Vöröstó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2005.(V.16.) önkormányzati rendelete

2. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1. melléklet Szabályozási terv – Beépítésre szánt terület-Belterület, 2. melléklet Szabályozási terv – Beépítésre szánt terület-Gazdasági terület, 3. melléklet¹ Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt terület). A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

3. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, útpálya, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók meg.

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból

(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

5. § (2) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági és az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.

6. § (1) A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, összesen maximum 3 rendeltetési egység, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

(2) A kialakult beépítési mód megőrzendő. Minden kialakult esetben meg kell őrizni a különböző helyrajzi számokon lévő egymás után sorolt két főfunkciójú épület elhelyezést, valamint az ezek mögött keresztben elhelyezett pajta elhelyezést.

(3) A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el, e fölött 3. tömegként a pajta épülete helyezhető el.

(4) Mellékfunkciójú épület tömege, a pajta kivételével nem haladhatja meg a kialakult mértéket de különösen nem főfunkciójú épület tömegét.

(5) A főfunkciójú épületek max. beépítettségi mértéke 20% lehet, de a mellékfunkciójú épülettel együtt sem haladhatja meg a 30%-ot.

(9) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

(11) Meglévő épület az Lfk övezetben akkor is felújítható illetve újjáépíthető, ha a telek nem éri el az előírt minimális teleknagyságot.

(12) Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól maximum 100 cm-en belül kell lennie. Az oldalkert az Lf-k és Lf-2 övezetben nem lehet kisebb mint 5 méter, kivéve a kialakult állapotot, ahol az tovább nem csökkenthető.

(14) A „pajta foghíj” beépíthető, melyre egy max. 180 m2 bruttó földszinti alapterületű, max. 15 m széles, max. 12 m mélységű, max. 4,5 m építménymagasságú építmény építhető.

7. § (1) Az Lfk övezetben a 4. mellékletben meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő kivételével a mindenkori országos településrendezési és építési követelményekben meghatározott építmények helyezhetők el a BSZA tervlapon jelölt építési sávon belül.

(2) Az Lfk* övezetben a hrsz 6, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 19, 25, 26, 33/3, 40, 41, 43, 44, 46, 48, 49, 50, 51, 52, 61/1, 62, 65/2, 69, 73, 74, 75, 88 és 102/3-on semmilyen épület nem helyezhető el. A felsorolt hrsz-ek összevonandók a szomszédos beépített telekkel.

(4) A meglévő pajták állagmegóvása abban az esetben is szükséges, ha az használaton kívül áll.

(5) Az övezetben a be nem építhető hátsókert a meglévő pajták az utcával ellentétes oldalán kezdődik, illetve a BSZA tervlapon jelölt építési sáv szélénél. Az övezet előkert nélküli, utcafronti beépítésű kell legyen.

(6) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél térdfal nem építhető ill. magasítható még akkor, sem ha a 3,5 m-es építménymagasság (kivéve a pajták) ezt megengedné.

(7) Az Lfk övezetben csak a terven jelölt telekosztás engedélyezhető.

8. § (1) Az Lf-1, Lf-2 övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 4. mellékletben található táblázat szerint kell meghatározni.

(2) Az övezetekben az épületek kialakításánál, külső megjelenésénél alkalmazkodni kell a falu kialakult, döntően egységes megjelenéséhez, melyek az általános övezeti előírásokban szerepelnek.

(3) Az Lf-1 övezetben az építési vonal az utcai telekhatártól 5 méterre helyezkedik el. Az övezetben ahol a BSZA tervlapon jelölésre került a beépítési százalék számításba csak a jelölt építési sáv területe vehető figyelembe.

(4) Az Lf-2 övezetben az építési vonal utcahatárosan helyezkedik el.

(5) A hátsókertben ill. a BSZA tervlapon jelölt építési sávon kívüli telekrészre az Lf-1 és Lf-2 övezetekben sem épület, sem építmény – lábakon álló fedett kerti tető sem építhető.

9. § (1) A településközpont vegyes terület kizárólag a templom helyrajzi számára érvényes.

(2) A településközponti vegyes területen csak templom helyezhető el

(3) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 4. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

10. § (1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 4. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(3) Az építési övezetben az építési hely határvonalai:

(4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a külön jogszabályban felsorolt funkciójú épületei, építményei helyezhetők el. Minden rendeltetési egység max. egy szolgálati lakást tartalmazhat.

12. § (1) Gazdasági területbe a belterület ÉNY-i részén található major tartozik.

(2) A major a gazdálkodás, a természetközeli élőhelyek megőrzésével összhangban álló mezőgazdasági termelés, a környezetet nem zavaró gazdasági területei.

(3) A major területén a gazdálkodáshoz, a környezetet nem zavaró állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épületek, létesítmények, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények (max. két szolgálati lakást tartalmazva):

(5) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet környezetvédelmi fejezetének előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén építhetők és üzemeltethetők:

(6) A BSZA tervlapon jelölt 10 m szélességű sávban három szintű (tájhonos gyep, cserje, fa) növényzet telepítése kötelező.

13. § (1) A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók:

14. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Az övezet részletes előírásai a 4. mellékletben találhatók.

15. § (1) a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

(3) A települést érintő országos közutak:

16. § (1) Zöldterület a belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek kialakult, ill. Szabályozási terv alapján kialakításra kerülő telkei tovább nem oszthatók. A zöldterületek a következő övezetekre tagolódnak a 4. melléklet előírásainak figyelembe vételével:

17. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) Erdőterületeken a kialakítható telek legkisebb mérete 10 000 m² (1ha), legkisebb szélessége 50 m.

(3) Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai a 4. mellékletben találhatók.

(4) Az E-g övezetben az építési hely határvonalai:

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (E-g) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.

(8) Védett erdőterületbe (E-v) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területén található erőterületek tartoznak. Védett rendeltetésű erdőterületeken kizárólag az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(9) A védett erdő övezetben (E-v) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás), ill. a természetvédelmi érdekekkel összhangban lévő vadállomány-kezelés folytatható.

18. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(1) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,

(2) Má-2: védendő fás legelő övezet,

(3) Má-3: árutermelő mezőgazdasági övezet,

(4) Má-4: árutermelő-bemutató mezőgazdasági övezet,

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek. Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben az épületek figyelembe véve a technológiai rendet csak tömbösítve (nem elszórtan) helyezhetők el.

(4) Az övezetben ahol az megengedett maximum két lakásos lakóépület építhető, de csak a gazdasági épület megléte esetén vagy azzal egy időben építve.

(5) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai a 4. mellékletben találhatók.

(7) Az övezetekben az építési hely határvonalai:

(8) A KSZA jelű szabályozási terven — és a Településszerkezeti terven — „látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területen” épületek, építmények nem helyezhetők el.

19. § (1) Az övezetbe a KSZA jelű szabályozási terven „Má-1” szabályozási jellel jelölt, jellemzően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területén, NATURA 2000 területen, továbbá tájképi szempontból igen érzékeny területen (hrsz.:087) található külterületi mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Az övezetben gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el.

(4) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.

20. § (1) A KSZA jelű szabályozási terven Má-2 jellel jelölt övezetbe a közigazgatási terület északi részén, a Ragonya-forrás környezetében levő fás legelős, gyepes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) A tájjelleg megőrzése érdekében az övezet terület tájhasználata megőrzendő. Gyep művelési ágú területe művelési ága nem változtatható meg, más művelési ágú területek művelési ága kizárólag gyep művelési ágra változtatható.

(3) Az övezetben kizárólag a fás legelő, gyep területek fenntartásához szolgáló épületek, továbbá a legeltető állattatáshoz szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Lakóépület abban az esetben helyezhető el, ha az állattartás vagyonbiztonsága azt indokolja.

(4) Az Má-2, Má-3 és Má-4 övezetekben különállóan lakóépület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az adott övezetben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg, építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(5) Egyéni gazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 4000 m²-t.

21. § (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek.

(2) Az Má-2, Má-3 és Má-4 övezetekben különállóan lakóépület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az adott övezetben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg, építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(3) Egyéni gazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

22. § (1) Árutermelési-bemutató mezőgazdasági övezetbe tartozik a hrsz: 061/1, /2, /6, /7, /8, /9 külterületi mezőgazdasági terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető max. 500 m² beépített területű intézmény (erdei iskola, ökológiai bemutató épület), gazdasági épületei és építményei.

(3) Az intézmény és gazdasági épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (birtokközpont), amely nagysága nem haladhatja meg a 5000 m2-t.

23. § (1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és partja tartoznak.

(2) Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

(5) A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.

24. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(3) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosított.

(4) A beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy rendeltetésmód változás az övezeti előírásoknak megfelelően és csak akkor lehetséges, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(5) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért a vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem történhet.

(6) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(8) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

(9) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(10) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(12) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor végezhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(15) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat csak burkoltan a víz összefolyását biztosítva és olajfogóval ellátva lehet építeni.

(16) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

24/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt energiapark (továbbiakban Kk-muep) övezet a megújuló energiatermelés gazdasági építményeinek és technológiai berendezéseinek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kk-muep övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 4. melléklet táblázata szerint kell meghatározni.

(3) A Kk-muep jellel ellátott övezet területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telken történhet.

(6) A Kk-muep övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

25. § (8) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően. A vízelvezető árkok nem burkolhatók.

26. § (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a KSZA jelű szabályozási tervlapon jelölt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területére, a természeti területekre és a NATURA 2000 területekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(3) A „látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területen” épületek, építmények nem helyezhetők el.

27. § (5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység nem folytatható.

(6) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

(7) A kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

28. § (1) Vöröstó a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló Korm. rendelet szerint „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(3) A csatornahálózat kiépítéséig új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) A csatornahálózat kiépítését követően - kivéve azokon a beépítésre nem szánt területeken, ahol nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra - új épület építés feltétele a szennyvizek közcsatornára való rákötése. A beépítésre nem szánt területeken a szennyvízkezelés a (3) pontban foglaltak szerint is történhet.

(2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a Balaton és vízgyűjtőjére vonatkozó előírásoknak megfelel.

(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen állattartás a felszíni vizek legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható.

(7) Növényvédelmi tevékenység a vizek és vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500 m-en belül nem folytatható.

(8) Az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavakba összegyűjtött csapadékvizek nem vezethetők, a tavakat befogadónak kijelölni nem lehet.

(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(10) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.

(11) Vöröstó közigazgatási területe nitrátérzékeny terület, ezért a település területén állattartó telepek működtetése és mezőgazdasági tevékenységek folytatása kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.

29. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

30. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén végezhetők.

(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(5) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

31. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

34. § (1) Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.

(3) A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.

(4) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

(6) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

(7) A település beépítésre nem szánt területén 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

(8) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg.

(9) Új nyeles telek nem alakítható ki.

35. § (1) A Szabályozási Terven megjelölt telekalakítással kapcsolatos utak és közművek létesítésének teljes költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

37. § (1) Jelen rendelet 2005 június 01 napján lép hatályba és az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a községrendezési előírásokról szóló többször módosított 3/1984 (IX. 28.) Tanácsrendelet hatályát veszti.

(3) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.

38. § A rendelet kihírdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.