2005. évi XXXVIII. törvény
a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról1
2005.06.15.
„(4) Az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit külön jogszabály rendelkezései szerint közzéteszi.”
[A földhasználó és a termelő köteles]
„b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes Szolgálatnak bejelenteni,”
„(3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
„(3) A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 28. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: vállalkozó) bízhat meg. (4) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit. A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a földhasználót, illetve a termelőt, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, illetve a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik. Amennyiben a kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
(5) A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a vállalkozó szerződés alapján megfizetett díját, valamint az eljárás során felmerült valamennyi költséget, így a közérdekű védekezést elrendelő hatóság költségeit, továbbá a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) eljárásával kapcsolatban felmerült költségeket is.”
„(8) A parlagfű elleni közérdekű védekezésre az e §-ban foglaltakat a 7/A. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.” 4. § A Tv. a Közérdekű védekezés alcím alatt a következő 7/A. §-sal egészül ki:
7/A. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén rendelheti el külterületen a Szolgálat, belterületen a jegyző a parlagfű elleni közérdekű védekezést. (2) A parlagfű elleni hatékony védekezés végrehajtása érdekében a parlagfűvel veszélyeztetett külterületeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet megfigyelő rendszerben azonosítja és az adatokat megküldi az illetékes földhivatalnak, továbbá tájékoztató jelleggel elektronikus formában közzé teszi. Veszélyeztetettnek azon területek minősülnek, amelyeken távérzékelés útján a korábbi vagy a tárgyévi fertőzöttség kimutatható.
(3) Helyszíni ellenőrzést – az 5. § (3) bekezdésében foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében – a földhivatal hivatalból a veszélyeztetett területeken, bejelentés alapján más területeken végez. A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető. Az ellenőrzéshez – lehetőség szerint – hatósági tanút kell alkalmazni. (4) A helyszíni ellenőrzés során – amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének – a fertőzött területet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. A földhivatal az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó kilétét és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben a földhivatal más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot. (5) Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakon kívül a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, megkeresi a földhivatalt a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében. (6) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezést abban az esetben lehet elrendelni, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.
(7) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban a (4) bekezdés szerinti töréspontokkal, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A határozatot közszemlére tétel útján kell közölni, amelynek során a határozatot az ingatlan fekvése szerinti település polgármesteri hivatalánál is közzé kell tenni. A határozatot meg kell küldeni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek. (8) A helyszíni ellenőrzés, valamint a közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést, illetve a közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
(9) A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtása költségeinek megelőlegezését a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani.”
5. § A Tv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Forgalomba hozatal és felhasználás
37. § (1) A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) – az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák kivételével – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a termőföldre vagy a termesztett növényre, és azok az előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre,
b) az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt, külön jogszabályban meghatározott szerv és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján az engedélyező hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek.
(2) Állati hulladékokból készített komposzt mezőgazdasági területen csak akkor használható fel, ha a felhasználás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei/fővárosi intézete és a megyei/fővárosi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás szakhatósági állásfoglalása alapján az illetékes Szolgálat engedélyével rendelkezik.”
„(2) A növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében működő Zöldség-Gyümölcs Minőség-ellenőrzési Szolgálat a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja a zöldség-, gyümölcs- és dísznövény-ellenőrzést.”
7. § (1) A Tv. tizenegyedik fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, KÖLTSÉGEK VISELÉSE ÉS NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁG”
59/A. § (1) Amennyiben hivatalból végzett a) növényegészségügyi ellenőrzés, illetve vizsgálat alapján a növényvédelmi hatóság növényben, növényi vagy egyéb termékben zárlati károsító vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító jelenlétét mutatja ki,
b) ellenőrzés, illetve vizsgálat növényben, növényi termékben vagy azok felületén nem megengedett vagy határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot mutat ki,
az ellenőrzés, illetve a vizsgálat költségét az köteles viselni, akinél az ellenőrzést lefolytatták.
(2) Az ellenőrzéssel, illetve a vizsgálattal felmerülő költség mértékének megállapításánál alkalmazni kell a kérelemre végzett ellenőrzések és vizsgálatok díjait tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit.”
[(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”
[(1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„i) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti.” [A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni]
„(1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, termesztőközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a gyártásra, forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra vonatkozó rendelkezéseknek. A Szolgálatnak az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeit a gyártó, a forgalmazó, az engedélyre kötelezett vagy a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni.”
10. § A Tv. 63. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Európai Unió jogának való megfelelés”
63. § „E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: b) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról, „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a járványelhárítási célkeretből való igénylésének részletes szabályait,
b) a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályait,
c) a növényvédelmi bírság tételes mértékét
rendeletben állapítsa meg.”
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelők növényvédelmi tevékenységére és a közérdekű védekezésre, a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat,”
„(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédő szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására,
b) a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
c) az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit.”
12. § A Tv. 3. § 35. pontjában és a 42/A. §-t megelőző alcímben az „EC jelzéssel ellátott műtrágya” kifejezés helyébe „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágya” kifejezés, a 42/A. §-ban pedig az „EC jelzéssel forgalmazni kívánt műtrágyákat” szövegrész helyébe „ „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákat” szövegrész lép.
[(3) A Kamara az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:]
„p) a növényvédelmi szakterületen véleményezi a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szakértői működéshez benyújtott kérelmeket és kiállítja a szakértői engedélyeket;
q) nyilvántartást vezet a növényvédelmi szakértői tevékenységet folytatókról, és névjegyzéküket évente közzéteszi.”
[(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait]
„d) a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, valamint a növényvédelmi igazgatás szervezetének keretében működő Zöldség-Gyümölcs Minőség-ellenőrzési Szolgálat”
„A 6. § előírásainak be nem tartása esetén a tenyésztési hatóság a szervezőt legfeljebb a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok létszámának és az egyes állatok forgalmi értékének szorzatával megegyező mértékű bírsággal sújtja.” 16. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 7–9. §-a a kihirdetését követő 45. napon, 13. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
