Kifejezéskereső
262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról
2006.01.01.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2)–(3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő írásban nyilatkozik foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.
(3) A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja, valamint o) pontjának 2–4. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül.”
„(6) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontja alkalmazásánál az eltartott közeli hozzátartozó, élettárs jövedelmeként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott, az összevont adóalapba tartozó és külön adózó jövedelmet, továbbá a külföldről származó jövedelmet kell figyelembe venni.”
2. § (1) Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jövedelem juttatására a másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell figyelembe venni.”
(2) Az R. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Tbj. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzbeli ellátások, valamint a cb) pontban említett baleseti táppénz tekintetében – a biztosítottnak a legalább heti 36 órát elérő, legfeljebb 40 órás biztosítási jogviszonyát meghaladó foglalkoztatása esetén – biztosítási időnek azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.”
3. § Az R. 5/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról – az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, TAJ számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével – az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az illetékes MEP-et a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.”
4. § Az R. 5/D. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos és a szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást ezen ellátás igénybevételére vonatkozó, az előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapjául szolgáló egyéni egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemhez viszonyított átlagos mértéke alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP),
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás – ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is – esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF)
a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik. A fizetendő társadalombiztosítási járulék a) pontban meghatározott megállapodásban rögzített mértéke szerinti csökkentését a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az APEH által rendszeresített bevallásban számolják el.”
„(5) A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethető 15% nyugdíjbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára fizeti meg.”
5. § Az R. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tbj. 30/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott 18 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 0,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára, a 11 és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 számú számlájára kell megfizetni.”
6. § Az R. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Tbj. 31. §-ának alkalmazásában további jogviszonynak kell tekinteni azt a jogviszonyt, amely a jövedelem juttatója és a biztosított között a biztosítottnak egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelem megszerzésével jött létre és keletkezett járulékfizetési kötelezettség.”
7. § Az R. 7/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja szerint tagságra kötelezett pályakezdő első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával [Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a Tbj. 34. §-a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
b) a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2–4. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.”
8. § Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére a MEP jogosult.”
9. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § „(1) A Tbj. 44. §-ának (3) bekezdésében előírt foglalkoztatói, valamint a 22–24. § szerinti bejelentési kötelezettséget az OEP által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott program felhasználásával elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. A mágneses lemezhez csatolni kell az adathordozó papíralapú, kinyomtatott, cégszerű aláírással hitelesített példányát is, amelynek másodpéldányán a MEP a bejelentés átvételét igazolja.
(2) Ha a bejelentési kötelezettség ötnél kevesebb személyre vonatkozik, a bejelentés – az illetékes MEP igazgatójának, illetőleg az OEP főigazgatójának külön engedélye alapján – az erre rendszeresített nyomtatványon is teljesíthető. A bejelentés személyesen vagy postai úton teljesíthető. A bejelentés teljesítését bizonyítja a bejelentés átvételének MEP által, a bejelentés másodpéldányán történő igazolása, illetőleg a bejelentés másodpéldányához csatolt postai feladóvevény, amely bizonylatokat a bejelentés benyújtásától számított 5 évig kell megőrizni.
(3) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a telephellyel (fiókteleppel) rendelkező foglalkoztató számára, annak kérésére telephelyenként (fióktelepenként) nyilvántartási számot állapít meg, melyről 30 napon belül értesíti a foglalkoztatót.”
10. § (1) Az R. 19. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagdíjbevallást a Tbj. 51. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó összes, a tárgyhónapban (elszámolt hónapban) foglalkoztatott pénztártag vonatkozásában kell teljesíteni. Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem kifizetésére a tárgyhónapban került sor és e kifizetéssel az elszámolást megelőző időszakra visszamenőleg jött létre a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony, a tárgyhavi bevallásban a jogviszony keletkezésének időpontját kell feltüntetni. A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben a bevallásra kötelezett a tagdíjat a tárgyhónapra vonatkozó bevallásában vallja be, melyben feltünteti a nyugdíjjárulék-túlfizetés időtartamát. A bevallásban külön kell feltüntetni az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvényben meghatározott tagdíjat. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony ideje alatt a bevallási időszakban (elszámolt hónapban) tagdíjfizetési kötelezettség nem keletkezett.
(2) A bevallás benyújtására – ha arra az előírt határidőben nem került sor – a bevallás benyújtására előírt időpontig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bevallásban az utólagos bevallás tényét jelezni kell.
(3) Az egyéni vállalkozó a bevallást pótló nyilatkozatában írásban jelenti be az érintett magánnyugdíjpénztárnak
a) a Tbj. 51. § (3) bekezdésben foglaltak alapján a bevallás évi egyszeri választását,
b) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíjkiegészítés összegét,
c) a Tbj. 29. § (6) bekezdés hatálya alá tartozását,
d) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó eva-alanyiságának kezdetét és megszűnését,
e) eva-alanyiság esetén a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.”
(2) Az R. 19. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM) foglalkoztatott személy tagdíjának előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik. Az AM könyvvel foglalkoztatott pénztártag tagdíjának átutalásával egyidejűleg az ONYF közli az illetékes magánnyugdíjpénztárral az AM könyvvel foglalkoztatott személyek adatait (TAJ-szám, név, előző név, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcíme), a munkavégzés időtartamát és az ellátási alap összegét. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya időközben más pénztárba való átlépés miatt megszűnt, a pénztár a tagdíjat átutalja a pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár részére, egyidejűleg továbbítja az ONYF-től érkezett adatokat. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt szűnt meg, a pénztár a tagdíjat visszautalja és egyidejűleg tájékoztatást ad a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontjáról.
(6) Ugyanarra a pénztártagra és bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallás ismételt benyújtására csak helyesbítésként vagy önellenőrzésként kerülhet sor. Helyesbítésre akkor kerül sor, ha a bevallásra kötelezett utóbb észlelte, hogy a bevallás során bármely adat tekintetében tévedett vagy a korábban közölt adatok változtak. A helyesbítés akkor minősül önellenőrzésnek, ha a bevallásra kötelezett a tagdíj (tagdíjkiegészítés) összegét vagy a járulékalapot helyesbíti, és a helyesbítés során a tagdíj (tagdíjkiegészítés) vagy a járulékalap összege változik. A helyesbítés, önellenőrzés tényét a bevallásban (önellenőrzésben) jelezni kell.”
11. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § „(1) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti adóhatósági ellenőrzés érdekében a bevallásra kötelezett székhelye (telephelye, lakcíme) szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg.
(2) A bevallási kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése adóhatósági ellenőrzésének lefolytatása iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az illetékes állami adóhatóság megnevezését,
b) az eljárást megindító magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, az ügyintéző nevét, telefonszámát, a tagdíj, bírság és késedelmi pótlék befizetésére szolgáló számlaszámokat),
c) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám),
d) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (TAJ szám, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál,
e) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire az ellenőrzés irányul,
f) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották vagy azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát megalapozzák,
g) azt a körülményt, ha a bevallásra kötelezettől tagdíjbefizetés érkezett, de a bevallás pótlólagos benyújtására az ellenőrzés kezdeményezéséig nem került sor, és emiatt a tagokra vonatkozó d) pont szerinti adatok közlésére, illetőleg a (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumok megküldésére nincs lehetőség,
h) minden olyan tényt, körülményt, amely hozzájárul az ellenőrzés eredményes lefolytatásához.
(3) Az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az ellenőrizendő időszakra vonatkozó bevallás másolatát – elektronikus bevallás esetén a bevallásra kötelezett által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot –, ideértve a pótbevallást és az önellenőrzést is,
b) gépi adathordozón benyújtott bevallás esetén a pénztár a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón (mágneses lemezen, CD-n) benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát a bevallásra kötelezett által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak, egyidejűleg a kérelemben nyilatkozik az adóhatóság részére gépi adathordozón megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről,
c) az ellenőrizendő bevallásra kötelezett, valamint a magánnyugdíjpénztár-tag egyeztetett (nem kifogásolt) folyószámlájának a vizsgálandó időszakra vonatkozó tételes kimutatását,
d) a bevallás(ok) egyeztetésével kapcsolatban keletkezett iratok másolatát, vagy
e) a Tbj. 51/B. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésre történő felszólítást igazoló okiratot és elküldésének postai bizonylatát (tértivevényt),
f) minden olyan további okirat vagy iratanyag másolatát, amely hozzájárul az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tényállás megállapításához.
(4) Az adóhatósági ellenőrzési eljárás lezárásáig ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt újabb adóhatósági ellenőrzés nem kezdeményezhető.
(5) Az ellenőrzési kérelem benyújtását követően bekövetkezett és az eljárást érintő változásról, másik pénztárba történő átlépésről vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről az ellenőrzést kérelmező 3 munkanapon belül köteles értesíteni az adóhatóságot. Ez utóbbi két esetben az értesítésnek tartalmaznia kell a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontját és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatait is.
(6) Amennyiben az előzőekben felsorolt adatok, dokumentumok, információk az ellenőrzés kezdeményezésekor nem kerültek átadásra, illetve hiányosak, azokat az elsőfokú adóhatóság hivatalból bekéri az ellenőrzés lefolytatását kezdeményező magánnyugdíjpénztártól. Ha a hiányzó adatok a megadott határidőn belül nem kerülnek pótlásra, az eljárást az adóhatóság megszüntetheti.”
12. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha az illetékes adóhatóság a tagsági jogviszony idejére az ellenőrzést követően tagdíjhiányt vagy tagdíjkülönbözetet állapít meg, határozatában az új jogosult javára rendelkezik a befizetésről.”
(2) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó az adóhatóság határozatával kirótt összeget nem vagy nem teljes összegben fizette be, a magánnyugdíjpénztár a tartozás behajtására, végrehajtására az illetékes állami adóhatóságot a kötelezett felszólításának mellőzésével keresi meg.”
13. § Az R. a következő új 21/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 21/A. § számozása 21/C. §-ra változik:
„
21/A. § (1) A magánnyugdíjpénztárat megillető követelés behajtására, végrehajtására irányuló adóhatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelem a következő adatokat tartalmazza:
a) az illetékes állami adóhatóság megnevezése,
b) a végrehajtást kérő pénztár neve, címe, az ügy száma, ügyintézőjének neve, telefonszáma,
c) a pénztári tagdíj-, pótlék-, mulasztási bírság-, tagdíjbírság-, önellenőrzési pótlék számlaszáma,
d) a követelés jogalapja,
e) az adós neve, címe, székhelye, telephelye, levelezési címe, adószáma, adóazonosító és bankszámlaszáma,
f) ha a behajtani kért összeg határozaton alapszik, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat száma, jogerőre emelkedésének időpontja, a teljesítés határideje,
g) a fennálló tartozás jogcíme és összege az alábbi részletezésben:
ga) a tagdíj összege, esedékességének időpontja, a bevallás, határozat (végzés) száma, a tagdíjhátralék,
gb) az önellenőrzési pótlék összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, az önellenőrzési pótlék összege,
gc) a mulasztási bírság összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, a mulasztási bírság összege,
gd) a tagdíjbírság összege, esedékességének időpontja, a bevallás, a határozat (végzés) száma, a tagdíjbírság összege,
ge) a késedelmi pótlék összege, alapja, esedékességének időpontja, a késedelmi pótlék összege.
(2) A behajtási, végrehajtási kérelemhez csatolni kell a Tbj. 51/B. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésre történő felszólítást igazoló okiratot és elküldésének postai bizonylatát (tértivevényt). A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos – szükség esetén kiegészített – adatok alapján indítja meg.
(3) A végrehajtási eljárás lezárásáig ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt újabb végrehajtási eljárás nem kezdeményezhető.
(4) A végrehajtási kérelem benyújtását követően bekövetkezett és az eljárást érintő változásról, másik pénztárba történő átlépésről vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről a végrehajtást kérő 3 munkanapon belül köteles értesíteni az adóhatóságot. Ez utóbbi két esetben az értesítésnek tartalmaznia kell a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontját és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatait is.
(5) Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átutalja a behajtást kérő által – a behajtásra irányuló megkeresésben – közölt bankszámlaszámra.
(6) Az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a határozat megküldésével értesíti a behajtást kérelmező pénztárat a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott fedezethiányra vonatkozó írásbeli igazolás (nyilatkozat) alapján a pénztár állapítja meg.
(7) A végrehajtási megkeresésekkel kapcsolatos nyomtatványmintát a PSZÁF az APEH-al történt egyeztetést követően bocsátja a pénztárak rendelkezésére.”
14. § Az R. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OEP a pályakezdő első magyarországi biztosítási jogviszonyának kezdő időpontjára és a foglalkoztatójára vonatkozó adatokat, valamint a TAJ-számát a Tbj. 44. § (3) bekezdése szerinti bejelentés alapján megküldi a PSZÁF-nak
a) a tárgyév január 1.–június 30. között beérkezett bejelentések alapján augusztus 31-ig,
b) a tárgyév december 31-ig beérkezett bejelentés alapján a tárgyévet követő év február 15-ig.”
15. § (1) E rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
a) az R. 14. §-ának szövegében a Tbj. 43. § (1) bekezdésének „b)” pontjára való hivatkozás „c)” pontra változik, 17/A. § (2) bekezdésének „A rendszeresített nyomtatvánnyal” szövegrésze helyébe a „A Tbj. 51/A. § (7) bekezdésének alkalmazása során a PSZÁF által rendszeresített nyomtatvánnyal” szövegrész, 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az egyéni ügyvéd” szövegrész helyébe „az ügyvéd” szövegrész lép, 19. §-ának (4) bekezdésében a Tbj. 4. §-a n) pontjának „3.” alpontjára történő hivatkozás „2.” alpontra változik, 21. §-a (1) bekezdésének negyedik mondatában a „kimutatást” szövegrész helyébe a „kimutatást havi bontásban” szövegrész, 21/C. §-a (3) bekezdésének „TÁH-ok” szövegrésze helyébe a „Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak” szövegrész lép, 22. §-ának (5) bekezdésében a Tbj. 44. §-ának „(5)” bekezdésére való utalás „(3)” bekezdésre változik, (9) bekezdésében az „adatok átadásáról” szövegrész helyébe az „adatok átadásának módjáról” szövegrész, 24. §-ának (2) bekezdése kiegészül „az OEP részére” szövegrésszel,
b) hatályát veszti: az R. 2. §-ának (5) bekezdése, 6/C. §-a, 8/A. §-a felvezető szövegének „jogosult kérelmére a” szövegrész, 12. §-ának (2) bekezdése, 17/A. §-ának (1) és (3) bekezdése, (6) bekezdésének első és második mondata, 21. §-ának (6) bekezdése, 27. §-a.
(2) 2007. január 1-jével hatályát veszti az R. 5/D. §-ának (4) bekezdése.
(3) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIX. törvény 202. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a 2005. december 31-éig hatályos rendelkezéseket a 2006. január 12-éig kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelmek vonatkozásában alkalmazni kell.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
