Kifejezéskereső
30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet
az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról
2005.12.23.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 36. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a következőket rendelem el:
1. § (1) Az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.”
(2) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait – a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság látja el.”
2. § Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 15. § (2) bekezdésében a „10” szövegrész hatályát veszti.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelethez
A Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület
természetvédelmi kezelési terve
természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– Őrizze meg a Bakonyaljára jellemző és veszélyeztetetté vált szittyós láprét (Juncetum subnodulosi), sásláprét (Caricetum davallianae) és kékperjés kiszáradó láprét (Junco – Molinietum) természetes és természetközeli társulásait.
– Biztosítsa a kiemelkedő botanikai értéket képviselő zergeboglár (Trollius europaeus), valamint az igen értékes lepke fauna (vérfű-boglárka lepke – Maculinea teleius) állományainak a megőrzését.
– Óvja meg ezen láprétek biológiai sokszínűségét, őrizze meg a területen élő további növény- és állatfajokat.
– Segítse elő a degradáció különböző fokán álló területek helyreállítását.
– Segítse elő a gyepek területarányának a megőrzését és a spontán beerdősödés és becserjésedés folyamatának a megakadályozását.
– Segítse elő a terület természetes élővilágát veszélyeztető invazív növényfajok visszaszorítását.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A zergeboglár és a vérfű-boglárka lepke állományainak (populációinak) fennmaradását a láprétek fenntartásával kell biztosítani.
– A láprétek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és beerdősülést, az invazív növényfajok előretörését.
– A terület vízellátásának javításával, a Csigere-patak természetes állapotban tartásával és mellékcsatornái vizének gátakkal és zsilipekkel való lezárásával elő kell segíteni a láprétek fennmaradását.
– A terület csak kutatási és oktatási céllal látogatható, ezért a látogatás szabályozása és a tájékoztatás érdekében ismertető táblát kell elhelyezni a terület déli határán.
– Az erdők biológiai és genetikai sokféleségének megőrzése és gazdagítása.
– Fafajokban gazdag, elegyes, lehetőleg többszintű és vegyes korú erdők létesítése és fenntartása.
– A fafajmegválasztás során az őshonos fajok előnyben részesítése.
– Természetes felújítási módszerek alkalmazása a megfelelő ökológiai adottságokkal és faállománnyal rendelkező területeken.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
– Az aranyvesszővel (Solidago ssp.) borított gyepeken legalább három éven át, évente kétszer, majd utána évente egyszer szárzúzózni kell a területet. Ugyancsak szárzúzózni kell, június végén vagy július elején a náddal borított foltokat, azok eltávolítása érdekében.
– A terület legnedvesebb és legmélyebben fekvő lápréti részein évente egyszer, szeptember elején kézi kaszálást kell végezni.
– Kis traktoros kaszálást kell végezni évente legalább egyszer, az időjárástól függően június végén vagy július elején a terület többi részén, ott, ahol a kaszálórétek társulása foglal helyet.
– A kaszálásokat a fajgazdagság megőrzése miatt mozaikosan kell elvégezni, a kézi kaszálásos területeken három részre osztva, mindig a terület egyharmadán, a géppel kaszált területen először a felén, majd négy részre osztva a területet, a negyedén kell elvégezni.
– A kézi és gépi kaszálással, valamint a szárzúzózással levágott növényi részeket ki kell vinni a területről.
– A zergeboglárról helyi magbegyűjtés után magszórást kell végezni az arra alkalmas területeken.
– A cserjésedő helyeken cserjeirtást, majd évente sarjleverést kell végezni a galagonya fajok (Crataegus ssp.), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fekete bodza (Sambucus nigra), a kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa fajok (Rosa ssp.) visszaszorítása, elterjedésének megakadályozása érdekében.
3.1.2. Erdők kezelése
– Az égeresben – a mindenkor hatályos erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban – a zergeboglár előfordulási helyein a zergeboglár fényigényéhez képest túlzott árnyékot adó fákat kell eltávolítani.
3.2. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak
– A természetvédelmi területen tilos mindennemű újabb építési tevékenység, beleértve a nyomvonalas, közmű és vadászati létesítményeket is.
– A taposási károk miatt tilos a területen legeltetni.
– Az odvas fákat az egész területen kímélni kell.
– Egész évben tilos a területen tüzet gyújtani.
