Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

22/2005. (III. 22.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról1

2005.04.06.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 9. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelően a (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre módosul:

„(1) A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a minősítő intézet DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a minősítő intézet a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott – a minősítő intézet által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett – módszerek alapján
a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,
b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,
c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot
végez.
(2) Erdészeti fajták esetén a minősítő intézet az Európai Közösség által a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klón csoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak listára vételéhez megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez.”

2. § Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szőlő, gyümölcs és erdészeti fajtákra vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed.”

3. § Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 21. § a következő alcímmel egészül ki:

„
Fajtaminősítő Bizottság”

21. § „(1) A Fajtaminősítő Bizottság a minisztérium felügyelete alatt áll, a minisztérium felé véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik.
(2) A Fajtaminősítő Bizottság döntéseit szakágazatonkénti szekciókban (a továbbiakban: szekció) eljárva hozza meg. Ha valamely döntés meghozatala több szekciót is érint, a kérdésben valamennyi érintett szekció eljár.
(3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (a továbbiakban: miniszter) jóvá kell hagynia. A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói szükség szerint, de legalább félévente egyszer üléseznek. Az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb előterjesztéseket a minősítő intézet – törekedve az optimális vetésidők figyelembevételére – készíti el és legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően megküldi az érintett szekció tagjainak, a bejelentőnek és a meghívott szakértőknek.
(5) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói döntéseiket zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A Fajtaminősítő Bizottság szekciói akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Szavazásra a Fajtaminősítő Bizottság elnöke, valamint a szekció elnöke és tagjai jogosultak. Szavazategyenlőség esetén a szekcióelnök szavazata dönt.
(6) Ha a növényfajta állami elismerése csak DUS-vizsgálat eredményéhez kötött, a szekció tagjai – a szekció elnök döntése alapján – írásban szavazhatnak.
(7) A szekció tagja – előzetes bejelentés alapján – a szekció hatáskörébe tartozó fajták fajtakísérleti állomáson végzett kísérleteit a helyszínen megtekintheti.”

4. § Az R. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § „(1) A minősítő intézet az előállítók és forgalmazók bejelentése alapján a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi.
(2) A Szállítói Fajtajegyzékre történő bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a fajta nevét, szükség esetén annak szinonimáit,
b) a fajta fenntartására és az alkalmazott szaporítási rendszerre vonatkozó adatokat,
c) a fajta leírását, legalább a 9. számú mellékletben megjelölt tulajdonságok és az azokra vonatkozó kifejeződési fokozatok alapján, valamint
d) annak feltüntetését, hogy az adott fajta miben különbözik a hozzá legjobban hasonlító más fajtáktól.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell, hogy a fajta és a hozzá legközelebb álló fajta tulajdonságának különbözősége milyen kifejeződési fokozattal jellemezhető.
(4) A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha
a) az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit a minősítő intézet ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben a (2) bekezdés a) pontja szerint az ismert szinonimákat is meg kell adni,
b) kellően részletes fajtaleírással rendelkeznek a szállítók a fajtáról, kellően részletesnek tekintve a fajtaleírást, ha az a 9. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok kifejeződési fokozatait tartalmazza,
c) a szállító megnevezi a fajta fenntartóját és a fajtafenntartás helyét.
(5) A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, azokat a minősítő intézet fajtagyűjteményeibe kiülteti.”

5. § Az R. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.”

6. § Az R. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

30. § „Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,
b) a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,
c) a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,
d) a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,
e) a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról.
f) a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,
g) a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,
h) a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,
i) a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,
j) a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,
k) a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,
l) a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,
m) a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,
n) a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról.”

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

9. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

b) a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról.

1. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

„
6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A megkülönböztethetőség, az állandóság
és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész

Alaktani jellemzők

1. 10–20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs
1.1. alak
1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)
1.3. szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején
2.1. keresztmetszet (alak és kontúr)
2.2. szőrösség

3. fás hajtás
3.1. felület
3.2. szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10–30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)
5.1. szín
5.2. szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)
6.1. fénykép
6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal
6.3. általános alak
6.4. levélkaréjok száma
6.5. vállöblök
6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége
6.7. a levélfonák szőrössége
6.8. felület
6.9. levélszél

7. virágzat
látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)
8.1. fénykép (méretarányokkal)
8.2. alak
8.3. méret
8.4. fürtnyél (hossz)
8.5. átlagos tömeg, grammban
8.6. szemek ellenállása leszakítás során
8.7. fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)
9.1. fénykép (méretarányokkal)
9.2. alak
9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével
9.4. szín
9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén)
9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)
9.7. gyümölcshús
9.8. lé
9.9. íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész

Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1. fenológiai adatok megállapítása:
a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik:
1.1.1. fehérszőlőfajták
– Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye
1.1.2. kékszőlőfajták
– Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina
1.1.3. csemegeszőlő-fajták
– Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina

1.2. rügyfakadás ideje
az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3. teljes virágzás ideje
az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)
az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1. növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3. termőképesség
2.3.1. rendszeresség
2.3.2. hozam
2.3.3. anomáliák

2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység
2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben
2.4.2. károsító szervezetekkel szemben
2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés
2.5.1. oltás
2.5.2. szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1. borszőlőként

3.2. csemegeszőlőként

3.3. alanyként

3.4. ipari felhasználásra”

2. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

„
7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1. hely,
1.2. földrajzi adottságok,
1.2.1. hosszúsági fok,
1.2.2. szélességi fok,
1.2.3. magasság,
1.2.4. fekvés és lejtés,
1.3. éghajlati viszonyok,
1.4. talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén
2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,
2.1.2. legalább 3 évi termesztés,
2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,
2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2. Alanyfajták esetén
2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,
2.2.2. öt évvel a telepítés után,
2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal,
2.2.4. oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni.”

3. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

„
8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A Fajtaminősítő Bizottság működésének részletes szabályai

1. A Fajtaminősítő Bizottság a következő szekciókból áll:
a) szántóföldi növények szekció,
b) zöldség, gyógynövény szekció,
c) szőlő, gyümölcs szekció,
d) dísznövény szekció,
e) erdészeti szekció.

2. A Fajtaminősítő Bizottság ülésén a titkárt szakirányú helyettese helyettesítheti. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzője a minősítő intézet Fajtakísérleti Főosztályának vezetője, akit az általa megbízott személy helyettesíthet. A Fajtaminősítő Bizottság tagja az ülésen nem helyettesíthető.

3. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A Fajtaminősítő Bizottság tagjának három ülésről való igazolatlan távolmaradása esetén a szekcióelnök – a Fajtaminősítő Bizottság elnöke útján – a miniszternél kezdeményezheti a megbízatás visszavonását.

4. A Fajtaminősítő Bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a minisztert a Fajtaminősítő Bizottság munkájáról, határozatairól és javaslatairól.

5. A Fajtaminősítő Bizottság titkárának feladatai:
a) a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti az állami elismerésre és annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,
b) javaslatot készít a Fajtaminősítő Bizottság ülésének napirendjére,
c) javaslatot tesz a Fajtaminősítő Bizottság elnökének az ülés időpontjára,
d) összehívja a Fajtaminősítő Bizottság ülését.

6. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzőjének feladatai:
a) a Fajtaminősítő Bizottság ülésein ellátja az ügyviteli feladatokat,
b) vezeti az ülések jegyzőkönyvét,
c) elkészíti a Fajtaminősítő Bizottság határozati javaslatait.

7. A szekcióelnök levezeti a szekcióüléseket és aláírásával hitelesíti az ülések jegyzőkönyveit és a határozati javaslatokat.

8. A Fajtaminősítő Bizottság az előterjesztett javaslatokat egyenként tárgyalja meg. A döntések előtt a Fajtaminősítő Bizottság a fajta előterjesztőjét, bejelentőjét vagy képviselőjét és szükség esetén a meghívott szakértőket meghallgatja. A bejelentő, a minősítő intézet témavezetője és a meghívott szakértők kizárólag az őket érintő ügy tárgyalásakor szólalhatnak fel az ülésen.

9. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak az előterjesztésben foglaltaktól eltérő véleményét, annak indokolását, az ülésen részt vevő tagok számát, valamint a szavazatok arányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10. A Fajtaminősítő Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket a minősítő intézet látja el. Ezzel összefüggésben a minősítő intézet
a) előkészíti az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az ülés előkészítésével és megtartásával összefüggő feladatokat,
c) az ülések jegyzőkönyvei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján az ülést követő 30 napon belül elkészíti a növényfajták állami elismerésére, annak elutasítására, meghosszabbítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó határozatot,
d) a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététel céljából a minisztérium részére megküldi a növényfajták állami elismerésével, annak elutasításával, meghosszabbításával vagy az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos határozatát,
e) gondoskodik a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott fajtavizsgálati módszerek és azok módosításának bevezetéséről és az állami elismeréssel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról.”

4. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

„
9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

Fajtabélyegek és kifejeződési fokozataik

1. Corylus avellana L. – mogyoró

Hajtásrügy-fakadás ideje (amikor már két levél látható)
nagyon korai
nagyon korai – korai
korai
középkorai
közepes
középkései
kései
kései – nagyon kései
nagyon kései

Barkavirágzás ideje
nagyon korai
nagyon korai – korai
korai
középkorai
közepes
középkései
kései
kései – nagyon kései
nagyon kései

Nővirágzás ideje
nagyon korai
nagyon korai – korai
korai
középkorai
közepes
középkései
kései
kései – nagyon kései
nagyon kései

Kupacs hossza a makk hosszához képest
rövidebb
egyenlő
hosszabb

Kupacs szeldeltsége
gyenge
közepes
erős

Kupacs karéjok fűrészessége
gyenge
közepes
erős

Makk nagysága
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Makk alakja
gömbölyű
kúpos
tojásdad
rövid hengeres
hosszú hengeres

Érési idő
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Makk bélaránya (tömeg%)
nagyon alacsony
alacsony
közepes
magas
nagyon magas

2. Cydonia Mill. – birs

Növény habitusa
feltörő
félig feltörő
szétterülő

Levéllemez alakja
elliptikus
kerekded
tojásdad
visszás tojásdad

Gyümölcs általános alakja hosszmetszetben
elliptikus
kerekded
négyzet
visszás tojásdad
körte alakú

3. Fragaria x. ananassa Duch. – szamóca

Virágzat elhelyezkedése a lombozathoz képest
lombozat alatt
lombozattal egy szintben
lombozat felett

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcs jellemző alakja
vese alakú
lapított
gömbölyű
kúp alakú
kettős kúp alakú
tojás alakú
majdnem hengeres
ék alakú
szív alakú

Gyümölcs színe
fehéressárga
világosnarancs
narancs
narancsvörös
vörös
sötétvörös
feketésvörös

Érési idő (növények 50%-án érett gyümölcs van)
nagyon korai
korai
középidejű
kései
nagyon kései

Terméshozás típusa
nem remontáló
részlegesen remontáló
teljesen remontáló
napszakközömbös

4. Juglans regia L. – dió

Fa termőrügyeinek elhelyezkedése
egyéves ágak csúcsán (gyümölcsképzés a korona palástján)
kétéves vagy annál idősebb ágakon elhelyezkedő hosszú hajtások csúcsán (gyümölcsképzés csoportokban)
egyéves vesszők teljes hosszában (gyümölcsképzés az oldalrügyeken)

Érés ideje
korai
korai – közepes
közepes
közepes – kései
kései

Levél főér fennmaradása
nem fennmaradó (lehulló)
fennmaradó

Hajtásrügy-pattanás időpontja
nagyon korai
nagyon korai – korai
korai
korai – közepes
közepes
közepes – kései
kései
kései – nagyon kései
nagyon kései

5. Malus Mill. – alma

Gyümölcs alakja
gömbölyded
kúpos gömbölyded
széles gömbölyded – kúpos
lapított
lapított gömbölyded
kúpos
keskeny kúpos
csonka kúp alakú
ellipszoid
ellipszoid – kúpos (tojás alakú)
henger alakú
henger alakú – kúpos

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
nagyon kicsi – kicsi
kicsi
kicsi – közepes
közepes
közepes – nagy
nagy
nagy – nagyon nagy
nagyon nagy

Gyümölcs fedőszíne
narancssárga
rózsaszín
piros
bíbor (liláspiros)
barna

Virágzás kezdetének időpontja (a virágok 10%-a kinyílt)
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

A fogyasztási érettség időpontja
nagyon korai
korai
középidejű
kései
nagyon kései

6. Alma alanyok

Növény hajtásának állása
feltörő
szétterülő
csüngő

Növény hajtásának növekedése
egyenes
hullámos vagy cikcakkos

A levéllemez antociános színeződése kiterült levélnél
nincs
van

Rügypattanás időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Várható alanyhatás

7. Prunus alanyok

Fanövekedés erőssége
gyenge
közepes
erős

Levéllemez hosszúsága
nagyon rövid
rövid
közepes
hosszú
nagyon hosszú

Levéllemez alakja
keskeny elliptikus
elliptikus
kerekded
tojásdad
visszás tojásdad

Virág
nincs
van

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

8. Prunus amygdalus Batsch. – mandula

Virágzás kezdetének ideje
nagyon korai
nagyon korai – korai
korai
középkorai
közép
középkései
kései
kései – nagyon kései
nagyon kései

Virágszirmok színe
fehér
rózsaszínes fehér
rózsaszín
sötét rózsaszín

Érés ideje
nagyon korai
korai
középidejű
kései
nagyon kései

Csonthéjas gyümölcs csúcsának alakja
lapos
lekerekített
hegyes

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Magbél alakja
keskeny elliptikus
elliptikus
széles elliptikus
nagyon széles elliptikus

9. Prunus armeniaca L. – kajszi

Gyümölcs nagysága
kicsi
közepes
nagy

Gyümölcs kocsánymélyedésének mélysége
sekély
közepes
mély

Gyümölcshéj alapszíne
fehér
krémszínű – sárga
világosnarancs
narancs
sötétnarancs

Gyümölcshús színe
fehér
krémszínű
világosnarancs
narancs
sötétnarancs

Virágzás kezdetének ideje (a fán már néhány virág kinyílt)
korai
közepes
kései

Érés ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

10. Prunus avium L. – cseresznye és Prunus cerasus L. – meggy

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcshéj színe
sárga
cinóberpiros világossárga alapszínen
narancsvörös
világospiros
piros
barnásvörös
bordó
mahagóni
fekete

Virágzás ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Gyümölcsérés ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

11. Prunus domestica L. – szilva

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetben
megnyúlt
elliptikus
kerekded
lapított
tojásdad
visszás tojásdad

Gyümölcshéj alapszíne (a hamvasság letörlése után)
zöldesfehér
zöld
sárgászöld
sárga
narancssárga
vörös
világoslila
bíborlila
sötétlila
liláskék
sötétkék

Gyümölcs fedőszíne
nincs
van, az milyen

Gyümölcshús színe
fehéres
zöld
sárgászöld
sárga
narancs
vörös

A gyümölcs kőmagja magvaválóságának mértéke
magvaváló
félig magvaváló
duránci

A virágzás kezdetének időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

A gyümölcs érésének kezdete
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

12. Prunus persica (L.) Batsch. – őszibarack

A fa mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
igen nagy

A hosszú termővessző antociános elszíneződése (az árnyékos oldalon)
nincs
van

Virág típusa
harang alakú
rózsa alakú

Szirom mérete
igen kicsi
kicsi
közepes
nagy
igen nagy

Levélnyélen mirigy
nincs
van

Levélnyélen mirigyek alakja
kerekded
vese alakú

Gyümölcshús alapszíne
zöldesfehér
fehér
krémfehér
világossárga
sárga
narancssárga
narancs
vörös

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcshús színe a kőmag körül és a héj alatt
azonos az alapszínnel
kőmag körül vörös
a héj alatt vörös

Kőmag magvaválósága
magvaváló
maghoz kötött

Virágzás kezdetének időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Gyümölcs fogyasztási érettségének ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

13. Prunus salicina L. – japánszilva

Gyümölcs mérete (fiziológiailag érett gyümölcsön)
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetben
kerekded
megnyúlt
hosszúkás

Gyümölcshéj alapszíne (beleértve a hamvasságát)
fehéres (áttetsző)
zöld
sárgászöld
sárga
narancstól sárgáig
vörös
lila
liláskék
sötétkék

Gyümölcshús színe
fehéres
sárga
sárgászöld
zöld
narancs
vörös

Virágzás időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Érési idő
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

14. Pyrus communis L. – körte

A gyümölcs legnagyobb átmérőjének helye
középtájon
kissé a csésze felé
egyértelműen a csésze felé

Gyümölcs nagysága
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
igen nagy

Gyümölcshéj alapszíne
nem látható
zöld
sárgászöld
sárga

Gyümölcs kocsányának hossza
rövid
közepes
hosszú

Virágzás időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Fogyasztási érettség ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

15. Alanyok

Növény vesszőjének állása
feltörő
szétterülő
csüngő

Növény vesszőjének növekedése
egyenes
hullámos
cikcakkos

Rügypattanás időpontja
korai
közepes
késői

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

16. Ribes silvestre Mert et Koch. Ribes niveum Lindl. – piros és fehér ribiszke

Gyümölcs érésének ideje
nagyon korai
korai
közepes
késői
nagyon kései

Fürt hosszúsága a fürtnyéllel együtt
nagyon rövid
rövid
közepes
hosszú
nagyon hosszú

A bogyók fürtön belüli kiegyenlítettsége
kiegyenlített
változó

Bogyó mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Bogyó színe
fehér
fehéressárga
rózsaszínű
piros

Bogyó hullása
hullásra hajlamos
hullásra nem hajlamos

17. Ribes uva crispa L. – köszméte

Növény alakja
visszás tojásdad
gömb alakú
keresztirányban ellipszoid

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcs alakja
gömb alakú
ellipszis alakú
körte alakú

Gyümölcs színe
sárga
sárgászöld
zöld fehér árnyalattal
zöld
piros

Gyümölcs érésének ideje
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

18. Ribes nigrum L. – fekete ribiszke

A magasság/átmérő viszonya a növénynél
kicsi
közepes
nagy

Bogyó mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Bogyó hullása
hullásra hajlamos
hullásra nem hajlamos

Gyümölcsérés időpontja
nagyon korai
korai
középidejű
kései
nagyon kései

19. Rubus subgenus Eubatus Sect. Moriferi et Ursini – szeder és hibridjei

Növény növekedési formája
felálló
felálló – félig felálló
félig felálló
félig felálló – kúszó
kúszó

Áttelelő vessző tüskézettsége
nincs
van

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Érés kezdetének időpontja
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

20. Rubus idaeus L. – málna

Növény hajtásainak száma
kevés
közepes
sok
nagyon sok

A csúcs antociános elszíneződése fiatal sarjnál a gyors növekedési szakaszban
nincs
van

Az áttelelő vessző színe azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőkön nyáron hozzák
barnásszürke
szürkésbarna
barna
bíborbarna
barnásbíbor

Tüske jelenléte
nincs
van

Gyümölcs hosszúság-szélesség aránya
kicsi
közepes
nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetből
gömbölyded
széles kúp alakú
kúp alakú
trapéz alakú

Gyümölcs színe
sárga
narancssárga
világospiros
középpiros
sötétpiros
bíbor
sötétbíbor

Gyümölcs mérete
nagyon kicsi
kicsi
közepes
nagy
nagyon nagy

Gyümölcs fő érésideje
csak az előző évi vesszőn nyáron
az előző évi vesszőn nyáron és az az évi vesszőn ősszel is
csak az az évi vesszőn ősszel

Érés kezdete az előző évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőn hozzák
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései

Érés kezdete az az évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az az évi vesszőn ősszel hozzák:
nagyon korai
korai
közepes
kései
nagyon kései”
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának 173. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás