32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet

a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet módosításáról

2005.12.01.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § „(1) A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatot (a továbbiakban: ADN Szabályzat) e rendelet 1. mellékleteként kihirdetem.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ADN Szabályzatot a magyar lobogó alatt közlekedő hajókra, továbbá a magyar víziutakon idegen lobogó alatt közlekedő hajókra kell alkalmazni.”

2. § Az R. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„

1/A. § (1) A veszélyes árut szállító hajók adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének módjáról a víziközlekedés résztvevőit a hajózási hatóság a hajósoknak szóló hirdetményében értesíti.

(2) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítésére szükség esetén arra alkalmas szervezetet bízhat meg.

(3) A (2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a (4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni.

(4) A veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatait olyan módon kell kezelni, hogy

a) az adatok kizárólag az illetékes hajózási hatóság vagy az általa erre a (2) bekezdés szerint felhatalmazott szervezet, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) és annak illetékes területi szervei számára legyenek hozzáférhetők, amit minősített rendszer biztosítson,

b) veszélyes árut szállító hajóról adatot – az üzemeltetőn vagy a hajó vezetőjén kívül – kizárólag a hajózási hatóság szolgáltathat [kivéve az f) és g) pontban meghatározott adatközlést, beleértve a médiáknak adott információt is],

c) URH-rádión keresztül történő adatközlésre csak félduplex csatorna használható,

d) az ország területén közlekedő és az ADN Szabályzat hatálya alá tartozó hajók bejelentett adatai alapján azok a hajózási hatóság és a (2) bekezdés szerint megbízott szervezet számára követhetők, ellenőrizhetők legyenek,

e) bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ADN Szabályzat hatálya alá tartozó hajók megkereshetők legyenek,

f) baleset, segélykérés vagy a hajót fenyegető jogellenes tevékenység esetén a BM OKF, a mentésben résztvevő szervek, illetve a jogellenes tevékenység felszámolásában illetékes rendőr-, vám-, vízügyi és környezetvédelmi hatóságok az adatokhoz haladéktalanul hozzájussanak,

g) a hajózási hatóságnál nyilvántartásba vett és irattározott kérelmen feltüntetett adatokon kívül a szállítás befejezésekor (kirakó kikötőbe történt megérkezés vagy az ország területének elhagyása), illetve nemzetközi szerződés szerinti adattovábbítás megtörténte után a veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatai közül a hajót vagy vezetőjét azonosító adatokat (név, tulajdonos, lajstromszám) törölni kell minden más nyilvántartásból, a többi adatot statisztikai célokra felhasználásra havonta a minisztériumnak kell átadni,

h) nemzetközi szerződés szerinti adattovábbítást más állam illetékes szervezete számára a hajózási hatóság vagy az általa a (2) bekezdés szerint megbízott szervezet végzi. Az adatátadást az adatvédelemi szabályok szerinti formában és igazolhatóan kell végezni.”

3. § Az R. eredeti mellékletének jelölése 2. mellékletre változik.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. hónap 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat

a) I. része 3.14 cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat* (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 3.2 „A” táblázatában felsorolt veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt fényeken kívül a 3.2 „A” táblázat 12. oszlopában előírt számú kék fényt köteles viselni.”

b) I. része 3.32 cikkének 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az ADN Szabályzat 3.2 „A” táblázatában felsorolt veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt jelzéseken kívül a 3.2 „A” táblázat 12. oszlopában előírt számú, csúcsával lefelé fordított kék kúpot köteles viselni.”

c) II. része 1. fejezete 1.09 cikkének (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az I. rész 1.26 cikkének megfelelően a hajó és az úszóanyagok kötelékének vezetője és személyzete köteles megtartani

– a kikötő, illetve menedékhely igénybevételét szabályozó kikötőrend,

– a hajózási hatóság által kibocsátott közlekedési rend,

– a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjének,

– az ADN Szabályzat

rendelkezéseit.”

d) II. része 1. fejezete 1.13 cikkének (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A hajózási hatóság által kijelölt veszteglő helyeken kívül a veszélyes árut szállító veszteglő hajó által tartandó távolság nem lehet kisebb, mint

– 100 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó egy kék kúpot, illetve egy kék fényt köteles viselni,

– 100 m a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, valamint 300 m a lakott területektől, ha a hajó két kék kúpot, illetve két kék fényt köteles viselni,

– 500 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó három kék kúpot, illetve három kék fényt köteles viselni.

A zsilipek vagy hidak előtti áthajózásra való várakozás alatt a veszélyes árut szállító veszteglő hajó az előzőektől eltérhet, de legalább 100 m távolságot kell tartania.”

e) II. része 1.13 cikke a következő 9. bekezdéssel egészül ki:

„9. A három kék kúpot, illetve a három kék fényt viselő, menetben lévő hajó – amennyiben lehetséges – legalább 50 m távolságot köteles tartani bármely más hajótól. ”

f) II–4. mellékletének 1. pontja hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet

a) 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban kiállított ADN, illetve ADNR Szabályzat szerint kiállított veszélyes áru szállítási szakértő képesítéseket a bizonyítványban meghatározott érvényességi idő lejártáig az abban megjelölt hajótípusokra, szállítási módra és áruosztályokra a hajózási hatóság külön eljárás nélkül ismeri el.”

b) 2. számú melléklete II. fejezetének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Veszélyes áru szállítási szakértő képesítés veszélyes áru belvízi hajón történő szállítás esetén a képesítő okmányban megjelölt hajótípusok, szállítási mód és áruosztályok tekintetében veszélyes áru szállítási szakértői szolgálat ellátására jogosít. A bizonyítvány 5 évig érvényes.”

c) 2. számú melléklete III. fejezetének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. A veszélyes áru szállítási szakértő vizsga feltételei:

– az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt feltételek.”

d) 2. számú melléklete IV. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Veszélyes áru szállítási szakértői vizsga:

– az ADN Szabályzat 8.2 fejezetében foglalt ismeretanyag.”

e) 6. számú melléklete 1. pontjának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Hivatásos belvízi „Bizonyítvány hajós képesítésről”, „Oklevél hajós képesítésről”, „Belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány” és „Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről””.

f) 6. számú melléklete az e rendelet 2. mellékletében foglalt bizonyítványmintával egészül ki.

Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelethez

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1 FEJEZET

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

1.1.1 Szerkezet

Az ADN kilenc részre van osztva. Minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat és bekezdéseket tartalmaz. Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 2. rész, 2 fejezet, 1 szakaszának számozása: „2.2.1”.

1.1.2 Alkalmazási kör

1.1.2.1 Alkalmazásának céljaira az ADN feltünteti:

a) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi szállításból ki vannak zárva;

b) azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi szállítása engedélyezett és a szállításukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

− az áruk besorolását (osztályozását), beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

− a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

− a tartályok használatát (beleértve a töltést);

− a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök táblázását és jelölését, a hajók jelölését, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

− a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat;

− a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

1.1.2.2 E fejezet 1.1.3 szakasza meghatározza azokat az eseteket, amikor a veszélyes áruk szállítása részben vagy egészben mentesül az ADN-ben meghatározott feltételek alól.

1.1.2.3 E rész 1.5 fejezete meghatározza a mentesítésekkel, speciális engedélyekkel és egyenértékűséggel kapcsolatos szabályokat.

1.1.2.4 E rész 1.6 fejezete meghatározza az ADN alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket.

1.1.2.5 E rész rendelkezéseit az üres hajókra vagy a kirakott hajókra mindaddig alkalmazni kell, amíg a rakterek, rakománytartályok vagy a fedélzetre felvett tartályok vagy tartályok nincsenek a veszélyes anyagoktól vagy gázoktól megtisztítva, kivéve az e fejezet 1.1.3 szakaszában szereplő mentességeket.

1.1.3 Mentességek

1.1.3.1 A szállítás jellegéből adódó mentességek

Az ADN előírásait nem kell alkalmazni:

a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány/tartály nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;

b) Olyan gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;

c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra.

Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d) a kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra;

e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra az illetékes hatóságok felügyelete mellett, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.2 A gázok szállítására vonatkozó mentességek

Az ADN előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők:

a) (fenntartva);

b) (fenntartva);

c) a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 15 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

d) (fenntartva);

e) (fenntartva);

f) tisztítatlan, üres, telepített nyomásálló tartályok, ha azzal a feltétellel szállítják, hogy az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásai kivételével minden nyílásuk légmentesen zárva van; és

g) az italokban és élelmiszerekben levő gázok.

1.1.3.3 A hajók, a szállított járművek vagy vasúti kocsik hajtására vagy különleges berendezéseik működtetésére, az üzemben tartásra vagy a biztonság fenntartására szolgáló anyagokkal kapcsolatos mentességek

Az ADN előírásait nem kell alkalmazni a hajók, a szállított járművek vagy vasúti kocsik hajtására, különleges berendezéseik működtetésére, azok üzemben tartásra vagy a biztonság fenntartására szolgáló anyagokra, amelyeket a hajón erre a célra történő felhasználáshoz csomagolva, tartályban vagy tartányban szállítanak.

1.1.3.4 A különleges előírások szerinti és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.4.1 A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADN előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2 Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

1.1.3.5 A tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek

A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek az ADN előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6 A hajókkal szállított mennyiségből adódó mentességek

1.1.3.6.1 Az e pontban levő mentességeket a következő feltételek teljesülése esetén kell alkalmazni:

a) a küldeménydarabok együttes bruttó tömege nem haladja meg a 3000 kg-ot és a szállított áruk nem a következők:

i) az 1 osztály anyagai és tárgyai;

ii) a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2 osztály T, F, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportjának anyagai, és a 2.2.2.1.6 pont szerint a C, CO, F, FC, T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó aeroszolok;

iii) 4.1 és az 5.2 osztály anyagai, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában 1. számú veszélyességi bárca alkalmazása van előírva;

(iv) a 6.2 osztály A csoport anyagai;

v) a 7 osztály anyagai az UN 2908, 2909, 2910 és 2911 kivételével;

vi) az I csomagolási csoportba sorolt anyagok;

vii) a tartányokban szállított anyagok;

b) a küldeménydarabok együttes bruttó tömege a következő esetekben nem haladja meg a 300 kg-ot:

i) a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2 osztály F csoportjának anyagai, ill. a 2.2.2.1.6 pont szerint az F csoportba tartozó aeroszolok;

ii) az I csomagolási csoportba sorolt anyagok a 6.1 osztály anyagainak kivételével.

E bekezdés tekintetében az 1.1.3.2 – 1.1.3.5 és 1.1.3.7 bekezdés alapján mentesített veszélyes árukat nem kell figyelembe venni.

1.1.3.6.2 Ha az 1.1.3.6.1 pont feltételei teljesülnek, a 7. rész rendelkezéseit (a 7.2.4.11 pont szerinti rakodási tervre vonatkozók kivételével), valamint a 8. és 9. rész előírásait nem kell alkalmazni. A következő rendelkezéseket azonban be kell tartani:

a) A küldeménydarabokat a fröccsenővíz álló, teljes oldalfalú konténerek, fröccsenővíz álló, teljes oldalfalú járművek, ill., vasúti kocsik, továbbá tankkonténerek, mobil tartányok (MEG-konténerek, leszerelhető tartányos járművek, tartányjárművek, ill. battériás kocsik) kivételével a rakterekbe halmazolva kell berakni.

b) A különböző osztályokba tartozó árukat vízszintesen legalább 3 m távolságra kell elkülöníteni. Ezeket tilos egymásra halmazolni. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni:

i) a járműbe, vasúti kocsiba vagy konténerbe berakott küldeménydarabok halmazolására és egymástól való elválasztására, ha az ADR együvé rakásra és elkülönítésre vonatkozó követelményeit, ill. az IMDG Kódex küldeménydarabokra és elkülönítésre vonatkozó követelményeit kielégítették;

ii) a következők elkülönítésére:

− teljes egészében fém oldalfalú konténerek;

− teljes egészében fém oldalfalú közúti járművek, ill. vasúti kocsik;

− tankkonténerek, mobil tartányok és MEG-konténerek; vagy

− leszerelhető tartányos járművek, tartányjárművek, battériás járművek, tartálykocsik, ill. battériás kocsik.

Megjegyzés: A tengeri hajóknál és a belvízi hajóknál, amikor is az utóbbiak csak konténereket, tankkonténereket, mobil tartányokat, ill. MEG-konténereket szállítanak, az előző a) és b) pont alatti követelmények kielégítettnek tekinthetők, ha az IMDG Kódexben meghatározott rakodási és elkülönítési követelményeket betartották és ezen tényt a fuvarokmányba bejegyezték.

1.1.4 Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.1.4.1 Általános előírások

A küldeménydarabokra a következő előírások alkalmazhatók:

a) csomagolások (beleértve a nagycsomagolásokat és az IBC-ket) esetén valamely nemzetközi szabályzat vonatkozó előírásait kell betartani (lásd e Szabályzat 4. és 6. részét is);

b) konténerek, mobil tartányok, tankkonténerek és többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) esetén az ADR, a RID vagy az IMDG Kódex vonatkozó előírásait kell betartani (lásd e Melléklet 4. és 6. részét is);

c) járművek, ill. vasúti kocsik esetén a járműveknek, ill. a vasúti kocsiknak és azok rakományainak meg kell felelniük az esettől függően az ADR, ill. a RID vonatkozó előírásainak.

Megjegyzés: A jelölésre, bárcázásra, nagybárcával és a narancsszínű táblával való jelölésre lásd még az 5.2 és az 5.3 fejezetet.

1.1.4.2 Tengeri, közúti, vasúti vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc

1.1.4.2.1 Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADN-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a) Ha a küldeménydarabok nem az ADR-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell azokat bárcázni és jelölni.

b) Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni;

c) A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek nem e Melléklet 5.3 fejezete szerint vannak jelölve és táblázva, akkor az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerint kell jelölni és táblázni. Ilyen esetekben magának a járműnek a jelölésére csak az e Melléklet 5.3.2.1.1 pontjának előírásait kell alkalmazni. Tisztítatlan, üres mobil tartányokra és tankkonténerekre ezt az előírást csak a tisztítóállomásig történő szállításra kell alkalmazni.

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek mint veszélyes áruk az ADN szerint az 1 – 8 osztályba vannak sorolva, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

1.1.4.2.2 Ha a belvízi szállítást tengeri, közúti, vasúti vagy légi szállítást előzi meg vagy követi, akkor az 5.4.1 szakaszban előírt okmány helyett a tengeri, közúti, vasúti, ill. légi szállításhoz használt vagy használandó okmány is használható, amennyiben az abban levő információk összhangban vannak az IMDG Kódex, az ADR, a RID, ill. az ICAO Műszaki Utasítások előírásaival, kivéve, ha az ADN kiegészítő információkat ír elő, amelyeket a megfelelő helyre kell bejegyezni, vagy azokkal a már feltüntetett információkat ki kell egészíteni.

Megjegyzés: Az 1.1.4.2.1 pont szerinti szállításra lásd az 5.4.1.1.7 pontot is. Konténerben történő szállításra lásd az 5.4.2 szakaszt is.

1.1.4.3–

1.1.4.5 (fenntartva)

1.1.4.6 A belvízi szállításra alkalmazható más szabályzatok

1.1.4.6.1 A szállítási műveletekre továbbra is az áruk belvízi szállítására általában vonatkozó helyi, regionális vagy nemzetközi előírásokat kell betartani.

1.1.4.6.2 Ha e Melléklet követelményei ellentétben vannak az 1.1.4.6.1 pontban hivatkozott követelményekkel, az 1.1.4.6.1 pont szerinti követelményeket nem kell alkalmazni.

1.2 FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

1.2.1 Fogalom-meghatározások

Megjegyzés: Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

E Szabályzat alkalmazásában:

ADR: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás;

Aeroszol: lásd aeroszol csomagolás;

Aeroszol csomagolás (aeroszol): az ADR vagy a RID 6.2.4 szakaszának követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Állandósult égés: egy meghatározatlan időre stabilizálódott égés (lásd az EN 12 874:1999 szabványt);

Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;

Árumaradvány: a rakománytartályokban vagy a rakodóvezetékben kirakás vagy a maradékeltávolító rendszer használata után visszamaradó folyékony áru;

Azonosító szám: valamely anyag azonosítására szolgáló szám, amelyhez nincs UN szám hozzárendelve, vagy amely nem sorolható valamely UN számos gyűjtőmegnevezés alá. Ezek a számok 9-es számjeggyel kezdődnek;

Battériás jármű: olyan jármű, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan a szállítóegységre rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás jármű elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Battériás kocsi: olyan kocsi, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan a kocsira rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás kocsi elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

BC Kódex: Az ömlesztett szilárd anyagok biztonságos kezelésének kódexe, melyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) ad ki;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a hajóba berakja;

Biztonsági szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban (lásd még nyomáscsökkentő szerkezet és vákuumszelep);

CEVNI: ENSZ/EGB Európai Belvízi Hajózási Kódex;

Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADN értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CSC Egyezmény: a 2003. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett biztonságos konténerekről szóló 1972. évi nemzetközi egyezmény és annak módosításai, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London;

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik: (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport: veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagy-csomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett (műanyag) csomagolóeszköz, összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz és portömör csomagolóeszköz);

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Csővezeték a be- és a kirakáshoz: minden olyan csővezeték, amely folyékony vagy gáz halmazállapotú árut tartalmazhat, beleértve a bekötött szivattyúkat, szűrőket és zárószerkezeteket;

Csupasz fény: olyan fényforrás, amelyben a világító láng nincs robbanásbiztos burkolatba zárva;

Deflagrálás: olyan robbanás, amely hangsebességnél lassabban terjed (lásd EN 1127-1:1997);

Detonálás: olyan robbanás, amely hangsebességnél gyorsabban terjed és lökéshullámmal jellemezhető (lásd EN 1127-1:1997);

Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára. Egyesítőcsomagolás például:

a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

Megjegyzés: A radioaktív anyagoknál az egyesítőcsomagolás fogalmára lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

EK Irányelv: az Európai Közösség illetékes intézményei által hozott olyan előírás, amely az elérendő eredmény tekintetében kötelező mindazokra a tagállamokra, amelyek címzettjei az irányelvnek, de a végrehajtás formáját és módszerét a nemzeti hatóságok választhatják meg;

Ellátóhajó: nyitott N típusú tartályhajó legfeljebb 300 tonna össztömeggel, amely kialakításánál és felszerelésénél fogva a hajók üzemeltetéséhez szükséges termékek szállítására és más hajóknak történő kiszolgáltatására alkalmas;

Ellátó létesítmény (tárolórendszer): létesítmény a hajók folyékony tüzelőanyaggal való ellátásához;

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Minta szabályzat” kiadvány tizenharmadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.13);

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fedett jármű: olyan jármű, amelynek karosszériája lezárható szekrényből áll;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. Tartályhajó esetén, ha a rakománytartályok üresek vagy éppen berakásra kerültek, a fuvarokmány szempontjából a hajó vezetője tekintendő a feladónak;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Fenékvíz: a motortér fenékvízgyűjtő kutakban, az orrtérben és a fartérben, a vízgátakban, ill. a kettős falú terekben összegyűlt olajos víz;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

− olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

− az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

− a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés: A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében:

− az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

− olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

Fuvarozó: az a vállalkozás, amely az árut továbbítja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Gáz: olyan anyag, amelynek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú.

Egyébként a gáz fogalmat gázok vagy a gőzök értelemben használjuk;

Gáz detektáló rendszer: olyan beépített rendszer, amely lehetővé teszi a rakomány által kibocsátott gyúlékony gázok bármilyen észlelhető koncentrációjának mérését az alsó robbanási határ alatt és képes a vészjelzők aktiválására;

Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal; csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);

Gázpatron (gázzal töltött kisméretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

Gázzal töltött kis méretű tartály: lásd gázpatron;

Gáz visszavezető cső: a rakománytartályt berakás alatt a parti létesítménnyel összekötő cső. Ez a cső a rakománytartályban nem megengedett belső túlnyomás vagy vákuum elkerülésére el van látva biztonsági szelepekkel; célja a gázok és gőzök parti létesítményhez vezetése;

GHS: a Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30 jelű kiadványa tartalmaz;

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;

Gyúlékonygáz-detektor: olyan eszköz, ami lehetővé teszi a rakomány által kibocsátott gyúlékony gázok bármilyen észlelhető koncentrációjának mérését az alsó robbanási határ alatt és egyértelműen jelzi az ilyen gázok magasabb koncentrációjának jelenlétét. A gyúlékonygáz-detektor kialakítható csak a gyúlékony gázok koncentrációjának vagy gyúlékony gázok és az oxigén koncentrációjának mérésére.

Az eszközt úgy kell kialakítani, hogy a mérések az ellenőrzendő terekbe való belépés nélkül elvégezhetők legyenek;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hajó: a belvízi hajó és a tengeri hajó;

Hajóosztályozó társaság (elismert): az Európai Bizottság által elismert hajóosztályozó társaság;

Hajótípusok:

G típus: gázok szállítására szolgáló tartályhajó. A szállítás történhet nyomás alatt vagy mélyhűtéssel.

C típus: folyékony anyagok szállítására szolgáló tartályhajó. A hajó sima fedélzetű/kettős héjszerkezet típusú kettős oldalterekkel, kettős fenékterekkel, de tágulási akna nélkül épülhet. A rakománytartályokat maga a hajótest belső falai alkothatják, vagy azok mint független rakománytartályok a rakományterekben helyezhetők el.

N típus: folyadékok szállítására szolgáló tartályhajó.

Ábrák (példaként)

G típus:



	G típus, rakománytartályok 1 helyzetben 1 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is),	G típus, rakománytartályok 1 helyzetben 1 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is)



	G típus, rakománytartályok 2 helyzetben 1 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is)

C típus:



	C típus, rakománytartályok 2 helyzetben, 2 típusú rakománytartályok,	C típus, rakománytartályok 1 helyzetben, 1 típusú rakománytartályok



	C típus, rakománytartályok 2 helyzetben, 1 típusú rakománytartályok,

N típus



	N típus, rakománytartályok 2, 3 vagy 4 helyzetben, 2 típusú rakománytartályok,	N típus, rakománytartályok 2, 3 vagy 4 helyzetben, 2 típusú rakománytartályok



	N típus, rakománytartályok 2, 3 vagy 4 helyzetben, 1 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is),	N típus, rakománytartályok 2, 3 vagy 4 helyzetben, 3 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is)



	N típus, rakománytartályok 2, 3 vagy 4 helyzetben, 1 típusú rakománytartályok (fedélzettel rendelkezés esetén is)

Hajó üzemeléséből származó olajos és zsíros hulladék: fáradt olaj, fenékvíz és más olajos vagy zsíros hulladék, mint használt zsírok, használt szűrők, használt rongy és az ilyen hulladékok tárolására szolgáló tartályok és csomagolóeszközök;

Hajó vezetője: a Hajózási Szabályzat (HSZ)¹) 1.02 cikke szerint meghatározott személy;

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Hőmérsékleti osztály (lásd az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt): a gyúlékony gázok és gyúlékony folyadékok gőzeinek osztályozása azok gyulladási hőmérséklete szerint; valamint azon villamos berendezések osztályozása, amelyek a megfelelő potenciálisan robbanásveszélyes atmoszférában használhatók azok legnagyobb felületi hőmérséklete alapján;

Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan rögzített tartány, leszerelhető tartány, tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel az ADR 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel az ADR 6.7 vagy 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;

IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A-1400 Wien);

IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függeléke, A Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), (Montreal) ad ki.²);

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság;

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974., A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;

ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé – CH-1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;

Jármű: az ADR-ben a jármű vagy a RID-ben a vasúti kocsi fogalma alá tartozó bármely jármű (kocsi) (lásd battériás jármű, fedett jármű, nyitott jármű, ponyvás jármű és tartányjármű);

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kiskonténer: legalább 1 m³ és legfeljebb 3 m³ belső térfogatú konténer;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés: A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső csomagolásnak” nevezik és nem „belső tartálynak” Az üvegpalack jó példa az ilyen „belső csomagolásra”.

Kompenzáló csővezeték: a parti létesítmény olyan csővezetéke, amely a kirakás alatt a hajó közös gőzcsövéhez vagy a gáz visszavezető csövéhez van csatlakoztatva. Feladata a hajó védelme a detonálástól vagy a partoldalról történő láng átjutástól;

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

− tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

− kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

− a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

− kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható.

(lásd még kiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténer és zárt konténer);

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

− szilárdság szempontjából csak földi (vasúti és közúti) és komphajón történő szállításra van méretezve;

− nem halmazolható;

− a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megjegyzés: A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagolóeszközökre, az IBC-kre, a tankkonténerekre és a vasúti kocsikra.

Korlátozott robbanásveszéllyel járó villamos berendezés: olyan villamos berendezés, amely normál működése során nem kelt szikrát vagy felületi hőmérséklete nem haladja meg az előírt hőmérsékleti osztálynak megfelelőt, mint pl.

− háromfázisú, rövidrezárt forgórészű motorok;

− kefe nélküli generátorok érintkezésmentes gerjesztéssel;

− zárt biztosítóelemmel ellátott biztosítók;

− érintkezésmentes elektronikus berendezések; vagy

− olyan villamos berendezést vízsugárral szemben védett burkolattal (IP 55 védelmi fokozat), amelynek normál üzemelése során felületi hőmérséklete nem haladja meg az előírt hőmérsékleti osztálynak megfelelőt;

Körzet besorolás: (lásd az IEC 79–10 közleményt)

0-ás körzet: területek, ahol tartósan vagy hosszú ideig fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra;

1-es körzet: területek, ahol esetenként fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra;

2-es körzet: területek, ahol ritkán fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra és az előfordulás akkor is csak rövid időtartamra korlátozódik;

Közös gőzcsövek: két vagy több rakománytartályt összekötő cső. Ez a cső tartalmaz biztonsági szelepeket, amelyek védik a rakománytartályokat a nem megengedett belső túlnyomás vagy vákuum ellen; a gázok és gőzök parti létesítményhez vezetésére szolgálnak;

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;

Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók.

Ez a fogalom kiterjed a fedélzeten levő járművekre, konténerekre (beleértve a cserefelépítményeket), a tankkonténerekre, mobil tartányokra, battériás járművekre, tartányjárművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre).

Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak a hajók raktereiben, sem a tartályhajók tartályaiban szállított anyagokra;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege. Az áru szállításához használt konténer és tartány tömege a bruttó tömegbe nem számít bele;

Különálló rakománytartály (ha robbanásvédelem szükséges, a 0-ás zónának felel meg): tartósan beszerelt, de a hajó szerkezetének részét nem képező rakománytartály;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolás vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívó anyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;

Lakótér: az általában a hajón lakók használatára szolgáló helyiségeket jelenti, beleértve a konyhákat, élelmiszer-raktárakat, WC-ket, mosókonyhákat, fürdőszobákat, szárítókat, előtereket, folyosókat stb., de kizárva a kormányállást;

Lángzár: egy berendezés részének szeleprendszerébe vagy egy berendezés rendszer összekötő csővezetékébe beépített szerkezet, amelynek célja az áramlás lehetővé tétele, de a láng front terjedésének megakadályozása. A szerkezetet az EN 12874 (1999) szabvány szerint kell vizsgálni;

Lángzár ház: a lángzár azon része, amelynek fő célja, hogy a lángzár lemezközeg számára megfelelő burkolatot alkosson és biztosítsa más rendszerekkel a mechanikai kapcsolatot;

Lángzár lemezköteg: a lángzár azon része, amelynek fő célja a lángfront áthaladásának megakadályozása;

Legmagasabb osztály: a legmagasabb osztályba sorolható az a hajó, amelynek

− hajóteste – beleértve a kormányberendezést továbbá a horgonyokat és a horgonyláncokat - megfelel az elismert hajóosztályozó társaság által kiadott normáknak és előírásoknak, és az ilyen hajóosztályozó társaság felügyelete alatt építették és vizsgálták;

− főgépét, fontosabb segédgépeit, gépészeti és villamos berendezéseit ilyen hajóosztályozó társaság normái és előírásai szerint gyártották és vizsgálták, hajóosztályozó társaság felügyelete alatt építették be és a beépítés után sikeresen kipróbálták;

Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amely folyékony anyagok szállítására szolgál és tervezési nyomása legalább 4 bar vagy szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására szolgál, függetlenül attól, hogy mekkora a tervezési nyomása, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és:

− amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés vagy vákuumszelep; vagy

− amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, de az ADR 6.8.4 szakasz TE15 különleges előírása szerint vákuumszelep van rajta; vagy

− amelyen biztonsági szelep van, ami előtt az ADR 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, de nincs rajta vákuumszelep; vagy

− amelyen biztonsági szelep van, ami előtt az ADR 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, és az ADR 6.8.4 szakasz TE15 különleges előírása szerint vákuumszelep is van rajta;

Légzőkészülék (környezeti levegőtől függő): olyan készülék, amely megfelelő szűrője révén a viselőjét megvédi a veszélyes atmoszférában történő munkavégzés során;

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb belső térfogata m³-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a rakománytartályban vagy az árumaradék tartályban a műveletek alatt fennálló nyomás. Ez a nyomás megegyezik a gyorsműködésű szellőző szelepek nyitónyomásával;

Lékesedési riadó terv: tartalmazza a stabilitási számítások alapját képező vízmentes terekre osztást, a vízbehatolás által okozott oldalirányú dőlés kiegyenlítésre vonatkozó intézkedéseket, valamint minden olyan zárószerkezetre vonatkozó adatokat, amelyeket menetben zárva kell tartani. Ezeket a zárószerkezeteket megfelelő módon meg kell jelölni;

Lékesedés számítás: kiterjed a stabilitási számítások alapját képező vízmentes terek határoló falaira, a vízbehatolás által okozott oldalirányú dőlés kiegyenlítésre vonatkozó trimmelési intézkedésekre, valamint minden olyan zárószerkezetre, amelyet menetben zárva kell tartani;

Leszerelhető tartány: olyan, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartány, de nem rögzített tartány, nem mobil tartány, nem tankkonténer és nem battériás jármű vagy MEG-konténer eleme, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy az árut a rakomány megbontása nélkül lehessen szállítani, és amelyet rendes körülmények között csak üres állapotban lehet emelni;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

Maradék áru: a rakománytartályokban vagy a rakodóvezetékben kirakás után a maradékeltávolító rendszer használata nélkül visszamaradó folyékony áru;

Maradékeltávolító rendszer (hatékony): az rakománytartályok, a be- illetve kirakó csővezetékek kiürítő rendszere, az árumaradványok eltávolítását kivéve;

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;

b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd az ADR 6.7 fejezetét.

Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;

Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADN követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;

Menekülő eszköz (alkalmas): olyan, a légzőszerveket védő eszköz, amely viselőjének száj-, orr- és szemvédelmére szolgál, és ami könnyen felvehető és elősegíti a veszélyes területről való kimenekülést;

Mentőcsörlő: személyeknek az olyan terekből, mint a rakományterek, a vízgátak és a kettős oldalterek, való kiemelésére szolgáló szerkezet. Egy személy által működtethetőnek kell lennie;

Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADN biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

Minősítetten biztonságos típusú villamos berendezés: olyan villamos berendezés, amelyet az illetékes hatóság a robbanásveszélyes atmoszférában mutatott üzemelési biztonság tekintetében bevizsgált és jóváhagyott, mint pl.

− gyújtószikra mentes készülék;

− lángbiztos tokozású készülék;

− túlnyomással védett készülék;

− porral töltött készülék;

− tokozással védett készülék;

− fokozott biztonságot nyújtó készülék;

Megjegyzés: A „korlátozott robbanásveszéllyel járó” készülék nem tartozik e fogalom körébe.

M.N.N. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a) nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatban név szerint megemlítve; és

b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: az ADR 6.7 fejezetében, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, multimodális tartány, amelyhez az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve; ha a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója;

Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m³;

Nagykonténer:

a) olyan konténer, amelynek belső befogadóképessége 3 m³-nél nagyobb;

b) a Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény (CSC) értelmében olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

i) legalább 14 m² (150 négyzetláb); vagy

ii) legalább 7 m² (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): az ADR 6.1 fejezetében nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a) űrtartalma

i) nem haladja meg a 3 m³-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

ii) nem haladja meg az 1,5 m³-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

iii) nem haladja meg a 3 m³-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

iv) nem haladja meg a 3 m³-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt az ADR 6.5 fejezete szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);

Megjegyzés: 1. Az ADR 6.7 fejezete előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezete előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

2. Az ADR 6.5 fejezete előírásainak megfelelő IBC-k az ADN értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Nagypalack: varrat nélküli, nyomástartó, szállításra használt tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;

Gyorsműködésű szellőzőszelep: olyan nyomáscsökkentő szelep, amelynek névleges lefúvási sebessége nagyobb, mint a láng terjedési sebessége, így megakadályozza a láng front áthaladását. Ez a fajta szerkezetet az EN 12874 (1999) Európai szabvány szerint kell vizsgálni;

Nehezen gyulladó: olyan anyag, amely önmagában nem gyullad meg könnyen vagy amelynek legalább a külső felülete nem gyullad meg könnyen és a láng terjedését megfelelő mértékben korlátozza;

A gyúlékonyság meghatározására az IMO A.563(16) határozata szerinti eljárás vagy az illetékes hatóság által egyenértékűnek elismert eljárás elfogadható;

Nemzetközi szabályzatok: az ADR, a BC Kódex, az ICAO-TI, az IMDG Kódex és a RID;

Nyitónyomás: az nyomás, amely szerepel az anyagfelsorolásban és amelynél a gyorsműködésű szellőző szelep kinyit. Nyomástartó tartályoknál, ill. tartányoknál a biztonsági szelep nyitónyomását az illetékes hatóság vagy az elismert hajó osztályozó társaság követelményei alapján kell meghatározni;

Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csupasz, vagy csak oldalfalakkal és hátsó fallal van ellátva;

Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

Nyomáscsökkentő szerkezet: nyomás hatására automatikusan aktiválódó szerkezet, amelynek feladata a rakománytartály védelme a nem megengedett belső túlnyomással szemben;

Nyomások: A rakománytartályoknál mindennemű nyomást (mint pl. próbanyomás, belső nyomás, biztonsági szelepek nyitó nyomása) kPa-ban (bar-ban) kifejezett túlnyomásként kell megadni, az anyagok gőznyomását kPa-ban (bar-ban) kifejezett abszolút nyomásban kell megadni;

Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;

Nyomástartó tartány: olyan tartány, amelyet ≥ 400 kPa (4 bar) üzemi nyomásra terveztek és hagytak jóvá;

„Offshore” ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-konténer, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” ömlesztettáru-konténert a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz;

Olajtartalmú hulladék gyűjtő hajó: olyan nyitott N típusú tartályhajó legfeljebb 300 tonna összsúllyal, amelyet úgy terveztek és szereltek fel, hogy a hajók üzemeltetéséből származó olajos és zsíros hulladékokat szállítson. A rakománytartályok nélküli hajók a 9.1 és 9.2 fejezet hatálya alá tartozhatnak;

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

Oxigénmérő: olyan készülék, amely lehetővé teszi a környező levegőben az oxigéntartalom észlelhető csökkenésének mérését. Az oxigénmérők lehetnek csak az oxigén mérésére vagy a gyúlékony gáz és az oxigén tartalom mérésére kialakítottak.

A készüléket úgy kell kialakítani, hogy a mérések az ellenőrzendő terekbe való belépés nélkül elvégezhetők legyenek;

ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztettáru-konténer: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és bevonatot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.

Az ömlesztettáru-konténer

− tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

− kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítási móddal – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;

− a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

− befogadóképessége legalább 1,0 m³.

Ömlesztettáru-konténer lehet pl. konténer, „offshore” ömlesztettáru-konténer, billenőputtony, ömlesztettáru-siló, cserefelépítmény, konténerteknő, görgős konténer, a jármű, rakodótere;

Ömlesztett szállítás: ömleszthető szilárd anyagok csomagolás nélküli szállítása;

Megjegyzés: Az ADN értelmében az ADR szerinti ömlesztett szállítás küldeménydarabos szállításnak minősül.

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv II. része tartalmazza;

Öngyulladási hőmérséklet (EN 1127-1:1997, No. 331): egy forró felület legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél az előírt vizsgálati körülmények között a gyúlékony anyag gáz/levegő vagy gőz/levegő formájában meggyullad;

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolat formájú vázszerkezeti elemből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megjegyzés: A „műanyag” az összetett IBC-knél a belső tartállyal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit stb. is jelenti.

Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolásból álló csomagolóeszköz. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Lásd az összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszközhöz fűzött megjegyzést.

Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg-, porcelán- vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag stb.) csomagolásból áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Egy „összetett csomagolóeszköz” „belső elemét” a szokásos körülmények között „belső tartálynak” nevezik. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz „belső eleme” egy ilyen fajta „belső tartály”, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra alakították ki, hogy „külső csomagolás” nélkül „befogadó” funkciót lásson el, és így nem „belső csomagolásról” van szó.

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, nyomástartó, szállításra használt tartály (lásd még palackköteg);

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Ponyvás jármű: a felrakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott jármű;

Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott, nyitott kocsi;

Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával a rakománytartályokon, árumaradék tartályokon, vízgátakon, ill. a be- és kirakó csővezetéken végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Rakodási napló: olyan napló, amelybe a be-, illetve a kirakást, a tartályok tisztítását, gázmentesítését, a mosóvíz átadást és a ballasztvíz felvételét (a rakománytartályokba) és átadását érintő tevékenységekről mindent bejegyeznek;

Rakodószivattyú tér (Robbanásvédelem szükségessége esetén megfelel az 1-es körzetnek - lásd a körzetbe sorolást): olyan szolgálati tér, ahol a rakodószivattyúk és a maradékeltávolító szivattyúk vannak elhelyezve azok működtető berendezéseivel együtt;

Rakodóvezetékek: lásd csővezeték a berakáshoz és a kirakáshoz;

Rakománykörzet: a következő terek összessége (lásd az ábrát):

Rakománykörzet (fedélzet feletti főrész) (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek felel meg) az alábbiak által határolt teret jelenti:

− keresztirányban: az oldallemezelés fedélzet szélén túlnyúló részével;

− hosszirányban: a rakománykörzethez viszonyítva 45°-os szög alatt döntött, a rakománykörzet fedélzet alatti részének határán kezdődő síkokkal;

− függőleges irányban: a fedélzet felett 3 m magassággal;

Rakománykörzet (fedélzet feletti járulékos rész) (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek felel meg) a rakománykörzet fedélzet feletti főrészébe nem tartozó, a vízgátak és a fedélzet alatti rakományterekben található szolgálati terek szellőző nyílásai feletti középpontú, 1 m sugarú gömbszelvények által és a rakománytartályok szellőző nyílásai feletti középpontú, 2 m sugarú gömbszelvények által képzett tereket jelenti;

Rakománykörzet (fedélzet alatti rész) a hajóközép (HK) síkjára merőleges, két függőleges sík közötti azon teret jelenti, amely magában foglalja a rakománytartályokat, raktereket, vízgátakat, kettős oldaltereket és a kettős fenéktereket; ezek a síkok általában egybeesnek a vízgátak külső válaszfalaival vagy a rakterek szélső válaszfalaival. A fedélzettel való metszésvonaluk a rakománykörzet fedélzet alatti részének határa;

Rakománytartály (ha robbanásvédelem szükséges, 0-ás körzetnek felel meg): olyan tartány, amelyet a hajóba tartósan beépítettek és amelynek falait vagy maga a hajótest képezi, vagy pedig falai nem részei a hajótestnek és amely veszélyes áruk szállítására szolgál;

Rakománytartály (állapota):

kiürített: üres, de árumaradványokat tartalmaz;

üres: száraz, de nem gázmentesített;

gázmentes: nem tartalmaz veszélyes gázokat vagy gőzöket semmilyen mérhető koncentrációban;

Rakománytér (robbanásvédelem esetén megfelel az 1. körzetnek): a hajó olyan elzárt része, amelyet előre, illetve hátra felé vízmentes válaszfalak határolnak és amely kizárólag csak a hajótest részét nem képező rakománytartályok szállítására szolgál;

Raktér (robbanásvédelem esetén megfelel az 1. körzetnek – lásd a körzet besorolást): a hajó olyan elzárt része, nyílás fedelekkel vagy anélkül, amelyet előre, illetve hátra felé válaszfalak határolnak és csomagolt vagy ömlesztett áru befogadására szolgál. A raktér felső határa a nyíláskeret felső éle. A nyíláskeret szintjén túlnyúló rakományt fedélzeti rakománynak kell tekinteni;

Raktér (állapot):

kirakott: üres, de rakomány maradványt tartalmaz;

üres: rakomány maradvány nélkül (kitisztított);

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

Robbanás: hirtelen bekövetkező oxidációs vagy bomlási reakció, amely a hőmérséklet vagy a nyomás vagy mindkettő egyidejű növekedésével jár (lásd az EN 1127-1:1997 szabványt);

Robbanásveszélyességi csoport (l. az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt): a gyúlékony gázok és gőzök csoportosítása azok legnagyobb kísérletileg biztonságos határai és legkisebb gyújtóárama szerint, és azon villamos berendezések osztályát, amelyek a megfelelő potenciálisan robbanásveszélyes atmoszférában használhatók;

RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függelékét képező, Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira, ill. a közúti járműre szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű tartány (a jármű ily módon tartálykocsivá, ill. tartányjárművé válik) vagy egy ilyen kocsi, ill. jármű alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;

SOLAS: a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv, valamint a 35/2001.(X.12.)KöVIM rendelettel kihirdetett melléklete;

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a hajón, járművön, vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a szállítás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Szállítóegység: az ADR Megállapodás 1 a) cikke szerinti jármű, a RID meghatározása szerinti vasúti kocsi, továbbá konténer, tankkonténer, mobil tartány vagy MEG-konténer;

Szállítóegység: olyan gépjármű, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjárműből és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény;

Szállítóegység (belvízi): belvízi szállításnál a hajó, a raktér vagy a hajó fedélzet meghatározott része;

Szállítóeszköz: a belvízi szállításnál bármilyen hajó, bármely hajó raktere vagy meghatározott fedélzeti területe; közúti vagy vasúti szállításnál a jármű, ill. a vasúti kocsi;

Szellőző cső: a parti létesítmény olyan csővezetéke, amely a berakás alatt a hajó közös gőzcsövéhez vagy a gáz visszavezető csövéhez van csatlakoztatva. Feladata a hajó védelme a detonálástól vagy a partoldalról történő láng átjutástól;

Üledék: folyékony árumaradvány, ami nem távolítható el a rakománytartályból vagy csővezetékből ürítéssel, leeresztéssel vagy maradékeltávolítással; bővebben az áru maradványok keveréke pl. mosóvízzel, rozsdával stb., ami vagy alkalmas a szivattyúzásra vagy nem;

Szilárd anyag:

a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

Szolgálati tér: olyan tér, amely a hajó üzemelése közben hozzáférhető, és nem része sem a lakótérnek, sem pedig a rakománytereknek, kivéve az orr– és a farteret, feltéve, hogy ez utóbbi terekben nincs gépészeti berendezés;

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartályból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Megjegyzés: Az ADR 6.5 fejezete előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.

Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert vagy a mobil tartányt nyilvántartásba vették;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);

Megjegyzés: A 2 osztály gázaihoz használt tartálytípusok: gázpalackok, nagypalackok, gázhordók, mélyhűtő tartályok és palackkötegek.

Tartályhajó: veszélyes áruk rakománytartályokban történő szállítására szolgáló hajó;

Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;

Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy rögzített tartányt jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás jármű vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány és rögzített tartány);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd az ADR 6.7.4.1 bekezdését.

Tartányjármű: a folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. A tartányjármű magán a járművön vagy az azt helyettesítő futómű-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll;

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármű vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés: A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Tervezési nyomás: az a nyomás, amely alapján az rakománytartályt vagy maradékáru tartályt méretezték és gyártották. Ez a nyomás általában megegyezik a legnagyobb üzemi nyomással;

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás);

Töltő:

a) bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjárműbe, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás jármű tartályaiba vagy MEG-konténerbe tölti;

b) veszélyes árut rakománytartályokba tölti; vagy

c) az ömlesztett veszélyes árut hajóba, járműbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Toximéter: a rakomány által kibocsátott mérgező gázok észlelhető koncentrációjának mérésére alkalmas készülék.

A készüléket úgy kell kialakítani, hogy a mérés az ellenőrzött terekbe való belépés szükségessége nélkül elvégezhető legyen;

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzatból” származik;

Utasítás: ismeretek átadása, vagy annak tanítása, hogyan kell egy tevékenységet végezni vagy hogyan kell eljárni. Ezt az ismeretátadást vagy tanítást belső személy is végezheti;

Üzemi nyomás: a sűrített gáz megállapodott nyomása 15 °C referencia hőmérsékleten egy megtöltött nyomástartó tartályban;

Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomást.

Vákuum-szelep: nyomás hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Válaszfal: olyan, általában függőleges fémfal, illetve térhatárolót, amelynek mindkét oldala a hajón belül van és amely a hajófenékre, az oldallemezelésre, fedélzetre vagy egy másik válaszfalra támaszkodik;

Válaszfal (vízmentes):

− tartályhajónál: egy válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1 m magas vízoszlop nyomását;

− szárazárut szállító hajónál: egy válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1,00 m magas, de legalább a fedélzeti nyíláskeret felső szintjéig érő vízoszlop nyomását;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Vasúti kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen gördül és áru szállításra szolgál;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Védettségi fokozat (lásd az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt):

EEx(d): nyomásálló tokozás (EN 50 018)

EExe): fokozott biztonság (EN 50 019)

EEx(ia) és EEx(ib): gyújtószikra mentes kivitel (EN 50 020)

EEx(m): légmentes lezárás kiöntőanyaggal (EN 50 028)

EEx(p): túlnyomásos védelem (EN 50 016)

EEx(q): kvarchomok védelem (EN 50 017);

Védett terület:

a) a rakományteret vagy rakománytereket (lásd az 1-es körzetet is);

b) a fedélzet feletti azon teret (lásd a 2-es körzetet is), amelyet a következők határolnak:

i) oldalirányban az oldallemezeléshez csatlakozó függőleges síkok;

ii) elől és hátul a rakományterek válaszfalához csatlakozó függőleges síkok; és

iii) felfelé a rakomány felső szintje felett 2 m-re levő sík, de legalább a fedélzet felett 3 m-re levő vízszintes sík;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADN tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c) maró anyagok képződése;

d) vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vízgát (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek fele meg): olyan, a hajó keresztirányban húzódó tér, amelyet vízmentes válaszfalak határolnak és amely a vizsgálat számára hozzáférhető. A vízgát a rakománytartályokhoz azok szélső válaszfalainak teljes felületével csatlakozik. A nem a rakománykörzet felé eső válaszfalnak a hajó egyik oldalától a másikig, illetve a hajó fenéklemezelésétől a fedélzetig kell húzódnia;

Vízsugár ellen védett villamos készülék: olyan kialakítású villamos készülék, amelynél egy sugárcső által létrehozott vízsugarat bármely irányból a burkolatra irányítva nem következik be sérülés. A vizsgálat feltételeit az IEC 529 közlemény határozza meg, minimális előírás az IP55 védettségi fokozat;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” negyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/Rev.4);

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

Zsák: papírból, műanyagfóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony falú csomagolóeszköz.

1.2.2 Mértékegységek

1.2.2.1 Az ADN-ben a következő mértékegységek^a) kerülnek alkalmazásra:

Fizikai mennyiség	SI-egység^b)		Egyéb engedélyezett mértékegység		A mértékegységek közötti arány
Fizikai mennyiség	neve	jele	neve	jele	A mértékegységek közötti arány
Hosszúság	méter	m	–	–	–
Terület, felület	négyzetméter	m²	–	–	–
Térfogat	köbméter	m³	liter	l^c)	1 l = 10^–3m³
Idő	másodperc	s	perc óra nap	min h d	1 min = 60 s 1 h = 3600 s 1 d = 86 400 s
Tömeg	kilogramm	kg	gramm tonna	g t	1 g = 10^–3 kg 1 t = 10³ kg
Sűrűség		kg/m³		kg/l	1 kg/l = 10³ kg/m³
Hőmérséklet	kelvin	K	Celsius-fok	°C	0 °C = 273,15 K
Hőmérséklet-különbség	kelvin	K	Celsius-fok	°C	1 °C = 1 K
Erő	newton	N	–	–	1 N = 1 kg ⋅ m/s²
Nyomás	pascal	Pa	bar	bar	1 bar = 10⁵ Pa 1 Pa = 1 N/m²
Mechanikai feszültség	–	N/m²	–	N/mm²	1 N/mm² = 1 MPa
Munka Energia Hőmennyiség	joule	J	kilowattóra elektronvolt	kWh eV	1 kWh = 3,6 MJ 1 J= 1 N ⋅ m = 1 W ⋅ s 1 eV= 0,1602 ⋅ 10^–18 J
Teljesítmény	watt	W	–	–	1 W= 1 J/s = 1 N ⋅ m/s
Kinematikai viszkozitás	–	m²/s	–	mm²/s	1 mm²/s = 10^–6 m²/s
Dinamikai viszkozitás	–	Pa ⋅ s	–	mPa ⋅ s	1 mPa ⋅ s = 10^–3 Pa ⋅ s
Aktivitás	becquerel	Bq	–	–	–
Dózisegyenérték	sievert	Sv	–	–	–

^a) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

*Erő*				*Mechanikai feszültség:*
1 kg	= 9,807 N		1 kg/mm² = 9,807 N/mm²
1 N	= 0,102 kg		1 N/mm² = 0,102 kg/mm²
*Nyomás:*
1 Pa	= 1 N/m²	= 10^–5 bar	= 1,02 ⋅ 10^–5 kg/cm²		= 0,75 ⋅ 10^–2 Torr
1 bar	= 10⁵ Pa	= 1,02 kg/cm²	= 750 Torr
1 kg/cm²	= 9,807 ⋅ 10⁴ Pa	= 0,9807 bar	= 736 Torr
1 Torr	= 1,33 ⋅ 10² Pa	= 1,33 ⋅ 10^–3 bar	= 1,36 ⋅ 10^–3 kg/cm²
*Munka, energia, hőmennyiség:*
1 J	= 1 N ⋅ m	= 0,278 ⋅ 10^–6 kWh	= 1,102 kg ⋅ m		= 0,239 ⋅ 10^–3 kcal
1 kWh	= 3,6 ⋅ 10⁶ J	= 367 ⋅ 10³ kg ⋅ m	= 860 kcal
1 kg ⋅ m	= 9,807 J	= 2,72 ⋅ 10^–6 kWh	= 2,34 ⋅ 10^–3 kcal
1 kcal	= 4,19 ⋅ 10³ J	= 1,16 ⋅ 10^–3 kWh	= 427 kg ⋅ m
*Teljesítmény:*				*Kinetimatikai viszkozitás:*
1 W	= 0,102 kg ⋅ m/s	= 0,86 kcal/h	1 m²/s		= 10⁴ St (stokes)
1 kg ⋅ m/s	= 9,807 W	= 8,43 kcal/h	1 St		= 10^-4 m²/s
1 kcal/h	= 1,16 W	= 0,119 kg ⋅ m/s
*Dinamikai viszkozitás:*
1 Pa ⋅ s	= 1 N ⋅ s/m²	= 10 P (poise)	= 0,102 kg ⋅ s/m²
1 P	= 0,1 Pa ⋅ s	= 0,1 N ⋅ s/m²	= 1,02 ⋅ 10^–2 kg ⋅ s/m²
1 kg ⋅ s/m²	= 9,807 Pa ⋅ s	= 9,807 N ⋅ s/m²	= 98,07 P

^b) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92 310 Sévres)

^c) Írógép használata esetén a literre vonatkozó „l” rövidítés mellett az „L” rövidítés is megengedett.

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

Szorzó			A prefixum neve	A prefixum jele
1 000 000 000 000 000 000 =	10¹⁸	trillió	exa	E
1 000 000 000 000 000 =	10¹⁵	billiárd	peta	P
1 000 000 000 000 =	10¹²	billió	tera	T
1 000 000 000 =	10⁹	milliárd	giga	G
1 000 000 =	10⁶	millió	mega	M
1 000 =	10³	ezer	kilo	k
100 =	10²	száz	hekto	h
10 =	10¹	tíz	deka	da
0,1 =	10^–1	tized	deci	d
0,01 =	10^–2	század	centi	c
0,001 =	10^–3	ezred	milli	m
0,000 001 =	10^–6	milliomod	mikro	μ
0,000 000 001 =	10^–9	milliárdod	nano	n
0,000 000 000 001 =	10^–12	billiomod	piko	p
0,000 000 000 000 001 =	10^–15	billiárdod	femto	f
0,000 000 000 000 000 001 =	10^–18	trilliomod	atto	a

1.2.2.2 Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a „%” az ADN-ben a következőket jelenti:

a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha az ADN töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

1.3 FEJEZET

A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK KÉPZÉSE

1.3.1 Hatály és alkalmazási terület

Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.

Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.

2. A szakértő képzésére lásd a 8.2 fejezetet.

1.3.2 A képzés jellege

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás

A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat.

1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás

1.3.2.2.1 A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokra.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.

1.3.2.2.2 A személyzetnek ismernie kell a tűzoltórendszer és a tűzoltókészülékek kezelését.

1.3.2.2.3 A személyzetnek ismernie kell a tűzoltórendszernek és a tűzoltókészülékeknek a 8.1.5 szakaszban hivatkozott különleges berendezésekkel való kezelését.

1.3.2.2.4 A légzőkészüléket viselő személyeknek képesnek kell lenniük a járulékos fizikai terhelés elviselésére.

Ezeknek:

− sűrített levegővel működő készülékek esetén be kell gyakorolniuk az ilyen készülék használatát és karbantartását;

− tömlőn keresztül sűrített levegővel ellátott készülékek esetén be kell gyakorolniuk az ilyen készülék használatát és karbantartását;

1.3.2.3.5 A hajó vezetőjének meg kell ismertetnie az írásbeli utasítást a hajó személyzetével, hogy képes legyen annak alkalmazására.

1.3.2.3 Biztonsági oktatás

A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

1.3.2.4 A 7 osztályra vonatkozó oktatás

A 7 osztály vonatkozásában a személyzetet megfelelően ki kell oktatni a sugárveszélyre, ill. a személyzetet – vagy tevékenységük következtében más személyeket – érő besugárzás csökkentése érdekében betartandó óvóintézkedésekre.

1.3.3 Dokumentálás

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie, és új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A személyzet oktatását rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.

1.4 FEJEZET

A RÉSZTVEVŐK BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS
KÖTELEZETTSÉGEI

1.4.1 Általános biztonsági előírások

1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADN előírásait azonban saját területükön mindenképpen be kell tartaniuk.

1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3 Az ADN a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megadhatja.

Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belföldi jog jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2 A fő résztvevők kötelezettsége

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.6 szakaszt is.

1.4.2.1 Feladó

1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADN előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADN-nel összhangban van besorolva és az ADN szerint szállítható;

b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;

c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket, tartálykocsikat és battériás kocsikat) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az valamely Szabályzat által előírt jelölésekkel, és csak olyan hajókat, ill. tartályhajókat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak;

d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok, tankkonténerek, tartálykocsik és battériás kocsik) ill. az üres, tisztítatlan járművek, vasúti kocsik, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADN előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2 Fuvarozó

1.4.2.2.1 A fuvarozóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADN szerint szállítható;

b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a hajó fedélzetén vannak;

c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a hajónak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;

d) (fenntartva);

e) ellenőriznie kell, hogy a hajó ne legyenek túlterhelve;

f) (fenntartva);

g) meg kell győződnie arról, hogy a hajó vezetője számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a hajó fedélzetén vannak.

h) meg kell győződnie arról, hogy a hajóra vonatkozó jelölési követelmények teljesülnek;

i) gondoskodnia kell arról, hogy veszélyes áruk berakása, szállítása, kirakása és minden más kezelése során a rakományterekben, ill. a rakománytartályokban a különleges előírásokat betartsák.

Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a hajó vagy a konténerek, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b) és i) pont esetében azonban a fuvarozó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3 Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADN előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4 (fenntartva)

1.4.2.3 Címzett

1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADN előírásokat betartották.

A címzettre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak:

a) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók kirakására előírt műveleteket;

b) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók előírt tisztítását és fertőtlenítését;

c) biztosítania kell, hogy ha már a járműveket és kocsikat teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az 5.3 fejezet szerinti jelölések;

d) biztosítani kell, hogy vészhelyzet esetén a hajó orr- és farrészén a kiürítéshez szükséges intézkedések végrehajthatók legyenek;

e) biztosítani kell, hogy ha az ADN előírja, a robbanásokkal és a partoldalról érkező tűzfrontokkal szembeni védelemhez a gázürítő csőben vagy a kiegyenlítő csőben lángzár legyen beszerelve;

f) biztosítani kell, hogy a hajó berakó és kirakó tömlő csatlakozások szivárgás mentességét biztosító, általa behelyezett tömítések olyan anyagból legyenek, amelyet a rakomány nem támad meg, ami nem okozza a rakomány bomlását és nem lép a rakománnyal ártalmas vagy veszélyes reakcióba;

g) biztosítani kell a be- vagy kirakás teljes időtartamára az állandó és megfelelő felügyeletet.

1.4.2.3.2 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADN előírásainak megfeleljenek.

1.4.2.3.3 Ha az ellenőrzés során az ADN előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert vagy járművet a fuvarozónak, miután a szabálytalanságot megszüntették.

1.4.3 A többi résztvevő kötelezettségei

A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő – nem teljes körű – felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat az ADN hatálya alá eső szállítási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1 Berakó

1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az az ADN szerint fuvarozható;

b) amikor a becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre is;

c) amikor veszélyes árut rak hajóba, járműre, vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d) miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket;

e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvérakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

f) biztosítania kell, hogy vészhelyzet esetén a hajó orr- és farrészén a kiürítéshez szükséges intézkedések végrehajthatók legyenek;

g) el kell látnia a hajó vezetőjét az írásbeli utasításban előírt védőanyagokkal és eszközökkel.

1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.3.2 Csomagoló

A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; és

b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

1.4.3.3 Töltő

A töltőre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

Tartányok (tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer, MEG-konténer, tartálykocsi és battériás kocsi) töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

a) a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

b) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer, MEG-konténer, tartálykocsi, ill. battériás kocsi időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

c) tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d) a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e) a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f) a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;

g) biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h) a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák, ill. nagybárcák az 5.3 fejezet tartányokra vonatkozó előírásai szerint el legyenek helyezve.

Ömleszett veszélyes áruk járművekbe, vasúti kocsikba vagy konténerekbe töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

i) betöltés előtt meg kell győződnie arról, hogy a járművek, vasúti kocsik vagy konténerek, ill. adott esetben szerelvényeik kielégítő műszaki állapotban vannak és a kérdéses veszélyes áru ömlesztett szállítása ezekben a járművekben, vasúti kocsikban vagy konténerekben engedélyezett;

j) betöltés után meg kell győződnie arról, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák, ill. nagybárcák az 5.3 fejezet ilyen járművekre, vasúti kocsikra vagy konténerekre vonatkozó előírásai szerint el legyenek helyezve.

Rakománytartályok töltésével kapcsolatos kötelezettségek:

k) töltés előtt meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli utasításban előírt kiegészítő védőanyagok és védőeszközök a hajó vezetője számára rendelkezésre állnak;

l) a tartályhajó rakománytartályainak megtöltése előtt a 7.2.4.10 bekezdésben hivatkozott ellenőrzési jegyzék vonatkozó kérdéseit meg kell válaszolnia;

m) a rakománytartályokba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartály engedélyezve van;

n) szükség esetén fűtési utasítást kell kiadnia, ha olyan anyagot szállítanak, amelynek olvadáspontja 0 °C vagy annál magasabb;

o) a berakás alatt meg kell győződnie arról, hogy a túltöltést megakadályozó automatikus eszköz működésbe lépése megszakítja a parti létesítménnyel kialakított és onnan táplált villamos csatlakozást és meg tudja akadályozni a túltöltést;

p) meg kell győződnie arról, hogy a hajó orr- és farrészén annak elhagyásához vészhelyzet esetén a megfelelő eszközök rendelkezésre állásához intézkedéseket tettek;

q) meg kell győződnie arról, hogy ha a 7.2.4.25.5 pontban elő van írva, a gázürítő csőben vagy a kompenzáló csőben van lángzár a hajó detonálással szembeni és a partoldalról jövő tűzfronttal szembeni védelmére;

r) meg kell győződnie arról, hogy a töltőáram megfelel a 9.3.2.25.9, ill. a 9.3.3.25.9 pontban hivatkozott töltési utasításban meghatározottnak és a gázürítő cső vagy a kompenzáló cső csatlakozási pontjánál a nyomás nem nagyobb, mint a gyorsműködésű szellőző szelep nyitónyomása;

s) töltés után ellenőriznie kell a zárószerkezetek szivárgásmentességét;

t) meg kell győződnie arról, hogy az általa megtöltött tartály külsejére nem tapadt a betöltött anyag veszélyes maradéka.

A veszélyes szilárd anyagok ömlesztett berakásával kapcsolatos kötelezettségek:

u) berakás előtt meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli utasításban előírt kiegészítő védőanyagok és védőeszközök a hajó vezetője számára rendelkezésre állnak;

v) a hajóba csak olyan veszélyes árut rakhat be, amelynek ömlesztett szállítása az adott hajóban engedélyezve van;

w) meg kell győződnie arról, hogy a hajó orr- és farrészén annak elhagyásához vészhelyzet esetén a megfelelő eszközök rendelkezésre állásához intézkedéseket tettek.

1.4.3.4 Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartó

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer, ill. a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégíti az ADR, a RID vagy az IMDG Kódex előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.5 (fenntartva)

1.5 FEJEZET

KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK, ELTÉRÉSEK

1.5.1 (fenntartva)

1.5.2 Különleges szállítási engedélyek

1.5.2.1 Különleges engedélyek

1.5.2.1.1 Ezen Szabályzattól eltérően az illetékes hatóság a következő eljárás szerint is engedélyezheti a veszélyes áruk tartályhajóban történő szállítását.

1.5.2.1.2 A különleges engedély, figyelembe véve az abban meghatározott korlátozásokat, legfeljebb két évig érvényes, kivéve, ha érvényessége egy korábbi időpontban megszűnik. A különleges engedély további legfeljebb egy évre meghosszabbítható.

1.5.2.1.3 A különleges engedélynek tartalmaznia kell az érvényesség korábbi időpontban történő megszűnésére vonatkozó kitételt.

1.5.2.2 Eljárás

1.5.2.2.1 A fuvarozónak vagy feladónak az illetékes hatóságához kell a különleges engedély iránti kérelmet benyújtania, amelynek területén a szállítás történik. A kérelemnek tartalmaznia kell az e Szabályzatban említett adatokat. A kérelmező felelős az adatok pontosságáért.

1.5.2.2.2 Az illetékes hatóság műszaki és biztonsági szempontokból megvizsgálja a kérelmet. Ha nincs fenntartása, megadja a különleges engedélyt és erről azonnal tájékoztatja a kérdéses szállításban érintett többi illetékes hatóságot. A különleges engedély csak akkor adható meg, ha az érintett hatóságok ehhez hozzájárulnak, vagy kifejezetten nem ellenzik a tájékoztatás megkapásától számított két hónapon belül. A kérelmezőnek meg kell küldeni a különleges engedély eredeti példányát és ennek egy másolatát a kérdéses szállításban résztvevő hajó(ko)n kell tartani.

1.5.2.2.3 (fenntartva)

1.5.2.3 (fenntartva)

1.5.3 Egyenértékűségek és eltérések

1.5.3.1 Eljárás az egyenértékűségre

Ha e Szabályzat rendelkezései egy hajóra előírják bizonyos anyagok, felszerelések vagy berendezések meglétét a hajón vagy bizonyos konstrukciós megoldások vagy rögzítések alkalmazását, az illetékes hatóság hozzájárulhat más anyagok, felszerelések vagy berendezések használatához vagy meglétéhez a hajón vagy más konstrukciós megoldások vagy más rögzítések használatára ennél a hajónál, ha ezek mint egyenértékűek, elfogadhatók.

1.5.3.2 Átmeneti eltérések

Az illetékes hatóság az ideiglenes jóváhagyási bizonyítványt adhat ki egy korlátozott időtartamra egy különleges hajóra, amely e Szabályzat követelményeitől eltérő, új műszaki jellemzőkkel rendelkezik, amennyiben ezek a jellemzők elegendően biztonságosak.

1.5.3.3 Az egyenértékűségek és eltérések részletei

Az 1.5.3.1 és 1.5.3.2 bekezdésben hivatkozott egyenértékűségeket és eltéréseket a jóváhagyási bizonyítványba be kell jegyezni.

1.6 FEJEZET

ÁTMENETI ELŐÍRÁSOK

1.6.1 Általános előírások

1.6.1.1 Az ADN anyagai és tárgyai – más előírás hiányában – 2005. december 30-ig az ADN 2004. december 31-ig érvényes előírásai szerint is szállíthatók.

1.6.1.2 Azok a veszélyességi bárcák, amelyek 1998. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes mintának, 2005. december 31-ig használhatók.

1.6.1.3 Az ADR, ill. a RID 1.6.1.3, ill. 1.6.1.4 pontja, vagy az IMDG Kódex 4.1.5.19 pontja szerinti átmeneti előírások az 1 osztály anyagainak és tárgyainak csomagolása tekintetében az ADN szerinti szálltásra is vonatkoznak.

1.6.1.4–

1.6.1.7 (fenntartva)

1.6.1.8 Az 5.3.2.2 bekezdés 2005. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő narancssárga táblák továbbra is használhatók.

1.6.1.9 (fenntartva)

1.6.1.10 Azok a 2003. július 1-je előtt gyártott lítium-cellák, ill. akkumulátorok, amelyeket a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint bevizsgáltak, de a 2003. január 1-jétől érvényes előírások szerint nem vizsgáltak, valamint az ilyen lítium-cellákat, ill. akkumulátorokat tartalmazó készülékek 2013. június 30-ig szállíthatók, ha egyébként minden más előírásnak megfelelnek.

1.6.2 Tartályok a 2 osztályhoz

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.2 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.3 Rögzített tartányok (tartányjárművek és tartálykocsik), leszerelhető tartányok, battériás járművek és battériás kocsik

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.3 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.4 Tankkonténerek, mobil tartányok és MEG-konténerek

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az esettől függően az ADR és a RID 1.6.4 szakaszának, ill. az IMDG Kódex 4.2.0 szakaszának átmeneti előírásai vonatkoznak.

1.6.5 Járművek és vasúti kocsik

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.5 szakaszának átmeneti intézkedései vonatkoznak.

1.6.6 7 osztály

Az ADN hatálya alá tartozó szállítási műveletekre az ADR és a RID 1.6.6 szakaszának, ill. az IMDG Kódex 6.4.24 szakaszának átmeneti rendelkezései vonatkoznak.

1.6.7 A hajókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.6.7.1 Általános előírások

1.6.7.1.1 (fenntartva)

1.6.7.1.2 Ebben az 1.6.7 szakaszban:

a) A „üzemben levő hajó” olyan hajó, amelyre a veszélyes áru szállítása a Szabályzat hatályba lépésének időpontjában engedélyezve volt;

b) „Ú.CS.Á.” azt jelenti, hogy a követelményeket nem kell alkalmazni az üzemben levő hajókra, kivéve ha a szóban forgó részeket kicserélték vagy átalakították, azaz csak olyan hajókra kell alkalmazni, amelyek újak, vagy olyan részekre, amelyeket kicseréltek vagy átalakítottak, amikor is a meglevő alkatrészeket ugyanolyan típusú és gyártású tartalék vagy csere alkatrészekre cserélték az nem tekinthető ezen átmeneti előírások szerinti „R” cserének. Átalakításnak kell tekinteni, amikor egy meglevő tartályhajó típust, egy meglevő rakománytartály típust vagy rakománytartály szerkezetet egy magasabb szintű másik típusra vagy szerkezetre alakítanak át.

c) A „jóváhagyási bizonyítvány megújítása .... után” azt jelenti, hogy a követelményeket a jelzett dátum után a jóváhagyási bizonyítvány megújításakor teljesíteni kell. Ha a jóváhagyási bizonyítvány érvényessége ezen Szabályzat hatályba lépését követő első év során lejár, a követelmények teljesítésének kötelezettsége csak ezen első év letelte után következik be.

1.6.7.2 Általános átmeneti rendelkezések

1.6.7.2.1 Általános átmeneti rendelkezések a szárazárut szállító hajókra

1.6.7.2.1.1 Az üzemben levő hajónak meg kell felelnie:

a) a következő táblázatban feltüntetett pontok követelményeinek az ott meghatározott időtartamon belül;

b) a következő táblázatban nem szereplő pontok követelményeinek e Szabályzat hatályba lépésének időpontjában. Az üzemben levő hajók szerkezetét és felszerelését a korábbi biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani.

1.6.7.2.1.1 Általános átmeneti rendelkezések táblázata: Szárazáruszállító hajók
Pont	Tárgy	Időbeli korlátozás és megjegyzések
9.1.0.12.1	A rakterek szellőztetése	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A 4.3 osztály anyagainak szállításához minden raktérnek megfelelő természetes vagy mesterséges szellőzéssel kell rendelkeznie; minden rakteret el kell látni kényszer szellőztetéssel; az erre a célra szolgáló berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a víz ne hatolhasson be rakterekbe.
9.1.0.12.3	Szolgálati terek szellőztetése	Ú.CS.Á.
9.1.0.17.2	A rakományterek felé néző gáztömör nyílások	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A lakótér és a kormányállás rakományterek felé néző nyílásait gáztömören kell tudni zárni.
9.1.0.17.3	Bejáratok és nyílások a védett területen	Ú.CS.Á. Az üzemben levő hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A lakótér és a kormányállás rakományterek felé néző nyílásainak gáztömören zárhatónak kell lenniük.
9.1.0.31.2	Gépek levegőszívó nyílásai	Ú.CS.Á.
9.1.0.32.2	A fedélzet fölé 0,50 m-rel kivezetett légzőcsövek	Ú.CS.Á.
9.1.0.34.1	Kipufogócsövek	Ú.CS.Á.
9.1.0.35	Maradékeltávolító szivattyúk a védett területen	Ú.CS.Á.
		Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A 4.1 osztály anyagainak (Olajos dara, takarmánypogácsa, olajpogácsa) szállítása, a 4.3 osztály minden anyagának ömlesztett vagy csomagolás nélkül történő szállítása és a 9 osztály UN 2211 habosítható polimer gyöngyök szállítása esetén a maradékeltávolítás csak a védett területen elhelyezett maradékeltávolító berendezés használatával végezhető. A géptér felett elhelyezett maradékeltávolító berendezést le kell zárni.
9.1.0.40.1	Tűzoltóberendezések, két szivattyú stb.	Ú.CS.Á.
9.1.0.40.2	A géptérbe tartósan beépített tűzoltórendszerek	Ú.CS.Á.
9.1.0.41 a 7.1.3.41 bekezdéssel együtt	Tűz és nyílt láng	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A kémények kilépési pontjainak legalább 2 m-re kell lenniük a fedélzeti raktér lejárók legközelebbi pontjától. Fűtő- és főzőeszközök csak fém padlójú lakótérben és kormányállásokban helyezhetők el. Azonban a géptérben 55 °C-ot meghaladó lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal fűtött eszközök is elhelyezhetők; Szilárd tüzelőanyaggal fűtött központi fűtés kazánok a fedélzet alatti olyan terekben is elhelyezhetők, amelyek csak a fedélzetről férhetők hozzá.
9.2.0.31.2	Gépek levegőszívó nyílásai	Ú.CS.Á.
9.2.0.34.1	Kipufogócsövek elhelyezése	Ú.CS.Á.
9.2.0.41, a 7.1.3.4.1 ponttal együtt	Tűz és nyílt láng	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A kémények kilépési pontjainak legalább 2 m-re kell lenniük a fedélzeti raktér lejárók legközelebbi pontjától. Fűtő- és főzőeszközök csak fém padlójú lakótérben és kormányállásokban helyezhetők el. Azonban a géptérben 55 °C-ot meghaladó lobbanáspontú folyékony tüzelőanyaggal fűtött eszközök is elhelyezhetők; Szilárd tüzelőanyaggal fűtött központi fűtés kazánok a fedélzet alatti olyan terekben is elhelyezhetők, amelyek csak a fedélzetről férhetők hozzá.

1.6.7.2.1.2 Azoknak a hajóknak, amelyek csak a következőkben felsorolt veszélyes árukat ömlesztve szállítják, az ADN követelményeit csak 2005. január 1-jétől kell kielégíteniük:

4.1 osztály	1350	KÉN;
	3175	GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK vagy keverékeik (készítmények és hulladékok), M.N.N., amelyek lobbanáspontja legfeljebb 61 °C;

4.2 osztály	1364	OLAJOS GYAPOT HULLADÉK;
	1365	NEDVES GYAPOT;
	1376	KIMERÜLT VAS-OXID vagy KIMERÜLT VASSZIVACS a generátorgáz tisztításából;
	1379	TELÍTETLEN OLAJJAL KEZELT PAPÍR, nem teljesen száraz (beleértve a karbonpapírt);
	2210	MANEB vagy MANEB KÉSZÍTMÉNY legalább 60% manebtartalommal;
	1373	ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÁLAK vagy SZÖVETEK, M.N.N., olajjal;
	3190	ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N., III csomagolási csoport;

9 osztály	2969	RICINUSMAG;

A hajóknak azonban ki kell elégíteniük a 7. rész következő pontjainak előírásait: 7.1.1.11 és 7.1.3.5.1.4.

1.6.7.2.2 Általános átmeneti előírások tartályhajókra

1.6.7.2.2.1 Az üzemben levő hajónak meg kell felelnie:

a) a következő táblázatban feltüntetett pontok követelményeinek az ott meghatározott időtartamon belül;

b) a következő táblázatban nem szereplő pontok követelményeinek e Szabályzat hatályba lépének időpontjában. Az üzemelő hajók szerkezetét és szerelvényeit az előző biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani.

1.6.7.2.3 Általános átmeneti előírások a tartályhajókra

1.6.7.2.3.1 Általános átmeneti előírások táblázata: Tartályhajók
Pont	Tárgy	Időbeli korlátozás és megjegyzések
1.2.1	Korlátozott robbanásveszéllyel járó villamos berendezés	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Korlátozottan robbanásveszélyes villamos készülékek a következők: – Villamos készülékek, amelyek a normál működés során nem okoznak szikrát vagy felületi hőmérsékletük nem haladja meg a 200 °C-ot; vagy – Vízpermettel szemben védett házban levő villamos készülékek, amelyeknél a normál működés során a felületi hőmérséklet nem haladja meg a 200 °C-ot.
1.2.1	Fedélzet alatti terek	Nem kell alkalmazni az N típusú nyitott hajókra, amelyek rakterei segédberendezéseket tartalmaznak és amelyek csak a 8 osztály olyan anyagait szállítják, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában a 30 bejegyzés szerepel.
1.2.1	Lángzár Az EN 12 874 (1998) szabvány szerinti gyorsműködésű szellőzőszelep	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A lángzáraknak és a gyorsműködésű szellőzőszelepeknek az illetékes hatóság által az előírt használatra engedélyezett típusúnak kell lenniük.
7.2.2.6	Jóváhagyott gázdetektáló rendszer	Ú.CS.Á.
7.2.2.19.3	Vontatásra használt hajók	Ú.CS.Á.
7.2.3.20	Vízgátak használata ballasztoláshoz	Az üzemben levő hajóknál a vízgátak a kirakás során feltölthetők vízzel a trimm megtartásához és a maradékmentes ürítéshez, amennyiben lehetséges.
7.2.3.20.1	Ballasztvíz A vízgátak vízzel való feltöltésének tilalma	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A vízgátak csak akkor tölthetők fel ballasztvízzel, ha a rakománytartályok üresek.
7.2.3.20.1	A stabilitás bizonyítása a ballasztvízzel kapcsolatos szivárgás esetén G típusú hajóknál	Ú.CS.Á.
7.2.3.25.1 c)	A berakó és kirakó csővezeték és a rakománytéren kívüli csővezetékek közötti kapcsolat tilalma	Ú.CS.Á. olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajóknál
7.2.3.31.2	Járművek csak a rakománykörzeten kívül N típusú nyitott hajóknál	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A jármű nem indítható be a hajón.
7.2.3.42.3	Rakományfűtő rendszer használata	Nem kell alkalmazni az üzemben levő N típusú hajókra.
7.2.3.51.3	Feszültség alatti csatlakozók G típusú és N típusú hajóknál	Ú.CS.Á.
7.2.4.16.15	A berakó átfejtés indítása	Ú.CS.Á.
7.2.4.22.1	A nyílások kinyitása N típusú nyitott hajók	Ú.CS.Á. Az üzemben levő fedélzettel rendelkező hajókon a rakománytartály fedelek a rakodás során ellenőrzés és mintavétel céljából kinyithatók.
8.1.2.3 c)	Lékelhárítási terv:: G típus	Ú.CS.Á.
8.1.2.3 c)	Az érintetlen stabilitás dokumentuma	Ú.CS.Á.
8.1.2.3 i)	Berakási és kirakási utasítások	Ú.CS.Á.
9.3.2.0.1 c) 9.3.3.0.1 c)	Gőzcsövek korrózió elleni védelme	Ú.CS.Á.
9.3.1.0.3 d) 9.3.2.0.3 d) 9.3.3.0.3 d)	A lakóterek és kormányállások tűzálló anyagai	Ú.CS.Á.
9.3.3.8.1	Lángzárakkal ellátott N típusú nyitott hajók és N típusú nyitott hajók osztályozása	Ú.CS.Á.
9.3.3.8.1 a 7.2.2.8 ponttal kapcsolatosan	Az osztály megtartása lángzárakkal ellátott N típusú nyitott hajóknál és N típusú nyitott hajóknál	Ú.CS.Á.
		Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Ellenkező előírás hiányában a hajótípus konstrukciójána, szilárdságának, térbeosztásának, berendezéseinek és hajtórendszereinek meg kell felelniük egy elismert hajóosztályozó társaság legmagasabb osztálya követelményeinek vagy azzal egyenértékűeknek kell lenniük.
9.3.1.10.2 9.3.2.10.2 9.3.3.10.2	Lejárati ajtók stb.	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra, az N típusú nyitott hajók kivételével, a következő követelményeket kell alkalmazni: Ez a követelmény teljesül, ha a beépített függőleges védőfalak legalább a 0,50 m magasak; Az üzemben levő, 50,00 m-nél rövidebb hajóknál az 0,50 m magasság a fedélzetre vezető járókban 0,30 m-re csökkenthető.
9.3.1.11.1 b)	A túlnyomásos rakománytartályok hossz/átmérő aránya	Nem kell alkalmazni a G típusú hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.3.11.1 d)	A rakománytartályok hosszának korlátozása	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 a)	A rakománytartályok elrendezése Távolság a rakománytartályok és az oldalfalak között	Ú.CS.Á. Nem kell alkalmazni a G típusú hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
	Tartálynyergek, távtartók magassága	Ú.CS.Á. A következő követelményt kell alkalmazni az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra: Ha a tartály térfogat meghaladja a 200 m³-t, vagy a hossz és az átmérő aránya 7-nél kisebb, de 5-nél nagyobb, akkor a tartály térnek olyannak kell lennie, hogy összeroppanás esetén a tartályok – amennyire csak lehet – érintetlenek maradjanak. Ez a követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a tartálytérben a hajó: kettős héjazatú az oldal lemezelés és a hosszirányú válaszfal között legalább 0,80 m távolsággal, vagy, a következő tervezésű: a) a járólemezek és a padlólemezek teteje között legfeljebb 0,60 m-kénti rendszeres távolságban oldal erősítő bordák vannak; b) az oldalsó bordákat legalább 2,00 m-ként hosszbordákkal kell megtámasztani. Az oldalhosszmerevítő keretek magassága nem lehet az oldalmagasság 10 %-ánál kisebb és semmi esetre sem lehet 0,30 m-nél kisebb. Ezeket laposacélból készített legalább 15 cm² felületű homloklemezekkel kell ellátni; c) az a) pontban hivatkozott oldalsó bordák magasságának meg kell egyezni az oldal-hosszmerevítők magasságával és laposacélból készített legalább 7,5 cm² felületű homloklemezekkel kell ellátni.
9.3.1.11.2 b) 9.3.2.11.2 b) 9.3.3.11.2 a)	Rakománytartály rögzítések,	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 c) 9.3.2.11.2 c) 9.3.3.11.2 b)	A fenékvízgyűjtő kutak kapacitása	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.2 d) 9.3.2.11.2 d)	Oldal hosszmerevítők a héjazat és a rakománytartályok között	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.3 a)	A rakománykörzet végső válaszfalai „A-60” tűzvédő szigetelése. A rakterekben a rakománytartályoktól 0,50 m távolság	Ú.CS.Á.
9.3.2.11.3 a) 9.3.3.11.3 a)	A vízgátak szélessége 0,60 m Rakománykörzet vízgátakkal vagy „A-60” szigetelésű válaszfalakkal elválasztva 0,50 m távolság a rakománytartályoktól a rakterekben	Ú.CS.Á. A következő követelményeket kell alkalmazni az üzemben levő hajókra: C típus: a vízgát legkisebb szélessége 0,50 m, N típus: a vízgát legkisebb szélessége 0,50 m, a legfeljebb 150 t önsúlyú hajóknál 0,40 m; N típusú nyitott hajó: 150 t önsúlyig nem kell vízgát: A távolságnak a rakománytartályok és a raktér végfalak között legalább 0,40 m-nek kell lennie.
9.3.3.11.4	Átjárók a rakterek végfalain keresztül	Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú nyitott hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.3.11.6 a)	Szivattyútérként kialakított vízgát	Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.1.11.7 9.3.3.11.8	A fedélzet alatti rakománykörzetben szolgálati terek kialakítása	Ú.CS.Á.
9.3.3.11.7	A külső héjazattól való távolság	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.8 9.3.3.11.9	A rakománykörzeten belüli terek hozzáférési nyílásainak méretei	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.8 9.3.2.11.10 9.3.3.11.9	Az erősítő elemek közötti távolság	Ú.CS.Á.
9.3.2.12.1 9.3.3.12.1	Szellőzőnyílások a rakterekben	Ú.CS.Á.
9.3.1.12.2 9.3.3.12.2	Szellőzőrendszer a kettős héjazatú terekben és a kettős fenekekben	Ú.CS.Á.
9.3.1.12.3 9.3.2.12.3 9.3.3.12.3	A fedélzet alatti szolgálati terek a levegő bevezető csöveinek fedélzet feletti magassága	Ú.CS.Á.
9.3.1.12.6 9.3.2.12.6 9.3.3.12.6	A szellőzés bemeneteinek távolsága a rakományterektől	Ú.CS.Á.
9.3.1.12.6 9.3.2.12.6 9.3.3.12.6	Tartósan beépített lángsziták	Ú.CS.Á.
9.3.3.12.7	Lángzárak jóváhagyása	Nem kell alkalmazni azoknál az N típusú hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.1.13	Általános stabilitás	Ú.CS.Á.
9.3.1.14 9.3.3.14	Érintetlen stabilitás	Ú.CS.Á.
9.3.3.1.15	Stabilitás sérülés után	Ú.CS.Á.
9.3.1.16.1 9.3.3.16.1	A gépterek nyílásainak távolsága a rakománykörzettől	Ú.CS.Á.
9.3.3.16.1	Belsőégésű motorok a rakománykörzeten kívül N típusú nyitott hajóknál	Ú.CS.Á.
9.3.1.16.2 9.3.3.16.2	A rakománykörzettel szemben levő ajtók csuklópántjai A fedélzetről hozzáférhető gépterek N típusú nyitott hajóknál	Nem kell alkalmazni azoknál a hajóknál, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le és az átalakítás más fontos nyílásokat elzárna. Ú.CS.Á.
9.3.1.17.1 9.3.3.17.1	Lakóterek és kormányállások a rakománykörzeten kívül	Nem kell alkalmazni azokra a hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le, amennyiben nincs kapcsolat a kormányállás és más zárt terek között. Nem kell alkalmazni azokra a legfeljebb 50 m hosszú hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30- előtt fektették le, és amelyek kormányállása a rakománykörzetben van, még ha más zárt terekhez hozzáférést biztosít, amennyiben a biztonságot az illetékes hatóság megfelelő szolgálati követelményei biztosítják.
9.3.1.17.1 9.3.3.17.1	N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.17.2 9.3.2.17.2 9.3.3.17.2	Az elülső felépítmény bejáratainak és nyílásainak elrendezése	Ú.CS.Á. Nem kell alkalmazni azokra a legfeljebb 50,00 m hosszú hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le, amennyiben gázszűrők vannak felszerelve.
	Bejáratok és nyílások N típusú nyitott hajókon	Ú.CS.Á.
9.3.1.17.3	A bejáratoknak és nyílásoknak zárhatónak kell lenniük N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.17.4 9.3.3.17.4	A nyílások távolsága a rakománykörzettől	Ú.CS.Á.
9.3.3.17.5 b), c)	A tengelyáttörések jóváhagyása és az utasítások elhelyezése N típusú nyitott hajó
9.3.1.17.6 9.3.3.17.6	Fedélzet alatti szivattyútér	Ú.CS.Á.
9.3.1.17.6 9.3.3.17.6	Fedélzet alatti szivattyútér	Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A fedélzet alatti szivattyútérnek ki kell elégítenie a szolgálati terek követelményeit. G típusú hajókra: 9.3.1.12.3 N típusú hajókra: 9.3.3.12.3
9.3.2.20.1 9.3.3.20.1	Bejárati és szellőző nyílások a fedélzet felett 0,50 m-re	Ú.CS.Á.
9.3.2.20.2 9.3.3.20.2	Szívószelepek	Ú.CS.Á.
9.3.3.20.2	Vízgátak megtöltése szivattyúval N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.2.20.2 9.3.3.20.2	A vízgátak megtöltése 30 perc alatt	Ú.CS.Á.
9.3.3.21.1 b)	Folyadékszint-mérő N típusú nyitott hajó lángzárral	N típusú nyitott hajó Ú.CS.Á.
9.3.3.21.1 c)	Szint vészjelző eszköz	Nem kell alkalmazni azokra a nyitott N típusú, üzemben levő hajókra, amelyek csak UN 2448 OLVASZTOTT KÉN szállítására vannak jóváhagyva.
9.3.1.21.1.d) 9.3.2.21.1 d) 9.3.3.21.1 d)	Érzékelő a túlfolyásvédelem működésbe lépéséhez	Csak olyan hajókra kell alkalmazni, amelyeket a Szerződő Feleknél raknak meg, ahol a megfelelő parti berendezések vannak felszerelve.
9.3.2.21.1 e)	Az egyes tartályokban a nyomásmérő berendezések vészjelzése olyan anyagok szállításánál, amelyeknél fedélzeti vízporlasztás szükséges	A rendelet hatályba lépését követően a jóváhagyási bizonyítvány megújításakor, de legkésőbb 2010. január 1-ig.
9.3.2.21.1 e) 9.3.3.21.1 e)	Berendezés felszerelése a rakománytartályban a nyomás méréséhez	A jóváhagyási bizonyítvány megújítása Azokon az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókon, amelyek nem olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában 5, 6 vagy 7 megjegyzés található, az rakománytartályokban a nyomás mérésre szolgáló eszközök 2010. december 31-ig az előírásoknak megfelelőnek tekinthetők, ha a gőzcső a két legszélső pontjánál van látva ilyen szerkezetekkel.
9.3.2.21.1 f) 9.3.3.21.1 f)	Műszerek felszerelése a hőmérséklet mérésére	A jóváhagyási bizonyítvány megújítása a rendelet hatályba lépését követően, de legkésőbb 2010. január 1-je után.
9.3.3.21.1 g)	Mintavevő nyílások N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.21.4 9.3.2.21.4 9.3.3.21.4	Független folyadékszint riasztó készülék	Ú.CS.Á.
9.3.1.21.5 9.3.2.21.5 9.3.3.21.5	Csatlakozó aljzat a parti csatlakozások közelében és a hajó szivattyú leállítása	Ú.CS.Á.
9.3.3.21.5 b)	A 9.3.3.21.1 d) szerinti érzékelő	A jóváhagyási bizonyítvány megújítása a rendelet hatályba lépését követően, de legkésőbb 2010. január 1-je után.
9.3.3.21.5 c)	Az MSZ EN 12827 szabvány szerinti csatlakozó csonk	A jóváhagyási bizonyítvány megújítása a rendelet hatályba lépését követően, de legkésőbb 2010. január 1-je után.
9.3.3.21.5 c)	Szerkezet az üzemanyag vételezés megszakításához	A jóváhagyási bizonyítvány megújítása a rendelet hatályba lépését követően, de legkésőbb 2010. január 1-je után.
9.3.1.21.7 9.3.2.21.7 9.3.3.21.7	Vákuum vagy túlnyomás riasztó azokon a hajókon, amelyek olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában nincs 5 megjegyzés	Ú.CS.Á.
9.3.2.21.7 9.3.3.21.7	Vákuum vagy túlnyomás riasztó azokon a hajókon, amelyek olyan anyagokat szállítanak, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában 5 megjegyzés található	Ú.CS.Á. A rendelet hatályba lépése idején érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal ellátott hajóknál ezt az előírást legkésőbb 2015. december 31-ig teljesíteni kell.
9.3.1.21.7 9.3.2.21.7 9.3.3.21.7	Hőmérséklet vészjelző a rakománytartályokban	Ú.CS.Á.
9.3.3.21.12	Önzáró fedél	Ú.CS.Á.
9.3.3.22.1 b)	Rakománytartályok nyílása a fedélzet felett 0,50 m-re	Nem kell alkalmazni azokra a hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.1.22.4	Szikraképződés megakadályozása zárószerkezetekkel	Ú.CS.Á.
9.3.1.22.3 9.3.2.22.4 b) 9.3.3.22.4 b)	Szelepek kimenetének helyzete a fedélzet felett	Ú.CS.Á.
9.3.2.22.4 b) 9.3.3.22.4 b)	Gyorsműködésű szellőzőszelepek nyomás beállítása	Ú.CS.Á.
9.3.2.22.5 9.3.3.22.5	Lángzárak vagy szelepek vagy önálló gázürítő cső vagy elzáró szerkezetek	Ú.CS.Á. Az rendelet hatály lépése idején érvényes jóváhagyási bizonyítvánnyal ellátott hajóknál ezeket a követelményeket legkésőbb 2015. december 31-ig kell teljesíteni.
9.3.2.22.5 a)	Tűzoltóberendezések	2015. december 31.
9.3.3.23.2	Rakománytartályok próbanyomása	Nem kell alkalmazni azokra a hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le, ha 15 kPa (0,15 bar) próbanyomás van előírva. 10 kPa (0,10 bar) próbanyomás elegendő.
9.3.3.23.3	A berakó és kirakó csövek próbanyomása	A rendelet hatályba lépése előtt üzemben levő olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajóknál 400 kPa próbanyomás elegendő.
9.3.2.25.1 9.3.3.25.1	Rakományszivattyúk leállítása	Ú.CS.Á.
9.3.1.25.1 9.3.2.25.1 9.3.3.25.1	Szivattyúk stb. távolsága a lakóterektől stb.	Ú.CS.Á
9.3.3.25.2 a)	A fedélzet alatt elhelyezett berakó és kirakó csövek	Ú.CS.Á. olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajóknál
9.3.1.25.2 d) 9.3.2.25.2 d)	A berakó és kirakó csövek helye a fedélzeten	Ú.CS.Á.
9.3.1.25.2 e) 9.3.2.25.2 e) 9.3.3.25.2 e)	A parti csatlakozások távolsága a lakóterektől stb.	Ú.CS.Á.
9.3.1.25.2 i) 9.3.2.25.2.j) 9.3.3.25.2 k)	Rakomány csővezeték elhelyezése	Ú.CS.Á.
9.3.2.25.8 a)	Ballasztolási szívócsövek elhelyezése a rakománykörzetben, de a rakománytartályokon kívül	Ú.CS.Á.
9.3.2.25.9 9.3.3.25.9	Be- és kirakási átfejtési sebesség	Ú.CS.Á. 2008. január 1-jétől a jóváhagyási bizonyítványban említett be- és kirakási átfejtési sebességet szükség esetén a jóváhagyási bizonyítvány megújítása alkalmával ellenőrizni kell.
9.3.3.25.13	A 9.3.3.25.1 a) és c), 9.3.3.25.2 e), 9.3.3.25.3 és 9.3.3.25.4 a) bekezdést nem kell alkalmazni, kivéve a maró anyagokat szállító, N típusú nyitott hajókat (lásd a 3.2 fejezet „C” táblázat 5 oszlop, 8 veszély)	Ú.CS.Á. Ez az időbeli korlátozás csak a maró anyagokat szállító N típusú nyitott hajókra (lásd a 3.2 fejezet „C” táblázat 5 oszlop, 8 veszély)
9.3.1.27.2	Hűtőberendezések 12°-os dőlés 10° helyett	Ú.CS.Á.
9.3.2.28	A 3.2 fejezet „C” táblázatában előírt vízpermet berendezés	Ez az átmeneti előírás csak olyan anyagokra érvényes, amelyeket a rendelet hatályba lépése előtt adtak fel szállításra.
9.3.1.31.2 9.3.2.31.2 9.3.3.31.2	A gépek levegő szívónyílásainak távolsága a rakománykörzettől	Ú.CS.Á.
9.3.1.31.4 9.3.2.31.4 9.3.3.31.4	A gépek külső részeinek stb. hőmérséklete	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A külső részek hőmérséklete nem haladhatja meg a 300 °C-ot.
9.3.1.31.5 9.3.2.31.5 9.3.3.31.5	Hőmérséklet a géptérben	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A géptér hőmérséklete nem haladhatja meg a 45 °C-ot.
9.3.1.32.2 9.3.2.32.2 9.3.3.32.2	Levegő csövek nyílásai 0,50 m-re a fedélzet felett	Ú.CS.Á.
9.3.3.34.1	Kipufogócsövek	Ú.CS.Á.
9.3.1.35.1 9.3.3.35.1	Maradékeltávolító és ballaszt szivattyúk a rakománykörzetben	Ú.CS.Á.
9.3.3.35.3	A rakománykörzetben, de a rakománytartályokon kívül elhelyezett szívócsövek a ballasztoláshoz	Ú.CS.Á.
9.3.1.35.4	A szivattyútér maradékeltávolító berendezése a szivattyútéren kívül	Ú.CS.Á.
9.3.1.40.1 9.3.2.40.1 9.3.3.40.1	Tűzoltórendszerek, két szivattyú stb.	Ú.CS.Á.
9.3.1.40.2 9.3.2.40.2 9.3.3.40.2	Beépített tűzoltórendszer a géptérben	Ú.CS.Á.
9.3.1.41.1 9.3.3.41.1	A kürtők kimenete legalább 2,00 m-re a rakománykörzettől	Nem kell alkalmazni olyan hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.3.41.1	A kürtők kimenete	Ú.CS.Á. olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókra
9.3.1.41.2 9.3.2.41.3 9.3.3.41.2 a 7.2.3.41 ponttal kapcsolatosan	Fűtő, főző és hűtő berendezések	Ú.CS.Á.
9.3.3.42.2	Rakományfűtő rendszer:	Ú.CS.Á.
	N típusú nyitott hajó	Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Ez a kondenzvíz visszatérő csőbe beépített olajleválasztóval valósítható meg.
9.3.1.51.2 9.3.2.51.2 9.3.3.51.2	Fény és hangriasztás	Ú.CS.Á.
9.3.1.51.3 9.3.2.51.3 9.3.3.51.3	Hőmérsékleti osztály és robbanási csoport	Ú.CS.Á.
9.3.3.52.1 b), c), d) és e)	Villamos berendezések: N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.52.1 e) 9.3.3.52.1 e)	„Minősítetten biztonságos” villamos berendezések a rakománykörzetben	Nem kell alkalmazni olyan hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le. A következő feltételeket kell teljesíteni a berakás, kirakás és gázmentesítés alatt azoknál a hajóknál, amelyeknek nincs gáztömör kormányállása nincs gáztömör nyílásokkal (pl. ajtók, ablakok stb.) ellátva a rakománykörzet irányában: a) A használatra tervezett minden villamos berendezésnek korlátozottan robbanásveszélyes típusúnak kell lennie, azaz ezeket úgy kell kialakítani, hogy normális üzemi körülmények között ne okozhassanak szikrát és külső felületükön a hőmérséklet ne emelkedjen 200 °C fölé, vagy vízpermettel szemben védett kialakításúaknak kell lenniük és; b) Azokat a villamos berendezéseket, amelyek nem elégítik ki az a) pont kritériumait vörös színnel meg kell jelölni és központi kapcsolóval ki kell tudni kapcsolni.
9.3.3.52.2	Akkumulátorok a rakománykörzeten kívül	Ú.CS.Á.
9.3.1.52.3 a) 9.3.3.52.3 a) 9.3.1.52.3 b) 9.3.3.52.3 b)	A berakás, kirakás vagy gázmentesítés alatt használt villamos berendezések	Nem kell alkalmazni a következő berendezésekre olyan hajókon, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le: – világító eszközökre a lakóterekben, a lakóterek bejárata közelében levő kapcsolók kivételével; – rádiótelefon berendezésekre a lakóterekben és a kormányállásokban és robbanómotor vezérlő készülékek. Minden más villamos berendezésnek meg kell felelnie a következő követelményeknek: a) Generátorok, motorok stb. IP13 védettségi fokozat b) Vezérlőpanelek, lámpák stb. IP23 védettségi fokozat c) Készülékek stb. IP55 védettségi fokozat.
	N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.52.3 b) 9.3.2.52.3 b) 9.3.3.52.3 b) a 3 a) ponttal kapcsolatosan	A berakás, kirakás vagy gázmentesítés alatt használt villamos berendezések	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajóknál a 3 a) bekezdést nem kell alkalmazni: – világító eszközökre a lakóterekben, a lakóterek bejárata közelében levő kapcsolók kivételével; – rádiótelefon berendezésekre a lakóterekben és a kormányállásokban.
9.3.1.52.4 9.3.2.52.4 9.3.3.52.4 utolsó mondat	Az ilyen berendezések kikapcsolása központi helyről	Ú.CS.Á.
9.3.3.52.4	Vörös jelölés a villamos berendezéseken N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.3.52.5	Megszakító kapcsoló a folyamatos hajtású generátorhoz: N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.3.52.6	Tartósan felszerelt csatlakozó aljzatok: N típusú nyitott hajó	Ú.CS.Á.
9.3.1.56.1 9.3.3.56.1	Fémköpenyek minden kábelnél	Nem kell alkalmazni olyan hajókra, amelyek gerincét 1994. április 30-a előtt fektették le.
9.3.3.56.1	Fémköpenyek	Ú.CS.Á. olajtartalmú hulladékot gyűjtő hajókra
9.3.1.56.3 9.3.2.56.3 9.3.3.56.3	Lengőkábelek a rakterekben	Ú.CS.Á.

1.6.7.2.3.2 Átmeneti rendelkezések a 3.2 fejezet „C” táblázat előírásainak alkalmazására a veszélyes áruk tartályhajóban történő szállításánál.

1.6.7.2.3.2.1 Azok az áruk, amelyekhez a 3.2 fejezet „C” táblázatában N típusú zárt hajó szükséges 10 kPa (0,10 bar) minimális szelepbeállítással, üzemben levő N típusú zárt tartályhajókban is szállíthatók 6 kPa (0,06 bar) minimális szelepbeállítással (rakománytartály próbanyomás 10 kPa (0,10 bar)).

1.6.7.2.3.2.1.1 (5 megjegyzés)

Az üzemben levő, fedélzettel ellátott tartályhajókon a lángzár fix köteges betét olyan anyagok szállítása esetén eltávolítható, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat a 20 oszlopban az 5 megjegyzés szerepel. Ez az átmeneti rendelkezés 2015. december 31-ig érvényes.

1.6.7.2.3.2.3 (6 és 7 megjegyzés)

Az üzemben levő tartályhajóknál a gőzcsöveket és a nyomás/vákuum szelepeket nem kell melegíteni olyan anyagok szállítása esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet „C” táblázat 20 oszlopában a 6 vagy 7 megjegyzés van bejegyezve. Ez az átmeneti rendelkezés 2015. december 30-ig érvényes.

Az üzemben levő fedélzettel ellátott tartályhajókon a lángzár fix köteges betét az előzőekben említett anyagok szállítása esetén eltávolítható. Ez az átmeneti rendelkezés 2015. december 31-ig érvényes.

1.6.7.3 A különleges belvízi hajókra vonatkozó kiegészítő átmeneti előírások

1.6.7.3.1 Az üzemben levő hajónak, amelyre ezen bekezdés átmeneti előírásai vonatkoznak, ki kell elégíteniük:

− a következő táblázatban felsorolt pontok és alpontok és az általános átmeneti előírások (lásd az 1.6.7.2.1.1 és az 1.6.7.2.3.1 pontot) követelményeit az ott meghatározott határidőn belül;

− a következő táblázatban fel nem sorolt pontok és alpontok vagy az általános átmeneti előírások követelményeit e Szabályzat hatályba lépésének időpontjáig. Az üzemben levő hajók szerkezetét és felszerelését a korábbi biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani.

Kiegészítő átmeneti rendelkezések táblázata:
Pont	Tárgy	Időbeli korlátozás és megjegyzések
9.1.0.11.1 b)	Raktárak, a tüzelőolaj tartályokkal közös válaszfal	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A raktereknek a tüzelőolaj tartályokkal közös válaszfaluk lehet, amennyiben a rakomány vagy annak csomagolása kémiailag nem reagál a tüzelőanyaggal.
9.1.0.92	Vészkijárat	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A raktereknek a tüzelőolaj tartályokkal közös válaszfaluk lehet, ha a rakomány vagy annak csomagolása nem lép kémiai reakcióba a tüzelőolajjal.
9.1.0.95.1 c)	Nyílások magassága a sérült állapot vízvonala felett	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Minden nem víztömör nyílás (pl. ajtók, ablakok, fedélzeti lejárók) alsó élének az elárasztás végső állapotában a sérült állapot vízvonala felett legalább 0,075 m-re kell lennie.
9.1.0.95.2 9.3.2.15.2	Stabilitás mértéke (sérült állapotban)	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Az elárasztás végső állapotában) a hajó dőlésszöge nem haladhatja meg a 20°-ot mielőtt a hajót visszaállítanák; a 12°-ot miután a visszaállítási intézkedéseket megtették.
9.3.3.8.1	N típusú nyitott hajók osztályozása	Ú.CS.Á.
9.3.1.11.1 a) 9.3.2.11.1 a) 9.3.3.11.1 a)	A rakománytartályok legnagyobb befogadóképessége	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Egy rakománytartály megengedett legnagyobb befogadóképessége 760 m³.
9.3.1.12.3 9.3.2.12.3 9.3.3.12.3	Levegő bemenetek elhelyezése	Ú.CS.Á. A levegőnyílások bemenetét legalább 5,00 m-re kell elhelyezni a biztonsági szelepek kimenetétől.
9.3.2.11.1 d)	Rakománytartályok hossza	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A rakománytartály hossza meghaladhatja a 10 m-t és 0,2 L-t.
9.3.3.8.1	N típusú nyitott hajók osztályozása	Ú.CS.Á.
9.3.2.15.1 c)	A nyílások magassága a sérült állapot vízvonala felett	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Minden nem víztömör nyílás (pl. ajtók, ablakok, fedélzeti lejárók) alsó élének az elárasztás végső állapotában a sérült állapot vízvonala felett legalább 0,075 m-re kell lennie.
9.3.2.20.2 9.3.3.20.2	A vízgátak feltöltése vízzel	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: A vízgátakat el kell látni rendszerrel a vízzel vagy inert gázzal való feltöltéshez.
9.3.1.92 9.3.2.92	Vészkijárat	Ú.CS.Á. Az üzemben levő, fedélzettel rendelkező hajókra a következő követelményeket kell alkalmazni: Azokat a tereket, amelyek bejáratai vagy kijáratai sérült állapotban részben vagy teljesen víz alá kerülnek, sérült állapot vízvonala felett legalább 0,075 m-re levő vészkijárattal kell ellátni.

1.7 FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A 7 OSZTÁLYRA

1.7.1 Általános előírások

1.7.1.1 Az ADN olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására, 1996. (2003. évi átdolgozás), Biztonsági Szabványok Sorozat, TS-R-1 kiadványon alapulnak (Bécs, 2004.) Az előírásokhoz magyarázatok találhatók az IAEA „Advisory Material for the IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Materials”, Safety Standard Series No. TS-G-1.1 (ST-2), IAEA Vienna (2002) kiadványban.

1.7.1.2 Az ADN célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:

a) a radioaktív tartalom behatárolására;

b) a külső sugárzási szint ellenőrzésére;

c) a kritikusság megelőzésére; és

d) a hőhatás okozta károk megelőzésére.

Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a járművek és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.

1.7.1.3 Az ADN előírásait a radioaktív anyagok belvízi szállítására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó szállításokat is. A „szállítás” magában foglal a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet és körülményt, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADN által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők:

a) szokásos szállítás körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;

c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.

1.7.2 Sugárvédelmi program

1.7.2.1 A radioaktív anyagok szállításához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.

1.7.2.2 A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az ADR 1.7.2.3, 1.7.2.4 bekezdés, ill. a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 1.1) és 1.4) pontja követelményeit és az végrehajtandó vészhelyzeti eljárásokat. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1.7.2.3 A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre. A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.

1.7.2.4 Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis:

a) teljesen valószínűtlen, hogy meghaladja az évi 1 mSv-et, sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózis értékelési programra, sem pedig az egyéni sugárterhelés feljegyzésére nincs szükség;

b) valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés feljegyzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni;

c) valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési nyilvántartást kell vezetni.

Az egyéni sugárterhelési nyilvántartást, ill. a munkahely sugárellenőrzésének adatait meg kell őrizni.

1.7.3 Minőségbiztosítás

Az ADN előírásainak való megfelelőség biztosítása érdekében a különleges formájú radioaktív anyagok, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok és a küldeménydarabok tervezésére, gyártására, vizsgálatára, dokumentációjára, használatára, karbantartására, felügyeletére, valamint a szállításra és a szállítás közbeni átmeneti tárolásra az illetékes hatóság által elfogadott, nemzetközi, nemzeti vagy egyéb szabványokon alapuló minőségbiztosítási programot kell kialakítani és működtetni. Annak a tanúsítványnak, hogy a gyártási mintára vonatkozó követelményeket teljes mértékben teljesítették, az illetékes hatóság rendelkezésére kell állnia. A gyártónak, a feladónak és a felhasználónak – kérésre – az illetékes hatóság számára rendelkezésre kell bocsátania a gyártás vagy a használat ellenőrzéséhez szükséges berendezéseket és minden illetékes hatóság számára bizonyítani kell, hogy

a) az alkalmazott gyártási eljárások és a felhasznált anyagok és összhangban vannak az engedélyezett mintadarab specifikációival;

b) minden csomagolóeszközt rendszeresen megvizsgálnak és – szükség esetén – oly módon állítanak helyre és tartanak jó állapotban, hogy azok az ismételt felhasználás után is megfelelnek a vonatkozó előírásoknak és specifikációknak.

Amennyiben az illetékes hatóság engedélye szükséges, ezen engedély kiadása a minőségbiztosítási program alkalmasságának függvénye.

1.7.4 (fenntartva)

1.7.5 Egyéb veszélyes tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag

A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot, vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az okmányokban, a csomagolásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák elhelyezésnél, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy az ADN veszélyes árukra vonatkozó minden előírása teljesüljön.

1.7.6 A megfelelőség hiánya

1.7.6.1 Az ADN-ben előírt, a sugárzási szintre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén:

a) erről a hiányosságról értesítenie kell a feladót

i) a szállítónak, ha ezt a szállítás alatt észleli; ill.

ii) a címzettnek, ha átvételkor észleli;

b) a szállítónak, a feladónak, ill. a címzettnek:

i) azonnal intézkednie kell az ebből eredő következmények elhárítására;

ii) ki kell vizsgálnia az okokat, körülményeket és következményeket;

iii) megfelelő intézkedéseket kell tennie azoknak az okoknak és körülményeknek a kiküszöbölésére, amelyek ehhez a hiányossághoz vezettek, és meg kell akadályoznia a hasonló körülmények ismételt előfordulását; és

iv) az illetékes hatóságo(ka)t tájékoztatnia kell a hiányosság okairól és a végrehajtott vagy végrehajtandó elhárító, ill. megelőző tevékenységről; és

c) a hiányosságról a feladót, ill. az illetékes hatóságo(ka)t lehetőleg minél hamarabb kell tájékoztatni, de ha besugárzás szempontjából veszélyhelyzet alakult ki vagy van kialakulóban, azonnal tájékoztatni kell őket.

1.8 FEJEZET

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSEK,
ILL. A BIZTONSÁGOT ELŐSEGÍTŐ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.8.1 Az előírásoknak való megfelelőség megfigyelése

1.8.1.1 Általános előírások

1.8.1.1.1 Biztosítani kell, hogy a belvízi szállítással továbbított veszélyes áru küldemények reprezentatív része az e fejezet rendelkezései szerint megfigyelhető legyen.

1.8.1.1.2 A veszélyes áruk szállításában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság vagy képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.

1.8.1.2 Megfigyelési eljárás

1.8.1.2.1 (fenntartva)

1.8.1.2.2 Az ellenőrzéseknek véletlenszerűnek kell lenniük és amennyire csak lehetséges a belvízi hajózási útvonalak nagy részére ki kell terjednie.

1.8.1.2.3 A megfigyelési jog gyakorlása során a hatóságoknak meg kell tenniük minden lehetséges erőfeszítést a hajó indokolatlan feltartóztatásának vagy késleltetésének elkerülésére.

1.8.1.3 Az előírások megsértése

A kiszabható más büntetések korlátozása nélkül a hajót, amely a veszélyes áruk belvízi szállítására vonatkozó szabályok közül egyet vagy többet megsértett, vizsgálat céljából az illetékes hatóság az erre a célra kijelölt helyen feltartóztatja és felkérheti a hiányosságok kijavítására mielőtt útját folytathatná, vagy a körülményektől vagy a biztonsági követelményektől függően más alkalmas intézkedéseket hozhat.

1.8.1.4 Ellenőrzések a vállalatoknál és a berakó és kirakó helyeken

1.8.1.4.1 Az ellenőrzések a vállalkozások létesítményeiben is végezhetők megelőző jelleggel vagy ha a veszélyes áruk szállításában a biztonságot csökkentő szabálysértést észleltek a hajózás során.

1.8.1.4.2 Az ilyen ellenőrzések célja annak biztosítása, hogy a veszélyes áruk belvízi szállításának körülményei feleljenek meg a vonatkozó szabályoknak.

1.8.1.4.3 Mintavétel

Amennyiben alkalmas és nem veszélyezteti a biztonságot, a szállított áruból az illetékes hatóság által elismert laboratóriumok a vizsgálathoz mintát vehetnek.

1.8.1.4.4 Az illetékes hatóságok együttműködése

1.8.1.4.4.1 A szállításban résztvevőknek együtt kell működniük ezen előírások helyes végrehajtásában.

1.8.1.4.4.2 Ha egy idegen hajó vagy vállalkozás súlyos vagy ismételt szabálytalansága a veszélyes áruk szállításának biztonságát veszélyezteti, erről azt az állam illetékes hatóságát kell értesíteni, amelyben a hajó jóváhagyási bizonyítványát kiadták, vagy a vállalkozás székhelye van.

1.8.1.4.4.3 (fenntartva)

1.8.1.4.4.4 (fenntartva)

1.8.2 Ha egy idegen hajón végzett ellenőrzés során a tapasztaltak alapul szolgálnak az előírások súlyos vagy ismételt megsértésének gyanújára, ami azonban a szükséges adatok hiányában nem volt megállapítható ezen ellenőrzés során, akkor az érintett államok illetékes hatóságainak a helyzet tisztázása céljából együtt kell működniük.

1.8.3 Biztonsági tanácsadó³)

1.8.4 (fenntartva)

1.8.5 A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentés

1.8.5.1 Ha a veszélyes áru szállítása során jelentős esemény vagy baleset következett be, a szállítónak, fuvarozónak az illetékes hatóság számára jelentés kell készítenie.

1.8.5.2 Az 1.8.5.3 pontban felsorolt eseményeket a következő hatóságoknak kell jelenteni:

a) személyi sérülést a vízirendészet rendőri szerveinek és a Központi Közlekedési Felügyeletnek;

b) a veszélyes áru kiszabadulását a BM OKF főügyeletének, a vízirendészet rendőri szerveinek és a Központi Közlekedési Felügyeletnek;

c) lékesedést a b) pontban felsorolt hatóságoknak, továbbá a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság ügyeletének.

1.8.5.3 Az 1.8.5.1 bekezdés szerinti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni:

A „személyi sérülés” olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés

a) intenzív orvosi kezelést igényel,

b) legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel, vagy

c) legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz.

A „veszélyes áru kiszabadulás”

a) az 1 vagy a 2 osztályba vagy az I csomagolási csoportba tartozó vagy csomagolási csoporthoz nem rendelt más veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben,

b) a II csomagolási csoportba tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy

c) a III csomagolási csoportba tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben

történő szabaddá válása.

A „veszélyes áru kiszabadulás” kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt).

A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll.

Ha az eset a 7 osztály anyagával történik, a „veszélyes áru kiszabadulás” kritériumai a következők:

a) radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból;

b) olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit (NAÜ 115. sz. Biztonsági Sorozat, II. Rész – „Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára”); vagy

c) ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül.

Megjegyzés: Azon küldeményekre, amelyek nem szolgáltathatók ki, lásd az ADR 7.5.11 szakasz CV33 előírás6) bekezdését, ill. a RID 7.5.11 szakasz CW33 előírás6) bekezdését.

Az „anyagi kár” vagy a „környezet károsodása” a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az 50 000 eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.

A „hatósági beavatkozás” a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, ill. személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt.

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.8.5.4 (fenntartva)

1.9 FEJEZET

(fenntartva)

1.10 FEJEZET

KÖZBIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Megjegyzés E fejezet alkalmazásában a „közbiztonság” alatt értendők azok a rendszabályok és óvintézkedések, amelyek célja, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsék a veszélyes áruk eltulajdonítását, ill. a velük való visszaéléseket, amelyek az embereket, a javakat vagy a környezetet veszélyeztethetik.

1.10.1 Általános előírások

1.10.1.1 Mindenkinek, aki a veszélyes áru szállításával kapcsolatba kerül, felelősségéhez mérten figyelembe kell vennie az ebben a fejezetben meghatározott közbiztonsági követelményeket.

1.10.1.2 Veszélyes áru csak megfelelően azonosított szállítónak, fuvarozónak adható át szállításra, fuvarozásra.

1.10.1.3 Az átmeneti tárolóhelyeken, ill. terminálokon, jármű telephelyeken, kikötőkön és rendezőpályaudvarokon belül a veszélyes áruk szállítása során átmeneti tárolásra használt területeket megfelelően biztosítani kell, jól meg kell világítani és ha lehetséges és indokolt, az illetéktelenek elől el kell zárni.

1.10.1.4 A veszélyes árut szállító hajó személyzetének a szállítás alatt fényképes személyazonosító okmányt kell magánál tartania.

1.10.1.5 Az 1.8.1 szakasz szerinti biztonsági ellenőrzéseknek a megfelelő közbiztonsági intézkedések ellenőrzésére is ki kell terjedniük.

1.10.1.6 Az illetékes hatóság vagy az általa elismert szerv által kiállított, a 8.2.1 szakaszban meghatározott, érvényes szakértői oktatási bizonyítványokról az illetékes hatóságnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie.

1.10.2 Közbiztonsági képzés

1.10.2.1 Az 1.3 fejezetben meghatározott képzésnek és ismeretfelújító oktatásnak a közbiztonsági szempontok tudatosítására is ki kell terjedniük. A közbiztonsággal kapcsolatos ismeretfelújító oktatást nem kell feltétlenül a szabályozásban bekövetkezett változások oktatásával összekapcsolni.

1.10.2.2 A közbiztonság tudatosítása során foglalkozni kell a közbiztonsági kockázat jellegével, a közbiztonsági kockázat felismerésével, a kockázatkezelés és -csökkentés módszereivel és a közbiztonság megsértése esetén teendőkkel. Ahol közbiztonsági terv szükséges, ott foglalkozni kell annak tudatosításával a résztvevők felelősségének és feladatainak, ill. a közbiztonsági terv végrehajtásában való részvételüknek arányában.

1.10.3 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó előírások

1.10.3.1 „Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk” azok, amelyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, ami súlyos következményekkel járhat, pl. tömeges balesetet vagy tömegpusztítást idézhet elő. A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukat az 1.10.5 táblázat sorolja fel.

1.10.3.2 Közbiztonsági terv

1.10.3.2.1 A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk (lásd az 1.10.5 táblázatot) szállításában részt vevő, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban meghatározott szállítóknak, fuvarozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek olyan közbiztonsági tervet kell készíteniük, bevezetniük és annak megfelelően eljárniuk, amely legalább az 1.10.3.2.2 pontban meghatározott elemeket tartalmazza.

1.10.3.2.2 A közbiztonsági tervnek legalább a következő elemekből kell állnia:

a) a közbiztonságért viselt felelősség részletes megosztása olyan alkalmas, képzett személyek között, akik megfelelő hatáskörrel is rendelkeznek;

b) az érintett veszélyes áruk, ill. veszélyes áru fajták nyilvántartása;

c) a folyamatban levő tevékenységek felülvizsgálata és a közbiztonsági kockázat értékelése, beleértve a szállítási műveletek szükség szerinti megszakítását, a veszélyes áruk hajón, tartányban vagy konténerben tartását a szállítás előtt, alatt és után, ill. a veszélyes áruk átmeneti tárolását az intermodális szállítás vagy az egységek közötti átrakás során;

d) a résztvevők felelősségével és feladatával arányban álló intézkedések egyértelmű meghatározása, amelyeket a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez meg kell tenni, beleértve:

− a képzést;

− a közbiztonsági eljárásokat (pl. teendők súlyos fenyegetettség esetén, új, ill. áthelyezett alkalmazottak ellenőrzése stb.);

− az üzemi eljárásokat (pl. útvonalak kiválasztása/használata, ahol ismeretes, hozzáférés a veszélyes árukhoz az átmeneti tárolóhelyeken (mint azt a c) pont meghatározza), érzékeny infrastruktúra közelsége stb.);

− a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez használandó eszközöket és forrásokat;

e) hatékony, naprakész eljárások a közbiztonsági fenyegetettség, a közbiztonság megsértése, ill. a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésére és jelentésére;

f) a közbiztonsági terv értékelésére, ellenőrzésére, valamint a rendszeres felülvizsgálatára és korszerűsítésére vonatkozó eljárás;

g) a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információk fizikai védelmének biztosítására szolgáló intézkedések;

h) intézkedések annak biztosítására, hogy a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információkhoz csak az érdekeltek juthassanak hozzá. Ezek az intézkedések azonban nem akadályozhatják az ADN-ben máshol előírt információk megadását.

Megjegyzés: A szállítónak, fuvarozónak, a feladónak és a címzettnek együtt kell működniük egymással és az illetékes hatóságokkal a fenyegetésre vonatkozó információk kicserélésében, a megfelelő közbiztonsági intézkedések alkalmazásában és a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésében.

1.10.3.3 Olyan készüléket, berendezést kell alkalmazni, ill. olyan intézkedést kell foganatosítani, amely megakadályozza, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut (lásd az 1.10.5 táblázatot) szállító hajót, ill. rakományát eltulajdonítsák, és biztosítani kell, hogy ezek az eszközök mindig jól működjenek. Az óvintézkedések azonban nem akadályozhatják a vészhelyzet elhárítását.

Megjegyzés: A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (lásd az 1.10.5 táblázatot) mozgásának ellenőrzésére a közlekedési telemetriai vagy egyéb nyomkövető módszereket kell alkalmazni, amennyiben arra alkalmasak és a hozzá szükséges eszközök rendelkezésre állnak, ill. fel vannak szerelve.

1.10.4 Az 1.10.1, az 1.10.2 és az 1.10.3 szakasz előírásait nem kell betartani, ha egy hajón a küldeménydarabokban szállított mennyiség nem haladja meg az 1.1.3.6.1 pontban meghatározott mennyiséget.

1.10.5 A következő táblázatban felsorolt és a megadottnál nagyobb mennyiségben szállított áruk nagy közbiztonsági kockázattal járó áruknak minősülnek.

1.10.5 táblázat: A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása

Osztály	Alosztály	Anyag vagy tárgy	Mennyiség
Osztály	Alosztály	Anyag vagy tárgy	Tartányban (l)		Ömlesztve (kg)		Küldemény- darabban (kg)
1	1.1	Robbanóanyagok és -tárgyak	a)		a)		0
	1.2	Robbanóanyagok és -tárgyak	a)		a)		0
	1.3	C összeférhetőségi csoportba tartozó robbanóanyagok és -tárgyak	a)		a)		0
	1.5	Robbanóanyagok	0		a)		0
2		Gyúlékony gázok (a csak F betűt tartalmazó osztályozási kódok)	3000		a)		b)
2		Mérgező gázok (T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási kódok), az aeroszolok kivételével	0		a)		0
3		I és II csomagolási csoportba tartozó gyúlékony folyékony anyagok	3000		a)		b)
3		Érzéketlenített robbanóanyagok	a)		a)		0
4.1		Érzéketlenített robbanóanyagok	a)		a)		0
4.2		I csomagolási csoportba tartozó anyagok	3000		a)		b)
4.3		I csomagolási csoportba tartozó anyagok	3000		a)		b)
5.1		I csomagolási csoportba tartozó gyújtó hatású folyékony anyagok	3000		a)		b)
5.1		Perklorátok, ammónium-nitrát és ammónium-nitrát műtrágyák	3000		3000		b)
6.1		I csomagolási csoportba tartozó mérgező anyagok	0		a)		0
6.2		„A” kategóriába tartozó fertőző anyagok	a)		a)		0
7		Radioaktív anyagok	3000A₁ (különleges formájú) vagy 3000A₂, az esettől függően, B(U), B(M) vagy C típusú küldeménydarabokban
8		I csomagolási csoportba tartozó maró anyagok	3000	a)		b)

a) Tárgytalan.

b) Az 1.10.3 szakasz előírásait nem kell alkalmazni, akármennyi is a szállított mennyiség.

Megjegyzés: A nukleáris anyagok elterjedésének megakadályozása szempontjából a nemzetközi szállításokra a Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezmény⁴) vonatkozik, valamint a IAEA ajánlásai az INFCIRC/225 (Rev.4) kiadványban.

1.11 FEJEZET

A JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY KIADÁSI ELJÁRÁSA

1.11.1 Jóváhagyási bizonyítvány

1.11.1.1 Általános előírások

1.11.1.1.1 Azoknak a szárazárut szállító hajóknak, amelyek a korlátozott mennyiségeket meghaladó mennyiségű veszélyes árut szállítanak, a 7.1.2.19.1 pontban hivatkozott hajóknak, a veszélyes árut szállító tartályhajóknak és a 7.2.2.19.3 pontban hivatkozott hajóknak megfelelő jóváhagyási bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

1.11.1.1.2 A jóváhagyási bizonyítvány legfeljebb öt évig érvényes, és az 1.11.12 szakasz előírásainak hatálya alá tartozik.

1.11.1.2 A bizonyítvány mintája, bejegyzendő adatok

1.11.1.2.1 A jóváhagyási bizonyítványnak a 8.6.1.1, ill. 8.6.1.3 bekezdésben meghatározott mintának kell megfelelnie és tartalmaznia kell a szükséges adatokat. Tartalmaznia kell az érvényességi időszak lejáratának dátumát.

1.11.1.2.2 A jóváhagyási bizonyítvány tanúsítja, hogy a hajót megvizsgálták és hogy annak szerkezete és berendezései kielégítik az ADN 9. rész vonatkozó előírásait.

1.11.1.2.3 Az illetékes hatósága jóváhagyási bizonyítvány ebben a Szabályzatban meghatározott módosításának minden adatát feltüntetheti a bizonyítványban.

1.11.1.2.4 A kettős héjszerkezetű hajóknál, amelyek a 9.1.0.80 – 9.1.0.95, ill. a 9.2.0.80 – 9.2.0.95 bekezdés kiegészítő szerkezeti előírásait is kielégítik, az illetékes hatóságnak a jóváhagyási bizonyítványba a következő bejegyzést kell tennie: „A hajó kielégíti a 9.1.0.80 – 9.1.0.9 bekezdés kettős héjszerkezetű hajókra vonatkozó járulékos előírásait”, ill. „A hajó kielégíti a 9.2.0.80 – 9.2.0.9 bekezdés kettős héjszerkezetű hajókra vonatkozó járulékos előírásait”

1.11.1.2.5 Tartályhajók esetében a jóváhagyási bizonyítványt ki kell egészíteni a tartályhajóban szállításra engedélyezett veszélyes anyagok felsorolásával, amelyet a hajó osztályozását végző elismert hajóosztályozó társaság állított össze.

1.11.1.2.6 Az illetékes hatóságnak a tartályhajókra kiadott bizonyítványokhoz ki kell adniuk az első rakodási naplót.

1.11.1.3 Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány

1.11.1.3.1 A jóváhagyási bizonyítvánnyal nem rendelkező hajókra a következő esetekben és a következő feltételekkel korlátozott érvényességi időtartamú ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány állítható ki:

a) A hajó kielégíti e Szabályzat vonatkozó előírásait, de a jóváhagyási bizonyítványt nem lehetett kellő időben kiadni. Az ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány megfelelő időtartamra, de legfeljebb három hónapot meg nem haladó időszakra lehet érvényes;

b) A hajó vélhető sérülése következtében nem elégíti ki e Szabályzat minden vonatkozó előírását. Ebben az esetben az ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány csak egy meghatározott útra és meghatározott árura érvényes. Az illetékes hatóság kiegészítő feltételeket írhat elő.

1.11.1.3.2 Az ideiglenes jóváhagyási bizonyítványnak vagy a 8.6.1.2, ill. a 8.6.1.4 pont szerinti számú mintának kell megfelelnie, vagy pedig az ideiglenes szemlebizonyítványt és az ideiglenes jóváhagyási bizonyítványt magában foglaló egységes bizonyítvány mintájának kell megfelelnie, amennyiben ez az egységes bizonyítványminta ugyanazon adatokat tartalmazza, mint a 8.6.1.2, ill. a 8.6.1.4 bekezdés szerinti minta és ezt az illetékes hatóság jóváhagyta.

1.11.2 Jóváhagyási bizonyítvány kiállítása és elismerése

1.11.2.1 Az 1.11.1 szakaszban hivatkozott jóváhagyási bizonyítványt az illetékes hatóságnak kell kiadnia.

1.11.1.2.2–

1.11.2.2.4 (fenntartva)

1.11.3 Vizsgálati eljárás

1.11.3.1 A vizsgálatot az illetékes hatóságának kell felügyelnie. Ezen eljárás alapján a vizsgálatot az illetékes hatóság által megnevezett vizsgáló testület vagy egy elismert hajóosztályozó társaság végezheti. A szemlebizottságnak vagy az elismert hajóosztályozó társaságnak vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiadnia, amely tanúsítja, hogy a hajó részben vagy teljes egészében megfelel ezen Szabályzat előírásainak.

1.11.3.2 A vizsgálati jelentést az illetékes hatóság által elfogadott valamely nyelven kell szövegezni és annak bizonyítvány kiállításához minden szükséges információt tartalmaznia kell.

1.11.4 Szemlebizottság

1.11.4.1 A vizsgáló testületeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

− a pártatlanság követelményeinek való megfelelőség;

− a professzionális képességek és szakértelem objektív bizonyítékét szolgáltató szerveződés és személyzet;

− az EN 45004:1995 szabvány anyagi tartalmának való megfelelés, amit részletes vizsgálati eljárások támasztanak alá.

1.11.4.2 A vizsgáló testületek munkájában szakértők (pl. egy villamos berendezés szakértő) vagy az alkalmazandó nemzeti előírások szerinti különleges testületek (pl. hajóosztályozó társaságok) is részt vehetnek.

1.11.4.3 (fenntartva)

1.11.5 A jóváhagyási bizonyítvány iránti kérelem

A hajó tulajdonosának vagy képviselőjének, aki a jóváhagyási bizonyítvány iránt folyamodik, az 1.11.2.1 bekezdésben hivatkozott illetékes hatósághoz kérelmet kell benyújtania. Az illetékes hatóság meghatározza a benyújtandó okmányokat. A jóváhagyási bizonyítvány kiadásának feltétele a kérelemhez csatolt, érvényes hajó forgalmi engedély.

1.11.6 A jóváhagyási bizonyítványba bejegyzendő adatok és azok módosítása

1.11.6.1 A hajó tulajdonosának vagy képviselőjének, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a hajó nevének megváltozásról vagy a hatósági szám vagy bejegyzési szám változásról és a jóváhagyási bizonyítványt át kell adnia a módosítások átvezetéséhez.

1.11.6.2 Az ezen szabályzatban előírt minden adatot vagy módosítást az illetékes hatóság a bizonyítványba bejegyezheti.

1.11.6.3 (fenntartva)

1.11.7 A hajó előállítása a vizsgálathoz

1.11.7.1 A hajó tulajdonosának vagy képviselőjének a hajót a vizsgálathoz rakomány nélkül, kitisztítva és felszerelve kell bemutatnia, és olyan közreműködést kell biztosítania, ami a vizsgálatokhoz szükséges, mint megfelelő motorcsónak és személyzet, és hajótest vagy a berendezések olyan helyeinek megtekintése, amelyek közvetlenül nem férhetők hozzá vagy nem láthatóak.

1.11.7.2 Az első, a különleges vagy az időszakos vizsgálat esetében a vizsgáló testület vagy az elismert osztályozó társaság előírhatja a vizsgálat szárazdokkban történő elvégzését.

1.11.8 Első alkalommal végzett vizsgálat

Ha a hajó még nem rendelkezik jóváhagyási bizonyítvánnyal vagy a jóváhagyási bizonyítvány érvényessége több, mint hat hónapja lejárt, a hajót első alkalommal végzendő vizsgálatnak kell alávetni.

1.11.9 Különleges vizsgálat

Ha a hajó héjazata vagy a berendezései olyan módosításnak lettek alávetve, ami csökkentheti a veszélyes áruk szállítása tekintetében a biztonságot, vagy olyan sérülést szenvedtek, ami az ilyen biztonságot befolyásolja, a hajót a tulajdonosnak vagy képviselőjének késedelem nélkül további vizsgálat céljára be kell mutatnia.

1.11.10 Időszakos vizsgálat és a jóváhagyási bizonyítvány megújítása

1.11.10.1 A jóváhagyási bizonyítvány megújításához a hajó tulajdonosának vagy képviselőjének a hajót időszakos vizsgálatra kell előállítania. Az időszakos vizsgálatot a hajó tulajdonosa vagy képviselője bármikor kérelmezheti.

1.11.10.2 Ha a felülvizsgálat iránti kérelmet a jóváhagyási bizonyítvány lejártát megelőző utolsó évben nyújtják be, az új bizonyítvány érvényességi időszaka az előző bizonyítvány lejártával kezdődik.

1.11.10.3 Az időszakos vizsgálat a jóváhagyási bizonyítvány lejártát követő hat hónapon belül kérelmezhet.

1.11.10.4 Az illetékes hatóság az új jóváhagyási bizonyítvány érvényességi időtartamát a vizsgálat eredményei alapján állapítja meg.

1.11.11 A jóváhagyási bizonyítvány érvényességének meghosszabbítása vizsgálat nélkül

Az 1.11.10 szakasz előírásaitól eltérően a tulajdonos vagy képviselője kifejezett kérésére az illetékes hatóság a jóváhagyási bizonyítvány érvényességét vizsgálat nélkül egy évvel meghosszabbíthatja. Ezt a hosszabbítást írásban kell megadni és a hajón kell tartani. Ilyen hosszabbítás minden két érvényességi időtartam alatt csak egyszer adható.

1.11.12 Hatósági vizsgálat

1.11.12.1 Ha az illetékes hatóság okkal feltételezi, hogy egy a területén levő hajó a veszélyes áruk szállításával kapcsolatosan veszélyeztetheti a hajón tartózkodó személyeket vagy a hajózást vagy a környezetet, elrendelheti a hajó 1.11.3 szakasz szerinti vizsgálatát.

1.11.12.2 Ezen vizsgálati jog érvényesítésekor a hatóságnak törekednie kell a hajó szükségtelen visszatartásának vagy késleltetésének elkerülésére. Ezen egyezmény semmilyen módon nem befolyásolja a jogot a szükségtelen visszatartás vagy késleltetés kompenzálása tekintetében. Az állítólagos szükségtelen visszatartás vagy késleltetés bármely esetében a bizonyítás a hajó tulajdonost vagy üzemeltetőt terheli.

1.11.13 A jóváhagyási bizonyítvány visszavonása és visszaadása

1.11.13.1 A jóváhagyási bizonyítvány visszavonható, ha a hajó nincs megfelelően karbantartva vagy ha a hajó szerkezete vagy berendezései többé nem felelnek meg e Szabályzat alkalmazandó előírásainak.

1.11.13.2 A jóváhagyási bizonyítványt csak a kibocsátó hatóság vonhatja vissza. Mindazonáltal az előző 1.11.2.1 – 1.11.9 szakaszban hivatkozott estekben azon ország illetékes hatósága, amelyben a hajó tartózkodik, megtilthatja annak használatát olyan veszélyes áru szállításához, amelyhez a bizonyítvány szükséges. Ebből a célból mindaddig bevonhatja a bizonyítványt, amíg a hajó ismét megfelel e Szabályzat alkalmazandó előírásainak. Ebben az esetben értesítenie kell a bizonyítványt kiállító illetékes hatóságot.

1.11.13.3 Fenntartva az előző 1.11.2.2 bekezdés előírásait, a tulajdonos kérésére bármely illetékes hatóság módosíthatja vagy visszavonhatja a jóváhagyási bizonyítványt, amennyiben erről a bizonyítványt kiállító illetékes hatóságot értesíti.

1.11.13.4 Ha egy vizsgáló testület vagy hajóosztályozó társaság egy vizsgálat során azt tapasztalja, hogy a hajó vagy felszerelése a veszélyes áruk vonatkozásában olyan jelentős hiányosságokat mutatott, ami befolyásolja a hajón tartózkodó személyek biztonságát vagy a hajózás biztonságát vagy veszélyt jelent a környezetre, ezt azonnal jelentenie kell az illetékes hatóságnak, amely erre a bizonyítvány visszavonására vonatkozó döntéssel válaszol. Ha ez a hatóság, amely a bizonyítvány visszavonása mellett döntött, nem a bizonyítványt kiadó hatóság, akkor ez utóbbit azonnal tájékoztatni kell és szükség esetén a bizonyítványt vissza kell küldeni, ha feltételezhető, hogy a hiányosságok nem küszöbölhetők ki a közeljövőben.

1.11.13.5 Ha az előző 1.11.13.1 bekezdésben hivatkozott vizsgáló testület vagy hajóosztályozó társaság az 1.11.9 szakasz szerinti különleges vizsgálattal megállapította, hogy ezeket a hiányosságokat kijavították, az illetékes hatóságnak vissza kell küldenie a jóváhagyási bizonyítványt a tulajdonosnak vagy képviselőjének. Ezt a vizsgálatot a tulajdonos vagy képviselője kérésére egy másik vizsgáló testület vagy hajóosztályozó társaság is végezheti. Ebben az esetben a jóváhagyási bizonyítványt azon illetékes hatóságon keresztül kell visszaküldeni, amelyikkel a vizsgáló testület kapcsolatban áll.

1.11.13.6 Ha a hajót véglegesen mozgásképtelenné teszik vagy szétbontják, a tulajdonosnak vagy képviselőjének vissza kell küldenie a jóváhagyási bizonyítványt az azt kiállító illetékes hatóságnak.

1.11.14 Bizonyítvány másodlat

A jóváhagyási bizonyítvány elvesztése, eltulajdonítása vagy tönkremenetele esetén vagy ha az más okból használhatatlanná válik, a másolat kiadása iránti kérelmet a megfelelő alátámasztó okmányok kíséretében ahhoz az illetékes hatósághoz kell benyújtani, amely a bizonyítványt kiállította. Ennek a hatóságnak a jóváhagyási bizonyítványról másolatot kell kiállítania, amelyben ezt a tényt fel kell tüntetni.

1.11.15 A kiadott jóváhagyási bizonyítványok nyilvántartása

1.11.15.1 Az illetékes hatóság az általa kiállított jóváhagyási bizonyítványokat sorozatszámmal látja el. A kiadott bizonyítványokról nyilvántartást kell vezetnie.

1.11.15.2 Az illetékes hatóságnak az által kiállított bizonyítványokról másolatot kell őriznie, feltüntetve benne minden adatot és módosítást, valamint a törléseket és a bizonyítvány cseréjét.

1.12 FEJEZET

(fenntartva)

2. RÉSZ

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

2. RÉSZ

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

2.1 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.1 Bevezetés

2.1.1.1 Az ADN szerint a veszélyes áruk osztályai a következők:

1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2 osztály Gázok

3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok

4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2 osztály Szerves peroxidok

6.1 osztály Mérgező anyagok

6.2 osztály Fertőző anyagok

7 osztály Radioaktív anyagok

8 osztály Maró anyagok

9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

2.1.1.2 Az osztályokban minden tételhez UN szám van hozzárendelve. A következő tétel típusok használatosak:

A. Egyedi tételek: egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra vonatkozó tételek, beleértve az olyan tételeket is, amelyek egy anyag izomerjeire vonatkoznak, pl.:

UN 1090 ACETON

UN 1104 AMIL-ACETÁTOK

UN 1194 ETIL-NITRIT OLDAT

B. Generikus tételek: anyagok vagy tárgyak pontosan meghatározott csoportjára vonatkozó tételek, amelyek azonban nem m.n.n. tételek, pl.:

UN 1133 RAGASZTÓK

UN 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK

UN 2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID

UN 3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID

C. Speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.

UN 1987 ALKOHOLOK, M.N.N.

D. általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

A B., a C. és a D. pontban meghatározott tételeket gyűjtőmegnevezésnek nevezzük.

2.1.1.3 Csomagolási szempontból az anyagok – az 1, a 2, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagai, valamint a 4.1 osztály önreaktív anyagai kivételével – az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve:

I csomagolási csoport – nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport – közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport – kevésbé veszélyes anyagok.

A csomagolási csoporto(ka)t, amely(ek)hez egy anyag hozzá van rendelve, a 3.2 fejezet „A” táblázata tartalmazza.

2.1.1.4 Tartályhajókban történő szállításhoz egyes anyagok további alcsoportokba sorolhatók.

2.1.2 Az osztályozás alapelvei

2.1.2.1 Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 2.2.x.1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen 2.2.x.1 bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.

2.1.2.2 Minden veszélyes áru tétel a 3.2 fejezet „A” táblázatában van felsorolva az UN számok sorrendjében. Ez a táblázat tartalmazza a felsorolt árukra vonatkozó, lényeges információkat, így a megnevezést, az osztályt, a csomagolási csoporto(ka)t, a szükséges veszélyességi bárcá(ka)t, a csomagolási és szállítási előírásokat.

Megjegyzés: A tételek betűrendes jegyzékét a 3.2 fejezet „B” táblázata tartalmazza.

2.1.2.3 Az egyes osztályok 2.2.x.2 bekezdésében felsorolt vagy meghatározott veszélyes áruk a szállításból ki vannak zárva.

2.1.2.4 A név szerint nem említett árukat, vagyis azokat, amelyek sem egyedi tételként nem szerepelnek a 3.2 fejezet „A” táblázatában, sem az előzőekben említett 2.2.x.2 bekezdésekben nincsenek felsorolva vagy meghatározva, a 2.1.3 szakaszban lévő eljárás szerint kell a megfelelő osztályba sorolni. Ezen kívül meg kell határozni az esetleges járulékos veszélyt, illetve a csomagolási csoportot. Az osztály és az esetleges járulékos veszély, illetve csomagolási csoport eldöntése után a megfelelő UN számot kell meghatározni. A megfelelő gyűjtőmegnevezés (UN szám) kiválasztásának paramétereit az osztályok végén, a 2.2.x.3 bekezdésekben levő döntési fák (gyűjtőmegnevezések felsorolása) jelzik. Az anyag vagy tárgy tulajdonságait lefedő gyűjtőmegnevezések közül minden esetben a legjellegzetesebbet kell választani a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontja szerinti rangsor alapján. Akkor és csak akkor sorolható egy anyag vagy tárgy a 2.1.1.2 bekezdés szerinti valamely D. típusú tételhez, ha sem B., sem C. típusú tételhez nem sorolható.

2.1.2.5 A 2.3 fejezet vizsgálati eljárásai és az osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok alapján – amennyiben ezek között szerepel ez a lehetőség – az is megállapítható, hogy egyes osztályokban valamely anyag, keverék vagy oldat nem rendelkezik az adott osztály kritériumaival, annak ellenére, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint szerepel. Ilyen esetben ez az anyag, keverék vagy oldat nem tekintendő az adott osztályhoz tartozónak.

2.1.2.6 A besorolás szempontjából a 101,3 kPa nyomáson 20 °C vagy ez alatti olvadáspontú vagy olvadás kezdőpontú anyagokat kell folyékonynak tekinteni. Azokat a viszkózus anyagokat, amelyeknek határozott olvadáspont nem állapítható meg, az ASTM D 4359-90 szabvány szerinti vizsgálati eljárásnak vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálatnak (penetrométer eljárásnak) kell alávetni.

2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása

2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.

2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.

2.1.3.3 Azokat az oldatokat vagy keverékeket, amelyek valamely, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt veszélyes anyagot egy vagy több nem veszélyes anyaggal együtt tartalmaznak, mint a név szerint felsorolt veszélyes anyagokat kell tekinteni, kivéve, ha:

a) az oldat vagy keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatában; vagy

b) a veszélyes anyagra vonatkozó tételből egyértelműen kitűnik, hogy az csak a tiszta, vagy a technikailag tiszta anyagra alkalmazható; vagy

c) az oldat vagy keverék osztálya, fizikai állapota vagy csomagolási csoportja különbözik a veszélyes anyagétól.

Az előző b) vagyc) bekezdésben hivatkozott esetekben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik az ADN hatálya alá.

2.1.3.4 A 2.1.3.4.1 és a 2.1.3.4.2 pontban említett tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket e pontok előírásai szerint kell besorolni.

2.1.3.4.1 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5.3 pontban említett tulajdonságokkal rendelkeznek:

− 3 osztály

UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;

UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT;

UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal

− 6.1 osztály

UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal;

UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;

UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL;

UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES

OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal;

UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva;

UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL;

UN 2480 METIL-IZOCIANÁT;

UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal

− 8 osztály

UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES;

UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT;

UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal;

UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID

2.1.3.4.2 A 9 osztályba tartozó

UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK;

UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;

UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK;

UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;

UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; vagy

UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK

tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben:

− a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és

− nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 pontban említett veszélyes tulajdonságokkal.

2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:

2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.

2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.

2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzője a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelel, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:

a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabokban, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);

b) az 1 osztály anyagai;

c) a 2 osztály anyagai;

d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;

e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai;

f) a 4.2 osztály piroforos anyagai;

g) az 5.2 osztály anyagai;

h) a 6.1 vagy a 3 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba vannak sorolva. [A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC₅₀) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni];

i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.

2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.10 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.

2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráillő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.

2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a járulékos gyújtóhatással bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek.

2.1.3.8 Az ADN szempontjából azok az anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok), amelyek nem sorolhatók az 1 – 8 osztályba vagy az UN 3077 és 3082 tételen kívül a 9 osztály többi tétele alá, de amelyek a 2.3.5 szakaszban meghatározott vizsgálati módszerek és kritériumok alapján az UN 3077 vagy 3082 tétel alá sorolhatók, a vízi környezetet szennyezőnek tekintendők.

2.1.3.9 A 101/1996.(VII.12.) Korm. rendelettel kihirdetett, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyemény hatálya alá tartozó azon hulladékok is szállíthatók az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alatt, amelyek nem felelnek meg az 1 – 9 osztályba sorolás kritériumainak.

2.1.3.10 Veszélyességi rangsor táblázat

Osztály és csomagolási csoport

4.1, II

4.1, III.

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

5.1, II

5.1, III

6.1, I
Derm.

6.1, I
Oral.

6.1, II

6.1, III

8, I

8, II

8, III

9

3, I

Szil.:4.1
Foly.:3, I

Szil.:4.1
Foly.:3, I

Szil.:4.2
Foly.:3, I

Szil.:4.2
Foly.:3, I

4.3, I

4.3, I

4.3, I

Szil.: 5.1
Foly.: 3, I

Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I

Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, II

Szil.:4.1
Foly.:3, II

Szil.:4.1
Foly.:3, II

Szil.:4.2
Foly.:3, II

Szil.:4.2
Foly.:3, II

4.3, I

4.3, II

4.3, II

Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I

Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II

Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II

3, I

3, I

3, II

3, II

8, I

3, II

3, II

3, II

3, III

Szil.:4.1
Foly.:3, II

Szil.:4.1
Foly.:3,III

Szil.:4.2
Foly.:3, II

Szil.:4.2
Foly.:3, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

Szil.: 5.1, I
Foly.: 3, I

Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II

Szil.: 5.1, III
Foly.: 3,  III

6.1, I

6.1, I

6.1, II

3, III *)

8, I

8, II

3, III

3, III

4.1, II

4.2, II

4.2, II

4.3, I

4.3, II

4.3, II

5.1, I

4.1, II

4.1, II

6.1, I

6.1, I

Szil.: 4.1, II
Foly.: 6.1, II

Szil.: 4.1, II
Foly.: 6.1, II

8, I

Szil.: 4.1, II
Foly.:8, II

Szil.: 4.1, II
Foly.: 8, II

4.1, II

4.1, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

4.1, II

4.1, III

6.1, I

6.1, I

6.1, II

Szil.:4.1, III
Foly.:6.1,III

8, I

8, II

Szil.: 4.1, III
Foly.: 8, III

4.1, III

2, II

3, I

3, II

3, III

1, I

2, II

2, II

1, I

1, I

2, II

2, II

8, I

2, II

2, II

2, II

2, III

3, I

3, II

3, III

1, I

1, II

2, III

1, I

1, I

1, II

2, III

8, I

8, II

2, III

2, III

3, I

1, I

3, I

3, I

1, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, I

3, II

1, I

3, II

3, II

1, I

3, I

3, II

3, II

8, I

3, II

3, II

3, II

3, III

1, I

1, II

3, III

1, I

1, I

1, II

3, III

8, I

8, II

3, III

3, III

1, I

1, I

1, I

1, I

1, I

1, I

1, I

1, I

1, I

1, II

1, I

1, I

1, II

1, II

8, I

1, II

1, II

1, II

1, III

1, I

1, I

1, II

1, II

8, I

8, II

1, III

1, III

6.1, I
Dermal.

Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I

6.1, I

6.1, I

6.1, I

6.1, I
Oral.

Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I

6.1, I

6.1, I

6.1, I

6.1, II
Inhal.

Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I

6.1, II

6.1, II

6.1, II

6.1, II
Dermal.

Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I

Szil.: 6.1 ,II
Foly.: 8, II

6.1, II

6.1, II
Oral.

Szil. = szilárd keverék
Foly. = folyékony keverék és oldatok
Derm. = mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén
Oral. = mérgezőképesség lenyelés esetén
Inhal. = mérgezőképesség belélegzésesetén
*)   Peszticideknél 6.1 osztály

8, I

Szil.: 6.1, II
Foly.: 8, II

6.1, II

6.1, II

6.1, III

8, I

8, II

8, III

6.1, III

8, I

8, I

8, II

8, II

8, III

8, III

Megjegyzés: 1. Példa a táblázat használatára:

Egyedi anyag besorolása

A besorolandó anyag leírása:

A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.

Eljárás:

A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni:

UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY POLIAMINOK, M.N.N., I csomagolási csoport.

Keverék besorolása

A besorolandó keverék leírása:

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.

Eljárás:

A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található.

A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található.

Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni: UN 2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási csoport. 2.

2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.

A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.

2.1.4 Minták besorolása

2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és

a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és

b) e fejezet előírásai alapján.

A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.

Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta” szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 különleges előírása megköveteli.

2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:

a) az anyag nem tekinthető a 2.2 fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;

b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;

c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;

d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;

e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.

2.2 FEJEZET

AZ EGYES OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.2.1 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2.2.1.1 Kritériumok

2.2.1.1.1 Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok

a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.

Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, nem tartoznak az 1 osztály anyagai közé.

2. Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a víz- és alkoholtartalmú robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket meghaladja és azok, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak – ezek a robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva –, valamint azok a robbanóanyagok, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba vannak besorolva.

b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.

Megjegyzés: Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek olyan jellegű vagy olyan kis mennyiségű robbanó vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű vagy gondatlanság miatt bekövetkező meggyulladása vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst- vagy hőfejlődéssel vagy erős hanghatással.

c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

2.2.1.1.2 Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van vagy robbanó tulajdonsága lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok szerint.

Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor szállítható, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez hozzá lett rendelve, és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” feltételeinek megfelel.

2.2.1.1.3 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 3.2 fejezet „A” táblázata szerint valamely UN szám és megnevezés vagy m.n.n. tétel alá kell besorolni. A 3.2 fejezet „A” táblázatában található megnevezésének értelmezése a 2.2.1.1.7 pontban található szójegyzéken alapul.

Az új vagy már régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak mintái – az indító robbanóanyagok kivételével –, amelyeket többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi mintát szállítanak, az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételhez is besorolhatók.

A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett robbanóanyagoknak és -tárgyaknak az 1 osztály valamely m.n.n. tételéhez vagy az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételéhez való hozzárendelését, valamint bizonyos meghatározott anyagok besorolását, amelyek szállítása a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában szereplő különleges előírás alapján az illetékes hatóság külön engedélyéhez van kötve, a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. Ezen anyagok és tárgyak szállítási feltételeit szintén írásban kell az illetékes hatóságnak engedélyeznie.

2.2.1.1.4 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 2.2.1.1.5 pont szerinti valamelyik alosztályhoz és a 2.2.1.1.6 pont szerinti valamelyik összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni. Az alosztályt a 2.3.0 és 2.3.1 szakaszban leírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni, felhasználva a 2.2.1.1.5 pont definícióit. Az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.6 pont definíciói alapján kell meghatározni. Az alosztály sorszáma és az összeférhetőségi csoport betűjele együtt alkotják az osztályozási kódot.

2.2.1.1.5 Az alosztályok meghatározása

1.1 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)

1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.

1.3 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.

1.4 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

1.5 alosztály Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.

1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk valószínűsége.

Megjegyzés: Az 1.6 alosztály tárgyaitól kiinduló veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.

2.2.1.1.6 Az anyagok és tárgyak összeférhetőségi csoportjainak meghatározása

A Primer robbanóanyag.

B Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanóanyagot.

C Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy.

D Szekunder detonáló robbanóanyag vagy feketelőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

E Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével).

F Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül.

G Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó- vagy ködképző-anyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak, valamint a fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).

H Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy.

J Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.

K Robbanóanyagot és mérgező vegyianyagot együtt tartalmazó tárgy.

L Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte folytán) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges.

N Csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmazó tárgyak.

S Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.

Megjegyzés: 1. Valamely anyag vagy tárgy meghatározott csomagolásban csak egyetlen összeférhetőségi csoportba sorolható. Mivel az S összeférhetőségi csoport feltételei tapasztalati jellegűek, az ezen csoportba való sorolás szükségszerűen valamely osztályozási kód hozzárendelésére szolgáló próbához kötött.

2. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait el lehet látni, vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel azzal a feltétellel, hogy ezeknek az eszközöknek legalább két olyan hatásos biztonsági szerkezetük van, amelyek megakadályozzák a robbanás bekövetkeztét a gyújtószerkezet nem szándékos aktiválódása esetén. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E össze férhetőségi csoportba tartoznak.

3. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait egybe lehet csomagolni olyan saját indítószerkezetükkel, amelyeknek nincs két hatásos biztonsági szerkezetük (azaz olyan indító szerkezetek, amelyek a B összeférhetőségi csoportba tartoznak), feltéve, hogy az ADR 4.1.10 szakasz MP21 egybecsomagolási előírásainak megfelelnek. Azilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

4. A tárgyakat el lehet látni vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel, feltéve, hogy a gyújtószerkezetek normális szállítási körülmények között nem tudnak működésbe lépni.

5. A C, a D és az E összeférhetőségi csoportba tartozó tárgyakat egybe lehet csomagolni. Az ilyen küldeménydarabokat az E összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.1.1.7 A megnevezések szójegyzéke

Megjegyzés: 1. A szójegyzékben található meghatározások nem helyettesíthetik sem a vizsgálati eljárásokat, sem az 1 osztályba tartozó valamely anyag vagy tárgy veszélyesség szempontjából való osztályozását. A termékeknek a megfelelő alosztályhoz való hozzárendelését és annak eldöntését, hogy az S összeférhetőségi csoporthoz kell-e sorolni, a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Része szerint végzett vizsgálat, vagy már megvizsgált és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” eljárása alapján besorolt, hasonló termékek analógiája alapján kell elvégezni.

2. A nevek után álló számok a megfelelő UN számra utalnak (3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlop). Az osztályozási kódra lásd a 2.2.1.1.4 pontot.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0136, 0294

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak un. „Bangalori torpedók” is.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0137, 0138

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak, gyújtószerkezet nélkül vagy olyan gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak un. „Bangalori torpedók” is.

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0081

Ezek az anyagok folyékony szerves nitrátokat, pl. nitroglicerint vagy ilyen anyagokból álló olyan keveréket tartalmaznak, melyekben a következő alkotórészek közül egy vagy több található: nitrocellulóz; ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrátok; aromás nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt vagy alumíniumpor. Ezenkívül tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet vagy kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is. A robbantóanyagok porszerű, zselatinszerű vagy elasztikus konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak a dinamitok, a robbanó zselatinok és a plasztikus dinamitok.

BOMBÁK GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALOMMAL, robbanótöltettel: UN 0399, 0400

Ezek olyan tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, és gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályból és robbanóanyag-töltetből állnak.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0033, 0291

Robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0034; 0035

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetük van, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0037

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0038

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak gyújtószerkezet nélkül, vagy gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0039, 0299

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak.

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0082, 0331

Ezek az anyagok, amelyek vagy

a) ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrát robbanóanyagokkal, pl. trinitro-toluollal (TNT-vel), alkotott keverékéből állnak, amelyek más anyagokat is, pl. falisztet és alumíniumport is tartalmazhatnak; vagy

b) ammónium-nitrátból vagy más szervetlen nitrátból és más éghető, nem robbanó anyagok keverékéből állnak.

Mindkét esetben a robbantóanyagok tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem pedig klorátokat.

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0083

Ezek az anyagok kálium- vagy nátrium-klorát vagy kálium-, nátrium- vagy ammónium- perklorát és szerves nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt, alumíniumpor vagy szénhidrogén keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat, is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat.

DETONÁTORSZERKEZETEK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0360, 0361, 0500

Nemvillamos indítók, amelyek gyújtózsinórral, ütőgyújtóval, robbanózsinórral vagy gyújtócsővel vannak összekötve, és amelyeket ezekkel hoznak működésbe, késleltetővel ellátva, vagy anélkül. Ide értendők a relével szerelt robbantózsinórok is.

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0084

Ezek az anyagok szerves nitrovegyületek és éghető anyagok, pl. faliszt, szénhidrogének és alumíniumpor keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem klorátokat, sem pedig ammónium-nitrátot. Ide tartoznak általában a plasztik robbantóanyagok.

E TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0241, 0332

Ezek az anyagok vízből mint fő alkotórészből és nagy mennyiségű olyan ammónium-nitrátból vagy más oxidálószerből állnak, amelyek teljes egészében vagy részben oldott állapotban vannak. A további alkotórészek lehetnek nitrovegyületek, pl. trinitro-toluol, szénhidrogének vagy alumíniumpor. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ide tartoznak az emulziós robbantóanyagok, a robbantószuszpenziók és a „vízgél”.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú: UN 0027

Ez az anyag faszénből vagy más szénfajtából és kálium-nitrátból vagy nátrium-nitrátból, kénnel vagy anélkül alkotott belsőséges keverék.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT vagy

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET: UN 0028

Ez a termék formázott fekete lőporból áll.

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül: UN 0059, 0439, 0440, 0441

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagból álló töltetet tartalmaznak. A robbanóanyag-töltet üreges kialakítású, ami szilárd anyaggal van kitöltve. A tárgyak arra szolgálnak, hogy erős romboló hatást fejtsenek ki.

FÜSTJELZŐK: UN 0196, 0197, 0313, 0487

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely füstöt fejleszt. Ezenkívül tartalmazhatnak hallható hang keltésére szolgáló szerkezetet is.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0245, 0246

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0015, 0016, 0303

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat, pl. klór-szulfonsav keveréket vagy titán-tetrakloridot, vagy hexaklór-etán vagy vörösfoszfor alapú füstképző pirotechnikai keveréket tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és gyújtótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

Megjegyzés: A FÜSTJELZŐK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

FÜST NÉLKÜLI LŐPOR: UN 0160, 0161

Nitrocellulóz alapon felépített anyag, amelyet lőporként használnak. A fogalom alá tartozik az egybázisú, füst nélküli lőpor [nitrocellulóz (NC) önállóan], a kétbázisú, füst nélküli lőpor [pl. az NC nitroglicerinnel (NG-vel)] és a hárombázisú, füst nélküli lőpor (pl. az NC/NG/nitroguanidin).

Megjegyzés: Az öntött, sajtolt és töltetzacskóban levő, füst nélküli lőpor a HAJTÓTÖLTETEK vagy a KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ címszó alá tartozik.

GOLYÓS PERFORTORTÖLTÉNY OLAJKUTAK FÚRÁSÁHOZ: UN 0277, 0278

Ezek a tárgyak vékony papírlemezből, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és füst nélküli lőport tartalmaznak. Arra valók, hogy edzett lövedéket lőjenek ki és ezzel az olajfúrólyuk béléscsövét átlyukasszák.

Megjegyzés: A FORMÁZOTT TÖLTETEK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0284, 0285

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0292, 0293

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

GYAKORLÓGRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok: UN 0110, 0318, 0372, 0452

Ezek a tárgyak nem tartalmaznak fő robbanótöltetet. Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Tartalmaznak gyújtószerkezetet és tartalmazhatnak jelzőtöltetet.

GYAKORLÓLŐSZER: UN 0362, 0488

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

Megjegyzés: A GYAKORLÓGRÁNÁTOK nem tartoznak ezen fogalom alá. Ezek a jelen szójegyzékben önállóan szerepelnek.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK DETONÁTORRAL: UN 0225, 0268

A tárgyak detonáló robbanóanyagot és gyújtószert tartalmaznak, és a detonátor vagy robbantózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül: UN 0042, 0283

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmaznak és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÓK: UN 0121, 0314, 0315, 0325, 0454

Ezek a tárgyak egy vagy több robbanóanyagot tartalmaznak. Rendeltetésük a robbantó- vagy gyújtóláncban a deflagráció kiváltása. A tárgyak vegyi, villamos vagy mechanikus úton hozhatók működésbe.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalom alá: GYÚJTÓZSINÓR; GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK; GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK; GYUTACSKAPSZULáK; INDÍTÓGYÚJTÓK; PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ; ROBBANÓZSINÓR. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GYÚJTÓZSINÓR: UN 0066

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőpor bélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

GYÚJTÓZSINÓR, BIZTONSÁGI: UN 0105

Ez a tárgy finom szemcsés fekete lőpor belet tartalmaz, amely hajlékony textilszövetből álló egy- vagy többrétegű külső burkolattal van ellátva. A zsinór meggyújtás után mindenféle robbanó hatás nélkül meghatározott sebességgel végigég.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK, cső formájú fémköpennyel: UN 0103

Ez a tárgy deflagráló robbanóanyag-béllel ellátott fémcső.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK: UN 0131

Különböző felépítésű tárgyak, amelyek a biztonsági gyújtózsinór begyújtására szolgálnak. Dörzsöléssel, ütéssel vagy villamos úton lépnek működésbe.

GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK: UN 0319, 0320, 0376

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból, álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

GYUTACSKAPSZULÁK: UN 0044, 0377, 0378

Ütésre könnyen robbanó, kis mennyiségű primer robbanóanyag keveréket tartalmazó fém- vagy műanyag gyutacskapszula. Ezek a tárgyak kézifegyver töltényekben indítóelemként és lövegeknél ütőgyutacsként használatosak.

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ: UN 0073, 0364, 0365, 0366

Ezek a tárgyak kis fém- vagy műanyagcsőből állnak, és robbanóanyagot, pl. ólom-azidot, PETN-t vagy robbanóanyagok kombinációját tartalmazzák. A gyújtólánc indítására valók.

GYUTACSOK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0029, 0267, 0455

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására valók késleltető szerkezettel vagy anélkül. A nemvillamos gyutacsokat ütőgyújtóval, gyújtócsővel, gyújtózsinórral, egyéb robbantóeszközzel, vagy hajlékony robanózsinórral hozzák működésbe. Ide tartoznak a robbantózsinór nélküli kapcsolók is.

GYUTACSOK, VILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0030, 0255, 0456

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására szolgálnak, késleltető szerkezettel vagy anélkül. A villamos gyutacsokat villamos árammal hozzák működésbe.

HAJTÓANYAG, FOLYÉKONY: UN 0495, 0497

Deflagráló, folyékony robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓANYAG, SZILÁRD: UN 0498, 0499, 0501

Deflagráló, szilárd robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓTÖLTETEK: UN 0271, 0272, 0415, 0491

Ezek a tárgyak tetszőleges fizikai formájú hajtótöltetből állnak burkolattal vagy anélkül és mint rakétamotorok alkotórészeként vagy a lövedék lassulásának csökkentésére szolgálnak.

HEXOTONAL: UN 0393

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0118

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll. Ide tartozik a „Composition B” is.

INDÍTÓGYÚJTÓK: UN 0316, 0317, 0368

Ezek a tárgyak primer robbanóanyagot tartalmaznak, és lőszerekben a deflagráció kiváltására valók. A deflagráció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezettel rendelkeznek.

JELZŐPATRONOK: UN 0054, 0312, 0405

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

JELZŐTESTEK, KÉZI: UN 0191, 0373

Ezek hordozható tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és látható jelző vagy figyelmeztető hatást keltenek. Ide tartoznak a kisméretű földi világítótestek, pl. autópálya fáklyák, vasúti fáklyák vagy kis vízi fáklyák.

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL: UN 0070

Ez a tárgy egy késszerű szerkezetből áll, amelyet deflagráló robbanóanyagból álló kis töltet egy ellendarabhoz sajtol.

KÉZIFEGYVER TÖLTÉNYEK: UN 0012, 0339, 0417

Olyan lőszerek, amelyek központi vagy peremgyújtású töltényhüvelyből állnak, valamint kidobótöltetet és szilárd lövedéket tartalmaznak. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók. Ide tartoznak a tetszőleges kaliberű sörétpatronok.

Megjegyzés: Nem tartoznak ide a VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ, amelyek külön vannak feltüntetve, és egyes katonai kézifegyvertöltények, amelyek a TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL fogalomba tartoznak.

KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ: UN 0242, 0279, 0414

Löveglőszerekhez külön betöltendő kidobótöltetek bármilyen fizikai formában.

KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK: UN 0173

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetből, gyújtószerkezetből és rudazatból vagy összekötő darabból állnak. Arra valók, hogy a rudazat vagy összekötő darab átszakításával a szerkezeteket gyorsan szétkapcsolják.

KÖTÉLVETŐ RAKÉTÁK: UN 0238, 0240, 0453

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből állnak, és arra valók, hogy kötelet húzzanak magukkal.

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0099

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmazó házból állnak. A fúrólyuk környezetében a kőzet repesztésére használják, hogy a kőolaj kilépését a kőzetből megkönnyítsék.

LÉGZSÁK GÁZGENERÁTOR vagy LÉGZSÁK MODUL vagy BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐ: UN 0503

Pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket gépjárműben életmentő légzsákként vagy biztonsági övként használnak.

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 17 tömeg% alkohollal NEDVESÍTETT: UN 0433;

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT: UN 0159

Nitrocellulózból álló anyag, amely legfeljebb 60 tömeg% nitroglicerinnel, más folyékony szerves nitráttal vagy ezek keverékével van impregnálva.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, gyúlékony folyadék vagy gél tartalommal, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0247

Olyan lőszerek, amelyek folyékony vagy gélszerű gyújtóanyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0009, 0010, 0300

Olyan lőszerek, amelyek gyújtó hatású anyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0243, 0244

Olyan lőszerek, amelyek gyújtóanyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0018, 0019, 0301

Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, VILÁGÍTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0171, 0254, 0297

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

LÖVEDÉKEK, inert, nyomjelzőszerrel: UN 0345, 0424, 0425

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0346, 0347

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0426, 0427

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0434, 0435

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskából vagy más kézifegyverből lőnek ki. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0167, 0324

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0168, 0169, 0344

MUNKAVÉGZŐ TÖLTETEK: UN 0275, 0276, 0323, 0381

Ezek a tárgyak arra valók, hogy mechanikai hatásokat váltsanak ki. Deflagráló robbanóanyagból álló töltetet és gyújtót tartalmazó házból állnak. A deflagrációs termékek robbanási gázai tárgyakat fújnak fel, egyenes vonalú vagy forgó mozgást hoznak létre, vagy megszakítókat, szelepeket vagy kapcsolókat működtetnek, rögzítoelemeket löknek ki, vagy oltószerkezeteket aktiválnak.

NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI ANYAGOK), M.N.N.: UN 0482

Olyan anyagok, amelyek tömegrobbanási veszélyt képviselnek ugyan, de annyira érzéketlenek, hogy igen csekély az iniciálás vagy az égésből a detonálásba való átmenet veszélye a normális szállítási feltételek között, és amelyek kiállták az 5. vizsgálati sorozatot.

NYOMJELZŐK LŐSZEREKHEZ: UN 0212, 0306

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

OKTOLIT (OKTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0266

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

OKTONAL: UN 0496

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0151

Ez az anyag pentaeritrit-tetranitrát (PETN) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

PERFORÁTOR PUSKÁK, TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0124, 0494

Ezek a tárgyak acélcsőből vagy fémszalagból állnak, amelyben formázott töltetek vannak. A tölteteket robbanózsinórok kötik össze. Nem tartalmaznak indítószerkezetet.

PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (gyújtószál). Nyílt lánggal égnek és tűzijáték testek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra.

PIROFOROS TÁRGYAK: UN 0380

Ezek a tárgyak piroforos (levegő hatására öngyulladásra hajlamos) anyagot és valamilyen robbanóanyagot vagy robbanó alkotórészt tartalmaznak. Nem tartoznak e fogalom alá a fehérfoszfor tartalmú tárgyak.

PIROTECHNIKAI TÁRGYAK műszaki célokra: UN 0428, 0429, 0430, 0431, 0432

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: FÜSTJELZŐK; JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL; KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK; mindenféle lőszer; ROBBANÓSZEGECSEK; TŰZIJÁTÉK TESTEK; VASÚTI DURRANTYÚK; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

PRÓBALŐSZER: UN 0363

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK: UN 0186, 0280, 0281

Ezek a tárgyak toló hatású töltetből (rendszerint szilárd hajtóanyagból) állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL: UN 0395, 0396

Ezek a tárgyak egy vagy több fúvókát tartalmazó hengerből állnak, amely folyékony hajtóanyagot tartalmaz. A tárgyak rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK HIPERGOL FOLYADÉKOKKAL, kidobótöltettel vagy anélkül: UN 0250, 0322

Ezek a tárgyak hipergol hajtóanyagból állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTÁK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel: UN 0397, 0398

Ezek a tárgyak folyékony hajtóanyaggal töltött, egy vagy több fúvókával ellátott hengerből és támadófejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK inert fejjel: UN 0183, 0502

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és inert fejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK kidobótöltettel: UN 0436, 0437, 0438

A tárgyak rakétahajtóműből és kidobótöltetből állnak, a hasznos teher rakétafejből való kidobására szolgálnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0180, 0295

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak az irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0181, 0182

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK): UN 0486

Olyan tárgyak, amelyek csak rendkívül érzéketlen detonáló robbanóanyagokat (EIDS) tartalmaznak és véletlen beindulási vagy detonálás továbbviteli-hajlamuk normális szállítási feltételek között elhanyagolható és kiállták a 7. vizsgálati sorozatot.

ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével: UN 0190

Új vagy régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak, amelyek nincsenek besorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatának egyetlen megnevezése alá sem, és az illetékes hatóság előírásai szerint általában kis mennyiségben kerülnek szállításra, többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi minták.

Megjegyzés: Azok a robbanóanyagok és robbanótárgyak, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely más megnevezése alá vannak besorolva, nem esnek ezen fogalom alá.

ROBBANÓGYÚJTÓK: UN 0106, 0107, 0257, 0367

Ezek a tárgyak robbanóelemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezet is be van építve.

ROBBANÓGYÚJTÓK biztonsági szerkezettel: UN 0408, 0409, 0410

Ezek a tárgyak robbanó elemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. A robbanógyújtókban legalább két hatékony biztonsági szerkezetnek is kell lennie.

ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.: UN 0382, 0383, 0384, 0461

Tárgyak, amelyek a detonáció vagy deflagráció továbbvitelére szolgálnak a robbanólánc mentén.

ROBBANÓSZEGECSEK: UN 0174

Ezek a tárgyak fémszegecsek, belül levő kis robbanóanyag-töltettel.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0204, 0296

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0374, 0375

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓTÖLTETEK: UN 0048

Ezek a tárgyak papírlemezből, műanyagból, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: AKNÁK; BOMBÁK; LÖVEDÉKEK. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

ROBBANÓTÖLTETEK, IPARIAK, detonátor nélkül: UN 0442, 0443, 0444, 0445

Ezek a tárgyak gyújtószerkezet nélküli detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Robbantásos hegesztéshez, robbantásos illesztéshez, robbantásos sajtoláshoz vagy más fémmegmunkálási eljáráshoz használatosak.

ROBBANÓTÖLTETEK, KIEGÉSZÍTŐK: UN 0060

Ezek a tárgyak kisméretű, eltávolítható erősítőtöltetek, amelyet a lövedékek üregébe az indító-gyújtó és a fő robbanótöltet közé helyeznek el.

ROBBANÓTÖLTETEK, MŰANYAG KÖTÉSŰEK: UN 0457, 0458, 0459, 0460

Ezek a tárgyak műanyag kötésű detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Burkolat nélküli speciális alakúak, és nem tartalmaznak gyújtószerkezetet. Lőszerek, pl. támadófejek alkotórészeként használatosak.

ROBBANÓZSINÓR, fémköpenyes: UN 0102, 0290

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül.

ROBBANÓZSINÓR, hajlékony: UN 0065, 0289

Ez a tárgy detonáló robbanóanyag-bélből áll, textilszállal körbefonva, műanyagból vagy más anyagból álló burkolattal ellátva. A burkolat nem szükséges, ha a textilfonat portömör.

ROBBANTÓZSINÓR, KISHATÁSÚ, fémköpennyel: UN 0104

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül. A robbanóanyag mennyisége olyan csekély, hogy kifelé csak kis hatás lép fel.

ROBBANTÓTÖLTETEK, PROFILOZOTT, HAJLÉKONY, VONAL ALAKÚ: UN 0237, 0288

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból készült V alakú bélből állnak hajlékony köpenybe burkolva.

SZÉTVETŐK, robbanótöltettel: UN 0043

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetek. Lövedékek vagy más lőszerek szétrobbantására valók, hogy azok tartalma szétszóródjon.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0370

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0371

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0286, 0287

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0369

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, ami nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK TORPEDÓKHOZ robbanótöltettel: UN 0221

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Torpedókba vannak beszerelve.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, inert fejjel: UN 0450

Ezek a tárgyak folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből, amely a torpedót a víz alatt mozgatja, és inert fejből állnak.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel vagy anélkül: UN 0449

Ezek a tárgyak vagy folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott vagy anélküli torpedót a víz alatt mozgatja, vagy folyékony nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott torpedót a víz alatt mozgatja.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0329

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0330

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot vagy nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0451

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony, nem robbanó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEEDÉKKEL: UN 0012, 0328, 0339, 0417

Olyan lőszer, amely robbanótöltet nélküli lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lőszer nyomjelzőszert tartalmazhat, feltéve, hogy a fő veszélyt a kidobótöltet képezi.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0005, 0007, 0348

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0006, 0321, 0412

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, ÉGHETŐK, GYUTACS NÉLKÜL: UN 0446, 0447

Ezek a tárgyak részben vagy teljes egészében nitrocellulózból gyártott töltényhüvelyek.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, GYUTACCSAL: UN 0055; 0379

Ezek a tárgyak fémből, műanyagból vagy más, nem éghető anyagból készülnek. Egyetlen robbanó alkotórészük a gyutacs.

TRITONAL: UN 0390

Ez az anyag trinitro-toluol (TNT) és alumínium keverékéből áll.

TŰZIJÁTÉK TESTEK: UN 0333, 0334, 0335, 0336, 0337

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0326, 0327, 0338, 0413

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Erős durranás keltésére valók, valamint gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak. Ide tartoznak a gyakorló lőszerek is.

VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0327, 0338

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók és erős durranás keltésére szolgálnak és gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak.

VASÚTI DURRANTYÚK: UN 0192, 0193, 0492, 0493

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely a tárgy összetörésekor erős hanghatással felrobban. Vasúti sínre helyezik.

VÉSZJELZŐK, tengeri: UN 0194, 0195

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra valók, hogy durranás, láng, füst vagy ezek kombinációja formájában jelzést adjanak.

VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI: UN 0092, 0418, 0419

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI: UN 0093, 0403, 0404, 0420, 0421;

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és légi járműről ledobva megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre szolgálnak.

VILLANÓFÉNY-PATRONOK: UN 0049, 0050

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanópor-készletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305

Olyan pirotechnikai anyag, amely meggyújtáskor intenzív fényt kelt.

VÍZIBOMBÁK: UN 0056

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagot tartalmazó hordóból, dobból vagy lövedékből állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Víz alatti robbanás előidézésére valók.

VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0248, 0249

Olyan tárgyak, amelyek működése tartalmuk vízzel való fizikai-kémiai reakciójától függ.

2.2.1.2 A szállításból kizárt anyagok és tárgyak

2.2.1.2.1 Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a szállításból ki vannak zárva.

2.2.1.2.2 A K összeférhetőségi csoport tárgyai a szállításból ki vannak zárva (1.2K – UN 0020 és 1.3K – UN 0021).

2.2.1.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási kód (lásd 2.2.1.1.4)	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
1.1A	0473	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1B	0461	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.1C	0474	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0497	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0498	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0462	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1D	0475	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1D	0463	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1E	0464	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1F	0465	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1G	0476	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L	0357	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L	0354	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2B	0382	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.2C	0466	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2D	0467	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2E	0468	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2F	0469	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2L	0358	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0248	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0355	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3C	0132	AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ FÉMSÓI, M.N.N.
	0477	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0495	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0499	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0470	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3G	0478	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.3L	0359	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0249	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0356	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B	0350	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B	0383	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.4C	0479	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0501	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0351	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4D	0480	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.4D	0352	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4E	0471	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4F	0472	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4G	0485	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.4G	0353	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4S	0481	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0349	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
	0384	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.5D	0482	NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI^a) ANYAGOK), M.N.N.
1.6N	0486	RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI^b) TÁRGYAK)
	0190	ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével
		*Megjegyzés:* Az alosztályt és az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.4 pont elvei alapján és az illetékes hatóság utasításai szerint kell meghatározni.

a) EVI = explosive, very insensitive (angol rövidítés)

b) EEI = explosive, extremely insensitive (angol rövidítés)

2.2.2 2 osztály Gázok

2.2.2.1 Kritériumok

2.2.2.1.1 A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.

A gázok olyan anyagok, amelyek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.

Megjegyzés: 1. Az 1052 vízmentes hidrogén-fluorid azonban a 8 osztály anyaga.

2. Valamely tiszta gáz tartalmazhat egyéb alkotórészeket is a gyártási folyamatból adódóan vagy hozzáadott anyagokat a termék stabilitásának megőrzésére, amennyiben ezen alkotórészek koncentrációja nem módosítja a gáz besorolását vagy a szállítási feltételeket, mint pl. a töltési fokot, a töltőnyomást, a próbanyomást.

3. A 2.2.2.3 bekezdés m.n.n. tételei tiszta gázokra és gázkeverékekre egyaránt vonatkoznak.

4. A szénsavas italok nem tartoznak az ADN előírásainak hatálya alá.

2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt –50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete –50 °C vagy annál alacsonyabb

2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt –50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket:

− nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete –50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;

− kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb

3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van

4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva

5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)

6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak

7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták).

2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

O gyújtó hatású

F gyúlékony

T mérgező

TF mérgező, gyúlékony

TC mérgező, maró

TO mérgező, gyújtó hatású

TFC mérgező, gyúlékony, maró

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.

Megjegyzés: 1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő három alosztály egyikébe sorolják:

− 2.1 alosztály: gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

− 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

− 2.3 alosztály: mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).

2. A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A - TOC csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot.

3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.

4. A 21 térf.%-nál nagyobb oxigéntartalmú gázkeverékeket gyújtó hatásúnak kell besorolni.

2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzárendelni.

2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok kivételével), amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:

Fojtó gázok

Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.

Gyúlékony gázok

Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy

b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.

A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerint.

Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.

Gyújtó hatású (oxidáló) gázok

Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Az oxidáló képességet az ISO által elfogadott módszer (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerinti vizsgálattal vagy számítással kell meghatározni.

Mérgező gázok

Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.

Olyan gázok,

a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy

b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC₅₀ értékük legfeljebb 5000 ml/m³ (ppm).

A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:

mérgező (keverék) LC₅₀ értéke =

ahol

f_i = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

T_i = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója. A T_i-érték egyenlő az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC₅₀ értékkel. Amennyiben az LC₅₀ érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC₅₀ értéket kell használni. Ha az LC₅₀ érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC₅₀ értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

Maró gázok

Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.

Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC₅₀ értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m³ (ppm):

maró (keverék) LC₅₀ értéke =

ahol

fc_i = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Tc_i = a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója. A Tc_i-érték egyenlő az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC₅₀ értékkel. Amennyiben az LC₅₀ érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC₅₀ értéket kell használni. Ha az LC₅₀ érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC₅₀ értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

2.2.2.1.6 Aeroszolok

Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

O gyújtó hatású

F gyúlékony

T mérgező

C maró

CO maró, gyújtó hatású

FC gyúlékony, maró

TF mérgező, gyúlékony

TC mérgező, maró

TO mérgező, gyújtó hatású

TFC mérgező, gyúlékony, maró

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerint piroforos gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) – f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;

c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 30 kJ/g vagy annál nagyobb;

nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 20 kJ/g-nál kisebb;

egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31. fejezetében leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint „rendkívül gyúlékony”, ill. „gyúlékony” aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni.

Megjegyzés: A gyúlékony alkotórészek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31.1.3 szakaszához fűzött 1–3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyagok, gyúlékony szilárd anyagok, ill. gyúlékony gázok. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 – 86.3, ill. NFPA 30B.

d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, megfelel a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;

f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.2 A szállításból kizárt gázok

2.2.2.2.1 A 2 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor szállíthatók, ha megtették a szükséges intézkedéseket a normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás mindenfajta lehetőségének megakadályozására. E célból különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.2.2.2 A következő anyagok és keverékek a szállításból ki vannak zárva:

− UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított;

− UN 2421 nitrogén-trioxid;

− UN 2455 metil-nitrit;

− azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási kód alá;

− azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá;

− azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely a 2.2.2.1.5 pont kritériuma szerint mérgező, vagy az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;

− azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg (lásd a 2.2.61 és a 2.2.8 szakaszt);

− azok a nagyon mérgező gázzal (LC₅₀ 200 ppm-nél kisebb) vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amely gáz az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Sűrített gázok
1A	1979	NEMESGÁZOK KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1980	NEMESGÁZOK ÉS OXIGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1981	NEMESGÁZOK ÉS NITROGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1956	SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N.
1O	3156	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1F	1964	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, SŰRÍTETT, M.N.N.
1F	1954	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1T	1955	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
1TF	1953	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1TC	3304	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
1TO	3303	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1TFC	3305	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
1TOC	3306	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N
Cseppfolyósított gázok
2A	1058	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, nem gyúlékony, nitrogén, szén-dioxid vagy levegő alatt
	1078	HŰTŐGÁZ, M.N.N.
		pl. mint az R ... betűvel jelzett gázkeverékek, mint az:
		F1 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,3 MPa-nál (13 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-fluor-metánénál (1,30 kg/l) nem kisebb;
2A (folyt.)	1078 (folyt.)	F2 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,9 MPa-nál (19 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-difluor-metánénál (1,21 kg/l) nem kisebb;
		F3 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 3 MPa-nál (30 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a klór-difluor-metánénál (1,09 kg/l) nem kisebb.
		*Megjegyzés:*			A triklór-monofluor-metán (R 11 hűtőgáz), az 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluor-etán (R 113 hűtőgáz), az 1,1,1-triklór-2,2,2-trifluor-etán (R 113a hűtőgáz), az 1-klór-1,2,2-trifluor-etán (R 133 hűtőgáz) és az 1-klór-1,1,2-trifluor-etán (R 133b hűtőgáz) nem a 2 osztály anyaga, az F1, F2, F3 keverékekben azonban előfordulhatnak.
	1968	ROVARIRTÓ GÁZ, M.N.N.
	3163	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
2O	3157	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2F	1010	BUTADIÉNEK ÉS SZÉNHIDROGÉN KEVERÉKE, STABILIZÁLT, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legalább 0,525 kg/l
	1010	Megjegyzés: A stabilizált butadiének is az UN 1010 alá vannak besorolva, lásd a 3.2 fejezet „A” táblázatát.
	1060	METIL-ACETILÉN ÉS PROPADIÉN KEVERÉK, STABILIZÁLT
		mint a metil-acetilén és propadién keveréke szénhidrogénekkel, azaz:
		P1 keverék legfeljebb 63 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 24 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 14 térf.%-nak kell lennie; és
		P2 keverék legfeljebb 48 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 50 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 5 térf.%-nak kell lennie; valamint
		propadién keverékei 1…4% metil-acetilénnel.
	1965	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N.
		keverékek, mint:
		A gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,525 kg/l-nél nem kisebb;
		A01 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,516 kg/l-nél nem kisebb;
		A02 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,505 kg/l-nél nem kisebb;
		A0 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,495 kg/l-nél nem kisebb;
2F (folyt.)		A1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,1 MPa-t (21 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,485 kg/l-nél nem kisebb;
		B1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,474 kg/l-nél nem kisebb;
		B2 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,463 kg/l-nél nem kisebb;
		B gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,450 kg/l-nél nem kisebb;
		C gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 3,1 MPa-t (31 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,440 kg/l-nél nem kisebb.
			Megjegyzés:		1. Az előbbi gázkeverékek megnevezésére a kereskedelemben szokásos következő elnevezések is használhatók: A, A01, A02 és A0 keverék estén BUTÁN, C gázkeverék esetén PROPÁN.
				2. A tengeri vagy légi szállítást megelőző és követő szállításnál a 1965 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. helyett választható az 1075 PETRÓLEUMGÁZ, CSEPPFOLYÓSÍTOTT megnevezés is.
	3354	ROVARIRTÓ GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
	3161	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2T	1967	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2T	3162	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2TF	3355	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2TF	3160	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2TC	3308	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
2TO	3307	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2TFC	3309	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
2TOC	3310	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok
3A	3158	MÉLYHŰTÖTT , CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
3O	3311	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
3F	3312	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
Oldott gázok
4	Csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok fogadhatók el szállításra.
Aeroszolok és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)
5	1950	AEROSZOLOK
	2037	GÁZZAL TÖLTÖTT KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) adagolószerkezet nélkül, nem utántölthetők
Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
6A	2857	HŰTŐGÉPEK, nem gyúlékony, nem mérgező gáz vagy ammónia oldat (UN 2672) tartalommal
6F (folyt.)	3164	PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal); vagy
	3164	HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal)
	3150	KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN-GÁZ TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy
	3150	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel
Gázminták
7F	3167	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7T	3169	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7TF	3168	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított

2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

2.2.3.1 Kritériumok

2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek

− az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározása) bekezdése szerint folyékonyak;

− gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;

− lobbanáspontjuk legfeljebb 61 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).

A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 61 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.

A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379.

A tartályhajóban történő szállításhoz a 3 osztály fogalomköre kiterjed a következő anyagokra is:

− 61 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyeket lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak vagy adnak fel szállításra;

− másutt nem említett, 200 °C vagy az alatti öngyulladási hőmérsékletű anyagok.

Megjegyzés: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú, nem mérgező és nem maró anyagok, amelyek a ”Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.2.5 bekezdés kritériumai alapján nem égést fenntartóak; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.

2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat 61 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal a 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.

3. Azok a folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van és belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb és mérgezőek, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

5. Tartályhajóban történő szállításhoz a 61 °C-nál magasabb, de legfeljebb 100 °C lobbanáspontú anyagok a 9 osztály anyagai (9003 azonosító szám).

2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Gyúlékony folyékony anyagok 61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal

F2 61 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok);

F3 61 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyeket melegítve, lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak vagy adnak fel szállításra;

F4 200 °C vagy annál alacsonyabb öngyulladási hőmérsékletű anyagok, amelyek nincsenek máshol megemlítve;

FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:

FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők

FT2 Peszticidek

FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók

FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók

D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet ”A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:

	Lobbanáspont (zárttéri)	Forráskezdet
I	–	≤ 35 °C
II^a)	< 23 °C	> 35 °C
III^a)	≥ 23 °C és ≤ 61 °C	> 35 °C

a) Lásd a 2.2.3.1.4 pontot is.

Járulékos veszéllyel (veszélyekkel) rendelkező folyékony anyagok esetében az előző táblázat alapján meghatározott csomagolási csoportot és a járulékos veszély(ek) fokozata alapján adódó csomagolási csoportot is tekintetbe kell venni, ezek alapján az osztályt és a csomagolási csoportot a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell meghatározni.

2.2.3.1.4 A folyékony vagy viszkózus keverékeket és készítményeket, beleértve a legfeljebb 20% nitrocellulóz tartalmú keverékeket is, amelyek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz tömegre vetítve), csak akkor lehet a III csomagolási csoportba sorolni, ha a következő követelményeket kielégítik:

a) az oldószer-szétválási próba során a szétváló oldószer réteg magassága a minta teljes magasságának 3%-ánál kisebb (lásd a ”Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész, 32.5.1 bekezdését); és

b) a viszkozitás⁵) és a lobbanáspont a táblázatnak megfelelő:

Extrapolált kinematikai viszkozitás, ν (0-hoz közelítő nyírósebességnél, 23 °C-on) mm²/s	A kifolyási idő, tISO 2431:1993 szerint		Lobbanáspont, °C
	s	A kifolyónyílás átmérője, mm	Lobbanáspont, °C
20 < ν ≤ 80	20 < t ≤ 60	4	17 felett
80 < ν ≤ 135	60 < t ≤ 100	4	10 felett
135 < ν ≤ 220	20 < t ≤ 32	6	5 felett
220 < ν ≤ 300	32 < t ≤ 44	6	–1 felett
300 < ν ≤ 700	44 < t ≤ 100	6	–5 felett
700 < ν	100 < t	6	–5 és alatta

Megjegyzés: A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelynek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak.

A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek

− több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy

− legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)

az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.

2.2.3.1.5 A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem esnek az ADN előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.5.1 bekezdését) során a szétvált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama:

a) legalább 60 s, vagy

b) legalább 40 s, és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.

2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).

2.2.3.2 A szállításból kizárt anyagok

2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxid-tartalmuk – hidrogén-peroxidra (H2O2-re) számítva – meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid-tartalmat a 2.3.3.2 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

2.2.3.2.2 A 3 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok szállításra csak akkor adhatók fel, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.

2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Járulékos veszély	Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyúlékony, folyékony anyagok
		1133	RAGASZTÓK gyúlékony folyadék tartalommal
		1136	GYÚLÉKONY KŐSZÉNKÁTRÁNY PÁRLATOK
		1139	BEVONÓ OLDAT (beleértve az ipari vagy más célokra használt felületkezelő vagy bevonóanyagokat, pl. alapozó festékeket jármű karosszériához, hordóbélelő anyagokat)
		1169	FOLYÉKONY AROMÁS KIVONATOK
		1197	FOLYÉKONY ÍZANYAG KIVONATOK
		1210	NYOMDAFESTÉK, gyúlékony vagy
		1210	NYOMDAFESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítókat és oldószereket), gyúlékony
		1263	FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy
		1263	FESTÉK SEGÉDANYAGOK (beleértve a festékhígítót vagy oldószert)
		1266	PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK gyúlékony oldószerekkel
		1293	GYÓGYÁSZATI TINKTÚRÁK
	F1	1306	FOLYÉKONY FAKONZERVÁLÓ ANYAGOK
		1866	GYANTA OLDAT, gyúlékony
		1999	FOLYÉKONY KÁTRÁNYOK, beleértve az útépítésre használt kátrányolajokat, bitument és hígított bitumeneket
Járulékos veszély nélküli anyagok		3065	ALKOHOLOS ITALOK
		3269	POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET
		1224	FOLYÉKONY KETONOK, M.N.N.
F		1268	NYERSOLAJ PÁRLATOK, M.N.N vagy
		1268	NYERSOLAJ TERMÉKEK, M.N.N.
		1987	ALKOHOLOK, M.N.N.
		1989	ALDEHIDEK, M.N.N.
		2319	TERPÉN SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
		3271	ÉTEREK, M.N.N.
		3272	ÉSZTEREK, M.N.N.
		3295	FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.
		3336	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
		3336	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N
		1993	GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

	F2	3256	MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 61 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb hőmérsékleten
	Magas hőmérsékletű anyag	3256

	F3	9001	61 °C-NÁL MAGASABB LOBBANÁSPONTÚ ANYAGOK, amelyeket melegítve,
			lobbanásponjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak

	F4	9002	200 °C vagy ANNL ALACSONYABB ÖNGYULLADÁSI HŐMÉRSÉKLETŰ
			ANYAGOK, M.N.N.

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

Járulékos veszély	Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése

		1228	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy
		1228	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N.
		1986	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N.
	FT	1988	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N.
		2478	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy
		2478	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N.
		3248	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N.
Mérgező anyagok		3273	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ NITRILEK, M.N.N.
Mérgező anyagok		1992	GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
FT
		2758	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
		2760	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID
		2762	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
		2764	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID
		2772	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID
		2776	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID
		2778	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID
		2780	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
	FT2	2782	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID
	Peszticidek (l.p. <23 °C)	2784	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
		2787	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID
		3024	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
		3346	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
		3350	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID
		3021	FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.
		*Megj.:*	A peszticidek besorolását valamely tételhez a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell végezni.

Maró anyagok		2733	GYÚLÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy
Maró anyagok	FC	2733	GYÚLÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
		2985	GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
		3274	ALKOHOLÁTOK OLDATA, M.N.N., alkoholban
		2924	MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező, maró
Mérgező, maró	FTC	3286	MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
anyagok

Folyékony, érzéketle-	D	3343 3357 3379	NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal FOLYÉKONY, ÉRZÉKETLENÍTETT ROBBANÓANYAG, M.N.N.
nített robbanó- anyagok		3343 3357 3379

2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1 Kritériumok

2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a „szilárd anyag” meghatározása) bekezdése szerint szilárdak, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:

− könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3 – 2.2.41.1.8 pontot);

− szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9 – 2.2.41.1.17 pontot);

− szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);

− önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot).

2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok

F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban

F3 Szervetlen anyagok

FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak

FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:

FT1 Szerves, mérgező anyagok

FT2 Szervetlen, mérgező anyagok

FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:

FC1 Szerves, maró anyagok

FC2 Szervetlen, maró anyagok

D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül

DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek

SR Önreaktív anyagok:

SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül

SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel.

Gyúlékony szilárd anyagok

Meghatározások és tulajdonságok

2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

Besorolás

2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.

b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.

2.2.41.1.6 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését;

b) A fémporokat és fémötvözet-porokat:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

Önreaktív anyagok

Meghatározások

2.2.41.1.9 Az ADN alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:

a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;

b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést);

c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);

d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 2. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.

Megjegyzés: 1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.

2. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.

3. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.

Tulajdonságok

2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:

alifás azovegyületek (–C–N=N–C–);

szerves azidok (–C–N₃);

diazónium sók (–CN₂⁺Z^–);

N-nitrózo vegyületek (–N–N=O); és

aromás szulfohidrazidok (–SO₂–NH–NH₂).

Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

Besorolás

2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.41.1.12 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat az ADR 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és az ADR 4.2 fejezete szerint tartányban szállítható önreaktív anyagokat az ADR 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3221 – 3240) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, ill. megjegyzések.

A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:

− az önreaktív anyag típusát (B – F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;

− a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és

− a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), lásd a következő 2.2.41.1.17 pontot.

A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).

2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben, az ADR 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. az ADR 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt önreaktív anyagok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket.

2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cinkvegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.

2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:

− a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;

− a minta az ADR 4.1.4.1 bekezdés OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot.

− a rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy a szabályozási hőmérséklet, ha ilyen van, elegendően alacsony minden veszélyes bomlás megakadályozására és elegendően magas minden veszélyes fázis-átalakulás megakadályozására.

Érzéketlenítés

2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kell lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát. A folyékony hígítók forráspontja a hőmérséklet-szabályozást igénylő készítményekben lásd a 2.2.41.1.17 pontot) legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C legyen. A folyékony hígító forráspontjának legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint az önreaktív anyag szabályozási hőmérséklete.

Hőmérséklet szabályozási előírások

2.2.41.1.17 Egyes önreaktív anyagok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és vészhőmérsékleteket az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le (lásd az 1. táblázatot). Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. fejezete és 28.4 bekezdése tartalmazza.

1. táblázat: A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása

Kihirdette a 39/2003.(VI.13) GKM rendelet.

Kihirdette az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997.(X.21) KHVM rendelet.

Lásd a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002.(I.11.)Korm. rendelet, valamint a veszélyes áru biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002.(I.30.)KöVIM rendelet előírásait.

⁴

Magyarországon kihirdette az 1987. évi 8. tvr.

⁵

) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességű viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.

⁶

) Az Európai Közösségek Tanácsának 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16.).

⁷

) Az Európai Közösségek Tanácsának 1988. június 7-i 88/379/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 187. szám, 1988.07.16.).

⁸

) Magyarországon lásd még a 61/1999.(XII. 1.) EüM rendelet 3. számú mellékletét.

⁹

) Ilyen előírásokat tartalmaz pl. a 91/628/EEC Irányelv (Az EK Hivatalos Lapja, L 340. szám, 1991.12.11., 17. o.) és az Európatanács (Miniszteri Bizottság) Ajánlásai egyes állatfajok szállítására. Magyarországon lásd még az 52/2003. (VIII. 15.) GKM–FVM rendeletet az állatszállítás állatvédelmi szabályairól.

¹⁰

) OECD Útmutató vegyszerek vizsgálatára, No. 404 „Akut bőrirritáció/maró hatás”, 1992.

¹¹

¹²

¹³

) Az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16., 1 - 5. o.).

¹⁴

) Az EK Hivatalos Lapja, L 200. szám, 1999.07.30., 1 - 68. o.).

¹⁵

) Lásd részletesen a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetben történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK Tanácsi Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (az EK Hivatalos Lapja, L 106. szám, 2001.04.17., 8–14 o.) C részét, amely tartalmazza az Európai Közösség engedélyezési eljárásait. Magyarországon lásd az 1998. évi XXVII. tv-t a géntechnológiai tevékenységről, ill. a végrehajtására kiadott rendeleteket.

^1).

A részleteket a betűrendes felsorolás tartalmazza (3.2 fejezet „B” táblázat), pl.
NITRO-XILOLOK, FOLYÉKONY 6.1 1665
NITRO-XILOLOK, SZILÁRD 6.1 3447

²⁾

Ahol x = a veszélyes anyag vagy tárgy osztályának száma, a kétszámjegyű osztályoknál „pont” nélkül.

¹⁾

Ahol x = a veszélyes anyag vagy tárgy osztályának száma, a kétszámjegyű osztályoknál „pont” nélkül.

¹⁾

Lásd részletesen a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetben történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK Tanácsi Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (az EK Hivatalos Lapja, L 106. szám, 2001.04.17., 8–14 o.) C részét, amely tartalmazza az Európai Közösség engedélyezési eljárásait. Magyarországon lásd az 1998. évi XXVII. tv-t a géntechnológiai tevékenységről, ill. a végrehajtására kiadott rendeleteket.

²⁾

Standard vizsgálati módszer a kőolajtermékek desztillálására atmoszférikus nyomáson, kiadta az ASTM International, 100 Barr Harbor Drive, Po Box C700, West Conshohocken, PA 19428-2959, USA, 2001-ben.

^3).

Az „LQ” betűk az angol „limited quantity” (magyarul „korlátozott mennyiség”) rövidítése.

¹⁾

A műszaki megnevezés helyett a következő megnevezések valamelyike is engedélyezett:
– az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
– az UN 1060 metil-acetilén és propadién stabilizált keverék esetén: P1 keverék, P2 keverék;
– az UN 1965 cseppfolyósított szénhidrogén-gáz keverék, m.n.n. esetén: A keverék vagy bután, A01 keverék vagy bután, A02 keverék vagy bután, A0 keverék vagy bután, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék vagy propán.

²⁾

A Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) által előírt, a nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek államjelzése.

³⁾

Tárgyak esetében a robbanóanyag tartalom a tárgyban levő robbanóanyagot jelenti.

^4).

Amennyiben ezt használják, az ENSZ/EGB Nemzetközi kereskedelmi eljárások megkönnyítésével foglalkozó Munkacsoportjának vonatkozó ajánlásai alkalmazhatók, különösen az Ajánlás (ENSZ kereskedelmi okmányok mintája) (ECE/TRADE/137, 96.1 kiadás), az Ajánlás (a veszélyes áruk nemzetközi szállítási okmányai) (ECE/TRADE/204, 96.1 kiadás) és az Ajánlás (A standard küldemény utasítások mintája) (ECE/TRADE/168, 96.1 kiadás). Lásd még a Kereskedelmi adat elemek jegyzékét, III. kötet – Ajánlások a kereskedelem megkönnyítésére (ECE/TRADE/200) (United Nations Publication Sales No.E.96.II.E.13).

⁵⁾

Az áruk szállítóegységbe történő rakodásához gyakorlati és oktatási irányelveket a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) is kialakított, amelyeket az IMO jelentetett meg – (IMO/ILO/UN-ECE Irányelvek az áruszállító egységek (CTU-k) rakodásához).

⁶⁾

    Az IMDG Kódex 5.4.2 szakasza a következőket írja elő:
5.4.2    Konténer/jármű megrakási bizonyítvány
5.4.2.1    Ha a veszélyes árut bármilyen konténerbe vagy járműbe rakják, a konténer vagy a jármű berakásáért felelősnek “konténer/jármű megrakási bizonyítvány”-t kell kiállítania, amely tartalmazza a konténer/jármű azonosító számát (számait) és tanúsítja, hogy az eljárást a következő feltételek szerint hajtották végre:
1.    A konténer/jármű tiszta, száraz és az áru befogadására alkalmas volt;
2.    Az együvérakási szabályok szerint együvé nem rakható küldeménydarabokat nem rakták ugyanabba a konténerbe, járműbe, ill. járműre (kivéve, ha az érintett illetékes hatóság az (IMDG Kódex) 7.2.2.3 bekezdése alapján azt engedélyezte);
3.    Minden küldeménydarabot külsőleg megvizsgáltak sérülés szempontjából, és csak hibátlan küldeménydarabokat raktak be;
4.    A hordókat állítva rakták be, kivéve, ha az illetékes hatóság másként engedélyezte, és minden árut megfelelően raktak be, ill. szükség esetén a tervezett szállítás mód(ok)nak megfelelően rögzítőeszközökkel rögzítettek;
5.    Ha a veszélyes árut ömlesztve szállítják, az ömlesztve berakott áru egyenletesen el van terítve a konténerben/járműben;
6.    Ha a küldemény az 1.4 alosztály kivételével 1 osztályba tartozó árut is tartalmaz, a konténer/jármű (az IMDG Kódex) 7.4.6 bekezdése értelmében szerkezetileg megfelelő;
7.    A konténer/jármű és a benne levő küldeménydarabok megfelelően vannak feliratozva, bárcázva és nagybárcával jelölve;
8.    Ha hűtés céljára szilárd szén-dioxidot (CO2 - szárazjeget) használnak, a konténer/jármű szembetűnő helyen, pl. az ajtó felőli végén kívülről meg van jelölve vagy bárcázva a következő felirattal: “VESZÉLYES CO2 GÁZT (SZÁRAZJEGET) TARTALMAZ, BELÉPÉS ELŐTT ALAPOSAN KI KELL SZELLŐZTETNI”; és
9.    Az (IMDG Kódex) 5.4.1 szakaszában előírt veszélyes áru fuvarokmányokat a konténerbe/járműbe rakott minden egyes veszélyes áru küldeményre átadták.
Megjegyzés: A konténer/jármű megrakási bizonyítvány tartányokhoz nem szükséges.
5.4.2.2    A fuvarokmányban és a konténer/jármű megrakási bizonyítványban feltüntetendő információkat egyetlen okmányban is fel lehet tüntetni; ellenkező esetben az okmányokat egymáshoz kell csatolni. Ha az információkat egyetlen okmány tartalmazza, akkor az okmányban aláírt nyilatkozatnak kell szerepelni, miszerint “Kijelentem, hogy az áruk berakása a konténerbe/járműbe az alkalmazandó előírások szerint történt. A nyilatkozatot dátummal kell ellátni és az okmányban az aláíró személyét is fel kell tüntetni.

⁷⁾

Az élő állatok szállítását szabályozó előírásokat tartalmaz pl. a 91/628/EGK Irányelv (Az EK Hivatalos Lapja, L 340. szám, 1991.12.11., p. 17) és az Európatanács (Miniszteri Bizottság) Ajánlásai egyes állatfajok szállítására. Magyarországon lásd még a 13/1999.(IV.28.)KHVM-FM rendeletet.

⁸⁾

Ilyen előírásokat tartalmaz pl. az Európai Parlament és a Tanács 2002 október 3-i 1774/2002 (EK) Rendelete, amely a nem emberi fogyasztásra szolgáló állati eredetű melléktermékekre vonatkozó egészségügyi rendszabályokat tartalmaz (az EK Hivatalos Lapja, L 273. szám, 2002.10.10., 1. o.).

¹⁾

Ezt a pontot nem kell 2003. január 1-jétől alkalmazni. Az alkalmazás dátuma később kerül meghatározásra.

¹⁾

Az egyezmény hatályba lépése előtt vagy amíg az Adminisztratív Bizottság elfogadja a kérdés gyűjteményt, ezt a gyűjteményt az illetékes hatóságnak kell ideiglenesen összeállítania. Az illetékes hatóság számára javasolt a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága vagy a Duna Bizottság által összeállított kérdés gyűjteményt használata.

²⁾

Lásd a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel kihirdetett Hajózási Szabályzat 3.43 cikkét.

³⁾