20/2005. (VI. 20.) PM rendelet

a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról

2005.06.28.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 23. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 24. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezt követően csak a jelen rendelet előírásai szerint indíthatók szakmai képzések.

(2) A folyamatban lévő okleveles pénzügyi revizor és a pénzügyi-számviteli szakellenőr képzések résztvevőinek az R. által előírt vizsgái 2008. december 31-ig tehetők le.

Dr. Veres János s. k.,
pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 20/2005. (VI. 20.) PM rendelethez

[23. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményeiés vizsgakövetelményei>

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 03

2. A szakképesítés megnevezése: Okleveles pénzügyi revizor

3. Hozzárendelt FEOR szám: 2518

4. Szakképzési évfolyamok száma: –

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1500 óra

6. Elmélet aránya: 60%

7. Gyakorlat aránya: 40%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat

Iskolai előképzettség: egyetemi vagy főiskolai oklevél

Szakmai előképzettség:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettség (oklevéllel);

b) szakmai gyakorlat:

ba) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, gazdasági területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) két év pénzügyi, gazdasági területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat;

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –

3. Szakmai alapképzési időtartama: –

4. Szintvizsga: –

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

--------------------

2518 Revizor

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozások, az államháztartás rendszere és szervezetei, valamint az egyéb szervezetek belső ellenőrzésének legmagasabb hazai belső ellenőrzési szakmai képzettsége, amely biztosítja, hogy az okleveles pénzügyi revizor bármely belső ellenőrzési szakterületen önállóan vagy vezetőként végezze munkáját.

Az okleveles pénzügyi revizor alkalmas:

– a belső ellenőrzési szakterületen az önálló munkavégzésre,

– belső ellenőrzési csoport szakmai vezetésére,

– belső ellenőrzési szervezeti egység szakmai irányítására,

– belső ellenőrzési feladatok végrehajtásának megtervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására,

– korszerű belső ellenőrzési standardok és módszerek alkalmazásával belső ellenőrzési feladat végrehajtására.

Az okleveles pénzügyi revizor felelős:

– az általa tett szakmai megállapítások, következtetések megalapozottságáért, helytállóságáért és a javaslatok szakszerűségéért.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

--------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

--------------------

54 3436 03 Mérlegképes könyvelő

54 3436 04 Pénzügyi-számviteli szakellenőr

54 3436 05 Pénzügyi tanácsadó

54 3441 02 Biztosítási tanácsadó

55 3436 01 Pénzügyi szakügyintéző

55 3436 02 Számviteli szakügyintéző

55 3441 01 Banki szakügyintéző

55 3436 03 Vállalkozási szakügyintéző

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben

Az okleveles pénzügyi revizornak gyakorlati tevékenységéhez ismernie és az ellenőrzések során hasznosítania kell a gazdálkodó szervezetek működésének külső és belső környezetét szabályozó nemzetközi és hazai gazdasági jogrendszert.

1.1. Gazdálkodási ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

– helyesen értelmezni a gazdasági fogalmakat, felismerni a makro- és mikrogazdasági összefüggéseket és alkalmazni az államháztartási és számviteli szabályozás alapelveit;

– megkülönböztetni a gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, költségvetési szervek szervezeti és működési kereteit;

– jellemezni a magyar államháztartás szerkezetét, működésének törvényekben meghatározott rendszerét;

– jellemezni az üzleti vállalkozások (vállalatok, gazdasági társaságok, szövetkezetek) szervezeti rendjét, működését, ideértve a vállalkozások ágazati (ipari, mezőgazdasági stb.) sajátosságait is;

– megérteni a szervezetek vagyonának változásait kiváltó okokat, mint pl. a szervezeti változások (összevonások, decentralizálások), tulajdonváltozások (privatizáció, reprivatizáció), megszüntetések, csődeljárások;

– értékelni a gazdálkodó szervezetek nemzetközi kapcsolatait, magyar és külföldi szervezetek együttműködésének módját, anyagi kereteit, a piacgazdasági kapcsolatokat;

– alkalmazni az EU költségvetés, a nemzeti hozzájárulások és támogatások pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési szabályait;

– alkalmazni az ellenőrzés előkészítéséhez, végrehajtásához szükséges matematikai-statisztikai alapokat (mintavétel, kockázatelemzés stb).

1.2. Jogi ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

– munkája során alkalmazni a legfontosabb nemzetközi gazdasági-jogi előírásokat (jogszabályok, egyezmények, egyéb előírások);

– munkája során alkalmazni az ellenőrzéshez szükséges magyar gazdasági jogszabályokat;

– munkája során alkalmazni az államháztartási törvény alapvető rendelkezéseit, az államháztartás gazdálkodásának alapelveit, a külső és belső ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket;

– munkája során alkalmazni a büntető- és a polgári törvénykönyv általános és különös részében foglalt rendelkezéseket, különösen a vagyon elleni, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények tényállási elemeit, a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján a feljelentés megtételére vonatkozó szabályokat;

– jellemezni a szabálysértési törvény általános elveit, ismerni a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat, más szerveket, illetékességüket; felismerni a tulajdon elleni és pénzügyi szabálysértéseket;

– tájékozódni az EU pénzügyi és ellenőrzési jogszabályokban és ajánlásokban;

– munkája során alkalmazni a jogszabályokhoz való hozzáférés módszereit és technikai eszközeit;

– jellemezni a szervezetek belső rendjének, szabályzatainak jogi kereteit.

2. Irányítási és informatikai rendszerek működésének vizsgálata

Az okleveles pénzügyi revizor feladata a szervezetirányítás megfelelő voltának ellenőrzése és értékelése (elemzése).

2.1. Belső irányítás (vezetés) vizsgálata:

A szakember legyen képes:

– jellemezni a felelős szervezetirányítás összetevőit, szerepüket az irányításban;

– javaslatot tenni a gazdálkodó szervezetek céljainak legjobban megfelelő szervezet kialakítására;

– értékelni a szervezetek fő tevékenységének (termelés, szolgáltatás stb.) legjobban megfelelő folyamatokat, felismerni azok összefüggéseit;

– felismerni a gazdálkodó szervek belső irányítási rendszere, a vezetési funkciók – mint: információ (tájékoztatás), a cél kitűzése, szabályozás, elemzés, tervezés, szervezés, döntés, végrehajtás – benne koordináció, intézkedés és kontroll – optimális működését segítő és gátló körülményeket;

– elemezni az irányítás kitűzött céljait és elérését (belső kontroll rendszer), mint például a kontrollkörnyezet, kockázatkezelés, kontrolltevékenységek, információ-kommunikáció és a monitoring;

– hasznosítani a humánpolitikai (a szakképzettségi követelményekre, létszám- és bérgazdálkodásra stb. vonatkozó) ismereteit;

– értelmezni az etikus magatartás szabályait;

– figyelembe venni a szervezeti minőségirányítási (minőségkontroll, minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás) rendszert, a projektmenedzsment technikákat, az üzleti folyamatok elemzésének sajátosságait.

2.2. Informatikai rendszerek kialakításának és működésének vizsgálata

A szakember legyen képes:

– értékelni az informatikai rendszerek kialakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó rendszertervek elkészítésének módszereit;

– vizsgálni az informatikai rendszerek működését (feltárja gyenge pontjait), a működés hatékonyságát, megállapítja az információk hasznosításával járó gazdasági eredményeket, vagy a nem megfelelő működés által okozott veszteségeket;

– felhasználni az informatikai rendszert, valamint kihasználni a számítógép lehetőségeit az ellenőrzések végzése során, különös tekintettel az ellenőrzési pontoknak a szoftverekbe történő beépítésére, valamint ismerni az információrendszerek ellenőrzésének kérdéseit;

– elemezni az ISACA ellenőrzési standardok és irányelvek tartalmát és módszerének alapvető jellemzőit, a fenyegetettség (jogosulatlan hozzáférés, szoftverhibák, alkalmazási hibák, tűz, lopás stb.) területeit;

– megkülönböztetni az információs rendszer kontrolljának eszközeit, elemeit, módszereit;

– értékelni az információs rendszerek üzemeltetési, karbantartási, biztonságkezelési stb. szabályainak alapvető jellegzetességeit.

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység összefüggéseinek alkalmazása

Az okleveles pénzügyi revizor munkája során felismeri és alkalmazza a magyar ellenőrzési rendszer felépítésének és a belső ellenőrzés magyar ellenőrzési rendszerben történő elhelyezésének, valamint a belső ellenőrzés folyamatának, a belső ellenőrzést végző szervezet (szervezeti egység) felépítésének, működtetésének összefüggéseit.

Ennek keretében a szakember legyen képes:

– munkájához szükséges mélységben jellemezni a hazai ellenőrzési rendszert, történeti fejlődését, a jelenlegi rendszer részeit; értelmezni sajátosságait és összefüggéseit; ismertetni az államhatalmi és felügyeleti szervek ellenőrző tevékenységét, a végrehajtó hatalom körébe tartozó szervek ellenőrző tevékenységét, a hatósági és a belső ellenőrzéseket; az államháztartási belső és külső pénzügyi ellenőrzést, célját; értelmezni összefüggéseit; jellemezni az abban részt vevő szervezeteket; értékelni a tulajdonosi ellenőrzés működését a gazdasági társaságokban, szövetkezetekben és más szervezetekben, megismerni a jegybanki ellenőrzést, valamint az üzleti bankok hitelezői minőségben végzett ellenőrzését;

– megérteni a belső ellenőrzés fogalmát, funkcióját, a szervezetek működésében betöltött szerepét, a belső ellenőrzések típusait, a belső ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott követelményeket;

– megfelelően értelmezni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszer fogalmát, ismerni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerrel szemben támasztott követelményeket;

– jellemezni a gazdálkodó szervezetek pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét, a tervezési, gazdálkodási, számviteli, valamint a termelési, forgalmi, szolgáltatási, ügyviteli, igazgatási és vezetési folyamatokba épített kontrollokat, a vezetői ellenőrzés jelentőségét és eszközeit, a kontrollingot mint a tervezés, a kontroll és az információellátás koordinálóját;

– ismertetni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerre vonatkozóan a belső ellenőrzés szerepét, jellemezni a főbb nemzetközi belső kontroll modelleket;

– szintetizálni a belső ellenőrzés módszereivel és a belső ellenőrzés tárgyával összefüggő szakismereteit; a belső ellenőrzési eszközök alkalmazását; a tevékenység megismerésének eszközeit és ezek alkalmazását, valamint a belső ellenőrzés logisztikai eszközeit, továbbá mindezek kombinatív alkalmazását;

– kidolgozni a belső ellenőrzés végrehajtásának alapdokumentumául szolgáló, – a belső ellenőrzési alapszabályt és az etikai kódexet is tartalmazó – belső ellenőrzési kézikönyvet,

– alkalmazni a különböző kockázatelemzési rendszereket és módszereket, elkészíteni a kockázatok felmérésén alapuló ellenőrzési terveket, előkészíteni az ellenőrzést és kidolgozni az ellenőrzési programot;

– megszervezni az ellenőrzésre való felkészülést, a helyszíni vizsgálatot és annak végrehajtását, megtervezni az írásba foglalás formáját és tartalmát, a pontos, világos, tömör jelentésszerkesztést, kialakítani a megállapítások és javaslatok realizálásának, hasznosításának nyomon követési rendszereit;

– munkájához kapcsolódóan ismerni az Európai Unió ellenőrzési tevékenységet végző szervezeteit, azok ellenőrzési feladatait;

– munkájához kapcsolódóan ismerni az Európai Unió irányelveinek, jogszabályainak ellenőrzési vonatkozásait, EU tagállamokra vonatkozó főbb tartalmi elemeit, az EU ellenőrzési rendszere fejlődésének irányait;

– munkájához kapcsolódóan nyomon követni a belső ellenőrzés nemzetközi fejlődésének múltbéli történetét, jövőbeli irányait, a pénzügyi ellenőrzés területén irányadó IIA, INTOSAI, IFAC, ISACA nemzetközi szervezeteket és az általuk kibocsátott standardokat, különös tekintettel a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazandó belső ellenőrzési standardokra.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak feladatai ellátásához ismernie kell a különböző szervezetek és személyek finanszírozási elhatározásainak előkészítésével és megvalósításával, a finanszírozási tervek összeállításával, az adózási kötelezettségek teljesítésével összefüggő teendőket. Ezek ellenőrzését és értékelését a jövedelemtermelő képesség és likviditás elemzésével együtt magas színvonalon el kell tudnia végezni.

Feladatai elvégzése során a szakember legyen képes:

– felvázolni a modern pénzügyi intézményrendszer alapvető jellemzőit, így az államháztartás rendszerét, a gazdaságpolitikát, a pénzügypolitika követelményét, a költségvetési gazdálkodás jellemzőit, a monetáris irányítás rendszerét és intézményeit, a valuta- és devizagazdálkodás szabályait;

– átlátni az értékpapírokkal, tőzsdével kapcsolatos (befektetések, értékpapírok kereskedelme), a deviza- és pénzforgalom lebonyolításával, a valuta- és devizarendszerekkel, az árfolyamokkal, árfolyamszámítással, hitelekkel kapcsolatos teendőket;

– jellemezni a pénzforgalom módozatait, átlátni a lebonyolítási technikákat, a váltóügyletek és a váltócselekmények jellegzetességeit;

– a pénzügyi tervezés sajátosságainak ismeretében követni a pénzforgalmi mérleg készítésének rendjét, az éves cash flow és az éves finanszírozási terv összeállítását;

– a hatályos rendelkezések szerint figyelemmel kísérni a kölcsön (hitel) folyósítás feltételeinek rendjét, a szerződés felbontásának lehetőségeit, következményeit, felvázolni a vállalkozás hitelképességének vizsgálati módszereit;

– átlátni a korszerű befektetési döntések lehetőségeit, a pénz időértékének elvét követve megvizsgálni azok alkalmazásának indokoltságát, felismerni az ésszerű kockázat határait;

– elvégezni a gazdálkodó szervezetek pénzügyi átvilágítását, vizsgálni a vállalkozás jövedelemtermelő képességét, értékelni likviditási pozícióját;

– követni a gazdálkodó szervek tulajdonában történő változásokat (privatizáció, reprivatizáció), átlátni a csődeljárások pénzügyi lebonyolításának szabályait;

– ellenőrizni a költségvetési politika és gazdálkodási szabályok érvényesülését;

– figyelemmel kísérni a kincstári folyamatokat és azok továbbfejlesztését;

– megismerni az MNB és a PSZÁF tevékenységét.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak az államháztartási, a pénzügyi, a vállalkozási mérlegképes könyvelők számviteli és elemzési ismeretein túlmenően tájékozottnak kell lennie a hazai, külföldi és nemzetközi számvitel szabályozásában, képesnek kell lennie annak adaptálására.

A szakember legyen képes:

– összehasonlítani az államháztartási, pénzügyi és vállalkozási számviteli rendszereket, megállapítani és indokolni eltéréseiket;

– ismertetni a biztosítás, az értékpapír-forgalmazás, a nonprofit szervezetek sajátosságaiból következő számviteli szabályozást és annak indokait;

– megalapozott állásfoglalást kialakítani a nem szabályozott számviteli kérdésekben;

– összehasonlítani a hazai és nemzetközi számviteli szabályozásokat;

– ismerni a hazai, a nemzetközi (egyes külföldi) számviteli standardokat, azok szükségességét, készítésük elveit;

– a gyakorlatban ellenőrizni a konszolidált (összevont) beszámoló összeállítását a szabályozás és az összeállítás során alkalmazható módszerek, az előforduló speciális esetek ismeretében;

– a gyakorlatban alkalmazni a vállalatértékelés módszereit;

– alkalmazni a vagyoni, a pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálatának módszerét, az üzleti megítélést;

– felismerni a tervezés és a számvitel kapcsolódási pontjait;

– felismerni a számviteli hibákat, és javaslatot tenni azok kijavítására.

6. Korszerű belső ellenőrzési módszerek alkalmazása

Az okleveles pénzügyi revizornak meg kell ismernie a belső ellenőrzési tevékenység szervezetre gyakorolt hatását. Meg kell ismernie, hogy a belső ellenőrzés hogyan vizsgálja, elemzi, értékeli a szervezet pénzügyi irányítási és kontroll rendszerét, az irányítási és kontroll rendszer csoportosítási elveit, és tartalmilag definiálnia kell, valamint be kell mutatnia a pénzügyi irányítási és kontroll rendszer sajátos kockázatait. Fel kell tárnia a gyenge pontokat, és elemeznie kell a kockázatokat. Ki kell használnia a belső ellenőr együttműködési lehetőségeit a más belső és külső ellenőrzést végzőkkel (például Állami Számvevőszék, könyvvizsgáló).

Ennek keretében a szakember legyen képes:

– alkalmazni a nemzetközi belső ellenőrzési standardokon (például az ellenőrzési megbízásra, függetlenségre, szervezeti kapcsolatokra, szakmai etikára, megfelelő szakmai gondosságra, szakmai hozzáértésre, tervezésre, ellenőrzési tevékenység végzésére, bizonyítékok gyűjtésére, jelentéskészítésre és az ellenőrzés utáni munkálataira vonatkozó standardok) alapuló hazai belső ellenőrzési standardokat;

– meghatározni, elemezni és értékelni az ellenőrzési megbízás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges információkat (beleértve az ellenőrzési program végrehajtásának értékelését is), értékelni és elemezni a pénzügyi irányítási és kontroll rendszert;

– elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység dokumentálását a munkalapok segítségével, és ismerni a munkalapok szerepét, tartalmát, elkészítési technikáit, a munkalapok felülvizsgálati eljárásait, az ellenőrzési dokumentáció kezelését, megőrzését, valamint a hozzáférés szabályait;

– alkalmazni az ellenőrzés eredményei (ellenőrzési jelentés) kommunikálásának, valamint az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatok végrehajtása nyomon követésének szabályait;

– végrehajtani a speciális ellenőrzési megbízásokat (pénzügyi megbízások, tanácsadói megbízások, szervezeti önértékelés, speciális IT megbízások, minőségügyi megbízások, információbiztonság ... stb.) alapvető jellemzőit;

– alkalmazni az ellenőrzés végrehajtásához használandó statisztikai és mintavételi módszereket;

– alkalmazni az ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtésének eszközeit [megfigyelés, szemle, kérdésfeltevés (interjú), megerősítés kérése, számítás, összehasonlítás], a különböző adatgyűjtési technikákat;

– betartani a belső ellenőr etikai kötelezettségeit és felelősségét;

– bemutatni a belső ellenőrzés felelősségét és szerepét a csalások feltárásában, felismerni a csalásra utaló jelek alapeseteit és a csalás feltárása esetén követendő eljárásokat;

– felhasználni a számítógépet az ellenőrzési munkában

– a költségvetési szervek tevékenysége gazdaságosságára, hatékonyságára és eredményességére irányuló korszerű vizsgálatokat végrehajtani, értelmezni a szabályszerűség és hatékonyság összefüggéseit; a teljesítmények irányzatait, rendszerszemléletűen feltárni az ok-okozati összefüggéseket a célok, feladatok teljesítése (a teljesítmények irányzatainak alakulása) között, definiálni és értelmezni a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmát, feltárni mérésének lehetőségeit a különböző szakterületeken; kihasználni a teljesítmények mérésének, vizsgálatának, értékelésének lehetőségeit, szintetikus és egyes részterületekre vonatkozó eljárásait; alkalmazni a teljesítményekkel összefüggő költségek számbavételi és vizsgálati eljárásait, a költséghaszon elemzési, valamint értékelemzési eljárásokat;

– alkalmazni a költségvetési szervek irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési rendszerei működésének átfogó vizsgálata (rendszerellenőrzések) során követendő eljárásokat, amelynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre;

– alkalmazni a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének ellenőrzési módszereit, az ellenőrzések végrehajtásának főbb lépéseit, szakaszait;

– alkalmazni az európai uniós támogatások igénybevételének mintavételezésen alapuló és rendszerellenőrzésének módszertani alapjait, az ellenőrzések végrehajtásának főbb lépéseit, szakaszait;

– alkalmazni a költségvetési szerv által működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszer, valamint a belső ellenőrzés megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodásának szabályszerűsége minősítésének módszereit (megbízhatósági ellenőrzés);

– munkája során figyelembe venni az államháztartás különböző alrendszerei költségvetési szerveinek (központi költségvetés, önkormányzatok, TB alapok, elkülönített állami pénzalapok) belső ellenőrzési sajátosságait;

– ismerni, hogy az információs technológia (IT) hogyan befolyásolja a belső kontroll rendszert, ismerni az IT kontrollok csoportosítási elveit, és tartalmilag definiálni, valamint bemutatni az IT sajátos kockázatait és a „számítógépes bűnözés” reális veszélyeit. Feltárni az IT rendszerben meglévő gyenge pontokat, és elemezni azok kockázatát.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a VI. Egyéb tudnivalók című részben előírt szakmai képzésben részt vett, és a minimális óraszámot teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga

– gyakorlati-írásbeli és

– szóbeli vizsgarészből áll.

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellen-
őrzési tevékenység 120 perc.

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése 120 perc.

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellen-
őrzése 180 perc.

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az
ellenőrzésben

2. Irányítás és informatika

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési
tevékenység

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelményeket a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: a) elemzés és
b) ellenőrzés modulok feladatainak írásbeli megoldása

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott számszaki és szöveges adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, valamint elemző értékelést és javaslatokat tartalmazó vizsgálati jelentést készít.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben: a) gazdálkodási és b) jogi modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

2. Irányítás és informatika: a) irányítás és b) informatika modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység.

4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga alóli felmentés feltételei

Az a vizsgázó, aki okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezik, mentesül az 1., 2. és 3. számú gyakorlati-írásbeli tantárgy vizsgája alól (Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység, Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése).

A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek „Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység” gyakorlati-írásbeli vizsga alól.

b) A szóbeli vizsga alóli felmentés feltételei

Az a vizsgázó, aki okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezik, mentesül az 1. és 3. számú szóbeli tantárgy vizsgája alól (Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben, Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység).

A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek a „Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben” szóbeli vizsga alól.

A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek „Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység” gyakorlati-írásbeli vizsga alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Korszerű belső ellenőrzési módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. pont Korszerű belső ellenőrzési módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

VI. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

A tantárgy megnevezése	Oktatási órák száma
	elmélet		gyakorlat		együtt
	óra	%	óra	%	óra	%
1. Gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben	60	100	0	0	60	100
2. Irányítás és informatika	50	71	20	29	70	100
3. Az ellenőrzés rendszere és a belső ellenőrzési tevékenység	50	56	40	44	90	100
4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése	50	70	20	30	70	100
5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése	40	44	50	56	90	100
6. Korszerű belső ellenőrzési módszerek	35	35	65	65	100	100
Összesen	285	59	195	41	480	100

2. számú melléklet a 20/2005. (VI. 20.) PM rendelethez

[24. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

Pénzügyi-számviteli szakellenőr
(a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai
és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 04

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli szakellenőr (a szak megjelölésével)

Szakok:

– államháztartási szak

– pénzügyi szervezeti szak

– adózási szak

– vám szak

– vállalkozási szak

– információrendszerek szak

A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (államháztartási szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (pénzügyi szervezeti szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (adózási szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (vám szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (vállalkozási szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (információrendszerek szakon)

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3606

4. Szakképzési évfolyamok száma: –

5. Képzési idő, maximális óraszám: 1100 óra

A szakok maximális óraszáma:

6. Elmélet aránya: 65%

7. Gyakorlat aránya: 35%

II. A szakképesítés további adatai

1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat

Iskolai előképzettség:

a) érettségi vizsga,

b) szakmai gyakorlat:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, számviteli területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bb) szakirányú (közgazdasági) középiskolai végzettségűeknél két év pénzügyi, számviteli területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

bc) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) egy év pénzügyi, számviteli területen vagy fél év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlat,

2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –

3. Szakmai alapképzési időtartama: –

4. Szintvizsga: –

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

--------------------

3606 Számviteli ügyintéző

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr az államháztartás, a pénzügyi szervezet, az adózás, a vám, a vállalkozás, közhasznú szervezetek, az információrendszer ellenőrzési szakterületen – szakosodásának megfelelően – képes az önálló munkavégzésre, ellenőrzési munkafolyamatok tervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására, korszerű ellenőrzési módszerek segítségével ellenőrzésre.

A pénzügyi-számviteli szakellenőr felel az általa aláírt szakmai megállapítások és következtetések pontosságáért és a javaslatok szakszerűségéért. A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítés az alábbi területeken hasznosítható:

– államháztartási területen (főleg költségvetési szerveknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

– közhasznú szervezeteknél; adóellenőrzésnél, illeték-ellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

– vámellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

– pénzügyi szervezeteknél (többek között bankoknál, biztosítóknál, értékpapír-forgalmazóknál, házipénztáraknál) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

– vállalkozásoknál (gazdasági szervezeteknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

– az informatikai rendszer kockázatainak feltárására, informatikai szakellenőri munkakörök ellátására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

--------------------

A szakképesítéssel rokon szakképesítések

azonosító száma megnevezése

--------------------

54 3436 03 Mérlegképes könyvelő

54 3436 05 Pénzügyi tanácsadó

55 3436 01 Pénzügyi szakügyintéző

55 3436 02 Számviteli szakügyintéző

55 3436 03 Vállalkozási szakügyintéző

55 3441 01 Banki szakügyintéző

71 3437 01 Adótanácsadó

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az ellenőrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr értelmezi azokat a hazai gazdasági és társadalmi folyamatokat, főbb adatokat, szervezeteket, valamint a magyar gazdasági jogrendszert, melyek a vizsgált gazdasági szervezetek működési kereteit meghatározzák, és amelyekre az ellenőrzések végzésekor figyelemmel kell lenni.

Munkája során a szakember legyen képes:

– értelmezni a magyarországi gazdálkodó szervezetek összetételét (nagyságrendi megoszlását) a foglalkoztatott létszám, a forgalom, a vagyonérték alapján, a gazdálkodás ágazati adatait, az országos statisztikai adatokból a mikrogazdaság számára hasznosítható adatokat, és kiválasztani hogy a gazdasági adatok halmazából az ellenőrzések során melyeket célszerű használni;

– felismerni az államháztartási és vállalkozási szervezetek szervezeti és működési rendjének általános és specifikus vonásait, az ellenőrzéshez szükséges lényeges sajátosságokat;

– bemutatni a célok és azok megvalósítását szolgáló folyamatok és szervezeti formák közötti összhang követelményrendszerét (a döntési pontok, hatásköri és felelősségi szintek szinkronitásának jelentőségét az ellenőrzés szemszögéből);

– felismerni a hazai és külföldi piacgazdaságnak egy-egy gazdasági szervezetére gyakorolt hatásait, az alkalmazkodás stratégiai lehetőségeit, feladatait, módszereit;

– felismerni a gazdálkodás eredményeit befolyásoló egyéb külső hatásokat (országos hitelintézeti hitelpolitika, főhatósági előírások, korlátozások);

– értelmezni egy-egy költségvetési szervezet vagy vállalkozás felügyeleti vagy belső ellenőrzés végzéséhez szükséges információkat, a vállalati gazdaságtant.

A gazdasági jogi ismeretek keretében a szakember legyen képes:

– betartani azokat az alapvető fontosságú jogszabályokat (elsősorban a polgári jog, munkajog, szabálysértési jog, a társadalombiztosítási jog, a pénzügyi jog előírásait), melyek a gazdálkodás főbb kereteit meghatározzák és az ellenőrzési szempontú felhasználáshoz alapul szolgálnak;

– értelmezni azokat az egyéb jogszabályokat (rendeleteket, főhatósági utasításokat, hitelintézeti körleveleket), melyek a részletes ellenőrzésnek a tárgyát (kiindulópontját) képezik.

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamatának megismerése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr legyen képes jellemezi a hazai ellenőrzési rendszert, ennek keretében korszerű és beható ismeretekkel kell rendelkeznie a gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési szervek) pénzügyi irányítási és kontrollrendszeréről.

A szakember legyen képes értelmezni és jellemezni a gazdálkodó szervezetek irányítási rendszereit, a vezetési funkciókat (mint például célkitűzés, tervezés, szervezés, információ, tájékoztatás, döntés, koordináció, intézkedés és ellenőrzés optimális működését segítő és gátló körülmények) az ellenőri tevékenység valamennyi munkafázisában. Ennek megfelelően a szakember legyen képes értelmezni és jellemezni:

– a belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés fogalmát, a vezetésben, az irányításban betöltött szerepét, az ellenőrzések osztályozását, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket, a hazai ellenőrzési rendszer fejlődését, a rendszer részeit és összefüggéseit;

– a törvényhozó szervek, valamint a végrehajtó (államigazgatási) szervek ellenőrző tevékenységét; az adóellenőrzés, valamint más pénzügyi és hatósági ellenőrzések, a költségvetési ellenőrzések, valamint a tulajdonosi ellenőrzések sajátosságait, a hitelintézeti ellenőrzést, továbbá a könyvvizsgálói jogintézményt;

– a gazdálkodó szervek belső irányítási rendszerét; a vezetési folyamat alkotóelemeit, a tervezés, a szervezés, a személyes vezetés, az ellenőrzés legfontosabb eszközeit és módszereit, a belső irányítási rendszer alkotórészeit (alrendszereit); a számítógépes informatikai rendszereket, a pénzügyi-számviteli információfeldolgozás korszerű eszközeit és módszereit, a vezetői információs rendszerek tervezését, szervezését és működését;

– a függetlenített belső ellenőrzés szerepét és tevékenységét;

– az EU pénzügyi jogszabályokat és ajánlásokat.

3. Az ellenőrzés általános módszertanának alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr képes szakismereteinek ellenőrzési célú felhasználására, alkalmazására, belső és külső pénzügyi számviteli tartalmú időszakos ellenőrzések végrehajtására, ilyen vizsgálatok megszervezésére, vezetésére.

Ennek keretében a szakember legyen képes

– alkalmazni az ellenőrzés eszközeit, kijelölni, meghatározni a követelményeket, mint az ellenőrzés viszonyítási alapjait (jogszabályok, belső szabályzatok, előirányzatok, szerződések, a célszerű gazdálkodás követelményei stb. alapján), értelmezni a számviteli és statisztikai fogalmakat és adatszolgáltatást az ellenőrzésben, a számítástechnika szerepét, a nyilvántartások és okmányok alapján végzett ellenőrzést, az okmányok formai és tartalmi ellenőrzését, a véletlenszerű és célzott kiválasztáson alapuló próbaszerű ellenőrzést, a közvetlen megfigyelés vizsgálati módszereit, a számviteli és statisztikai elemzés módszereit, a folyamat- és rendszerelemzés, valamint az értékelemzés eljárásait, a következtetést, a szembeállítást és megítélést;

– megtervezni és megszervezni az ellenőrzés végrehajtását, az ellenőrzési munkatervet, a végrehajtásra kerülő vizsgálat munkaszakaszait, az ellenőrzési program elkészítésének módjait, alkalmazni a helyszíni vizsgálat szervezésének és végrehajtásának módszereit, az írásba foglalás formai és tartalmi követelményeit, a felelősség megállapításakor követendő eljárást;

– jellemezni a tevékenység szabályszerűségére és a tevékenység hatékonyságára irányuló ellenőrzések sajátosságait, a szabályszerűség és a hatékonyság összefüggéseit, a hibagyakoriság, a nagyságrend, valamint a teljesítmények vizsgálatának sajátosságait, továbbá érvényesíteni a rendszerszemléletet az okok feltárásában; hasznosítani a megállapításokat és javaslatokat a különböző típusú ellenőrzések esetében, megismerni az utóvizsgálat szerepét és tartalmát;

– számítógépes ellenőrzést elvégezni;

– áttekinteni és alkalmazni az Európai Unió támogatásainál a felhasználás ellenőrzési módszereit.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során betartja és ellenőrzési célra felhasználja a pénzügyi előírásokat, a jogszabályokat és a külső-belső szabályokat.

Ennek keretében a szakember legyen képes:

– bemutatni a pénzügy intézményrendszerét, jellemezni a pénzügypolitika és a költségvetési politika összefüggéseit;

– munkavégzése során célszerűen alkalmazni a pénzforgalom módozatait és a lebonyolítási technikákat;

– átlátni a valuta- és devizarendszert, jellemezni a valuta- és devizaárfolyam típusait, funkcióit, alkalmazni az árfolyam-számítási módszereket;

– betartatni a központi és a helyi adózás előírásait, feltárni a leggyakrabban előforduló hibákat, szabálysértéseket;

– értékelni a finanszírozási lehetőségeket, vizsgálni az ezzel kapcsolatos számításokat a döntési problémák megoldására;

– ellenőrizni a beruházások szabályszerű bonyolítását és értékelni a beruházási döntések hatásait;

– minősíteni a költségvetési szerveknél a költségvetési előirányzatok tervezését, vizsgálni a vállalkozási tevékenység pénzügyi számításait, munkája során a normatív állami támogatásokkal, címzett támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi számítások eredményét felhasználni.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során betartatja és felismeri a számviteli előírásokat, a jogszabályokat és a külső-belső szabályokat, feltárja a számviteli hibákat.

5.1. Államháztartási szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr munkája során a hatályos jogszabályok ismeretében elemzi és ellenőrzi az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos könyvvezetést, beszámolókészítést, értékelést. A szakember vizsgálja a gazdasági eseményeket a könyvvitel rendszerében és az ezekhez szükséges számlarendet, ellenőrzi a beszámolót, valamint ezek elemzését, a mérlegtételek értékelését. A döntések előkészítéséhez összeállított értékeléseket elemzi a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban.

A szakember legyen képes:

– alkalmazni a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, és érvényesíteni a számviteli alapelveket;

– ellenőrizni az egyes eszközök és az egyes források csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; értékelni a vonatkozó belső szabályzatokat, definiálni a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását;

– minősíteni az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány és eredménymegállapítás módszerét;

– vizsgálni a pénzforgalmi jelentést, a pénzforgalmi kimutatást és az azokat alátámasztó könyvvitelt;

– ellenőrizni az adózással kapcsolatos könyvviteli feladatok ellátását;

– minősíteni a beszámolók részeinek, az egyes részek felépítésének, szerkezetének egymással való kapcsolatát, összefüggéseit;

– ellenőrizni a beszámoló megalapozottságát (zárlat, leltározás stb.);

– az elemző tevékenység területeit és az elemzés információs bázisát ismerve elvégezni azok vizsgálatát;

– felülvizsgálni a mérlegtételek és a pénzforgalom elemzését és értékelését az alkalmazott mutatók alapján;

– értékelni a személyi juttatások, a készletgazdálkodás és a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdálkodási tevékenység (ellátottság, kapacitáskihasználás stb.) elemzését.

5.2. Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a pénzügyi intézmények alapításával, átalakulásával, összeolvadásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos sajátos könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési feladatok ellenőrzésére és elemzésére. Vizsgálja a gazdasági eseményeket a könyvvitel rendszerében, illetőleg az ezekhez szükséges számlarendet, ellenőrzi és elemzi a beszámolót, a mérlegtételeket, minősíti az értékelésre vonatkozó előírásokat, a számviteli politikát, a döntések eredményre gyakorolt hatását, elemzi a számviteli adatokat.

A szakember legyen képes:

– alkalmazni a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket;

– szabatosan meghatározni az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; vizsgálni a vonatkozó belső szabályzatokat;

– minősíteni az eredménymegállapítás módszereit, az eredménykategóriák tartalmát, értékelni az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait;

– ellenőrizni a pénzügyi eredményt az egyszeres könyvvitelt vezetőknél;

– definiálni és csoportosítani a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás tételeit, ismertetni ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat;

– jellemezni a pénzügyi intézmények beszámolójának egyes részeit, felismerni az egyes részek felépítésének, szerkezetének, egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

– értelmezni a cash flow-t és összeállításának szakszerűségét értékelni;

– ellenőrizni a beszámoló könyvvitelét, a hitelintézeti számlarend tartalmát, az aktív és passzív bankügyleteket ismerve vizsgálni a különféle ügyleteket és minősíteni bizonylataikat, felismerni a 0. számlaosztály tartalmát és összefüggését a kiegészítő melléklettel, valamint a vezetői döntéseket megalapozó számviteli információkat;

– értelmezni a beszámolóból számítható mutatószámokat, és az azok alapján készített elemzést;

– ellenőrizni a kontrolling módszerek alkalmazását;

– vizsgálni az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos feladatait;

– felülvizsgálni az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

– értékelni a követelések elemzését, értékelését és minősítését;

– felismerni és értelmezni a pénzügyi intézmények sajátos számvitelét, beszámolási kötelezettségét.

5.3. Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

A szakember legyen képes:

– a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végezni feladatait;

– a szakellenőri munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismereteinek felhasználásával elemezni, értékelni a vállalkozások beszámolóit, mérlegét, a nonprofit szervezetek beszámolóit, azok felépítését és elemeit, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítését, elemeit és azok tartalmát, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

– a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve feltárni, kiemelni adózási összefüggéseiket, a pénzforgalmi szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán ellenőrizni, különbséget tenni a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között (különös tekintettel a személyi jövedelemadóra);

– nyomon követni a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

– ellenőrizni, értékelni a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.4. Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakember legyen képes:

– a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végezni feladatait;

– a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve ellenőrizni a pénzforgalmi szemléletű és üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán;

– nyomon követni a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

– ellenőrizni, értékelni a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteherfizetéssel kapcsolatos, a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások), számviteli elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.5. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenőrzése

A szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos könyvvezetés, beszámolókészítés, értékelés ellenőrzésére és elemzésére. Feladata a gazdasági eseményeknek az egyszeres és a kettős könyvvitelben az alapbizonylatok valódiságtartalma alapján a könyvvezetés zárt rendszerében szabályozott analitikus és szintetikus könyvelések vizsgálata. Feladata továbbá a könyvvezetés, a beszámolókészítés jogszabályokon és a vállalkozás belső szabályozásain alapuló vizsgálata. Az ehhez szükséges számlarend, a beszámoló, a mérlegtételek értékelése, minősítése, az értékelésre vonatkozó előírások alapján a számviteli politika minősítése, a döntések eredményre gyakorolt hatásának felmérése, a számviteli adatok elemzése.

A szakember legyen képes:

– értékelni a számviteli törvény előírásainak, számviteli alapelveknek alkalmazását;

– szabatosan meghatározni az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, ellenőrizni a gazdasági események könyvelését, a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket, felismerni és elemezni a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását, értékelni a vonatkozó belső szabályzatokat;

– jellemezni a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását;

– jellemezni az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat;

– definiálni és csoportosítani a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismertetni ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, a gazdasági események szabályszerű könyvelését és bizonylatolását;

– jellemezni a beszámolók, a mérleg részeit, egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

– ellenőrizni az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatainak végrehajtását;

– meghatározni a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait;

– felülvizsgálni az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

– elemezni a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíteni a követeléseket, elemzéseit felhasználni az ellenőrzésben;

– ismertetni az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, és ezen ismereteit felhasználni az ellenőrzésben;

– ellenőrizni a kontrolling módszerek alkalmazását, és ezen ismereteit felhasználni az ellenőrzésben;

– jellemezni a beszámolóból számítható mutatókat; önállóan elemezni azokat, értékelni a gazdaságossági számításokat, és felhasználni ezen eredményeket az ellenőrzésben;

– definiálni a cash flow-t és értékelni összeállításának szakszerűségét;

– ellenőrizni a könyvvezetés belső összefüggéseit a könyvvezetés rendszerében;

– ellenőrizni az alkalmazott könyvelési programok alapján a könyvvezetés belső összefüggéseit, különös tekintettel az alkalmazott szoftver által biztosítható áttekinthetőségi követelményekre.

5.6. Számviteli információs rendszerek ellenőrzése

Az előző öt számviteli követelményrendszerből – a jelöltek összetételétől függően – választja ki a tanfolyamszervező, illetve vizsgaszervező, hogy melyiket oktatja, illetve a jelöltek melyikből vizsgáznak.

6. Szakellenőrzés

A választott szaknak megfelelően szakellenőri tevékenység végzése. Feladatai az egyes szakellenőrzési területen:

6.1. Államháztartási szakellenőrzés

Az államháztartási szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie és el kell sajátítania azokat az ellenőrzési feladatokat, módszereket, amelyek a központi költségvetés, az intézményi (elemi) költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzat, a társadalombiztosítás két ága, a költségvetési támogatások és segélyek felhasználása területén érvényesülnek. A jellemző jogszabályi előírások, a működési mechanizmus és a pénzügyi-számviteli specialitások ismerete ötvözendő az alkalmazandó ellenőrzési formával és módszerrel.

A szakember legyen képes:

– értelmezni az államháztartás fogalmát, működésének és gazdálkodásának alapelveit, ezen belül a központi kormányzat költségvetésével, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással, valamint a költségvetési szervekkel kapcsolatos legfontosabb definíciókat, szabályokat, az államháztartás körébe tartozó vagyon elemeit, az azokkal kapcsolatos tulajdonosi és kezelői jogok gyakorlásának szabályait;

– jellemezni az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés célját, szervezeti kereteit és feladatait, ezen belül

= a pénzügyi ellenőrzés és kontroll elemeket, a kockázatkezelés, a szabálytalanság kezelés és az ellenőrzési nyomvonal módszertanát,

= a vezetői elszámoltathatóság eszközeit,

= a COSO, INTOSAI keretében kidolgozott, új belső kontroll standardokat,

= a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatait,

= a Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenységét,

= a költségvetési szervek belső ellenőrzésének szerepét, struktúráját és feladatait;

– jellemezni a számvevőszéki ellenőrzés feladatait és módszereit;

– jellemezni az önkormányzatoknál jelentkező sajátos ellenőrzési feladatokat és azok szervezeti kereteit;

6.2. Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés

A pénzügyi szervezeti szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek a hitelintézeti, a befektetési szolgáltatói, a biztosítói és nyugdíjpénztári intézményrendszert, valamint a működési folyamatok ismérveit felhasználó ellenőrzési formákat és módszereket kell elsajátítani. A vonatkozó jogszabályi előírások, a hitelintézeti és a pénzügyi-számviteli specialitások megismerése, ellenőrzési hasznosíthatósága egyaránt fontos.

A szakember legyen képes:

– jellemezni a pénzügyi szervezetek típusait, tevékenységük sajátosságait;

– jellemezni a pénzügyi szervezetek belső üzemi működésének folyamatait, illetve az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat

= a számviteli és informatikai területen,

= a felügyeleti szerveknek küldött jelentéseknél,

= a belső szabályozás kialakításánál és aktualizálásánál,

= az intézmény döntési rendszerénél,

= az üzleti, szolgáltatási tevékenységeknél;

– alkalmazni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az intézmények ellenőrzési rendszerével, ezen belül a függetlenített belső ellenőrzési szervezettel kapcsolatos ajánlásait;

– alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.3. Adózási szakellenőrzés

Az adózási szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie a helyi és központi adókhoz, hozzájárulásokhoz, a vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, az adóigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, az adóellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

A szakember legyen képes:

– jellemezni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési blokkjának, valamint a helyi önkormányzatok adóztatással foglalkozó szervezeti egységeinek struktúráját, ezen belül a szervezet egyes egységeinek funkcióját, felépítését, a funkciókhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, azok rendszerét (operatív ellenőrzések, a személyi jövedelemadó, az egyes adónemek, a kiutalás előtti ellenőrzések és az átfogó adóellenőrzés rendszerét);

– értelmezni és részletekbe menően a gyakorlatban alkalmazni az adózás rendjéről, valamint az államigazgatási eljárásról szóló törvényeket; különösen ismerni a törvények ellenőrzésre vonatkozó előírásait;

– a gyakorlatban, az ellenőrzések során alkalmazni a számviteli törvény előírásait, a könyvviteli rendszereket;

– megismerni a jelölt az adóhatóság ellenőrzési kompetenciájába tartozó „nagy adónemek” szakmai tartalmát, az ismereteit a gyakorlatban az ellenőrzések során alkalmazni, így különösen:

= a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény,

= az általános forgalmi adóról szóló törvény,

= a személyi jövedelemadóról szóló törvény,

= a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvény,

= a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény

ismeretében a gyakorlatban alkalmazni azokat a módszereket, amelyek segítségével a vizsgálatokat le tudja folytatni;

– rendszerszerűen értelmezni az egyéb adók és támogatások fajtáit, azok célját és az ellenőrzésükhöz szükséges módszereket;

– a helyi adókról szóló törvénnyel összefüggésben értelmezni a helyi önkormányzatok szerepét, funkcióját az adózás rendszerében;

– az ellenőrzésre történő felkészülés részeként a főbb vizsgálati típusokhoz vizsgálati programot készíteni;

– a vizsgálati programok felhasználásával megtervezni az egyes adónem-ellenőrzések, illetve a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzésének vizsgálati menetét;

– írásba foglalni a megállapításokat;

– ellenőrizni az illetékek kiutalására, beszedésére vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó rendszer összhangját;

– alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.4. Vám szakellenőrzés

A vám szakellenőrzés keretében a szakellenőrnek meg kell ismernie a vámteher és az azzal együtt fizetendő közterhekhez, illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, a vámigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, a vámellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

A szakember legyen képes:

– jellemezni a vállalkozás külkereskedelmi tevékenységére vonatkozó jogszabályi és gazdasági környezetet, ezek megjelenítését a belső szabályozásban;

– jellemezni a konkrét vállalkozás esetében a külkereskedelmi tevékenység sajátosságait (úgy mint export- import, termékkör, külkereskedelmi technikák) és azok rendszerbeli összefüggéseit;

– ellenőrizni és értékelni az adott vállalkozásnál a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteher-fizetéssel kapcsolatos és a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások) bizonylatolások szabályszerűségét;

– ellenőrizni az adott vállalkozást terhelő vámteher és a hozzá kapcsolódó közterhek kiszabását befolyásoló gazdasági műveleteket a könyvviteli nyilvántartásokban;

– felismerni a vámeljárások és a gazdasági, könyvviteli szabályok összefüggéseit;

– alkalmazni a külkereskedelmi forgalom speciális igényeinek megfelelő, az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés hatékony és szakszerű lefolytatásához szükséges ismereteket (úgymint jogi, külkereskedelmi, számviteli, elemzési, közgazdasági stb.);

– áttekinteni a vállalkozás számviteli rendszerét, és az azt támogató számítástechnikai hátteret;

– végigkövetni az adott vállalkozásnál a gazdálkodási tevékenység megjelenését a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, az informatikai rendszerekben, és ezen ismereteit alkalmazni az ellenőrzési tevékenysége során;

– alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.5. Vállalkozási szakellenőrzés

A szakellenőrnek meg kell ismernie a gazdasági társaságok (és részben a magánvállalkozások) belső ellenőri, kontrolleri és felügyelő bizottsági feladatait. A gazdasági társaságok működéséről szóló jogszabályokat és más gazdasági jogszabályokat, a szakágazati specialitásokat alkotó módon kell ötvöznie a vállalkozási szakellenőrzési feladatokkal, módszerekkel.

A szakember legyen képes:

– jellemezni a vállalkozásra vonatkozó jogszabályi és piaci környezetet, annak megjelenését a belső szabályozásban, a szervezeti és működési rendben;

– jellemezni a vállalkozás teljes körű érdekeltségi rendszerét (tulajdonos, vezetési, piackapcsolati, intézményi kapcsolati, pénzügyi-finanszírozási stb.);

– jellemezni és konkrét vállalkozás esetében megismerni a gazdálkodási tevékenység sajátosságait, továbbá a technológiai és funkcionális folyamatokat, s azok rendszerbeli összefüggéseit;

– értelmezni a vállalkozás által alkalmazott számítástechnikai rendszert;

– alkalmazni az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés szakszerű és hatékony végzéséhez szükséges ismereteket (úgy mint jogi, közgazdasági, szervezési, vállalkozási-gazdasági, számviteli, technológiai, elemzési stb.);

– értelmezni a vállalkozásokat ellenőrző hatóságok és minden más „külső” ellenőrzést végzők ellenőri munkájából a vállalkozással és azon belül a vállalkozás belső ellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatos témaköröket;

– konkrét vállalkozásnál felismerni a gazdálkodási tevékenység megjelenését a belső szabályozásban, a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, a számítástechnikai, az információs, az elemzési folyamatokban és mindezen ismereteit alkalmazni az ellenőrzési munka egészében és részleteiben;

– alkalmazni a választott számítástechnikai programot.

6.6. Információ-technológiai rendszerek szakellenőrzése

A jelöltnek meg kell ismernie az informatika fejlődését, az ellenőrzésre gyakorolt hatását. Be kell mutatnia, hogy az információs technológia (IT) hogyan befolyásolta a kontrollrendszert, a kontrollrendszer csoportosítási elveit és tartalmilag definiálnia kell, valamint be kell mutatnia az IT sajátos kockázatait és a „számítógépes bűnözés” reális veszélyeit. Fel kell tárnia a gyenge pontokat, és elemeznie kell a kockázatot. Az informatikai rendszer az ellenőrzés tárgya, ugyanakkor a számítógép lehetőségeit fel kell használni a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során. Be kell mutatni a belső- és az informatikai rendszer-ellenőr együttműködési lehetőségeit a külső ellenőrzést végzőknek (például könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék és más hivatal ellenőrei).

A szakember legyen képes:

– bemutatni az IT ellenőrzési módszereinek változását, fejlődését és sajátos kockázatait

[Az információ-technológiai rendszerek ellenőrzési módszereinek fejlődése, a számítógépes adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési standardok, állásfoglalások (az információs rendszerekkel szemben támasztott követelmények), a számítógépes adatfeldolgozás sajátos kockázatai, hibalehetőségei, a számítógépes bűnözés típusai, jellemzői (az ellenőrzés megelőző szerepe), az ellenőrzési kockázat elemei. A rendszerben rejlő lehetőségek. A kontroll és a hibafeltárás kockázata. Az informatika hatása a kockázatokra.];

– bemutatni és használni ellenőrzései során a kontrollrendszert IT környezetben

[Az ellenőrzési kockázat sajátosságai IT környezetben. A kontrollrendszer ajánlott csoportosításai, COSO, SAS78, COBIT csoportosítási elvei. Az ISA6-ban alkalmazott csoportosítás (általános ellenőrzési megoldások, alkalmazási rendszerekbe épített ellenőrzési megoldások). Az „általános” ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. Az „alkalmazási” ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. A kompenzáló, helyettesítő kontrollmegoldások jelentősége az ellenőrzési munkában.];

– alkalmazni az információ-technológiai rendszer ellenőrzési szabványokat és kontroll irányelveket

(Az ellenőrzési megbízásra, függetlenségre, szervezeti kapcsolatokra, szakmai etikára, megfelelő szakmai gondosságra, szakmai hozzáértésre, tervezésre, ellenőrzési tevékenység végzésére, bizonyítékok gyűjtésére, jelentéskészítésre és az információ-technológiai rendszer ellenőrzés utáni munkálataira vonatkozó standardok. Az információ-technológiai rendszer ellenőrzésére vonatkozó irányelvek és kontrollcélok ismertetése.);

– ellenőrizni az információ-technológiai rendszert

(Az ellenőrzés tervezése. A számítógépes környezet, kontrollrendszer dokumentálása (kérdőívek alkalmazása és adattartalma, általános és alkalmazási ellenőrzések dokumentálása, kontrollmátrixok alkalmazása). A rendszerellenőrzés általános kérdései. Tranzakciós alapú számítógépes ellenőrzés néhány kérdése. Kockázatelemzés és a kiválasztott kontrollmegoldások tesztelése. Számítógépes kontrollmegoldások azonosítása ellenőrzési célonként (például rögzített, jóváhagyott, érvényes, megfelelően értékelt, időbeni, osztályozott, összesített). A kontrollmegoldások „hatékony” és „nem hatékony” minősítésének hatása a további munkára. Az ellenőrzés végrehajtása és a vélemény kialakítása. A megállapítások írásba foglalása és hasznosítása.);

– felhasználni a számítógépet az ellenőrzési munkában, figyelembe venni annak sajátos ellenőrzési feladatait IT környezetben

[Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák: tesztadatok alkalmazása, ellenőrzési programcsomagok (Win Idea, ACL), párhuzamos programozás, szimuláció, integrált tesztelési lehetőség, kiszolgáló programok alkalmazása. Ellenőrzés kis- és nagyszámítógépes környezetben. Szolgáltató irodák kontrollrendszerének értékelése. A rendszerfejlesztés ellenőrzése. Az informatikai rendszer- ellenőr, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló együttműködése. CISA-okleveles Információrendszer Ellenőr nemzetközi szakvizsga képzés- és követelményrendszere.]

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a „VI. Egyéb tudnivalók” című részben előírt szakmai képzésben részt vett és a minimális óraszámot teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Az ellenőrzés általános módszertana 120 perc.

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése 120 perc.

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellen-
őrzése (szakosodás szerint) 180 perc.

4. Szakellenőrzés (szakosodás szerint) 240 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés általános módszertana gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamata

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése (szakosodás szerint)

4. Szakellenőrzés (szakosodás szerint)

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése, valamint a 4. Szakellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés általános módszertana

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: a) elemzés és b) ellenőrzés modul feladatainak megoldása (számításokat is tartalmazó megoldott feladatokban hibakeresés is);
Szakterületek:
Államháztartási számvitel ellenőrzése és elemzése
Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek
Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek
Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek
Vállalkozási számvitel ellenőrzése és elemzése

4. Szakellenőrzés gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, vizsgálati jelentést, illetve jegyzőkönyvet készít;
Szakterületek:
Államháztartási szakellenőrzés
Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés
Adózási szakellenőrzés
Vám szakellenőrzés
Vállalkozási szakellenőrzés
Információrendszerek szakellenőrzése

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a „IV. A szakképesítés szakmai követelményei” című részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A mérlegképes könyvelő és a pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai, a Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, valamint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tantárgy vizsgája alól.

Az adótanácsadó és a „III. A szakképesítés munkaterülete” című rész 3. pontjában felsorolt szakügyintéző szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai, valamint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tantárgy vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

VI. Egyéb tudnivalók

A képzés tantárgyai:

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

A tantárgy/modul megnevezése	Oktatási órák száma
	elmélet		gyakorlat		együtt
	óra	%	óra	%	óra	%
1. Az ellenőrzés gazdálkodási és jogi alapjai	40	100	0	0	40	100
2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamata	30	100	0	0	30	100
3. Az ellenőrzés általános módszertana	40	67	20	33	60	100
4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése	30	60	20	40	50	100
5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése szakosodás szerint	45	50	45	50	90	100
6. Szakellenőrzés szakosodás szerint	50	55	40	45	90	100
Összesen	235	65	125	35	360	100

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

20/2005. (VI. 20.) PM rendelet

a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet módosításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak