |
30 |
78 |
100 % |
|
2. A banki és befektetési piac termékei, ügyletei, intézményei |
69 |
74 |
24 |
26 |
93 |
100 % |
|
3. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok |
13 |
62 |
8 |
38 |
21 |
100 % |
|
Összesen: |
136 |
70 |
56 |
30 |
192 |
100 % |
A tantárgyak elméleti alapozást követően gyakorlatorientáltak, minden tantárgy tartalmaz esettanulmányokat. A tananyag mind tanfolyami foglalkozások, mind távoktatás keretében elsajátítható.
3. számú melléklet a 2/2005. (I. 7.) PM rendelethez
Valutapénztáros és valuta-ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3440 01
2. A szakképesítés megnevezése: Valutapénztáros és valuta-ügyintéző
3. Hozzárendelt FEOR: 4219
4. Szakképzési évfolyamok száma: –
5. Képzési idő, maximális óraszám: 200 óra
6. Elmélet aránya: 60%
7. Gyakorlat aránya: 40%
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: –
3. Szakmai alapképzés időtartama: –
4. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
4219 Egyéb pénztárosok, pénzkezelők
2529 Egyéb gazdasági foglalkozások
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők
3633 Pénzintézeti pénz- és értékjegyértékesítő ügyintéző
3639 Egyéb pénzintézeti ügyintézők
4211 Postai és banki pénztáros
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A valutapénztáros és valuta-ügyintéző a fennálló eljárásoknak, jogszabályoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően elvégzi a valutaváltással kapcsolatos feladatokat, ezen belül:
– elkészíti a valutaváltással kapcsolatos bizonylatokat, rögzíti a tranzakciókat,
– gondoskodik a rábízott pénzkészletek biztonságos kezeléséről,
– vezeti a pénztárnaplót,
– a tranzakciók során ellenőrzi az átvett vagy kifizetett valuták forgalomképességét és valódiságát,
– gondoskodik az árfolyam közzétételéről,
– a hitelintézet megbízott ügynökeként elszámolást készít a hitelintézet részére, továbbá statisztikai adatokat szolgáltat a jegybank számára,
– azonosítja az ügyfelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,
– használja az alkalmazott formanyomtatványokat,
– naprakész információkkal rendelkezik a forgalomban lévő és a forgalomból már kivont valutákról,
– magas színvonalon kiszolgálja és tájékoztatja ügyfeleit.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
52 3440 01 Banki ügyintéző (Banki, befektetési termékértékesítő
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. Ügyintézői feladatok ellátása
A szakember legyen képes
– a szükséges bizonylatokat megfelelő adattartalommal kitölteni,
– a csekkek forgalomképességét, beválthatóságát ellenőrizni,
– az összeghatárokkal összhangban lévő ügyfélazonosítási feladatokat elvégezni,
– a vételi, eladási és konverziós műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni,
– előírásszerűen kezelni az ügyfelek valutaváltással kapcsolatos panaszait,
– a személyazonosítást elvégezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint,
– árfolyamot közzétenni,
– fizetőeszközt eladni, fizetőeszköz konverziót végrehajtani.
2. Bankjegy-felismerés, bankjegy-vizsgálat
A szakember legyen képes
– a különböző valutákat felismerni,
– a különböző valuták és a forint érvényességét ellenőrizni,
– a különböző valuták és a forint forgalomképességét és valódiságát ellenőrizni,
– a forgalomképesség és valódiság ellenőrzésére szolgáló segédeszközöket kezelni,
– bankjegypapírt és biztonsági elemeit ellenőrizni,
– bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemeit ellenőrizni,
– a bankjegyeken lévő biztonsági elemeket ellenőrizni,
– a bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközöket használni,
– a valódi és hamis bankjegyeket felismerni a gyakorlatban.
A gyakorlati vizsgarészre történő felkészítéshez a képző intézmény a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetett szakértőt kér fel.
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a „VI. Egyéb tudnivalók” c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgát írhatnak elő, amelynek érdemjegye a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati részekből áll.
Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Ügyintézői ismeretek
A vizsga időtartama: 60 perc
A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama:
Bankjegy-felismerés (valódi és hamis bankjegyek felismerése) és bankjegy-vizsgálat 20 perc
A sikeres bankjegy-felismerést szóbeli felelet követi a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott tételsor szerint, mely ügyintézői ismeretekre és bankjegy-vizsgálatra vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Ha a bankjegy-felismerés vizsgarész sikertelen, akkor a vizsgázó a gyakorlati vizsga szóbeli részét nem teljesítheti. A gyakorlati vizsga a következő vizsgaidőszakban ismételhető meg.
Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az írásbeli tantárgy követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma:
Az írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” c. részben meghatározott feladatok alapján kell az ügyintézői ismeretek tantárgyból – feleletválasztós tesztvizsga keretében – teljesíteni.
A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt a vizsgán kapja meg.
Ügyintézői ismeretek:
– Alapfogalmak (A devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény meghatározásai: fizetőeszköz, valuta, deviza, konvertibilis pénznem, devizabelföldi, devizakülföldi)
– Pénzváltás fogalma, a pénzváltási tevékenység ügynöki rendszerben
– Árfolyam, árfolyamjegyzés
– Valuták, csekkek megvásárlása
b) A gyakorlati vizsga tartalma:
A gyakorlati vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott feladatok alapján kell teljesíteni.
Bankjegy-felismerés, bankjegy-vizsgálat:
– Általános bankjegy-ismeretek (bankjegypapír és biztonsági elemei, bankjegyek nyomtatása során alkalmazott eljárások, bankjegyek nyomtatással kialakított biztonsági elemei)
– A bankjegyeken lévő biztonsági elemek ellenőrzésének lehetséges módszerei
– A bankjegyek ellenőrzésére alkalmas segédeszközök és használatuk
– A valódi és hamis bankjegyek felismerése a gyakorlatban
A gyakorlati vizsgán a vizsgaszervező intézmény biztosítja a bankjegyek felismeréshez szükséges vizsgáló eszközöket.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye alapján kell meghatározni. A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt az írásbeli vizsgarész követelményeit legalább 80%-os szinten, azaz elégségesre teljesítette.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgarész érdemjegye alapján kell meghatározni. A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a bankjegy-felismerést 100%-ban, az azt követő szóbeli felelet követelményeit legalább 60%-ban, elégséges szinten teljesítette. A gyakorlati vizsga érdemjegye három osztályzat átlaga:
– gyakorlati bankjegy-felismerés,
– ügyintézői ismeretek, és
– bankjegy-vizsgálat szóbeli felelet
eredménye.
c) A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégségesre értékelte a vizsgabizottság.
Az egyes tantárgyak vizsgái az első vizsga megkezdésétől számítva 1 éven belül ismételhetőek, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
VI. Egyéb tudnivalók
A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
A tantárgy megnevezése |
Oktatási órák száma |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
elmélet |
gyakorlat |
együtt |
||||
|
óra |
% |
óra |
% |
óra |
% |
|
|
Ügyintézői ismeretek |
12 |
75 |
4 |
25 |
16 |
100 |
|
Bankjegy-vizsgálat |
8 |
50 |
8 |
50 |
16 |
100 |
