23/2005. (VII. 26.) OM rendelet
az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet módosításáról
2005.08.03.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete e rendelet 1. számú mellékletével, 2. számú melléklete e rendelet 2. számú mellékletével egészül ki.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelethez
[Jegyzék az állam által elismert – az oktatási miniszter ágazatához tartozó – szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről]
Sorszám 57.
Szakképesítés azonosító száma 55 5282 01
A szakképesítés megnevezése Farmakológus szakasszisztens
Szakmacsoport megnevezése Vegyipar
2. számú melléklet a 23/2005. (VII. 26.) OM rendelethez
A 28/2003. (X. 18.) OM rendelet 1. számú melléklete 57. sorszáma alatt kiadott farmakológus szakasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
FARMAKOLÓGUS SZAKASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5282 01
2. A szakképesítés megnevezése: Farmakológus szakasszisztens
3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 3129
4. Képzés maximális időtartama
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Óraszám: –
5. Elméleti képzési idő aránya: 55%
6. Gyakorlati képzési idő aránya: 45%
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai végzettség: érettségi vizsga
2. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –
3. Szakmai alapképzés időtartama: 1 év
4. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
3129 Egyéb technikusok
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A farmakológus szakasszisztens elsősorban olyan alap- vagy alkalmazott biológiai, állatkísérletekkel kapcsolatos kutatással foglalkozó laboratóriumokban tölthet be munkakört, ahol farmakológiai vizsgálatok, továbbá állatélettani, esetleg sejtbiológiai, biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatok folynak. A farmakológus szakasszisztens önállóan dolgozik a kísérleti munkákért felelős kutató irányítása mellett, az általa megszabott keretek között. A kísérletek tervezésében nem vesz részt, de megérti a munkafeladat lényegét, alkalmazza az előírt kísérleti eljárásokat, észreveszi az előírttól eltérő jelenségeket. A farmakológus szakasszisztens munkáját önállóan megszervezi, az előírások szerint dokumentálja, részt vesz a kísérleti eredmények alapszintű feldolgozásában. Ismeri az alapvető műszeres és számítógépes technikákat, a minőségbiztosítási rendszerek követelményeit, az állatkísérletek végzésére vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és etikai normákat, valamint a munkahelyi biztonsági követelményeket, és ezeknek megfelelően végzi munkáját.
Tevékenysége keretében a farmakológus szakasszisztens:
– a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja a laboratóriumi kísérletek elvégzéséhez szükséges körülményeket;
– előkészíti a kísérletekhez való oldatokat, anyagokat;
– a kísérleti állatokat előkezeli, műtéteket előkészíti, a bilológiai preparátumokat elkészíti;
– önállóan kivitelezi a laboratóriumvezetők által megtervezett kísérleteket;
– részt vesz a kísérleti eredmények regisztrálásban;
– részt vesz a laboratóriumi jegyzőkönyvek, nyilvántartások elkészítésében;
– a kísérleti adatokat dokumentálja, rendezi és elvégzi azok elemi feldolgozását.
Tevékenységi köréhez tartozik:
– kísérleti állatok műtéti előkészítése és utógondozása;
– altatás, érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás, túlaltatás;
– farmakonokkal történő kezelés megfelelő adagolással;
– sejt- vagy szövetkultúrák fenntartása;
– kísérleti preparátumok készítése állati szervekből;
– izolált szervi kísérletek végzése;
– élettani változók regisztrálása altatott és éber állatokból;
– viselkedési állatkísérletek végzése;
– a kísérleti dokumentáció rendezése és kezelése;
– adatrögzítés és elemi adatfeldolgozás.
A farmakológus szakasszisztens ezáltal közvetlenül járul hozzá az állatkísérletekkel összefüggő adott alap-, illetve alkalmazott biológiai kutatásokkal foglalkozó vállalat vagy kutatóintézet laboratóriumi gyakorlati feladatainak megvalósításához.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
55 5412 02 Vegyész-mérnökasszisztens
52 5412 05 Gyógyszerkészítmény-gyártó és minőségbiztosító asszisztens
52 5499 07 Ipari biotechnológus technikus
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények
1. A kísérletes munka feltételeinek biztosítása
A szakember legyen képes
– a kísérleti anyagokat, oldatokat, egyéb szereket elő-, illetve elkészíteni. Ezek során a használatban lévő készleteket nyilvántartani, az anyagellátást és eszközellátást biztosítani, a kísérleti eszközöket, vegyszereket megrendelni;
– az alkalmazott vegyszereket az útmutatónak megfelelően kezelni, az oldatok, elegyek koncentrációját kiszámítani, savasságukat, ozmolaritásukat műszerrel meghatározni;
– a kísérleti eszközöket kiválasztani és megfelelő állapotban tartani, az alkalmazott eszközök megfelelő állagát, sterilitását biztosítani, a kéziműszereket, berendezéseket kezelni, alapvető védelmüket és karbantartásukat elvégezni, esetleg szakemberrel javíttatni.
2. A laboratórium rendjének fenntartása
A szakember legyen képes
– a laboratórium rendjét fenntartani, mely az adott munkafolyamat pontos szervezésére, az alapvető higiénés szabályok betartására és betartatására, a biztonságos kísérletkivitelezésre vonatkozik;
– a biológiai, állatkísérletes munkáknak megfelelő alapvető laboratóriumi elvárásokat betartani;
– ügyelni az adott intézmény követelményeinek megfelelő egészségügyi, környezetvédelmi szabályok betartására.
3. Élő állatokon történő, ún. in vivo vizsgálatok végzése
A szakember legyen képes
– az állatokat esetlegesen előkezelni, altatni, műtétre előkészíteni, a műtéti eljárásokat kivitelezni, adott esetben a megfelelő utógondozást elvégezni;
– az állatok állapotát monitorozni, az életfunkciók stabilitását biztosítani;
– az állatokat megfelelően megfogni, kíméletesen kezelni, az esetleges fájdalmat csillapítani, az előírt dózisoknak megfelelően anyagokat adagolni, a fertőzéseket megelőző gondozást végezni, az élettani változókat regisztrálni, a viselkedési vizsgálatok körülményeit biztosítani;
– a megfelelő állatkísérletes munkákra vonatkozó törvényi rendelkezéseket betartani és betartatni.
4. Izolált készítményeken, ún. in vitro preparátumokon történő vizsgálatok végzése
A szakember legyen képes
– a szervkészítményeket preparálni, fenntartani, kezelni, méréseket kivitelezni;
– szövet vagy sejtkultúrákon történő vizsgálatok esetében a sterilitást biztosítani, a megfelelő preparátumot elkészíteni, a kívánt ideig fenntartani, az alkalmazott oldatokat, tápfolyadékokat, szervfürdőket elkészíteni és cserélni;
– a kezelések hatását regisztrálni.
5. Adatgyűjtés és -feldolgozás
A szakember legyen képes
– a mérési eredményeket kísérleti protokollok szerint összegyűjteni, jegyzőkönyvezni, a technológiai előirásokat alkalmazni, szükség szerint a technikai fejlesztésekkel kapcsolatos megfelelő új ismereteket megtanulni;
– a mérésvezérlő számítógépes programokat kezelni, az adatok pontos, biztonságos tárolásában résztvenni;
– biztonsági mentésben, a műveletek dokumentálásában résztvenni az alkalmazott szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok ismeretében;
– a jegyzőkönyveket vezetni a megfelelő laboratóriumi technika előírásának megfelelően, lehetőleg egységes, világos formában, minden egyéb, a kísérlethez kapcsolódó eseményt szakszerűen dokumentálni, a protokolltól való esetleges eltéréseket megkonzultálni a laborvezetővel.
6. A kísérletvezető kutató felügyelete mellett végzett feladatok
A szakember legyen képes
– a vizsgálandó állatfajt meghatározni, a kísérleti állatokat kiválasztani, a vizsgált szervet kijelölni, az alkalmazandó farmakonokat kiválasztani, a dozírozást kidolgozni, a beteg vagy sérült állatokat kezelni, gondozni;
– a vizsgálati eljárásokat megválasztani, beleértve a berendezéseket is, a regisztráló eszközöket kiválasztani, beépíteni, a műveletek sorrendjét meghatározni, a mérések során felmerülő esetleges hibákat korrigálni;
– az adatokat előkészíteni azok további feldolgozása céljából, az adatokat előzetesen rendezni, az eredményeket értékelni a vizsgálati jelentés elkészítése céljából;
– a szakirodalom rendezésében, rendszerezésében aktívan részt venni;
– a laboratórium működési rendjét meghatározni.
V. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A képző igazolása arról, hogy a szakmai vizsgára jelentkező tanuló a képzési programban foglalt kötelezettségeinek eleget tett, valamennyi kollokviumi és gyakorlati jegyét eredményesen megszerezte.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll.
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
– Alapvető számítógép-kezelési ismeretek
– Kísérleti módszertani készségek, méréstechnikai ismeretek
A vizsga időtartama: a feladatok megoldására maximálisan egységenként 30 perc áll rendelkezésre.
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Általános kémiai, molekuláris biológiai és sejtbiológiai ismeretek
– Sejttani, anatómiai és élettani alapismeretek
– Elméleti farmakológiai és toxikológiai ismeretek
A felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt, egy- egy feleletre legalább 10 percet kell biztosítani. (A vizsgázó részére tantárgyanként tételsor áll rendelkezésre.)
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai követelményekben meghatározott feladatcsoportok a szakmai vizsga egyes részein a megadott követelményeknek megfelelő szinten kérhetők számon.
A gyakorlati vizsga tartalma:
A gyakorlati vizsgafeladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze az alábbi feladatokból. A vizsgázónak egy konkrét számítógép-kezelési feladatot kell megoldania, valamint a gyakorlati képzés során megismert kísérletek egyikét bemutatnia. A gyakorlati vizsga megelőzi a szóbeli vizsgát.
Alapvető számítógép-kezelési ismeretek:
– a számítógép felépítése és alapvető működési elvei,
– a fontosabb operációs rendszerek,
– a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés főbb elvei,
– felhasználói szintű ismeretek a Word, illetve Excel programok használatáról,
– számítógépes kísérletvezérlő- és feldolgozó célprogramok működtetése.
Kísérleti módszertani készségek, méréstechnikai ismeretek:
– a kísérleti laboratórium belső rendje,
– az alapvető higiéniás és biztonsági rendszabályok,
– az állatvédelem főbb előírásai és etikai alapelvei,
– a minőségbiztosítási rendszerek alapkövetelményei,
– állattartási és -gondozási alapismeretek,
– az altatás és fájdalomcsillapítás módszerei,
– a krónikus kísérleti állatok kezelése,
– a kísérleti eredmények kiértékelésének alapismeretei,
– sejt- és szövettenyésztési módszerek, citológiai vizsgálati eljárások,
– a fontosabb szervek preparálása, azok morfológiai sajátosságainak megállapítása,
– a szervek fixálásának főbb módszerei,
– szövettani metszetkészítés, alapvető festési módszerek,
– az élettani, farmakológiai vizsgálatokban alkalmazott vizsgálati módszerek,
– hibakeresés és esetleges javítás,
– a jegyzőkönyvezés szabályai és követelményei.
A szóbeli vizsga tartalma:
A szóbeli vizsga során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból, központilag kiadott tételek alapján ad számot tudásáról.
Általános kémiai, molekuláris biológiai és sejtbiológiai ismeretek:
– az oldatok formái és ezek főbb tulajdonságai,
– a fontosabb szervetlen anyagok és ionok,
– megfelelő összetételű és koncentrációjú oldatok készítésének módja,
– az oldószerek és hordozóanyagok tulajdonságai,
– a kémiai kinetika alapelvei, fázisviszonyok,
– egyes kémiai eszközök és mérőberendezések használata,
– a kémiai munka biztonsági követelményei,
– a szerves vegyületek nomenklatúrájának alapjai,
– a makromolekulák főbb típusai, azok fizikai-kémiai jellemzői,
– a szintézis és lebontás alapfolyamatai,
– a főbb anyagcsereutak és azok összekapcsolódásai,
– a biokémiai szabályozó folyamatok,
– enzimkinetikai alapismeretek,
– alapvető biokémiai vizsgálómódszerek,
– az örökítő anyag szerkezete, a nukleinsavak felépítése,
– a genetikai kiolvasás mechanizmusai,
– az alapvető öröklésmenetek törvényszerűségei,
– a tulajdonságok öröklődésének alapmechanizmusai és törvényszerűségei,
– alapvető tájékozottság a genetikai manipulációkról,
– a biotechnológia főbb elvei.
Sejttani, anatómiai és élettani alapismeretek
– a sejtek felépítése, az egyes sejtalkotók szerkezete és működése,
– a membránfunkciók, különös tekintettel a transzportfolyamatokra,
– a kémiai jelátvitel mechanizmusai,
– a szöveti felépítés és szerveződés alapelvei,
– az alapvető bonctani és anatómiai eljárások ismerete,
– a laboratóriumi emlősállatok, illetve a fontosabb nem-emlős kísérleti állatok testfelépítése,
– a laborállatokban előforduló leggyakoribb rendellenességek,
– a sejtszintű élettani folyamatok alapelvei,
– a főbb zsigeri szervrendszerek (keringés, légzés, tápcsatorna, kiválasztás) működése,
– a vegetatív működésszabályozás alapelvei,
– a hormonális szabályozás alapelvei és a főbb hormonrendszerek,
– az immunfolyamatok alapelvei, az immunreakciók főbb típusai,
– az ingerlékeny szövetek ingerelhetőségének alapfolyamatai,
– az idegi működés mechanizmusai, ingerületátvitel és a hálózatszerveződés,
– a perifériás idegrendszer felépítése és működése,
– a központi idegrendszer szerveződése,
– az agytörzsi, a köztiagyi, kisagyi és nagyagykérgi funkciók,
– az emocionális-motivációs, illetve a kognitív működés alapelvei,
– a tanulás és memória főbb elvei,
– áttekintő ismeretek az idegrendszeri és élettani vizsgálómódszerekről.
Elméleti farmakológiai és toxikológiai ismeretek:
– a farmakonok fogalma, a farmakológiai vizsgálatok hatóköre,
– a farmakonok főbb csoportjai,
– a fontosabb farmakonok jellemzői,
– a gyógyszerhatások mechanizmusának alapelvei,
– a dozírozás alapelvei és főbb gyakorlati tudnivalói,
– alapvető farmakológiai vizsgálati módszerek,
– a farmakológiai beavatkozások előkészítésének főbb szabályai,
– a farmakológia kinetika alapjai,
– a gyógyszerhatások dózisfüggésének kiértékelése,
– az általános toxikológiai alapfogalmak,
– a főbb toxikológiai hatások,
– a toxikus hatások kialakulása egyes szervek szintjén,
– a kockázatbecslés alapvető kérdései.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A gyakorlati vizsga Alapvető számítógép-kezelési ismeretek tantárgya alól felmentést kaphatnak azok, akik rendelkeznek Számítógép-kezelő (-használó) szakképesítéssel. A vizsga többi része alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsgát egy osztályzattal kell értékelni, melyet a szóbeli vizsgatárgyakra kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Sikeres (elégséges) vizsgát tesz az a jelölt, aki valamennyi vizsgatárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerez.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
Sikeres a gyakorlati vizsga, ha a számítógép-kezelési ismeretek vizsgafeladatból, valamint a kísérleti módszertani készségek méréstechnikai ismeretek vizsgafeladatból legalább elégséges érdemjegyet szerez a vizsgázó. A gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgafeladatokra kapott érdemjegyek számtani átlaga képezi.
A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tesz az a jelölt, aki valamennyi vizsgarész követelményeit sikeresen teljesíti.
Eredménytelen a szakmai vizsga, ha bármely része sikertelen. Eredménytelenség esetében csak azt a vizsgarészt kell megismételni, amelyből a vizsgázó elégtelen minősítést kapott.
Javítóvizsga, bármely vizsgarészt érintően csak a sikertelen vizsga napjától számított 30 napon túl tehető.
VI. Egyéb tudnivalók
1. A felsőfokú szakképzésben tanultak beszámíthatósága
A főiskolai rendszerű biológiai képzésbe a tantárgyak (a kapott kreditek) 30%-a beszámítható a megfelelő kreditátviteli vizsgálatok alapján.
