281/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet
2006.01.01.
„(1) A bírságot – a Kövt. 82. §-ára tekintettel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.” „(2) A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi értéküktől.”
5/A. § (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját. a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,
b) a helyreállítás lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,
c) a kötelességszegés tartama, jellege, ismétlődése
figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az a kötelezettet a további, az örökségvédelem értékeit sértő magatartástól visszatartsa.
(3) Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított mértékét is. (4) A bírságalap legmagasabb összege:
a) az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 25 millió forint,
b) a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 12,5 millió forint,
c) a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 2,5 millió forint,
d) a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 25 millió forint.
5/B. § (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése, illetve hatósági engedélytől eltérő módon végzett tevékenység esetén 1,5-del,
b) a kulturális örökségi elem megrongálása, illetve hatósági engedély nélkül végzett tevékenység esetén 3-mal,
c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,
d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.
5/C. § (1) Az 5/A–5/B. §-ok alapján meghatározott bírság különösen indokolt esetben – az eset sajátosságaira vagy kötelezett személyi körülményeire figyelemmel – annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhető. (2) Ha a kötelezett építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon a kulturális örökségi elem sérelme nélkül végez, az örökségvédelmi bírság kiszabása során az építésügyi bírságra vonatkozó szempontrendszer figyelembevételével kell eljárni.”
6. § „(2) Kérelemre a jogerős és végrehajtható határozattal kiszabott bírság legfeljebb tizenkét egyenlő részletben történő megfizetését az első fokon eljárt örökségvédelmi hatóság akkor engedélyezheti, ha a bírság összege az egymillió forintot meghaladja, és az a bírság megfizetését, valamint célját nem veszélyezteti. Részletfizetés esetén a hátralékos összeget a jegybanki alapkamat terheli. (3) Ha a kötelezett valamely részlet megfizetését határidőre nem teljesíti, a fennmaradt bírságösszeg jegybanki alapkamattal terhelt mértéke egy összegben válik esedékessé.”
„(1) A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számlájára kell befizetni. Késedelem esetén a bírság összegét a jegybanki alapkamat terheli.”
6. § Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megvalósított (befejezett) kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.
7. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 1. § (1) bekezdésében „A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javak” szövegrész helyébe „A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek” szövegrész,
b) az R. 1. § (2) bekezdésében a „a kulturális örökséghez tartozó javak” szövegrész helyébe „a kulturális örökséghez tartozó elemek” szövegrész,
c) az R. 2. § (1) bekezdésében „a védetté nyilvánításról rendelkező” szövegrész helyébe „a védettségre vonatkozó” szövegrész,
d) az R. 2. § (4) bekezdésében a „védetté nyilvánított javai” szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított elemei” szövegrész,
