Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Vigántpetend község Képviselő-testületének 2/2005(II.18..) önkormányzati rendelete a község helyi építési szabályzatáról
2022.04.26.
Vigántpetend község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. §
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási terv kötelező és ajánlott szabályozási vonalakat tartalmaz. A kötelező szabályozási vonalak a település fejlesztése és szerkezete szempontjából meghatározó elemek. A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az 1997. évi LXXXVIII. tv., módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók, amely szerint csak a jelen rendelet módosításával lehetséges a kötelező elemek megváltoztatása:
1) A kötelező szabályozási elemek:
a) a tervezett belterület határa,
b) a terület-felhasználási egységek határa,
c) a terület-felhasználási egységekben belül építési övezetek határa,
d) az építési övezet jele,
e) az építési övezetekre vonatkozó előírások,
f) a beépített feltételére vonatkozó előírások,
g) főutak, gyűjtőutak és egyéb közterületek szabályozási területei,
h) védő és védett területek,
i) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei,
j) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények.”
(2) Ajánlott szabályozási elemek mindazok, amelyet a szabályozási terv tartalmaz, és nem tartoznak a kötelező elemek közé. Az ajánlott szabályozási vonalak beépítésére vonatkozó elvi építési engedélyezési terv keretében pontosítandók, melynek engedélyezése az önkormányzati testület határozatban foglalt véleményének figyelembevételével törtéhet.
a) javasolt telekosztás
b) köztestületi parkolók helye
A telekalakítás és az építés engedélyezése tartalékterületeken
3. § (1) Telekalakítás és építés a beépítésre vonatkozó építési engedélyezési terv alapján csak akkor engedélyezhető, ha az a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, valamint az önkormányzati testület egyetértő állásfoglalásával támogatásra került.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az építés ideiglenes jelleggel akkor is engedélyezhető, ha az
a) a szabályozási terv szerinti távlati felhasználás megvalósulását nem akadályozza,
b) az állag megóvására irányul, vagy
c) a környezet védelme érdekében történik.”
(4)
II. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK, ÖVEZETEK
4. § (1) A település közigazgatási területe belterületből és külterületből, azaz beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll.
(2) bekezdés a) pontja„beépítésre szánt területek:
aa) lakóterület,
ab) településközponti vegyes terület,
ac) gazdasági terület,
ad) különleges terület.
b) pontja beépítésre nem szánt terület:
ba) zöldterület,
bb) mezőgazdasági terület,
bc) közlekedési- és közműterület,
bd) erdőterület.”
A belterület terület-felhasználási egységei és építési övezetei
5. § (1) A település jelenlegi és tervezett belterületi határát a szabályozási tervlap tüntetni fel.
(2) A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű, terület a jogszabályoknak megfelelően előkészített.
6. § (1a) A terület-felhasználási egységek és építési övezetek jeleit, határvonalait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Terület-felhasználási egységek, építési övezetek és övezetek
(2a)1 beépítésre szánt területek:
a) lakóterület:
aa) falusias lakóterület,
ab) településközponti vegyes terület.
b) gazdasági terület:
ba) mezőgazdasági vegyes gazdasági terület
bb) ipari gazdasági terület,
bc) különleges terület:
bd) sportterület
be) temető,
bf) oktatási központ (Csórom puszta)
bg) Idegenforgalmi terület Ki
(2b) beépítésre nem szánt területek:
a) Közlekedési terület: közúti-, közmű- és hírközlés elhelyezése
b) zöldterület, közpark,
c) erdőterület:védelmi célú, gazdasági célú
d) mezőgazdasági terület:általános, kertes
e) vízgazdálkodási terület”
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
7. § 1) A lakóterületek építési övezeteit az 1. számú melléklet tünteti fel.
(2) Az építést csak az építést biztosító feltételek (telekrendezés, megfelelő közművesítés) biztosítása után engedélyezhető.
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) Mind a kialakult, mind a tervezett - vagyis az új - lakóövezeteknél az OTEK 14. § szerinti (falusias lakóterület) építési övezet, valamint jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat (a rendelet 10. §-a) szabályozza a lakóövezetek legkisebb telekméretét, a beépítési módot, beépítési százalékot, az építménymagasságot, a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét.
(3) A kialakult és a tervezett lakóövezetek épületeire vonatkozó általános helyi építési szabályzat a következő:
1. Kialakult beépítés esetén a megengedett építménymagasságtól el lehet térni, ha az építési telekkel határos egyik vagy mindkét szomszédos épület magassága a megengedettnél nagyobb. Ebben az esetben a szomszédos épületek magassági átlaga az irányadó. Fentiek igazolására az utcai homlokzaton a szomszédos épületek homlokzata is ábrázolandó.
2. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet.
3. Az épületek közötti távolság az építmény magasság mértéke alapján az OTÉK 35-36. §-a, az elő-, oldal- és hátsókért előírásai OTEK 35. §-a szerint tartandók be.
4. Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek (nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet, tetőtér-beépítéssel), a tető hajlásszöge 30°-50° között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.
4) A meglévő lakóövezetek lakótelkein az építési vonalat a szomszédos telkek beépítési vonalához igazodóan kell meghatározni.
(5) Lakótelken az engedélyköteles épületek, és építmények (46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §) az építési hely határán belül helyezhetők el.
(6) A település lakóterületén üzemanyagtöltő nem létesíthető.
(7) a lakóterületen nyúlványos telek nem alakítható ki. Ideiglenesen akkor alakítható, ha a távlati szabályozás (tömbfeltáró utcanyitás) annak későbbi megszüntetésére lehetőséget ad.
(8) A lakótelkeken kerítés az OTÉK 44. §-a szerint építhető, az utcafronton a kerítés engedélyköteles. Anyagban és formai kialakításban az épülettel összhangban kell megjelenniük. Magasságuk max 2,00 m lehet.
(9) Lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai szempontból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő tevékenységek az övezetben nem helyezhetők el (pl. autófényező, galvanizáló, stb.).
(10) Lakóterületen állattartás az önkormányzat állattartási rendelete szerint engedélyezhető. Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek es melléképítmények a főépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.
(11) Mind a meglévő, mind a tervezett lakóterületi övezetekben az építés folyamán csak természetes építőanyagok használhatók fel, falazat: tégla natúr vagy vakolt felülettel, kőfalazat, tetőhéjalás: cserépfedés.
(12) Utcai homlokzatok kialakítása a település jellegzetes karaktereit kell megjelenítsék. Nyílászárók formája, keretezése, kapuzatok kialakítása.
A lakóterületekre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
9. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 40%-át
kertszerűen kialakított zöldfelületként kell kezelni és fenntartani.
(2) Növények telepítésekor az ingatlanok határától a kötelező ültetési távolságok
tartandók be:
1. szőlő, valamint egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 m,
2. 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 m,
3. 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2 m.
(3) Az övezet területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi
környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el.
1. a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1 számú melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó okologiai határértékeket nem haladhatja meg,
2. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
3. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
4. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ül. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani kell,
5. ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni,
6. az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók,
Lakóterületek építési övezetek
10. §
Falusias lakóterület (Lf) építési övezet
(1) A lakóterületen elhelyezhető építmények köre OTÉK 14. § (2) bekezdés alapján.
(2)
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azoknak legnagyobb beépítettséget, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényeben az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Megnevezés
Övezet
jele
Beépítési mód (oldalhatáronálló)
Legkisebb
terület
(m2)
Legkisebb-
legnagyobb
építménymagasság
(m) ._
Legnagyobb
beépítettség
(%)
Falusias
lakóterület
('kialakult
Lf-1
0
900
K-4.50
20
Falusias
lakóterület
(tervezett)
Lf-2
0
900
3.50-4.50
30
(3a)2 Az előkert a kialakult tömbök esetében a szomszédos 3-3 ingatlan előkertjének átlagához illeszkedő legyen, az új beépítésű tömbökben pedig 5 m. Saroktelek esetén az épület hosszoldalával párhuzamos előkert vagy második előkertnek tekinthető előkert minimális mérete minimum 1 m.
(5) Középtávon (2006. december 31.-ig) a lakóterületek teljes közművesítettségét meg kell oldani. A szennyvízcsatorna kiépítéséig hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(6) A lakóövezetben a falusi gazdasági épületek, állattartás épületei a lakóépület folytatásában helyezendők el, magasságuk a lakóépület magasságát nem haladhatja meg.
Településközponti (Vt) vegyes terület
11. § (1) A településközponti vegyes területet a szabályozási terven, mint Vt terület határoltuk le, ahol lakó épületekkel vegyesen olyan intézményi épületek találhatók, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkciókra.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek köré az OTEK 16. § (2.) bek. alapján.
(3) A településközpont vegyes területre (Vt) építési használatának megengedett felső határértékei:
Megnevezés
Övezet
jele
Az é
pítési telek
Beépítési mód (kialakult)
Legkisebb
terület
(m2)
Legkisebb-
legnagyobb
építménymagasság
(m)
Legnagyobb
beépítettség
(%)
Településközponti vegyes terület
Vt
K
350
K-4.50*
50
* Ha a technológia, épületfunkció indokolja, nagyobb is lehet, azonban utcaképi esztétikus megjelenését fotómontázzsal dokumentálni kell az építési engedélyezési terv során.
(4) ) Az övezetben az építési helyet az OTÉK 35-37. §-a alapján kell betartani. Az engedélyezési tervnek az árufeltöltést, parkolást, zöldfelületek területét, kialakítását is tartalmaznia kell. Közművesítés szempontjaiból figyelemben tartandó a BTSz 9. § (5) bekezdése.
(5) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(6) Ezen övezetben az állattartás nem engedélyezhető.
(7) A területen beépítetlen telek nincs, a telkek megosztása, beépíthetősége a táblázat szerint növelhető.
(8) Az övezetben helyileg védett épületek megjelenését az új átalakítások, bővítések során figyelembe kell verni. A jellegzetes architektúra elemek,nyílászárók kialakítása, azok keretezése, párkányok, oromzatok díszítése, lábazatok kialakítása kötelezőek.
(9) Az övezet építményei természetes anyagok felhasználásával épülhetnek
falazat: tégla natúr vagy vakolt felülettel, ill. kő, lábazat: kő, tetőhéjalás: cserép.
(10) Utcai kerítések az épületek szerves részei, az épülettel együtt tervezendők, ill. építendők.
Szükség esetén, ha az utcakép indokolja (saroktelek), az összes utcafronti kerítést meg kel tervezni, az építés folyamán megépíteni.
A központi területre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
12. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 20%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet alapján telepengedély köteles kisipari-,
kisüzemi- és szolgáltató tevékenységek a területeken nem helyezhetők el.
(3) Az övezet területén a (2) bek. Kizártak kivitelezésével kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:
1. a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1 számú melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeket nem haladhatja meg,
2. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
3. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
4. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell,
5. az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek,
6. az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel,
Gazdasági terület
Ipari gazdasági övezet (Gip)
13. § (1) A meglévő, megmaradó ipari területek tartoznak ebbe az övezetbe. A beépítés feltételeit az OTÉK 20. § írja elő.
(2) A tervezett övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhető be.
(3) Az ipari gazdasági területre (Gip) építési használatának megengedett szélső határértékei:
Megnevezés
Övezet
jele
Azé]
pítési telek
Beépítési mód (szabadonálló)
Legkisebb
terület
(m2)
Legkisebb-
legnagyobb
építménymagasság
(m)
Legnagyobb
beépítettség
(%)
ipari gazdaságiterület
Gip
SZ
2000
3.00-6.00
vagy elvi építési engedélv szerint
40
(3a) Burkolt felület (burkolt út, járda és parkoló felület együttesen) a telek területének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(5)
(6) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(7) Az övezetben építési helyet az elvi építési engedélyezési terv határozza meg, egyebekben az OTÉK 35-37. §-a betartandó.
Mezőgazdasági, vegyes-gazdasági terület (Gm)
14. § (1) Ebbe az övezetbe a meglévő és a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások területei tartoznak, ahol környezetkímélőtevékenység művelhető az állattartás mellett.
(2) A tervezett övezet csak teljes közművesítés esetén építhető be.
(3) Építési használatának szélső határértékei:
Megnevezés
Övezet
jele
Az é
pítési telek
Beépítési mód (szabadonálló)
Legkisebb
terület
(m2)
Legkisebb-
legnagyobb
építménymagasság
(m)
Legnagyobb
beépítettség
(%)
Mezőgazdasági,
vegyesgazdasági
terület
Gm
SZ
2000
3.00-6.00
vagy elvi építési engedély szerint
40
(3a) Burkolt felület (burkolt út, járda és parkoló felület együttesen) a telek területének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(5)
(6) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(7) Az övezetben építési helyet az elvi építési engedélyezési terv határozza meg, egyebekben az OTÉK 35-37. §-a betartandó.
( 8) A kijelölt terület tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület határán helyezkedik el. Az övezetben a településkép védelmében max. 1000 m2 alapterületű "csarnok" jellegű épület létesíthető.
A gazdasági területre vonatkozó általános előírások
15. § (1) Ipari és ipari jellegű szolgáltató építmények engedélyezéséhez az OTÉK 38. §-ában foglaltak szerint, annak minden pontjára kiterjedő szakvéleményt kell készíteni és ezt az engedély kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak be kell nyújtani.
(2) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknél beüzemelés után a szakhatóság védelmi rendeltetésű erdő vagy védő zöldfelület létesítését írja elő, annak kell a védő zöldfelületet kialakítania és fenntartania, aki a környezet zavarását okozza. Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek működésükkel környezeti kárt okoznak vagy okozatnak, a káros hatásokat csökkentő védőfásításról (telken belül min. 10 m), intenzív növénytelepítésről saját telken belül gondoskodni kell.
(3) A telkeket kerítéssel kell körülvenni, kivétel közterülettel érintkező telekhatár, ahol nem szükséges kerítés építése. Az előkerteket településképi, környezetesztétikai okok miatt parkként lehet kialakítani. Az oldalkerítések - épített (zárt), dróthálós vagy élő sövénykerítés lehet - magassága a rendezett járdaszinttől min. 1,8 m, max. 2,2 m lehet. Jelen előírások mellett az OTEK 44. §-át is kötelező betartani.
(4)
(5)
(6) A telephelyek létesítményeinek parkoló igényét (személy-, tehergépjármű) telken belül kell biztosítani (OTÉK 42. §).
Gazdasági területekre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
16. § (1) Az övezet felszíni szennyeződésre érzékeny (BTSz 32. § Sz-2) árutermelési mezőgazdasági alövezet (BTSz 45. § M-l) határán helyezkedik el. Ennek megfelelően zöldfelületek kötelező kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:
1. az egyes telkek területének legalább 30%-át zöldfelelületként kell kialakítani,
2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű (gyep- és cserje szint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
1. a telkek beültetési kötelezettségű részem háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzet telepítendő,
2. a telken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban, egységes fasor telepítendő,
3. a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.
(2) A 80/1999.(VI. 11.) Korm. r. alapján telephelyengedély köteles kisipari, kisüzemi és szolgáltató tevékenységek a területen nem helyezhetők el.
(3) Az övezet területén a (2) bek. pontban kizárt tevékenységek kivételével kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek
biztosítása esetén helyezhetők el:
1. a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó ökológiai határértékeket nem haladhatja meg,
2. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
3. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
4. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell,
5. az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek,
6. az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel,
(4) Az övezeten kívüli területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetek, amelyek során az övezetben a közlekedési környezeti zaj szint a jelenlegi zajszint növekedését nem okozza.
Különleges terület
17. § (1)3 a különleges területek építési övezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2)4 A területekre vonatkozó helyi építési szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
(2a) Az övezetben az építési helyet az OTÉK 35-37. §-a alapján kell betartani. Az elvi építési engedélyezési tervnek a beépítés mellett a parkolás zöldfelület kialakítását is tartalmaznia kell. Közművesítés szempontjából figyelemben tartandó a BTSz 9. § (5.) bek.
(2b)5 Az övezetben az építési helyet az OTÉK 35-37. §-a alapján kell betartani. Az elvi építési engedélyezési tervnek a beépítés mellett a parkolás zöldfelület kialakítását is tartalmaznia kell. Közművesítés szempontjából figyelemben tartandó a BTSz 9. § (5.) bek.
(4) Az övezetben az OTÉK 42. §-a által előírt parkolót telken belül kőtelező kialakítani.
(5) Ezen övezetben az álltatartás nem engedélyezhető, kisipari szolgáltató üzemi tevékenység nem végezhető.
(6) A Ko övezetben helyileg védett épületek megjelenését az új átalakítások L&sZ bővítések órán figyelembe kell venni. Egységen belül a kialakult géptannak magassága kötelező elem. A jellegzetes architektúra elemek, nyílászárók kialakítása, azok keretezése, párkányok, oromzatok diszkese, lábazatok kialakítása kötelezőek.
(7) A Ko övezet építményei természetes anyagok felhasználásával épülhetnek Falazat tégla (natúr vagy vakolt felülettel), kő (natúr felülettel), tetőhéjalas cserép vagy nádazás.
(8) Oldalhatáron álló építmények és kerítő kőfal kerítésen kívül a Ko övezet tömbjén belül nem építhető kerítés. Ingatlanok esetlegesen (pl. ültetvény) határolhatok.
(9) A tömbbelső egységekben kezelt parkszerű zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn. A telek területének 30%-át zöldfelületként kell kialakítani.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési-, közmű- és hírközlési területek (KÖu)
18. § (1) Közutak, közművek és hírközlés elhelyezésére szolgáló közlekedési területen a szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott Területsávban 30 - 30 m semmilyen létesítményt nem szabad elhelyezni.
(2) ) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás
(3) A települési utak tervezési osztályba sorolása 253/1997.(XII.20.)Korm.rendelet alapján a KövVIM irányelvek (2002.V.)szerint
a)7301.j.összegkötő út meglévő és tervezett szakasza K.V.A.
b)7311.sz.út külterületi szakasza K.VIII.A.
c)7311.sz.út belterületi szakasza B.V.c.
d)belterületi lakóutcák B.VI.d.
e)kerékpárút K.XI.”
(4) A kiszolgáló és lakóutcák szélessége OTÉK 26. § (2) bek. 5. pontjától eltér a kialakult, védendő történelmi településszerkezet okán.
(5) A tervezett beépítéseknél az OTÉK 42. §-a (2) bekezdés szerinti parkolási igények telken belül elégítendők ki. Minden beépítésre szánt területen, a terület rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a alapján az előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére a várakozó helyet és a rendszeres teherszállítás esetén rakodó helyet kell ingatlan területén belül biztosítani.
(6) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-elvezetőbe bekötni. A parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető (BTSz 40. § e. pont).
(7) A tervezett 7301 j. elkerülő út védőtávolsága az úttengelytől mért 50-50 m. Kerítés, illetve mindennemű magasépítmény ezen távolságon kívül tervezhető. A védőtávolságon belül reklámtábla, reklámhordozó a közút mellett ne helyezhető el. A 30-30 m-es sávon belül - úttesten kívül - csak a közúti kapcsolatot biztosító szervizutak építhetők. Figyelemben tartandó, hogy’ eróziónak fokozottan kitett (BTSz 35. § P-2) övezeten halad keresztül. Intenzív talajvédelem szükséges az útpálya kialakításánál.
(8) A védőtávolságokon belüli építkezésekkor minden esetben közútkezelői hozzájárulás szükséges. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a szakhatóság hozzájárulását is meg kell
kérni.
(9) A közutakat érintő munkavégzés illetve útépítés engedély köteles, építésengedélyező hatóság a Veszprém megyei Közlekedési Felügyelet.
(10) A tervezett országos és térségi kerékpáros út tervei a HM Hadműveleti csoportfőnökséggel egyeztetendők kiviteli tervezésük időszakában.
Közmű- és hírközlési létesítmények
19. §
(1) A közművek területigényes létesítményeit, továbbá a rendeltetésszerű működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási és övezeti terveken feltüntetett területeken kell elhelyezni. [1]
(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint, ha az érintett területen
a) a 29/1960. (VI.7.) Korm, rendelet ill. 2/1971. (IV.28.) NIM rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés,
b) az 1994. évi XLVII. tv., ill. 34/1995. (VI.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (VI.28.) NIM rendelet hatálya alá tartozó villamosvezeték (távhővezeték),
c) a 11/1994. évi (III.25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tároló tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás,
d) az 1994. évi XLI. tv. ill. 1/1997. (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olajberendezés,
e) az 1992. évi LXXII. távközlésről szóló törvény 28. § alapján a közcélú távközlő eszközök,
f) a 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag-ellátó berendezés kerül telepítésre, akkor a tervezési munkánál a hivatkozott jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.
(3) A későbbiekben készülő bármilyen közműtervet jelen terv közműellátási . avaslat alapján kell kidolgozni.
(4) A szabályozás által érintett területen
a) a szükséges útrekonstrukciók során a közművek egyidejű
rekonstrukciójáról vagy építéséről gondoskodni kell,
b) a talaj- és talajvíz-adottságok, a felszín alatti vízkészlet védelme érdekében a létesítmények részére szennyvíz-szikkasztás nem
engedélyezhető (BTSz 31 és32. §),
c) pont a meglevő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
ca) vízellátás,
cb) szennyvíz-elvezetés,
dd) csapadékvíz elvezetés,
cd) villamosenergia-ellátás,
ce) vezetékes gázellátás,
cf) távközlés számára a helyigényt az utak szabályozási szélességen belül kell biztosítani.
(5) Az országos közút árkaiba, illetve átereszeibe csapadékvíz nem vezethető.
(6) Az új utca kialakításával egyidőben a közvilágításról szóló 10/1985. (XI.30.) IpM rendelet 2. § alapján szabványos közvilágítást kell létesíteni. Tervezett lakóterület1 villamosenergia ellátó vezetéke csak földkábellel létesülhet.
(7) A rendezett! területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó Tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményektől 100 m-en belüli távolságban legyen. Irányadó a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Területvédelmi Szabályzat 46. § és 49. § (5) bekezdés.
(8) Felszíni vizek az ingatlanokról közterületekre nem vezethetők ki. Tereprendezéssel területen belül tartandók és szikkasztandók.
(9)
(10) 2006. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt
adni, illetve azt meghosszabbítani csak a szennyvíz-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet (BTSz 9. § (5) bek.).
Zöldterület (Z)
20. § (1) A szabályozási tervlapon zöldterület (Z) rendeltetésű közpark területként lehatárolt terület csak a szabályozási terv módosításával sorolható át más, építési övezetbe.
(2) Kiemelten kezelendő településképi érték az Egervíz-patak partja mentén szabályozott zöldterület, ami a helyi építészeti örökség funkcionális részét is
képezi.
(3) Az övezetbe tartozó területek felújításáról, kezeléséről kertépítészeti engedélyezési tervek alapján kell gondoskodni.
(4) Közparkként alakítandó a tervezett elkerülő út és lehajtó ág közötti terület max. 3%-os legnagyobb beépíthetőséggel.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek Általános mezőgazdasági terült (Ma)
21. § (1) A szabályozási terven általános (árutermelési) mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület-felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(2) a település fejlesztését szolgáló belterületbe (beépítésre szánt terület) bevonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani.
A művelésből való kivonásig, az eredeti művelési ágnak megfelelően kell az ingatlanokat hasznosítani.(0111/1 Hrsz)
(3) Beépítési lehetőségek árutermelési mezőgazdasági területeken:
a) szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-l nem haladhatja meg;
b) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
d) a telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó.
(4) A település Ma jelű övezetei a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny Sz-1) és érzékeny (Sz-2) minősítésűek. Szabályozási tervünk jelöü az aiövezeti határokat, ahol a BTSz 31. §-ában, ill. 32. §-ában meghatározott termelés folytatható.
(5) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek riztosítása mellett történhet:
1. a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
2. a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
3. a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet.
4. mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető,
1. a káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a kezelés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a zárt tárolóba vezetés előtt.
g)) szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el.
h) amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és a környezetszennyezés nélkül tárolni..
i ) robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül, a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
j) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 8/2002. (III. 23.) KöM-EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.
Kertes mezőgazdasági területek övezete (Mk)
22. § (1) A meglévő, korábban zártkerti szőlős - gyümölcsöseit magába foglaló, továbbá a 065 hrsz, 076 hrsz-ú külterületi lakott ingatlanokat magába foglaló övezet. A művelt telken kizárólag gazdasági épületek helyezhetőek el.
(2) Ö Az övezetbe beépíthető, földrészeitek legkisebb mérete és legnagyobb beépítettsége, továbbá az elhelyezhető épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
Megnevezés
Övezet
jele
Az é
pítési telek
Beépítési mód (szabadonálló)
Legkisebb
terület
(m[2])
Legkisebb-legnagyobb
építménymagasság
Cm)
Legnagyobb
beépítettség
(%)
Kertes
mezőgazdasági
Mk
SZ
1200
4.00
3
Gazdasági épület: gyümölcs és szőlőtermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei és terepszint alatti építmény.
Művelt telek: legalább 80%-án szőlő, gyümölcsös, ill. más intenzív kertészetileg művelt kultúra van.
(3) A gazdasági épület egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas lakórészt is magába foglalhat, ami csak müveit telken létesíthető.
(4) A meglévő építmények felújítása, átalakítása, korszerűsítése csak a (2) bekben előírtak teljesítése esetén engedélyezhető.
(5) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el az övezet területén.
(6) Terepszint alatti építmény létesítése esetén az alapterülete a telek területének10%-át nem haladhatja meg.
(7) A 065 hrsz ingatlanon a szabályozott építési területen helyezhető el termeléssel és idegenforgalommal kapcsolatos épület (BTSz 46. § c.).
Erdőterület (E)
23. § (1) A település erdőterületei az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3) helyezkedik el (BTSz 23. § ill. 25. §). A meglévő erdőterületek művelési ága az üdülőkörzetben nem változtatható meg (BTSz
47. § ).
(2) A külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:
1. gazdasági célú (Eg)
2. védelmi célú (Ev) elsődleges rendeltetésűek.(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.(4) A védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni.(5) Az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni.(6)(7)Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.(8) Az erősítésre javasolt terület övezetén:a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,b) az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés -ehetőségét megőrző területhasználat folytatható,c)az övezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.(8) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek belső előírásai szerint történhet. Természetközeli erdőművelés, a természetvédelmet szolgaló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
24- §
Határridő nélkül visszavonásig építési tilalom érvényes az alábbi területeken:
1. közlekedési területek szabályozási terven jelölt építési területén és védőtávolságán belül a 19. § előírásai szerint,
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül.
(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a település rendezési .».adatok megvalósítása érdekében az alábbi területeken:
A végleges szabályozás jóváhagyása után - külön rendeletben - ingatlanokra rcontva kerül meghatározásra. Az elővásárlási jog, a terhelt terület határát a szabályozási terv "E" jellel rögzíti.)
VL HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
Építészeti értékvédelem szabályai
25. §
Természetvédelmi terület
26. §
1. A település teljes területe az ökológiai hálózat által érintett egyéb terület alövezetbe (BTSz 25. §) sorolt terület a hatályos 2000. évi CXII. trv. alapján.
2. Az 1) bek. területén táj használatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
Tájképvédelmi terület
27. §
1. A tájkarakter megőrzése szempontjából ...T-l... jellel került lehatárolására a BTSz. 26. §-ban meghatározott i-védelmi területet.
2. Az (1) bek. lehatárolt területen
1. új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
2. művelési ág váltás, más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekeben engedélyezhető,
3. a kialakult geológiai formák megőrzendők,
4. üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó nem létesíthető,
5. új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők.
Települési környezet környezetvédelme
28. §
1. A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny /BTSz 31. §) ...Sz-1... jellel, érzékeny területeket (BTSz 32. §) ...Sz-2... jellel határoltak le.
Foganatosítandó intézkedések a BSzT 9. §-ban, és a szabályozási előírásokban kerültek meghatározásra.
1. Az eróziónak fokozattan kitett területek (BTSz 35. §) ...P-2... jellel határoltak le. Ezen területen meliorációs talajvédelmi beavatkozások -megvalósításával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével, a már kialakult vízmosások rendezésével, megkötésével foglalkozni kell a részletes tervek készítése során (elkerülő út építése, patakok vízrendezése, stb.).
2. Különös figyelem fordítandó a területen található termőföld megóvására. Földmozgatással járó munkavégzés során a felső humuszos szintet le kell rermelni, deponálni és az építési tevékenység befejezésekor a zöldfelületeken ¿teríteni. A helyszínekről humuszos talajréteget elszállítani csak Veszprém- _ieg\ei Növény és Talajvédelmi Szolgálat engedélye alapján lehet.
3. A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket ■ környezethez illeszkedően kell elhelyezni. Az építési engedélyezési eljárásra benyújtott tervhez tájesztétikai vizsgálatot és a jogszabályokban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
4. Küiönös figyelem fordítandó a közterületen köztárgyak, tájékoztató táblák hirdető berendezések esztétikus elhelyezésére. Szabályozási rendelkezés készítendő és abban határozandó meg a település arculatának megfelelő, tájékoztató rendszer formai kialakítása.
5. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének megfelelően került kijelölésre a térségi hulladékkezelő, lerakó. (BTSz 41. § H-l) Környezeti hatásvizsgálat (152/1995.(XH.12.) Korm. rendelet), talajmechanikai szakvélemény beszerzése szükséges kialakításához.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. §
1. Vigántpetend település területén építésügyi hatósági engedélyt kiadni, és bármilyen építési tevékenységet folytatni csak a bel- és külterületi szabályozási terveknek és jelen helyi építési szabályzatnak megfelelően szabad.
VII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
29. §.
1. Vigántpetend település területén építésügyi hatósági engedélyt kiadni, és bármilyen építési tevékenységet folytatni csak a bel-és külterületi szabályozás terveknek és jelen helyi építési szabályzatnak megfelelően szabad.
2. Jelen szabályozási előírás hatályon kívül helyezi a település Monostorapáti Községi Közös Tanács VB által hozott 2/1984(VI.21) sz. Összevont Rendezési Tervről szóló ŐRT rendeletét.
3. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
