Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről

2006.01.01.

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. §-ának (6) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdés b), m) és o) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 45. §-a (7) bekezdésének c) és g) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 59. §-a (4) bekezdésében, a 63. § (3) bekezdésében, továbbá a 85. § a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. §-ának a)–e), j)–k) pontjaiban és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat

a) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

b) a területi szervek,

c) a miniszter által alapított Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK) költségvetési szerv

látják el.

(2) A VKK az alapító okiratában meghatározott – a vizek kártételei elleni védelemmel, egyes vízrajzi tevékenységgel, közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos – feladatokat lát el.

Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2. § (1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium).

(2) A Főfelügyelőség

a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) illetékessége az ország egész területére kiterjed, székhelye: Budapest;

c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;

d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

3. § A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) gyakorolja

aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,

ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkört;

b) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

c) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;

d) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

e) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;

f) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

g) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

h) vezeti a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat és névjegyzékeket;

i) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos, továbbá a továbbképzési feladatokat;

j) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

4. § A Főfelügyelőségnek a 3. § a) pont aa) alpontjában meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezéseket a Minisztérium mint közvetlen felettes szerv bírálja el.

5. § A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Területi szervek

6. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás, közszolgáltatás és vagyonkezelés területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek,

b) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,

c) a nemzeti park igazgatóságok

látják el.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt szervezetek felügyeleti szerve – a 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a Minisztérium.

Környezetvédelmi, természetvédelmi
és vízügyi felügyelőség

7. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) közigazgatási eljárásban felettes, valamint felügyeleti szerve a Főfelügyelőség;

c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg;

d) vezetőjét a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

e) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

(2) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

8. § (1) A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)–(7) bekezdésekben foglalt feladatokat lát el.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú

a) környezetvédelmi,

b) természetvédelmi,

c) tájvédelmi és

d) vízügyi

hatósági, szakhatósági jogköröket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vízügyi, illetve természetvédelmi hatósági, szakhatósági eljárásokban, ha a döntéshez, illetőleg szakhatósági állásfoglaláshoz vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetőleg tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége körében a Felügyelőség illetékességi területén működő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, illetve nemzeti park igazgatóság rendelkezik, a Felügyelőség az említett állami szervek megkeresésével jár el.

(4) A Felügyelőség

a) működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot;

b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;

c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

(5) Ellátja

a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges – hatáskörébe utalt – területi, valamint

b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(6) Közreműködik

a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában,

b) III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás – külön jogszabályban meghatározott – feladatainak ellátásában.

(7) Véleményezi

a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,

b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,

c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot.

(8) A Felügyelőség

a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

b) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában;

c) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

9. § A Felügyelőség a 8. §-ban foglaltakon túl

a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;

b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;

c) közreműködik

ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és

cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában;

d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

10. § A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg;

c) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

d) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

11. § (1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)–(4) bekezdésben foglalt feladatokat látja el.

(2) Az Igazgatóság

a) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet;

b) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;

c) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről.

(3) Közreműködik

a) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,

b) a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,

c) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben.

(4) Az Igazgatóság

a) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;

b) ellátja – a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint – az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges – feladatkörébe utalt – területi feladatokat;

c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

d) együttműködik

da) a helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá

db) a vízgazdálkodási társulatokkal;

e) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatokat;

f) gyakorolja a jogelőd vízügyi igazgatóságok által alapított gazdasági társaságok tekintetében az alapítói jogokat.

12. § (1) Az Igazgatóság a 11. §-ban foglaltakon túl

a) a Felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy a 8. § (3) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;

b) ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében.

(2) Ellátja továbbá

a) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos,

b) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói,

c) az üzemelő vízbázisok védelmével kapcsolatos,

d) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, a környezeti monitoring keretébe nem tartozó,

e) a vízkár-elhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos

külön jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(3) Működteti

a) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és

b) az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl

a) végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét;

b) gondoskodik a vagyonkezelésében lévő vizeken

ba) a vízi utak, valamint a menedék- és szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,

bb) a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kihelyezéséről és karbantartásáról, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett egyéb jelekkel együtt,

bc) a vízminőség-védelmi nádgazdálkodásról;

c) összeállítja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegység terveit;

d) értékeli működési területének vízkészletállapotát és elkészíti a vízmérleget;

e) közreműködik a szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;

f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

13. § Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Nemzeti park igazgatóság

14. § A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)

a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;

b) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg;

c) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;

d) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.

15. § Az NPI állami alapfeladatként, illetve állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében

a) véleményezi

aa) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és

ab) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét;

b) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, és közreműködik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos őrzési feladatok ellátásában;

c) ellátja

ca) a természetvédelmi kutatással, és

cb) az élőhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

d) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;

f) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

h) közreműködik az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatok ellátásában;

i) együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában.

16. § (1) Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a 15. §-ban foglaltakon túl – a Felügyelőség megkeresése esetén – külön jogszabály szerint szakértőként, vagy a 8. § (3) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági, szakhatósági eljárásokban.

(2) Ellátja

a) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében,

b) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat,

c) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

d) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat, és

e) a területek védetté, illetve Natura 2000 területté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével, működtetésével kapcsolatos – külön jogszabályokban meghatározott – feladatokat.

(3) Elkészíti

a) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint

b) a természetvédelmi kezelési terveket.

(4) Az NPI

a) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet,

b) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket,

c) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről,

d) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát.

(5) Közreműködik továbbá

a) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

b) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében, és

c) az agrár-környezetvédelmi programokkal kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – feladatok ellátásában.

(6) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

17. § Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, eljárásjogi rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletnek a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének c) pontjával megállapított 3. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze, a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a, az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról szóló 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-a, 12. §-ának b) pontja, 15. §-ának (1) bekezdése és 28. §-a, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 138/2005. (VII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a is.

(4) Az R. hatályon kívül helyezésével megszűnő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) jogutódja – a 2005. december 31-i mérleg alapján kimutatott – vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

(5) A megszűnő OKTVF jogutódja

a) a közhatalmi feladatok tekintetében a köztisztviselőket foglalkoztató Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;

b) vizek kártételei elleni védelemmel, egyes vízrajzi tevékenységgel, közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos, nem közhatalmi feladatok, továbbá a vízügyi beruházások tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által alapított, közalkalmazottakat foglalkoztató Vízügyi Központ és Közgyűjtemények;

c) az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési projektek beruházói feladatai tekintetében a közalkalmazottakat foglalkoztató környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok;

d) egyéb feladatok tekintetében a köztisztviselőket foglalkoztató Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve nem közhatalmi feladatok tekintetében, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által alapított, jogszabály alapján általa kijelölt, munkavállalókat, illetve közalkalmazottakat foglalkoztató szervezet.

Módosuló jogszabályok

19. § A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kérelemre felmentést adhat vízforgató berendezés létesítése, illetve üzemeltetése alól az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szakvéleményének figyelembevételével, a medence jó hidraulikai kialakítása esetén, ha”

20. § (1) A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12. § „(1) A Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK) és a KÖVIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.”

(2) A Rendelet 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről]

„a) a KÖVIZIG-ek a VKK ügyeletét, a védelmi bizottság elnökét és az ügyelettel rendelkező egyéb (így például rendvédelmi) szerveket,”

[haladéktalanul tájékoztatják.]

(3) A Rendelet 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:]

„a) KÖVIZIG-ek – a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is – 9 óráig a VKK műszaki ügyeletének jelentést tenni,
b) a polgármesterek az illetékes KÖVIZIG, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete a VKK műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,”

21. § (1) A vízminőségvédelmi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek (KÖVIZIG, KTVF) tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: államtitkár) útján látja el.”

(2) A Kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyakorlat megtartása – az államtitkár jóváhagyásával – mellőzhető abban az évben, melyben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.”

(3) A Kormányrendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az államtitkár, a KÖVIZIG és a KTVF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni.
(3) A Vízügyi Központ és Közgyűjteménynél, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani.”

(4) A Kormányrendelet 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kárelhárítás központi műveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétől vagy tartósságától függően az államtitkár dönt.”

(5) A Kormányrendelet 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a károkozó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF vezetője az államtitkárnál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.”

(6) A Kormányrendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § „Kárelhárítási készültség esetén a KÖVIZIG és a KTVF vezetője saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.”

(7) A Kormányrendelet 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző központi költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozóra, illetőleg – ismeretlen károkozó esetén – az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.”

22. § Az országos településrendezési és építés követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. KvVM
– illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség környezetvédelem
– nemzeti park igazgatóság természet- és tájvédelem”

23. § A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A VIZIR működtetése a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények feladata.”

24. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének „az Országos Vízügyi Főigazgatóság” szövegrésze helyébe „a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények” szövegrész lép.

25. § (1) A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetvédelmi őri vizsgát a Minisztérium háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni, a vizsgára való felkészítést az igazgatóság biztosítja, a vizsgáztatást a Minisztérium szervezi, és kiadja a természetvédelmi őri vizsga tananyagát.”

(2) A Kr. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami és az önkormányzati természetvédelmi őr évente rendszeres továbbképzésen köteles részt venni, amelyet az igazgatóság vagy a Minisztérium szervez.”

(3) A Kr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartást]

„a) valamennyi őr vonatkozásában (országos nyilvántartás) a Minisztérium,”

[vezeti.]

26. § Az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet Függelékének Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
– Országos Meteorológiai Szolgálat
– Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
– Vízügyi Központ és Közgyűjtemények
– környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek
– környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok
– nemzeti park igazgatóságok
– vízügyi és árvízvédelmi intézmények”

27. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § „A miniszter feladatait a minisztérium hivatali szervezete, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a területi szervek, valamint a külön jogszabályok alapján a minisztérium költségvetési alapokmánya szerint irányítása alá tartozó szervek tevékenysége útján látja el.”

28. § A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „A hitelesített környezeti nyilatkozattal rendelkező természetes és jogi személyeket, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) veszi a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer nyilvántartásába.”

29. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az illetékes hatóságok közreműködésével a tervhez:]

„c) az országos szintű tervet a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK)”

[állítja össze.]

(2) A Rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről a külön jogszabályok figyelembevételével készült, külön nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja.”

30. § A 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet, valamint 3. számú melléklet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alcímében az 1066/05 Levegőtisztaság-védelmi adatok adatszolgáltatóinak meghatározása részében az „Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész lép.

31. § Az egységes digitális rádiótávközlő rendszer létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokkal megbízott kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 98/2005. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kormánybiztos]

„a) koordinálja készenléti felhasználói körbe tartozó [a 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények], illetve az e szervezetek felügyeletét ellátó közigazgatási szervezeteknek az EDR-rel kapcsolatos tevékenységét, e jogkörében adatokat és tájékoztatást kérhet;”

Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök

Melléklet a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelethez


I.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár
Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Baja
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nyíregyháza
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Miskolc
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Debrecen
Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Gyula

II.

A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok
elnevezése és székhelye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen
Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

III.

A nemzeti park igazgatóságok elnevezése
és székhelye

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő
Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás