Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005. (X.18.) önkormányzati rendelete

Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről

2017.03.14.

(Egységes szerkezetben a 20/2006. (IV.28.) Önk. sz., a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz., a 35/2011. (IX.22.) Önk. sz., a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati, a 32/2013. (IX.17.), a 6/2015. (II.17.) önkormányzati, a 2/2016. (I.26.) önkormányzati, valamint a 9/2017. (III.13.) rendeletekkel)

Szentendre Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban Kvt.) 46.§ (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a zöldfelület és az emberek, valamint az épített környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása, ezen belül:

a közhasználatú zöldfelületek rendeltetésszerű használatának szabályozása;

az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep, nádas) rongálásának, pusztításának, értékcsökkentésének megakadályozása;

a közhasználatú zöldfelületek károsodásának megelőzése, a zöldfelületi funkció megőrzése;

az építési telkeken a növények – a környezeti igényeknek megfelelő – egyedsűrűségének megtartása érdekében ,

az alábbi rendeletet alkotja.¹

Rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Szentendre város közigazgatási területén lévő minden

a.) közhasználatú zöldfelületre, ezen belül:

a közterületek (közparkok, közterek, közutak, sétányok) növényzetére

a közterületi játszóterekre, szökőkutakra, csobogókra és egyéb művi elemekre

az úszótelkes lakó- vagy üdülőépületeket magukba foglaló telkek közkert céljára kialakított részére, amennyiben az épületek tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével)

egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőkre

helyi védelem alatt álló területekre és védett természeti értékekre, amennyiben az ide vonatkozó jogszabályok szigorúbb rendelkezést nem tartalmaznak

b.) beépített vagy üres építési telek (a továbbiakban csak: építési telek) zöldfelületére, valamint növényzetére, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

II.

A rendelet célja

2. §

A rendelet célja Szentendre város zöldfelületi karakterének, zöldfelületi rendszerének védelme és fejlesztése. Az emberi környezet, továbbá a lakosság egészségének megóvása érdekében azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a települési környezettel történő harmonikus, rendezett gazdálkodás formáit, különös tekintettel: a közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldfelületekkel történő gazdálkodás feltételeire, kiterjesztve azt az ezen területekkel kapcsolatos, vagy azokat érintő építési engedélyezési eljárásra.

III.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

Belvárosi zóna: A Dunakanyar körút -Dunakorzó elágazás-a Dunakanyar körút és a Duna, valamint a Dunakanyar körút-Ady Endre út elágazás által bezárt terület.

Faérték:

Adott fa pénzben kifejezett értéke.

Közterület:

Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként is tart nyilván;

Közhasználatú zöldfelület:

A város belterületén minden olyan önkormányzati tulajdonú, korlátozás nélkül használható terület, amelyen zöldfelület, annak elemei, építményei találhatóak. Közhasználatú zöldfelületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatba átadott, zöldfelületi adottsággal vagy elemmel bíró területek is.

Korlátozott közhasználatú zöldfelület:

Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő-, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül. A városban ide tartoznak az üzemelő és kegyeleti temetők, nyilvános sportterületek, stb.

Közpark:

1 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb területű, közterületi használatra kiszabályozott, megépített, berendezett, és fenntartott létesítmény, amely alapvetően rekreációs rendeltetéssel bír, a szabadidő szabad térben történő eltöltésének helye.

Közkert:

1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmény

Növénymegváltási díj:

Növényzetben keletkezett kár vagy pusztulás kárértékének egyösszegű pénzbeni megváltása.

Növénypótlási kötelezettség:

Növényzetben keletkezett kár vagy pusztulás esetén előírt növénybeszerzési és telepítési kötelezettség.

Parkfenntartás:

Az Önkormányzat által rendszeresen gondozott területeken végzett munkák összessége. A területek részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

Rálátási háromszög:

A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.

Települési zöldfelületi rendszer:

A zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége, a település valamennyi zöldfelülettel borított területe, amely elrendezéséből, kapcsolataiból és rendeltetéséből eredően rendszert alkot, a bel- és külterületi elemek közötti kapcsolatot biztosítja.

Vegetációs időszak:

Rügyfakadás és lombhullás közötti időszak. Ezen időszak alatt csak cserepes és konténeres növények telepíthetők. Az év többi szakasza a fenti növények számára ún. nyugalmi időszak.

Zöldfelület:

Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a város melyik terület-felhasználási egységén (lakó-, üdülő-, gazdasági, közlekedési, stb. területen) belül s milyen telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el. A beépítés, vagy annak telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi burkolattal el nem látott, vagy közlekedési funkcióra ki nem jelölt területet zöldfelületnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a terület növényzettel, és milyen növényzettel fedett-e vagy sem.

Zöldfelületi érték:

Adott növényzet pénzben kifejezett értéke

Zöldfelületi kártétel:

Élő növényzetben okozott sérülés, a növény funkcionális, használati és esztétikai értékének csökkenése, biológiai állapotának romlása, amely az ún. faérték használatával a csökkenés mértékének megfelelően összegszerűen számolható.

Zöldfelületi mutató:

Építéshatósági engedélyezési eljárás során előírt legkisebb zöldfelület mértéke.

Zöldterület

A város szabályozási tervében közpark vagy közkert céljára kijelölt területfelhasználási egység.

IV.

Zöldfelületek nyilvántartása

4.§

(1) A parkfenntartásba vont közhasználatú zöldterületek nyilvántartását az évenként pontosított 1. számú melléklet tartalmazza. A nyilvántartás vezetését a zöld referens² a parkfenntartással megbízott szervezet bevonásával folyamatosan végzi. A módosítások a közbeszerzési eljárás keretében megkötött szerződés szerint végezhetők el, és a tárgyévi átvezetések március 1-ig pontosításra kerülnek.

(2) A zöldfelületi kártételek, növénymegváltási díjának megfizetéséből, befolyt összeget az Önkormányzat a Környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kezeli. A Környezetvédelmi Alapba a kártételek, növénymegváltási díjak megfizetéséből befolyt összeg kizárólag zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, fenntartására, illetve a kivágott fák pótlására fordítható a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság³ döntése alapján.

Zöldfelületek létesítése

5. §

(1) Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldfelületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni a zöld referens⁴ által készített, ill. véleményezett kertépítészeti engedélyezési terv, állásfoglalása alapján lehet.

(2) Építési telkek zöldfelületein, ahol más jogszabályok kötelezővé teszik, ott a zöld referens⁵ által véleményezett kertépítészeti terv alapján lehet a zöldfelületet kialakítani.

(3) A kertépítészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:

a) a meglévő állapot feltárását,

aa) Vizsgálati tervlap: A jellemző tereppontok, meglévő növényzet, burkolt felületek és kerti építmények bemutatása, állapotuk jellemzése. A szomszédos területekkel való zöldfelületi kapcsolatok jellemzése. Önálló, az egészségi állapotot egyedenként feltüntető fafelvételi, fakivágási, favédelmi munkarész.

b) tervezett állapotot,

ba) Tereprendezési terv: A vízelvezetés szakszerű megoldása, a terepplasztika kialakítása.

bb) Kertrendezési terv: A tervezett fa, cserje, talajtakaró növényzet, gyep, egynyári és évelő virágfelületek lehatárolása, a domináns növényfajták megjelölése, kerti burkolatok, támfalak, lépcsők, öntözőberendezések, egyéb kerti műtárgyak és építmények létesítésének javaslata, az ingatlan (telek, építési telek) és az úttest közötti zöldfelület kialakítása.

bc) Műszaki leírás: részeként a zöldfelületi arány megítéléséhez minden esetben részletes területkimutatás készítése szükséges (a tervezett zöldfelületek nagyságának típusok szerinti területi kimutatása, a különböző burkolt felületek megoszlása).

(4) Közhasználatú zöldfelületen nyomvonalas létesítmény beruházása során kertépítészeti terv alapján megvalósuló részletes zöldfelület helyreállításról kell gondoskodni, vagy ennek hiányában a beruházási költség legalább 6%-át zöldfelület helyreállításra kell fordítani, mely keret szakszerű felhasználását a zöld referens⁶ véleményezi.

(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mutató számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a. a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavics, homok, stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 20%-át,

b. a műanyag gyepráccsal kiépített felületek 80 %-kal, a gyephézagos betonburkolatú felületek 25 %-kal vehetők figyelembe;

c. a műanyag gyepráccsal kiépített felületek, valamint a gyephézagos betonburkolatú felületek nem haladhatják meg a számított zöldfelület 50 %-át.

d. a terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra;

e. új építési munkánál vagy meglévő épület bővítésénél a terepszint alatti járműtároló, illetőleg használati szint feletti tetőkert kialakított zöldfelülete:

ea) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal;

eb) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal;

ec) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal számítható be a legkisebb zöldfelület

mértékébe.

(6) A Helyi Építési Szabályzat szerinti adott terület-felhasználási egységre előírt legkisebb zöldfelület, legfeljebb 3 %-kal csökkenthető, amennyiben a zöldfelület minden 150 m²-rére legalább 1 db nagy vagy közepes koronájú lombos fa, továbbá legalább 40 m² lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a többi területen gyep vagy gyeppótló cserje kerül telepítésre. A terület max. 15%-ig beszámítható a zöldfelületi értékbe a legalább 6 m magasságig kúszónövényekkel befuttatott homlokzat.

(7) Az előírt zöldfelületi minimum abban az esetben csökkenthető, amennyiben az építési engedélyezési terv részeként benyújtott kertépítészeti terv tartalmazza a jelen előírásban szereplő szakmai feltételeket.

(8) Bármely építési engedély során az engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlan és az e rendelet szerint gondozással vele együtt kezelendő, illetve az építés által érintett közhasználatú zöldfelületen található 12 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat, jelentős cserjéket. Az engedélynek ki kell térnie a fakivágásra, ill. favédelemre is. Engedély ezekben az esetekben a zöld referens⁷ jóváhagyásával adható ki.

(9) A fák és cserjék telepítési távolságait a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

VI.

Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása

6. §

(1) Közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása (fakivágás, növénytelepítés, burkolatépítés stb.) engedélyköteles tevékenység, mely ügyekben a jegyző jár el.

(2) Közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldfelületet, továbbá bármilyen önkormányzati tulajdonú és/vagy kezelésű zöldfelületet, biológiailag aktív felületet érintő használati mód váltását eredményező, ill. a zöldfelület megjelenését megváltoztató burkolatépítést, növénykivágást és telepítést, berendezés kihelyezését tartalmazó bármilyen engedély kiadását egyeztetni kell a zöld referenssel⁸.

(3) Aki a közhasználatú zöldfelület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően – a szükséges mértékben – helyreállítani. A helyreállítást az engedélyező szervezetnek kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében engedélyező előírhatja a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére és felelősségére elvégeztetheti azt.

(4) A kérelmezőnek kérelméhez írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy e munkákat saját erőből el tudja-e végezni. Amennyiben ezeket saját erőből nem képes elvégezni, úgy a munkával más, erre a munkára szakosodott céget (vállalkozót, fenntartót) kell megbíznia, s a megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt be kell mutatni a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatalban⁹.

(5) Közhasználatú zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát utólag – 24 órán belül –kell bejelenteni a zöld referensnek¹⁰, a terület helyreállítását pedig az (1) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(6) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy szabad burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,5 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetőség szerint faverem-ráccsal kell ellátni.

7. §

(1) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezési eljárás során, amennyiben a létesítményből adódóan a közterület használatának módja megváltozik (új kapubejáró, közterületre nyíló üzletek, közintézmények, stb.), az egyéb jogszabályokban¹¹ előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos, érintett közterület területrendezésének részletes helyszínrajzát, amely tartalmazza különös tekintettel a:

a) járda építési helyét, anyagát, szélességét, magassági viszonyait, kapcsolatát a meglévő járdaburkolatokhoz

b) közterületi parkolás módját, burkolatát

c) csapadékvíz elvezetés megoldását

d) növénykivágást és telepítést

e) berendezések – hulladékgyűjtő, pad, kerékpártartó, virágtartó, stb. elhelyezését.

8. §

(1) Közhasználatú, ill. korlátozottan közhasználatú zöldfelületeken meglévő közművezeték korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb zöldfelületi ill. növénykárosodással vagy károsítással járjon. Ha a kivitelezés során mégis károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani. Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

(2) Közhasználatú, ill. korlátozott közhasználatú zöldfelületen új közművezeték az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért 1,0-2,0 m-es védőtávolságra helyezhető el. Az árokásásnál szemrevételezett gyökérkárosodás, vagy egyéb károsodás mértéke alapján az engedélyező vagy hozzájáruló dokumentum kártalanítási vagy helyreállítási kötelezettséget írhat elő. Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, úgy a közműgazda a növényzet pótlását saját költségén köteles – a zöld referenssel¹² egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

(3) Közhasználatú, ill. korlátozott közhasználatú zöldfelületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona károsodásának mértéke alapján az engedélyező vagy hozzájáruló dokumentumban kártalanítási vagy helyreállítási kötelezettséget írható elő. Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását saját költségén köteles – a zöld referenssel¹³ egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az engedélyes a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

VII.

Fakivágás engedélyezési eljárása

9. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területeken – 12 cm-nél kisebb törzsátmérőjű fa, valamint gyümölcsfa kivételével - a fakivágás engedélyköteles. Az engedélyezés a Jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyző a fa kivágását pótlási kötelezettséghez kötheti, de a fa jó egészségi állapota vagy kiemelt városképi szerepe miatt meg is tilthatja azt.

(2) A belvárosi zónában fakivágásra,- balesetveszély, vagy statikai szakvéleménnyel igazoltan épület, kerítés vagy bármely más építmény állagának veszélyeztetése esetein kívül- csak az építési helybe eső fákra lehet fakivágási engedélyt kérni.

(3) A fakivágási kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét, levelezési címét

b) a kivágandó fa pontos, a beazonosítást lehetővé tevő helyét, megnevezését, darabszámát

c) a kivágandó fa talajszinttől mért 1,3 méteres magasságban mért átmérőjét vagy törzs-körméretét

d) a kérelem indoklását

e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a fakivágást önerőből kívánja elvégezni, vagy arról, hogy azt az Önkormányzat végeztesse el

f) a fa pótlására tett szándéknyilatkozatot

g) társasházak esetében a társasház közgyűlési határozatát, más közös tulajdon esetében minden tulajdonos egyetértő nyilatkozatát

(4) A pótlási kötelezettség mértékére és módjára a zöld referens¹⁴ tesz javaslatot, amely nem haladhatja meg:

a) Bármely közterületen, valamint a belvárosi zónában a kivágott fa 1,3 m magasságban mért törzs körméretének 150%-ával megegyező összmennyiségű törzs körméretű fa telepítését.

b) Egyéb ingatlanon a kivágott fa 1,3 m magasságban mért törzs körméretének 120%-ával megegyező összmennyiségű törzs körméretű fa telepítését.

c) Statikai szakvéleménnyel igazoltan épület, kerítés vagy bármely más építmény állagának veszélyeztetése, illetve baleset elhárítása miatti kivágás esetén a kivágott darabszám kétszeresét

d) Természetes úton kiszáradt fák esetén a kivágott darabszámot.

(5) Közhasználatú zöldfelületen lévő fa kivágása esetén a pótlási kötelezettség csak a megváltási díj megfizetésével teljesíthető.

(6) A fakivágási engedély a jogerőre emelkedéstől a határozatban megadott időpontig érvényes. A fakivágás bejelentését meg kell ismételni, ha a tudomásulvételét követő egy éven belül nem végezték el a fakivágást.

(7) A jegyző az életet és vagyon biztonságát vagy előírás szerinti építmény műszaki állagát veszélyeztető, vagy kiszáradt, karantén kártevővel, kórokozóval fertőzött fa tulajdonosát a fa kivágására, eltávolítására felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos a felszólításnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző intézkedhet a szükséges munkáknak a tulajdonos költségén történő elrendeléséről.

10. §

(1) Építési engedélyezési eljárással kapcsolatban keletkezett pótlási kötelezettséget legkésőbb a használatba vételi engedély megkéréséig kell teljesíteni a pótlást előíró határozatban, illetve az építési engedélyben foglaltak szerint.

(2) Ha a pótlás mértéke nem éri el az előírt darabszámot, illetve törzsátmérőt, a használatba vételi engedély csak a hiánypótlást követően adható ki. A hiánypótlás pénzbeni megváltás formájában is előírható.

(3) Ha az építési munkák során, az építési engedélyben „megmaradó”-, „megvédendő”-ként feltüntetett fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról csak pénzbeni megváltással lehet gondoskodni.

(4) A pótlási kötelezettség teljesítésénél, ha az ingatlanon belül, annak területén a telepítés nem lehetséges, pl. „túltelepítést” eredményezne, vagy nem teljes egészében lehetséges, úgy azt a zöld referens¹⁵ javaslatára megállapított egyéb közterületen kell teljesíteni.

(5) Pótlási kötelezettség teljesítésénél 10/12-es szabvány méretű facsemetéknél kisebb méretűek nem használhatók.

(6) A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a faültetést követő vegetációs időszak kezdetén a fa nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni. Az eredményes ültetés tényét kötelezettnek 30 napon belül a zöld referesnél¹⁶ be kell jelenteni.

11. §

(1) Közterületen fakivágást a fakivágási engedéllyel rendelkező, ill. az általa azzal megbízott szervezet, vagy a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal¹⁷ által megbízott szervezet végezheti.

(2) Fakivágás közterületen a sürgősen elhárítandó veszélyhelyzetek, rendkívüli esetek, ill. a fa kiszáradásának kivételével csak a vegetációs időn kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet. A rendkívüli eset olyan beruházás keretében szükséges fakivásás, mely közérdeket szolgáló és állami és/vagy európai uniós támogatás igénybevétele miatt nem tűr halasztást.¹⁸

(3) Az elvégzett fakivágásról engedélyes köteles az elvégzés időpontjától számított 30 napon belül az engedélyező hatóságot tájékoztatni.

12. §

(1) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének vagy növénymegváltási díjának megállapításához az ún. Radó féle zöldfelületi számítási módszert kell alkalmazni. A módszert és alkalmazását a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A kár, ill. díj nagyságát a zöld referens¹⁹ vagy megbízott szakértő állapítja meg, mely összeget az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.

(2) Meg kell fizetni a kivágandó fa zöldfelületi értékét minden olyan esetben is, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, közcélú beruházás vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja vagy a pótlásra előírt mennyiség eltelepítésére nincs lehetőség. A fa kivágása ez esetben csak a befizetés hitelt érdemlő igazolását követően lehetséges.

VIII.

Zöldfelületek használata

13. §

(1) A közhasználatú zöldfelületeket és azok építményeit, tartozékait – beleértve a játszótereket is – rendeltetésének megfelelően bárki ingyenesen használhatja, saját vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére.

(2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes közhasználatú zöldfelületek használatát az általa szükségesnek vélt időtartamra korlátozhatja, továbbá ideiglenesen engedélyezheti a zöldfelület eredeti funkciótól eltérő használatát is (pl. rendezvény, hibaelhárítás céljából), ha az a zöldfelület állagát károsan nem érinti.

(3) A zöldfelületet a rendeltetésétől eltérő célra csak engedély, illetőleg a külön önkormányzati rendelet szerinti bérleti szerződés birtokában szabad igénybe venni.

(4) Zöldfelületen hirdetmények csak a külön rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelő hirdető berendezéseken helyezhetők el.

(5) Közhasználatú zöldfelületen tilos:

a) szemetelni

b) a kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata és tönkretétele;

c) a zöldterületek útjain, terein a forgalom akadályozása;

d) a virágok leszedése, a fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, a fákon hirdetés, transzparens kifüggesztése;

e) a fák engedély nélküli kivágása, metszése, visszavágása, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, ifjítását, gallyazását;

f) a hasznos állatok és madarak bármely eszközzel történő zavarása (madárfészek rongálása, tojáskiszedés);

g) a díszburkolatú járdákon, sétányokon sóval történő síkosságmentesítés (a só helyett csak mechanikai síkosságmentesítő anyagok, például fűrészpor, homok, érdesítő anyag használhatók);

h)²⁰ járművel a zöldterületen közlekedni, várakozni.

(6) A közhasználatú zöldfelületek használatának jogszerűségét a közterület felügyelők bevonásával a zöld referens²¹ ellenőrzi.

IX.

Zöldfelületek fenntartása

14. §

(1) ²²A közhasználatú zöldfelületek fenntartását - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – Szentendrén jelen rendelet, mint jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján kizárólag a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt.²³ (2000 Szentendre, Szabadkai u. 9., cégjegyzékszám: 13-10-040159) végzi.

(2) Közhasználatú zöldfelület egészét vagy annak egy részét, esetleg egyes elemeit magánemberek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, társadalmi szervezetek, stb. is gondozhatják, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján.

(3) A közhasználatú zöldfelületek fenntartásának szakszerűségét zöld referens²⁴ ellenőrzi. Ő látja el a Rendelet hatálya alá eső területek szakmai felügyeletét is.

15. §

(1) Közhasználatú zöldfelületek fenntartásának minősül azoknak az éves fenntartási tervben meghatározott szintű gondozása, szükség szerinti felújítása és korszerűsítése, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme

b) a növényzet szakszerű növényvédelme

c) a növényzet szükség szerinti pótlása, cseréje

d) a zöldfelületi építmények és zöldfelületi elemek biztonságos használatát biztosító, megfelelő műszaki és esztétikai, üzemképes állapotban tartása

e) a vonatkozó rendeletben²⁵ a játszóterekre előírt szintű fenntartás elvégzése, bizonylatok vezetése

f) burkolatok tisztántartása, ill. hó- és síkosságmentesítése

(2) A közhasználatú zöldfelületek a településen belüli eltérő elhelyezkedésük és funkciójuk alapján, az éves költségvetés keretei között eltérő fenntartási minőségben gondozottak. Az egyes területek éves szinten tervezett fenntartási minőségét az azévi zöldfelület-fenntartási terv tartalmazza.

16. §

(1) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori fenntartója saját költségén köteles ellátni.

(2) A rálátási háromszögben²⁶ a csomóponti tengelytől mért 20 m-en belül minden városi közutat kísérő zöldsávban a közút fenntartója köteles gondoskodni a beláthatóság biztosításáról. Ennek érdekében csak szabvány – legalább 2,20 m törzsmagasságú – fák telepíthetők, a meglévők törzsét ilyen magasságra fel kell tisztítani, továbbá legfeljebb 0,60 m magas cserjék ültethetők vagy a meglévőket ilyen magasságra kell megmetszeni.

(3) Közhasználatú zöldfelületen a légvezetékek biztonságos üzemeltetés érdekében a légvezetés tulajdonosai a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet érintő fákat, bokrokat, azok ágait gyökereit saját költségen eltávolíthatják. Fametszéssel járó munkavégzést a munkák kezdése előtt legalább 48 órával be kell jelenteni a zöld referensnél²⁷, aki ellenőrizheti a munkák szakszerűségét, valamint gondoskodni kell a munkaterületen érintett lakosság legalább 8 nappal korábbi tájékoztatásáról. A gallyazási munkát végző köteles a keletkezett hulladékot 24 órán belül elszállítani.

(4) A növényvédelmi munkák (permetezések) megkezdése előtt 48 órával a munkát végeztető köteles a lakosságot értesíteni.

17. §

(1) Az épület eresz- és lefolyócsatornájának tisztítása az épület tulajdonosának saját költségen történő kötelessége és felelőssége. A közterületről tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágakat az épület tulajdonosa nem vághatja le, vagy vissza. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres metszését.

18. §

(1) Védett természeti területen, ill. védett növényegyedeken fenntartási munkát csak a zöld referens²⁸, és az illetékes természetvédelmi ill. erdészeti szakhatóság engedélyével, vagy állásfoglalása alapján lehet végezni.

(2) A kivágott fákat pótolni kell, amennyiben a meglévő növényzet sűrűsége lehetővé teszi. A védett faegyedek, valamint a helyi természetvédelmi területeken lévő fák engedély nélküli kivágása a természetvédelmi törvénybe ütközik. Vétség esetén természetvédelmi bírságot kell kiszabni. A természetvédelmi bírságot a Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.

Zöldfelületek védelme

19.§

(1) Közhasználatú zöldfelület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak számított zöldfelületi értékét az Önkormányzat felé meg kell fizetni. Az okozott kár zöldfelületi értékét a zöld referens²⁹ vagy megbízott szakértő állapítja meg. Kivételt ez alól az Önkormányzatnak saját beruházásával kapcsolatos ez irányú tevékenysége képez.

(2) A zöldfelületi érték számításának alapját a Rendelet 2. számú melléklete szerinti, országosan használt Radó-féle fa- és zöldfelületérték-számítás képezi.

(3) A zöldfelületi kár mértéke:

a) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke

b) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték.

(4) Zöldfelületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, ill. a javítás bekerülési költsége képezi. Zöldfelületi építmény és zöldfelületi elem értékmeghatározása, Rendelet 2. számú melléklete szerint számolandó.

(5) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja, ill. azzal későbbi konfliktus helyzetet nem okozhat.

XI.

Zöldfelületek fejlesztése

20. §

(1) A közutak és a járdák közötti „zöldsáv” elsősorban az utcai sorfák telepítési helye. Új közművezeték fektetése során a telepítést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető. Ennek hiányában, ill. nem teljesülés esetén a terület tulajdonosa előírhatja a vezeték nyomvonalának módosítását.

(2) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldfelületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában a Rendelet 4. számú mellékletében, vagy a zöld referens³⁰, ill. okl. táj- és kertépítész mérnök által javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén a zöld referens³¹, vagy megbízott szakértő tesz javaslatot.

(3) A város területén „vattázó-termésű” nyárfaegyedet ültetni nem szabad.

(4) Közterületen fát ültetni a zöld referens³² állásfoglalása alapján lehet.

(5) Az építési telkeken és a közterületeken a végleges terepszint kialakításához szükséges földréteg visszatöltésénél a felső réteg a telepítendő növényzet igényének megfelelően 0,2-1,0 m vastagságig csak termőföld lehet.

XII.

Közterületi növénytelepítések, lakossági ültetések

21.§

(1) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül, függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen célból ültette, hogyan gondozta.

(2) Közhasználatú zöldterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet:

a) saját költségen,

b) önkormányzati költségvetésből,

c) egyéb forrásból

(3) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kel figyelembe venni:

a) Faültetéskor gázvezeték nyomvonalától legalább 2 méterre, a többi közművezeték nyomvonalától minimum 1 méterre történhet a telepítés.

b) Elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető.

c) Meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése csak a zöld referens³³ jóváhagyásával történhet.

d) Közterületre csak olyan gyümölcsfa ültethető, amely jellemző az adott közterületi szakaszra

e) Útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban³⁴ foglaltak szerint történhet.

f) Meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalban szabad. Ettől történő eltérés a zöld referens³⁵ hozzájárulásával lehetséges.

g) Növénytelepítés a 3. számú mellékletben foglaltak szerint történhet.

(4) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a zöld referens³⁶, a terület fenntartásával megbízott szervezet kertész végzettségű és gyakorlatú szakembere továbbá a területen érintett közműtulajdonos ellenőrizheti. Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, fel kell hívni a figyelmét a helytelen ültetésre és fel kell szólítani saját költségen, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre. Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a zöld referens³⁷ minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.

(5) Bármely ingatlan határánál – a (3) bekezdés e) pontja szerintiek kivételével - , annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb telepítési távolságokat a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

XIII.

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén alkalmazandó intézkedések

[38]

22.§³⁹ ⁴⁰,⁴¹

22/A. §⁴²,⁴³

XIV.

Záró rendelkezések

23 §

(1) E rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

24. §

(1) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szentendre város helyi építési szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2002 (VIII. 15.) Önk. Sz. rendelet módosításáról szóló 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelet 35. § (4) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben egyéb jogszabályok másként nem rendelkeznek, úgy a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság a fapótlás mértékét úgy állapítja meg, hogy a pótlás mértéke a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legfeljebb 50 %-kal haladja meg. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli.

Szentendre, 2005. október 11.

Miakich Gábor s.k. dr. Molnár Ildikó s.k.

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet 2017. március 14-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

dr. Gerendás Gábor

jegyző

1-2-3-4. sz.

Módosította a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. április 21-től.