Kifejezéskereső
26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet
a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról1
2006.01.01.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján – az oktatási miniszter egyetértésével – a következőket rendelem el:
1. § A szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt rendelkezésekkel, a 2. számú melléklete az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt rendelkezésekkel egészül ki.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete I–II. részében a 22., 50., 80–81. sorszám alatt megjelent szakképesítésekre vonatkozó rendelkezések.
1. számú melléklet a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez2
Jegyzék
a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatához tartozó állam által elismert
szakképesítésekről
a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatához tartozó állam által elismert
szakképesítésekről
Jegyzék
a nemzeti kulturális örökség minisztere ágazatához tartozó állam által elismert
szakképesítésekről
szakképesítésekről
|
Sor- |
OKJ |
Szakképesítés |
Bevezetésének |
Alkalmazásának |
Vizsga szervezője |
A központi tantárgyi program engedély |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
40. |
55 5499 04 |
Audiovizuális szakasszisztens |
2005. június 3. |
visszavonásig |
|
A képzési |
|
41. |
33 1899 01 |
Artista |
1995. augusztus 1. |
visszavonásig |
|
2733/50/97 |
|
54 1832 01 |
Artistaművész |
|||||
|
42. |
52 1812 01 |
Bábkészítő |
1996. január 1. |
visszavonásig |
|
|
|
43. |
52 1832 01 |
Bábszínész |
1996. január 1. |
visszavonásig |
|
|
|
44. |
52 7882 03 |
Könyvesbolti |
1995. március 1. |
visszavonásig |
|
2733/22/97 |
2. számú melléklet a 26/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelethez
A rendelet 1. számú melléklete 40. sorszám alatt kiadott Audiovizuális szakasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 5499 04
Szakképesítések köre: A
2. A szakképesítés megnevezése: Audiovizuális szakasszisztens
Szakmacsoport: 6
|
A szakképzés időtartama |
Maximális óraszám |
Szakképző iskolában a szakképző évfolyamok száma |
|---|---|---|
|
– |
2 |
|
|
Elmélet-gyakorlat aránya (%) |
Szakmai elmélet |
Szakmai gyakorlat |
|
60 |
40 |
|
|
Szintvizsga |
nincs |
|
|
Köztes vizsga |
nincs |
|
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
megnevezése |
|
2619 |
egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások |
|
2629 |
egyéb alkotóművészeti foglalkozások |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az audiovizuális területen a kulturális-szolgáltató (gyártási és forgalmazási feladatok) tevékenység folyamatos fenntartása, a gyártásirányítás feladatainak ellátása, a médiumok előállításának figyelemmel kísérése, a médiumok szakszerű terjesztése. A behatárolt döntési jogkör és felelőség birtokában a beosztott asszisztens közvetlen média előállítási és/vagy terjesztési folyamatot tervez, a szükséges eszközök és anyagok felhasználását ellenőrzi. Alapvető műszaki, technológiai munkafolyamatokat tervez és szervez. A szakképesítéssel korszerű középszintű irányítói, vezetői tevékenység látható el, továbbá önálló vállalkozás végezhető.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
|
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
|
azonosító száma |
megnevezése |
|
52 1842 02 |
Mozgóképgyártó |
|
54 7882 01 |
Mozgókép forgalmazó és -üzemeltető I. |
|
54 7882 02 |
Mozgókép forgalmazó és -üzemeltető II. |
|
55 1842 01 |
TV műsorgyártó |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1.1. Az audiovizuális szakasszisztens nagyobb szervezet beosztott munkatársaként, kisebb szervezet vagy önálló vállalkozás keretében történő audiovizuális médiumok előállításában, forgalmazásban végzendő munkájához ismerje:
– a társadalmi ismeret- és tudásközvetítés formáit, fejlődését, irányzatait;
– az álló- és mozgókép készítés kialakulását, fejlődési folyamatát, a film- és videotechnika technikai és művészi eszközeinek korszakait, a vizuális kultúra kiemelkedő személyiségeit;
– az audiovizuális médiumok készítésének technikai rendszereit, azok üzemeltetésének módszereit;
– az audiovizuális alkotások műfajait, ezek tartalmi és formai jellemzőit;
– a film-, a video- és multimédia alkotások szakszerű terjesztésének, forgalmazásának és felhasználásának módszereit;
– rendszertechnika alapkérdéseit, alapelveit, a rendszerszemléletű megközelítés módszereit;
– a makro- és mikrogazdaság alapvető folyamatait, az alapvető vállalkozási formákat és jellemzőiket, a velük szemben támasztott követelményeket;
– a vállalkozások környezetét meghatározó jogi kereteket, a jogforrásokat, a szerzői és szerződési jogok alapkérdéseit, a munkavállalással, munkavédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásokat;
– a műszaki eszközök, berendezések, rendszerek működtetéséhez szükséges technikai alapfogalmakat és összefüggéseket, alapvető számítási és statisztikai módszereket;
– a kommunikációelmélet, a tájékoztatás, a reklám és PR alapvető elveit és módszereit;
– az audiovizuális szakterület pszichológiai, pedagógiai, andragógiai alapfogalmakat, alapvető összefüggéseket;
– az informatikai rendszerek felépítését és használatának elveit, a digitális írástudás követelményeit.
1.2. Az audiovizuális médiumok előállításában, forgalmazásában alkalmazni tudja:
– a gyártási és forgalmazási folyamatok tervezésének és szervezésének korszerű módszereit;
– a film-, video-, hang- és televízió stúdiótechnika eszközrendszerét;
– az audiovizuális formanyelv szabályait, dramaturgiai módszereit;
– a korszerű informatikai rendszereket, prezentációtechnikai eszközöket;
– csoportmunka elveit, a vállalkozás irányítás és fejlesztés módszereit, jogi szabályait;
– az adatszolgáltatás, adatelemzés szabályait;
– a minőségbiztosítás módszereit.
1.3. Az audiovizuális szakasszisztens vezetői, oktatói tevékenysége során legyen képes:
– kisebb vállalkozás vezetőjeként a szakma elméleti és gyakorlati ismereteit integrálni, összefüggéseket felismerni;
– részfolyamatokat, folyamatokat tervezni és lebonyolításukat irányítani, ellenőrizni;
– szakmai ismereteit, tapasztalatait tanulóknak, munkatársaknak átadni, szakmai oktatási folyamatban részt venni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
– Az oktatási programban meghatározott tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítése,
– 120 kredit pont megszerzése,
– szakmai gyakorlatok igazolt teljesítése,
– két bíráló által minősített szakdolgozat elfogadása.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati részből áll, célja annak megállapítása, hogy a jelölt elsajátította-e az audiovizuális médiumok gyártásához, forgalmazásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket; képes-e a képzés szakterületeihez tartozó munkaterületeken felmerülő feladatokat megérteni, az ezzel kapcsolatos munkákat megszervezni, irányítani, ellenőrizni és javaslatokat tenni az adott vállalkozás gazdaságos működésére; rendelkezik-e a minőségbiztosítás korszerű szemléletével, rendelkezik-e olyan ismeretekkel, melyek alkalmassá teszik szakirányú felsőfokú intézményben való továbbtanulásra.
2.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga 3 részből áll, melyekre külön-külön érdemjegyet kell adni: – Szakirányú technológia részfeladatnak megoldása és az alkalmazott eszköz (eszközök) üzemeltetése.
– Számítógép használatot igénylő szakmai feladat elkészítése.
– Vállalkozási stratégiai terv készítése.
A végső gyakorlati osztályzat a 3 érdemjegy számtani középértéke.
2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga a teljes ismeretanyagot átölelő komplex tételsor egy adott tételének kifejtéséből áll.
A szóbeli vizsgán:
– általános kulturális menedzseri, kommunikációs ismeretek,
– szakirány szerinti speciális technológiai, és
– általános gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek tudnivalóiból tételeket húznak a hallgatók.
A szóbeli vizsgán a képzést folytató intézmény által összeállított és Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által ellenőrzött tételeket kell használni.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsga során a jelölt feleljen meg a III. pontban meghatározott szakmai követelményeknek.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés
A szakmai vizsga részei alóli felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A záróvizsgán az egyes vizsgarészeket 1–5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi vizsgarészből legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott. Elméleti jegyét a szóbeli tételre kapott minősítés, gyakorlati jegyét a szakdolgozatra, illetve annak védésére adott osztályzatok alapján átlagolással kell megállapítani.
V. Egyéb tudnivalók
1. Az egyes tantárgyak félévi vizsgakövetelményei alól – államilag elismert képzéstípusban, azonos vagy magasabb követelményrendszer mellett szerzett érdemjegyek alapján, azok beszámításával – a képző intézmény döntése alapján felmentés adható.
2. Az audiovizuális szakasszisztens képesítést szerzettek továbbtanulásakor a képzés során elsajátított ismeretek kredit értékeit – a képzést akkreditáló felsőoktatási intézmény döntése alapján – felsőoktatási tanulmányokba beszámítja. A megszerzett kredit értékeket a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Kommunikációtechnikai mérnök Szaka nappali és levelező képzés esetén beszámítja.
3. A szakképzés megszerzésének feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.
A rendelet 1. számú melléklete 41. sorszám alatt kiadott Artista/Artistaművész szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben, szereplő adatai
1. A szakképesítés megnevezése: Artista (a tevékenység megjelölésével)
2. A szakképesítés azonosító száma: 33 1899 01
artista (akrobata)
artista (légtornász)
artista
(drót-egyensúlyozó
egykerekű-egyensúlyozó
golyó-egyensúlyozó
görgő-egyensúlyozó
kard-egyensúlyozó
kerékpár-egyensúlyozó
kéz-egyensúlyozó
perzs-egyensúlyozó
szabadlétra-egyensúlyozó)
artista (zsonglőr)
artista (bohóc)
artista (bűvész)
artista (asszisztens)
artista (állatidomár)
artista (egyéb zsánerek)
3. A szakképesítés megnevezése: Artistaművész
4. A szakképesítés azonosító száma: 54 1832 01
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
3725 |
cirkuszművész |
|
artista |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
kaszkadőr |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
pantomimes |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
a) Artista
Az artista olyan művészi alapképzettséggel rendelkező szakember, aki a cirkuszban, illetve varietében a szakképesítésének megfelelő feladatokat lát el.
Az artista az előadóművészet rokon területein: színház-, tánc-, film-, pantomimművész, kaszkadőr is vállalhat képzettségének, képességeinek megfelelő feladatokat.
Széles körű szakmai tudása képessé teszi feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá a felsőfokú szakképesítés megszerzésére.
b) Artistaművész
Az artistaművész rendelkezik az artista munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel.
Mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában képes produkciója folyamatos fejlesztésére, új produkciók, számok megalkotására.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakképzésben való részvétel feltétele:
A képzésre a növendéket felvételi vizsgán szakmai testület választja ki, szakmai felkészültsége, illetve a képzéshez szükséges alkati és egészségügyi alkalmassága alapján.
a) Szakmai elmélet
1. Cirkusztörténet
Ismerje
– az ókori és újkori cirkusz történetének főbb állomásait,
– a magyar cirkusz kialakulásának történetét napjainkig,
– saját szakterülete kialakulásának történetét,
– a mai modern cirkuszművészet főbb stílusirányzatait,
– a cirkuszélet sajátosságait.
2. Gazdasági és jogi ismeretek
– Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten.
– Ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait.
– Legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel.
– Ismerje a piackutatás és marketing alapjait.
– Ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat.
– Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
b) Szakmai gyakorlat
Általános követelmények:
Rendelkezzen megfelelő mozgáskultúrával, mely illeszkedik a produkció karakteréhez, azzal harmonizál.
Ismerje és megfelelően alkalmazza az előadás hatását segítő eszközöket: kosztüm, smink, zene, fény.
Legyen képes
– művészi tudását rendszeresen, naponta több alkalommal azonos színvonalon bemutatni,
– képzettségének megfelelő produkcióba rövid idő alatt bekapcsolódni,
– partnereivel megfelelő munkakapcsolatot kialakítani,
– a próbák, illetve az előadások bemutatására alkalmas helyszínek megítélésére (helység méretei, a padlózat minősége, eszközök rögzítéséhez megfelelő teherbírásúak-e a rögzítési pontok stb.),
– a műfajához tartozó feladatokat az adott követelményekhez igazodva végrehajtani,
– munkáját mindig kellő körültekintéssel végezni.
Ismerje a műfajának megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges munkavédelmi előírásokat, a munkája során használt rekvizitumok, felszerelések ellenőrzésének szabályait, a balesetek megelőzésének alapvető eszközeit (pl. biztonsági kötél, szivacsbála használata).
Rendelkezzen a produkciójához szükséges alapszintű táncművészeti ismeretekkel (klasszikus balett, modern technika).
A tevékenységtől függő követelmények:
1. Akrobata
A produkció bemutatása csoportosan történik.
1.1. Obermann (fölső, forgó, repülő ember)
Dinamikus akrobata:
Legyen képes szaltós és egyéb repülő elemek végrehajtására.
Statikus akrobata:
Legyen képes a társ kezében, vállán, fején stb. egyensúlyelemek végrehajtására (kézállás, fejállás).
1.2. Untermann (tartó, dobó ember)
Legyen képes
– az elemek végrehajtásához szükséges magasság és irány meghatározásával a társak dobására,
– az érkezések fogására (vállra, fejre, kézre stb.),
– a társ tartására különböző helyzetekben (több személyt igénylő gyakorlatoknál is),
– a társ szaltókból, egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására.
1.3. Mittermann (középső ember)
Legyen képes
– az untermann és az obermann feladatainak ötvözetére,
– több személyt igénylő produkcióknál az untermann vállán állva az obermann dobására, elkapására,
– egyszerűbb szaltós elemek végrehajtására,
– a társ szaltókból, egyéb elemekből történő érkezésének biztosítására,
– gúlákban közreműködni.
2. Légtornász
Legyen képes
– különböző típusú függőszereken (trapéz, vertikális kötél, nyújtó stb.) statikus és dinamikus gyakorlatok szóló, illetve csoportos végrehajtására,
– a csoportos produkcióknál az untermann, a mittermann vagy az obermann feladatainak a levegőben történő ellátására,
– a biztonságtechnikai ismeretek megfelelő alkalmazására, a rekvizitumok különböző helyszíneken történő biztonságos felszerelésére.
3. Zsonglőr
Legyen képes szólistaként vagy csoportban közreműködve különböző eszközök (karika, buzogány, kard, bot, labda, pohár) kézzel, fejjel, lábbal történő dobására, gurítására, egyensúlyozására állványon, létrán, állva vagy haladással.
4. Egyensúlyozó
Legyen képes különböző rekvizitumokon (drótkötélen, létrán, görgőn, kerékpáron, golyón és egyéb eszközökön)
– történő egyensúlyozásra (ülésben, állásban, kézállásban stb.),
– akrobatikus és zsonglőr elemek végrehajtására.
5. Bohóc, zenebohóc
Legyen képes
– a produkciók közötti szünetekben humoros betétekkel a közönség szórakoztatására,
– az előadás koncepciójába illő műsorvezetésre,
– egy hosszabb, 8–10 perces entrében önálló produkció bemutatására,
– önálló színpadi műsor szerkesztésére, illetve bemutatására.
Rendelkezzen alapfokú komikai, pantomim, akrobatikus, zsonglőr, kaszkadőr készséggel.
Ismerje az egyszerűbb bűvész- és illúzió trükköket.
Ismerje és alkalmazza a közönséggel való kontaktus kialakításának eszközeit.
5.1. A zenebohóc
A fentieken kívül rendelkezzék alapvető zeneelméleti ismeretekkel (pl. kotta olvasása).
Tudjon legalább 4-5 féle hangszeren alapfokon játszani.
6. Bűvész
Legyen képes
– a manipulációs műfajban alap bűvésztechnikai ismeretek biztos alkalmazására (kínai karika, chicagói-golyók, kártyatrükkök, egyéb technikai elemek),
– az általános bűvészetben mikromágia és bűvésztechnikai elemek alkalmazására,
– az illúzió műfajában a trükkök bemutatásán túl a műsor megszerkesztésére, a koreográfiai elemek alkalmazására.
Rendelkezzen jó megjelenéssel, biztos színpadi mozgással, előadókészséggel.
7. Állatidomár (vadállat, ló, kisállat)
Ismerje az adott állatfaj megfelelő életszükségleteit, egészségügyi körülményeit, és tudja alkalmazni azt az utaztatás alatt, illetve az előadás színhelyén.
Ismerje és tudja alkalmazni
– a megfelelő idomítási módszereket,
– a próbán és előadásokon a különleges biztonsági előírásokat.
Ismerje
– az idomítás eszközeinek megengedett típusait,
– az állatokkal szemben tiltott, kegyetlen eszközök tilalmi szabályát.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
a) Artista
A vizsgára bocsátás nincs feltételhez kötve.
b) Artistaművész
Artistaművész szakképesítést az a jelölt kaphat, aki cirkuszban vagy varietében legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot szerzett és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A jelöltnek a vizsgát szervező intézmény által meghatározott témában szakdolgozatot kell készítenie, melyet a gyakorlati vizsgát megelőzően 30 nappal korábban kell benyújtania a vizsgát szervező intézménynek.
A szakdolgozat készülhet cirkusztörténeti vagy cirkusztechnikai témában, mely lehet egy választott produkció megtervezése, kivitelezéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek meghatározása (pl. biztonsági előírások).
Egy szakdolgozat elkészítésében legfeljebb két vizsgázó vehet részt.
Formai követelmények:
– A dolgozat írásos anyagát gépelve és köttetve kell benyújtani.
– Alkalmazni kell lapszámozást, fejléceket.
– A felhasznált irodalom jegyzékét és a tartalomjegyzéket fel kell tüntetni.
– Méretek: 25 sorŰ50 leütés oldalanként.
– Terjedelme: minimum 15 oldal ábrák, képek, illusztrációk nélkül.
2. A szakmai vizsga részei
a) Artista
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatsorát központi tételsor tartalmazza, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter adja ki.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
– Cirkusztörténet
– Gazdasági és jogi ismeretek
Gyakorlati vizsga:
A vizsga anyaga egy előre begyakorolt produkció bemutatása. A produkciónak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
Akrobata:
1. Excentrikus és kómis akrobatika:
– szaltók előre-hátra,
– fusz-knót variációk.
2. Páros emelő akrobatika:
– handstand, kopfstand, einhand, japán-forgás.
3. Statikus akrobatika (gúla):
– a páros emelő akrobatika elemeiből építkező gúla variációk.
4. Kézben akrobatika:
– szaltók előre-hátra, korbettek, fusz-knót variációk, duplaszaltó.
5. Deszka duett:
– szaltók, handstand, kopfstand variációk, ölbe duplaszaltó.
6. Deszka csoport:
– 1–7 főből álló csoport esetén: 3 emberre szaltó, 2 emberre duplaszaltó, 1 emberre csavartszaltó,
– 7 főnél nagyobb létszámú csoportok esetén: 4 emberre szaltó, perzzsel. 2 deszkával váltó trükk.
7. Hinta szám:
– földre tripla szaltó, vállra, rúdra, székre stb. kombinálva duplaszaltó.
8. Ikária:
– alacsony kozsinettben: tempó szaltók, átszaltók, földre duplaszaltó,
– magas kozsinett, deszkával kombinálva: deszkáról duplaszaltó társ talpára érkezve.
9. Gumiasztal:
– hagyományos formában: tripla szaltó, szaltók, csavarszaltók társ vállára érkezve,
– kiegészítő szerrel (kosárral, kozsinettel, deszkával) kombinálva: ki- és visszaszaltók, ugrások.
10. Rúd akrobatika:
– rúdra vissza duplaszaltó.
11. Lovas akrobatika:
– visszaszaltó, lóról-lóra szaltó.
12. Óriáskerék (rhönrád):
– földre duplaszaltó, vállra szaltók.
13. Nyújtó akrobatika:
– földre duplaszaltó, nyolcas.
Légtornász:
1. Szóló trapéz:
– lengésben fecskéből félfordulattal abfalt.
2. Balansz-trapéz:
– talpon, féltérden egyensúlyozás lengés közben.
3. Washington-(kopf-)trapéz:
– fejenállás lengés közben.
4. Duett-Trió trapéz:
– hengeperzs motorral vagy anélkül: erőmunkák, propeller, karusszel.
5. Kötél balett:
– forgatás bokán vagy csuklón függve.
6. Baltni:
– Balansz-trapéz, kopf-trapéz, szóló trapéz ötvözete, egyik oldalon stucnis handstand.
7. Sitz:
– visszaszaltó a társ kezébe, monté.
8. Dupla sitz:
– átszaltók kombinálva voltizs munkával, duplaszaltó kézből kézbe.
9. Fliegende akrobatika:
– duplaszaltó trapézról a társ kezébe.
10. Luftrekk:
– Nyújtóról nyújtóra, nyújtóról fogóhoz szaltók, nyolcas, hosszú cviszt.
Egyensúlyozó:
1. Drótszámok:
– feszes, alacsony:
= tánclépés-variációk fordulattal, szökkenéssel,
= egyensúly vagy ügyességi eszközökkel variációk (pl. egykerekű, zsonglőr) ugrások.
– feszes, magas:
= szóló: bicikli,
= csoport: gúla átvivés.
– laza:
= zsonglőr, görgő, egykerekű, lengés.
– feszeskötél gumival:
= duplaszaltó ülésbe.
2. Szabadlétra:
– szóló: talpas létráról szaltó a földre,
– csoport: zsonglőreszközökkel közös trükk bemutatása, áthidalóval letartások, stucnis handstand.
3. Görgő:
– 4 görgő építés.
4. Perzs:
– handstand, kopfstand.
5. Kerékpár:
– szóló: egyensúlyozás piedesztálon vagy haladással,
– duett, csoport: tartások, gúlák.
6. Egykerekű:
– szólóban forgások, kerülések alacsony és magas egykerekűn,
– csoportban: akrobatikus elemekkel, tartásokkal, szinkronmozgásokkal kombinálva (szaltók, gúlák).
7. Golyón:
– zsonglőreszközökkel összeszórások,
– akrobatikával kombinálva földre szaltók.
8. Kézegyensúlyozás:
– jobb-bal einhand, kopfstand.
Zsonglőr:
1. Villámzsonglőr:
– szólóban:
5 labda variációk
6 karika
5 buzogány
3 buzogány variációk
– csoportban: összeszórás variációk személyenként 3 buzogánnyal.
2. Kalap, kocka, labda zsonglőr:
– kalappal gurítások, dobások egyensúlyi helyzetbe, 3 labda variációk, 3 kocka variációk.
3. Football zsonglőr:
– 3 labda variációk fejen, kézen, lábon, vállon, 5 labda.
4. Lábzsonglőr:
– szólóban henger futtatása vertikálisan,
– csoportban: átdobások.
5. Tányér zsonglőr:
– asztalon vagy pálcán legalább 8 tányér forgatása.
6. Késdobáló:
– biztos eszközhasználat.
7. Kardbalansz:
– czangebizben tartott tőrhegyen kard egyensúlyozása.
Bohóc:
Egy entré, két passage.
Zenebohóc: entré.
Bűvész:
Hagyományos, az üzletekben megvásárolható trükkökön kívül manipulációban vagy mikromágiában készség bemutatása, 10–12 perces zenére vagy szöveges kísérettel előadott műsor.
Illúzió: a technikai megoldásokon túl látványos show jellegű műsor bemutatása.
Állatidomár:
Legalább egy, minden állatot szerepeltető elem bemutatása.
Egyéb zsánerek:
– Görkorcsolya: a társ forgatása a nyakon strabátlival rögzítve. Legalább egy forgó trükk bemutatása a csoport teljes létszámával.
– Páros korlát: szertorna elemekből összeállított humoros produkció bemutatása, szaltós elem szerepeltetésével.
Asszisztens:
A bűvész, egyensúlyozó és zsonglőr számoknál.
Mozgáskultúrája harmonizáljon a szám zsánerével, és bizonyítsa, hogy a közreműködése elengedhetetlenül szükséges a szám végrehajtásához.
A fenti követelményektől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a felsorolt zsánerektől eltérő vagy újszerű a produkció, melyet esetenként külön-külön értékel a bizottság.
b) Artistaművész
A szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Gyakorlati vizsga:
A jelölt két különböző zsánerű, magas művészi szintű szám bemutatásával ad számot tudásáról.
A gyakorlati vizsga anyaga megfelel a középfokon támasztott követelményeknek.
Szóbeli vizsga:
A vizsgázó által készített szakdolgozat megvédése.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható szóbeli, illetve írásbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgán megfelelt.
A szakmai gyakorlati osztályzatot az előadott produkció érdemjegye adja.
a) Artista
A szakmai elméleti osztályzatot az írásbeli vizsgarész tantárgyaira kapott érdemjegyek átlaga adja.
b) Artistaművész
A szakmai elméleti osztályzatot a benyújtott szakdolgozat és a szóbeli vizsga érdemjegyének átlaga adja.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható cirkusztörténet és gazdasági jogi ismeretek tantárgyakból.
A gyakorlati vizsgarész alól felmentés nem adható.
* * *
A rendelet 1. számú melléklete 42. sorszám alatt kiadott Bábkészítő szakképesítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei
és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 01
2. A szakképesítés megnevezése: Bábkészítő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
bábkészítő |
|
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
7514 |
játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javító |
|
|
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
játék- és animációsfilm készítő |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
textilműves |
3. A munkaterület leírása
A bábkészítő a szakma szorosan vett s további szakági határterületein végzi tevékenységét. Olyan vizuális rajzi, plasztikai, bábjátékos és műszaki kultúrával rendelkezik, mely a bábkészítés különféle technológiai szakágaiban igényes és önálló feladatmegoldásra teszi alkalmassá, továbbá bábszínházak báb-, díszlet-, jelmez- és makettkészítő részfeladatai ellátására képes.
Ismeri a bábkészítés alapelveit, a tervezők által számára kiadott feladatokat, báb- és díszlettervek, s előzetes egyeztetés alapján képes önállóan kivitelezni.
Játékelméleti alapképzése alapján ismeri a bábszínházi szakma és játékkészítés ipari és kereskedelmi hátterét, a kivitelezéssel kapcsolatos szervezési, szerződési, jogi bonyolítás alapjait.
Képes iparművészeti feladatok teljesítésére önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására művészeti, pedagógiai főiskolákon és műszaki területeken.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei
Szakmai elmélet:
1. Általános vizuális alapismeretek
1.1. Rajz-festés
A vizsgázónak ismernie és alkalmaznia kell a sík, a tér, a forma, a szín alakításának törvényszerűségeit:
– a kompozíció,
– az ellenpont,
– az arány, a méret,
– a szerkezet,
– a rész és egész, kiemelés, hangsúlyteremtés,
– a ritmus,
– a tér,
– a fény és árnyék összefüggéseit,
– a szín téralkotó és hangsúlyteremtő szerepét.
Legyen rajzi gyakorlata
– a természetes és geometrikus formák,
– emberi és állati karakterisztika tárgykörében.
Ismerje az ember és egyes állatfajták anatómiáját.
Legyen képes
– műszaki rajz olvasására és készítésére,
– különféle típusú szerkesztett térábrázolásra (iránypontos perspektíva, axonometria).
Ismerje
– a színelmélet alapjait,
– a színkeverés különféle eljárásait,
– a színdramaturgia alapjait,
s legyen képes ismereteit alkalmazni a festési feladatok során, különféle festési technikákkal.
A mintázás, a tér- és formaalakítás részeként ismerje és gyakorolja:
– a tér, a forma, a szín, az anyag, a felületminőség és megvilágítás kapcsolatát, valamint kölcsönhatásait,
– a természetes és mesterséges formák belső szerkezetét és törvényszerűségeit, karakter és stíluselemzését,
– a pozitív és negatív formák kölcsönhatásait, formaalakító szerepét,
– a hangsúlyteremtés lehetőségeit térben, színekkel, anyagszerűséggel.
1.2. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Az őskor művészete
Az ókori kultúrák:
– Egyiptom, Mezopotámia művészete
– Görög művészet, Kréta-Mykéne
– A római birodalom művészete
A középkor:
– Bizánc
– Iszlám
– A népvándorlás kora és a karoling művészet
Román kori művészet
A gótika
Magyarország népvándorlás kori és középkori művészeti emlékei
A reneszánsz
A magyarországi reneszánsz művészet
A barokk
A magyarországi barokk művészet
A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika
Magyarország XIX. századi művészete
A XX. század művészete
Legyen képes a fenti korszakok jelentős alkotóit és alkotásait, illetve az egyes korszakok és a kortárs művészetek összefüggéseit felismerni, elemezni.
Legyen átfogó képe a térbeli, időbeli, szintetikus ábrázoló, reprodukáló művészetek mibenlétéről, kölcsönhatásáról.
1.3. Néprajz
A jelöltnek legyenek átfogó ismeretei a néprajz és kulturális antropológia tárgyáról.
Ismerje a magyarság néprajzát, a tárgyalkotó népművészetet.
Ismerje a népművészeti tárgyak különböző funkcióit (használati, esztétikai és szimbólikus funkcióját).
Ismerje a tárgyalkotó népművészet egyes ágait, korszakait, az egyes tájegységek, régiók jellemzőit:
– népi építészet,
– lakáskultúra,
– faragó- és pásztorművészet (népi barokk, templomi szobrok, fejfák, mézesbábos nyomódúcok ikonográfiája).
Ismerje a naiv művészet jelenségét, neves alkotóit.
Legyen kitekintése a rokon és szomszéd népek népművészetére, kölcsönhatásaira.
2. Gazdasági jogi alapismeretek
Ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait.
Legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelő kínálati piacismeretekkel.
Ismerje a piackutatás és marketing alapjait.
Ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
– a pénzügyi alapfogalmakat,
– a fizetési módokat,
– a pénzkezelés szabályait,
– az adózási alapfogalmakat.
Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések).
3. Szakelmélet
3.1. Játéktörténet és elmélet
Ismerje
– a történelem előtti és történeti korok játékait (mágikus, kultikus, szórakoztató, mechanikus, elektronikus játékok),
– a gyermek utánzó, mozgásos, szimbolikus, szerepjátékait,
– a felnőttek beavatási, harci és sportjáték formáit,
– történetét, földrajzi és időbeli kiterjedésükben.
Legyen tájékozott a legismertebb játékelméleteket illetően.
Ismerje a népi gyermekjátékok hazai formáit.
3.2. Kosztüm- és divattörténet alapjai
Legyen átfogó képe égtájak, kultúrkörök, tájegységek, társadalmi rétegek, kordivatok szerint, az egyes népek jellegzetes hétköznapi, ünnepi viseleteiről.
Ismerje az álcázás, díszítés okait az állatvilágban (védekezés, elrettentés, hódítás), s e funkciók továbbélését és kibővülését az emberek világában.
Ismerje a divat pszichológiáját, ambivalens mozgatórugóit (személyiség eltüntetése, illetve túlhangsúlyozása).
Ismerje a színház és a divat érintkezési pontjait (a színész saját személyiségének elfedését, a más bőrébe bujás és hatáskeltés igényét).
Ismerje a kosztüm és a divat speciális összefüggését a bábkészítéssel.
Ismerje a mássá válás technikáit, a testfestés, maszk, álruha, parókák, álszakállak, fejékek, lábbelik (koturnusok, gólyalábak) és növényi állati díszítmények alkalmazásait. Ismerje ezek kapcsolatát a rítusokkal, színházzal, társadalmi státusszal.
3.3. Báb- és színháztörténet
Ismerje
– átfogóan a báb- és a színháztörténet nagy korszakait, alkotóit,
– a nagy kultúrkörök dramatikus hagyományaiban használt bábokat (bábtörténetet térben és időben),
– a bábokat és maszkokat az ókorban,
– a görög és római, valamint ázsiai formákat,
– a középkori európai és keleti misztérium játékok maszkáit, bábjait,
– a reneszánsz kori Európa színházi szerzőinek jelentősebb alakjait,
– a comédia dell artet Itáliában,
– az európai barokk bábszínház fénykorát
= opera dei puppi, bábos szekerek, mechanikus bábok, világórák,
– a klasszicizmus báboperáit,
– az újkori romantikus művészi bábjáték és a vásári bábjátékok,
– a XX. század képzőművészei és a bábjaik (Picasso, Miro, Klee),
– a cirkusz, a revü és a televíziós bábok világát,
– a magyar bábtörténet korszakait, alkotóit, népi színjáték bábos formáit [szakrális (betlehem), profán (farsang, szüret)],
– a vásári bábhősöket (Paprika Jancsi, Vitéz László).
Legyen tájékozott a kortárs bábszínház fő irányzataiban.
3.4. Bábesztétika
Ismerje a színházi és bábesztétikai alapfogalmakat:
– szép, jó, katarzis, bábparadoxon,
– esztétikai érték, ízlés, tükrözés fogalmát.
Ismerje a bábok hatásának hatáspszichológiai jellemzőit.
4. Szakmai gyakorlat
4.1. Anyag- és technológiai ismeretek
Ismerje és alkalmazza
– a szakmában használatos anyagok fajtáit (fa, fém, textil, papír, természetes anyagok, műanyagok), ezek tulajdonságait, megmunkálásuk eljárásait,
– a technológiai alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,
– a munka gyakorlásához szükséges kézi és gépi szerszámokat, gépi berendezéseket,
– a szerszámok használatának módját,
– a mintázás műveleteit,
– a kasírozás technológiáját.
Tudjon
– mintát, formát, sablont, negatív formát készíteni,
– szabni, varrni, hímezni kézzel és géppel,
– nemezelni, batikolni,
– szőni, fonni.
Ismerje
– a fémmegmunkálási alapokat (vágás, vésés, domborítás, hegesztés),
– a különféle műanyagok formálásának, ragasztásának a technológiáját.
Ismerje és alkalmazza a felületkezelésben (csiszolás, festés, ragasztás, illesztés), oldható és fixált kötésekben használatos anyagokat és technológiákat.
4.2. Bábkészítés, technológia
Ismerje a bábos alapformák kesztyűs, marionett, vayang, árny, bunraku bábok, valamint metamorfózis és trükkfigurák, óriásbábok szerkezetét. Legyen képes ezek egyszerűbb formáiból mintadarabot készíteni, és 1:1 méretű szerkezeti rajzot készíteni.
A jelölt tudjon
– tervrajz alapján, adott bábkaraktereket, s azok szerkezeti vázát elkészíteni,
– tervrajzot 3 dimenziós tárgyként anyagban megvalósítani,
– szabásminta alapján kesztyűs bábot (állat, emberfigurát) faragott végtagokkal és fejjel készíteni.
Ismerje és alkalmazza
– a marionett függesztőkeresztjeinek típusait, felzsinórozás módjait,
– a fémpálcás marionett mozgatásának a technológiáját.
Ismerje és legyen képes
– vajang vázak, fej- és vállmozgató mechanizmusok és mozgatópisztolyok kivitelezésére,
– tervrajzok alapján a bunraku báb szerkezetének, a fej és kezek mozgató mechanikáinak megalkotására,
– a pont és szórtfényes árnytechnika alapjait a sziluett és színes árnyfigurák trükkmechanizmusainak kivitelezésére,
– az óriásbábok, metamorfózis bábok trükkmechanizmusának kivitelezésére.
Legyen tisztában a mechanikus bábok működési elvével, mely a kívánt mozgáskaraktert szolgálja.
4.3. Díszlet- és makettkészítés
Ismerje
– a színpadtechnikai alapfogalmakat,
– az árnyparavánok és világítórendszerek fajtáit,
– a feketeszínházi világítástechnikát, elektromos kapcsolók, lámpák, működését,
– a marionett színpadok, kulisszák, hidak típusait,
– a speciális bábszínházakat (szoknyaszínház, láb-bábszínház, papírszínház, titiri-bábdoboz),
– modern, variábilis „csiki-csuki” bábszínpadokat.
Tudjon
– a kiadott tervek alapján szétszedhető elemekből utazóparavánt, bábszínpadot összeállítani,
– terepasztalt készíteni.
Ismerje a bábjáték színrevitelének alapjait.
Legyen képes
– végig követni egy adott darab próbafázisait,
– alkalmazkodni a rendező és színészek korrekciós igényeihez.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A komplex vizsgafeladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége és tudása a szakmai kritériumok alapján.
A jelölt vizsgamunkáját az alap bábtípusok valamelyikéből készíti:
a) Marionett figurát:
– fémpálcás, vagy
– zsinóros bábot, mely fa, textil vagy más anyagból készül.
A bábot függesztőkeresztje tegye alkalmassá kéz-, láb- és fejmozgatásra.
b) Kesztyűs bábot, ami kézre szabott, faragott vagy mintázott plasztikus karakter-fejjel és végtagokkal készített.
c) Vajang bábot
– plasztikus: két kézbe épített gapittal, beépített zsinóros fejmozgató pisztollyal, batikolt anyagból, fafejjel készítve,
– árnyfigura esetén: kínai, indonéz vagy karagöz típusú, árnyszínpaddal együtt elkészített.
d) Bunraku
– három személy által mozgatott báb, amelynél a fej mozgatása mechanizált.
A vizsgamunka egy komplett, működőképes bábon mutassa be a szakterület specifikumait.
A báb vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladatból áll. Végrehajtása a tanulmányok során elsajátított ismeretek alapján történik. A vizsgamunka tervvázlatokból, változatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, látványképéből és modelljéből áll, melyet 15 nappal a vizsga előtt a mellékletekkel együtt leadja.
2. A szakmai vizsga részei
Gyakorlati vizsga:
A vizsgamunka megvédése
A jelöltnek el kell készítenie az általa beadott vizsgamunka egy fontos munkafázisát, vagy annak egy kritikus részletét, valamint válaszolnia kell a vizsgabizottság vizsgamunkára vonatkozó kérdéseire.
A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
– Művészettörténet.
– Játéktörténet-elmélet.
– Anyagismeret és gyártási technológiai ismeretek.
– Bábtörténet és esztétika.
– Divattörténet-néprajz.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor bocsátható vizsgára, ha vizsgamunkája megfelelt.
A szóbeli vizsgarész eredményét tantárgyanként külön kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatot az egyes tantárgyak osztályzatainak átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a korábban beadott vizsgamunka és gyakorlati vizsga érdemjegyének átlaga adja.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli.
Ha a jelölt már rendelkezik képző- és iparművészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő bizonyítvánnyal, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból.
A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
* * *
A rendelet 1. számú melléklete 43. sorszám alatt kiadott Bábszínész szakképesítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei
és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben, szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1832 01
2. A szakképesítés megnevezése: Bábszínész
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
bábszínész |
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
3729 |
egyéb művészeti foglalkozások |
|
|
|
3719 |
egyéb kulturális foglalkozások |
|
|
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A bábszínész olyan színészi, pszichológiai, pedagógiai tehetséggel és kultúrával rendelkező szakember, aki bábszínészi munkakörben igényes és önálló feladatok megoldására alkalmas, továbbá a közművelődés terén amatőr bábosok oktatására, vezetésére képes.
Átfogó bábművészeti, színházi, művelődéstörténeti és zenei ismeretekkel bír, amelyek alkalmassá teszik tanulmányai folytatására a színművészeti, illetve pedagógiai főiskolákon, egyetemeken.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai képzés tantárgyai és témakörei
1. Altalános alapismeretek
1.1. Általános esztétika
A jelölt ismerje
– az esztétika alapfogalmait (a mimézis, szép, rút, tragikum, komikum, katarzis, kettős tükrözés, tartalom és forma összefüggéseit...),
– az irodalom esztétika sajátosságait,
– a műkritika és az ízlésnevelés, a média és a tömegkultúra kölcsönhatásait (a giccs, a showbusiness, az ellenkultúra fogalmát).
Legyen képes mindezekről véleményt alkotni és vitatkozni.
1.2. Pszichológia
Ismerje
– a színház és a bábszínház pszichológiai, pedagógiai, társadalmi hatásának törvényszerűségeit,
– a művészetpszichológia, az alkotáslélektan alapjait és a fejlődéslélektan, a gyermekpszichológia életkorra lebontott törvényszerűségeit,
– Piaget, Bruno Bettelheim kísérleteit, a játék és a mese szerepét.
Legyen képes egy adott előadásról hatásvizsgálatot végezni.
1.3. Művészettörténet
A művészettörténet magába foglalja az egyetemes művészettörténet korszakait az őskortól napjainkig, valamint a hazai művészet folyamatát a honfoglalástól a jelenig.
Ismerje az alábbi stíluskorszakokat
– az ókori kultúrák köréből Mezopotámia, Kína, India, Egyiptom, Hellasz és az antik Róma művészetét,
– a középkori román és gótikus művészet,
– a reneszánsz,
– a barokk,
– a klasszicizmus és a rokokó,
– a romantika,
– és az izmusok
korát.
Ismerje
– a műalkotásban rejlő gondolatiság (a művészi üzenet) lényegét az adott kor természetszemléletével, hitvilágával, társadalmi körülményeivel összefüggésben,
– egy-egy korszak kiemelkedő alkotásait,
– a kiemelkedő alkotói pályákat.
1.4. Zeneirodalom-zenetörténet
Ismerje a zenei stíluskorszakokat, s ezek színházi, bábszínházi vonatkozásait
– a középkori gregoriánt és a trubadúrok zenéjét,
– a reneszánsz ünnepi zenéjét,
– a barokk opera születését,
– a klasszicizmus és a rokokó zenéjét,
– a romantika nagy alkotóit,
– a XX. századi zene bábszínházi térhódítását,
– az operett, a musical műfaját és azok bábos paródiáit.
1.5. Szolfézs
Ismerje a zeneelmélet alapjait.
Rendelkezzen alapszintű kottaolvasási készséggel.
2. Szakmai elmélet
2.1. Dráma- és színháztörténet
Legyen áttekintése az európai drámairodalomról.
Ismerje a színháztörténet korstílusainak jellemzőit, a korszakok legjelentősebb alkotóit, illetve alkotásaik műfaji sajátosságait
– az ókori görög tragédiát, komédiát és szatírjátékot,
– a középkori misztériumjátékot, mirákulumot,
– a reneszánsz angol és spanyol drámát,
– az olasz commedia dell artét,
– a francia barokk színházat,
– a klasszicizmust,
– a romantikát,
– a realizmust, naturalizmust,
– az izmusokat,
– a modern színház újítóit,
– a XX. század rendezői iskoláit.
Legyen képes egy írott drámát és annak színpadi megvalósulását adott szempontok alapján összehasonlítani és elemezni.
Ismerje a különböző stíluskorszakok jelentős alkotóit, alkotásait
– a sámánisztikus nyomokat (hősének, regős misztérium),
– a középkori moralitásokat, misztériumot, drámatöredékeket,
– a hitvitázó drámát,
– Bornemissza drámáját, Balassi pásztorjátékát,
– egy protestáns vagy egy katolikus iskoladrámát,
– Csokonai, Kisfaludy egy-egy színjátékát,
– a magyar színház hőskorát,
– egy-egy tündérjátékot, rémdrámát, népszínművet, filozófiai drámai költeményt,
– egy-egy bábos játékot a kortárs művekből,
– a XX. századi magyar színház legjelentősebb rendezőinek és tervezőinek működését.
2.2. Bábtörténet
Egyetemes bábtörténet
Legyen tájékozott az egyetemes bábtörténet főbb korszakaiban.
Ismerje
– a mágikus, kultikus, rontó, gyógyító funkciójú bábokat (Afrika; sámánsegítő bábok, mai okkult gyakorlat),
– a beavatási szertartások maszkos bábos játékait (indiánok, eszkimók),
– az obi-ugor medveünnepet mint ősszínházi formát,
– a keleti nagy maszkos bábos formákat (India, Kína, Tibet, Japán, Indonézia mitológiai-vallási táncdrámáit, bábjátékait), és legyen képes e formagazdag bábkultúrák komplex elemzésére.
Ismerje
– az esztétikai funkciójú japán bábszínházat, a bunrakut, a maszkos No, a kabuki színházat,
– a perzsa, török vásári bábjátékot,
– a mohamedán népek árnyjátékait,
– az európai bábjáték fejlődésének útjait a kezdetektől napjainkig,
– az ókori (egyiptomi, görög, római), a középkori (angol, spanyol, olasz) templomi, körmeneti bábokat, bábos szekereket,
– a német, cseh mechanikus világórákat, automata bábokat.
Legyen tisztában a commedia dell' arte bábszínházi örökségével (zannik).
Ismerje
– a barokk marionett bábszínházat, az Opera dei puppi-lovagjáték műfaját,
– a vásári bábjátékok 2 ágú családfáját, a Pulcinella és a Kasperl típusút,
– a romantika bábfilozófiáját (George Sand),
– a báb és a modern képzőművészet kapcsolatát (Picasso, Klee),
– a pedagógiai bábjáték,
– a családi bábjáték,
– a kortárs bábszínház fő irányzatait, kísérleteit.
Magyar bábtörténet
Ismerje a fenti korok, irányok hazai vetületeit
– a titiri bábtáncoltatást, a passiójáték bábjait,
– a farsangi, szüreti alakoskodások bábjait, maszkáit (kukák, duszák, busók, kiszék, bakkusok),
– az Eszterházyak kastélybábszínházát,
– a vándorbábos dinasztiák tevékenységét (Hincz, Kemény család).
Legyen képes elhelyezni Paprika Jancsit, Vitéz Lászlót a nemzetközi vásári bábos családfán.
Ismerje
– a korábbi művészi bábjáték-kísérleteket,
– a korábbi és a kortárs pedagógiai bábjáték eredményeit,
– a mai magyar bábszínházi műhelyeket és utakat,
– a magyar szájhagyományon alapuló és szöveges bábjátékos irodalmat.
Fedezze fel a ponyvák, népkönyvek tartalmának értékeit.
Tudjon egy-egy alkotót, adott típusú bábot, szöveget, játékmódot a bábos világtrendbe helyezni.
2.3. Színházesztétika
Ismerje
– Arisztotelész tragédia, komédia meghatározását, Lessing Hamburgi dramaturgiájának esztétikai elveit, Diderot Színészparadoxonát, Kleist és Gordon Craig übermarionett elméletét,
– korunk legjelentősebb színházművészeinek interpretációs elveit,
– a hübrisz, a tragikus vétség fogalmát; az in medias res, a divina machina fogalmait,
– a sors és a szabad akarat, az áldozat és a katarzis kapcsolatát,
– a hármas egység klasszicista szabályát, s az újkori formabontást,
– a maguk komplexitásában a különböző korok színjátékfajtáit, műfajait, s azok kifejező eszközeit, gesztusnyelvét, színházi konvencióit.
2.4. Műfajelmélet és bábdramaturgia
A jelölt ismerje
– a bábjáték fogalmát, kialakulását,
– a bábjáték és színjáték műfaji azonosságait és különbözőségeit, ellentétpárjait,
– a bábjáték társadalmi szerepét és funkcióváltásait,
– a bábjáték különböző területeinek sajátosságait,
– az alkalmazott bábjáték szerepét,
– a kisgyermek és a bábjáték viszonyát,
– a bábjáték jelképszerűségét, a sűrítés és elvonatkoztatás törvényeit, az eszközök metaforikus jelentőségét,
– az anyagszerűség elvének érvényesülését,
– a színházi bábjáték feltételeit,
– a bábművészet eszköztárának komplexitását, a tartalom és a forma sajátos érvényesülésének törvényeit,
– a bábművészetben az illúzió és az elidegenedés szerepét,
– a műfajelmélet megalapozóit.
Ismerje
– az általános színházdramaturgia specifikus alkalmazását,
– a bábjáték és a színház legfontosabb forrásanyagát: a magyar és a világ meseirodalmának főbb alkotásait, a mítoszokat, egyes népek hőskölteményeit,
– a paraszti, népi, vásári bábhagyományok forrásait, jellegzetességeit, hőseit és azok megjelenését a kortársi bábművészetben,
– az egyes bábmozgatástípusok dramaturgiai vonatkozásait,
– a gyermekirodalom és a bábszínház kapcsolatát, az egyes korosztályok életkori sajátosságait és azok dramaturgiai követelményeit,
– a kortárs írók, művészek bábszínpadi alkotásait,
– a bábdarabok és előadások elemzésének kritériumait, a bábjáték közönség-hatásvizsgálatának eszközeit,
– a bábjáték szerepét a pszichodiagnosztikában és -terápiában,
– a bábművészet és a felnőtt néző kapcsolatának sokrétűségét, a kiemelkedő bábszínpadi alkotásokat.
Tudjon egy bábszínpadi alkotást minden összetevője szempontjából elemezni.
3. Szakmai gyakorlat
3.1. Színészmesterség
Ismerje
– a drámajáték alapjait (önismeret-, empátia-, képzeletfejlesztő és bizalomerősítő gyakorlatok),
– a biomechanikai tréning alapjait.
Ismerje és legyen képes alkalmazni
– a színészi helyzetgyakorlatokat:
= a karakterformálást,
= a típusszínészet eszköztárát,
= az improvizációs technikákat,
= a commedia dell' arte lazzik gyakorlatát,
= a maszkos játék alapszabályait,
= a szerepépítési technikákat.
Legyen képes a mindennapi élet helyzeteit, majd drámák részleteit megfelelő színvonalon megjeleníteni.
3.2. Beszéd
Ismerje és legyen képes alkalmazni
– a lazító és koncentrációs gyakorlatokat,
– a szöveg nélküli és szöveges légző-, hang- és artikulációs gyakorlatokat,
– a korrekciós, a szintentartó és a kondicionáló beszédgyakorlatokat,
– a beszéd váltásait (erő, szín, magasság, tempó),
– a szöveg tagolásának lehetőségeit, eszközeit,
– a hangsúlyszabályokat,
– a hanglejtés változatait.
Legyen képes
– a helyes színpadi beszédre maszkban, paraván mögött, bábmozgatás közben,
– verseket, prózai anyagokat (mesét, novellát), színdarabrészletet a technikai követelményeknek megfelelően, művészi színvonalon előadni.
3.3. Hangképzés
Intonáljon tisztán, tudja a rezonanciáját helyesen kihasználni, és legyen tiszta és érthető a szövegmondása.
Legyen képes
– alkalmazni az alapvető zenei előírásokat, s tudja érzelmeit ezek keretén belül kifejezni,
– az adott zenei anyagot helyes mélylégzéssel és levegővezetéssel, stílusosan előadni,
– bábszínházi előadások, mesejátékok ének-betétszámait művészi szinten megszólaltatni.
Tudjon népdalokat, műdalokat (chansonokat, musical- részleteket) előadni.
3.4. Bábmozgatás
Legyen képes
– rögtönzött és komplett próbabábokkal etűdök eljátszására,
– adott stílusra, zenére, szövegre etűdöt improvizálni.
Ismerje az alaptechnikákat és legyen képes etűdök megformálására
– játék puszta kézre,
– játék tárgyakkal asztalon,
– játék kesztyűs bábbal (2 kezes önálló etűd) paraván mögött,
– duójáték marionettekkel,
– játék gapitos, pálcás-bábbal,
– árnyjáték-etűd (szórt fényes kínai- és alsó-pálcás-vajang technikára),
– több animátor által mozgatott bunraku bábbal.
3.5. Bábszínészet
Legyen képes
– az adott bábjáték szerepét felépíteni, értelmezni és önállóan elemezni,
– a mű központi gondolatát egyéni invencióval közvetíteni,
– a színpadi partnerekkel együttműködni,
– egy előadáson belül több ellentétes karakter, illetve a sajátos bábos formáknál (bunraku, árnyjáték) egy szerep kollektív megjelenítésére,
– drámarészleteket, mesejátékokat, zenei etűdöket különféle technikákkal előadni.
3.6. Bábműhely-gyakorlat
Ismerje a báb, a jelmez- és maszkkészítés alapvető technikáit.
Tudjon önálló etűdjéhez egyszerű bábot, kosztümöt és maszkot készíteni.
Rendelkezzen minimális anyag- és szcenikai alapismeretekkel, kreatív fantáziával.
3.7. Tánc
Legyen tisztában a balett alapjaival.
Ismerje és legyen képes
– a történeti táncok, modern táncok színpadi formanyelvének elsajátítására,
– a népi tánc-dialektusok, táncrendek alaplépéseit „átvinni” a bábra.
3.8. Pantomim
Ismerje a pantomim formanyelvének és gesztusrendszerének alapjait [járás, lazítás, koordináció, játékok elképzelt tárgyakkal (fal, doboz stb.)].
Legyen képes ezen a nyelven etűdöket megfogalmazni, eljátszani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltétele egyéni vizsgázó esetében
Rendelkeznie kell színháznál vagy egy neves mester mellett eltöltött legalább 3 éves színházi gyakorlattal, melyet szakvélemény tanúsít.
A jelöltnek önálló vizsgadolgozatot kell készítenie az alábbi témakörökből választva, amelyet a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania:
– egy darab vagy előadás elemzése,
– egy mese önálló dramatizálása.
A jelölt a vizsgadolgozatát (tanári konzultációval) önállóan készíti el.
A választható vizsgadolgozat témaköreit a vizsgát szervező intézmény állítja össze.
2. A szakmai vizsga részei
A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait a III. pontban meghatározott témakörök alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.
Az írásbeli vizsga tantárgya:
– Bábtörténet
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a III. pont alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a követelményeknek a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
– Dráma- és színháztörténet
– Műfajelmélet és bábdramaturgia
Gyakorlati vizsga:
Nyilvános vizsgaelőadás
A vezető tanárok által választott és rendezett záró vizsgajátékon a jelölt komplex módon ad számot felkészültségéről, csoportos és egyéni formában.
A jelöltnek ismernie kell a 3 fő irány által adott 5 alap bábmozgatási technika ismeretén túl a forma megszabta játékmódokat.
Egyéni vizsgázónál
A vizsga anyaga a vizsgabizottság által az alaptechnikákra kiadott egy-egy jelenet bemutatása.
A vizsgát szervező intézmény a témaköröket a vizsgát megelőző 6 hónappal korábban megküldi.
A jelölt legyen képes a vizsgát szervező intézmény által összeállított ajánlási listából választva az alábbiakban felsoroltakból egyet előadni.
Marionett technika bemutatása:
A jelölt mutasson be egy pregnáns jelenetet egy lovagjátékból, 2 ellenfél párbaját, vagy úr és szolga, vagy férfi és nő kettőst, a szerepnek, a helyzetnek megfelelő, élesen eltérő gesztusok, járás, viselkedés, 2 eltérő hangkarakter (hanghordozás, hangszín, tempó) alkalmazásával, szólóban vagy duóban (duó esetében cserélt szerepkörökkel).
Pálcás technika:
Legyen képes egy romantikus mesejáték hősének érzelmi konfliktusát monológ formában megjeleníteni.
Kesztyűs (zsákbáb) technika:
Vitéz László, Punch vagy Petruska-játék részletének bemutatása. A főhős és ellenfele (ördög, halál, csendőr) élet-halál harca (kétkezes játék).
Bunraku-technika:
Egy klasszikus bábtragédia kiélezett helyzetének (döntés, veszteség kimerevített, meghosszabbított pillanata: a hős vívódása, lelkiállapota) bemutatása.
Szóló játék vagy háromszemélyes játék külön énekes és zenész segítségével.
Árnyjáték-technika (kínai vagy indonéz típus)
Rövid mitológiai vagy ballada-jelenet lehetőleg átváltozástrükkel történő (vízió vagy groteszk poén) megjelenítése. A jelölt a szólójáték bemutatásánál használhat kellékfeladó segédet, saját maga vágta, szerkesztette gépzenei anyagot vagy élőhangot.
3. A szakmai vizsga értékelése
Az írásbeli és szóbeli vizsgarész eredményét tantárgyanként külön kell értékelni. A „szakmai elmélet” osztályzatot az egyes tantárgyak osztályzatainak átlaga adja.
Amennyiben a jelölt valamely elméleti tárgyból elégtelenre vizsgázott, a szakmai elmélet osztályzata is elégtelen. Ebben az esetben csak abból (azokból) a tantárgy(ak)ból kell javítóvizsgát tennie, amely(ek)ből elégtelen érdemjegyet kapott.
A szakmai gyakorlati osztályzatot a jelölt bábjátékának (mozgatás, szövegmondás, összjáték) a bábelőadáson nyújtott teljesítménye alapján kapja.
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha valamennyi tantárgyból és a gyakorlati vizsgarészből egyaránt megfelelt.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot felöleli.
A szakmai vizsgarészek alól felmentés nem adható.
A rendelet 1. számú melléklete 44. sorszám alatt kiadott Könyvesbolti eladó szakképesítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei
és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7882 03
2. A szakképesítés megnevezése: Könyvesbolti eladó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, forglalkozás |
|
|
FEOR száma |
megnevezése |
|
5112 |
eladó |
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
|
A munkakör, foglalkozás |
|||
|
FEOR száma |
megnevezése |
OKJ azonosító |
OKJ megnevezése |
|
5112 |
antikváriumi szakeladó |
52 7882 01 |
antikváriumi szakeladó |
|
3711 |
könyvtárkezelő |
|
|
|
3711 |
könyvtáros asszisztens |
52 8422 01 |
könyvtáros asszisztens |
3. A munkaterület leírása
Az eladó az általános szortiment könyvesboltban szakszerűen szolgálja ki a vevőket. Tájékoztatja a vásárlókat a könyvek tartalmával, tárgykörével, jellegével és szintjével kapcsolatos kérdésekről.
A könyvesboltba érkezett dokumentumokat átveszi, nyilvántartja és szakszerűen beosztja. Folyamatosan kiegészíti a szortimentet, alakítja a választékot és a készletet.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat önállóan, a könyvszakma szereplőivel kialakított szervezett és tervezett munkakapcsolat alapján kell megoldania. A könyvesbolti eladó rendelkezzen jó kommunikációs készséggel és empátiával, legyen nyitott személyiség, rendelkezzen az átlagosnál jobb auditív és vizuális memóriával, tudja a figyelmét megosztani, legyen sokoldalú és fogékony minden új iránt. Rendelkezzen jó üzleti érzékkel.
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
A kultúra közvetítése a társadalom különböző rétegei számára, kiemelten a
– művelődéstörténet és a
– szépirodalom vonatkozásában.
A könyvesbolt működtetése:
– a dokumentumok beszerzése,
– az értékesítés megszervezése, marketingtevékenység,
– a kereskedelmi etika és etikett alkalmazása,
– a vásárlás lélektani motivációinak felismerése.
Tájékoztató munka:
– az információk megszerzése és továbbítása,
– a kommunikációs csatornák működtetése,
– a dokumentumok csoportosítása,
– a könyvek használata,
– a bolti segédletek használata.
Gazdálkodás, vállalkozás:
– társulási formák,
– munkaügyi, munkajogi kérdések,
– adminisztráció és ügyvitel,
– hitelek.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A könyvesbolti eladó legyen képes tájékozódni
– a közélet (politika, gazdaság, kultúra) legfontosabb eseményeiben,
– az egyetemes kultúra maradandó alkotásaiban,
– a művészetek korszakaiban, irányzataiban,
– a magyar és a világirodalom jelentős képviselőinek alkotásaiban,
– a tudományok rendszerében.
A könyvesbolti eladó ismerje
– a könyvkiadás és a könyvkereskedelem aktuális problémáit,
– a könyv szerepét
= a társadalom formálásában,
= a szakmai ismeretek terjesztésében,
= a művészi alkotások közvetítésében,
– az egyetemes és magyar kultúra (ezen belül a könyvkultúra) korszakait,
– a mai magyar könyvkultúra és könyvművészet jellegzetességeit.
A könyvesbolti eladó legyen tájékozott
– a könyvszakma résztvevőinek (kiadók, nyomdák, nagy- és kiskereskedők) munkaterületeiben,
– a könyv létrehozásának folyamatában, ezen belül a kiadók szerkesztési és műszaki szerkesztési feladataiban,
– a könyvek különböző kiadásaiban,
– a könyvek beszerzésének elvi kérdéseiben,
– a raktározás, a készlet és a választék alakításának szabályaiban,
– a különböző értékesítési formák alkalmazásában,
– a kereskedelem lélektanában,
– a bolti légkör és a környezet pszichológiai követelményeiben,
– az egyes vevőtípusok (temperamentum, magatartás) vásárlási szokásaiban,
– a vásárlók felvilágosításához szükséges források használatában,
– jegyzékek, katalógusok, reklámanyagok készítésében,
– a kereskedelmi etika és etikett kérdéseiben.
A könyvesbolti eladó legyen képes a bolti szakfeladatok (rendelés, áruátvétel, értékesítés) ellátására, ehhez ismerje
– a könyvek szakozását, az Egyetemes Tizedes Osztályozást,
– a bolti munkában használható segédleteket (hagyományos és számítógépes feldolgozásban egyaránt),
– a könyvek bibliográfiai adatainak szabványos leírási elveit, tudja értelmezni a leírásokat.
A könyvesbolti eladó ismerje
– a bolti gazdálkodás és ügyvitel szabályait
= a pénztárkezelés,
= a hiteladás,
= az akciók rendezése,
= a leltározás,
= a reklamációk vonatkozásában,
– a kirakatrendezés szabályait,
– a könyvkereskedelemben alkalmazott számítástechnikai berendezéseket, pénztárgépeket.
1. A vizsgán számon kért ismeretek
Szépirodalmi ismeretek:
– a huszadik századi magyar és világirodalom korszakai, fontosabb irányzatai, a század kiemelkedő alkotói és életműveik,
– az aktuális szépirodalmi könyvtermés átfogó ismerete.
Művelődés- és könyvtörténet:
– az egyetemes és a magyar történelem korszakai, az egyes korszakok anyagi és szellemi kultúrája,
– a könyv megjelenése és szerepe az egyes történelmi korszakokban,
– művészeti stílusok és tükröződésük a könyv megformálásában.
Tájékoztatás:
– a könyvesbolt szerepe a szakmai információk felvevésében és továbbításában,
– a könyvesbolti információs tevékenység forrásai, eszközei, használatuk,
– a dokumentumok fogalma, csoportosítása,
– a tájékoztatási eszközök (kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, adattárak, bibliográfiák, kézi és gépi katalógusok) ismerete, használata,
– szakterminológia.
Könyvkereskedelmi ismeretek:
– a könyvszakma rendszere, aktuális helyzete,
– a szakma kapcsolata más közművelődési tevékenységekkel, szakmai szervezetek,
– a könyvszakma kultúraközvetítő tevékenysége: olvasásszociológiai fogalmak,
– a könyv útja a szerzőtől a könyvesboltig,
– a bolti munka technikája:
= a beszerzés,
= a raktározás,
= az értékesítés,
– pszichológiai ismeretek a könyvkereskedelemben,
– marketingtevékenység a könyvesboltban.
Közgazdasági ismeretek:
– egyéni vállalkozás,
– gazdasági társaságok,
– az ár felépítése,
– költségek,
– adók,
– könyvviteli alapfogalmak,
– hitelek.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
A jelölt írásban ad számot a XX. századi irodalmi ismereteiről.
Témakörök:
– magyar irodalom
– világirodalom
A vizsgatételek központiak.
A vizsga teljes időtartama: 120 perc.
A vizsgázó segédeszközt nem használhat.
Gyakorlati vizsga:
Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai gyakorlatot teljesítette, és azt a gyakorlóhely vezetője írásban igazolta.
A jelölt a gyakorlati vizsga feladatát a vizsgát szervező intézménytől a vizsgán kapja meg, amelyet előzetesen a vizsgaelnök hagy jóvá. A gyakorlati feladat a könyvesbolti munka során előforduló szituációt imitál. A feladat elvégzésére rendelkezésre áll a szakkönyvtár.
A gyakorlati vizsga időtartama: 15–20 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgakérdéseket a központi tételsor tartalmazza.
A vizsgatételek három témakörből állnak, amelyek felölelik a tanult tananyagot.
A tételsort a jelölt a vizsga előtt 1 hónappal megkapja.
A témakörök:
– művelődés- és könyvtörténet
– tájékoztatási ismeretek
– könyvkereskedelmi ismeretek
A szóbeli feleletek időtartama: 15–20 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.”
1
A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 14. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.
2
Az 1. számú melléklet hatodik oszlopának 40–44. sorában foglalt rendelkezéseket a 29/2005. (XI. 11.) NKÖM rendelet 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.