320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról
2006.01.01.
„(2) A mentességre vonatkozó kérelmet – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez (a továbbiakban: felügyelőség). A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalommal, illetve csomagolás esetén a Cskr. szerinti nyilvántartási kérelemmel együtt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyújtja be. A hasznosítást koordináló szervezet a mentesség egyszerűsített eljárásban történő meghosszabbításához szükséges kérelmet az 5. számú mellékletben meghatározott tartalommal nyújtja be a Főfelügyelőséghez. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.” „(1) A mentességre való jogosultságot a Főfelügyelőség határozatban állapítja meg, amelyben a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arányt, illetve a teljesítendő újrahasználati arányt is meghatározza.”
„(3) A kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség, illetve a teljesített újrahasználati arány alapján e rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét.” 5. § „(1) A mentességet – a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével – vissza kell vonni a) a mentességre vonatkozó jogszabályok, illetve a mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértése,
b) a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettség ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása
(2) A mentesség visszavonásától számított 45 napon belül a kötelezett
a) bemutatja a felügyelőségnek
aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy
ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, az elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy
b) befizeti – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben a mentesség visszavonásáig általa forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségére vonatkozó termékdíjat a mentességi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben. A fizetendő termékdíjból levonható a mentesség visszavonásáig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg. (3) A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonása esetén a licencdíj és a befizetendő termékdíj összege közötti különbözet azt a kötelezettet terheli, akitől a hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta.
(4) A koordináló szervezet a mentességének visszavonását kimondó jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles az átvállalási szerződéseivel érintett elsődleges kötelezetteket értesíteni a mentesség megszűnéséről.
(5) A mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértésének számít, ha a kötelezett nem teljesíti a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt.
(6) Amennyiben a kötelezett
a) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékponttal vagy azt meghaladóan elmarad, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradást az érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben fizeti meg,
b) az a) pontban meghatározottaknak, az érdekkörén kívül álló elháríthatatlan okból nem tesz eleget, az elmaradással arányos termékdíjat fizet,
c) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékpont alatt marad el, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradással arányos termékdíjat fizet,
d) a vállalt újrahasználati aránytól elmarad, az elmaradással arányos termékdíjat fizet.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a tárgyévet követő hó 20. napja.” [A Főfelügyelőség ... a határozatok másolatát megküldi:]
„a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának,”
„(2) A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási, illetve újrahasználati kötelezettség teljesítését a Főfelügyelőség az illetékes felügyelőségek bevonásával ellenőrzi.”
7/A. § „(1) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezet a mentesség elérése érdekében köteles a) a települési önkormányzatok által a tárgyévet megelőző év október 10-éig számára felajánlott lakossági szelektív hulladékot legalább a (3) bekezdésben ajánlott szolgáltatási díj ellenében átvenni, vagy b) amennyiben az ajánlott szolgáltatási díjat nem fogadja el, az általa kezelt teljes kibocsátott mennyiség 4%-ának lakossági szelektív hulladékgyűjtésből történő hasznosítását igazolni.
(2) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek által az (1) bekezdés a) pontja alapján átvett lakossági szelektív hulladékkal a tárgyévet követő év május 31-éig az előző évben a kötelezettségükbe tartozó termékdíjköteles termékek arányának megfelelően súlyozott tényleges teljesítési aránynak megfelelően egymással elszámolnak. (3) A szelektív lakossági hulladékgyűjtés átlagos indokolt többletköltségeit tartalmazó szolgáltatási díj javasolt mértékére a Csomagolás Hasznosítást Koordináló Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) ajánlást tesz. A Tanácsot a csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek, valamint a helyi önkormányzati érdek-képviseleti szervek hozhatják létre.
(4) Amennyiben a Tanács a szolgáltatási díj javasolt mértékére a tárgyévet megelőző év október 15-éig nem tesz ajánlást, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tárgyévet megelőző év október 30-áig a szolgáltatási díj általa ajánlott mértékét közleményben teszi közzé a Minisztérium hivatalos lapjában.”
8. § „(1) A termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént. Visszaigényelhető az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre való jogosultság megállapítása között eltelt időszakban befizetett.” „(4) A visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés esetén a felügyelőség határozatban legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül állapítja meg, egyéb esetben a visszaigénylés tekintetében az adóhatóság az Art. alapján jár el. A felügyelőség a tartalmi szempontból nem megfelelő kérelem esetén a kérelmezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. (5) A kérelem alapján a visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítása címén történő visszaigénylés esetén a felügyelőség, egyéb esetben az adóhatóság ellenőrzi.
(6) A felügyelőség a határozatot annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak.
(7) A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a (4) bekezdésben foglalt esetben a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére. (8) Amennyiben a Minisztérium a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy az átutalást a visszaigényelt termékdíjnak a mindenkori jegybanki alapkamattal megnövelt mértékben köteles teljesíteni.” 9. § „(1) Visszaigényelhető a termékdíj abban az esetben, ha termékdíjköteles termék gyártásához termékdíjköteles termék közvetlen anyagként (alapanyagként) kerül felhasználásra. (2) A visszaigénylés mértéke az alapanyag gyártója vagy behozója által az árban felszámított és a külön jogszabály szerint kiállított számlán feltüntetett és megfizetett termékdíj.”
„(2) A szerződés a tárgyév január 1-jétől a tárgyév december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezet esetén a jóváhagyástól a szerződésben meghatározott időpontig érvényes.”
[A szerződésnek tartalmaznia kell:]
„e) az átvállalás jogcímét.”
[A Kt. 2. § (2) bekezdése szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalására abban az esetben van lehetőség, ha]
„c) kenőolaj gyártás esetén a kötelezettnek történő termékértékesítéskor kiállított számlán feltüntetésre kerül az anyagfajtánkénti mennyiség és a termékdíj összege, továbbá a következő szöveg: a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ..... Ft termékdíj megfizetésre került.”
„(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell – a külön jogszabály alapján létrehozott hasznosítást koordináló szervezetek esetében is – a Cskr. 8. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően: a) a hasznosítást koordináló szervezet GLN számát;
b) a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek felsorolását, név, székhely, adószám és GLN szám megadásával;
c) a vállalását megalapozó kapacitások bemutatása, szerződött partnerek felsorolásával (név, székhely, adószám és GLN szám megadásával);
d) a tervezett teljesítés időarányos (negyedévenkénti) bemutatását.”
13. § (1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg
(2) A miniszter a szolgáltatási díj 2006. évre vonatkozó ajánlott mértékét 2006. január 31-ig a Minisztérium hivatalos lapjában, közleményben teszi közzé.
(3) Az R. alapján kiadott mentességi engedélyről szóló határozatok érvényességét az R. 2006. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése nem érinti.
(4) A használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításának jogcímén történő visszaigénylés kivételével a bevallást 2006. január 1-jét követően az adóhatósághoz kell benyújtani.
(5) A külön jogszabály alapján létrehozott hasznosítást koordináló szervezet, amennyiben a Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, köteles a Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésében meghatározottakat a Főfelügyelőség részére csatolni.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez
I. A termékdíjköteles termékekre vonatkozó mentesség feltételei és a kötelező hasznosítási és újrahasználati
arány mértékei
A mentesség feltétele, hogy a kötelezett a tárgyévben az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiségből keletkező hulladékmennyiséget tárgyévben az alábbiak szerint hasznosítja.
A gumiabroncs termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális hasznosítási arányának megfelelő hulladék gumiabroncsot hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek 2006-tól legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.
|
Év |
2006-tól |
|
Minimális hasznosítási arány (hm) |
50% |
A gumiabroncs-felújítás anyagában történő hasznosításnak minősül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendő a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével.
ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét.
A termékdíjköteles csomagolásból keletkező hulladékok közül a veszélyes hulladékokra az anyagában történő hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség.
baa) Egyéni teljesítő esetében
A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolás mennyiség – anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy minden egyes anyagfajtánál az adott anyagfajtából keletkező hulladék 2006-ban legalább 29%-a (ha), 2007-ben legalább 33%-a (ha) anyagában hasznosításra kerüljön:
|
Csomagolás anyaga |
Minimális
hasznosítási arány |
|
2006. év |
2007. év |
|
Papír |
51% |
52% |
|
Fa |
51% |
52% |
|
Természetes alapú textil |
51% |
52% |
|
Üveg |
51% |
52% |
|
Műanyag |
51% |
52% |
|
Társított |
51% |
52% |
|
Nem természetes alapú textil |
51% |
52% |
|
Fém |
51% |
52% |
|
Alumínium |
51% |
52% |
A termékdíjköteles műanyag (bevásárló-reklám)táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkező bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva:
|
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
|
„mt” |
8% |
12% |
16% |
20% |
24% |
bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében
A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolás mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke eléri az összes hulladék 2006-ban legalább 29%-át (ha), 2007-ben legalább 33%-át (ha), továbbá anyagfajtánként eléri legalább az alábbi arányokat:
|
Év |
2006 |
2007 |
|
Minimális hasznosítási arány (hm) |
51% |
52% |
|
|
|
|
|
Csomagolás anyagonként |
|
|
|
Papír |
21% |
27% |
|
Fa |
15% |
15% |
|
Természetes alapú textil |
21% |
27% |
|
Üveg |
18% |
21% |
|
Műanyag |
16% |
17% |
|
Társított |
16% |
17% |
|
Fém |
20% |
25% |
|
Alumínium |
20% |
25% |
bb) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében
Az újrahasználható elsődleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes elsődleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest
|
Italtermékek |
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
|
Bor |
10% |
20% |
25% |
30% |
35% |
|
Sör |
65% |
67% |
68% |
69% |
70% |
|
Alkoholtermék, köztes
alkoholtermék |
20% |
28% |
31% |
33% |
35% |
|
Ásványvíz (kristályvíz) |
1% |
7% |
7% |
13% |
13% |
|
Ivóvíz, szikvíz |
10% |
16% |
16% |
22% |
22% |
|
Szénsavas üdítőital, valamint tartósítószert
tartalmazó nem szénsavas üdítőital, illetve szörp |
5% |
11% |
11% |
17% |
17% |
|
Tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítőital, illetve szörp |
0% |
2% |
2% |
3% |
3% |
A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyűjtése.
bbb) A mentesség feltétele az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője számára:
Az újrahasználható csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség (literben) kötelezett első vevője (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (ht) az összes elsődleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest
|
Italtermékek |
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
|
Bor |
10% |
20% |
25% |
30% |
35% |
|
Sör |
65% |
67% |
68% |
69% |
70% |
|
Alkoholtermék, köztes
alkoholtermék |
20% |
28% |
31% |
33% |
35% |
|
Ásványvíz (kristályvíz) |
1% |
7% |
7% |
13% |
13% |
|
Ivóvíz, szikvíz |
10% |
16% |
16% |
22% |
22% |
|
Szénsavas üdítőital, valamint tartósítószert tartalmazó nem szénsavas üdítőital, illetve szörp |
5% |
11% |
11% |
17% |
17% |
|
Tartósítószert nem tartalmazó nem szénsavas üdítőital, illetve szörp |
0% |
2% |
2% |
3% |
3% |
A mentesség további feltétele a kötelezett (első vevő) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyűjtése.
c) A hűtőberendezések és hűtőközegek esetében:
A hűtőberendezések termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hűtőberendezés-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék hűtőberendezést hasznosít. A hűtőberendezések mennyiségét az utánuk fizetendő termékdíj szerint kell számításba venni.
|
Év |
2006-tól |
|
Hűtőberendezések minimális hasznosítási aránya (hm) |
30% |
A hűtőközegek termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált, hűtőközeg-mennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék hűtőközeget hasznosít.
|
Év |
2006 |
2007 |
|
Hűtőközegek minimális hasznosítási aránya (hm) |
17% |
20% |
d) Akkumulátorok esetében:
Az akkumulátorok termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladék akkumulátort hasznosít.
|
Év |
2006-tól |
|
Minimális hasznosítási arány (hm) |
95% |
e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:
Elektromos és elektronikai berendezések esetén a mentesség feltétele 2006-ban, 2007-ben – a hűtőberendezés és a rádiótelefon készülék kivételével – a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának külön jogszabály1 alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése.
Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele a tárgyévben forgalomba hozott, illetve a saját célra felhasznált termékmennyiségből az alábbi hasznosítási arányok teljesítése.
|
Év |
2006 |
2007 |
|
Hasznosítási arány |
12,9% |
29,1% |
II. A mentesség és a termékdíjfizetés meghatározásának módja
A) A hűtőberendezés, valamint kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételének kivételével
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:
|
T |
= |
fizetendő termékdíj (Ft) |
|
A |
= |
a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi
értékesítése, illetve saját célú felhasználása) |
|
t |
= |
a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db |
|
m |
= |
a mentesség aránya |
– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm≤h<hf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) × (h–hm)/(hf–hm).
Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:
|
h |
= |
a tényleges hasznosítási arány |
|
hm |
= |
a minimális hasznosítási arány |
|
hf |
= |
felső hasznosítási arány a 100%-os mentességhez |
|
mm |
= |
a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke |
Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–e) pontok szerint alakul.
|
Év |
hm |
mm |
hf |
|
2006-tól |
0,50 |
0,50 |
0,75 |
b) Csomagolás esetében (ide nem értve a kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtételét):
|
Év |
hm |
mm |
hf |
|
2006 |
0,51 |
0,80 |
0,54 |
|
2007 |
0,52 |
0,80 |
0,54 |
Műanyag (bevásárló-reklám)táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt teljesíti.
|
hm |
= |
e melléklet I. c) pontjában meghatározott hasznosítási arány |
|
hf |
= |
hm |
|
mm |
= |
1 |
d) Akkumulátorok esetében:
|
mm |
= értéke megegyezik a mindenkori hm értékével; |
|
|
hf |
= 1 |
|
(A fentiekből következően a részleges mentesség számításakor m = h adódik.)
e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:
|
hm |
= |
e melléklet I. e) pontjában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási, rádiótelefon készülék esetében a hasznosítási arány |
|
hf |
= |
hm |
|
mm |
= |
1 |
B) Hűtőberendezés esetében:
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:
|
T |
= |
fizetendő termékdíj (Ft) |
|
A |
= |
a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi
értékesítése, illetve saját célú felhasználása) |
|
t |
= |
a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db |
|
m |
= |
a mentesség aránya |
A mentesség arányának számítása:
|
hf |
= 80% |
|
hm |
= 30% és |
|
mm |
= 50%, |
– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (hm<h<hf, részleges mentesség):
30%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 50%,
30% és 50% között 1% többlethasznosításhoz 1,5% többletmentesség járul,
50%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 80%,
50% és 80% közötti hasznosítás esetén nincs többletmentesség.
C) Kereskedelmi csomagolás „Ú” és „k” díjtétele esetében:
I. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó kötelezett esetében:
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendő termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg:
|
T |
= |
a fizetendő termékdíj (Ft) |
|
A |
= |
a termékdíj alapja (db) |
|
ú |
= |
a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) |
|
m |
= |
a mentesség aránya |
A mentesség arányának számítása:
|
ht |
= |
a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban |
|
h |
= |
teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban |
II. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó első vevőjének esetében:
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendő termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg:
|
A |
= |
a termékdíj alapja (db) |
|
k |
= |
a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) |
|
m |
= |
a mentesség aránya |
A mentesség arányának számítása:
|
ht |
= |
a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban |
|
h |
= |
teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban. |
2. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei
A) Gumiabroncs, hűtőberendezés és hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség, valamint a kereskedelmi csomagolás „H” díjtétele [műanyag (bevásárló-reklám)táska esetében a „H” díjtétel 80%-a] esetén a mentességi kérelem tartalmazza:
1. a kötelezett nevét, székhelyét, GLN számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét;
2. az egyéni teljesítő három hónapnál nem régebbi cégbejegyzésének/cégkivonatának hiteles másolatát vagy vállalkozói engedélyének hiteles másolatát;
3. igazolást a termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló utolsó negyedéves beszámoló benyújtásának teljesítéséről (amennyiben az egyéni teljesítőnek a mentességi kérelem benyújtását megelőzően nem keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettsége, a bejelentőlap Minisztériumhoz történő benyújtásának igazolása);
4. a vállalt hasznosítási arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
5. amennyiben a hulladékkezelést nem az egyéni teljesítő végzi, a kezelést ténylegesen végző szervezettel/szervezetekkel kötött szerződések másolatát;
6. a szerződött hulladékbegyűjtők, valamint hulladékkezelők felsorolását;
7. a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelésének leírása, a begyűjtött és hasznosításra nem kerülő, valamint a hulladékhasznosítási folyamat során keletkező hulladék(ok) kezelési módjának bemutatását;
8. az egyéni teljesítő, illetve a hulladékbegyűjtést, hulladékkezelést ténylegesen végző szerződéses partnerek tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását;
9. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről;
10. a benyújtást megelőző négy negyedév anyagmérlegét;
11. a kért mentességi időszakra tervezett anyagmérleg adatokat.
B) A kereskedelmi csomagolás „Ú” díjtétele alóli mentességi kérelem esetében az A) 2. és 3. pontjában meghatározottak mellett a kérelem tartalmazza:
1. a kérelemmel érintett csomagolt italtermék(ek) azonosítását;
2. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását;
3. a vállalt újrahasználati arány és visszagyűjtési arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
4. az újrahasználható csomagolás visszagyűjtési és újratöltési módjának bemutatását;
5. amennyiben a palackok visszagyűjtését és/vagy mosását, újratöltését nem a kötelezett végzi, a tevékenységet végző szervezettel/szervezetekkel kötött szerződések másolatát;
6. az újratöltést szolgáló technológia bemutatása, valamint az újratöltéshez szükséges hatósági engedélyek igazolását.
C) A kereskedelmi csomagolás „k” díjtétele alóli mentességi kérelem esetében az A) 2. és 3., valamint a B) 3. és 4. pontjában meghatározottak mellett a kérelem tartalmazza:
1. a vállalt újrahasználati arány és visszagyűjtési arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
2. az újrahasználható csomagolás visszagyűjtési módjának bemutatását.
D) A műanyag (bevásárló-reklám)táska „H” díjtételének 80% feletti része alóli mentességi kérelem esetében az A) 2. és 3., valamint a B) 4. pontjában meghatározottak mellett a kérelem tartalmazza:
1. nyilatkozatot arról, hogy a Kötelezett a „H” díjtétel 80%-ig terjedő része alóli mentességet egyéni teljesítőként, vagy koordináló szervezethez történő csatlakozás útján szerezte meg;
2. a vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
3. a Kötelezett és a környezetbarát végjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet (Szállító) között létrejött megállapodás másolatát;
4. a Szállító és a Környezetbarát Termék Kht. közötti érvényes védjegyhasználati szerződés másolatát.
3. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A hasznosítást koordináló szervezet számára
a mentesség egyszerűsített eljárásban történő meghosszabbításához szükséges kérelem tartalmi követelményei
– A vállalt hasznosítási arány mértéke, azaz a h érték előzetes kalkulálása a tárgyévre.
– Igazolás a termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló utolsó negyedéves beszámoló benyújtásának teljesítéséről.
– A hasznosítást koordináló szervezet által mentességben részesülő cégek listája, azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével.
– A hasznosítást koordináló szervezet azon ügyfeleinek listája – azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével –, amelyekkel a hulladékkezelést végezteti.
