28/2005. (VI. 18.) BM rendelet
az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról
2005.06.26.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közterület-felügyelői vizsga követelményrendszerének részletes szabályairól kiadott 42/1999. (XI. 24.) BM rendelet.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez
A közterület-felügyelő
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 04
2. A szakképesítés megnevezése: Közterület-felügyelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5355
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
5. Előzetes szakmai gyakorlat: –
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek megléte (általános alkalmazási feltételek) 8. Képzési idő, maximális óraszám: 360 óra
10. Gyakorlat aránya: 30%
II. A szakképesítés egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
FEOR száma FEOR megnevezése
5355 Közterület-felügyelő
3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők
9129 Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A közterület-felügyelő feladata a közterületek jogszerű használatának, rendjének és tisztaságának védelme, valamint az annak rendjét megbontó, a környezetet sértő, vagy veszélyeztető jogsértések hatékony megelőzése, megakadályozása, megszüntetése, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, továbbá a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, valamint közreműködés az épített és a természeti környezet, a közrend, a közbiztonság védelmében.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
33 8919 01 Személy- és vagyonőr
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1.1. Személyi szabadságot és más állampolgári jogokat korlátozó, vagy azokat közvetlenül érintő intézkedések:
a) Közterület védelmi intézkedések:
– gépjármű kerékbilincs alkalmazás;
– hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű eltávolítás.
b) Vagyonvédelmi intézkedések:
– terület (épület, építmény stb.) lezárása;
– illetéktelen személynek a lezárt területre történő belépésének megakadályozása;
– lezárt területen illetéktelenül tartózkodók eltávolítása.
– meghatározott nyilvántartási adatok kérése;
– hatósági ellenőrzés végzése;
– személyről, lényeges környezetről, körülményről, tárgyról kép- vagy hangfelvétel készítése.
– a helyszíni bírság kiszabása.
– könnygázszóró palack alkalmazása;
– szolgálati kutya alkalmazása;
– a jogos védelemre, a végszükség esetére megengedett kényszerintézkedések alkalmazása.
1.2. Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések:
– tőle elvárható segítségnyújtás;
– az elkövető felhívása a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére;
– kötelezett felhívása a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, a tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak, vagy mulasztás esetén az előírások betartására;
– a helyszín, a szemletárgy megtekintése;
– az iratok és más dokumentumok tanulmányozása;
– a műszeres vizsgálatok végzése;
– belépés az ellenőrzött személy vagy szerv minden olyan helyiségébe, amely a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges;
– a munkafolyamatok megfigyelése;
– az ügyféltől vagy képviselőjétől felvilágosítás kérése;
– a bizonyítási eljárás lefolytatása.
a) A büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén:
– a bűncselekmény fogalmát, a bűncselekmény elkövetőit, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;
– a büntetőeljárás általános alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit;
– a büntetőeljárás szakaszait, az eljárás megindításnak módját, a feljelentésre vonatkozó főbb szabályokat;
– a hivatali, a hivatalos személy elleni, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bűncselekményeket;
– a mentelmi jogot élvező személyekre, illetve a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességgel rendelkező, továbbá a nemzetközileg védett személyekkel kapcsolatos eljárás szabályait.
– a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség elemeinek;
– a hivatali, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bűncselekmények tényállási elemeinek értelmezésében.
b) A szabálysértési törvény és más szabálysértési jogszabályok területén:
– az egyes szabálysértési tényállások közül:
a közerkölcs megsértése, a veszélyeztetés kutyával, a csendháborítás, a köztisztasági szabálysértés, a hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés, a veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával, a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése, a tiltott fürdés, a jégen tartózkodás szabályainak megszegése, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, az útügyi szabálysértés, a vásári és piaci szabályok megszegése, a személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése, a koldulás, a középületek fellobogózása szabályainak megsértése, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, az önkényes beköltözés, az ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a gyermekkel koldulás, a természetvédelmi szabálysértés, a környezetvédelmi szabálysértés, a valótlan bejelentés, a tiltott szerencsejáték, a tulajdon elleni szabálysértés elemeit.
– a szabálysértési törvény és a szabálysértési jogszabályok és a közigazgatási eljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;
– az emberi, a jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában;
– a közterület-felügyelői munkavégzést érintő, szabálysértési tényállások elemzésében.
c) A közigazgatási hatósági eljárás területén:
– A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit. – A hatósági eljárás közterület-felügyelői tevékenységre vonatkozó szabályainak alkalmazásában.
d) A polgári jog területén:
– a vagyonvédelem jogi alapjait, a tulajdonvédelemre vonatkozó alkotmányos elveket és egyéb általános jogi elveket;
– a tulajdon és a birtok fogalmát és védelmének polgári jogi eszközeit;
– önkormányzati vagyon megvédésének eszközeit és módszereit.
– a közterület-felügyelet jogállását, a szervezési szabályait, feladatait, a köztisztviselő jogállására vonatkozó alapvető szabályokat;
– a közterület-felügyelői intézkedések általános, és az egyes intézkedések konkrét végrehajtási szabályait;
– a közterület-felügyelői adatkezelés szabályait;
– a feladat végrehajtásának eszközeit és azok alkalmazási szabályait;
– a jogorvoslat, a panasz eljárási szabályait;
– a rendvédelmi, az önkormányzati szervekkel és egyéb állami ellenőrző, illetve, társadalmi szervezetekkel, – így különösen a polgárőrség helyi szervezetével – valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyes szervezetekkel való együttműködés szabályait;
– az önkormányzat közterület-felügyeletére vonatkozó szabályokat;
– az emberek közötti interakciókat, az interperszonális kapcsolatokat, a kommunikációs és a metakommunikációs megnyilvánulásokat.
– az egyes közterület-felügyelői intézkedések alkalmazásában;
– a közterület-felügyelői tevékenység intézkedési körébe tartozó szabálysértési jogszabályok alkalmazásában;
– helyszíni bírságolási eljárás gyakorlati alkalmazásában;
– a feladat végrehajtása eszközeinek alkalmazásában;
– állampolgári bejelentések fogadásában, kezelésében és a szükséges intézkedések megtételében;
– az őr- és járőrszolgálat szabályainak alkalmazásában.
– a törvényességet érvényre juttatni, valamint a hatályos jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;
– eldönteni, hogy milyen esetekben, kivel szemben és milyen módon indítható szabálysértési eljárás;
– az emberi jogokat betartani, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni;
– a szolgálati eseményekről jelentést írni;
– a rendszeresített okmányokat és nyomtatványokat szabatosan kitölteni;
– feljelentést készíteni;
– érvényesíteni a felügyelői intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit;
– a feladatellátása során keletkezett konfliktusok kezelésére, illetve a konfliktuskezelő technikák alkalmazására.
2.3. Bűnmegelőzési ismeretek
– az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepét, és a helyi bűnmegelőzés lehetséges – önkormányzati – eszközeit;
– az önkormányzatok és a rendőrség együttműködésének főbb szabályait;
– a közterület és közterületi rend fogalmát;
– a közterületi jogsértések közbiztonsággal való összefüggéseit;
– a közterületi problémák – közterületi rendezetlenség – főbb jellemzőit.
– felmérni a közterületi rendezetlenség és jogsértések okait;
– javaslatot tenni a közterületi rendezetlenség és jogsértések megszüntetésére;
– a feladatkörébe tartozó vagyonvédelmi feladatok ellátására.
– a támadás elhárításában, az önvédelmi technikák (ütések, rúgások) alkalmazásában;
– a különböző fogásokból történő szabadulásában;
– az eszközökkel történő támadások elhárításában;
– az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kíséretében;
– a különböző fegyveres vagy felfegyverkezett támadások elhárításában;
– a rendszeresített támadáselhárító eszközök szakszerű alkalmazásában.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A közterület-felügyelői szakmai vizsgát a szakképzésről szóló l993. évi LXXVI. törvény (Szt.), valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsgát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
– a személyi feltételek, mint szakmai alkalmasság megléte;
– a középiskolai érettségi igazolása;
– a 360 órás szakmai felkészítő tanfolyam legalább 80%-án való részvétel igazolása. A tanfolyam látogatásáról szóló igazolást a tanfolyamszervező intézmény adja ki a felkészítés végén – névre szólóan – a résztvevő részére.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
2.1. Az elméleti vizsga szakanyaga és időtartama:
Az egyes szakmai tantárgyak ismeret és jártasság szintű témaköreiből összeállított – a szakképesítés egészét átfogó – feladatsort kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész kérdéseit a belügyminiszter hagyja jóvá.
A vizsga időtartama: 180 perc.
Az írásbeli vizsga napján más vizsgarész nem szervezhető.
A belügyminiszter által jóváhagyott tételsorokból
– a Jogi ismeretek tantárgyból kettő (jogi és szabálysértési),
– a Bűnmegelőzési ismeretek tantárgyból egy,
– a Szakmai ismeretek tantárgyból két témakör felhasználásával kialakított tételt kell megválaszolni.
A vizsgarész időtartama: maximum 30 perc/fő.
2.2. A gyakorlati vizsgarész szakanyaga és időtartama:
A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján
– Szakmai ismeretek tantárgyból kettő, jártasság vagy képesség követelményszintű témakörből kialakított feltevés (szituáció) megoldása,
– Önvédelmi ismeretek tantárgyból három meghatározott gyakorlat (technika) bemutatása.
A vizsgarész időtartama: maximum 30 perc/fő.
Amennyiben a feltételek lehetővé teszik, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész egy napon is lefolytatható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelmények III. fejezetében tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen – írásban és szóban – a Jogi, a Bűnmegelőzési és a Szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgarészen a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság és a képesség követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.
4. A szakmai vizsga és annak részei alóli felmentés feltételei
Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész teljesítése alól, annak komplexitása miatt, felmentés nem adható. A szóbeli vizsgarészen – a vizsgázó kérelme alapján – az egyes szakmai tantárgyak követelményeinek teljesítése alóli felmentés megítélésére a szakképzési törvény előírásait kell alkalmazni. Ezen kívül egyéb felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai, valamint a szakképzettség vizsgakövetelményének előírásai szerint kell értékelni. A szakmai vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó minden vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséhez a kérdések megválaszolására adható összpontszám legalább felét (50%-át) el kell érni. A szóbeli vizsgarészen minden vizsgatételre legalább elégséges (2) választ kell adni.
A szakmai vizsga elméleti érdemjegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek átlaga adja.
A gyakorlati vizsgarész érdemjegyét a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi technikai elemek bemutatására adott jegyek átlaga alapján kell meghatározni.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság kamarai (harmadik) tagját a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége delegálja.
A beiskolázás feltétele az érettségi vizsga, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek (szakmai alkalmasság) megléte.
2. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez
A belügyi ágazatba tartozó – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő – szakképesítések
|
OKJ szám |
A szakképesítés megnevezése |
Szakmacsoport
száma |
|
54 |
8919 |
01 |
Biztonságszervező I. |
19 |
|
34 |
8919 |
01 |
Biztonságszervező II. |
19 |
|
71 |
5801 |
01 |
Építési műszaki ellenőr I. (a szakirány megjelölésével) |
9 |
|
53 |
5801 |
03 |
Építési műszaki ellenőr II. (a szakirány megjelölésével) |
9 |
|
71 |
5483 |
01 |
Felvonó- és mozgólépcső ellenőr |
5 |
|
34 |
5483 |
01 |
Felvonó- és mozgólépcső karbantartó szerelő |
5 |
|
52 |
8912 |
01 |
Határrendész |
19 |
|
71 |
8912 |
02 |
Határrendész szervező (tiszt) |
19 |
|
54 |
7899 |
03 |
Ingatlankezelő |
17 |
|
52 |
3439 |
02 |
Ingatlanközvetítő |
17 |
|
71 |
8915 |
02 |
Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) |
19 |
|
53 |
8915 |
02 |
Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus |
19 |
|
52 |
8919 |
03 |
Katasztrófavédelmi előadó |
19 |
|
54 |
8919 |
03 |
Katasztrófavédelmi főelőadó |
19 |
|
33 |
7899 |
01 |
Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó |
9 |
|
52 |
8919 |
04 |
Közterület-felügyelő |
19 |
|
31 |
8912 |
01 |
Kutyavezető |
19 |
|
52 |
8919 |
01 |
Magánnyomozó |
19 |
|
52 |
3452 |
04 |
Nyilvántartási és okmányügyintéző |
16 |
|
52 |
8912 |
02 |
Rendőr |
19 |
|
71 |
8912 |
01 |
Rendőrszervező (tiszt) |
19 |
|
33 |
8919 |
01 |
Személy- és vagyonőr |
19 |
|
52 |
7899 |
03 |
Társasházkezelő |
17 |
|
52 |
5812 |
01 |
Településfejlesztési szakelőadó |
17 |
|
51 |
7899 |
03 |
Temetkezési szolgáltató |
2 |
|
32 |
8915 |
01 |
Tűzoltó |
19 |
|
52 |
8915 |
02 |
Tűzvédelmi előadó |
19 |
|
54 |
8915 |
01 |
Tűzvédelmi főelőadó |
19 |