36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet
a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról1
2007.01.01.
A Kormány a többcélú kistérségi társulások megalakulása ösztönzésének szándékával, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. számú mellékletének 19. pontja szerinti támogatás mértékére, igénylésére, döntési rendszerére, folyósítására és elszámolására vonatkozóan a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
b) a Társulás önkormányzatainak számított száma: a Társulást alkotó önkormányzatok közül a Társulás által e rendelet alapján ellátandó valamennyi közszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok száma;
c) a Társulás számított lakosságszáma: a Társulást alkotó önkormányzatok közül a Társulás által e rendelet alapján ellátandó valamennyi közszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok együttes lakosságszáma;
(2) A települési önkormányzatok lakosságszámát a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 2004. január 1-jére vonatkozó adatközlésében foglaltak szerint kell meghatározni.
2. § (1) A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzését szolgáló támogatásra pályázhatnak azok a Társulások,
a) amelyek 2004. évben a közszolgáltatási feladatok ellátására egyszeri fejlesztési támogatásban nem részesültek (legfeljebb az R. 12. §-a szerinti területfejlesztési célú támogatásra voltak jogosultak), és
aa) amelyek esetében a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérséghez tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület jóváhagyja,
ab) amelyek esetében a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át,
ac) amelyeknél a területfejlesztési feladatokat a kistérséghez tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike vállalja,
ad) amelyek legalább az ab) alpont szerinti településekre kiterjedően legalább három – e rendeletben meghatározott – közszolgáltatási feladatok ellátását vállalják;
b) amelyek 2004. június 30. előtt nem a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével jöttek létre – így az R. 7. § (3) bekezdése szerinti támogatásban részesültek – és
ba) vállalják, hogy a Társuláshoz a kistérségen belül valamennyi önkormányzat csatlakozik, továbbá
bb) a Társulás a kistérség valamennyi településére ellátja legalább három – e rendeletben meghatározott – közszolgáltatási, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatokat.
(2) Az előirányzatból támogatás nyújtható a 2004. évi többcélú kistérségi modellkísérletek folytatására, illetve új modellkísérletek támogatására is. Erre a célra legfeljebb 300 millió forint fordítható. A modellkísérletek támogatásának feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A támogatás felhasználására az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
A többcélú
kistérségi társulások támogatásának
általános feltételei
3. § (1) A támogatás felett a többcélú kistérségi társulás rendelkezik és felelős a támogatás jogszerű felhasználásáért. A támogatás folyósítása a Társulás számlájára történik.
(2) A pályázat benyújtása esetén a társulási megállapodás tartalmazza
b) a Társulás keretében történő együttműködésnek a pályázat benyújtásától számított legalább 3 évre szóló vállalását;
c) az e rendelet 12. §-ában foglalt visszafizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;
d) kötelezettségvállalást arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat – legalább a b) pont szerinti időtartam alatt – az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével, kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.
4. § (1) A Társulások számára támogatás nyújtható az alábbi
g) a kistérségi ügyintézés korszerűsítési,
feladatok magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb megszervezése érdekében.
(2) Területfejlesztési feladatra csak az a Társulás igényelhet támogatást, mely 2004. évben az R. szerint területfejlesztési célú támogatásban nem részesült.
5. § (1) A Társulás számára megítélhető támogatás maximális összege a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Társulás esetén a kistérség önkormányzatainak számától, a Társulás önkormányzatainak számított számától, a kistérség lakosságszámától, a Társulás számított lakosságszámától, a kistérség területének nagyságától függően legfeljebb a következő módon számított lehet:
Tmax = 30 millió Ft x (Ösz/Ök) + 30 millió Ft x (Ösz/79település) + 30 millió Ft x (Lsz/Lk) + 30 millió Ft x (Lsz/280 000 fő) + 30 millió Ft x (Kt/170 000 ha),
ahol
Ösz – a Társulás önkormányzatainak számított száma,
Ök – az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok száma,
Lsz – a Társulás számított lakosságszáma,
Lk – az adott kistérség lakosságszáma,
Kt – az adott kistérség területe hektárban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban akkor részesülhet a Társulás, ha legalább az alábbi feladatok ellátását vállalja:
c) szociális vagy gyermekjóléti, továbbá
d) területfejlesztési feladat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban akkor részesülhet a Társulás, ha a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzatra kiterjedően legalább három közszolgáltatási feladat ellátását vállalja, melyből
a) egy feladat a közoktatási feladat,
b) legalább egy feladat a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi feladatok közül választható,
c) további egy feladat – amennyiben a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt – a Tkt. 2. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül választható, és
d) területfejlesztési feladat.
7. § (1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
(2) A támogatás összegének meghatározása során előnyben részesül az a Társulás, mely közoktatási intézmény, illetve megüresedett – önkormányzat vagy a Társulás tulajdonában lévő – postai helyiség funkcióváltását kívánja megvalósítani. A közoktatási és postai helyiségek funkcióváltásának a kistérségi – e rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti – feladatok ellátását kell szolgálnia.
(3) A támogatás folyamatban lévő beruházáshoz nem használható fel, kivéve a Társulás részére 2004. évben jóváhagyott támogatással folyamatban lévő beruházásokat.
(4) A beruházás megkezdése időpontjának
a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,
b) építéssel nem járó beruházás (pl. tárgyi eszköz beszerzés) esetén a szerződéskötés időpontját
8. § (1) A Társulások pályázatukat a Belügyminisztérium által készített és a Társulásokhoz eljuttatott pályázati adatlapokon nyújthatják be. A pályázat részét képezi a Társulás társulási megállapodása.
(2) A Társulások pályázatainak benyújtási határideje 2005. május 15.
(3)2 A pályázati adatlapokat és a Társulás társulási megállapodását – papír alapon egy eredeti és négy másolati példányban, továbbá elektronikus úton – a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaihoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. A társulási megállapodásokat az illetékes közigazgatási hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) is be kell nyújtani egy példányban.
(4) A Hivatal megvizsgálja a társulási megállapodás törvényességét. Törvénysértés esetén felhívja a Társulást annak megszüntetésére, amelyről a Társulás június 30-ig köteles gondoskodni.
(5) A pályázatnak meg kell felelnie az alábbi feltéteknek:
a) a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nyújtják be az Igazgatósághoz,
b) valamennyi pályázati adatlapot tartalmazza,
c) a pályázati adatlapok sem tartalmukban, sem alakjukban nem változtathatók meg,
d) tartalmaznia kell a társulási megállapodást.
Amennyiben a fenti feltételek bármelyike nem teljesül, úgy az Igazgatóság nem fogadja be a pályázatot, és tartalmi elbírálására sem kerül sor.
(6) Az Igazgatóság nyolc napon belül megvizsgálja a pályázat szabályszerűségét és – hiányosság észlelése esetén – a pályázót hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség. Amennyiben a pályázó a hiánypótlási felhívásban foglaltakat határidőn belül nem teljesíti, az a pályázatnak az elbírálásból való kizárását eredményezi.
(7) A pályázatokat az Igazgatóság a Belügyminisztériumnak elektronikus úton két napon belül, postai úton legkésőbb június 15-ig megküldi.
9. § A belügyminiszter – a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és az érintett minisztériumok képviselőiből, valamint az önkormányzati érdekszövetségek által delegált egy képviselőből álló tárcaközi bizottság javaslata alapján – a pályázatokról 2005. július 31-ig dönt.
Támogatási megállapodás megkötése
10. § (1) A támogatás felhasználásának – a döntés alapját képező pályázatban vállalt – feltételeit megállapodásban (a továbbiakban: támogatási megállapodás) rögzíti a belügyminiszter és a Társulás.
(2) A belügyminiszter által aláírt támogatási megállapodást négy példányban a Belügyminisztérium a Társulásoknak augusztus 15-ig megküldi. A Társulások az aláírt támogatási megállapodást három példányban a Belügyminisztériumba augusztus 31-ig küldik vissza.
11. § A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve ha
a) az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a többcélú kistérségi társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy
b) az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásának megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
12. § (1) A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel.
(2) Amennyiben egy vállalt feladat Társulás keretén belüli ellátása a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartamon belül megszűnik – kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre –, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.
(3) A Társulásból a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt időtartamon belül történő kilépés esetén – a kilépő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó – támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni.
(4) Amennyiben a Társulás valamely tagja a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt időtartamon belül nem teljesíti a vállalt feladatra vonatkozóan e rendeletben előírt feltételeket, úgy az adott feladatra jóváhagyott – a feltételt nem teljesítő önkormányzatra lakosságszám szerint jutó – támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten kell a központi költségvetésnek visszafizetni.
13. § A Társulás a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni.
14. § A támogatást a támogatási megállapodásban foglaltak szerint a Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja.
15. § (1) A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a Belügyminisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik.
(2) A Társulás köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni.
(3) Ellenőrzésre a támogatási döntést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő tíz naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet.
16. § (1) A 15. § (3) bekezdése szerinti előzetes ellenőrzés a döntés-előkészítés szakaszában, a döntés meghozatala előtt történhet, amely kiterjedhet különösen
a) a pályázatban szereplő adatok;
b) a vállalt feladatok megalapozottságának vizsgálatára.
(2) A 15. § (3) bekezdése szerinti közbenső ellenőrzés a támogatási megállapodás megkötését követően a záró-elszámolásig történhet, amely kiterjedhet
a) a vállalt kötelezettségek tartalmának támogatási megállapodásban foglaltak szerinti megvalósulására;
b) a tájékoztatási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a szolgáltatott adatok hitelességének vizsgálatára;
c) közbenső helyszíni ellenőrzést kiváltó konkrét ok vizsgálatára.
(3) A 15. § (3) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzésre a záró-elszámolást követően kerülhet sor, amely kiterjedhet
b) a vállalt kötelezettségek megvalósulására.
17. § E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelethez3
A közszolgáltatási feladatok ellátásának részletes feltételei és a támogatható célok
A közoktatási feladat keretén belül a Társulás ellátja a közoktatási intézményi feladatot:
a közoktatási szakszolgálati feladatot:
ennek keretében vállalja a közoktatási törvény 34. §-ának a)–b), d)–f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok (a továbbiakban: közoktatási szakszolgálati feladat) közül legalább kettő ellátásának megszervezését; továbbá a Társulás valamennyi önkormányzatára kiterjedően – a közoktatási törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése szerint – a közoktatási feladatra vonatkozóan kistérségi intézkedési tervet készít. A kistérségi intézkedési tervet az Oktatási Minisztériumnak – papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban, továbbá elektronikus úton – legkésőbb 2005. június 15-ig kell benyújtani.
1. Közoktatási intézményi feladat
A Társulás intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő valamennyi – települési önkormányzat vagy társulásaik által fenntartott – közoktatási intézmény megfeleljen az alábbi átlaglétszámra vonatkozó feltételeknek.
Ennek teljesítése történhet úgy, hogy az intézmények fenntartásáról:
b) intézményi társulások, vagy
c) a Társulásban részt vevő települési önkormányzatok önállóan
gondoskodnak. Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után azonban támogatás nem igényelhető.
Átlaglétszámra vonatkozó feltételek:
– a 2005/2006. nevelési évben, az akkor indított első óvodai nevelési évben a 75%-át, a második és harmadik nevelési évben együttesen az 50%-át,
– a 2006/2007. nevelési évben, az akkor indított első és a második óvodai nevelési évben együttesen a 75%-át, a harmadik nevelési évben az 50%-át,
– a 2007/2008. nevelési évben minden nevelési évben együttesen a 75%-át.
– a 2005/2006. tanévben, az akkor indított 1. és 5. évfolyamon a 75%-át, a 2–4., illetve 6–8. évfolyamon együttesen az 50%-át,
– a 2006/2007. tanévben, az akkor indított 1–2. és 5–6. évfolyamon együttesen a 75%-át, a 3–4. és 7–8. évfolyamon együttesen az 50%-át,
– a 2007/2008. tanévben, az akkor indított 1–3. és 5–7. évfolyamon együttesen a 75%-át, a 4. és 8. évfolyamon az 50%-át.
Az átlaglétszámra vonatkozó fenti feltételektől az alábbi esetekben lehet eltérni:
a) Ha az iskola középfokú oktatási intézmény tagintézményeként működik:
Amennyiben bármely tanévtől az intézményt valamely helyi önkormányzat, intézményi társulás, vagy a Társulás által fenntartott, más településen lévő középfokú oktatási intézmény tagintézményeként működtetik, úgy
– a 2005/2006. tanévben, az akkor indított 1. évfolyamon a 65%-át, az 5. évfolyamon a 75%-át, a 2–4. és 6–8. évfolyamon együttesen az 50%-át,
– a 2006/2007. tanévben, az akkor indított 1–2. évfolyamon együttesen a 65%-át, az 5–6. évfolyamon együttesen a 75%-át, a 3–4. és 7–8. évfolyamon együttesen az 50%-át,
– a 2007/2008. tanévben, az akkor indított 1–3. évfolyamon együttesen a 65%-át, az 5–7. évfolyamon együttesen a 75%-át, a 4. és 8. évfolyamon az 50%-át.
b) Nemzeti, etnikai kisebbségek nevelése, oktatása esetén:
Az átlaglétszám számításánál figyelmen kívül lehet hagyni azon intézményeket, amelyekben a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok vannak. A Társulás abban az esetben pályázhat ezen intézmények korszerűsítésére, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
– az intézményt a Társulás, illetve intézményi társulás tartja fenn,
– az átlaglétszám számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát és az önálló csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva az átlaglétszám megfelel a fenti – átlaglétszám számítására vonatkozó – szabályoknak,
– továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok átlaglétszámának – évfolyamoktól függetlenül – el kell érnie a 2005/2006., 2006/2007., 2007/2008. nevelési években és tanévekben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. § (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át (minimum 5 fő), – amennyiben egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoport van, amely eléri az előző bekezdés szerinti létszámot (5 fő), úgy a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportot is beleértve kell elérnie az osztály átlaglétszámának a közoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám 65%-át. c) Ha az óvoda, iskola fenntartásáról legalább 3 települési önkormányzat társulásban gondoskodik, úgy:
– a 2005/2006., 2006/2007., 2007/2008. nevelési években az óvodai csoportok és az 1–4. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma együttesen érje el legalább a közoktatási törvény 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport/osztály átlaglétszámnak az 50%-át, – amennyiben az 5–8. évfolyamon az oktatás egy ellátási helyen történik, úgy a 2005/2006., 2006/2007., 2007/2008. tanévekben az 5–8. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma együttesen érje el legalább a közoktatási törvény 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak az 50%-át, – amennyiben 3 települési önkormányzat társulásban gondoskodik az átlaglétszámra vonatkozó feltételeket 50%-ban teljesítő közoktatási intézmények fenntartásáról, úgy ezen önkormányzatokat a támogatás megállapítása során a Társulás tagjaként figyelembe lehet venni, azonban e települések után a közoktatási feladatra működési támogatás nem igényelhető,
– amennyiben a 3 települési önkormányzat által társulásban fenntartott közoktatási intézmény 1–4. évfolyamán az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri az 50%-ot, az 5–8. évfolyamon eléri a 75%-ot, úgy az 5–8. évfolyam gyermekei után a közoktatási feladatra is igényelhető támogatás (feltéve, ha az 5–8. évfolyamon e 75%-ot nem osztályösszevonással teljesítik).
d) Ha az óvoda, iskola fenntartásáról intézményfenntartó társulás, vagy a Társulás gondoskodik, úgy:
a) a 2005/2006. nevelési évben, az akkor indított első óvodai nevelési évben a 75%-ánál,
b) a 2006/2007. nevelési évben, az akkor indított első és a második óvodai nevelési évben együttesen a 75%-ánál,
c) a 2007/2008. nevelési évben minden nevelési évben együttesen a 75%-ánál,
a) a 2005/2006. tanévben, az akkor indított 1. és 5. évfolyamon a 75%-ánál,
b) a 2006/2007. tanévben, az akkor indított 1–2. és 5–6. évfolyamon együttesen a 75%-ánál,
c) a 2007/2008. tanévben, az akkor indított 1–3. és 5–7. évfolyamon együttesen a 75%-ánál;
– ezen intézményfenntartó társulásban részt vevő önkormányzatokat a támogatás megállapítása során a Társulás tagjaként figyelembe lehet venni, azonban e települések után a közoktatási feladatra működési támogatás nem igényelhető.
További feltételek az átlaglétszám számításához:
– Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény tekintendő egy intézménynek.
– Az átlaglétszámot összevont óvodai csoport esetén az összevont óvodai csoportra, általános iskola 1–4. évfolyamán az összevont osztályra vonatkozóan kell teljesíteni.
– 5–8. évfolyamon az osztályösszevonás a támogatás szempontjából nem elismerhető.
– 1–4. évfolyamon osztályösszevonásra csak abban az esetben van lehetőség, ha az összevont osztály egymásra épülő évfolyamokból tevődik össze (pl. 1–2. és 3–4.), illetve az összevont osztályban való oktatáshoz a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
– Az összevont óvodai csoportok és iskolai tanulócsoportok esetében az átlaglétszámot a következők szerint kell számítani: Az összevont csoport és tanulócsoport esetében az összevont nevelési éveket és tanéveket érintő csoportokra, osztályokra vonatkozó átlaglétszámok – az egyes csoportokba/osztályokba járó gyermekek számával súlyozott – átlagát szükséges kiszámítani. Az összevont csoportba járó/tanulócsoportban tanuló gyermekek, tanulók számának el kell érnie az így kiszámított átlagot.
2. Közoktatási szakszolgálati feladat
A Társulás a közoktatási törvény 34. §-ának a)–b), d)–f) és h) pontjai szerinti (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; nevelési tanácsadás; logopédiai ellátás; továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; gyógytestnevelés) szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátását vállalja. A Társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott szakszolgálati intézményben, vagy – megállapodás alapján – helyi önkormányzat vagy intézményi társulás által fenntartott intézményben, vagy szakember közös foglalkoztatásával.
A szakszolgálati ellátás esetében:
a) A feladat-ellátási hatékonysági szint mutató (F): a jelenlegi ellátottak száma (Fe) osztva a társult önkormányzatok közigazgatási területén szakszolgálati ellátást igénylő gyermekek, tanulók számával (Fi) (2005. április 30-i adat).
b) Feladat-ellátási szint tervezett mutatószáma (Fp) a pályázat megvalósulása esetén minimálisan érje el a 80%-ot (Fp ≥ 80%).
A Társulás által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény működése feleljen meg a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletben megfogalmazott szakmai és egyéb követelményeknek. a) a Társulás vagy az intézményfenntartó társulások keretében működtetett közoktatási intézményekhez kapcsolódóan:
– neveléssel, oktatással összefüggő tárgyi eszközök beszerzéséhez (kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék),
– iskolabusz4 beszerzéséhez, illetve iskolabusz-szolgáltatás5 vásárlásához;
b) a pedagógiai szakszolgálati feladat ellátásához kapcsolódóan:
– a szakszolgálati intézmény kialakításához,
– a feladat ellátásához szükséges tárgyi eszközök beszerzéséhez,
– iskolabusz6 beszerzéséhez, illetve iskolabusz-szolgáltatás7 vásárlásához;
c) a feladat megszervezéséhez kapcsolódó szakmai feladatok, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó igazgatási feladatok működési kiadásaihoz:
d) a feladat ellátásával kapcsolatosan felmerülő működési kiadásokhoz:
– az a) és b) pontok szerinti iskolabusz működtetésével összefüggő dologi és személyi kiadásokhoz.
A Társulás a szociális ellátás keretében a szociális intézményi vagy a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásáról gondoskodik.
1. Szociális intézményi feladat
A Társulás biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül: a) az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona,
b) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
társult formában történő fenntartását.
A Társulás támogatásra akkor jogosult, ha vállalja, hogy az a)–b) pontokban felsoroltak közül legalább két – 2004. december 31-ig legalább két települési önkormányzat által fenntartott – intézmény működtetését társult formában biztosítják.
A Társulás a fenti feladatok társult ellátásáról:
– intézményfenntartóként, illetve
– szervező tevékenységével gondoskodhat. Szervező tevékenységével segíti, hogy a kistérség területén olyan önkormányzati társulás (társulások) működjenek, melyek biztosítják a feladatellátást.
2. Szociális alapszolgáltatási feladat
A Társulás intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosítja – e feladatot vállaló valamennyi települési önkormányzatra kiterjedően – a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását.
A Társulás támogatásra akkor jogosult, ha az Szt. alapján: c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
e) támogató szolgáltatás,
közül legalább három feladat ellátását biztosítja.
A Társulás a fenti feladatok ellátásáról:
– intézményfenntartóként, illetve
– szervező tevékenységével gondoskodhat. Szervező tevékenységével segíti, hogy a kistérség területén kizárólag olyan intézményi társulások működjenek, melyek biztosítják a feladatellátást.
– Az egyes intézményi társulásokban a lakosságszámnak legalább 3000 főnek kell lennie.
– Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a Társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok lakosságszáma nem éri el a 3000 főt, közvetlenül a Társulásnak kell a feladatellátást biztosítania.
– A Társulás a feladatellátást szociális szolgáltatást végző egyesülettel, alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval az Szt. 120–122. §-a alapján kötött szerződés útján is biztosíthatja. – a feladatokat ellátó intézmények fejlesztéséhez (pl. építészeti feltételek kialakítása, intézmények funkciójának átalakítása, férőhelybővítés),
– a szükséges tárgyi feltételek biztosításához,
– személyi kiadásra támogatás kizárólag abban az esetben igényelhető, ha a Társulás az intézmény fenntartója.
III. Gyermekjóléti feladat
A Társulás a gyermekjóléti feladat ellátása keretében a gyermekvédelmi szakellátás vagy a gyermekjóléti alapellátási feladatokról gondoskodik.
1. Gyermekvédelmi szakellátási feladat
A Társulás intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosítja, hogy a kistérség területén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti gyermekek átmeneti gondozását biztosító valamennyi intézmény: a) a helyettes szülői hálózat,
b) a gyermekek átmeneti otthona,
c) a családok átmeneti otthona
társult formában működjön.
A Társulás a fenti feladatok ellátásáról:
– intézményfenntartóként, illetve
– szervező tevékenységével gondoskodhat. Szervező tevékenységével segíti, hogy a kistérség területén olyan önkormányzati társulás (társulások) működjenek, melyek biztosítják a feladatellátást.
2. Gyermekjóléti alapellátási feladat
A Társulás intézményfenntartóként, vagy szervező tevékenységével biztosítja – e feladatot vállaló valamennyi települési önkormányzatra kiterjedően – a Gyvt. szerinti egyes gyermekjóléti alapellátási feladatok: a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása, valamint
c) a gyermekek átmeneti gondozása
közül legalább egy alapellátás integrált formában történő ellátását.
A Társulás a fenti feladatok ellátásáról:
– intézményfenntartóként, illetve
– szervező tevékenységével gondoskodhat. Szervező tevékenységével segíti, hogy a kistérség területén kizárólag olyan társulások működjenek, melyek biztosítják az integrált feladatellátást.
Az integrált ellátás biztosítható:
– a Társulás által fenntartott intézményben,
– intézményi társulásokban, melyeknél a lakosságszámnak legalább 5000 főnek kell lennie. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a Társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok lakosságszáma nem éri el az 5000 főt, közvetlenül a Társulásnak kell a feladatellátást biztosítania.
– a Társulás a feladatellátást szociális szolgáltatást végző egyesülettel, alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval kötött szerződés útján is biztosíthatja,
– az integrált ellátás a gyermekjóléti alapellátás és más (oktatási-nevelési, gyermek-egészségügyi, szociális) intézmény együttes megszervezésével is biztosítható.
– a feladatokat ellátó intézmények fejlesztéséhez (pl. építészeti feltételek kialakítása, intézmények funkciójának átalakításához, férőhelybővítés),
– a szükséges tárgyi feltételek biztosításához,
– személyi kiadásra támogatás kizárólag abban az esetben igényelhető, ha a Társulás az intézmény fenntartója.
Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó – háziorvosi – Központi Ügyelet létrehozása a kistérségi központban és/vagy más településen:
– Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó – a kistérségi központban és/vagy más településen létrehozandó – Központi Ügyeletnek le kell fednie a kistérséghez tartozó települések összlakosságának legalább 80%-át.
– A Társuláson belül több Központi Ügyelet abban az esetben hozható létre, ha az egyes Központi Ügyeletek ellátási körzetéhez tartozó lakosságszám meghaladja a 25 000 főt.
– Az új Központi Ügyeletet mentőállomáshoz csatoltan kell kialakítani. Amennyiben a kistérségben már működik Központi Ügyelet, úgy mentőállomással közös diszpécserszolgálat kialakítása támogatható.
– Központi Ügyelet tárgyi feltételeinek biztosításához (orvosi gép-műszer, szállításra alkalmas gépjármű),
– mentőállomással közös diszpécserszolgálat kialakításához (tárgyi feltételek, szervezéssel kapcsolatban felmerülő dologi kiadások).
Személyi kiadásokhoz nem nyújtható támogatás.
V. Mozgókönyvtári feladat
A támogatás célja az, hogy mozgókönyvtári ellátással a nyilvános könyvtári szolgáltatás utazás nélkül elérhetővé váljon a kistérség településein élő valamennyi lakos számára.
Ennek biztosításáról a Társulás az alábbiak szerint gondoskodhat:
A) A Társulás megszervezi, hogy legalább 4, nyilvános könyvtárral nem rendelkező – könyvtári szolgáltató hely kialakítását vállaló – településre megfelelő szállítóeszközzel (pl. kishaszon gépjármű) kiszállítsák az igényelt könyvtári állományt. A támogatás igénylésének feltételei:
– A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános könyvtártól vagy a megyei könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári szolgáltatásokat. A Társulás szerződést köt a szolgáltatóval.
– A nyilvános könyvtárral nem rendelkező önkormányzatok (vagy a Társulás) könyvtári szolgáltató hely kialakításáról gondoskodik, amelyekben a szolgáltató által kiszállított könyvtári állomány elhelyezhető, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható, és ahol a megrendelt könyvtári szolgáltatások fogadhatók.
– A Társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a megrendelések fogadásáról, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetéséről.
– A Társulás támogatást a nyilvános könyvtárral nem rendelkező – könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító – települési önkormányzatok száma alapján igényelhet.
– Támogatást a Társulás abban az esetben igényelhet, ha egy szolgáltató legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező – könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító – települési önkormányzat számára biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatásokat. (E négy települési önkormányzaton túl a feladathoz kapcsolódhatnak a könyvtári ellátással nem rendelkező – de könyvtári szolgáltató hely kialakítását nem biztosító –, illetve a nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatok is. E települések után azonban támogatás nem igényelhető.)
B) A Társulás megállapodást köt a szolgáltató könyvtárral, mely szerint a szolgáltató könyvtár – könyvtárbusz útján – biztosítja legalább 4, nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzat részére a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat. Nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkező önkormányzat is igényelheti a könyvtárbusz működését olyan településrészre tekintettel, ahonnan a könyvtár (vagy a szolgáltató hely) távol van, vagy nehezen közelíthető meg. A támogatás a könyvtárbusz szolgáltatásait igénybe vevő települési önkormányzatok száma alapján igényelhető.
Támogatás az alábbi feladatok ellátásához igényelhető:
Az A) pont szerinti feladatellátás esetén:
– helyiség vásárlásához, kialakításához,
– könyvtári bútorok, eszközök beszerzéséhez,
– könyvtári dokumentumok beszerzéséhez,
– informatikai és egyéb technikai eszközök beszerzéséhez, adatbázisok építéséhez, hozzáférések biztosításához, (szoftverek beszerzése),
– Internet-kapcsolat kiépítéséhez,
– gépkocsi beszerzéséhez,
– telefon és postai díjakhoz;
a B) pont szerinti feladatellátás esetén:
– hozzájárulás a szolgáltató által történő könyvtárbusz beszerzéséhez,
– a szolgáltató által üzemeltetett könyvtárbusz működéséhez történő hozzájáruláshoz,
– könyvtárbusz megállóhelyének kialakításához,
– a könyvtárbusz könyvtári dokumentumainak, technikai eszközeinek beszerzéséhez.
VI. Belső ellenőrzési feladat
A Társulás saját feladatellátásban, vagy szervező tevékenységével biztosítja a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, illetve körjegyzőségeinek, önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint az önkormányzatok, intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzését.
A Társulás a feladat ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodhat:
– saját feladatellátás esetén: intézményfenntartással, vagy munkaszervezeti feladatellátás keretében (önálló munkaszervezetében, vagy a munkaszervezet feladatával megbízott önkormányzati hivatal szervezeti egységében), illetve külső erőforrás bevonásával gondoskodik,
– szervező tevékenységével: segíti, hogy a kistérség területén olyan intézményi társulás(ok) működjön(működjenek), amely(ek) biztosítja(ják) a belső ellenőrzési feladatok ellátását. A támogatás feltétele, hogy az egyes intézményi társulásban legalább hét települési önkormányzat vegyen részt (illetve, ha a Társulás tagjainak száma nem éri el a hetet, valamennyi önkormányzat esetében a Társulás gondoskodjon a belső ellenőrzési feladat ellátásáról). A Társulás az intézményi társulások szakmai munkáját az ellenőrzési programok készítésére, az ellenőrzés lebonyolítására, realizálására vonatkozó belső ellenőrzési módszertan összehangolásával segítheti.
– a belső ellenőrzési feladat ellátásához kapcsolódó – elsősorban személyi és dologi – kiadásokra (bér, járulékai, utaztatás stb),
– a belső ellenőr feladatainak ellátásához kapcsolódó tárgyi eszköz beszerzéséhez.
VII. Társulás ügyintézésének korszerűsítése
A Társulás a kistérségi ügyintézés korszerűsítése érdekében támogatást igényelhet:
– kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati iroda létrehozásához, a Társulás munkaszervezete irodahelyiségének kialakításához (helyiség vásárlás, helyiség kialakítása, felszerelése, informatikai hálózat kialakítása, számítástechnikai eszközök beszerzése);
– a Társulás által fenntartott intézmények (pl. közoktatási, szociális stb.) kistérségi munkaszervezethez integrálásával kapcsolatban felmerülő fejlesztési kiadásokhoz (Internet-kapcsolat kiépítése, szoftver-beszerzés, hálózat-kiépítés, számítástechnikai eszköz-beszerzés) –, feltéve, ha a Társuláshoz tartozó valamennyi települési önkormányzat bekapcsolódik a kistérségi informatikai hálózat kialakításába,
– a Társulás 2005. évi ügyintézésének szervezéssel kapcsolatban felmerülő kiadásokhoz.
VIII. Területfejlesztési feladat
A Társulás támogatást igényelhet az alábbi célokra:
– kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítéséhez, korszerűsítéséhez az alábbi jogszabályok figyelembevételével:
– a Társulás fejlesztési célú pályázataihoz szükséges tervdokumentáció készítéséhez,
– szakértő igénybevételéhez.
IX. Az I–VIII. pont szerinti feladatokra vonatkozó együttes feltételek
A Társulás – a vonatkozó szakmai szabályok figyelembevételével – a működési célra jóváhagyott támogatást legkésőbb 2005. december 31-ig, a fejlesztési célra jóváhagyott támogatást legkésőbb 2006. december 31-ig használhatja fel.
A Társulás működési célú támogatást csak az alábbi esetekben igényelhet:
– ha a Társulás 2004. november 30-át követően alakult meg,
– a 2004. november 30-át megelőzően 50–60%-os lefedettséggel alakult, 2004. évben egyszeri fejlesztési támogatásban részesült Társulás csak azon – a Társuláshoz később csatlakozott – települések után igényelhet működési célú támogatást, melyek után a többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása előirányzatból nem részesült támogatásban,
– a 2004. november 30-át megelőzően alakult, 2004. évben egyszeri fejlesztési támogatásban nem részesült Társulás csak azon települések és feladatok után igényelhet működési célú támogatást, melyek után a többcélú kistérségi társulások 2005. évi normatív működési támogatása előirányzatból nem részesült támogatásban.
2. számú melléklet a 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelethez
A 2004. évi többcélú kistérségi modellkísérletek folytatásának, illetve új modellkísérletek támogatásának feltételei
A többcélú kistérségi modellkísérletek támogatásának célja a kistérségi együttműködés megalapozását szolgáló mintaértékű kistérségi modellek továbbfejlesztése, a hatásvizsgálatok komplex megvalósítása, az országos modellkísérleti program eredményes végrehajtása, és széles körű népszerűsítése.
1. E rendelet 2. § (2) bekezdése szerint rendelkezésre álló előirányzatból támogatás nyújtható b) a marcali kapcsolódó, illetve kontroll modell,
c) a makói mintakísérlet,
d) a miskolci „A nagyváros és térsége” modellprogram,
e) a tabi közoktatási integrált kistérségi mintakísérlet,
f) a Zalaegerszeg–Gellénháza–Bak egységes integrált kistérségi önkormányzati költségvetési gazdálkodási modellprogram
továbbfejlesztésére, valamint
g) a szentlőrinci komplex tervezési, térségfejlesztési, adat- és információkezelési rendszer kidolgozására irányuló többcélú kistérségi társulási modellkísérlet támogatására,
h)8 a szekszárdi emberi erőforrás-gazdálkodási program kidolgozására irányuló többcélú kistérségi társulási modellkísérlet támogatására.
2. E rendelet 2. § (2) bekezdése szerint rendelkezésre álló előirányzatból támogatás nyújtható továbbá a többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok széles körű – a Dél-Dunántúli régióra kiterjedő – modellkísérletére is.
A belügyminiszter a modellkísérletben részt vevőkkel 2005. április 30-ig megállapodást köt, melyben meghatározzák a modellkísérleti feladatot, a támogatás összegét és felhasználásának feltételeit. A támogatás folyósításáról – a megállapodás aláírását követő 15 napon belül – a Belügyminisztérium gondoskodik.
